2018. november 29-én hivatalosan is megalakult a magyarországi Körforgásos Gazdaság Platform, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére.

A Körforgásos Gazdaság Platform megalakítására ünnepélyes keretek között került sor, ahol közel 50 csatlakozott vállalat, intézmény és szervezet közül 33-nak a vezetője a helyszínen írta alá az Egyetértési Nyilatkozatot. A kezdeményezés létjogosultságát és fontosságát Weingartner Balázs, fenntarthatóságért felelős államtitkár is hangsúlyozta és üdvözölte, amikor az Innovációs és Technológiai Minisztérium nevében aláírta a Nyilatkozatot.

A körforgásos gazdaságra való áttérés napjaink nagy üzleti lehetősége. A koncepció lényegét a legtöbb gazdasági szereplő még nem ismeri mélyrehatóan, holott ezen modell alkalmazásával növelhető a gazdaság rugalmassága, valamint könnyebbé válik az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, valamint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak elérése is.  4,5 ezermilliárd USD-os üzleti lehetőséget jelenthet világszinten a körforgásos gazdaság 2030-ig.

„A BCSDH-nak és partnereinek kiemelt szerepe van a szemléletváltás és a közös gondolkodás megteremtésében, az egy irányba gondolkodó és cselekvő változásvezetők közösségformálásában, és az üzleti megoldások megosztásában, melyek valódi változást eredményeznek.” – fejtette ki beszédében Ifj. Chikán Attila a BCSDH elnöke.
„Ahhoz, hogy a modellváltás beinduljon és teret nyerjen, összefogásra és tudásmegosztásra van szükség a vállalati, a kormányzati és a tudományos szféra, valamint szakmai és társadalmi szervezetek részvételével. – tette hozzá.

Ezért kezdeményezte a BCSDH a Körforgásos gazdaság platform létrehozását, a Holland nagykövetséggel és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal közösen. A nemzetközi és főleg a holland jó gyakorlatok, ezen a területen fontos és követendő példát jelentenek.

‘’Büszke vagyok arra, hogy Hollandia az egyike azon országoknak, amely elsőként tűzött ki számszerűsített célokat a körforgásos gazdaság eléréséhez, mégpedig 2030-ra a felére kívánja csökkenteni a nyersanyag-felhasználását. Azonban ennél is ambiciózusabb célokat fogalmaztunk meg: 2050-re tervezzük a teljes átállást a körforgásos gazdaságra.’’ – emelte ki bevezetőjében René van Hell, Hollandia magyarországi nagykövete.

‘’Ma azért vagyunk itt, hogy hivatalosan elindítsuk Magyarországon azt a platformot, amelyet a Holland Körforgásos Hotspot mintájára hozunk létre vállalati és kormányzati partnereinkkel azért, hogy a leghatékonyabb módon érjük el közös célunkat, a fenntartható és hulladékmentes gazdaságot.’’ -tette hozzá.

„A ING Bank   Magyarországon is kiemelten fontos feladatának tartja, hogy összehozza egy fórumban a körforgásos gazdaságra való áttérés legfontosabb érintettjeit, ahol a globális tapasztalatok átadása kiemelt szerepet kap” – emelte ki bevezetőjében Bodor Tibor, az ING Bank N.V. Magyarországi fióktelepe vezérigazgatója, aki a konferencia házigazdájaként az egyik legelső aláírója volt ennek az Egyetértési Nyilatkozatnak.

***

 

Mi a körforgásos gazdaság?

A jelenlegi, ún. lineáris gazdasági modellben a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után hulladékként kezeljük, melynek jelentős részét nem forgatjuk vissza a folyamatba.

Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben az anyagcsere-folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba.

A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az éghajlatváltozással kapcsolatos helyzetértékelő és döntéstámogató nemzeti jelentés elkészítését kezdeményezi.

A jelentés elkészítésének első lépéseként egy nyitó konferenciát szervezett 2018. november 28-án azzal céllal, hogy tájékoztassa az érintetteket  a nemzeti jelentéssel kapcsolatos elképzelésekről; feltérképezze az éghajlatváltozással foglalkozó hazai kutatók és tudományos műhelyek munkásságát és felmérje a kibocsátás-csökkentésre és az alkalmazkodásra vonatkozó döntéshozói igényeket.

Márta Irén a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható fejlődésért (BCSDH) igazgatója előadásában elmondta, hogy  21. század második felének nagy kihívása a karbonsemleges gazdaságra való áttérés, ennek elérése érdekében a BCSDH 2016-ban négy ajánlást fogalmazott meg a vállalatok számára, melyek közül kiemelendő a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok és lehetőségek stratégiai szintre emelése, valamint a karbonlábnyom-számítás bevezetése.

Kiemelte, hogy a felelős vállalatok elkötelezettek a párizsi klímacélokért, a karbonsemleges gazdaság megvalósítása érdekében. A BCSDH tagvállalatainak több mint fele már rendelkezik üvegházhatású gázokra vonatkozó-csökkentési stratégiával.

A konferencia kapcsán a BCSDH által megkérdezett több mint 100 vállalatvezető véleményére alapozva elmondta, hogy az üzleti szféra az ellátásbiztonságra törekszik, melyre az extrém időjárási körülmények, a növekvő alkalmazkodási költségek és az éghajlatváltozás kapcsán várható jogszabályi szigorítások jelentős hatással vannak. A kiszámítható működési környezet elengedhetetlen számukra.

A nemzeti jelentés háttere

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a hazai klímapolitikai döntéshozatal és végrehajtás minél jobb, és naprakészebb tudományos megalapozottsága érdekében egy döntéstámogató, megoldásorientált, átfogó nemzeti jelentés elkészítését kezdeményezi. Ezt a Nobel-békedíjas Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által készített Értékelő Jelentések mintájára tervezi megvalósítani. Az IPCC globális jelentéseinek mintájára készített nemzeti jelentések számos országban hatékonynak bizonyultak a tudományterületek közötti konszenzus kialakítására, így szilárd alapot képesek nyújtani országos, vagy országon belüli éghajlatváltozással kapcsolatos szakpolitikai és gazdasági döntések meghozásához. A konferenciára a jelentés összeállítási folyamatának első lépéseként kerül sor.

Szeretnénk szíves figyelmébe ajánlani a KÖVET Egyesület (www.kovet.hu) soron következő rendezvényét, a XXIII. konferenciát és műhelymunkát.  A kétnapos rendezvény első napján – 2018. december 10-én – műhelymunka keretében mutatjuk be HETES programunkat és a német tapasztalatokat.

Csatlakozzon Ön is az új innovatív nemzetközi projekthez, melynek célja energiahatékonysági beruházások finanszírozása. Ha Ön pénzügyi befektető, akkor környezettudatos és fenntartható gazdasági beruházásokhoz járul hozzá úgy, hogy befektetése biztonságosan piaci kamatozással térül meg. Ha Ön energiahatékonysági beruházás finanszírozást igénybe vevő vállalkozás, akkor az energiamegtakarításból származó költségcsökkenés mind a kamat, mind pedig a tőke törlesztéséhez biztosít fedezettséget. A projekt magyarországi megvalósítója a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért.

A rendezvény második napján – 2018. december 11-én – a vállalatok és a települések fenntarthatósági célkitűzéseit és eredményeit vesszük górcső alá az ENSZ 2030-ra szóló Fenntartható Fejlődési Céljainak (SDG) tükrében. Mindkét napon neves kutatók, vállalati és önkormányzati vezetők, civil szervezetek vezetői osztják meg Önökkel ismereteiket, mondják el véleményüket a témáról.

Időpont:   2018. december 10-11.

Helyszín: Zalakaros, Hotel Karos Spa**** superior

(8749 Zalakaros, Alma utca 1.) TÉRKÉP

Regisztráció határideje: 2018. december 05.

REGISZTRÁCIÓ

Részletes program:

Energiahatékonysági beruházások finanszírozása a KKV-szektorban

– műhelymunka – 2018. december 10. (hétfő)

09:30 – 10:00Regisztráció
10:00 – 10:15Köszöntő – Prof. Dr. Tóth Gergely – főtitkár, KÖVET Egyesület
10:15 – 10:30A KÖVET szerepe az energiahatékonysági beruházások elősegítésében – Herner Katalin – ügyvezető igazgató, KÖVET Egyesület
10:30 -11:301.) A GINOP Energia és energiahatékonyság prioritása
Apagyi Adél – 
nemzetközi referens, Pénzügyminisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság
2.) Az EUKI ALLIES német mintaprogramok
Ludwig Karg –  
ügyvezető igazgató, B.A.U.M. Consult GmbH
3.) Klímajövő – Ím’ a jövő
Dr. Hetesi Zsolt –
 tudományos főmunkatárs, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
11:30-11:45Kávészünet
11:45-13:001.) Sziszifuszi munka KÖVET görgetni? – egy lehetséges megoldás: HETES program!
Gáspár Attila
 – projektmenedzser, KÖVET Egyesület
2.) Alternatív finanszírozási formák szerepe a fenntartható vállalatok működésében
Kristóf Péter 
– Termék- és Szegmens Management-ért felelős vezető, MagNet Közösségi Bank
3.) A ZMVA energiahatékonysági projektjei
Nagy András 
– ügyvezető igazgató, Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
13:00-14:00Ebéd
14:00-16:30Interaktív műhelymunka – Moderátor: Trenyik Tamás – projektmenedzser, KÖVET EgyesületGáspár Attila – KÖVET Egyesület 
Handó János – 
tulajdonos, Katica Tanya – Élményközpont, Patca polgármestere
Dr. Hetesi Zsolt – 
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Jónás László – 
HETES projekt Tanácsadó Testület (ADB)
Kristóf Péter – 
MagNet Közösségi Bank 
Nagy András – 
Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési AlapítványDr. Parádi-Dolgos Anett – igazgató, Pénzügy és Számvitel Intézet, KE
Prof. Dr. Tóth Gergely – 
KÖVET Egyesület
Esti program
16:30-19:00Wellness program
19:30-20:00A Keszthelyi Balaton Kórus műsora
20:00-21:00Vacsora
21:00-23:00Meglepetés filmvetítés

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) jelentősége a magyar vállalatok és települések számára – 2018. december 11. (kedd)

09:30-10:00Regisztráció
10:00-10:30Köszöntők 
Dr. Dancs Ferenc – helyettes államtitkár, Külgazdasági és Külügyminisztérium
Dr. Nemes Csaba – főosztályvezető, ITM Fenntarthatóságért Felelős Államtitkárság
Herner Katalin – ügyvezető igazgató, KÖVET Egyesület
10:30-12:30

I.blokk: Mi fán terem az SDG?Minek is nevezzelek? Vállalati fenntarthatóság 5 évtizede

Prof. Dr. Tóth Gergely – főtitkár, KÖVET Egyesület

ENSZ 2030-ra szóló Fenntarthatósági Céljai – a háttér

Prof. Dr. Faragó Tibor – c. egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem

Ludwig Karg – elnök, INEM (Németország)

From Person to Planet in Ten Steps

Mark McCaffrey – tudományos főmunkatárs, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Agenda 2030: a megvalósítás lehetőségei és korlátai

Éger Ákos – koordinátor, Civil Kerekasztal a Fenntartható Fejlődési Célokért

12:30-13:30Ebéd
13:30-15:00II. blokk: A vállalatok szerepe az SDG megvalósításában – Kerekasztal beszélgetés
Moderátor: Prof. Dr. Tóth Gergely – 
főtitkár, KÖVET EgyesületFelkért hozzászólók 5 perc gondolatébresztő üzenettel és a kerekasztal beszélgetés résztvevői:
Bencs Attila – ügyvezető, Hamburger Hungária Kft.; alelnök, MGYOSZ
Latorcai Zsombor – EBKM igazgató, MVM Zrt.
Sipos Katalin – igazgató, WWF Magyarország Alapítvány
Dr. Wégner Krisztina – Környezetvédelmi Iroda vezetője, MÁV Zrt.
Dr. Torma András – tanácsadó, Audi Hungária Zrt.
Urbán Katalin – EHS vezető, Grundfos Magyarország Gyártó Kft.
Horváth Zoltán – környezeti vezető, Magyar Cukor Zrt.
15:00-15:30Kávészünet
15:30-17:00III. blokk: Települések és a közösségek szerepe az SDG megvalósításában – Kerekasztal beszélgetés
Moderátor: Dr. Győri Zsuzsanna – 
docens, Budapesti Gazdasági EgyetemFelkért hozzászólók 5 perc gondolatébresztő üzenettel és a kerekasztal beszélgetés résztvevői:
Borhi Zsombor – alpolgármester, Kaposvár Megyei Jogú Város
Éger Ákos – koordinátor, Civil Kerekasztal a Fenntartható Fejlődési Célokért
Harta Annamária – munkaszervezet vezető, Éltető Balaton-Felvidékért Egyesület
Handó János – Katica Tanya – Élményközpont tulajdonosa
Köcse Tibor – polgármester, Nagypáli Ökofalu
Lantos Tamás – képviselő, Ormánság Alapítvány
Dr. Molnár András – ügyvezető igazgató, Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.
17:00-17:10Zárszó

A rendezvénnyel kapcsolatos további információért kattintson ide.

A Párizsi Egyezmény és az IPCC éghajlati jelentése: jó úton járunk? – címmel a Katowicében december 3-14 között megrendezésre kerülő COP24 tanácskozások kapcsán szervezett rendezvényt a Magyarországi Francia Nagykövetség, a Budapesti Francia Intézet, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért, a Climate Reality Europe és a Magyarországi Lengyel Nagykövetség szervezésében.

A 2018. november 26-én tartott konferencián Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) igazgatója a tagvállalatok és a vállalati szektor klíma vállalásait mutatta be a Klímaegyezmény érintetti csoportjainak képviselőit megszólaltató kerekasztal beszélgetésen. Elmondta, hogy az üzleti szféra élen jár a változásokhoz szükséges konkrét célok és akciók megfogalmazásában, a hazai vállalatok 80%-ának már vagy van karboncsökkentési stratégiája, vagy dolgozik rajta, a BCSDH 2017-es felmérése szerint. Több olyan vállalat is van, mely már elérte a karbonsemlegességet, de további, minden szektorra kiterjedő elköteleződésre és azonnali cselekvésre van szükség.

A konferencia megállapította, hogy a Párizsi Klímacsúcs kapcsán nagyon sok vállalás történt, országok, szervezetek és vállalatok részéről, de ennél nagyobb számú és drasztikusabb lépésre lenne szükség. Az IPCC (ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) októberben kiadott 1.5°C jelentésének fényében ezek a lépések egyre sürgetőbbek. A cselekvés ideje most van.

A MOL több jelentős energiamegtakarítási projektet indított 2017-ben, melyek mintegy 1,5 megawatt erőművi kapacitást váltottak ki, ennek köszönhetően nyerte el a MOL az Energiahatékony Vállalat díjat.

A Virtuális Erőmű Program által indított Energiahatékonysági Kiválósági Pályázat az energiát tudatosan használó, és a munkavállalóit energiatudatosságra motiváló vállalatok teljesítményét ismeri el. Az Energiahatékony Vállalat díjat olyan cégek nyerhetik el, amelyek már megvalósítottak energiahatékonysági programokat, korszerűsítéseket, beruháztak zöld energiába. A 2011-ben indult Virtuális Erőmű Program célja, hogy Magyarország európai uniós vállalásaival összhangban virtuális erőművet „építsen fel” igazolt energiamegtakarításokból, kiváltva ezzel egy új erőmű megépítését. A program jelenleg mintegy 205 MW kapacitásnál tart, amellyel a Magyarország 7. legnagyobb „erőműve”. A MOL-csoport az elmúlt években megvalósított energiahatékonysági beruházásaival ennek mintegy 10%-át adja.

A tavalyi év megtakarítása több terület által megvalósított beruházásból adódott össze, többek közt a Dunai Finomító egyik nagy energiafelhasználású technológiai csőkemencéjének korszerűsítése, az algyői telephely egyik füstgáz hőhasznosító cseréje, a kardoskúti vízlikvidáló rendszer fejlesztése, ingatlanjaink energetikai fejlesztése, valamint számos kisebb kezdeményezés eredménye járult hozzá az eredményhez. Nagy örömünkre és büszkeségünkre szolgál, hogy az energiamegtakarítási projektek jelentős többsége kollégáink saját ötletei alapján születtek meg.

November 23-án lezárult az „Ön választ, mi segítünk”, helyi közösségeket támogató pályázati program nevezési határideje. Országszerte közel 300 szervezet és informális baráti társaság nyújtotta be pályázatát, melyek közül a Magyar Adományozói Fórum független szakértői bírálják el és választják ki azokat, amelyek továbbjutnak az áruházi szavazási szakaszba. A januárban induló áruházi szavazás során a vásárlók dönthetik el, hogy kit támogatnak.

Az érdeklődő szervezetek országosan 61 körzetben adhatták be pályázataikat. Jelentkezni három kategóriában lehetett: környezetszépítő, egészséges életmódra ösztönző és oktató, képességfejlesztő programokkal.

A Magyar Adományozói Fórum független szakértői által támogatott pályázatokra a vásárlók 2019. január 21. és február 17. között adhatják majd le szavazatukat. A vásárlások után kapott érméket az áruházakban kihelyezett zsetongyűjtőkbe dobhatják be a számukra legjobban tetsző program mellé. A Tesco valamennyi, a szavazási szakaszra bejutott szervezetet támogatja, körzetenként a legtöbb szavazatot kapó pályázó 400, a második helyezett 200, a harmadik helyezett pedig 100 ezer forintot kap kezdeményezése megvalósításához.

A vállalat ősszel immár ötödik alkalommal hirdette meg az „Ön választ, mi segítünk” elnevezésű közösségi pályázati programot, mellyel közösségépítő kezdeményezéseket támogat. Az eddig lezárult négy fordulóban közel 100 millió forinttal összesen több mint 300 szervezetet támogatott. A programok mindegyike a helyi közösségek életének fejlődéséhez járul hozzá.

A nyertes szervezetek listáját és az elnyert támogatási összeget az áruházlánc 2019. március elején hirdeti ki. A korábbi győztes pályázatokkal kapcsolatos további információ a www.tesco.hu/kozosseg oldalon olvasható.

Az élelmiszer-pazarlás csökkentésének elkötelezettjeként a Tesco évek óta stratégiai partnere a Magyar Élelmiszerbank Egyesületnek. Jelenleg 160 áruháza, közel az összes hipermarket, valamint egyre több kisebb áruház és szupermarket vesz részt az Élelmiszerbankkal közösen működtetett napi élelmiszermentő programjában. A vállalat célja, hogy 2020-ra valamennyi közép-európai áruházát felkészítse az emberi fogyasztásra még teljesen alkalmas, de már nem eladható élelmiszerek jótékony célú adományozására.

A vállalat évek óta működteti a Magyar Élelmiszerbankkal közös napi élelmiszermentő programját, amelyben a 205 magyarországi áruházból már 160 vesz részt. A Tesco Magyarországon 2014-ben indította el áruházi élelmiszermentő programját, melynek keretében a résztvevő áruházak munkatársai minden munkanap összegyűjtik, és szortírozzák a már nem eladható, de emberi fogyasztásra még tökéletesen alkalmas pékárut, illetve zöldséget és gyümölcsöt, amit másnap reggel az Élelmiszerbank partnerszervezetein keresztül eljuttatnak a bolt környékén élő rászorulóknak. Az élelmiszermentő program kezdete óta az áruházlánc összesen közel 15 854 tonna élelmiszert ajánlott így fel jótékony célra. Ez nagyságrendileg 40 millió adag ételnek megfelelő mennyiség.

A Tesco a Magyar Élelmiszerbank Egyesület stratégiai partnereként rendszeresen részt vesz a szervezet egyéb gyűjtőakcióiban és kampányaiban. A napi szintű mentésen kívül azonban számos egyéb módszerrel is harcol az élelmiszer-pazarlás ellen. Tavaly év elején bevezette a Perfectly Imperfect kínálatát. Ennek keretein belül egyes szállítóitól olyan zöldséget és gyümölcsöt is átvesz, amelyek nem felelnek meg a normál, belső termékspecifikációknak (kisebbek, nagyobbak a megszokottnál, kissé deformáltak vagy van egy kis héjhibájuk), de egyébként kiváló minőségűek és élelmiszerbiztonsági szempontból tökéletesen alkalmasak emberi fogyasztásra. Ezzel a kezdeményezéssel a Tesco segít a szállítóinak csökkenteni az élelmiszer-hulladékot, illetve átlagon felüli vagy rekordtermés esetén pedig segít a termelőknek hatékonyan elosztani a felesleget. A vállalat nemrég indította el a közép-európai élelmiszer-hulladék forródrótot, ahol a beszállítói jelezhetik, ha az ellátási láncban élelmiszer-pazarlás jelentkezne, így közösen oldhatják meg a problémát.

További információ az élelmiszermentő programban résztvevő áruházakról: http://bit.ly/Elelmiszermento_aruhazak

Világszinten piacvezető HR szolgáltatóvá vált a holland származású Randstad. A vállalatot Frits Goldschmeding alapította 1960-ban. Központi irodája Diemenben, Hollandiában található.  Jelenleg 39 országban van jelen, mintegy 4,858 irodával és 37,930 alkalmazottal világszerte, és közel 668,800 embert juttat munkalehetőséghez évente.

Ünnepelni van, pihenni viszont nincs idő, ugyanis nagy álmokat dédelget a vállalat. Terveik szerint 2030-ra világ szinten 500 millió ember életének alakulását szeretnék pozitívan befolyásolni munkájuk által.

A képre kattintva tekintse meg a hírhez kapcsolódó videót:


Videó: https://www.youtube.com/watch?v=uLFTi14uTiE

 

Jelentős, 685 millió forint EU-s fejlesztési támogatást kapott az az osztrák, holland és olasz konzorcium, amelynek  a ProSelf Int. Zrt bécsi leányvállalata is tagja.

A három éves kutatási-fejlesztési program a ProSelf mesterséges intelligenciáján alapuló személyi és szervezeti coach és asszisztens platformjára, a Solarisra épül. A projekt a vállalatokat  és azok munktársait segíti preventív és interventív perszonalizált megoldásaival, hogy felkészülten kezeljék a jelen és jövő turbulens változásait.

Együttműködés a fenntartható mezőgazdaságért címmel rendezett nemzetközi konferenciát 2018. november 19-én a Magyar Tudományos Akadémia épületében a világ egyik legnagyobb vegyipari vállalata, a BASF. A rendezvény kiváló fórumot teremtett a BASF növényvédelmi üzletágának globális vezetői és a magyar növényvédelmi hatóság szakemberei közötti párbeszédre, melynek témája a mezőgazdaság jövője volt.

A gazdálkodás napjainkra minden korábbinál komplexebb tevékenységgé változott. Az időjárás kiszámíthatatlansága, a kártevők és gyomok elleni védekezés nehézségei, a piaci áringadozások, a természeti erőforrások szűkössége, és a Föld túlnépesedése komoly kihívást jelent a mezőgazdaság számára. Ezek a kihívások arra ösztönzik a BASF-et, hogy folytassa elkötelezett munkáját az innovatív megoldások fejlesztése céljából, és segítse a gazdálkodókat a lakosság növekvő élelmiszer iránti igényének kielégítésében.

Christoph Hofmann, a rendezvényt szervező BASF Hungária Kft. Mezőgazdasági Megoldások üzletágának vezetője a rendezvény kezdetén kiemelte, hogy a konferencia platformmá kíván válni, ahol a különböző érintettek (kormányzat, termelők, ipar) megvitathatják a mezőgazdaság jövőjének kérdéseit. A fenntarthatóság holisztikus megközelítése elengedhetetlen, ha a mezőgazdaságról beszélünk. Csak akkor válhat fenntarthatóvá a mezőgazdaság, ha a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontok is egyaránt érvényesülnek a döntésekben.


A rendezvény fővédnöke, Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium Mezőgazdaságért felelős államtitkára megnyitóbeszédében kiemelte, hogy a gazdaságilag életképes, hatékony és erőforrásaival fenntarthatóan gazdálkodó mezőgazdasági termelés elérésének egyik kulcsa a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció lehet.


Idén Zsigó Róbert, az Élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár is részt vett a konferencián, bemutatva az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia főbb elemeit, aktualitásait. Örömmel üdvözölte, a konferenciát, mert szerinte ez bizakodásra ad okot, hiszen a fenntarthatóság már nem csak az államok fontos ügye, hanem az ipari szereplők is felismerték a fontosságát.


Dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezetője, a BASF közép- és kelet-európai vezetője kijelentette: az innováció tette a BASF-et vezető vegyipari vállalattá, és ma a BASF-nek egyedülálló forrásai és lehetőségei vannak a vegyiparban. Az innováció és a digitalizáció témája mellett a BASF új stratégiájáról és a Visegrádi együttműködés fontosságáról is szólt az egybegyűlteknek.