A hazai üzleti szektor szerint az átlátható működés minden vállalat kötelessége, derül ki a BCSDH idei fenntarthatósági felméréséből.

A hazai vállalatok 91 százaléka gondolja úgy, hogy az átlátható működés hozzájárul a vállalat hosszú távú sikerességéhez, eredményességéhez és 98 százalékuk egyenesen egy vállalat alapvető kötelességének tartja az átláthatóságot– derül ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) saját, nem reprezentatív felméréséből. A több mint 70, a GDP közel 30%-át adó vállalatokat tömörítő szervezet elsősorban arra volt kíváncsi, hogy a 2013-ban bemutatott vezetőknek készült Ajánlását aláíró szervezetek hogyan látják az Ajánlásban lefektetett alapelvek – stratégiai megközelítés, felelős vállalatirányítás, etikus működés, alapértékek tisztelete, környezeti felelősségvállalás, partnerség az érintett és érdekelt felekkel és átlátható működés – megvalósulását a hazai vállalati szféra egésze és saját működésük esetében. Az Ajánlást már 104 vállalat írta alá. Az idei felmérés fókuszában az átlátható működés állt.

A felmérésből kiderül, hogy vezetők szerint továbbra is a vállalati szektort játszik kulcsszerepet a fenntartható fejlődés előmozdításában. Itt is elsősorban a nagyvállalatok, akiknek a fenntarthatósági stratégiáját leginkább a szabályozók, a vevők és fogyasztók befolyásolják.  Annak érdekében, hogy velük és a többi érintettel is hatékony és eredményes párbeszédet és együttműködést tudjon folytatni egy vállalat, kölcsönös információ megosztásra van szükség. Az átlátható működés nem csak ebben, de a bizalom kialakításában és erősítésében is segít.

„Megerősítést nyert, hogy a fenntarthatósági teljesítmény mérése és az eredmények, valamint a célok transzparenssé tétele a szervezeten belül pedig kreativitást és innovativitást serkentő diskurzusokat eredményezhet. Mindezek alapján a BCSDH minden hazánkban működő cégnek, üzleti döntéshozónak javasolja, hogy folyamatosan fejlessze cége működésének átláthatóságát és éljen a nem-pénzügyi jelentéstétel üzleti lehetőségeivel, előnyeivel.” – foglalta össze az 68 vállalat részvételével végzett felmérés legfontosabb tapasztalatát Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

Bár egyértelműen látszik az elköteleződés és meggyőződés, mégis árnyalja a képet, hogy a válaszadók 76%-a gondolja úgy, hogy a vállalati átláthatóság terén tett erőfeszítései az érintettek elvárásaitól, érdeklődésétől és nyomásgyakorlásától függ, és a nem-pénzügyi jelentések készítésének, terjedésének legfőbb akadálya, hogy senki nem kéri tőlük az információkat.

A felmérés teljes elemzése illetve a felmérésről szóló kiadvány a www.bcsdh.hu/temak/felelos-vallalatiranyitas/ oldalon elérhető letölthető formában is.

Konferencia a Francia Nagykövetség, a Budapesti Francia Intézet, a Marokkói Királyság Magyarországi Nagykövetsége és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség/Hungarian Women’s Lobby szervezésében
2016. december 9.
Francia Intézet (1011 Budapest, Fő utca 17.)

„…mivel valódi nemek közötti egyenlőség nélkül nem lehet éghajlati igazságosság, és mivel az egyenlőtlenségek felszámolását és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet nem szabadna ellentmondásnak tekinteni…”

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentése a nőkről és a klímaváltozásról (2011/2197(INI)), Európai Parlament, 2012. március 9.)

A föld népességének fele nőkből áll, a politikai döntésekben való részvételük mégis alacsonyabb a férfiakénál. Ez a megállapítás a környezetvédelem területén is igaz, pedig világviszonylatban a nők a leginkább veszélyeztetettek, emellett sokkal jobban ki vannak téve a klímaváltozás következményeinek már eleve abból adódóan is, hogy elsődleges szerepet töltenek be a családban, az oktatásban és az egészségügyben.
Franciaország és Marokkó, a COP21 és COP22 fogadó országai, a klímatárgyalások során kifejezték szándékukat, hogy általában nagyobb hangsúlyt kapjon a nők szerepe, valamint tapasztalatuk és tudásuk fontossága. Franciaország fejlesztéspolitikája középpontjába helyezte a női-férfi egyenjogúsággal és a nők jogaival kapcsolatos kérdéseket. Ez a téma kerül górcső alá a konferencián. A nők nagyobb bevonása a politikai döntéshozatalba összehangoltabbá teheti-e a közpolitika összes érdekeltjét? Milyen szerepet játszhatnak a nők az éghajlatváltozással kapcsolatos figyelemfelkeltésben?

Program
9.00 Megnyitó Párizs és Marrákes után : mozgósítás az éghajlat és a nemek egyenlősége körül

Anne-Marie Maskay, Első Tanácsos, Francia Nagykövetség

Nezha Riki, misszióvezető-helyettes, Marokkói Királyság Magyarországi Nagykövetsége

Makai Martina, zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

9.30 – 10.30 Panel Női-férfi egyenjogúság mint eszköz a klímaváltozás elleni küzdelemben

Serge Rabier, szociodemográfiai szakember, a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács tagja, a Párizs-Berlin Virchow-Villermé Közegészségügyi Központ kutatója

Hakima El Haite, miniszter, Energiaügyi, bányászati, vízügyi és környezetvédelmi Minisztérium (videóhívással) (szervezés alatt)

Csaba Kőrösi, igazgató, Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága (szervezés alatt)

Emmanuelle Pinault, a Városi diplomácia és politikai elkötelezettség igazgatója, C40 Cities Climate Leadership Group

10.30 – 11.00 Vita

11.00 – 11.30 Szünet

11h30 – 11h50 Konferencia (angol nyelven): Climate change: a view from the IPCC

Ürge-Vorsatz Diana, a Center for Climate Change and Sustainable Energy Policy igazgatója, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) 3. számú munkacsoportjának társelnöke

11.50-13.00 Kerekasztal Hogyan hívjuk fel a figyelmet az éghajlatváltozásra? Beszámolók a klímaváltozás elleni küzdelemről :

Joós Andrea, biológiatanár, a Klímanagykövetség tagja

Miriam Ekiudoko, Ebony African Organization elnöke

Szabó Rebeka, Zugló Őnkormányzata alpolgármestere

Moderátor: Sáfrány Réka, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség munkatársa és a European Women’s Lobby tagja

Francia és magyar nyelven, szinkrontolmácsolással

Információ és registráció: Jana Gottfriedova, j.gottfriedova@inst-france.hu

Logisztika és ellátási lánc szakirányú továbbképzés – A BCE és az MLBKT közös programja – 2017. február

Jelentkezési határidő: 2016. december 15.

Bővebben: http://masoddiploma.logisztika.hu/logisztika-es-ellatasi-lanc-menedzsment/alapadatok-2/

Hollandia a körforgásos gazdaság elkötelezett támogatója, mi több, az egész európai régió körforgásos központjává szeretne válni. A sikeres májusi konferencia folytatásaként a Holland Királyság Nagykövetsége és a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara a körforgásos gazdaság koncepciójának népszerűsítésére egy újabb eseményt szervez.  A konferencia fő célja, hogy a magyar vállalatoknak és döntéshozóknak bemutassuk a legújabb innovatív holland gyakorlatokat a mezőgazdaság területén.

2016. december 12. – Impact Hub, Ferenciek tere 2.

A konferencia hivatalos nyelve magyar, angol szinkrontolmácsolással. A rendezvény keretében üzletember találkozóra is sor kerül, melynek keretében kétoldalú megbeszéléseket lehet folytatni a holland és magyar résztvevőkkel. A rendezvényen való részvétel ingyenes, azonban előzetes regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a következő linken tud: http://dutcham.hu/events/registration/23

Szervező partnerünk:

„Elég a beszédből, fogjunk bele!” – kezdte némileg provokatívan nagy sikerű előadását Jan Peter Balkenende, Hollandia volt miniszterelnöke a klímaváltozás kapcsán a BCSDH vállalatvezetők számára tartott üzleti ebédjén. Itt került bejelentésre a BCSDH egyedülálló négy pontos ajánlása a hazai üzleti világ számára, az alacsony karbonkibocsátású gazdaságba történő átmenet felgyorsítása érdekében. Ez mérföldkő a hazai fenntarthatóságban. 

A marrákesi COP 22-es klímacsúccsal egy időben tartotta éves vállalatvezetői üzleti ebédjét a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH). Az itt megfogalmazott ajánlások mérföldkövet jelentenek a hazai gazdaság fenntarthatóbbá tételében. Meghívott vendégként Peter Balkenende professzor, Hollandia korábbi miniszterelnöke tartott nagy sikerű előadást az üzlet szerepéről a klímaváltozás kapcsán. A GDP mintegy 30%-át megtermelő 75 tagvállalatot tömörítő szervezet az Action 2020 Magyarország programja keretében kérte fel a politikus-professzort, a Holland nagykövetséggel együttműködésben.

A GE, mint házigazda nevében Joerg Bauer elnök köszöntötte a 150 vendéget, majd Gajus Scheltema, Hollandia magyarországi nagykövetének nyitóbeszéde után  Jan Peter Balkenende beszélt arról, hogy a klímaváltozás kapcsán azonnali cselekvésre van szükség, és ebben az üzletnek nagy szerepe kell, hogy legyen.

“A vállalatok és az intézmények nem csak a saját jólétükért és profitjukért tartoznak felelősséggel, de felelősek az emberekért és azért, hogy a következő generációnak jobb élete legyen.” – jelentette ki Jan Peter Balkenende hozzátéve, hogy a klímaváltozás sok más fenntarthatósági kérdés mellett olyan kihívás, amely hosszú távú gondolkodást igényel, így ez a vállaltoknál is elengedhetetlen. „Minél tovább várunk az intézkedésekkel, annál nehezebb helyzettel kell szembenézni a jövőben. Nem várhatunk, és ezt együtt kell csinálnunk!” Márta Irén a BCSDH igazgatója kifejtette, hogy egyetlen vállalat sem tud egyedül választ adni a klímaváltozás okozta kihívásokra ezért van szükség új szövetségekre és együttműködésre a teljes értékláncon belül. Egy ilyen vállalati szövetség a BCSDH, amely a WBCSD (Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért) hazai szervezete. A WBCSD üzleti ajánlása, részben a karbonárazás bevezetéséről, éppen a marokkói COP22-es Klímacsúcson került bejelentésre. Ezzel egy időben a hazai szervezet is megfogalmazta ajánlását az üzleti szektor számára, hogy segítse az alacsony karbonkibocsátású gazdaságba történő átmenetet. Az ajánlás négy pontja azonosítja azokat a teendőket, amivel a hazai cégek hatásosan tudnak hozzájárulni a globális folyamatokhoz, és amelyek révén a teljes üzleti szektor, bármely vállalat konkrét, mérhető lépést tehet.

 A BCSDH ajánlása az üzleti szektor számára a klímaváltozás kapcsán:
1. Klímaváltozással kapcsolatos kockázatok és lehetőségek stratégiai elemzése és akcióterv készítése
2. Karbonlábnyom-számítás bevezetése, eredmények rendszeres elemzése és
akcióterv készítése, a szén-dioxid-kibocsátás hatékony csökkentése
3. Termékek és szolgáltatások felhasználása során szükséges energiafelhasználás és/vagy
szén-dioxid-kibocsátás azonosítása és a fogyasztók/vevők szemlélet- és magatartásváltoztatása
4. Munkatársak szemléletformálása

„Nagyon fontos, hogy olyan vezetőkkel működünk együtt a BCSDH keretén belül, akiknek nem új gondolat a fenntarthatóság és a klímavédelem fontossága. Az Action 2020 keretében az elmúlt években több mint 150 a gazdasági, civil és tudományos szférát képviselő szakértővel dolgoztunk együtt, melynek egyik eredménye a ma bejelentett ajánlásunk. Meggyőződésem, hogy hosszabb távon csak az a vállalat életképes, amelyik vállalakozó szellemű, innovatív és fenntarthatóan működik. Ha viszont ezek a tényezők együtt vannak, az jelentős versenyelőnyt jelent”- fejtette ki Ifj. Chikán Attila a BCSDH elnöke.

Ennek egyik eszköze a BCSDH Action 2020 Magyarország programja, amely a szokásos üzletmeneten túlmutató üzleti megoldások felkutatását, inspirálását vállalja magára, melyek jó gyakorlatként kiterjeszthetők a gazdasági szereplők szélesebb körére. Már több mint 50 vállalat csatlakozott a programhoz.

2016-ban a Klímaváltozás áll az Action 2020 Magyarország program fókuszában. Több mint 50 civil, tudományos és vállalati szakember, első számú vezető bevonásával megfogalmazta klímaváltozással kapcsolatos ajánlását. Mind az üzleti szektor, mind az érintettjei számára azonosították azokat az üzleti megoldásokat, amelyek terjesztésével és megvalósításával növelhetik pozitív hatásukat a klímaváltozás kapcsán.

 A program idei fő támogatói: a Siemens és a Tesco, kiemelt támogatói: Alteo Group, Generali, Hungrana, McDonald’s, Nestlé és Unilever

Az eseményen készült képeket itt tekintehetők meg.

Jan Peter Balkenende előadása ide kattintva érhető el.