A BCSHD a KPMG szakmai támogatásával átfogó felmérést indított tagvállalatai körében az ESG jelentés tekintetében tett lépések, ismeretek, jövőbeni tervek és legjobb gyakorlatok megismerésére.
32 vállalat , 9 iparág, 14 kérdés .
2019 nyarán a Körforgásos Gazdaság Platform a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH)
szakmai vezetésével és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási
Közhasznú Nonprofit Kft. szakmai támogatásával felmérést készített a körforgásos gazdaság hazai potenciáljáról.
A kutatás célja a legfontosabb kihívások azonosítása és
a már megvalósult üzleti megoldások feltérképezése
volt. Az online kérdőíves felmérés eredménye alátámasztotta azt az igényt, amely a Körforgásos Gazdaság Platformot életre hívta: szükség van az innovációra, a körforgásos gazdaság már működő üzleti megoldásainak
bemutatására és az edukációra.
2030-ig jelentős feladat áll a vállalatok előtt is abban, hogy megvalósuljanak a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k). A 2018-as felmérésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen mértékű és milyen célokhoz kapcsolódik az SDG-k iránti elköteleződés.
Ezen túl olyan kérdésekre kerestük a választ, hogy „Hogyan látják a vállalatvezetők a fenntarthatóság helyzetét ma hazánkban?”, hogy „Mi a vállalati sokszínűségi politikák célja?”, vagy éppen „Milyen intézkedéseket terveznek a vállalatok a fenntartható életmód elterjesztése érdekében?”
Bár a vállalati fenntarthatóság hazai helyzetének megítélése felmérésünk szerint továbbra is elmarad a globális eredményektől, a vállalati szféra egyre többet tesz. A BCSDH tagvállalatainak jelentős része már tudatosan hozzájárul az ENSZ által meghatározott Fenntartható Fejlődési Célok eléréséhez, legtöbbjük a célok mellé konkrét programokat is rendel.
Emellett a magyar vállalatvezetők is úgy látják, hogy a körforgásos gazdaságé a jövő, mely egybecseng anyaszervezetünk, a WBCSD előrejelzéseivel. Az Európai Unió körforgásos gazdaság csomagja egyértelműen jelzi beépülését a törvényi szabályozásokba.
De nem csak a környezeti vonalon vannak kihívásaink. Talán nincs ma olyan vállalat hazánkban, akinek ne lennének toborzási nehézségei. Ugyanakkor az alapértékek tisztelete mellett elkötelezett vállalatok munkatársainak lojalitása magasabb.
A társadalom szélesebb körű bevonása és szemléletformálása területén is sok még a tennivaló. Növekszik a fenntartható termékek és szolgáltatások iránti kereslet, mely 1014 milliárd Ft volt a 20142016 közötti időszakban.
10 éve alakult meg szervezetünk, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlôdésért (BCSDH). Ez az idôszak egybeesik a vállalati fenntarthatóság kiteljesedésével Magyarországon. Köszönjük tagvállalatainknak és partnereinknek a kitartó és sikeres közös munkát. A kitartásra továbbra is szükség lesz, hisz talán az egyik legmozgalmasabb idôszakot éljük a fenntarthatóság történelmében.
Míg a történelmi Párizsi Klímaegyezmény létrejötte 2015-ben bizakodással töltötte el a világot, addig az Amerikai Egyesült Államok nemrégiben történt kilépése bizonytalanságot eredményezett, mely a vállalatvezetôk körében végzett, idei felmérésünk eredményében is tükrözôdik.
Az már most is jól látszik, hogy az egyik legjelentôsebb ország pálfordulása nem állíthatja meg az összefogást. Ezt bizonyítja anyaszervezetünk, a WBCSD
állásfoglalása is, melyben kifejezi elkötelezettségét a munka folytatására, és amelyhez mi is csatlakoztunk. Így tettek a legnagyobb amerikai vállalatok meghatározó vezetôi is, ami reményt ad arra nézve, hogy a mûködésükben továbbra is a prioritási lista elôkelô helyére teszik a fenntarthatósági kérdéseket.
Bár a vállalati fenntarthatóság hazai helyzetének megítélése felmérésünk szerint továbbra is elmarad a globális eredményektôl, egyre több hazai vállalatvezetô értékeli a környezeti felelôsségvállalást, és a karbonsemleges gazdaságra történô felkészülést a vállalati fenntarthatósági stratégia egyik meghatározó elemének tekinti.
A klímavédelem érdekében 2016-ban megfogalmazott BCSDH ajánlások gyakorlati megvalósulása is jól nyomon követhetô a felmérésben. A vállalatok meghatározó része mûködtet környezetirányítási rendszert, és a klímavédelem szempontjából fontos üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére is törekszenek. A karbon lábnyom csökkentésére egyre több vállalatnak vannak célkitûzései, célszámai, programja, és mérik is azok eredményeit.
Ez reményt ad arra nézve is, hogy növekvô számú hazai vállalatvezetô ismeri fel, hogy a természeti erôforrások felelôs felhasználása és az ezekhez kapcsolódó célok, intézkedések megfogalmazása szintén hasonlóan fontos.
Meggyôzôdésünk, hogy ezen a területen is elindul a globális trendekhez történô felzárkózás. Nem utolsósorban azért, mert számos területen jelentôs költségcsökkentés érhetô el már rövid távon is.
A hazai vállalatok nyitottsága a megújuló energiaforrásokra és az ezt alkalmazó technológiák használatára örvendetes. Arról lehet vita, hogy elég gyors-e ez az ütem, de ez a tendencia várhatóan erôsödni fog.
Számomra alapérték a környezetért való felelôsségvállalás, és jó látni és érezni, hogy ebben az elkötelezettségben a BCSDH tagságával osztozunk. Ahhoz,
hogy valódi hatásokat tudjunk elérni, összefogásra van szükség. Partnereinkkel, értékláncunk résztvevőivel és az érintettekkel együttmûködve az eredmény nem fog elmaradni. A fenntartható fejlôdés megállíthatatlan.
Nagyon sok eredményes, hatásos és fenntartható évet kívánunk még magunknak így együtt.
A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért szervezet fontos küldetése, hogy minden évben felmérést készítsen a „Vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című ajánlást aláíró vállalatok körében, amelyből kiderülnek az aktuális fenntarthatósági trendek, eredmények és jó gyakorlatok. Hiszszük, hogy a felmérés fontos a hazai vállalati fenntarthatósági törekvések támogatásában, hiszen az eredmények fontos jelenségekre hívják fel a figyelmet. Magyarország vállalatifenntarthatóság terén meghatározó vállalatainak, vezetőinek a tapasztalatait, véleményét
és várakozásait tükrözik. Az idei felmérésnél – ahol erre lehetőség nyílt – igyekeztünk nemzetközi összehasonlítást tenni, ezzel is ösztönözve a magyarországi vállalatokat a minél előremutatóbb intézkedések meghozatalára.
Bár a fenntartható fejlődés hazai megítélése továbbra is elmarad a globális eredményektől, sok vállalatvezető nagy reményt fűz a Párizsi Klímaegyezmény létrejöttéhez. Velünk együtt bíznak abban, hogy a nyilvános politikai elköteleződést valódi tettek követik, s hogy a klímaváltozás lesz a vállalati fenntarthatóság egyik legmeghatározóbb eleme a közeljövőben. Meggyőződésem, hogy az állami vezetők klímavédelmi megállapodása tovább ösztönzi a nagyvállalati szektort, és megerősíti a vállalatok hitét saját felelősségükben. Mint a leginkább rugalmas, és cselekvésre képes entitások, továbbra is önmagukat látják a fenntarthatóság előmozdításának kulcsszereplőiként. Jó látni, hogy ennek érdekében a vállalatok tovább kívánják erősíteni fenntartható és felelős üzleti működésüket is.
Örömteli, hogy felmérés eredményei alapján a vállalatok fenntarthatósági stratégiájának legfőbb célja az értékteremtés, ugyanakkor segíteni fogja a téma
stratégiai és üzleti illeszkedését, ha ez a cél kiegészül az üzleti kockázatok és lehetőségek menedzselésével, a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan. Hasznosnak tartom, hogy a külső befolyásoló tényezők mellett számos kritikus belső tényezőt is sikerült azonosítani a válaszok alapján, melyek tudatos fejlesztése tovább segítheti a fenntartható gazdaságba való tudatos átmenetet.
Az előző két év során a stratégiai megközelítés, valamint a felelős vállalatirányítás megvalósulása állt felmérésünk fókuszában, idén
az átlátható működés. Az átláthatóságot segítő jó gyakorlatok megosztásával, a közös szemléletformáló munkánkkal erősítjük azokat a külső és belső dimenziókat, amelyek révén egyre több tagvállalatunk számára valóban kiaknázhatóak lesznek az átláthatóságból származó fejlődési potenciálok, üzleti
és társadalmi előnyök egyaránt. Meggyőződésem, hogy a nem-pénzügyi jelentéstétel is erősödni fog, s nem elsősorban az EU kötelező jelentéstételi intézkedései következtében, hanem mert kiváló eszközt jelenthet a vállalat fejlődésében, az érintettekkel való együttműködésben.
A felmérés eredményei és a szervezet egész évi szakmai munkája is megerősít abban, hogy a Vezetői Ajánlás hét pontja valóban a legfontosabb területeket és feladatokat ragadja meg.
Bízunk benne, hogy szakmai munkánk révén, különösképpen az Action 2020 Magyarország programon keresztül, valódi megoldásokat találunk és mutatunk a fenntarthatóság mellett elkötelezett vállalatok számára.
A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért kiemelt célja, hogy a „Vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című
Ajánlást aláíró vállalatok körében minden évben elkészítsen egy olyan felmérést, amiből kiderülnek az aktuális fenntarthatósági
trendek, eredmények és jó gyakorlatok. Bár a felmérés statisztikailag nem reprezentatív, úgy véljük, az eredmények fontos jelenségekre hívják fel a figyelmet, hiszen hazánk vállalati fenntarthatóság terén meghatározó vállalatainak, vezetőinek a tapasztalatait, véleményét és várakozásait tükrözik.
Sok olyan tényező van, ami meghatározza a fenntarthatóság vállalati illeszkedését, de a legerősebb befolyásoló a gazdaság helyzete. Úgy tűnik, hogy a gazdaság állapotát javulónak észlelik a vállalatvezetők, és ezzel összhangban a fenntarthatóság is jobban előtérbe kerülhet, miközben ma már egyre
elfogadottabb, hogy a fenntarthatósági követelmények megfelelő érvényesítése erősíti a hosszabb távú üzleti eredményességet.
Azzal, hogy a Köztársasági elnök napirendre tűzi a Klímaváltozás kérdéskörét vagy, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács is egyre aktívabb szerepet játszik, támogatást kap a vállalati fenntarthatóság is. Mindezek ellenére is még mindig sok szűklátó üzleti döntést látunk és vannak hiányérzetek a fenntarthatósági szempontoknak a kormányzati munkába való érvényesítése kapcsán.
Tavaly a stratégiai megközelítés, idén a felelős vállalatirányítás megvalósulása volt a felmérés fókuszában. Már-már elcsépeltnek hathat az a megállapításunk, hogy a kulcsszereplő az első számú vezető: elköteleződése, példamutatása, hozzáállása, döntéshozatala meghatározó szerepet játszik. Látható, hogy a fenntarthatóság terén is egyre inkább elterjednek a már jó bevált vállalatirányítási eszközök. Vállalati politikák, szabályzatok, iránymutatások, rendszerek és auditok segítik a fenntarthatósági teljesítmény javulását.
Megoszlanak a vállalatvezetői vélemények a dedikált fenntarthatósági menedzser pozíciójának létjogosultsága, valamint az alulról jövő kezdeményezések szükségessége kapcsán. Izgalmas szakmai kérdések ezek, s komoly erőforrást igénylő vállalati döntések. Tapasztalataink szerint az alulról jövő kezdeményezések szíve-lelke a fenntarthatóság egyes területeinek, de a fenntarthatóságot is, mint más vállalati területet, felülről kell irányítani, dedikált felelőssel és erőforrással.
A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért kiemelt célja, hogy a „Vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című
Ajánlást aláíró vállalatok körében minden évben elkészítsen egy olyan felmérést, amelyből megismerhetőek az aktuális. fenntarthatósági trendek, eredmények és jó gyakorlatok. Bár a felmérés statisztikailag nem reprezentatív, úgy véljük, az eredmények fontos jelenségekre hívják fel a figyelmet, hiszen hazánk vállalati fenntarthatóság terén meghatározó vállalatainak, vezetőinek a tapasztalatait, véleményét és várakozásait tükrözik.
Fejlődés ugyan érzékelhető, ugyanakkor látszik, hogy a kihívások száma és nehézségi szintje is fokozódik, egyes akadályozók megszüntetése a várakozásokhoz képest nehezebbnek tűnik.
Vitathatatlan, hogy a gyors és folyamatos változást jól tűrő, rugalmas vállalkozásokra és üzleti modellekre van szükség. Az erre való áttérés pedig nehéz és komplex folyamat, amiben az első számú vezetők elkötelezettsége, a tulajdonosok támogatása és az érintettekkel folytatott sikeres párbeszéd és együttműködés kulcsfontosságúnak tűnik.
Optimistán tekintenek a vállalatvezetők – és jómagam is – a jövőbe, hiszen meggyőződésük, hogy a fenntartható életforma általánossá és elfogadottá tehető. A kihívások megoldására egyre több technológiai és tudományos eredmény áll rendelkezésre, amelyek hasznosítását hatékonyabbá kell tennünk. Ehhez azonban számos akadályt kell legyőzni, többek között a rövid távú szemlélet alapján meghozott üzletidöntések gyakorlatát is.
A felmérés eredményei és a BCSDH egész éves munkáját tekintve megerősítve érzem, hogy a Vezetői ajánlás hét pontja valóban a legfontosabb területeket és feladatokat ragadja meg.
Bízunk benne, hogy szakmai munkánk révén, különösképpen az Action 2020 programon keresztül valódi megoldásokat találunk és mutatunk az üzleti szféra számára.
Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
1118 Budapest, Ménesi út 9/a.
Szabályzatok és nyilatkozatok
Adatvédelmi szabályzat
Versenyjogi nyilatkozat
Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) hazai szervezete