Kicsit másként folytattuk az ismert sort, hiszen május 30-án a Race to Zero munkacsoportunknak a Porsche Hungária Kft. volt a házigazdája, ahol lehetőségünk  nyílt megismerni az Innovációs és Tréning Centrumot is, továbbá részletesebben betekinthettünk a cégcsoport fenntarthatósági törekvéseibe globális és helyi szinten.

Bognár Tamás, a Porsche Hungária kommunikációs vezetője köszöntőjében hangsúlyozta a klímavédelem iránti elhivatottságukat, és röviden bemutatta a cégcsoporton belül is kiemelt Innovációs és Tréning Centrumot, amelyet 2 milliárd forintos önerőből építettek, itt képzik a jövő szakembereit, különös tekintettel az elektromos autók piacára. A cégcsoport és az elektromobilitás egyik zászlóshajója a Cupra márka.

Tóth Melinda, a Porsche Hungária Környezetvédelmi és fenntarthatósági szakértője ismertette a globális és helyi célkitűzéseket, programokat, amelyeket egy 5 pilléres stratégia mentén hajtanak végre. Ebben természetesen nagy szerep jut a zéró kibocsátású mobilitásnak.

A következő előadásban is fontos téma volt az elektromobilitás, hiszen Barsi Orsolya, a Főpolgármesteri Hivatal, Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője mutatta be a 100 klímasemleges város projektet, amelynek Budapest is az egyik résztvevője.  A klímaadaptáció megvalósításában nagy szerepe és feladat van a vállalatoknak is. Ezt erősítette meg Ámon Ada, a Budapesti Klímaügynökség igazgatója is, előadásában hangsúlyozva a vállalati szférával való konkrét együttműködéseket, hiszen csak közösen tudjuk elérni a kitűzött klímasemlegességi célokat.

Ezt követte egy mini workshop a Deloitte szervezésében Borek Flóra, szenior menedzser és Porkoláb László senior consultant segítségével, ahol a résztvevőkkel tekintettük át a dekarbonizáció legújabb trendjeit, iparági kihívásait, amelyben sarkalatos terület az értékláncbeli Scope 3 felmérése és a növekvő elvárások a beszállítók felé. Újonnan felmerülő kihívásként jelent meg a karbon vám kérdésköre. Az inputok segítenek a Towards Net Zero felmérés újabb körének előkészítésében, amelynek lekutatása szeptemberre várható.

Az előadásokat az Innovációs és Tréning Centrum megtekintése követte, ahol nem csak az oktatási tevékenység, hanem maga az épület is egy fenntarthatósági szempontból tudatos tervezés eredménye, zöld megoldásokkal és szemléletformálással.

 

A következő eseményünk a Race to Zero a terepen program lesz szeptember 19-én, amikor a BKM Főkert divíziója által megálmodott és megvalósított Pünkösdfürdő parkot járjuk be, inspirációt és ötletet adva a vállalati biodiverzitás programokhoz.

Köszönjük Race to Zero programunk támogatóinak: 

2024-ben a Generali Biztosító nyerte el az IFUA Horváth Zöld Kerék díjat.

A Generali Biztosító olyan transzformációt hajtott végre az elmúlt időszakban, melynek eredményeként a vállalatirányítás szerves részévé vált a fenntarthatóság: a vállalat fenntarthatósági stratégiai céljait szervezeti és működési változásokkal, a befektetési döntéshozatal átalakításával, a legfontosabb fenntarthatósági KPI-ok vezetői ösztönzésbe való beépítésével támogatja. A Generali a saját operáció zöldítésén túl fenntarthatóságot szolgáló biztosítási termékek fejlesztését és piacra vitelét is megvalósította, ezáltal a teljes ESG integráció útjára lépett.

Az IFUA Horváth Zöld Kerék díj hazai szervezetek környezeti fenntarthatósági törekvéseinek üzleti irányítási megoldásait ismeri el. Olyan szervezetek kapják, amelyek a fenntarthatóság irányába tett törekvéseikkel hozzájárulnak környezetünk megóvásához. A nyertes jogot szerez arra, hogy egy éven át használja az IFUA Horváth Zöld Kerék díj logót. Emellett nyereménye egy élő fa, amelyet a nyertes és az IFUA Horváth képviselői együtt ültetnek el a Pázmány Péter sétányon.

Az IFUA Horváth hisz abban, hogy a fenntarthatóság nemcsak egy jelentési kötelezettség teljesítése. Ezért segíti ügyfeleit abban, hogy a termékeikbe és a működésükbe is beépítsék a fenntartható megoldásokat.

A díjat a 36. Budapesti Menedzsment és Controlling Fórumon adták át 2024. május 30-án.

Szállj be a fenntarthatóság népszerűsítésébe!

A Sharity e hónapban hirdeti meg fenntarthatósági/ESG kihívását, kampányát, amelyhez várják a cégek csatlakozását. Részletek a következő linken:

https://app.sharity.hu/kozossegi-kihivas/

2021-ben egy „őrült” ötlettől vezérelve négy barát 24 órán keresztül megállás nélkül gyalogolt Amszterdamban, hogy pénzt gyűjtsenek a globális éghajlatváltozás elleni küzdelemre. A próbálkozás mára globális mozgalommá nőtte ki magát. Örömmel jelentjük, hogy Amszterdam és New York mellett idén Budapest is csatlakozik a 24 The Planet új helyszínéül.

Az ötlet egyszerű: a résztvevők, barátok és családtagok támogatásával 24 órán keresztül folyamatosan gyalogolnak egy parkban, hogy adományokat gyűjtsenek és felhívják a figyelmet a globális éghajlatváltozás elleni küzdelemre. A teljes bevételt a Justdiggit nevű civil szervezetnek ajánlják fel, amely a bolygó lehűlése érdekében a kiszáradt és terméketlenné vált afrikai földterületek felélesztését tűzte ki célul.

A 24 The Planet nem verseny: a gyaloglók maguk határozzák meg a saját tempójukat. Az eddigi „leglassabb” gyaloglónk 52 km-t, míg a „leggyorsabb” 116 km-t tett meg. A jelentkezők arra vállalkoznak, hogy 24 órán át gyalogolnak, mindössze rövid szünetekkel megszakítva azt.

A 2021-es kezdeményezés óta a 24 The Planet exponenciálisan nő: mára nagyságrendben a tizenháromszorosára. Tavaly a rendezvény helyszínein összesen ötvenöt gyalogló teljesítette a 24 órás kihívást, miközben több mint 400 magánszemély jelezte támogatását. Az elmúlt három évben több mint 125 000 eurót (48 millió forintot) gyűjtöttünk össze, amivel a Central Parknál kétszer nagyobb területet sikerült újra zöldíteni Afrikában!

Olyan gyaloglókat keresünk, akik magánszemélyként csatlakoznak hozzánk, és barátaikkal és családtagjaikkal együtt (a platformon keresztül) gyűjtenek pénzt. Vállalatok vásárolhatnak szponzorcsomagokat, vagy vehetnek jegyeket alkalmazottaik számára csapatépítő tevékenység céljából.

Hogy a 24 órás gyaloglást még izgalmasabbá tegyék, Amszterdamban két-három óránként mini-rendezvényeket tartanak a résztvevők számára. Előadókkal, légzéstechnikai foglalkozásokkal, meditációs órákkal, csendes diszkóval, kutyasétáltatással, rezesbandával. Aki eléri a táv felét arra a “12. óra” meglepetése vár. A rendezvény házi készítésű ételeket biztosít a résztvevők számára, az utolsó órákban pedig mozgó DJ-pultról érkező felemelő ütemek segítenek a hajrában. (A budapesti eseményt illetőleg most véglegesítjük a mini-rendezvények listáját. Minden javaslatot szívesen fogadunk!)

További információk a https://24theplanet.com/ és a https://linktr.ee/meijerandco oldalakon találhatók, vagy írjon nekünk: Planet24@meijerandco.com

Minden javaslatot és ötletet szívesen fogadunk!

 

„Ahol az üzleti élet találkozik”, ott a BCSDH is jelen van – június 13-án a Millenárison megrendezésre kerülő üzleti fesztiválon, a Business Fest 2024-en számos ismert és értéket képviselő vállalat, szervezet között a BCSDH is képviselteti magát. Izgalmas beszélgetéssel készültünk: Márta Irén, szervezetünk ügyvezető igazgatója „Az emberi érték: A vállalati fenntarthatóság kulcsa?” témában fog beszélgetni vendégeivel, Csavajda Zsolttal, a DSM Kft. ügyvezetőjével és Arató Gáborral, a Manupackaging Magyarország Kft. ügyvezetőjével. A kérdéskör különösen aktuális, hiszen a BCSDH 2024-es szakmai fókuszában az ember, mint érték áll. Év elején a BCSDH üzleti reggeli és fórum eseményén e témában kezdtük meg a szakmai munkát a tagság bevonásával közösen, majd folytattuk a vállalatvezetői kerekasztal beszélgetéseken azzal a céllal, hogy a vállalatok számára cselekvésre buzdító ajánlások készüljenek az „emberi érték” témakörében, amelyek majd a BCSDH októberi üzleti ebédjén kerülnek bemutatásra.

 

Fenntarthatóságról közérthetően

 Zöld Kör – SDGs Game a fenntarthatósági célokért

A játék, ami nem játék – Kollaborációban a fenntarthatóságért volt a központi témája műsorunknak Fodor Zsuzsannával COLLAB Mentoringtól.

Zöld Kör – Budapest a világ zöld városai között

Zakar Andrással a FŐKERT kertészeti főigazgatójával beszélgettünk a városvezetés elkötelezettségéről a zöld, családbarát, jó életminőséget biztosító lakóhely megteremtése iránt.

Zöld Kör – A fenntarthatósági tudástár

Csabai Hajnalka és Székács Gyula társaságában a Greenpact-tól arról beszélgettünk, hogy milyen kihívásokkal néznek szembe a cégek a zöld átállás során.

Zöld Kör – Fenntartható települések, fennmaradó közösségek

A fenntarthatóság új szempontként és szemléletként jelenik meg a települések működésében, aminek az elterjesztését segítik vendégeink Gronay Andrea és Majoros Zsuzsanna a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökségtől.

Zöld Kör – Gyermekotthontól a csillagos égig!

Közös célunk a Papírsárkány Gyemekalapítvánnyal és Horváth Andreával, hogy edukáljunk, törődjünk és segítő kezet adjunk a felnövő állami gondozásban élő gyermekek boldogulásához és esélyegyenlőségéhez.

Zöld Kör – A fenntarthatóság hatása a teljes szervezetet érinti

Az ingatlanipar és az ingatlan-üzemeltetés érintettségégét vizsgáltunk meg vendégünkkel, Kákosy Zsolttal, az ICON Real Estate Management szenior igazgatójával.

Zöld Kör – Fenntartható divat

Deák Dorka a Mod Art International tanulója mutatta be a divat és a fenntarthatóság keresztmetszeteit.

Zöld Kör – Kéz a kézben az esélyegyenlőségért

Sokszínűség és befogadás a munkahelyeken: ennek szerteágazó és messzire vezető pozitív hatásairól beszélgettünk Bócsi Ritával a Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fórumától.

 Zöld Kör – A fenntarthatóság mindenkit érint

Ezen adásunkban a fenntarthatóságot banki-pénzügyi-szabályozási „szemüvegen keresztül” néztük meg Bolyán Róbert segítségével, aki a UniCredit Bank Hungary ESG igazgatójaként arról is beszélt, hogy (spoiler alert) a banknál a fenntarthatóság nemcsak szikár számokat jelent.

Zöld Kör – A fenntarthatóság nem szerencse kérdése

A Zöld Körben Kapás Dórával, a Szerencsejáték Zrt. ESG szakértőjével beszélgettünk befogadó játszótérről, inkluzív munkahelyről – a sokszínűség előnyeiről.

A nulla nettó kibocsátású energiára való átálláshoz nélkülözhetetlen kritikus ásványok több mint 70%-át veszélyezteti az éghajlatváltozás – áll a PwC kilenc fontos nyersanyagot vizsgáló, éghajlati kockázatokról szóló jelentésében.

A hőterhelés és az aszály kockázata világszerte növekszik, ezért a cégvezetőknek fel kell gyorsítaniuk cselekvési terveiket azon kritikus fontosságú áruk előállításának védelme érdekében, melyek a globális népesség és gazdaság számára kulcsfontosságúak – állapítja meg a PwC kilenc árucikket vizsgáló kutatása (Climate risks to nine key commodities).

A felmérés főbb megállapításai:

  • Minden forgatókönyv (alacsony és magas kibocsátási) jelentős nyersanyagveszélyt prognosztizál.
  • A tiszta energiára való átállás szempontjából döntő fontosságú ásványi anyagok (réz, kobalt és lítium) termelésének több mint 70%-a jelentős vagy magasabb aszálykockázatnak lesz kitéve 2050-ig.
  • A kulcsfontosságú haszonnövények (búza, rizs, kukorica) már most is növekvő kockázatokkal néznek szembe a hőterhelés és az aszályok miatt.
  • A legelterjedtebb és legsúlyosabb kockázat a rizst érinti, amelynek mintegy 90%-a jelentős vagy nagyobb hőstressz-kockázattal fog szembenézni 2050-re a magas kibocsátási forgatókönyv szerint (a mai 75%-hoz képest).
  • A kukorica és a búza esetén a jelenlegi 1%-ról 30% illetve 50%-ra emelkedik az aszálykockázat 2025-re.
  • A gyártásban, a közlekedésben és az infrastruktúra területén széles körben használt létfontosságú fémek (bauxit, vas, cink), jelenlegi 30-50%-os hőstressz-kockázata 2050-re eléri a 40-60%-ot.
  • A problémát az is nehezíti, hogy mind a kilenc kritikus árucikk termelése kisszámú országban koncentrálódik, amelyek közül sokan egyre növekvő éghajlati kockázatokkal szembesülnek.
  • A bányászatban a vízhiány aláássa a vízigényes műveleteket, a mezőgazdaságban a szárazság csökkentheti a terméshozamot. Ami a növekvő hőstresszt illeti, általa mind a bányászatban, mind a mezőgazdaságban csökken a termelékenység.
  • „Nem elég csak a vállalati ökoszisztémára koncentrálni, hanem az ellátási lánc egészében kell csökkenteni a káros hatásokat és kockázatokat, és minél inkább fokozni az ellenálló képességet, kihasználva a lehetőségeket olyan termékek, szolgáltatások vagy üzleti modellek kialakítására, amelyek segítik a vállalatokat és a közösségeket az alkalmazkodásban” – hangsúlyozta dr. Szalay Rita, a PwC jogi és adótanácsadási területének vezető ESG szakértője.

Tovább a sajtóközleményre

Angol nyelvű sajtóközlemény

Az ALTEO idén nyolcadik alkalommal kiadott Integrált Jelentésének kivonata az ESG Riport, amely átfogó betekintést nyújt a vállalat erőműveinek működésébe, az elektromobilitási üzletág fejlődésébe, valamint a hulladékkezelés terén elért eredményeikbe is.

A 2023-as ESG Riport megmutatja az ALTEO elkötelezettségét a fenntarthatóság iránt, és azon erőfeszítéseket, melyeket a környezet, a társadalom és a vállalat iránti felelősségvállalás jegyében tesznek.

2023-ban a vállalat megalkotta saját CSR Stratégiáját is, melynek keretében kiemelt figyelmet fordítottak a munkavállalók fenntarthatósági témákban történő edukációjára, a társadalmi felelősségvállalásuk erősítésére, a dolgozói és vezetői önkéntes napok megrendezésére a helyi közösségek bevonásával, valamint a civil ügyeket felkaroló szemléletformáló programokra és adományozásokra.

Az ALTEO Megújuló Szabályozási Központjának létrehozása, az új beruházások és fejlesztések, valamint a töltőberendezések telepítése pedig mind megtestesítik a vállalat elkötelezettségét a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás terén. A teljes ESG Összefoglaló itt olvasható.

A Manupackaging Magyarország immár 20 éve rengeteget tesz a fenntartható csomagolásért a körforgásos gazdaság érdekében.

Stretchfólia csökkentése = EPR díj csökkentése

Innovatív csomagológépeink, stretch és zsugorfóliáink segítségével ügyfeleinknél átlagosan 30-70%-al tudjuk csökkenteni a csomagolóanyag mennyiségét.
Ezáltal a vállalkozások képesek jelentősen csökkenteni az EPR díj mértékét is.

Szakmai javaslatunkat, minden esetben, egy AUDIT után tesszük meg, így előrevetíthető a megtakarítás mértéke, vagy esetleges beruházás megtérülése.

AUDIT után tett javaslatunk az alábbi eredményeket hozta ügyfeleinknél:

 

Élelmiszer gyártó cég:
A fóliamennyiség és az EPR díj is 59%-kal csökkent

Megbízás:

Egy cég, amely por alapú élelmiszereket gyárt, azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy tudunk-e nekik segíteni, az EPR díj csökkentésében úgy, hogy kevesebb fólia használatával biztosítsák a megfelelő csomagolást

Javaslat és teszt:

Tesztelésünk során bebizonyosodott, hogy az előzőleg használt 456 gramm/ raklap mennyiség helyett a mi megoldásunkkal elég 187 gramm ugyanahhoz a csomagoláshoz, miközben a rakatbiztonság is nőtt

Eredmény:

Eljárásunkkal a cég raklaponként 59%-kal kevesebb fóliát használ, amelynek természetesen pénzügyi hatása is van. A vezetőség örömmel konstatálta, hogy az EPR díj befizetése szintén jelentősen csökkent a Manupackaging fóliák alkalmazásával.

 

Mosószer gyártó cég:
75%-kal csökkentettük a felhasznált fóliamennyiséget!

Megbízás:

Partnerünk a fóliázási folyamat optimalizációjával bízott meg minket. Elsődleges céljuk az egy raklapra eső fajlagos költség csökkentése volt, másodsorban pedig az EPR- díj összegén kívántak faragni. Egy raklap lecsomagolásához a tesztet megelőzően összesen 530 gramm starndard gépi fóliát használtak, ezen szerettek volna változtatni.

Javaslat és teszt:

A próbacsomagolásnál az előnyújtásnak köszönhetően egy raklap esetén az 530 grammos fóliahasználat lecsökkent 133 grammra. Talán mondani sem kell, hogy az új eljárással sem romlott a minőség, a fólia ugyanolyan stabilan tartotta a raklapon a termékeket, mint a tesztet megelőzően.

Eredmény:

Eljárásunkkal tehát 75%-os anyagmegtakarítást értünk el, ez a napi 60 darab raklap esetén elképesztően nagy különbség, havonta 596 kg fóliát takarítanak meg. Ilyen kimagasló eredmények láttán a cég egy Synthesi gépet vett, 250% előnyújtós fóliakocsival. Az új gép árának megtérülési ideje csak 7 hónap.

Konzervipari cég:
56%-ot spóroltak egy gép beszerzésével, így 1 éven belül még egy gépet tudtak vásárolni

Megbízás:

Egy konzervipari cég korábban már vett tőlünk egy gépet, most azért kerestek meg minket újra, mert a megtakarítás egy részét egy második gép megvételére kívánták fordítani.

Javaslat és teszt:

A mérési eredmények során kiderült, hogy a régi géppel 1075 g fólia kellett egy raklap lecsomagolásához. A tesztünk kimutatta, hogy ugyanaz elérhető 470 g-mal is, vagyis raklaponként 605 gramm takarítható meg.

Eredmény:

Sikerült a felhasznált fóliamennyiséget 56%-kal csökkenteni, ez napi 120 raklappal számolva havi 1815 kg megtakarítást jelent a fóliahasználatban. Megoldásunkkal megvalósult a stabil rögzítés és a nagyobb rakatbiztonság, miközben mindig ugyanannyi fólia kerül felhasználásra, a fajlagos költség csökken, és az EPR-díj mérséklődik. A második csomagológép megtérülése mindössze 3,5 hónap!

 

További esettanulmányainkat itt olvashatja: Esettanulmányok

BCSDH olvasóinak:

Az első lépés a fólia felhasználásának csökkentése érdekében, hogy kérje díjmentes Auditunkat. Szakértő kollégáink felmérik a vállalkozás igényeit és lehetőségeit, és ajánlásokat tesznek a csomagolóanyag hatékonyabb felhasználása érdekében. Ez segít eldönteni, mennyivel tudjuk csökkenteni a fólia felhasználását és a költségeket.

A 130.000 Ft értékű Auditunkat, most díjmentesen itt kérheti https://manupackaging.hu/audit/ Az Audit lépéseiről részletesen itt olvashat.

https://manupackaging.hu/csomagoljon-gyorsabban-kedvezobben-zoldebben/