Meddig lehet fenntarthatóan növekedni? Van-e jó műanyag vagy csak rossz? Miként alakíthatunk ki úgy gazdasági jelenlétet, hogy mind a tulajdonosi, mind az érintetti értékek pozitívan érvényesülhessenek? A fenntarthatóság stratégiai megközelítését járta körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram első szakmai napja a Siemens Magyarország Késmárk utcai telephelyén február 7-én.

A világ folyamatosan változik, most már nem az a jó vezető, akinél minél több információ rendelkezésre áll, hanem az, aki a helyes döntéseket meg tudja hozni – vetette fel Virágh Adrienn, a Siemens kommunikációs igazgatója nyitó beszéde során. Márta Irén, a BCSDH igazgatója, a szervezet ismertetése után bemutatta „A jövő vezetői” tehetségprogram céljait, ezek közül is kiemelve a stratégiai szemléletmód és szakmai kapcsolatok kialakításának fontosságát. A szakmai program vezetője, Szederkényi Zita segítségével a fenntartható fejlődés alapfogalmaival, gazdasági hatásaival ismerkedhettek meg a résztvevők. Takács Ivett, a BCSDH irodavezetője és a program szakmai asszisztense pedig bemutatta a BCSDH éves szakmai programjának gerincét képező Action 2020 Magyarország programott, melynek fókusztémája 2019-ben a víz.

Mekkora a Nagy csendes-óceáni szemét sziget?

Dr. Köves Alexandra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusának segítségével a jövő vezetői közösen térképezték fel a fenntarthatóság sokszínűségét és legfontosabb területeit. Az életmódbeli kérdésektől az ökológiai túllövés meghatározásán át egészen a növekedés kultusz megkérdőjelezéséig számos témán át vettük végig a gazdasági és fenntarthatósági nézőpontokat. A felmerült kérdések némely esetben égető dilemmák elé állítják a gazdaság szereplőit – mindannyiunkat, akik egyszerre éltetjük, alakítjuk a rendszert, miközben fogyasztói, ügyfelei és haszonélvezői is vagyunk. Tőlünk és tevékenységeinktől forog a rendszer: a feladatunk, hogy a gazdaságot, a társadalmat és a környezetet érintő hatásaink pozitívak legyenek és támogassák azt a körforgást, amit a természet mutat példaként. Szerencsére számos vállalati megoldás, stratégiai döntés is mutat már irányt.

Dale A. Martin, a Siemens vezérigazgatója egy bő órás beszélgetés során mesélt vállalatvezetőként megélt személyes és szakmai élményeiről. Beszélt a Siemens működéséről, fenntarthatósági törekvéseikről, a multikulturális környezetben való munkáról és a konstruktív, összetartó csapat fontosságáról.

 

Mit tehet egy közösségi bank azért, hogy a civil ügyeket minél hatékonyabban támogassa – akkor, ha az adományozás nem tűnik egyértelműnek? Hogyan feleljen meg ügyfelei egyre szélesebb elvárásainak egy, a körforgást tökéletesen megvalósító középvállalat anélkül, hogy elveszítse szakértelmét és fókuszát? Hogyan lehet valódi üzleti előnyként felhasználni azt, hogy egy vállalat a fenntarthatósági szempontok mentén építette fel stratégiáját? Az Inest ügyvezető igazgatója, Lakatos Sándor, a Folprint kereskedelmi igazgatója, Fodor János és a MagnetBank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba segítségével elemeztük vállalataik mindennapi dilemmáit. Az esettanulmányokat World Café módszertannal dolgoztuk fel, sok szempontot mérlegelve és megvitatva találtunk közös irányokat, de a döntés és annak kivitelezése a legritkább esetben sem volt egyértelmű.

„A Siemens 170 éve alakítja a technológiai fejlődést Németországban és az egész világon. A vállalatalapító Werner von Siemens azt mondta, hogy nem fogja eladni a jövőt a rövidtávú profitszerzés érdekében” – indította prezentációját Virágh Adrienn, a Siemens kommunikációs igazgatója, aki bemutatta, hogyan hatja át a fenntarthatóság a vállalat működését.

Lengyel Krisztina, az Unilever kommunikációs menedzsere elmondta, hogy az Unilever több, mint 100 évvel ezelőtt társadalmi céllal indult, mégpedig azzal, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a higiéniát, így az első megfizethető árú szappant. A vállalat azóta sokat növekedett és ma is fontos szerepet játszik stratégiájában a fenntarthatóság. Csomagolóanyagaiknál pedig arra törekszenek, hogy a megfelelő fenntarthatósági szempontok figyelembevételével minél inkább kiváltsák a műanyag csomagolást.

Az esettanulmányok közös átbeszélése után a nap zárásaként a Siemens Késmárk utcai gyárát látogattuk meg, ahol különböző méretű turbina-alkatrészek gyártása zajlik.

A napról készült galéria ide kattintva érhető el.

Szeretnéd formálni a jövőt?  Dolgozz velünk gyakornokként!

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért határozott időre, 2019. június 15-ig, heti 20 órában, rugalmas beosztásban, aktív nappali tagozatos diák jogviszonnyal rendelkező gyakornokot keres.

Amennyiben szeretnél Magyarország vállalati fenntarthatóság terén mértékadó szervezeténél szakmai gyakorlatot szerezni, projektmunkában fejlődni és egy elkötelezett csapat tagja lenni, továbbá megfelelsz az elvárásainknak, jelentkezz! A munkavégzés helye Budapest.

 

Feladatok:

  • BCSDH rendezvények szervezésében, lebonyolításában történő részvétel, adminisztrációs és háttérmunkák
  • Social Media és online kommunikáció tervezésében, megvalósításában történő részvétel
  • Szakmai programok támogatása: Action 2020 Magyarország, Körforgásos Gazdasági Platform
  • a „Jövő vezetői” tehetségprogram ösztöndíjpályázatának koordinációja és közreműködés az Alumni programban

Alapelvárások:

  • magas szintű Microsoft Office tudás (Word, Excel, Ppt)
  • angol nyelvtudás
  • precíz és hatékony munkavégzés, megbízhatóság
  • alkalmazkodó készség, rugalmasság
  • saját laptop

A pályázat során előnyt jelent:

  • online kommunikációs ismeretek, tapasztalat
  • rendezvényszervezési tapasztalat

Jelentkezés: magyar nyelvű önéletrajzot és rövid motivációs levelet küldj február 10-ig az ivett.takacs@bcsdh.hu e-mail címre, továbbá jelöld meg fizetési igényed.

35 tehetséges, fiatal vezető részvételével indult el a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának hatodik évfolyama, melynek ünnepélyes megnyitójára január 15-én került sor Budapesten.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) hiánypótló, az Üzleti Világtanács nemzetközi programjának mintájára született képzésének célja, hogy a jövő vezetőinek, vagyis azon tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és már működő gyakorlatait, segítve őket abban, hogy vezetői pályájuk során ezen elvek mentén működjenek és hozzák meg üzleti döntéseiket. A BCSDH „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlás hét alapelve, idén kiegészülve a fenntartható innováció, termékek és szolgáltatások témájával a lehető legjobb struktúráját adja a programnak, hiszen a fenntarthatóság legfontosabb üzleti vetületeit fedi le, amellyel egy vállalatvezetőnek foglalkoznia kell.

A BASF Hungária Kft. és az MVÜK támogatásával jött létre „A jövő vezetői” tehetségprogram ünnepélyes nyitórendezvénye 2019. január 15-én a Spoon Hajón, ahol a kiválasztott fiatal vezetők először találkoztak és ismerkedtek meg a programot tudásukkal támogató és a helyszíneket adó mentorokkal is.

“Jó látni, ahogyan a program elsődleges célja teljesül, hisz egyre nagyobb számban éri el a jövő első számú és felsővezetőit sikeresen. Az eddigi évfolyamokon végzett több mint 130 hallgató közül többen váltak saját szervezetükön belül, vagy akár új szervezetek élén a fenntarthatósági folyamatok katalizátoraivá. A párizsi klímacsúcs eredményei, és a múlt évben kiadott IPCC jelentés világossá tették, hogy nincs idő várni, most van csak igazán szükség felelős, haladó gondolkodású vállalatvezetőkre, hogy a kitűzött célokat elérhessük közösen.” – mondta nyitó gondolataiban Márta Irén, a mára a magyar GDP 30 százalékát termelő 82 tagvállalatot tömörítő BCSDH ügyvezető igazgatója.

„A BCSDH jövő vezetői programja gyakorlatorientált képzés, amelynek előnyei a vállalatok számára a mindennapi működésben is láthatók. A BASF is már évek óta delegál résztvevőket a programba, idén már hétre bővül azon kollégák száma, akik megismerkedhetnek a BCSDH tagszervezeteinek fenntarthatósági jógyakorlataival. A képzés hatása azonban túlmutat az egyénen: az itt megszerzett tudást a résztvevők nem csak a saját szakmai és privát életükben kamatoztatják, de megosztják a munkatársakkal, így a vállalati kultúra részévé is teszik” – tette hozzá köszöntőjében Dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, a nyitóesemény egyik házigazdája.

Baranyai Attila, a program tavalyi végzettje elmondta, hogy az egyedi képzés során egy olyan a fenntartható, felelős szemléletet és gondolkodásmódot sajátított el, amely végig fogja kísérni egész további pályáján és a magánéletében is.. Az inspiráló környezetben hasonlóan gondolkozó vezetőkkel találkozott, akikkel a program után is tartja a kapcsolatot, az Alumnihoz csatlakozva pedig egy olyan közösséget kapott, amely segítheti és inspirálhatja egymást ezen az úton.Szederkényi Zita, “A jövő vezetői” program vezetője ismertette a program részleteit és bemutatta a 25 tagvállalat mentorait. Ez a sokszínű program egyedülálló Magyarországon, hiszen változatos módszerekkel dolgozzák fel a résztvevők a vállalati fenntarthatóság elméletét és gyakorlatát, gyárlátogatás, esettanulmányok, diskurzus, vezérigazgatói interjú, szakmai előadás, interaktív gyakorlatok segítik a tanulást és fejlődést. Számos iparág több, mint harminc vállalatába kapnak betekintést a résztvevők a képzés során.Az esemény záróprogramját Horváth János, az MVÜK Zrt. vezérigazgatója vezette fel. A résztvevők az MVÜK saját fejlesztésű üzleti kapcsolatépítésén vettek részt. Az este során több körben és keveredve, különböző asztaloknál mutatkoztak be egymásnak és mondták el, hogy milyen üzleti területtel foglalkoznak, milyen kihívásokat élnek meg és a fenntarthatósághoz kapcsolódóan mire a legbüszkébbek.

Köszönjük, hogy a BASF Hungária Kft. és a MVÜK a rendezvényt támogatta.

 

A 2019-es programban résztvevő 35 fiatal vezető az alábbi cégektől érkezett:

BASF, Budapest Airport, Coca-Cola, Coface, Continental, Daikin, E.ON, Eisberg, Essity, GE, Generali, Grundfos, Hungrana, KPMG, LeasePlan, MagNet, McDonald’s, METRO, MOL, MVM, Nestlé, PPD, Prímaenergia, Randstad, Shell, Syngenta, Unilever.

A résztvevők között van Mikolay Réka a Budapesti Corvinus Egyetem MsC hallgatója, az egyetemisták körében meghirdetett ösztöndíjpályázat győztese is.

Az idei év kiemelt mentorvállalatai: ALTEO Group, BASF, BDL, Budapest Airport, Coca-Cola, Cothec, Dandelion, eisberg, E.ON, Essity, GE, Grundfos, Inest, KPMG, MagNet Bank, McDonald’s, MOL, Nestlé, Richter Gedeon, Shell, Siemens, Szerencsejáték, Telenor, Unilever.

Az esemény fotógalériáját itt tekintheti meg.

A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége az Európa Konzorciummal együttműködve – az INTERREG-Danube projekt keretében – „Átállás a körforgásos gazdaságra – első lépések” címmel szakmai képzést, és ennek keretében kerekasztal beszélgetést szervez.

A projekt célja, hogy újfajta, a körforgásos gazdaság ideológiájához illeszkedő megközelítést nyújtson a képzésben résztvevő hazai kis- és középvállalatok képviselői számára – a körforgásos anyaghasználat szempontjából – a termékek tervezése (öko-design), gyártása és használata, a szolgáltatások nyújtása során, tekintettel a termékek életciklusának végén azok újra-használhatóságára, illetve újra-feldolgozhatóságára.

.
Időpont: 2018. december 19. 13:00
Helyszín: FKF Zrt. Rákospalotai Szemléletformáló és Újrahasználati Központja (Budapest, XV., Károlyi Sándor u. 166.)
.
A program keretében szó lesz az önkéntes gyártói felelősségről, a felelős gazdálkodásról, a hulladék képződésének megelőzéséről, a hulladékká vált anyagok, termékek elkülönített gyűjtéséről, újra-használatáról, hasznosításáról, a gazdaság körforgásába való visszakerülésük lehetőségeiről –ennek esetleges akadályairól is. A program során lehetőség lesz a Központ bejárására is, amelyet össze lehet kötni az Önök részéről otthon már feleslegessé vált, de más számára még használható tárgyak, eszközök, könyvek helyszínen történő leadásával, illetve a már leadott tárgyak megvásárlásával is.

A programon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezés és további információ itt.

Ifj. Chikán Attila, az ALTEO vezérigazgatója (a BCSDH elnöke) kapta idén a BEST Award 2018 Energy Executive of the Year díjat, amelyet a 4 napos Budapest Energy Summit konferencia díjátadó ünnepségén vehetett át. Az E.ON Blinkee lett „Az ÉV Leginnovatívabb projektje”, amelyet Jamniczky Zsolt, az E.ON igazgatósági tagja, a BCSDH elnökségének tagja vett át.

Gratulálunk!

Mikolay Réka, a Budapesti Corvinus Egyetem, Vezetés és szervezés mesterszakos hallgatója nyerte meg a lehetőséget, hogy ösztöndíjasként vegyen részt a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjában 2019-ben a Continental, az Eisberg, az ALTEO és az E.ON jóvoltából. A döntőbe hat pályamunka jutott be, melyet szakmai zsűri bírált el november 29-én az E.ON budapesti székházában.

A Magyarországon egyedülálló „A jövő vezetői” tehetségprogram a BCSDH tagvállalatainál a vezetői pályájuk elején járó tehetségeknek szól. Célja, hogy kifejezetten gyakorlatközpontú képzés keretében bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és illetve a már működő üzleti gyakorlatokat. A sokszínű csoportban a fiatal vezetők nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetők tolmácsolásában sajátíthatják el például az etikus és átlátható működés, az emberi alapértékek valamit a környezeti felelősség alapelveit.

2015 óta minden évben egy egyetemi hallgató is részt vehet a programban köszönhetően a szponzorok támogatásának, ezzel lehetőséget biztosítva arra, hogy már az egyetemi tanulmányai közben széleskörű ismereteket szerezzen a fenntarthatóság témájában a globális és hazai trendekről és a vállalati gyakorlatokról.

A döntőbe jutott hat pályázó öttagú üzleti szakmai zsűri előtt mutatta be, hogy saját egyeteme milyen lépésekkel válhatna fenntarthatóbbá. A fődíjat, a 2019-es programban való ösztöndíjas részvételt Mikolay Réka, a Budapesti Corvinus Egyetem, Vezetés és szervezés mesterszakos hallgatója nyerte meg a zsűri döntése alapján magas színvonalú az üzleti szemléletű előadása, gyakorlatias, vezetői gondolkozású problémafelvetése és megoldási javaslata miatt. Vörös Brigitta, az ELTE Gazdaságtudományi Intézet, Vezetés és szervezés mesterszakos hallgatójának pályamunkáját Károlyi Zsuzsanna az E.ON kommunikációs igazgatója meghívta a vállalat start-upokkal foglalkozó :agile programjába. A döntősök kiváló pályamunkáit is jutalmazta a zsűri, így Barta Luca (BME), Ignácz Dániel (BME), Lippai Maja (BCE), Porkoláb Gábor (BME) és Vörös Brigitta (ELTE) döntősöknek felajánlotta, hogy részt vehetnek „A jövő vezetői” tehetségprogram egy-egy szakmai napján.

A szakmai zsűri tagjai: Gazsi Zoltán (Eisberg), Károlyi Zsuzsanna (E.ON), Kelemen Attila (ProSelf), Márta Irén (BCSDH), Szederkényi Zita (BCSDH)

„A jövő vezetői” ösztöndíjprogram kiemelt támogatói 2018-ban: Continental, Eisberg, további támogatói pedig: Alteo, E.ON.

 

2018. november 29-én hivatalosan is megalakult a magyarországi Körforgásos Gazdaság Platform, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére.

A Körforgásos Gazdaság Platform megalakítására ünnepélyes keretek között került sor, ahol közel 50 csatlakozott vállalat, intézmény és szervezet közül 33-nak a vezetője a helyszínen írta alá az Egyetértési Nyilatkozatot. A kezdeményezés létjogosultságát és fontosságát Weingartner Balázs, fenntarthatóságért felelős államtitkár is hangsúlyozta és üdvözölte, amikor az Innovációs és Technológiai Minisztérium nevében aláírta a Nyilatkozatot.

A körforgásos gazdaságra való áttérés napjaink nagy üzleti lehetősége. A koncepció lényegét a legtöbb gazdasági szereplő még nem ismeri mélyrehatóan, holott ezen modell alkalmazásával növelhető a gazdaság rugalmassága, valamint könnyebbé válik az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, valamint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak elérése is.  4,5 ezermilliárd USD-os üzleti lehetőséget jelenthet világszinten a körforgásos gazdaság 2030-ig.

„A BCSDH-nak és partnereinek kiemelt szerepe van a szemléletváltás és a közös gondolkodás megteremtésében, az egy irányba gondolkodó és cselekvő változásvezetők közösségformálásában, és az üzleti megoldások megosztásában, melyek valódi változást eredményeznek.” – fejtette ki beszédében Ifj. Chikán Attila a BCSDH elnöke.
„Ahhoz, hogy a modellváltás beinduljon és teret nyerjen, összefogásra és tudásmegosztásra van szükség a vállalati, a kormányzati és a tudományos szféra, valamint szakmai és társadalmi szervezetek részvételével. – tette hozzá.

Ezért kezdeményezte a BCSDH a Körforgásos gazdaság platform létrehozását, a Holland nagykövetséggel és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal közösen. A nemzetközi és főleg a holland jó gyakorlatok, ezen a területen fontos és követendő példát jelentenek.

‘’Büszke vagyok arra, hogy Hollandia az egyike azon országoknak, amely elsőként tűzött ki számszerűsített célokat a körforgásos gazdaság eléréséhez, mégpedig 2030-ra a felére kívánja csökkenteni a nyersanyag-felhasználását. Azonban ennél is ambiciózusabb célokat fogalmaztunk meg: 2050-re tervezzük a teljes átállást a körforgásos gazdaságra.’’ – emelte ki bevezetőjében René van Hell, Hollandia magyarországi nagykövete.

‘’Ma azért vagyunk itt, hogy hivatalosan elindítsuk Magyarországon azt a platformot, amelyet a Holland Körforgásos Hotspot mintájára hozunk létre vállalati és kormányzati partnereinkkel azért, hogy a leghatékonyabb módon érjük el közös célunkat, a fenntartható és hulladékmentes gazdaságot.’’ -tette hozzá.

„A ING Bank   Magyarországon is kiemelten fontos feladatának tartja, hogy összehozza egy fórumban a körforgásos gazdaságra való áttérés legfontosabb érintettjeit, ahol a globális tapasztalatok átadása kiemelt szerepet kap” – emelte ki bevezetőjében Bodor Tibor, az ING Bank N.V. Magyarországi fióktelepe vezérigazgatója, aki a konferencia házigazdájaként az egyik legelső aláírója volt ennek az Egyetértési Nyilatkozatnak.

***

 

Mi a körforgásos gazdaság?

A jelenlegi, ún. lineáris gazdasági modellben a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után hulladékként kezeljük, melynek jelentős részét nem forgatjuk vissza a folyamatba.

Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben az anyagcsere-folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba.

A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az éghajlatváltozással kapcsolatos helyzetértékelő és döntéstámogató nemzeti jelentés elkészítését kezdeményezi.

A jelentés elkészítésének első lépéseként egy nyitó konferenciát szervezett 2018. november 28-án azzal céllal, hogy tájékoztassa az érintetteket  a nemzeti jelentéssel kapcsolatos elképzelésekről; feltérképezze az éghajlatváltozással foglalkozó hazai kutatók és tudományos műhelyek munkásságát és felmérje a kibocsátás-csökkentésre és az alkalmazkodásra vonatkozó döntéshozói igényeket.

Márta Irén a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható fejlődésért (BCSDH) igazgatója előadásában elmondta, hogy  21. század második felének nagy kihívása a karbonsemleges gazdaságra való áttérés, ennek elérése érdekében a BCSDH 2016-ban négy ajánlást fogalmazott meg a vállalatok számára, melyek közül kiemelendő a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok és lehetőségek stratégiai szintre emelése, valamint a karbonlábnyom-számítás bevezetése.

Kiemelte, hogy a felelős vállalatok elkötelezettek a párizsi klímacélokért, a karbonsemleges gazdaság megvalósítása érdekében. A BCSDH tagvállalatainak több mint fele már rendelkezik üvegházhatású gázokra vonatkozó-csökkentési stratégiával.

A konferencia kapcsán a BCSDH által megkérdezett több mint 100 vállalatvezető véleményére alapozva elmondta, hogy az üzleti szféra az ellátásbiztonságra törekszik, melyre az extrém időjárási körülmények, a növekvő alkalmazkodási költségek és az éghajlatváltozás kapcsán várható jogszabályi szigorítások jelentős hatással vannak. A kiszámítható működési környezet elengedhetetlen számukra.

A nemzeti jelentés háttere

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a hazai klímapolitikai döntéshozatal és végrehajtás minél jobb, és naprakészebb tudományos megalapozottsága érdekében egy döntéstámogató, megoldásorientált, átfogó nemzeti jelentés elkészítését kezdeményezi. Ezt a Nobel-békedíjas Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által készített Értékelő Jelentések mintájára tervezi megvalósítani. Az IPCC globális jelentéseinek mintájára készített nemzeti jelentések számos országban hatékonynak bizonyultak a tudományterületek közötti konszenzus kialakítására, így szilárd alapot képesek nyújtani országos, vagy országon belüli éghajlatváltozással kapcsolatos szakpolitikai és gazdasági döntések meghozásához. A konferenciára a jelentés összeállítási folyamatának első lépéseként kerül sor.

Szeretnénk szíves figyelmébe ajánlani a KÖVET Egyesület (www.kovet.hu) soron következő rendezvényét, a XXIII. konferenciát és műhelymunkát.  A kétnapos rendezvény első napján – 2018. december 10-én – műhelymunka keretében mutatjuk be HETES programunkat és a német tapasztalatokat.

Csatlakozzon Ön is az új innovatív nemzetközi projekthez, melynek célja energiahatékonysági beruházások finanszírozása. Ha Ön pénzügyi befektető, akkor környezettudatos és fenntartható gazdasági beruházásokhoz járul hozzá úgy, hogy befektetése biztonságosan piaci kamatozással térül meg. Ha Ön energiahatékonysági beruházás finanszírozást igénybe vevő vállalkozás, akkor az energiamegtakarításból származó költségcsökkenés mind a kamat, mind pedig a tőke törlesztéséhez biztosít fedezettséget. A projekt magyarországi megvalósítója a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért.

A rendezvény második napján – 2018. december 11-én – a vállalatok és a települések fenntarthatósági célkitűzéseit és eredményeit vesszük górcső alá az ENSZ 2030-ra szóló Fenntartható Fejlődési Céljainak (SDG) tükrében. Mindkét napon neves kutatók, vállalati és önkormányzati vezetők, civil szervezetek vezetői osztják meg Önökkel ismereteiket, mondják el véleményüket a témáról.

Időpont:   2018. december 10-11.

Helyszín: Zalakaros, Hotel Karos Spa**** superior

(8749 Zalakaros, Alma utca 1.) TÉRKÉP

Regisztráció határideje: 2018. december 05.

REGISZTRÁCIÓ

Részletes program:

Energiahatékonysági beruházások finanszírozása a KKV-szektorban

– műhelymunka – 2018. december 10. (hétfő)

09:30 – 10:00Regisztráció
10:00 – 10:15Köszöntő – Prof. Dr. Tóth Gergely – főtitkár, KÖVET Egyesület
10:15 – 10:30A KÖVET szerepe az energiahatékonysági beruházások elősegítésében – Herner Katalin – ügyvezető igazgató, KÖVET Egyesület
10:30 -11:301.) A GINOP Energia és energiahatékonyság prioritása
Apagyi Adél – 
nemzetközi referens, Pénzügyminisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság
2.) Az EUKI ALLIES német mintaprogramok
Ludwig Karg –  
ügyvezető igazgató, B.A.U.M. Consult GmbH
3.) Klímajövő – Ím’ a jövő
Dr. Hetesi Zsolt –
 tudományos főmunkatárs, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
11:30-11:45Kávészünet
11:45-13:001.) Sziszifuszi munka KÖVET görgetni? – egy lehetséges megoldás: HETES program!
Gáspár Attila
 – projektmenedzser, KÖVET Egyesület
2.) Alternatív finanszírozási formák szerepe a fenntartható vállalatok működésében
Kristóf Péter 
– Termék- és Szegmens Management-ért felelős vezető, MagNet Közösségi Bank
3.) A ZMVA energiahatékonysági projektjei
Nagy András 
– ügyvezető igazgató, Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
13:00-14:00Ebéd
14:00-16:30Interaktív műhelymunka – Moderátor: Trenyik Tamás – projektmenedzser, KÖVET EgyesületGáspár Attila – KÖVET Egyesület 
Handó János – 
tulajdonos, Katica Tanya – Élményközpont, Patca polgármestere
Dr. Hetesi Zsolt – 
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Jónás László – 
HETES projekt Tanácsadó Testület (ADB)
Kristóf Péter – 
MagNet Közösségi Bank 
Nagy András – 
Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési AlapítványDr. Parádi-Dolgos Anett – igazgató, Pénzügy és Számvitel Intézet, KE
Prof. Dr. Tóth Gergely – 
KÖVET Egyesület
Esti program
16:30-19:00Wellness program
19:30-20:00A Keszthelyi Balaton Kórus műsora
20:00-21:00Vacsora
21:00-23:00Meglepetés filmvetítés

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) jelentősége a magyar vállalatok és települések számára – 2018. december 11. (kedd)

09:30-10:00Regisztráció
10:00-10:30Köszöntők 
Dr. Dancs Ferenc – helyettes államtitkár, Külgazdasági és Külügyminisztérium
Dr. Nemes Csaba – főosztályvezető, ITM Fenntarthatóságért Felelős Államtitkárság
Herner Katalin – ügyvezető igazgató, KÖVET Egyesület
10:30-12:30

I.blokk: Mi fán terem az SDG?Minek is nevezzelek? Vállalati fenntarthatóság 5 évtizede

Prof. Dr. Tóth Gergely – főtitkár, KÖVET Egyesület

ENSZ 2030-ra szóló Fenntarthatósági Céljai – a háttér

Prof. Dr. Faragó Tibor – c. egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem

Ludwig Karg – elnök, INEM (Németország)

From Person to Planet in Ten Steps

Mark McCaffrey – tudományos főmunkatárs, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Agenda 2030: a megvalósítás lehetőségei és korlátai

Éger Ákos – koordinátor, Civil Kerekasztal a Fenntartható Fejlődési Célokért

12:30-13:30Ebéd
13:30-15:00II. blokk: A vállalatok szerepe az SDG megvalósításában – Kerekasztal beszélgetés
Moderátor: Prof. Dr. Tóth Gergely – 
főtitkár, KÖVET EgyesületFelkért hozzászólók 5 perc gondolatébresztő üzenettel és a kerekasztal beszélgetés résztvevői:
Bencs Attila – ügyvezető, Hamburger Hungária Kft.; alelnök, MGYOSZ
Latorcai Zsombor – EBKM igazgató, MVM Zrt.
Sipos Katalin – igazgató, WWF Magyarország Alapítvány
Dr. Wégner Krisztina – Környezetvédelmi Iroda vezetője, MÁV Zrt.
Dr. Torma András – tanácsadó, Audi Hungária Zrt.
Urbán Katalin – EHS vezető, Grundfos Magyarország Gyártó Kft.
Horváth Zoltán – környezeti vezető, Magyar Cukor Zrt.
15:00-15:30Kávészünet
15:30-17:00III. blokk: Települések és a közösségek szerepe az SDG megvalósításában – Kerekasztal beszélgetés
Moderátor: Dr. Győri Zsuzsanna – 
docens, Budapesti Gazdasági EgyetemFelkért hozzászólók 5 perc gondolatébresztő üzenettel és a kerekasztal beszélgetés résztvevői:
Borhi Zsombor – alpolgármester, Kaposvár Megyei Jogú Város
Éger Ákos – koordinátor, Civil Kerekasztal a Fenntartható Fejlődési Célokért
Harta Annamária – munkaszervezet vezető, Éltető Balaton-Felvidékért Egyesület
Handó János – Katica Tanya – Élményközpont tulajdonosa
Köcse Tibor – polgármester, Nagypáli Ökofalu
Lantos Tamás – képviselő, Ormánság Alapítvány
Dr. Molnár András – ügyvezető igazgató, Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.
17:00-17:10Zárszó

A rendezvénnyel kapcsolatos további információért kattintson ide.

A Párizsi Egyezmény és az IPCC éghajlati jelentése: jó úton járunk? – címmel a Katowicében december 3-14 között megrendezésre kerülő COP24 tanácskozások kapcsán szervezett rendezvényt a Magyarországi Francia Nagykövetség, a Budapesti Francia Intézet, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért, a Climate Reality Europe és a Magyarországi Lengyel Nagykövetség szervezésében.

A 2018. november 26-én tartott konferencián Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) igazgatója a tagvállalatok és a vállalati szektor klíma vállalásait mutatta be a Klímaegyezmény érintetti csoportjainak képviselőit megszólaltató kerekasztal beszélgetésen. Elmondta, hogy az üzleti szféra élen jár a változásokhoz szükséges konkrét célok és akciók megfogalmazásában, a hazai vállalatok 80%-ának már vagy van karboncsökkentési stratégiája, vagy dolgozik rajta, a BCSDH 2017-es felmérése szerint. Több olyan vállalat is van, mely már elérte a karbonsemlegességet, de további, minden szektorra kiterjedő elköteleződésre és azonnali cselekvésre van szükség.

A konferencia megállapította, hogy a Párizsi Klímacsúcs kapcsán nagyon sok vállalás történt, országok, szervezetek és vállalatok részéről, de ennél nagyobb számú és drasztikusabb lépésre lenne szükség. Az IPCC (ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) októberben kiadott 1.5°C jelentésének fényében ezek a lépések egyre sürgetőbbek. A cselekvés ideje most van.