A közel 300 milliós projekt a teljesítményelektronika és az elektromos közlekedés területén az előzetes várakozásokat is felülmúló eredményekkel zárult június 30-án.

Lezárult a Siemens Zrt. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) közös kutatás-fejlesztési projektje. A két és fél éves együttműködés a kormány támogatásával, illetve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozásával valósult meg. A közel 300 milliós projekt a teljesítményelektronika és az elektromos közlekedés területén az előzetes várakozásokat is felülmúló eredményekkel zárult június 30-án.

A KMR_12-1-2012-0188 azonosítószámú projekt a Széchenyi 2020 keretei között valósult meg; célja az elektromos autók hajtásinvertereinek és energia-ellátó rendszerének optimalizálása volt. A 281 milliós projekt megvalósulásához a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap csaknem 199 millió forinttal járult hozzá.

„Előrejelzések szerint 2025-re nemzetközi szinten az autógyártás jelentős részét olyan autók fogják kitenni, amelyek részben vagy teljes egészében elektromos hajtásúak. Míg ez a károsanyag-kibocsátást számottevően csökkenti, addig a hálózatra csatlakozó elektromos autók akkumulátortöltői negatív hatással vannak az elektromosellátó-rendszerek feszültségminőségére. Erre vonatkozóan jelenleg nincsenek szigorú előírások, ugyanakkor ezt a hatást minimalizálni kell; erre irányult a Siemens és a BME VIK közös kutatás-fejlesztési projektje is” – ismertette Varjasi István, a BME docense, a projekt szakmai vezetője a BME VIK oldaláról.

A projekt keretein belül olyan újfajta eljárásokat kutattunk, amelyek kevesebb hálózati torzítást okoznak. Emellett az akkumulátortöltők irányítóegységeinek digitális környezetben történő tesztelésére alkalmas hardware-in-the-loop (HIL) szimulátort fejlesztettünk ki. Az előzetesen kitűzött célokat messze túlteljesítettük, a témához kötődő két szabadalom mellett a projekt keretében a BME-n két új, mérésekre és fejlesztésekre alkalmas laborkörnyezetet alakítottunk ki ” – számolt be Balázs Gergely György, a Siemens kutatási vezetője.

Zeitler Balázs, a Siemens magyarországi leányvállalatának témáért felelős projektmenedzsere sikertörténetnek nevezte a BME és a Siemens két és fél éves együttműködését. „A közös munka során született eredményeket mindkét fél több területen is hasznosítani tudja: egyrészt integrálódnak az egyetemi tananyagba, másrészt pedig több siemenses fejlesztésnek is részét képezik majd a jövőben” – tette hozzá. A felek a projekt zárása után is tervezik a munka folytatását, legyen szó fejlesztésekről, egyéb együttműködésekről vagy fiatal mérnökök képzéséről.

A Tesco kiemelt figyelmet fordít az élelmiszer-hulladék csökkentésére. A vállalat a Magyar Élelmiszerbank Egyesület platina fokozatú támogatójaként csak idén júliusban több mint 60 tonna pékáruval és vegyes élelmiszerrel járult hozzá a rászoruló családok napi élelmiszer ellátásához. A vállalt több mint 270 tonna – 100 millió forintot meghaladó értékű – termékkel támogatta partnere munkáját az élelmiszermentő program 2014-es kezdete óta.

A Tesco és az Élelmiszerbank közös munkájának alapja, hogy az áruházlánc belső minőségbiztosítási szabályozása szigorúbb a magyar fogyasztóvédelmi előírásoknál. A polcokról lekerülő felesleges, de még megfelelő minőségű élelmiszerek még a törvényi előírásoknak megfelelő határidőn belül kerülnek a nehéz sorsú családokhoz. A vásárlói térből az áruházi raktárakba kerülő élelmiszerfelesleget (elsősorban kenyeret, de a vasárnapi zárva tartás óta már vegyes élelmiszert is) a Tesco munkatársai készítik össze az Élelmiszerbank partnerei számára, akik elszállítják a termékeket és gondoskodnak arról, hogy az élelmiszerek mielőbb eljussanak oda, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Az áruházlánc folyamatosan bővíti az átadható termékek körét, valamint a programban résztvevő áruházak számát.

Az áruházlánc 2007 óta működik együtt az Élelmiszerbankkal. A partnerség első körében adománykonvojokkal és szezonális édességekkel járult hozzá a nélkülözők támogatásához. A 2014 szeptemberében indult élelmiszermentő program ugyanakkor nem szezonális vagy eseti támogatást jelent. Ennek keretében a Tesco rendszeres, napi szintű élelmiszerellátást nyújt a rászoruló családoknak, az Élelmiszerbank hathatós közreműködésével.

Cseh Balázs, az Élelmiszerbank elnöke elmondta, hogy 10 éves fennállásunk óta az a cél, hogy felkutassák és összegyűjtsék a feleslegessé vált és megsemmisítés előtt álló, azonban lejárat előtti, minőségileg fogyasztható élelmiszereket. Ezeket 220 karitatív szervezeten keresztül több mint 300.000 rászorulóhoz juttatják el ingyenesen. Indulásuk óta összesen 34.600 tonna élelmiszert osztottak szét.

Magyar Henrietta, a Tesco-Global Áruházak Zrt. kormányzati és közösségi kapcsolatok menedzsere hozzátette, hogy a vállalat csaknem 10 éve kezdte meg a közös gondolkodást az Élelmiszerbankkal arról, hogyan lehetne felelős módon felhasználni az áruházakban keletkező élelmiszer-felesleget. Nagyra értékelik és hiánypótlónak tartják a szervezet munkáját, és igyekeznek minél hatékonyabban támogatni annak két fő célját: az éhezés felszámolását és az élelmiszerpazarlás csökkentését.

Milyen lesz a jövőnk? A Google erre a kérdésre nagyjából 163.000 találatot ad ki, vagyis sokunkat foglalkoztat ez a téma. 125 éve még éppen csak feltalálták a penicillint és a vagyonosabbak fiákerrel rótták az utcákat, ma pedig már lézersugárral műtenek, és fejlesztik a vezető nélküli autókat. A fejlődés hihetetlenül felgyorsult, és rendkívül nehéz lépést tartani vele.

Bolygónk és társadalmunk is folyamatosan átalakulóban van. Ezek a változások jelentős hatással lesznek arra, ahogyan majd az elkövetkező évtizedekben élünk. Ideje, hogy gondolkodjunk közös jövőnkről és formáljuk azt.

Konferenciánk platformot teremt a tudásmegosztásra. Józanító, inspiráló és gondolatébresztő előadások hallhatók a következő 125 évről. Az első blokkban arra a kérdésre keressük a választ, milyen lehet környezetünk az éghajlatváltozás, foglalkoztatás, biztonságpolitika és technológia szempontjából, a második blokkban pedig társadalmunkat érintő témákkal foglalkozunk: a közösségek, az orvostudomány és a diverzitás megvalósulásának jövőjével.

Kapcsolódó cikkek

Jövő-képlet: Meddig lesz gáz, szén és kőolaj?

A munkahely 50 év múlva

Magyarország népességének várható alakulása 2011 és 2060 között

Az őssejtek meghosszabbíthatják az egészséges időskort

Az Allianz Hungária Zrt. társadalmi felelősségvállalási tevékenységének középpontjában az áll, hogyan készüljünk fel a jövőre. Legyen szó a változó világ környezeti kihívásairól, a pénzügyi tudatosság növeléséről, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséről, vagy akár a nyugodtabb időskor elősegítéséről.

Idén ünnepli megalakulásának 125. évfordulóját az Allianz. Születésnapunk alkalmával konferenciánkon nem a múltba, hanem a jövőbe tekintünk.

Regisztráció

Időpont: 2015. október 1., csütörtök (14:00-tól érkezés, 15:00-19:30-ig program)

Helyszín: RAM Colosseum, 1133 Budapest, Kárpát utca 23.

Részvétel: ingyenes. A részvételi szándékot 2015. szeptember 28-ig az Allianz Tudásközpont oldalán kell jelezni a jelentkezési felület kitöltésével. A részvételre kizárólag az előzetes regisztráció jogosít fel.

Felvételek: A rendezvényről fényképek és videófelvétel készül. Minden előadást rögzítünk, és a felvételek a konferencia után online elérhetők lesznek az Allianz Hungária Zrt. Youtube oldalán, valamint az Allianz Tudásközpont oldalon.

Program

KÖRNYEZET – ahol élünk 50 év múlva

Kisbenedek Péter (elnök-vezérigazgató, Allianz Hungária Zrt.) – Köszöntő
Dr. Hetesi Zsolt (fizikus) – Szelet vetett emberiség vihart arat?
Dr. Köves Alexandra (ökológiai közgazdász) – A munka fenntartható világának egy lehetséges víziója
Péter Bence (zongorista, zeneszerző, zenei producer) – Zongora előadás
Nógrádi György (biztonságpolitikai szakértő) – A világ 2030-ban
Mogyorósy Szabolcs (igazgató, Allianz Hungária Zrt.) – Jövőnk a jelenben

TÁRSADALOM – ahogyan élünk 50 év múlva

Horváth Péter, Juhász Ferenc, Juhász Tamás (Gyógypedagógiai Továbbképző Központ szakmai vezetője és társelőadói) – A fogyatékosság jelensége a társadalomban
Hozleiter Fanny Mosolyka (író, boldogságkutató) – PillanatCsillag: A pillanat értéke. Megélni a jelen pillanatot. Áthidalni a problémákat, amik olykor már nem is problémák
Péter Bence (zongorista, zeneszerző, zenei producer) – Zongora előadás
Dr. Győrffy Zsuzsa (orvos) – Átalakuló medicina-átalakuló hivatás?
Szabó Dávid (a Miutcánk.hu ötletgazdája és társalapítója) – Gondoljuk újra a társadalmunkat!
Kemény Zsófi (slammer) – Slam poetry előadás

Hogyan biztosíthat esélyegyenlőséget a mobiltechnológia mindenkinek az egész világon? Erre keresi a választ a Telenor idei globális fóruma, a Telenor Youth Forum 2015. A cég olyan 18-27 év közötti fiatalok jelentkezését várja a nemzetközi programra, akiknek határozott elképzelése van arról, hogy az oktatás, az információhoz való korlátlan hozzáférés miként változtatná meg a világot.

A Telenor Csoport a Nobel Békeközponttal közösen idén is megrendezi Youth Forum programját azoknak a fiatal szakembereknek, akik elkötelezetten törekednek világunk megváltoztatására és aktívan szeretnék alakítani digitális jövőnket. Az idei esemény témája a tudásmegosztás, illetve a tudáshoz való hozzáférés biztosítása a mobiltechnológia segítségével. A fórum Európa és Ázsia 13 országából hozza össze a fiatalokat, akik 2015. december 8-11. között Oslóban oszthatják meg egymással véleményüket, tapasztalataikat és részt vehetnek a Nobel-békedíj átadásához kapcsolódó eseményeken.

A digitális kommunikáció új lehetőségeket nyit az oktatásban, kulcsszerepet tölt be a tanulásban, különböző tudások megszerzésében és a fejlődés gyorsításában. Azoknak a fiataloknak, akik már a digitális világba születtek, értékes meglátásai, tanácsai lehetnek az oktatás és a tudásmegosztás kapcsán. Ezért most ismét arra biztatjuk őket, hogy vegyenek részt a Youth Forum versenyben, osszák meg gondolataikat, és indítsák el a változást, hogy a digitális jövő valóban mindannyiunké legyen – mondta Kutas István, a Telenor vállalati kommunikációs igazgatója.

A Telenor Youth Forumra Magyarországon szeptember 20-ig lehet pályázni egy maximum 300 szavas, angol nyelvű esszével a Tudás mindenkinek! témakörében. Az ideális pályázó friss gondolkodású, meggyőzően érvelő, 18-27 év közötti lelkes és tenni akaró személyiség. Fontos, hogy a jelentkezők jól beszéljenek angolul és érdekes meglátásaik legyenek a jövő oktatásával, tudásmegosztásával kapcsolatban.

A hazai jelentkezőknek szeptember folyamán be is kell mutatniuk ötleteiket a magyar zsűri előtt, akik a prezentációk alapján négy pályamunkát küldenek tovább a nemzetközi döntőbe. A két nyertes nevét, akik elutazhatnak Oslóba a Telenor Youth Forumra, novemberben hozzák nyilvánosságra.

Az alábbi pályázati esszékérdésekből lehet választani:

– Több millió gyermek nem jut oktatáshoz a világon. Hogyan segíthetjük az internet és a digitális megoldás segítségével, hogy ők is tanulhassanak?

– Hogyan járulhat hozzá az internet ahhoz, hogy mind többen élvezhessék az élethosszig tartó tanulás előnyeit?

– Hogyan befolyásolja a tanulás és az oktatás folyamatát az, hogy már minden információ egy kattintással elérhető?

Ezeket a kérdéseket vitathatják meg a résztvevők egymással és a zsűritagokkal a Telenor Youth Forum world cafe jellegű eseményén.

A rendezvény időpontja: 2015. 09.09., 17:30 – 20:00

Helyszíne: A Grund, 1082 Budapest, Nagytemplom utca 30. (térkép)

A Youth Forum 2015 zsűrije:

• Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője, Ashoka-tag
• Tóth Kriszta, az UNICEF nagykövete
• Dojcsák Dániel, az IVSZ tartalom igazgatója
• Mann Dániel, a Grund Oktatási Központ vezetője
• Kutas István, a Telenor kommunikációs igazgatója

Gyere el a Telenor Youth Forum rendezvényére!

További információ: http://www.telenor.com/youthforum/