A Környezetvédelmi Világnapon indítja a WBCSD útjára új „SOS 1.5” projektjét: egy tudományos alapú, éghajlat-politikai cselekvési keretrendszert, amely segít a vállalatoknak minél gyorsabban, elkötelezetten végrehajtani a nettó nulla szén-dioxid kibocsátásra való áttérést.

Ez egy vállalatokat segítő keretrendszer annak érdekében, hogy szektortól függetlenül, minél gyorsabban, de 2050-re biztosan elérjék a nettó nulla szén-dioxid kibocsátást.

Az „SOS 1.5” ütemtervet vállalatok dolgozták ki vállalatoknak. Az ellenálló és rugalmas nulla szén-dioxid kibocsátású jövő felé vezető út első „SOS 1.5” mérföldköve: az általános ütemterv elindítása azokkal a kulcsfontosságú lépésekkel és akciókkal, amelyek segítik a vállalatokat abban – induljanak bármely ágazatból – , hogy beindítsák, folytassák és felgyorsítsák a nettó nulla kibocsátást célzó folyamataikat.

„SOS 1.5” kulcsfontosságú lépések a vállalatok számára:

  • A cél iránti elkötelezettség megalapozása
  • Megérteni az éghajlati kockázatokat és lehetőségeket
  • Beállítani a karbonmentesítés mérföldköveit és céljait
  • Klímaprogram készítése a vállalati stratégiával összhangban
  • Az erőforrások széles körű mozgósítása a hatás elérése érdekében
  • Az éghajlat változással kapcsolatos cselekvésekbe való bevonódás, és ezek nyilvánosságra hozatala és kommunikálása

Az üzleti világ felelőssége, hogy a világot 1,5 ° C-os biztonságos működési tartományban tartsa: zöld munkahelyek teremtése, a gazdasági növekedés biztosítása és ellenállóbb társadalom felépítése. Valamennyi vállalatnak a tudománnyal összhangban kell végrehajtania az éghajlat változási cselekvési tervét, annak érdekében 2050 előtt elérje a nettó nulla szén-dioxid kibocsátási szintet.

Az „SOS 1.5” támogat minden üzleti vállalást és kezdeményezést az 1,5 ° C-os cél elérése érdekében, és keretet biztosít a vállalatok számára az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és nettó nulla szén-dioxid kibocsátás teljesítéséhez.

Bővebben itt olvashat róla.

Összhangban az ENSZ „Race to Zero” kampányával:

Az 1,5 ° C-os cél elérésére irányuló összes üzleti törekvés és fellépés támogatása érdekében a Környezetvédelmi Világnapon elindított „SOS 1.5” ütemterv támogatja és összhangban van a „Race to Zero”, COP 26 kampánnyal, amely az üzleti világ, városok, régiók és befektetők támogatását, tudását, képességét annak érdekében mobilizálja, hogy a válságból való kilábalás eredménye egy egészséges, ellenálló és nulla szén-dioxid kibocsátású világ és gazdaság legyen.

 

A fenntartható élelmezési rendszerek kialakítása jelentheti a kulcsot az emberek és a bolygónk egészségének megőrzéséhez. A jelenlegi iparszerű élelmiszer- és mezőgazdasági termelési rendszer nem fenntartható, ezért átalakításokra van szükség mind gondolkodásban, mind pedig a módszerek terén. A pandémia helyzet rámutatott  ezen rendszerek fontosságára és sérülékenységére, sokat kell tenni, hogy valóban ellenállóak és rugalmasak, azaz fenntarhatóak legyenek.

Májusban és júniusban került sor a BCSDH három exkluzív kerekasztal-beszélgetésére, a helyzetre való tekintettel virtuális formában, közel 40 vállalatvezető részvételével. A megbeszélések célja az volt, hogy meghatározzák azokat az élelmezéssel és természettel kapcsolatos fókuszterületeket, ahol a BCSDH konkrét ajánlásokat és akciókat tud megfogalmazni az üzleti szektor számára. Az online kerekasztal-beszélgetés virtuális házigazdái a BCSDH három tagvállalata, a Nestlé Hungária Kft., a SIÓ-Eckes Kft. és a TESCO-Globál Áruházak Zrt. voltak.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy az élelmiszer ellátórendszerek átláthatóságának, ellenállóképességének növelése és az innovatív vállalati megoldások támogathatják a fenntarthatóbb élelmiszerrendszerekre való átállást. Ennek jelentős lépései a rövidebb és diverzifikált ellátási láncok kialakítása, az élelmiszerpazarlás minimalizálása a teljes értékláncban, valamint a természeti értékek sokszínűségének rehabilitációját és megőrzését szolgáló gazdálkodás és befektetések megvalósítása.

„Az élelmiszerláncokat is nehéz helyzetbe hozta a koronavírus, ráirányítva a figyelmet a nyitott rendszerek kitettségére és globális folyamatok problémáira, a biodiverzitás fokozottabb védelmére.
Ha tudunk tanulni a hibákból a pandémia után egy energia- és anyagtakarékos és klímabarát gazdaság kialakítása hozzájárulhat az ellenállóbb gazdaság felépítéséhez. Jelentős potenciál rejlik a rugalmasabb, rövidebb ellátási láncok kialakításában, valamint az élelmiszerhulladékok keletkezésének megelőzésében és a jogszabályi megfelelésen túlmutató, a természeti értékek védelmét szem előtt tartó gazdálkodás kialakításában.” –
mondta el felvezető előadásában Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke, az Alteo Group vezérigazgatója.

A BCSDH célja, hogy az október 8-i éves üzleti ebédjén és az erre az alkalomra megjelenő kiadványban olyan ajánlásokat és akciókat fogalmazzon meg az üzleti szektor számára az élelmezés és a természet területén, ahol valódi hatást tudnak elérni a vállalatok, valamint olyan üzleti megoldásokat mutasson be, amelyek könnyen adaptálhatók más vállalatok számára is.

Az Action 2020 program 2020-eas főtámogatója a Nestlé, kiemelt támogatója a Deloitte, az E.ON és a McDonald’s, támogatói pedig: Alteo, Essity, Folprint, HungaroControl, HVG, MOL, Rossmann, Unilever.

 

A Parlament szerdán elfogadta a klímatörvényt. Az ITM szerint Magyarország 2050-ig klímasemleges országgá válhat anélkül, hogy az átmenet a gazdasági növekedést veszélyeztetné ám a szakmai szervezetek szerint az abban tett vállalások közel sem elegendőek.

A klímavédelemről szóló törvény megállapítja, hogy „a klímaváltozás és a mind gyakoribbá, intenzívebbé váló szélsőséges időjárási jelenségek napjaink legfontosabb kihívásai közé tartoznak”, ennek jegyében pedig az Országgyűlés felkéri a Kormányt a rövid-, közép-, és hosszú távú klímavédelmi és klímaalkalmazkodási intézkedések megvalósítására. Ennek jegyében Magyarország vállalja, hogy

  • 2030-ig 40%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es értékekhez képest,
  • 2030-ig a megújuló energiaforrások részaránya eléri a 21%-ot,
  • és Magyarország 2050-re eléri a nettó klímasemlegességet, vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátása és elnyelése egyensúlyba kerül.

A törvényben kitűzött célok között megtalálhatjuk a Zöld Államkötvény kibocsátását, a hazai vállalkozások energetikai fejlesztéseinek támogatását, valamint azt, hogy a lakosság fogyasztókból aktív energiatermelővé váljon.

***

Budapest, 2020. június 3., szerda (MTI) -Magyarország az uniós élmezőnybe tartozik a vállalt kibocsátás-csökkentési célok elérése terén, 2030-ra várhatóan az egyike lesz annak a néhány tagállamnak, amelyek nemcsak elérik az emisszió-kereskedelmi rendszeren kívüli ágazatok, mint a közlekedés, az épületenergetika, a hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság céljait, hanem akár még túl is teljesíthetik azokat – jelentette ki az MTI-nek Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, miután a parlament megszavazta a klímavédelemről szóló törvényt.

A törvény elfogadása megerősítette, hogy a kormány cselekszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, teremtett világunk megóvásáért, ezt bizonyítják az eddigi intézkedései és idei évben elfogadott energia- és klímapolitikai stratégia, valamint a miniszterelnök által meghirdetett Klíma- és természetvédelmi akcióterv.
Magyarország a klímaváltozás elleni küzdelemben eddig is a kiemelkedő teljesítményt nyújtó államok között volt, kellően nagyra törő intézkedési tervekkel. Az elmúlt három évtized kiváló magyar klímateljesítménye arra tanít, hogy a környezetvédelem, a gazdasági fejlődés és az energiabiztonság céljai egymással összeegyeztethető, sőt egymást erősítő célok. Éppen ezért különösen örvendetes, hogy a szerdán elfogadásra javasolt törvény- és határozati javaslatok megerősítik a kormány azon tavalyi döntését, amely szerint Magyarország támogatja a teljes klímasemlegesség elérését 2050-re, hangsúlyozta az államtitkár.
Kaderják Péter meggyőződését fejezte ki, hogy ezzel Magyarország a múlt helyett a jövő, azaz a klímavédelem, az energiaszuverenitás és a zöld gazdasági növekedés útját választja.
Az államtitkár kiemelte, a magyar teljesítmény a bizonyíték arra, hogy a gazdaság fejlesztése és a klímavédelem nem ellentétes, hanem egymást erősítő célok. A kedvező folyamatot a 2018-as kibocsátási adatok is megerősítik: míg a GDP-növekedés 5,1 százalékos volt, az üvegházgáz kibocsátás közel 0,9 százalékkal csökkent.
Kaderják Péter szerint fontos, hogy a klímasemleges gazdaság költségeit a nagy szennyezők fizessék meg. Azt sem tartja elfogadhatónak, hogy az Európai Unió a következő hétéves költségvetésében a kohéziós alapokból csoportosítson át pénzt a klímavédelemre, nem szabad a szegényebb országoktól a pénzt elvenni – mondta.
A klímaváltozás elleni küzdelemhez szintén hozzájárulnak az idén tavasszal meghirdetett Klíma- és természetvédelmi akcióterv intézkedései. Ennek értelmében például a kormány a következő két évben 32 milliárd forinttal támogatja a kis- és középvállalkozások megújuló energiatermelését. A következő tíz évben meghatszorozza a naperőművek kapacitását, ami nemcsak környezetbarát, hanem olcsó energiát is biztosít majd a magyar családok számára. A kormány támogatja az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát, az ezzel kapcsolatos pályázatra június 15-től lehet benyújtani a támogatási kérelmeket. 2022-től pedig csak elektromos buszok forgalomba állítása lesz megengedett a városi közlekedésben – emlékeztetett Kaderják Péter.
A kormány célja, hogy a magyar villamosenergia-termelés legnagyobb része atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből származzon. Ezek nem egymást kiváltó vagy kizáró technológiák, hanem egymást támogató megoldások. A nap- és az atomenergia együttes használatával 2030-ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet.
Magyarország a kormány által elfogadott hosszú-, közép- és rövid távú stratégiák, akciótervek mentén fokozatosan, 2050-ig klímasemleges országgá válhat anélkül, hogy az átmenet a gazdasági növekedést veszélyeztetné, költségei a magyar családokat terhelné – tette hozzá Kaderják Péter.

***

Az Energiaklub, a Greenpace Magyarország, a Habitat for Humanity Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Éghajlatvédelmi Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége a törvény megszavazása után közös közleményt adott ki, amely szerint „a ma elfogadott klímavédelmi törvény nem fogja megvédeni a magyarokat a klímaválságtól.” A szakmai szervezetek szerint Magyarország elszalasztotta a lehetőséget, hogy érdemi választ adjon az emberiséget fenyegető klíma- és ökológiai válságra, és sürgős, érdemi intézkedésekre buzdítják a magyar kormányt. Javaslataik szerint

  • még idén fel kell oldani az új szélerőművek építését tiltó intézkedéseket,
  • olcsóbbá kell tenni a lakossági napenergia beruházásokat, és támogatni kell a közösségi energiatermelést,
  • 2025 végéig be kell zárni a Mátrai Erőművet,
  • haladéktalanul be kell tiltani a szén értékesítését a lakosságnak, ezzel párhuzamosan segítve az alacsony jövedelmű háztartások átállását a tiszta fűtésre,
  • és 2030-ig legalább 55%-kal kell csökkenteni Magyarország széndioxid-kibocsátását.

Az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díja átadásának célja, hogy a vállalatok példaértékű, hatékony környezeti és társadalmi befektetési programjainak bemutatásával, elismerésével és a lehető legszélesebb körű publikálásával hozzájáruljon a nagyvállalati, kkv és startup szektor társadalmi szerepvállalásának, fenntarthatósági kezdeményezéseinek erősítéséhez, továbbá a vállalati döntéshozók ilyen irányú szakmai munkájának inspirálásához, személyes szerepvállalásuk növeléséhez.

Az elmúlt hónapokban kialakult járványhelyzet során a vállalatok dolgozóik, vevőik/ügyfeleik, beszállítóik biztonsága, a helyi közösségek és általában véve a társadalom jobbléte, valamint az üzletmenet folytonosságának fenntartása érdekében rengeteg erőfeszítést tettek, rendkívül sokrétű és kreatív megoldást alkalmaztak. Ezért az Effekteam Egyesület úgy döntött, hogy az idei évben az általános kategóriákon túl speciális kategóriákban díjazza a vállalatok koronavírus járvány hatásainak csökkentésére tett intézkedéseit.

Az Effekt 2030 Díj általános kategóriáit az egyesület az ENSZ SDG-k (Sustainable Development Goals) alapján alakította ki, a COVID-19 megoldások a közösségért díj pályázatai esetében nem követelmény az SDG-khez való kapcsolódás.

Általános kategóriák:

  • Esélyteremtő üzlet
  • Jövő gazdasága
  • Zöld egyensúly
  • Mindenki társadalma

Speciális kategóriák, azaz a COVID-19 megoldások a közösségért kategóriái:

  • Legpéldamutatóbb munkáltató 
  • Legfelelősebb partner
  • Legkiemelkedőbb támogató
  • Legértékesebb termék/szolgáltatás

Jelentkezési szándék esetén a lentebb letölthető regisztrációs lapot (ez még nem a pályázati űrlap) az Effekteam Egyesület a dij@effekteam.hu e-mail címre kéri, hogy küldjék be. A regisztrációs lapon megadott pályázati kapcsolattartó részére továbbítják a pályázati űrlapot.

A kitöltött pályázati űrlapot a dij@effekteam.hu e-mail címre 2020. július 30. 23:59-ig kérik beküldeni.

A díj részletes ismertetését itt olvashatja.

Az MLBKT 28. éves kongresszusa a szakma legnagyobb találkozóhelye. Az elmúlt években a rendezvény 3 napján mintegy 500, ellátási láncban dolgozó szakember, vezető és 100 egyetemi hallgató fordult meg.

A tavalyi rendezvény programját megtekintheti ezen az oldalon.

Szeretné megosztani tapasztalatait kollégákkal? Van egy jó megoldása? Ha szeretne előadással vagy bármilyen más innovatív programmal csatlakozni az MLBKT 28. éves kongresszusához, akkor legkésőbb június 15-ig várják jelentkezését!

Előadói – közreműködői jelentkezés ITT!

Főbb témakörök, melyeket mindenképp érinteni szeretnének:

  • Mit tanult a logisztika, ellátási lánc menedzsment az 2020-as évből és a pándémiás időszak(ok)ból
  • A  logisztikai és beszerzési szakma jövőképe és jövőképessége
  • Hogyan növelhető az ellátási láncok stressztűrő képessége
  • Kockázatkezelési eszközök
  • Változó készletgazdálkodási irányelvek
  • Az adattömegek menedzselésében rejlő további lehetőségek
  • Új normák az ellátási lánc menedzsmentben
  • Vezetői és emberi kihívások; hatékony logisztikai szervezetek
  • A fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság esélyei az új világban

 

Előadásjavaslatát, szekcióötletét, kerekasztal-beszélgetés javaslatát ITT oszthatja meg velük!

Hogyan válaszol az üzleti világ a COVID-19 válságára? Milyen lesz a visszatérés az „új normálishoz”? Hogyan vigyázzunk önmagunk és kollégáink mentális jóllétére a válság során? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ „A jövő vezetői” tehetségprogram idei első alumni találkozóján, melyet virtuálisan tartottunk meg 2020. május 26-án.

„Visszatérés az új normálishoz – WBCSD trendek” címmel tartotta meg a felvezető előadást Márta Irén, a BCSDH igazgatója, aki bemutatta azt a három területet is, melyre a WBCSD koncentrál a visszaállás során: Vital Supply Chains, Return to „Normal” Scenarios, Long-term Impacts. Előadásában kiemelte, hogy a fenntarthatóság stratégiai szintre emelése elősegíti a vállalatok sikerességét. A WBCSD megrendelésére készített a tagvállalatai részvénypiaci teljesítményét vizsgáló felmérésből kiderült, hogy a fenntarthatóságot komolyan vevő vállalatok lényegesen jobban teljesítettek az elmúlt időszakban. Európában azoknak a vállalatoknak, akik komolyan veszik a környezetei, társadalmi és irányítási (ESG) tényezőket, vagyis a WBCSD tagvállalatainak a fő tőzsdei mutatói 4,3–9,4 százalékkal haladják meg a STOXX Europe 600 referenciaértéket.

Kelemen Attila, a ProSelf alapítója és vezérigazgatója beszélt a válság szellemi és érzelmi hatásairól és megfelelő kezelésükről. A komfort zónánkból való kilépés valódi fejlődési lehetőséget teremt, ugyanakkor ez a szokásosnál nagyobb stresszel jár. A vezetők nem csupán magukért, de kollégáikért is felelősek. A vállalat szoftvere most ingyen elérhető a BCSDH tagvállalatai számára, hogy elősegítse a fizikai, mentális, érzelmi és szociális jóllétet.

Az előadások utáni workshop Katona Sarolta, a Budapesti Repülőtér pénzügyi elemzési menedzsere és a BCSDH Tanácsadó Testületének Alumni képviselője vezetésével azt a kérdést járta körül, hogyan tudunk visszatérni egy fenntarthatóbb üzletvitelhez a válság után és milyen eszközei vannak egy vezetőnek saját maga és kollégái mentális jóllétének elősegítéséhez.

Köszönjük szponzorainknak:

Meghosszabbított határidő!!!

A részvételi szándéknyilatkozatokat július 10-ig várják!

Mutassa be és mérettesse meg vállalata/intézménye/szervezete környezeti és társadalmi teljesítményét, intézkedéseit és hatását az elmúlt 5 évből!

A KÖVET Egyesület 25 évében kifejlesztett pályázatok:

  • Ablakon Bedobott Pénz – Környezeti Megtakarítási Díjak
  • Vállalati Felelősség Piac – Felelős Vállalati Díjak
  • Zöld Iroda / Zöld Munkahely

Vállalata jeleskedik a fenti területeken?

Induljon el a KÖVET Egyesület 25 éves jubileumi programján, és érdemelje ki a díjak egyikét!

A program menete

Felhívás2020. április
Webinár témánként2020. május 6., 13., 20., 27.
Szándéknyilatkozatok2020. július 10.
Konzultációk2020. május-szeptember
Pályázatok benyújtása2020. szeptember 11.
Zsűri értékelése2020. szeptember 30.
Díjátadó, az eredmények bemutatása, konferencia és kiállítás2020. október 20-21.

Webinárok időpontjai:

Jelentkezés

Jelentkezni a pályázatoknál részletezett feltételekkel, elsőként kapcsolattartói regisztrációval lehet (vagy emailen a biro@kovet.hu eemail címre), majd a Részvételi szándéknyilatkozat kitöltésével lehet.

A szándéknyilatkozatot elektronikus úton kell eljuttatni a KÖVET Egyesülethez, a palyazat@kovet.hu e-mail címre, 2020. május 29-éig. Meghosszabítva: 2020. július 10.

A KÖVET munkatársai webinárokkal és online konzultációs lehetőséggel segítik a pályázatok elkészítését.

Bővebben

Sokan fontolgatják, hogy teljesen elektromos autót vásároljanak és akár hosszú útra is induljanak vele, de valamiért mégis tartanak tőle.

Lennard de Klerk, az Irota EcoLodge tulajdonosa nemrég így utazott Hollandiába illetve tett meg egy körutat a Balti tengeren. Praktikus tapasztalatait egy órás webinar keretében osztja meg az érdeklődőkkel május 26-án.

● Van elég töltőállomás?
● Mi történik abban a hőmérséklet-tartományban, amikor a hőmérséklet esik?
● Minden úgy működik, ahogy kellene?

Lennard beszélni fog a vezetés jövőjéről, különféle töltési módokról, és a jövőbeni várható költségekről és a valódi szén-dioxid-kibocsátásról a fosszilis üzemanyaggal működő autókhoz viszonyítva.

Időpont:

Május 26. kedd, 16:00 (60 perc incl. O&A)

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Registration

 

A WBCSD csatlakozott a Green Recovery Szövetség cselekvési felhívásához, amely szerint egy olyan uniós szintű zöld helyreállítási stratégiát kell kidolgozni, amely a COVID-19 utáni fenntarthatóságra összpontosít.

A 2020. április 14-én megjelent cselekvési felhívást a WBCSD elnök-vezérigazgatója, Peter Bakker és María Mendiluce, a We Mean Business és a WBCSD Climate & Energy ügyvezetõ igazgatója  írta alá.

A koronavírus-krízis az egész világot megrázza, és pusztító következményekkel jár egész Európában. Próbára tesz minket. Szenvedünk és gyászoljuk veszteségeinket, és ez a válság felülvizsgálja rendszerünk határait. Ez egyúttal  az európai szolidaritás és intézmények próbája is, amelyek a válság kezdetén gyorsan reagáltak, hogy védelmi intézkedéseket hozzanak. A válság továbbra is folytatódik, de látni fogjuk az alagút végét, és ha együtt harcolunk, legyőzzük a vírust.

Meg van a politikai akarat, tervek és stratégiák, hogy hogyan készítsük fel Európát  a jövőre, és helyreállítási terveket kell kidolgoznunk, mind nemzeti, mind uniós szinten, rögzítve az éghajlatváltozás elleni küzdelmet mint a gazdasági stratégia központi elemét. Eljött az idő, hogy ezeket a terveket cselekvésekké és beruházásokká változtassuk, amelyek megváltoztatják a polgárok életét, és hozzájárulnak gazdaságunk és társadalmaink gyors fellendüléséhez.

A Covid-19 nem fogja megszüntetni az éghajlatváltozást és a természet pusztulását. Erős gazdasági válasz nélkül nem nyerjük meg a Covid-19 elleni küzdelmet. Ne állítsuk szembe egymással ezt a két csatát,  hanem harcoljunk mindkét fronton és nyerjük meg mindkettőt egyszerre. Ezzel csak erősebbek leszünk.

A WBCSD felhívása itt olvasható.

A Green Recovery Szövetslg felhívása innen tölthető le.

 „A COVID19 válság talán az utolsó figyelmeztetésünk a civilizáció veszélyeztetettségére. Ugyanakkor évszázados az esély azokra a reformokra, amikkel az éghajlatváltozást teljesen, a biodiverzitást és járvány-rezilienciát jórészt meg lehet oldani” – mondta Dr. Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC WGIII alelnöke, az Academia Europaea tagja, a CEU éghajlati és energiapolitikai kutatócsoportjának vezetője “A jövő vezetői” tehetségprogram negyedik szakmai napján, melyen a résztvevők a környezeti felelősség alapjait és gyakorlatát járták körbe online. A résztvevőket nap házigazdájaként Tápai Dezső, az Essity Hungary értékesítési igazgatója köszöntötte.

A klímaváltozás és ennek következtében például a biodiverzitás csökkenése egyértelmű kockázati tényezőt jelent nem csak az üzleti szféra, de mindannyiunk számára. Az üzleti életnek azonban lehetőségként kell tekintenie a kialakult helyzetre. Hogyan tudunk átállni egy 20. századi technológiai és gazdasági modellből egy modernebb 21. századira?  Hogyan tudunk a fogyasztás fókuszú gazdaság helyet átállni egy digitális, szolgáltatás alapú modellre, ahol az emberek jólléte kerül a központba? Súlyos a helyzet, de sok minden még megmenthető, visszafordítható, ehhez azonban drasztikus és azonnali lépések szükségesek. A klímakutató arra is rámutatott, hogy a COVID19 válság okozta széndioxid kibocsátás csökkenés hatása gyakorlatilag elhanyagolható a klímaváltozás szempontjából. Valódi paradigmaváltásra, új modellekre van szükség. „Elegendő lenne a világ éves GDP-jéne csupán 2,5 százaléka a klíma krízis megoldására” – mutatott rá Dr. Ürge-Vorsatz Diána.

Hogy milyen a környezetért felelős vállalati működés, hogy miben áll a vállalatok felelőssége, és mitől lesz fenntartható egy üzleti modell, arra gyakorlati példákon keresztül kaphattak betekintést a résztvevők.

Katerina Kolaciova a Vertis Zrt. képviseletében arról beszélt, hogyan válhat egy vállalat karbon-semlegessé a három kulcslépés mentén: „1. Mérd!, 2. Csökkentsd! 3. Kompenzáld!”. Rámutatott arra, hogy a karbon-semlegességre való törekvés hosszú távú elköteleződés, viszont a vállalat versenyelőnyre tehet szert általa.

Chrabák Péter, a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatója a körforgásos gazdaság bevezetésének fontosságáról beszélt. Bemutatva az ennek eléréséhez szükséges vállalati környezet lehetséges eszközeit, előnyeit és már működő jó gyakorlatokat.

Jancsár Gergely, a MOL csoport Fenntarthatósági vezetője mesélt Green Fund programjukról, ami éves keretet biztosít ahhoz, hogy a kiemelkedő környezeti előnyökkel járó projektek megvalósuljanak.

Temesváry Péter, a Budapest Airport ESC menedzsere pedig beszélt a Budapest Airport környezeti felelősségvállalásáról, az utóbbi 1 év kitartó munkájáról, aminek eredménye a Budapest Airport most meghatározott fenntarthatósági stratégiája. A résztvevők számára ennek alappillérei kerültek bemutatásra.

A három vállalati példát követően kiscsoportos beszélgetések formájában járták körbe a résztvevők a BCSDH moderátorai segítségével azt, hogy a járvány után hogyan tudnak a vállalatok visszatérni a munkahelyekre és mik azok a lehetőségek, amiket kihasználva a fenntarthatósági célokhoz is hozzá tudnak járulni.

A nap házigazdája, az Essity Hungary Kft. képviseletében, Tápai Dezső, értékesítési igazgató bemutatta, hogyan tud egy papíripari cég több évtizede felelősen és fenntarthatóan működni. A körforgásos gazdálkodás egyik legismertebb megvalósítójaként a vállalat stratégiai célja, hogy hozzájáruljanak a fenntartható és körforgásos társadalom kialakításához, ahol semmi nem megy kárba. Paper Circle Progamjuknál az erőforrások hatékony felhasználásra koncentrálnak, mind a gyártás, mind a termékek tekintetében. Emiatt például minden kivágott fa után, három újat ültetnek, és a keletkezett hulladékra erőforrásként tekintenek, amit újra fel lehet használni.

A napot a vezetői interjú zárta Venter Zoltánnal, az Essity Hungary Kft. ügyvezető igazgatójával, aki a résztvevőkkel többek között vállalati kultúráról, vezetői kihívásokról, a sokszínűségről a vállalaton belül és fogyasztók között beszélgettek, és arról, hogyan lehet felkészíteni egy céget a változásra.