A Tanács 2016. október 4-én elfogadta a Párizsi Megállapodás uniós ratifikációjáról szólóhatározatot. Ez a megállapodás határozza meg az éghajlatváltozással kapcsolatos globális fellépés kereteit.

Miután az Európai Parlament egyetértését adta, a Tanács írásbeli eljárással fogadta el a határozatot. A határozatot 2016. október 7-én, pénteken helyezik letétbe az Egyesült Nemzetek főtitkáránál, aki a Párizsi Megállapodás letéteményese. Az uniós ratifikáció a határozat letétbe helyezésének időpontjában lép hatályba.

Sólymos László, Szlovákia környezetvédelmi minisztere és a Tanács elnöke kijelentette: „Európa minden lehetőt megtett eljárásainak felgyorsítása érdekében és, hogy életet leheljen a Párizsi Megállapodásba. Az, hogy a Tanács mindössze néhány óra alatt elfogadta a határozatot, jól mutatja ígéreteink betartása iránti elkötelezettségünket. A ratifikációs okiratok pénteki letétbe helyezésével lezárul az eljárás. Mindannyian büszkék lehetünk erre az eredményre.”

A tagállamok, amennyiben nemzeti eljárásaik lezárultak, az Unióval egy időben, ellenkező esetben egy későbbi időpontban a lehető leghamarabb ratifikálják a megállapodást.

A megállapodás 30 nappal azt követően lép hatályba, hogy legalább 55, az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának legalább 55%-áért felelős ország ratifikálta. Eddig 63, a globális kibocsátások 52,11%-áért felelős ország ratifikálta a megállapodást.

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsájtásában a világ harmadik legnagyobb szennyezőjének számító India vasárnap ratifikálta a párizsi klímamegállapodást. Az erről szóló dokumentumot vasárnap adták át New York-ban az ENSZ illetékeseinek.

India azért választotta a ratifikálás napjának október 2-t, mert ezen a napon van Mahátma Gandhi születésnapja. India egykori vezetője szerint a lehető legkisebb ökológia lábnyomot kell magunk után hagynunk.

Az ökológiai lábnyom nem más, mint az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat.

India felelős a világ szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 4,5 százalékáért.

Szeptember elején Kína és az Egyesült Államok – a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója – már ratifikálta a klímamegállapodást. A két országra esik a globális szén-dioxid-kibocsátás 38 százaléka.

A tavaly december 12-én, a párizsi klímakonferencián 195 ország közreműködésével megszületett keretmegállapodás megerősíti azt a célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest. Egyben ígéretet tettek, hogy folytatják az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt.

A párizsi klímamegállapodás csak akkor lép hatályba, ha ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55 százalékát bocsátják ki. Jelenleg 61 ország írta már alá, vagy tett konkrét lépéseket a ratifikáció céljából. Együttes szén-dioxid kibocsátási arányuk 47,8 százalék.

Magyarország Európában elsőként ratifikálta a dokumentumot.

Forrás: MTI

Naponta jelennek meg hírek az egyes ágazatokban tapasztalható munkaerőhiányról, a tömegesen külföldre távozó szakképzett munkavállalókról és azokról a hiányszakmák- ról, amelyeket a legnehezebb a megfelelő munkaerővel feltölteni, még a viszonylag magas fizetés ígéretével is.

Az most még egyelőre megjósolhatatlan, hogy a Brexitnek lesz-e, és ha igen, akkor milyen hatása a hazai munkaerőpiacra, így egyelőre nem marad más, mint a jelenleg rendelkezésre álló emberi erőforrások minél hatékonyabb kihasználása, és a munkahelyi elkötelezettség erősítése. Egy dolog a magas fizetés, és egy másik a megfelelő munkakörülmények biztosítása, hiszen nem túlzás azt állítani, hogy a munkahely a második otthonunk, de vajon mit tesznek és tehetnek a munkaadók a munkahelyi jólét érdekében? Milyen ma esetleg még kevésbé elterjedt béren kívüli juttatásokkal lehetne jobban motiválni és megtartani a képzett munkavállalókat?
Milyen következtetéseket von le a munkaerőhiányból a kormányzat, a nagyobb munkáltatók és a szakmai szervezetek?

A fenti témákon túl a konferencia résztvevői első kézből értesülhetnek többek között arról, milyen innovatív megoldások segítik a HR-esek mindennapjait, melyek a toborzás új módszerei és milyenek a HR-es kilátások 2017-re.

Időpont: 2016. október 20., 8:15

Helyszín: Danubius Health Spa Resort Margitsziget, 1007 Budapest, Margitsziget

Moderátor: Domokos László, a Napi.hu felelős szerkesztője

A konferencia résztvevőinek díjmentes parkolást biztosítunk.

LETÖLTHETŐ JELENTKEZÉSI LAP

Részletes program

08:15
Regisztráció, kávé
09:00
MegnyitóKorányi G. Tamás, a Napi.hu főszerkesztője
09:05
Vele vagy nélküle?A bérek és béren kívüli juttatások jövője
Hegedüs Sándor, az RSM Hungary Zrt. adóüzletágának vezetője
09:35
A szakképzett munkaerő hiánya és megtartásaFekete László, a MOL Magyarország HR-igazgatója
10:00
Toborzás és kiválasztás – új megoldások, módszerekFehér Tamás, a Trenkwalder Kft. ügyvezető igazgatója
10:25
Üzleti megoldások és foglalkoztatás kihívások 2020-ig – Action 2020 Magyarország programGenerációk együttműködése a munkahelyen – Az Y és Z generáció megszólítása és megtartása
Fertetics Mandy, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szakmai vezetője
10:50
Kávészünet
11:30
Egészséges munkavállaló – avagy miért fontos a mérés és az intervenció?Hogyan növelheti a munkavállaló hatékonyságát, elkötelezettségét és a fluktuációt?
Tompa Anita, a CGP Central Europe ügyvezető igazgatója
11:50
HR és innováció – újdonságok HR-eseknek
12:10
A munkaerőhiány, és ami mögötte van – panelbeszélgetésA beszélgetés résztvevői:

  • Bálint Adrienn, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének társadalmi kapcsolatok és munkaügyi igazgatója
  • Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének elnöke
  • Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára
13:00

Ebéd

 

„AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG TANULHATÓ:

Képzések és jógyakorlatok megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról
munkáltatóknak és felsőoktatási intézményeknek”

konferencia, mely egyúttal a proAbility projekt záró rendezvénye is

Időpont:
2016. október 18.
10:00 – 14:00 óra között

Helyszín:
a Budapesti Corvinus Egyetem főépületének (1093 Budapest, Fővám tér 8.) III. előadója

A konferencia résztvevői elsőként ismerhetik meg a proAbility képzési anyagait, melyek segítenek felkészülni arra, miként lehet a versenyképesség megtartásával megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatni.

A tananyagfejlesztők személyesen mutatják be az elkészült tananyagokat, az érintett szervezetek (norvég és magyar HR-szakemberek, cégek képviselői) pedig saját munkaterületük újdonságait.

Közvetlenül a konferencia után 14:30 és 16:00 óra között a C épület 510-es termében Felsőoktatási workshopot tartunk, melyre szeretettel várunk egyetemeken és főiskolákon dolgozó oktatókat, munkatársakat és PhD hallgatókat.

A konferencia és a workshop ingyenes, regisztrálni azonban az alábbi linken szükséges:
http://tinyurl.hu/Oc2n/

További információ:
Projekthonlap: http://proability.hu
Facebook: https://www.facebook.com/events/1133916496715520/

A proAbility projekt keretében tananyagok készültek:

  • HR-menedzsereknek, munkaügyi közigazgatási szakembereknek
  • Felsővezetőknek, cégvezetőknek, döntéshozóknak
  • Gazdaságtudományi szakok diákjai számára

A konferencián többek között a következő kérdéseket lehet megvitatni a Corvinus Egyetem, a Salva Vita Alapítvány, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, a norvégiai NHO Service munkatársaival, kutatóival, valamint hazai és külföldi vezető HR-szakemberekkel:

  • Hogy hogyan lehet a sokszínű munkaerőben rejlő lehetőségeket felmérni és kihasználni?
  • Milyen módszerekkel lehet megváltoztatni a képzések során a fogyatékos munkavállalókról kialakult sztereotípiákat, személyes attitűdöket?
  • Hogyan lehet a leghatékonyabban alkalmazni, menedzselni és megtartani a megváltozott munkaképességű munkavállalókat?
  • Milyen segítséget kaphatnak a munkaadók a munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetektől?
  • Milyen kapcsolódó szervezetfejlesztési kérdések merülnek fel egy-egy cégben, amikor megváltozott munkaképességű kollégát kezdenek alkalmazni?

A konferencia regisztrált résztvevői tiszteletpéldányt kaphatnak a proAbility projekt keretében készült tananyagokból, kutatási zárótanulmányból és jógyakorlat-gyűjteményből.

***

A proAbility projekt

A projekt célja, hogy norvég és magyar jógyakorlatok tanulmányozásán és adaptálásán keresztül javítsa a megváltozott munkaképességű (MMK) munkavállalók elhelyezkedési esélyeit a nyílt munkaerőpiacon. Célunk, hogy vállalatvezetők, civil szervezetek, állami szervek, kutatók, szakértők és szakpolitikusok minél szélesebb körét elérjük és tegyük fogékonnyá a kérdés iránt.

Ennek eszköze a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának körülményeiről és lehetőségeiről való tájékoztatás, valamint a sokszínűség alapelvén nyugvó munkaszervezés oktatásának beépítésére a felsőoktatásba és a vezetőképzésbe. A projekt eredményeként olyan, alapos kutatáson és igényfelmérésen, valamint jó példák adaptációján alapuló felsőoktatási és képzési tananyagok készültek, amelyek hasznosíthatóak a jelen és jövő vállalatvezetőinek és vállalati szakembereinek érzékenyítésére, képzésére.

A projekt az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014 HU08 Ösztöndíj Program Felsőoktatási intézményközi együttműködési projektek pályázati akció keretében, 2015. április és 2016. december között valósul meg.

 

Inkább hátrány vagy előny a transzparens vállalati működés hazánkban? Milyen hajtóerői és akadályozói vannak az átlátható működésnek? Az átlátható működés növelheti egy vállalat értékét?

 Ilyen kérdésekre kaptak választ 2016. szeptember 22-én „A jövő vezetői” 2016 tehetségprogram utolsó szakmai napjának résztvevői , ahol a Richter Gedeon Nyrt. látta a programot vendégül

Az átláthatóság önmagában is nehéz és ambivalens téma, nemhogy a nem pénzügyi teljesítményre vonatkoztatva. „A jövő vezetői” tehetségprogram 2016-os évfolyam résztvevői gyorstalpalón vettek részt versenyjogból, bővebben a kartellekről hallhattak, Dr. Fazekas Orsolya, a BCSDH Felügyelő Bizottság tagja jóvoltából, s közösen áttekintették az átláthatóság legfőbb akadályozóit személyes tapasztalataik mentén.

dsc_0728

Utána a tőzsdei jelenléttel bíró Richter Gedeon Nyrt. gyakorlatát és esettanulmányát dolgozták fel Beke Zsuzsa, a vállalat kormányzati és PR vezetőjével, aminek révén a kríziskommunikáció részleteibe is betekintést nyerhettek. Ifj. Chikán Attila, az Alteo Group vezérigazgatója belső és külső átláthatósággal kapcsolatos vezetői szemléletét és gyakorlatát ismertette a résztvevőkkel, s esettanulmányként a kockázati tényezők tárházát tekintették át.

dsc_0776

Az átláthatósággal szorosan összefüggő nem pénzügyi jelentéstétel volt a másik nagy téma aznapra, amelyet az EU kötelező jelentéstétellel is szorgalmaz már napjainkban. Szabó István, a KPMG fenntarthatósági vezetője rövid előadással ismertette a jelentéstétel nemzetközi és hazai trendjeit. A BCSDH szakmai vezetőjével együttműködésben egy szimulációs játékkal világítottak rá a nem pénzügyi riport jelentőségére, melyből egyértelművé vált, hogy a jelentésnek elsősorban menedzsmenteszközként van igazán hozzáadott értéke a fenntarthatóbbá és felelőssebbé válás útján.

dsc_0811-001

A nap végén Salgó István, az ING Bank vezérigazgatója és egyben a BCSDH tiszteletbeli elnöke állt rendelkezésre egy egyórás beszélgetés keretében, hogy a vezetői kihívások és fenntarthatóság kapcsolatát saját élményein keresztül tegye megfoghatóvá az érdeklődőknek.

dsc_0877

A nap érdekessége képen a Richter Gedeon Nyrt. laboratóriumába nyerhettek bepillantást a tehetségprogram résztvevői.

A szakmai napon készült képeket itt érhetőek el.

A MOL-csoport bekerült a Dow Jones Fenntarthatósági Világ Index legjobb 15%-ába. Csak 10-en kerültek be a világ integrált olaj- és gázcégei közül. A MOL-csoport az egyedüli közép-kelet-európai társaság az indexben.

A MOL-csoport ismét szerepel a Dow Jones Fenntarthatósági Világ Indexben (DJSWI). E szerint cégünk fenntarthatósági teljesítménye alapján bekerült az integrált olaj- és gáztársaságok legjobb 15%-ba. A MOL-csoport az egyedüli közép-kelet-európai cég, amely szerepel az indexben.

Az értékelést a fenntarthatósági befektetések területén specialistának számító RobecoSAM végezte. A RobecoSAM a 68 legnagyobb, az olaj és gázszektorban működő, tőzsdén jegyzett vállalatot vizsgálta és végül 10 cég került be az indexbe. E szerint a MOL a világ kutatás-termelés és integrált olaj- és gáztársaságai között a legjobb 15%-ba került fenntarthatósági teljesítménye alapján. Cégünk már szerepelt az indexben 2010 és 2011 között, majd ötéves kihagyás után ismét visszakerült.

mol

A fenntarthatósági mérőszámok széles skáláját felvonultató összehasonlítás alapján az iparági versenytársak között csak a legjobbnak számító vállalatok kerülhetnek be a Dow Jones Fenntarthatósági Indexbe. Az értékelésben figyelembe veszik a környezeti és társadalmi teljesítményt, és a gazdasági fenntarthatóságot is.

„Célunk, hogy a fenntarthatóság napi működésünk részét képezze. Továbbra is elsőrendűen fontos számunkra embereink, a közösségek és a környezet biztonsága, bárhol is tevékenykedünk. A DJSW Indexben való részvételünk még jobban megerősíti a folyamatos javulás iránti elkötelezettségünket, és minden MOL-nál dolgozó kolléga elismerését jelenti, akik személyes elkötelezettségükkel nap, mint nap tesznek folyamataink és teljesítményünk javításáért telephelyeinken és irodáinkban.” – mondta Molnár József, a MOL-csoport vezérigazgatója.

Az Igazgatóság által felügyelt szigorú irányítási rendszerünk, a 2020-as fenntarthatósági tervünk, mely elindított számos, a hosszú távú gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kihívások sikeres kezeléséhez szükséges akciót, és az integrált jelentési kultúránk mind hozzájárultak ehhez a teljesítményhez.

A Telenor Magyarország Zrt. kiemelt hangsúlyt fektet a felelős üzletvitelre. Céljuk, hogy minden a Telenorral üzleti kapcsolatban levő cég az üzleti etika követelményeinek megfelelően végezze a mindennapi tevékenységét. A minél magasabb szintű etikai megfelelés elősegítése érdekében a Telenor egy Etikai Konferenciát szervez, melyre ezúton meghívja Önöket.

 

A konferencia fő témája az etikus vállalati működés. A rendezvény során a Telenor etikus vállalati működésért felelős vezetői, valamint meghívott külső szakértők mutatják be az etikus vállalati viselkedés előnyeit, az etikus működés eléréséhez és fenntartásához alkalmazott vállalati eszközöket (pl. szabályzatok, belső folyamatok, felelősök stb.), illetve a résztvevőknek is lesz lehetősége egymással is megosztani a témához kapcsolódó ismereteiket, tapasztalataikat.

 

Az Etikai Konferencia időpontja:     2016. október 4.                9:00 – 12:00

Helyszíne:                                            Telenor Székház – Törökbálint, Pannon út 1.

 

Napirendi pontok

 

9:00 – 9:30          Regisztráció

9:30 – 10:00        Bevezető a Telenor részéről

Téma: Mit jelent a Telenor számára az etikus vállalati működés? Milyen eszközeink vannak ennek fenntartására, ellenőrzésére?

Előadók: a Telenor etikus vállalati működésért felelős vezetői

 

10:00 – 10:45      Panelbeszélgetés

Téma: Miért éri meg etikusnak lenni? Milyen előnyei vannak az etikus vállalati viselkedésnek rövid és hosszú távon?

Bevezető előadás: Alexa Noémi, CEU

Paneltagok: a Transparency International képviselői, illetve az alábbi vállalatok etikus működéséért felelős vezetői: ABB Mérnöki, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Bayer Hungária Kft., Biofilter Környezetvédelmi Zrt.

 

10:45 – 11.00      Kávészünet

11:00 – 11:45      Panelbeszélgetés

Téma: A korrupció felismerésének és megelőzésének módszerei és lehetőségei

Bevezető előadás: Fertetics Mandy, BCSDH

Paneltagok: az alábbi vállalatok etikus működésért felelős vezetői: Grundfos Magyarország Gyártó Kft., Mercedes-Benz Hungária Kft., Richter Gedeon Nyrt., Telenor

 

11:45 – 12:00      Záró gondolatok

 

A konferencia magyar nyelvű. További előadók személye egyeztetés alatt áll.

 

Kérjük, hogy jelentkezésüket a mellékelten megküldött Regisztrációs Lapon a résztvevők nevének, beosztásának és elérhetőségének a megjelölésével mielőbb, de legkésőbb 2016. szeptember 27-ig jelezzék az alább megadott e-mail címen (Alagi-Zilah Orsolya – ozilah@telenor.hu). Tájékoztatjuk Önöket, hogy a konferenciára csak meghatározott számú érdeklődőt tudunk fogadni, a részvételi lehetőség a jelentkezés sorrendjében kerül biztosításra.

 

Amennyiben további információra lenne szükségük, kérjük, hogy az alábbi elérhetőségeken vegyék fel velünk a kapcsolatot:           

Alagi-Zilah Orsolya

Mobil: +36 20 930 2294

E-mail: ozilah@telenor.hu

 

 

 

 

Iparágtól és mérettől függetlenül kockázat a vállalatoknak a klímaváltozás – értettek egyet a vállalatvezetők a BCSDH 2016. szeptemberi felsővezetői kerekasztal beszélgetéseken, amelyeken a 3 éves Action 2020 Magyarország program keretén belül a Klímaváltozás volt a téma.

Szeptember első hetében 3 alkalommal, több mint 10 iparág összesen 32 első számú vállalatvezetője ült le egy asztalhoz szervezetünk felsővezetői kerekasztalain, hogy válaszokat találjon a klímaváltozás okozta kihívásokra és meghatározza azokat a fókusz területeket, ahol a BCSDH konkrét ajánlásokat tud megfogalmazni az üzleti szektor számára. A kerekasztal beszélgetések helyszíneit a BCSDH 3 tagvállalata: Unilever Magyarország Kft., MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt., és Henkel Magyarország Kft. biztosította.

DSC_4346

A résztvevők egyetértettek abban, hogy minden vállalat, iparágtól és mérettől függetlenül, hatással van a klímaváltozásra és viseli annak üzleti kockázatait. Ugyanakkor mindegyiküknek lehetőségük van, hogy üzleti lehetőséget találjanak benne: a kockázatok csökkentésével, vagy a nehezebb, de nagyobb lehetőséget jelentő adaptációval, innovációval.

csoportkep

A BCSDH célja, hogy a november 17-i éves üzleti ebédjén és az erre megjelenő kiadványban olyan területeket mutasson be a Klímaváltozás témakörén belül, ahol a vállalatok tenni tudnak, olyan üzleti megoldásokat, amelyek könnyen adaptálhatók minden vállalatra és ajánlásokat fogalmazzon meg az üzleti szektor számára, hogy hogyan tud valódi hatást elérni ezen a területen.

DSC_4708

Az eseményről készült képeket a galériában tekintheti meg.

A felsővezetői kerekasztal beszélgetések résztvevőinek a listáját ide kattintva tekintheti meg.

A KPMG elkészítette legújabb, a klímaváltozással kapcsolatos tájékoztatóját magántőke befektetők számára. Az útmutató a klímaváltozás magántőke-befektésekre gyakorolt hatásaként a jelenlegi és várható gyakorlatokat két részre bontja. Egyrészt a klímaváltozás következményeinek figyelembe vételét hangsúlyozza a magántőke-befektetések során, másrészt egy keretrendszert javasol, melyet a bel- és kültagok az átvilágítás, valamint az alap- és portfóliókezelővel történő tárgyalások során alkalmazhatnak. Az útmutató itt érhető el.

iigcc

Közös jövőnk konferencia 2016. október 6-án, harmadik alkalommal.

Bolygónk és társadalmunk is folyamatosan átalakulóban van. Ezek a változások jelentős hatással lesznek arra, ahogyan majd az elkövetkező évtizedekben élünk. Ideje, hogy ne csak gondolkodjunk a közös jövőről, hanem formáljuk azt. 2016. október 6-án az Allianz Hungária Zrt. szervezésében megvalósul a harmadik Közös jövőnk konferencia. Az elmúlt két évben, a rendezvény alkalmával közel ezer embert sikerült mozgósítani a jelenkor kihívásainak megoldásában.

A szakértők szerint a klímaváltozás hatására a jövőben visszafordíthatatlan változásokkal kell szembenéznie az egész bolygónak, a demográfiai változások pedig több szempontból is próbatétel elé állítják a társadalmat.

Egyre világosabb mindannyiunk számára, hogy mindennapjaink olyan mederben folynak, amely hosszú távon nem fenntartható. A városlakók készen kapják a vizet és az élelmet, amelyből a felhasználás után szennyvíz és szemét lesz, környezetünk pedig egyre kevésbé élhető. Napjaink innovátorai azonban már dolgoznak olyan megoldásokon, amelyek új irányt adnak jövőnknek, amelyek nemcsak a közvetlen környezetünket vagy a helyi közösségeket mozgósítják, hanem a lelkiállapotunkra is kedvező hatással vannak.

Ha élhető jövőt szeretnénk, nem elég, ha hagyjuk magunkat sodródni az árral, fontos, hogy foglalkozzunk a jövő kérdésével. Vannak, akik távoli, megfoghatatlan dolognak érzik a jövőt, azonban találkozhatunk olyanokkal, akik erről teljesen ellenkező módon gondolkodnak.

Olyanokkal, akik már megtették az első lépéseket, hogy élhetőbb környezetet és társadalmat teremtsenek maguk körül. A 2016-os Közös jövőnk konferencia róluk és a változás útján megtett első lépésről szól. A 15 perces figyelemfelkeltő előadások tökéletesek arra, hogy inspiráljanak és elgondolkodtassanak. Idén a 8 előadó mellett a Budapesti Fesztivál Zenekar és a Nagy Gergely – Danyi Bertalan zenész duó osztja meg a résztvevőkkel tudását, gondolatait és érzéseit a téma kapcsán.

Az Allianz Hungária Zrt. számára is fontos, hogyan alakul a közös jövőnk, ezért elkötelezett abban, hogy tudását és tapasztalatát megossza másokkal. Ezt a célt szolgálja az Allianz által működtetett Tudásközpont honlap, valamint a 2016. október 6-i konferencia is. A részvételi szándékot 2016. szeptember 30-ig az Allianz Tudásközpont oldalán lehet jelezni a jelentkezési felület kitöltésével. A részvételre kizárólag az előzetes regisztráció jogosít fel.