2020 - Oldal 23 a 23-ből

A MOL Nyrt. nyerte BÉT Legek 2019 „Felelősségvállalás, fenntarthatóság, felelős vállalatirányítási díjat”

A Budapesti Értéktőzsde ismét megrendezte a BÉT Legek 2019 díjátadó gálát. A BÉT a szakmai zsűri véleménye és a tőzsdei vállalatok piaci teljesítménye alapján összesen 22 díjat adott át ma, köztük a fenntarthatóságért és felelős vállalatirányításért járó díjat, amelyet a Mol vehetett át.

A Budapesti Értéktőzsde a húsz éves múltra visszatekintő BÉT Legek rendezvény keretében idén 22 kategória alapján részesítette elismerésben a tőkepiac kimagasló teljesítményt nyújtó szereplőit. A díjak odaítéléséről az előző évekhez hasonlóan a Tőzsdei Tanácsadó Testület tagjaiból álló, szakmai zsűri döntött, míg az év online hazairészvény-kereskedési platformja ez évben is a felhasználók online leadott szavazatai alapján került kiválasztásra.

A BÉT Legek 2019 keretében, amelynek központi témája a fenntarthatóság volt, négy új díjat is elnyerhettek a tőkepiaci vállalatok: a „Felelősségvállalás, fenntarthatóság, felelős vállalatirányítási díjat” a Mol, „Az év legnagyobb árfolyam-emelkedését elérő papír kibocsátója prémium kategóriában” díjat pedig a 4iG vehette át. Átadásra kerültek a 2019-ben elindult Növekedési Kötvényprogramhoz kapcsolódó díjak is, amelyet befektetési szolgáltatóként az OTP Bank, kibocsátóként pedig a Cordia International Zrt. kapta.

Az év legnagyobb forgalmú részvénykereskedő cégeinek járó díjak is gazdára találtak: az első három helyen a WOOD & Company, a Concorde Értékpapír Zrt. és az Erste Befektetési Zrt. végzett. Az Erste Befektetési Zrt. három másik díjat, az év legnagyobb forgalmú határidős BUX index-kereskedő cégének, az év legnagyobb forgalmú határidős részvénykereskedő cégének és az év befektetési szolgáltatójának járó díjat is átvehette.

Az OTP-t szintén több kategóriában jutalmazta a Tőzsde, a Növekedési Kötvényprogram befektetési szolgáltatói díj mellett „Az év legnagyobb forgalmat elért részvénykibocsátója” díjat, illetve kibocsátóként a „Kibocsátói transzparencia díjat” is elnyerte. „Az év hazairészvény-kereskedési platformja” kategória idei nyertese a legtöbb érvényes szavazat alapján a Random Capital Zrt. Netboon online kereskedési rendszere lett.

2020.02.13.

Új tagunk a Colas Hungária Építőipari Zrt.

Taghírek

Tagvállalataink sorába lépett a Colas Hungária Építőipari Zrt., amely 1991-es alapítása óta aktív. A cég 930 embert foglalkoztat, jegyzett alaptőkéjének nagysága pedig 5 296 890 ezer Ft. A Colas tevékenységi köre igen széles az építőiparon belül: egyebek mellett foglalkoznak fővállalkozással és kivitelezéssel, magas- és mélyépítéssel, út- és autópálya építéssel, út- és burkolatfelújítással, aszfaltgyártással és annak értékesítésével, valamint minőségellenőrzési- és független laboratóriumi vizsgálatokkal.

A Colas nagy hangsúlyt fektet a fenntartható működésre, ennek elérése érdekében az alábbi nyolc fő területet határoztak meg. Fontosnak tartják a humán tőke fejlesztését, a tudás- és egészségmenedzsment, az etikus működést, valamint a munkahelyek biztonságát. Kiemelt szerepet kap az újrahasznosítás, a másodlagos nyersanyagok használatával csökken az új alapanyagokra való igény, valamint a hulladékképződés is mérsékeltebb. A környezeti hatás csökkentése érdekében is konkrét lépéseket tesz a vállalat: egészségre és környezetre veszélytelen vagy kevésbé kockázatos anyagok fejlesztésévek foglalkoznak és alkalmazzák is ezeket. Emellett ISO 14001 szabvány szerint folytatják tevékenységüket, az energiahatékony működésért pedig bevezették az ISO 15001 szabványt.

Az etikus üzleti magatartás alapvető a cég életében, ennek tükrében a napi működés során alkalmazzák a tulajdonos, Bouygues cégcsoport Etikai Kódexét, valamint beszállítói CSR szabályzatát is. Ezentúl a hazai cégcsoportnál is kinevezésre került egy compilance officer, aki felelős az etikus működés biztosításában és az esetleges összeférhetőségi vizsgálatok lefolytatásában.

A Colas Hungária Zrt. szeretne a hazai építőipari vállalkozások közül azok közé tartozni, amelyek élen járnak a fenntarthatóságban. Az ehhez szükséges eszközök, módszerek, megközelítések és aktuális irányvonalak megismerését várják a BCSDH-hoz való csatlakozásuktól.

2020.02.12.

Fiatal gondolkodók nélkül nincs fejlődés a fenntarthatóságban – A Magyar Telekom nyerte az idei Zöld Béka Díjat – A Biofilter első jelentőként kapott díjat

Hírek

A Deloitte Magyarország 19. alkalommal hirdette meg a Zöld Béka Díjat, amely a nem pénzügyi jelentések készítése terén kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalatok elismerésére szolgál hazánkban. Az őszi pályázati időszakot követően egy 13 tagú, független szakértői zsűri előre meghatározott kritérium-, és pontrendszer alapján értékelte a beérkezett jelentéseket, amelyek közül végül egyhangúan a Magyar Telekom anyaga bizonyult a legjobbnak. Emellett különdíjjal jutalmazták a 2019-ben első jelentő Biofilter Zrt.-t.

“A Magyar Telekom több ízben nyerte már el a Deloitte Zöld Béka Díjat. Az idei jelentésükben igazán kiemelkedő, hogy az ENSZ fenntarthatósági céloknak megfeleltetett indikátorok mellett, a tudományos céloknak (science based targets) megfelelő stratégiai célkitűzések is megjelentek. Mindemellett nagyon jól követik a fenntarthatósági trendeket és mindig a legkorszerűbb jelentést készítik, amely több éven át végigkíséri a Telekom fejlődését a kitűzött célok mentén. Nemcsak az éves teljesítményről jelentenek, hanem egy teljes folyamatról. A Biofilter magyar családi vállalkozás, amely első jelentőként kapott most díjat. Ma még kevés családi vállalkozásról mondható el, hogy készít fenntarthatósági jelentést. Éppen ezért amellett, hogy környezetvédelmi vállalatként működik és alaptevékenysége is a fenntarthatóságra irányul, példaértékű a vállalat működéséről adott teljes, átfogó jelentés.” – értékelte a díjazott jelentéseket Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlesztésért (BCSDH) ügyvezetője, a Zöld Béka Díj zsűrijének elnöke.

A fiatalabb generáció bevonása a fenntarthatósági tevékenységbe kiemelkedően fontos

“Vállalatunkat teljesen átszövi a fenntartható gondolkodás. A fiatalok számára az az üzenetünk, hogy igyekezzenek a mindennapokat okosabban, hatékonyabban, körültekintőbben élni, melyben számos digitális megoldás segíti őket.” – hangsúlyozta Márton Csilla, a Magyar Telekom társadalmi felelősségvállalási szakértője.

“A fiatal generációt igyekszünk bevonni különböző fenntarthatósági projektekbe, ezért a jelentésírás során egy környezetvédelmi gyakornokkal is együtt dolgoztunk. Meggyőződésünk, hogy fiatal gondolkodók és ötletek nélkül egy cég nem tud megfelelő mértékben fejlődni.” – mondta Deák Brigitta, a Biofilter Zrt. marketing vezetője.

A 2020-as év kihívásai a jelentéstételben

“A vállalati jelentéstétel 2020-ban jelentős átalakuláson megy keresztül, mivel az új Európai Bizottság rendkívül komolyan veszi a klímaváltozás témáját. Így várhatóan a klímaváltozáshoz kapcsolódó pénzügyi kimutatások új elemként fognak szerepelni a fenntathatósági jelentésekben. Emellett a legnagyobb kihívásokat a megfelelő indikátorok megtalálása, az érintettekkel való kommunikáció, valamint a beszállítói láncok felmérése jelenti. Utóbbi azért fontos, mert nagyban hozzájárul egy vállalat teljes fenntarthatósági képéhez és hatásához. Egyre több olyan vállalatot látunk, amely a különböző iparágakból keresi a saját feladatát és felelősségét a fenntarthatóságban és ehhez nem állnak még rendelkezésre minden iparágban a megfelelő módszertani eszközök és adatok.” – mondta el Lukács Ákos, a Deloitte Fenntarthatóság és Klímaváltozási üzletágának vezetője.

Az idei győztes letölthetőek az alábbi weboldalon. A díjról készült film pedig ide kattintva érhető el.

2020.02.12.

Mekkora a baj és ki felelős a megoldásért?

Hírek

Tud-e egy vállalat a fenntarthatóság és a környezetre figyelés nélkül működni? Van-e jó műanyag vagy csak rossz? Miként alakíthatunk ki úgy gazdasági jelenlétet, hogy mind a tulajdonosi, mind az érintetti értékek pozitívan érvényesülhessenek? A fenntarthatóság stratégiai megközelítését járta körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram első szakmai napja a Siemens GP Budapesti Turbinakomponens-gyárában 2020. február 6-án.

A világ folyamatosan változik, most már nem az a jó vezető, akinél minél több információ rendelkezésre áll, hanem az, aki a helyes döntéseket meg tudja hozni – vetette fel Tobias Panse, a Siemens Gas and Power Budapesti Üzem ügyvezető igazgatója nyitó beszéde során.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója, a szervezet ismertetése után bemutatta „A jövő vezetői” tehetségprogram céljait, ezek közül is kiemelve a stratégiai szemléletmód és a felelős vezetők közösségé alakulásának fontosságát. A szakmai program vezetője, Szederkényi Zita segítségével a 2020-as év kihívásaival, a fenntartható fejlődés alapfogalmaival és gazdasági hatásaival ismerkedhettek meg a résztvevők. Csizmadia Edit, a BCSDH szakmai vezetője pedig bemutatta a BCSDH éves szakmai programjának gerincét képező Action 2020 Magyarország programot, melynek fókusztémája 2020-ban az Élelmezés és Természet (Biodiverzitás).

Egy kvíz segítségével ezt követően a résztvevők közösen térképezték fel a fenntarthatóság sokszínűségét és legfontosabb területeit. Az életmódbeli kérdésektől az ökológiai túllövés meghatározásán át egészen a növekedés kultusz megkérdőjelezéséig számos témán át vették végig a gazdasági és fenntarthatósági nézőpontokat.

Dr. Zilahy Gyula, a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárának illetve tudományos és nemzetközi dékánhelyettesének előadása rávilágított arra, hogy az üzleti stratégiának integráns része a fenntarthatóság és a környezet, másképp a vállalat nem tud működni. A felmerült kérdések némely esetben égető dilemmák elé állítják a gazdaság szereplőit – mindannyiunkat, akik egyszerre éltetjük, alakítjuk a rendszert, miközben fogyasztói, ügyfelei és haszonélvezői is vagyunk. Tőlünk és tevékenységeinktől működik a rendszer: a feladatunk, hogy a gazdaságot, a társadalmat és a környezetet érintő hatásaink pozitívak legyenek és támogassák azt a körforgást, amit a természet mutat példaként. Mindenkinek az a feladata, hogy a maga szintjén tegyen. Szerencsére számos vállalati megoldás, stratégiai döntés is kijelöli már a jó irányt.

Mit tehet egy közösségi bank azért, hogy a civil ügyeket minél hatékonyabban támogassa – akkor, ha az adományozás nem tűnik egyértelműnek? Hogyan feleljen meg ügyfelei egyre szélesebb elvárásainak egy, a körforgást tökéletesen megvalósító középvállalat anélkül, hogy elveszítse szakértelmét és fókuszát? Hogyan lehet valódi üzleti előnyként felhasználni azt, hogy egy vállalat a fenntarthatósági szempontok mentén építette fel stratégiáját? Az Inest ügyvezető igazgatója, Lakatos Sándor, a Folprint kereskedelmi igazgatója, Fodor János és a MagnetBank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba segítségével elemeztük vállalataik mindennapi dilemmáit. Az esettanulmányokat World Café módszertannal dolgoztuk fel, sok szempontot mérlegelve és megvitatva találtunk közös irányokat, de a döntés és annak kivitelezése a legritkább esetben sem volt egyértelmű.

„A Siemens 170 éve alakítja a technológiai fejlődést Németországban és az egész világon. A vállalatalapító Werner von Siemens azt mondta, hogy nem fogja eladni a jövőt a rövidtávú profitszerzés érdekében” – indította prezentációját Virágh Adrienn, a Siemens kommunikációs igazgatója, aki bemutatta, hogyan hatja át a fenntarthatóság a vállalat működését.

Lengyel Krisztina, az Unilever kommunikációs menedzsere elmondta, hogy az Unilever több, mint 100 évvel ezelőtt társadalmi céllal indult, mégpedig azzal, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a higiéniát, így az első megfizethető árú szappant. A vállalat azóta sokat növekedett és ma is fontos szerepet játszik stratégiájában a fenntarthatóság. Csomagolóanyagaiknál pedig arra törekszenek, hogy a megfelelő fenntarthatósági szempontok figyelembevételével minél inkább kiváltsák a műanyag csomagolást.

A résztvevők a nap során a gyárat is meglátogatták, ahol különböző méretű turbina-alkatrészek gyártása zajlik.

A nap zárásaként Dale A. Martin, a Siemens elnök-vezérigazgatója egy órás beszélgetés során mesélt vállalatvezetőként megélt személyes és szakmai élményeiről. Beszélt a Siemens működéséről, fenntarthatósági törekvéseikről, a multikulturális környezetben való munkáról és a konstruktív, összetartó csapat fontosságáról.

A napról készült képeket ide kattintva érheti el.

2020.02.07.

A klímaváltozás kihívásaira felelős gondolkodású vállalatvezetők tudnak válaszolni – Indul „A jövő vezetői” tehetségprogram hetedik évfolyama

Hírek

39 tehetséges, fiatal vállalati vezető részvételével indult el a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának hetedik évfolyama, amelynek ünnepélyes megnyitójára január 21-én került sor a K&H Banknál.

„A jövő vezetői” tehetségprogram ünnepélyes nyitórendezvénye a BASF Hungária Kft. és az MVÜK Zrt. támogatásával került megrendezésre 2020. január 21-én, ahol a kiválasztott fiatal vezetők először találkoztak és ismerkedtek meg a program részleteivel, mentoraival és egymással. A rendezvény házigazdája a K&H Bank volt.

A BCSDH tehetségprogramja hiánypótló, az Üzleti Világtanács nemzetközi programjának mintájára született képzésének kiemelkedő sikerét misem bizonyítja jobban, minthogy már 174 végzett tehetséges vezető kapta meg oklevelét és 2020-ban minden eddiginél magasabb számú résztvevővel indul el a tehetségprogram hetedik évfolyama.

„Büszkék vagyunk rá, hogy valódi pozitív hatással vagyunk a magyar üzleti életre. A program egyre nagyobb számban éri el a jövő első számú és felsővezetőit sikeresen. Az eddigi hat évfolyamon végzett hallgatók közel fele indított már fenntarthatósági kezdeményezést vállalatánál és egyre többen válnak közülük saját szervezetükön belül, vagy akár új szervezetek élén a fenntarthatósági folyamatok katalizátoraivá.” – emelte ki nyitó gondolataiban Márta Irén, a mára a magyar GDP 30 százalékát termelő 91 tagvállalatot tömörítő BCSDH ügyvezető igazgatója.

Ifj. Chikán Attila a szervezet elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a program célja, hogy a jövő vezetőinek, vagyis azon tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és már működő gyakorlatait, segítve őket abban, hogy vezetői pályájuk során ezen elvek mentén működjenek és hozzák meg üzleti döntéseiket. Kiemelte, hogy a BCSDH „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlás hét alapelve (Stratégiai megközelítés, Felelős vállalatirányítás, Alapértékek tisztelete, Környezeti felelősségvállalás, Partnerség az érintett és érdekelt felekkel, Etikus és Átlátható működés) a lehető legjobb struktúráját adja a programnak, hiszen a fenntarthatóság legfontosabb üzleti vetületeit fedi le, amellyel egy vállalatvezetőnek foglalkoznia kell, olyan témákat is feldolgozva, mint a Fenntartható termékek, szolgáltatások és innováció vagy a körforgásos gazdaság. „Mi sem bizonyítja jobban a program fontosságát és sikerességét, mint hogy a tavalyi értékelés alapján a résztvevők 100 százaléka újra részt venne a programon és ajánlaná másoknak is” – tette hozzá a szervezet elnöke.

„A BASF is már évek óta delegál résztvevőket a programba, idén már nyolcra bővül azon kollégák száma, akik megismerkedhetnek a BCSDH tagszervezeteinek fenntarthatósági jógyakorlataival. A képzés előnyei a vállalatok számára a mindennapi működésben is láthatók, hatása azonban túlmutat az egyénen: az itt megszerzett tudást a résztvevők nem csak a saját szakmai és privát életükben kamatoztatják, de megosztják a munkatársakkal, így a vállalati kultúra részévé is teszik” – tette hozzá köszöntőjében Dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, a nyitóesemény egyik házigazdája.

Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője ismertette a szakmai napok felépítését, programját és házigazdáit. Ez a sokszínű program egyedülálló Magyarországon, de még Európában sem tudunk hasonló programról, hiszen nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetőktől tanulhatják és változatos módszerekkel dolgozzák fel a résztvevők a vállalati fenntarthatóság elméletét és gyakorlatát, gyárlátogatás, esettanulmányok, vezérigazgatói interjú, szakmai előadás, interaktív gyakorlatok segítik a tanulást és fejlődést. Számos iparág 35 vállalatába kapnak betekintést a résztvevők a képzés során.

Nam Jennifer, a Continental szervezetfejlesztési vezetője és Bori Máté, a LeasePlan Biztosítási és szerviz menedzsere, mind a ketten a program tavalyi végzettjei elmondták, hogy számukra a szakmai napok folyamatos inspirációt jelentettek, számos ötletet kaptak, amit saját vállalataiknál tudnak kamatoztatni és a program egyik kiemelkedő értéke a fenntartható gondolkodásmód formálása mellett a kiépített kapcsolati háló volt. Bíztatták a résztvevőket, hogy kérdezzenek sokat és hozzák be vállalati tapasztalataikat a szakmai beszélgetések során.

Az esemény záróprogramját Horváth János, az MVÜK Zrt. vezérigazgatója vezette fel. A résztvevők az MVÜK saját fejlesztésű üzleti kapcsolatépítésén vettek részt. Az este során több körben és keveredve, különböző asztaloknál mutatkoztak be egymásnak és mondták el, hogy milyen üzleti területtel foglalkoznak, milyen kihívásokat élnek meg és a fenntarthatósághoz kapcsolódóan mire a legbüszkébbek.

A 2020-as programban résztvevő 39 fiatal vezető az alábbi cégektől érkezett:

ALTEO, BASF, BME, BUD Airport, Continental, E.ON, Eisberg, Essity, Generali, Graphisoft Park, Grundfos, Güntner-Tata, K&H, KPMG, LeasePlan, Legrand, MagNet Bank, MasterGood, McDonald’s, METRO, MVÜK, Nestlé, PPD, Prímaenergia, Shell, Silvestris&Szilas, Syngenta, Tesco, Unilever.

A résztvevők között van Putti Krisztián, a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem energetikai mérnök mesterszakos hallgatója, az egyetemisták körében meghirdetett ösztöndíjpályázat győztese is.

Az ajánlás részletei: https://bcsdh.hu/programok/felelos-vallalatiranyitas/

Az eseményen készült galéria innen érhető el.

2020.01.22.

A vezető globális vállatok felszólítják a kormányokat, hogy tegyenek valós intézkedéseket a természet védelméért

Hírek

2020. január 21. Davos, Svájc: Ma a davosi Világgazdasági Fórumon a Business for Nature – befolyásos szervezetek és jövőorientált vállalatok globális koalíciója – konkrét lépésre szólítja fel a kormányokat, hogy új megállapodást hozzanak létre a természetért és az emberekért. A 2020-as év történelmi lehetőséget biztosíthat, mivel a világ vezetői és a kormányok több kulcsfontosságú pillanatban találkoznak, hogy meghatározzák a bolygó jövőjét.

A Világgazdasági Fórum ma megjelenő Nature Risk jelentése szerint az üzleti szféra jobban függ a természettől, mint eddig gondoltuk: a természet degradációja miatt 44 billió dollárnyi gazdasági érték megteremtése forog kockán.

A Business for Nature közösség több mint 360 vállalata már elköteleződött amellett, hogy segíti a természeti veszteségek visszafordítását. Ezzel arra a valós és jelentős kockázatokra reagálnak, melyek a gazdaságokat, közösségeket és az általános megélhetést veszélyeztetik.

Van cselekvés, de ez nem elég. A vállalatoknak sürgősen növelniük és gyorsítanuk kell az erőfeszítéseiket, valamint ambiciózus politikára van szükségük ahhoz, hogy ösztönözhessék az átalakulást, amely a világ tudósai szerint szükséges az éghajlatváltozás enyhítéséhez, a fenntartható növekedés előmozdításához és a biodiverzitás csökkenésének megállításához.

Az ajánlások kidolgozása érdekében a Business for Nature több száz vállalattal működött együtt 15 különböző szektorból, öt kontinensről, valamint számos más szervezettel is.

Irány és ambíció biztosítása: a tudomány által meghatározott globális célok adoptálása a természeti károk visszafordításáért 2030-ra, valamint a globális vészhelyzet felismerése.
A természetre, az emberekre és az éghajlatra vonatkozó politikák összehangolása, integrálása, érvényesítése: az ENSZ koherenciájának fokozása, a természet beépítése a kormányzati politikák középpontjába, a környezetvédelmi törvények hatékony végrehajtásának biztosítása.
Túllépés a rövid távú profit és GDP érdekeken: a természet értékelése és beágyazása a döntéshozásba annak érdekében, hogy a kormányok, vállalatok és pénzügyi szervezetek jobb hosszú távú döntéseket hozhassanak
Társadalmilag igazságos átalakulás finanszírozása: a támogatások és ösztönzők megújítása az innovatív és körforgásos üzleti modellek mellett a természetre pozitív hatást gyakorló tevékenységek segítésére; a természetet támogató pénzügyi megoldások népszerűsítése
Bevonás, engedélyezés és együttműködés: egyesíteni kell az erőket a természet érdekében, ezáltal az állami- és magánszektor sikeresen hajthat végre megoldásokat, illetve cselekvésre felhatalmazhatja fel a társadalmat.

Ezek a határozott természetvédelmi törekvések – amennyiben alkalmazzák őket – új lehetőségeket szabadíthatnak fel, és támogathatják az üzleti szektort, hogy még többet tegyenek, ami viszont nagyobb politikai ambíciókat eredményez. A vállalatok nyomást gyakorolhatnak a kormányokra, hogy fogadják el ezeket az irányelveket, hiszen tudják, hogy a társadalmi és gazdasági jólét, valamint vállalkozásuk sikere az egészséges természeti világon nyugszik. A klímaváltozás és biodiverzitás válságának megoldása és az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében meg kell védenünk és helyre kell állítanunk a természetet.

A davosi nyitóeseményen beszédet tartó Eva Zabey, a Business for Nature ügyvezető igazgatója azt mondta: „A pénzügyi teljesítménynek nincs jelentősége egy halott bolygón. A vállalatok a háttérben egyesülve szólítják fel a kormányokat, hogy támogassák ezeket az ajánlásokat az egyenlő feltételek és a stabil működési környezet megteremtése érdekében. A természet rejtett értékének és az ökoszisztémák védelmének elmulasztásának gazdasági következményeinek bemutatásával beépíthetjük a természetet a mainstream üzleti, pénzügyi és kormányzati döntéshozatalba.”

Ez az év egyedülálló lehetőséget kínál a nemzetközi megállapodások megkötésére, ahogyan a vezetők tették azt a Párizsi Klímaegyezménnyel 2015-ben. Egy új megállapodás a természetért és emberekért a környezeti és társadalmi fejlődést a gazdasági, politikai, társadalmi és pénzügyi rendszerünk középpontjába helyezheti. A vállalatok egyesülnek és felkérik a világ vezetőit, kormányait, hogy fogadják el a Business for Nature által ma bejelentett irányvonalat – ők pedig készen állnak segíteni. Sok vállalat nem csupán a természet védelme, hanem annak helyreállítása mellett is kötelezettséget vállalt. Az üzleti szféra nem képes ezeket a kihívásokat önmagában megoldani, szükség van a politikai vezetésre további üzleti tevékenységek katalizálása érdekében.

A vállalatok, a kormányok és a civil társadalom csak közösen tudják kiaknázni az új lehetőségeket a globális és rendszerszintű változás megvalósításához azért, hogy minden és mindenki fenntartható módon élhessen egy egészséges bolygón.

****

Business for Nature – az üzleti szféra támogatása a politikai ambíciók ösztönzése érdekében

A Business for Nature befolyásos szervezetek és jövőorientált vállalatok globális koalíciója. Együttesen demonstráljuk az üzlet tevékenységét, és közösen építjük fel az üzleti szféra erős hangját annak érdekében, hogy felszólítsuk a kormányokat a természet degradációjának megfékezésére.

https://www.businessfornature.org/

2020.01.21.

Körforgásban az üzlet: Felmérés készült a hazai körforgásos gazdaság helyzetéről

Hírek

A vállalatok és a szervezetek nagy része ma még kizárólag a hulladékgazdálkodással azonosítja a körforgásos gazdaságot

2020. január 15-én került publikálásra az a körforgásos gazdaság hazai helyzetéről szóló kiadvány, amely a több. mint egy éve alakult Körforgásos Gazdaság Platform által végzett felmérés eredményeit is tartalmazza.

A Körforgásos Gazdaság Platform a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szakmai vezetésével és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. szakmai támogatásával készített felmérést készített a gazdaság hazai potenciáljáról. A kutatás célja a legfontosabb kihívások azonosítása és a már megvalósult üzleti megoldások feltérképezése volt.

A hazai válaszadók 38%-a elvárásaiban kiadásként tekint a körforgásos gazdaságra való áttérésre, míg a nemzetközi tapasztalatok szerint, azoknak a vállalatoknak több, mint felénél, ahol már vannak körforgásos projektek, a profit növekedett.

A felmérés rámutatott arra, hogy kiemelten fontos lenne annak megértése, hogy költségcsökkentés érhető el a körforgásos gazdasággal, hiszen az erőforráshatékonyság, a fel nem használt víz, energia és nyersanyag pénzügyi megtakarítást jelent.

„A felmérésből kiderült, hogy még sokat kell tenni azért, hogy a megfelelő anyagkörforgás biztosításával el tudjuk kerülni az értékes erőforrásaink pazarlását. A termelékenyebb és kevésbé erőforrás-igényes gazdaság felé történő elmozduláshoz az ökoinnovációba történő beruházásokra van szükség, ami a versenyképesség és a munkahelyteremtés terén egyaránt jelentős haszonnal járhat.” – mondta Márta Irén a BCSDH ügyvezető igazgatója.

A válaszadók szerint a körforgásos gazdaságra való áttérést leginkább segítő tényezők között az állami ösztönzőkön és a jogszabályi intézkedéseken túl a hazai körforgásos stratégia megalkotása és a jó gyakorlatok megismerése is jelentős szerephez kell, hogy jusson.

A három legfontosabb téma, amivel a válaszadók szerint foglalkozni kellene: a jó gyakorlatok megismerése (73%), a fejlesztési (innovációs) lehetőségek (59%), valamint a körforgásos gazdaság fogalmainak és céljainak ismerete (54%).

„A felmérés alátámasztotta annak a célnak a relevanciáját, amely a Körforgásos Gazdaság Platformot egy éve életre hívta: szükség van a tudásmegosztásra, innovációra, az üzleti megoldások megosztására és edukációra. A körforgásos gazdaság ma már visszafordíthatatlan, globális tendencia. Ugyanakkor továbbra is sokat kell tenni a teljes körforgás megvalósításáért és a versenyelőny kiaknázásáért.” – tette hozzá Márta Irén.

A kiadvány innen tölthető le.

*****

Mi a körforgásos gazdaság?

A jelenlegi, ún. lineáris gazdasági modellben a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után hulladékként kezeljük, melynek jelentős részét nem forgatjuk vissza a folyamatba.
Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben az anyagcsere-folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba.
A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.

Mi a Körforgásos Gazdaság Platform?

2018-ban ünnepélyes keretek között megalakult a magyarországi Körforgásos Gazdaság Platform, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Királyság Nagykövetsége és az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére. 2019-ben már összesen 80 vállalat és szervezet csatlakozott a Platformhoz, melynek célja a körforgásos gazdasági modellre történő átállás felgyorsítása tudásmegosztással, közös projektek, együttműködések létrehozásával. A Körforgásos Gazdaság Platformnak kiemelt szerepe van a szemléletváltás és a közös gondolkodás megteremtésében, az egy irányba gondolkodó és cselekvő változásvezetők közösségformálásában, és az üzleti megoldások megosztásában, melyek valódi változást eredményeznek. 2019. november 28-án a Platform és a Holland Circular Hotspot közötti megállapodás került aláírásra, amely a nemzetközi tudásmegosztás révén segíti az átállás dinamikusabb pályára helyezését.

A kérdőívről

2019 nyarán a Körforgásos Gazdaság Platform a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szakmai vezetésével és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. szakmai támogatásával felmérést készített a körforgásos gazdaság hazai potenciáljáról. A kutatás célja a legfontosabb kihívások azonosítása és a már megvalósult üzleti megoldások feltérképezése volt. Az online kérdőíves felmérésben közel 90 szervezet vett részt, melyek 84%-a a vállalati szektorban működik, ezen belül többségük kis- és középvállalat. A kutatás eredményét bemutató kiadvány tartalmaz tizenegy már megvalósult üzleti megoldást is.

2020.01.15.

Szeretnéd formálni a jövőt? Dolgozz velünk gyakornokként!

Hírek

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért, heti 20 órában, rugalmas beosztásban, aktív nappali tagozatos diák jogviszonnyal rendelkező gyakornokot keres hosszú távra.

Amennyiben szeretnél Magyarország vállalati fenntarthatóság terén mértékadó szervezeténél szakmai gyakorlatot szerezni, projektmunkában fejlődni és egy elkötelezett csapat tagja lenni, továbbá megfelelsz az elvárásainknak, jelentkezz!

A munkavégzés helye Budapest.

Feladatok:

BCSDH rendezvények szervezésében, lebonyolításában történő részvétel, adminisztrációs és háttérmunkák
Social Media és online kommunikáció tervezésében, megvalósításában történő részvétel
Szakmai programok támogatása Action 2020 Magyarország, Körforgásos Gazdasági Platform
a „Jövő vezetői” tehetségprogram és ösztöndíjpályázatának támogatása és közreműködés az Alumni programban

Alapelvárások:

magas szintű Microsoft Office tudás (Word, Excel, Ppt)
angol nyelvtudás
precíz és hatékony munkavégzés, megbízhatóság
alkalmazkodó készség, rugalmasság
saját laptop

A pályázat során előnyt jelent:

online kommunikációs ismeretek, tapasztalat
WordPress, Canva, Mailchimp ismerete
rendezvényszervezési tapasztalat

Jelentkezés: magyar nyelvű önéletrajzot és rövid motivációs levelet küldj január 28-ig az ivett.takacs@bcsdh.hu e-mail címre, továbbá jelöld meg fizetési igényed.

2020.01.15.

Új tagunk a Güntner-Tata Hűtőtechnika Kft.

Taghírek

Legújabb tagvállalatunk a Güntner-Tata Hűtőtechnika Kft., amely 1990-ben alakult és 1400 alkalmazottat foglalkoztat. A cég 2018-as árbevételének nagysága 53 milliárd euró. Tevékenységét tekintve nem háztartási hűtők és légállapot-szabályozók gyártásával foglalkozik, emellett párologtatókat, kondenzátorokat, léghűtőket, valamint egyedi kérésekhez igazított termékeket állít elő ipari vállalatok, üzemek részére.

A Güntner-Tata kiemelten fontosnak tartja a fenntarthatóság támogatását, az ökológiai egyensúly és a társadalmi életminőség javítását. A prioritások közé tartozik a munkavállalók környezettudatosságának fokozása, a veszélyes anyagok felhasználásának csökkentése, a környezetkímélő technológiák alkalmazása, valamint a környezetszennyezés megelőzése, mérséklése. Ennek érdekében a gyárban a hulladékot szelektív módon gyűjtik, emellett egyes gyártóelemek előállítása és szállítása megújuló energia alkalmazásával történik. A cég felelősséget vállal a telephelyén a környezeti állapot fenntartásáért, javításáért. Továbbá, 2018-ban a Güntner-Tata elkészítette első Fenntarthatósági Tervét, 2020-as stratégiájuk egyik fő elemét pedig a GreenGüntner irány képezi, ami a felelős, fenntartható és zöld működést segíti elő.

A cég számára az etikus működés és társadalmi szerepvállalás is lényeges. A vállalatnál többféle nemzetiség dolgozik, az egyenlő bánásmód és a vallások tiszteletben tartása céljából imaszobát alakítottak ki, valamint tolmács biztosítja az információ megfelelő áramlását. Eközben éves szinten támogatják a várost és a helyi szervezetek, óvodák, iskolák működését.

A vállalat szempontjából kulcsfontosságú a fenntarthatóság, stratégiájuk része az innovatív megoldások és lehetőségek folyamatos keresése, a BCSDH-hoz való csatlakozásukkal többek között ezt is szeretnék továbbfejleszteni.

2020.01.08.