„A fenntarthatóság területén tett kiemelkedő vállalati, vezetői és személyes teljesítményeket szeretnénk elismerni” – derült ki Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója beszédéből a BCSDH üzleti ebédjén, ahol sor került a  Fenntartható jövőért díjak átadására is.

Budapest, 2018. október 18. – A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a GDP mintegy 30%-át megtermelő 82 tagvállalatot tömörítő szervezet idén másodszor adta át a Fenntartható jövőért díjat Változásvezető, Vezető nő és Üzleti megoldás kategóriában.

 

Márta Irén a BCSDH igazgatója, a szakmai zsűri egyik tagja kifejtette: „Ezt a komplex díjat azért hoztuk létre, hogy, elismerjük, és széles körben bemutassuk a fenntarthatóság területén tett kiemelkedő vállalati, vezetői és személyes teljesítményeket. Olyan teljesítményeket, amelyek jó például szolgálhatnak más vállalatok és más vezetők számára, így növelve az üzleti szektor hozzájárulását és hatását a Fenntartható Fejlődési Célok teljesítésében.”

A Dr. Bartus Gábor, Krizsó Szilvia, Márta Irén, Salgó István és Ürge-Vorsatz Diána alkotta 5 tagú szakmai zsűri választotta ki a díjazottakat.

A Változásvezető díj nyertese: Molnár Ferenc (Ilcsi Szépítő Füvek)

A Vezető nő kategória nyertesei: Demeter Bubalo Zdravka (MOL), Urbán Anita (Grundfos), Verő Barbara (Nestlé)

 

A legjobb Üzleti megoldás díjait:

a Biofilter Környezetvédelmi Zrt. „Körforgásos szemlélettel a digitális átállás útján” digitális iroda programja,

a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt „Műanyagmentes május mozgalom” komposztálható pohár programja,

a MOL Nyrt. „A MOL Limo az autózás jövője” auto-sharing programja nyerte.

 

 


A Fenntartható jövőért díj 2018-as nyertesei:

A VEZETŐ NŐ DÍJ:

Demeter Bubalo Zdravka HR igazgató, MOL Csoport

Aki proaktív, stratégiai gondolkodó, együttműködő vezetőként Magyarország határain túlnyúlóan, aktív szerepet vállal a nemek közötti egyenlőség biztosítása, a nők és lányok esélyeinek növelése érdekében, mellyel személyesen hozzájárul az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok teljesüléséhez.

 

 

Urbán Anita HR igazgató, Grundfos Magyarország Gyártó Kft.

Aki távlatokban és széles horizonton gondolkodó, elkötelezett és újító vezetőként, tevékenyen részt vesz a magas színvonalú, befogadó munkahely, a rugalmas foglalkoztatási formák, és az élethosszig tartó tanulási lehetőségek megteremtésében, ezzel személyesen hozzájárulva az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok teljesüléséhez.

 

 

 

Verő Barbara HR Igazgató, Nestlé Hungária Kft.

aki innovatív, inspiráló, a megszokott megoldásokat folyamatosan megkérdőjelező vezetőként, a vállalati tevékenységén túlmutatóan szerepet vállal, a fiatalok foglalkoztatása, tehetséggondozás, start-up kultúra elterjesztésében. A fenntartható foglalkoztatás érdekében végzett tevékenységével személyesen hozzájárul az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok teljesüléséhez.

 

 

A VÁLTOZÁSVEZETŐ DÍJ:

Molnár Ferenc tulajdonos, ügyvezető igazgató, Ilcsi Szépítő Füvek Kft.

Aki innovatív és környezettudatos vezetőként a minősített, professzionális natúrkozmetikumok gyártásának hazai úttörője. Kiemelt érdeme van a és a fenntartható életmód és a természeti erőforrásokat kímélő gyártás elterjesztésében, melyet személyes életmódja is hitelesít.

Fotó: Fülöp Ildikó

 

 

A ÜZLETI MEGOLDÁS DÍJ:

A Biofilter Környezetvédelmi Zrt. „Körforgásos szemlélettel a digitális átállás útján” innovatív, előremutató programja példát mutat más cégek és iparágak számára is. Az üzleti szempontokon túl továbbgondolja saját felelősségét és ezzel hozzájárul az Action 2020 Magyarország és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok teljesüléséhez.

 

 

A Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. „Műanyagmentes május mozgalom” programja innovatív, szemléletformáló üzleti megoldás, amely egy jelentős ökológiai problémára keres és talál  választ. Ágazaton belül és azon túl is könnyen kiterjeszthető a piac más szereplőire,  ezzel jelentősen hozzájárulva az Action 2020 Magyarország és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok teljesüléséhez.

 

 

 A MOL Nyrt. „A MOL Limo az autózás jövője” programja egy nagyléptékű problémára ad innovatív és előremutató választ, mely Jó példája a felelős, stratégiai és  üzleti gondolkozásnak.  A piac más szereplőinek is példát mutat és jelentősen hozzájárul az Action 2020 Magyarország és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok teljesüléséhez.

 

Gratulálunk a díjazottaknak!

„A vezetők elsődleges felelőssége a fenntartható értékteremtés a nagy változások korában” – derült ki Doreswamy Nandkishore (Nandu) előadásából a BCSDH üzleti ebédjén, amelynek fókuszában a fenntartható életmód állt.  A rendezvényen a Fenntartható jövőért díj átadásával kiemelkedő vezetőket és vállalati megoldásokat is elismertek.

Budapest, 2018. október 18. – A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti ebédjén került sor az üzleti szféra számára készült két pontos ajánlás bemutatására, ami a fenntartható életmód általánossá tételéhez vezető utat mutatja meg.

A GDP mintegy 30%-át megtermelő 82 tagvállalatot tömörítő szervezet idén másodszor adta át a Fenntartható jövőért díjat Változásvezető, Vezető nő és Üzleti megoldás kategóriában.

Szükség van változásra és új modellekre, de a fókuszban a fenntartható értékteremtésnek kell állnia – Nandu Nandkishore előadása

„A nagy változások korában élünk, ahol a szervezetek túlélése attól függ, hogy képesek-e alkalmazkodni és változni.  – mutatott rá előadásában Doreswamy Nandkishore (Nandu) a Nestlé SA egykori ügyvezető alelnöke, jelenleg a London Business School Stratégiai és Vállalkozási Karának vezető tanácsadója – Egy dolog azonban nem változhat: az értékek és elvek mellett való elköteleződés, mivel ez a bizalom alapja, amely – bár nem kézzelfogható – mégis a vállalatok tartós és maradandó értéke. Ezért a szakmai vezetők elsődleges felelőssége a fenntartható értékteremtés és a bizalomépítés.”

Kiemelte: egyre sürgetőbb, hogy az üzleti élet és a vállalatok a változások élére álljanak, a vezetőknek pedig vállalataikat fel kell készíteni a modellváltásra.

 


A BCSDH ajánlása a fenntartható életmód általánossá tételéért

 „Az ENSZ jelentése szerint már csak 12 évünk van, hogy megállítsuk a klímaváltozást és a fenntarthatóság útjára lépjünk. Ehhez elengedhetetlen, hogy a fenntartható életmód általánossá váljon. Ennek elterjesztésében a vállalatoknak egyértelmű feladatuk és felelősségük van. Szerencsére világ és hazai szinten is a vállalatok elköteleződése a cél iránt egyre nagyobb”– mondta el beszédében Ifj. Chikán Attila, a szervezet elnöke, felvezetve azt a két pontos ajánlást, amelyet a BCSDH, tagvállalatainak vezetőivel közösen fogalmazott meg, hogy segítsenek az üzleti szférának megtenni a fenntartható életmód általánossá tételéhez szükséges lépéseket:

A BCSDH ajánlása az üzleti szektor számára a fenntartható életmódért:

  1. Üzleti modellváltás a fenntartható termékek és szolgáltatások versenyképessé tétele érdekében
  2. A fogyasztók szemléletformálása a márkákon keresztül a fenntarthatóság irányába

Az ajánlás szakmai előkészítésében és megfogalmazásában közel 80 első számú vezető, civil, tudományos és vállalati szakember vett részt. Mind az üzleti szektor, mind az érintettjei számára azonosítottak olyan üzleti megoldásokat, amelyek terjesztésével és megvalósításával növelhetik pozitív hatásukat a fenntartható életmód kapcsán.

 

Az eseményről készült galériát ide kattintva tekintheti meg.

 

Üzleti ebédünkről a következő hírportálok tudósítottak:

BOOM magazin

eco.hu

Friss hírek

Magyar Idők

Portfolio

Világgazdaság

 

A program idei támogatói:

 

Együttműködő partnerek:

 

A BCSDH üzleti ebédjén vállalatvezetők előtt vehették át okleveleiket „A jövő vezetői” tehetségprogram 2018-as ötödik évfolyamának résztvevői

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) Európában egyedülálló  „A jövő vezetői” tehetségprogramjában az idei 35 résztvevővel együtt már közel 140 fiatal vezető végzett az eddigi 5 évfolyamon.

Az ötödik évfolyam résztvevői, az előző évfolyamokhoz hasonlóan, a BCSDH tagvállalatainak fiatal vezetőiből kerültek ki, akik nagyon különböző területekről érkeztek. A tehetség program nyolc szakmai napjának mindegyikét egy-egy tagvállalat látta vendégül.

A program egyedülálló Magyarországon, de még Európában is, hiszen nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetőktől tanulhatják a résztvevők az etikus működést, stratégiát, fenntarthatóságot egy sokszínű csoportban, miközben „kívül-belül” megismerkedhetnek a mentorvállalatokkal.

“Európában egyedülálló programunkban a világ globális kihívásaira keressük közösen a válaszokat. Aktuális tudást és szemléletmódot nyújtunk, amit a saját cégükben akár azonnal tudnak kamatoztatni.”  – mondta az oklevélátadón Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője.

Minden szakmai nap során a BCSDH „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” vezetői ajánlásának egy-egy célját, annak elméleti hátterét és vállalati gyakorlatát járja körbe (Stratégiai megközelítés, Felelős vállalatirányítás, Etikus működés, Alapértékek tisztelete, Környezeti felelősségvállalás, Partnerség az érintett és érdekelt felekkel, Átlátható működés).

Évfolyamonként közel ötven mentor: vállalatvezető, civil, tudományos és vállalati szakértő segíti, hogy a résztvevők minél több nézőpontból ismerhessék meg az üzleti szféra lehetőségeit.

Az ötödik évfolyam 35 résztvevőjéből alakult projektcsapatok a szeptemberi mélyítő napon prezentálták a vállalatvezetőkből álló „zsűri” előtt a projektmunkájukat, amelyekből a BCSDH üzleti ebédjére kisfilmek készültek és a közel 180 rangos vendég előtt mutatták be.

Ezután került sor az oklevelek ünnepélyes átadására.

„A jövő vezetői” tehetségprogram 6. évfolyama 2019 januárjában indul. Október 31-ig még várjuk tagvállalataink jelentkezését.

A program támogatói 2018-ban:

 

A 2018-as program helyszínét adó vállalatok:

 

A zöld és élhető épített környezetért. Építész-tervezőket, szakági mérnököket, ingatlanfejlesztőket, épületfenntartókat, üzemeltetőket, önkormányzatokat és zöldépítéssel foglalkozó szakembereket várunk hazai és nemzetközi előadásokkal, tematikus beszélgetésekkel. MÉK kreditpont elbírálás alatt.

Időpont: 2018. november 8.

Helyszín: MagNet Közösségi Ház, Hamvas konferenciaterem 

A zöldépítés fogalma egyre inkább a fenntartható épített környezetével forr egybe, amelybe az is beletartozik, hogy az egyének és a társadalom számára egészséges, hosszútávon élhető épített közeget teremtsünk. Eközben bánjunk okosan a felhasznált nyersanyagokkal, majd a kész épületet tudatosan üzemeltessük.

Az idei konferencia erre a törekvésre fókuszálva stratégiákat, innovatív utakat mutat meg az ingatlan- és építésgazdaság területén dolgozó szakembereknek.

Az esemény vendége Bécs városa lesz, hiszen újra Bécs lett a világ legélhetőbb városa. Első kézből tudjuk meg, hogyan is csinálták ezt osztrák szomszédaink. A rendezvényt megtiszteli Mag. iur. Elisabeth Ellison-Kramer Ausztria nagykövet asszonya és Alföldy-Boruss Márk főosztályvezető, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Energiaügyekért és Klímapolitikáért Felelős Államtitkárságáról.

A délelőtti plenáris előadások után interaktívabbá válik a rendezvény. 4 tematikus panelbeszélgetésen hazai elismert szakemberek nyilatkoznak a fenntartható épített környezet jelenlegi és jövőbeli helyzetével kapcsolatos kulcskérdésekben.

A konferencián egy telefonra letölthető okos alkalmazáson keresztül a résztvevők folyamatosan kérdezhetnek majd az előadóktól, a paneltagoktól, és a konferencia előtt is nyomon követhetik a program alakulását.

További információért és regisztrációért kattintson ide.

 

A kilencedik Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában  idén a technológiák, a digitalizáció uralta világunk és a fenntartható fejlődés viszonya áll. Jó-e a világnak a technológia, a digitalizáció uralma? A fenntartható fejlődés irányába állítható-e  az emberiség napjainkban zajló kultúraváltása? Az „enyém, tied” vagy a megosztás, összekötés, egymásra tekintettel létezés erősödik-e a jövőben? Ha tudatosan irányítjuk a technológiai fejlődés hatásait, akkor van remény!

 

A konferencia időpontja: 2018. november 21. (szerda) 9.00–17.00

Helyszín: Budapest, Sugár Üzletközpont Rendezvénykomplexum. Örs vezér tere 24.

 

Fővédnökök:

  • László Ervin tudós, a Budapest Klub elnöke
  • Juhász Árpád geológus
  • Demcsák Mária alapító főszerkesztő

 

Délelőtt: Plenáris előadások

9.00–9.15 Gondolatébresztő nyitó.
Előadó: Juhász Árpád és Demcsák Mária fővédnökök

9.15–9.30 A klímát nekünk kell rendbe tennünk. A GAIA-hipotézis nem működik.
Előadó: Mika János  egyetemi tanár, az MTA doktora

9.30–9.55 Agenda-2030. Fenntartható Fejlődési Program és Célok. Működik?
Előadó: Faragó Tibor c. egyetemi tanár, SZIE

9.55–10.20 Megmenthet minket a mesterséges intelligencia?
Előadó: Bőgel György professzor, CEU

10.20–10.45 Technológia, digitalizáció és a globális felmelegedés. Veszély vagy esély?
Előadó: Ürge-Vorsatz Diána alelnök, IPCC WGIII, az Academia Europaea tagja

10.45–11.05 Kávészünet

11.05–11.25 Ez most a kezdet vége, vagy a vég kezdete?
Előadó: Dinya László egyetemi tanár, Szegedi Egyetem

11.25–11.50 Természet vagy technológia? Melyikben bízzunk? Hol a megváltás?
Előadó: László Ervin, a Budapest Klub alapítója, filozófus, író

11.50–12.10 Válaszok a szénmegkötésre. Távoli területek kézfogásában a megoldás?
Előadó: Hetesi Zsolt tudományos főmunkatárs, NKE

12.10–12.30 Már csak a globális célokkal összehangolt cégstratégiák nyerhetnek.
Előadó: Lakatos Zsófia elnök, Magyar Public Relations Szövetség

12.30–13.10 Ebédszünet

 

Délután: Fórumok, kerekasztal-beszélgetések

1. terem: 13.10–14.30 1. A mindent eldöntő energiafogyasztás

Vitaindító:

Remény. Az EU újabb energiacsomagja. A megújulókban és az összefogásban az esély.

Előadó: Tóth Máté LL.M ügyvéd, Rátky és Társa Ügyvédi Iroda

 

Energia fórum

A sok kis megújulóenergia-termelő összefogásáról. A szövetkezésekről, a közösségi gazdálkodásról. Az energetikai fejlesztések fenntarthatóság felé tartásáról.

A Fórum résztvevői:

Szikszai Attila vezető értékesítő, műszaki tanácsadó, Cothec Kft.

Hetesi Zsolt tudományos főmunkatárs, NKE

Tóth Máté ügyvéd, Rátky és Társa Ügyvédi iroda

(még két személy egyeztetés alatt)

Benne: Jó gyakorlatok bemutatkozása, villámprezentációk.

 

14.50–16.20: 2. Környezetipari Fórum

Szemtől szembe a környezetszennyezéssel

Az Üzleti érdekek és a technológiai fejlődés egy irányáról. Az új igazságról:  a fenntarthatósággal egybeeső, hatékonyabb, termelékenyebb is.

Benne: Jó gyakorlatok bemutatkozása, villámprezentációk.

(Vezérszónokok, hozzászólók felkérés alatt)

 

2. terem

13.10–14.30: 1. Új üzleti modellek a fenntarthatósággal összhangban

Vitaindító:

A globális célokkal összhangban működő új üzleti modellek 

Előadó: Tóth Gergely elnök, KÖVET, a Kaposvári Egyetem professzora

 

CSR. Kerekasztal-beszélgetés

A digitális vállalatok egyértelmű költséghatékonyságáról. A megosztás, szövetkezés, összefogás, együttműködés új bibliájáról. A munkaerő-problémára  adható új válaszokról.

A Fórum résztvevői:

Jánosy Zsuzsanna ügyvezető, Brandtrend

Kocsis Zoltán ügyvezető, Idea Fontana

Tóth Gergely elnök, KÖVET

(még két személy egyeztetés alatt)

Benne: Jó gyakorlatok bemutatkozása, villámprezentációk.

 

14.50­–16.20  2. Túlnépesedés, elsivatagosodás, élelmiszerkrízis

Kerekasztal-beszélgetés

A termőterületek vészes fogyásáról. Az élelmiszertermelés technológiai alapú válaszairól az éhínség ellen. A pazarlás megszüntetésében rejlő üzleti és civil tartalékokról.

Benne: Jó gyakorlatok bemutatkozása, villámprezentációk.

(Nyitóelőadó, beszélgetőpartnerek felkérés alatt)

 

A konferencia részvételi díja earlybird kedvezménnyel 14 000 Ft + áfa helyett 12 000 Ft + áfa.

REGISZTRÁCIÓ

További információért kattintson ide.

Azonnali, átfogó cselekvésre szólítja fel a világ országait az ENSZ új jelentése a klímaváltozásról. A dokumentumot a Dél-Koreában zajló tanácskozáson mutatták be. Egyes tudósok szerint nagyon komolyan kell venni a most közzétett figyelmeztetést, különösen a politikai döntéshozóknak.

Azonnali hatékony intézkedésekkel, átfogó gazdasági szerkezetváltással elkerülhető a fokozódó éghajlatváltozás súlyos gazdasági, társadalmi és környezeti kárainak zöme. Erre hívja fel a figyelmet a Nobel díjas ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) új jelentésében, amely jelentős hatással lesz a közelgő ENSZ-klímacsúcsra, valamint az uniós és nemzeti álláspontokra.

Az IPCC október 1-4-ig a dél-koreai Incshonban ülésezett. Az eközben készült jelentés a 2015-ös párizsi egyezmény megvalósításának legfontosabb tudományos útmutatója a kormányok számára.

A 2015-ben 195 ország által aláírt párizsi klímaegyezmény célul tűzte ki, hogy a globális felmelegedést lehetőség szerint az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokon belül, vagy legalább 2 Celsius-fok alatt kell tartani.

Az 1800-as évek közepe óta már egy Celsius-fokot emelkedett a hőmérséklet, amikor az iparosodás hatására megnövekedett a szén-dioxid kibocsátásának mértéke. Tudósok szerint ez az üvegházhatású gáz felelős elsősorban a klímaváltozásért.

Az 1,5 Celsius-fokos limit megtartásához „gyors, széles körű és példa nélküli” változásokra van szükség a föld- és energiahasználat, az ipar, az építkezés, a szállítás és a városok kialakítása és működése területén.

Ahhoz, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot, az ember által okozott globális szén-dioxid-kibocsátás mértékét 2030-ra a 2010-es mértékhez képest 45 százalékkal kell csökkenteni, és az évszázad közepére nullára kell leszorítani.

Minden egyéb plusz gázkibocsátás esetén a szén-dioxid eltávolítására van szükség a levegőből.

A 728 oldalas tanulmány átfogóan mutatja be időjárás, klíma, gazdaság, az emberi egészség és az ökoszisztémák összefüggéseit. Egyik legfontosabb megállapítása az, hogy nagyjából egy évtizede maradt a világnak arra, hogy megakadályozza, a bolygó végérvényesen a szélsőséges felmelegedés útjára lépjen az emberi tevékenység következtében.

A tanulmány készítői arra is rámutatnak, ha a kormányoknak sikerülne visszafogniuk az emberhez kapcsolódó, a melegedést okozó hatásokat, azzal rengeteg nehézséget meg lehene úszni. Számításaik szerint, egyes nagy természeti katasztrófák – viharok, áradások – száma akár a felére is csökkenhet, és valószínűleg megállítható lehet a sarkköri jégtakarók olvadása is. Rengeteg állat- és növényfaj megmenekülhet a pusztulástól, és jóval kisebb szociális és gazdasági kárt okoznának az emberi betegségek is, kevésbé kellene tartani nagy világjárványok kialakulásától.

A jelentés szerint az áramellátásban a jelenlegi 25 százalékról 70 százalékra kell növelni a megújuló energiák alkalmazásának arányát 2050-re. A szén-dioxid-leválasztás és -visszasajtolás (CCS) technológiájának használatával a gázüzemű erőforrások aránya 8 százalékra csökkenthető, a szénüzeműeké pedig 0-2 százalék közöttire.

Ha az átlaghőmérséklet növekedése túllépi az 1,5 Celsius-fokot, további szén-dioxid-csökkentő technikákra lesz szükség. A jelentés szerint azonban nagyobb mértékben nem bizonyított az olyan intézkedések hatékonysága, mint az erdőtelepítés, a bioenergia-használat és a szén-dioxid tárolása, illetve bizonyos kockázattal is járhatnak.

AZ IPCC jelentése szerint amennyiben nem 1,5, hanem 2 Celsius-fokkal emelkedne az átlaghőmérséklet, a tengerek szintje 10 centiméterrel növekedne 2100-ra,az Északi-sarkvidék vizeiben nem évszázadonként egyszer, hanem évtizedenként legalább egyszer lenne jégmentes a nyár, a korallzátonyok pedig nem 70-90 százalékkal csökkennének, hanem teljesen megszűnnének.

Az IPCC jelentése kapcsán, Magyarországon az Energiaklub, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a GreenDependent Intézet, a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a Magyar Napelem Iparági Egyesület és a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség közös közleményt adott ki.

Mivel ma már egyfokos globális felmelegedésnél tart az emberiség, sürgősen cselekedni kell.

„Ha a jelen ütemben növekednek a globális üvegházgáz-kibocsátások, az 1,5 fokos küszöböt alig 20 év múlva túllépnénk”– fogalmaznak.

A jelentés alapján a korábban kitűzött 2 Celsius-fokos felmelegedés nem biztonságos határ, mert az eddig előrejelzettnél sokkal nagyobb pusztítással járna: emberek tömegesen halnának meg az extrém időjárás, a hőhullámok miatt; az infrastruktúrákban, épületekben és a gazdaságban súlyos károk keletkeznének; tovább gyorsulna a növény- és állatfajok kipusztulása; hol a vízhiány, hol pedig a hirtelen lezúduló rengeteg csapadék tenné tönkre az élelmiszertermelést.

Ahhoz, hogy a felmelegedést 1,5 foknál megállítsuk, haladéktalanul meg kell változtatni a termelés és a fogyasztás szerkezetét úgy, hogy 2050-re az üvegházhatású gázok globális kibocsátása ne haladja meg a természet elnyelő képességét.

Ez azt jelenti, hogy energiahatékony, megújulóenergia-alapú gazdaságokká kell alakítani a most működőket.

A csökkentés zömének pedig még 2030 előtt meg kell történnie. A világ országainak eddigi vállalásai viszont még messze nem elegendőek, mintegy 3,5 fokos felmelegedéshez vezetnének. A jelentés azt is világossá teszi: a halogatás sokkal többe kerül, mint ha ma meghozzák a szükséges éghajlatvédelmi intézkedéseket.

A szervezetek vezető képviselői arra is felhívják a figyelmet: Magyarország különösen érzékeny az éghajlatváltozásra, az alulfejlett régiók, települések fokozottan sérülékenyek.

Már ma is évről évre több százan halnak meg idő előtt az egyre sűrűbb és súlyosabb hőhullámok miatt, városaink hőcsapdává válnak. A fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó légszennyező anyagok közvetlenül is rontják a magyarok egészségét. A felmelegedés óriási károkat okoz a gazdaságnak, az élelmiszer-termelésnek. Ennek fényében a magyaroknak élet-halál kérdés, hogy az éghajlatváltozást 1,5 fokon belül tartsuk – szól a megállapítás.

Szöveg Origo cikke alapján fotók: The Guardian, IPCC

Ürge-Vorsatz Diána,  a Nobel-békedíjas Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának alelnökének előadása:

Cél az egészségügy az oktatás és a kutatás területén dolgozó nők jobbító ötleteinek megvalósítása

Október 8-án, az ünnepélyes sajtótájékoztatót követően útjára indult a Richter Gedeon Nyrt. új társadalmi szerepvállalás kezdeményezése, a Richter Anna Díj.

A Richter a Nőkért program legújabb pillére az orvosok, egészségügyi szakdolgozók, kutatók, tanárok, gyógyszerészek kreatív ötleteinek megvalósításához járul hozzá jelentős anyagi támogatással. A Richter Anna Díj célja, hogy felhívja a figyelmet az egészségtudatosság, a társadalmi jóllét fontosságára, inspirálja az egészségügy, oktatás, kutatás, gyógyszerészet területein dolgozó szakembereket, segítse újszerű ötleteik megvalósítását, megmutassa azokat a nagyközönségnek. A pályázat olyan maximum ötfős csapatokat vár, melyek vezetői az egészségügyben, oktatásban dolgozó elhivatott nők, akik szeretnék intézményük, szervezetük, közösségük vagy a hozzájuk kapcsolódó páciensek, diákok körülményeit, mindennapjait jobbá tenni.

 „A Richter hisz abban, hogy a nők kreativitása, empátiája, környezetük iránti érzékenysége kiemelt figyelmet érdemel. Fontosnak tartjuk, hogy olyan alulról jövő kezdeményezések keljenek életre, melyeket azok a közösségek álmodtak meg, akik mindennapi tapasztalataikra alapozzák a fejlődés irányát.  Azt szeretnénk, hogy ezek az innovatív ötletek a Richter Anna Díj támogatásával megvalósuljanak és ezáltal nem csupán az egészségügyben és oktatásban dolgozók szűk körét, hanem az egész társadalom javát szolgálják.” – emelte ki programindító beszédében a zsűri egyik tagja, Beke Zsuzsa a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs vezetője.

Szily Nóra pszichológus, újságíró szintén a zsűrit erősíti. Tapasztalatai alapján azt hangsúlyozta, hogy a nőknek bátorításra, az oktatásnak, egészségügynek a mai kor igényeire válaszoló ötletekre van szüksége. „Azt remélem, hogy a Richter Anna Díj olyan példákat állít majd mindannyiunk elé, amelyek cselekvésre inspirálnak, és megismerve a pályázatokat újabb közösségek kapnak szárnyra.” – fogalmazta a zsűritag.

Rúzsa Magdi, Máté Péter-díjas énekesnő bármennyire elfoglalt, ha igazán jó ügy mellé állhat, szívesen adja nevét, arcát, így örömmel vállalta a zsűritagságot. „A Richter Anna Díj hallatán nagyot dobbant a szívem, nem volt kérdés, hogy vállalom a feladatot, ráadásul, ha valaki, én igazán tudom, hogy érdemes merészet álmodni, mert igenis megvalósulhat!”

 

Kertész Éva, a 21 Nő az Egészségügyért Alapítvány elnöke szerint ez a század azt kéri tőlünk, hogy megújuljunk, kezünkbe vegyük magunk és környezetünk életét. „Lehet, hogy nagy, rendszerszintű változások nincsenek a kezünkben, de a Richter Anna Díj lehetővé teszi, hogy mi is javíthassuk a minket körbevevő világot, az egészségügy és az oktatás pedig két olyan terület, amiben minden változás tágabb szinten is kihat.”

Dr. Barna István belgyógyász, egyetemi docens, a zsűri ötödik tagja. Szakmai szervezetek oszlopos tagjaként is minden nap sokat tesz a magyar egészségügyért. Ismert és elismert orvosként nagy örömmel üdvözölte a Richter Anna Díj hírét, magától értetődőnek érezte csatlakozását a zsűrihez. „Ha valaki, aki ma az egészségügy vagy oktatás teljes embert igénylő területein feladatot lát el, annyira elhivatott, hogy munkáján túl még javítani, fejleszteni szeretné a meglévő körülményeket, azt el kell ismernünk, és lehetőségeink szerint mindent meg kell tenni, hogy ezek a nagyszerű ötletek megvalósuljanak, és a Richter nem kevesebbet, mint ezt tűzte ki célul!”  

A zsűri és a Richter Anna Díj stábja 2018. október 8. és november 30. között várja a pályázatokat, amelyekben a megjelölt területeken dolgozó nők, vagy az általuk vezetett csapat 2019. szeptember 30-ig megvalósítható terveiket bemutatják. A benyújtott pályázatok az oktatás és kutatás, gyógyítás, gyógyszerészet, egészségügyhöz kapcsolódó ismeretterjesztés területein kreatív, innovatív módon kell, hogy hozzájáruljanak az oktatás vagy egészségügy színvonalához, fejlődéséhez, illetve az adott területen dolgozók mindennapjainak megkönnyítéséhez, minőségi változást hozva a hétköznapokban.

 

A pályázók a következő kategóriákban nevezhetnek a Richter Anna Díj elnyeréséért:

  • Orvosnő, vagy általa képviselt, maximum 5 fős csapat
  • Egészségügyi szakdolgozó nő, vagy általa képviselt, maximum 5 fős csapat
  • Gyógyszerész nő, vagy általa képviselt, maximum 5 fős csapat
  • Pedagógus/tanár/kutató/hallgató nő, vagy általa képviselt, maximum 5 fős csapat

A pályázatok előválogatásában és kategóriánként egy díjazott kiválasztásában a Richter Anna Díj öttagú zsűrije aktív szerepet vállal, a nagyközönség pedig online szavazással dönthet az ötödik díj sorsáról.

A pályázatok feltöltésének, valamint a legfontosabb információknak, híreknek a www.richterannadij.hu felülete ad helyet. Az érdeklődők naponta friss tartalommal találkozhatnak a facebook.com/richterannadij közösségi oldalon.

A Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara és együttműködő partnerei a Joint Venture Szövetség, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara, a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara, a Magyarországi Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara szervezésében kerül megrendezésre a Business Women Lunch “VEZETŐK TŰSARKÚBAN” című rendezvénysorozat következő eseménye, melynek vendége Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, a BCSDH elnökségi tagja.

 

Téma: Csak ülök és beszélek…

Időpont: 2018. október 9. (kedd), 12:00-14:30 (regisztráció 11:30-tól)

Helyszín: Sofitel Budapest Chain Bridge – Belle Vue terem (1051 Budapest, Széchenyi István tér 2.)

Részvételi díj: Swisscham Hungary tagoknak: 17 145 HUF + (0%Áfa)/fő

Nem tagoknak: 25 400 HUF + (0%Áfa)/ fő

REGISZTRÁCIÓ

 A SUSCO BUDAPEST 2018 – Környezeti migráció – a globális klíma-indukált elvándorlás témájával foglalkozik, segítve a környezeti kényszerek és társadalmi válaszok közötti kapcsolat megértését. Rámutat a jelenlegi, világszerte változóban lévő környezeti feltételekre és a leginkább érintett régiókra, keresve az adott területek kihívásaira adható helyes válaszokat.

A konferencia tematikája egyaránt érinti majd a 21. század egyik legsürgetőbb problémájához kapcsolódó technológiai, gazdasági és kulturális akadályokat, és elemzi a lehetséges megoldásokat.

⬛ DÁTUM: 2018 október 11., csütörtök, 12:30

⬛ HELYSZÍN: Eiffel Palota, Budapest

REGISZTRÁCIÓ

FACEBOOK ESEMÉNY

A tiszta, fenntartható és okos energia támogatására megalakult az Energetikai Innovációs Tanács 

A testület alakuló ülésén Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elmondta, hogy a tanács munkájának eredményeit beépítik a hamarosan elkészülő új Nemzeti Energiastratégiába. A testület munkacsoportjai a résztevők tapasztalatai és javaslatai alapján vizsgálni fogják az energiacsökkentést, a rendszerirányítási rendszereket és villamosenergia-tárolási lehetőségeket, az energiaforrásokat és áramtermelést, a hálózatfejlesztést, valamint a fogyasztói igényeket – ismertette a tárcavezető.

A testület működésében koordinációs tevékenységet lát el a Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyért felelős államtitkársága, amelyet a miniszter azzal indokolt, hogy a tárcához tartozik minden olyan terület, amely az innovációhoz  kapcsolódik, így a gazdaságfejlesztés, a fenntarthatóság, klíma- és közlekedéspolitika, az infokommunikáció, és a logisztika mellett az energiapolitika.

A tárcavezető megjegyezte, hogy a Nemzeti Energiastratégia része a második Nemzeti éghajlatváltozási stratégiának, amelynek országgyűlési vitája is kedden indult.
Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter üdvözölte a tanács felállítását, amelynek keretében az ágazat szereplői, a vállalatok, szolgáltatók, hatóságok, a szakmai és tudományos partnerek nem csupán napi szintű, hanem hosszú távú kérdésekben is rendszeresen egyeztethetnek.
Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter is sürgette a hosszú távú, átfogó szakmai programok megalkotását. A tanács megalakulása fontos lépés ezen a területen is, sok más állam ebben Magyarország előtt jár – jelezte.

Kádár Andrea, az ITM energiaügyekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a 2011-es energiastratégiában megfogalmazott kérdések mára eldőltek, a helyükre lépő új kihívások integrált, hosszú távra szóló, innovációs szempontú és minden területet átfogó tervezést igényelnek. A fejlesztések legfontosabb céljának a rugalmasságot nevezte, a legfontosabb kihívások között pedig a kiserőművek integrációját, az innovatív energiatárolási lehetőségeket, a fogyasztói igények változását és a radioaktív hulladékok hosszú távú elhelyezését, kezelését és feldolgozását említette. A korszerű, megújuló energiára és atomenergiára épülő áramellátás a gazdaság fejlődéséhez és versenyképességéhez, a közlekedés átalakításához és a klímavédelemhez is hozzájárul – emelte ki.

Ifj. Chikán Attila, az Alteo Group energetikai szolgáltató vezérigazgatója az időjárásfüggő áramtermelők integrációját sürgette. Rámutatott, hogy az időjárási előrejelzések javításával javulhatna a menetrendezhetőség, nőhetne a villamosenergia-rendszerbe integrálható nap- és szélerőművek eszközök száma. Mivel a következő 5-10 évben a földgáznak még fontos szerepe lesz az energiaellátásban, ezért annak hatékony felhasználásáról is gondoskodni kell – tette hozzá.

Grabner Péter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettese a szűkülő energiaforrások átgondoltabb felhasználását, valamint a műszaki felsőoktatás és az ipar együttműködését szorgalmazta az új típusú villamosenergia-rendszerek kialakításában.

Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke az energiafelhasználást csökkentő megoldások alkalmazását javasolta a tervezésben és üzemeltetésben. Javasolta egyúttal, hogy a tanács foglalkozzon a panelépületek felújítására korábban kidolgozott szakmai anyagokkal is.

Kóbor György, a MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója az energiaszektor átalakulásának gyorsaságát jellemezve úgy fogalmazott: ami ma innováció, az holnap termék. Az egymás után születő fejlesztések rendkívüli gyorsasággal válnak tömegtermékké, széles körben használt alkalmazássá – hívta fel a figyelmet.

 

Hír: MTI képek: Balogh Zoltán, MTI/ Botár Grgely, kormany.hu