A környezettudatos építés lényege nem a költségcsökkentés…

1970 óta rendezik meg minden év április 22-én a Föld napját. Magyarország 1990-ben csatlakozott a Denis Hayes amerikai hallgató által indított mozgalomhoz. Az idei alkalom kapcsán Baross Pál, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének elnöke nyilatkozott a környezettudatos építés aktuális hazai helyzetéről.

A Föld napja hangsúlyozottabban irányítja a klímaváltozásra az emberek figyelmét. Főleg, ha olvassák a James Hansen klímakutató és társai által március közepén publikált, a korábbiaknál még aggasztóbb képet festő tanulmányt. Saját házunk táján Baross Pál, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (HuGBC) elnöke segítségével néztünk szét. Baross Pál két éve tölti be a környezetileg felelős és egyben megtérülő építkezési gyakorlatok elterjedését zászlajára tűző egyesület elnöki tisztét.

Tapasztalata alapján az ingatlanszektoron belül az ingatlanfejlesztőkre és ingatlan-beruházókra vonatkozóan lényeges előrelépés történt a gondolkozásban. A kereskedelmi ingatlanszektorban ma már a legtöbb beruházás a környezettudatos elvek figyelembe vételével történik. A pozitív változás egyes állami vagy önkormányzati beruházásoknál is megfigyelhető, de itt még sok a tennivaló mind a szemlélet, mind az erőforrások biztosítása tekintetében.

Jelenleg a Föld épületállománya a nyersanyagok 40-50%-át használja fel világszerte, illetve az épületek felelősek a CO₂ kibocsátás 33%-áért. „A HuGBC a szemléletformálásra helyezi a hangsúlyt az épületek „zöldítésének” terén. Célunk az innovatív építői, befektetői gondolkodásmód széleskörű elterjesztése” – mondta az elnök, majd hozzátette: „A környezettudatos építés lényege nem a költségcsökkentés, sokkal inkább az, hogy az épített környezet minél kisebb ökológiai terhet jelentsen. A szemléletváltás akár öt-tíz éves folyamat is lehet, amely hosszú távú kommunikációs stratégiát igényel. Viszont eredményként mindenki csak nyerhet. Igazolásként szolgál erre, hogy egyesületünk tagságának száma folyamatosan nő.”

Az EU tagországaiban, így hazánkban is 2018. december 31. utáni használatba vétel esetén már most is közel nulla energiaigényre kell tervezni az önkormányzati vagy állami hatósági épületeket, illetve 2020. december 31. után már minden épületre ez az érvényes előírás. Ebben az esetben a szemléletformálás kevés, konkrétabb lépésekre van szükség. Baross Pál szerint a feladat súlyát tekintve valószínűleg nem tartható ez a célkitűzés, főleg azért, mert sokan csak a határidő közeledtével kezdenek tájékozódni a témában. A HuGBC most kezd el dolgozni azon, mit tehetne a célkitűzés megvalósításáért. „Az irány, amerre terveink szerint elindulunk, hogy a „Környezettudatos tervezés A-Z-ig” nevű oktatási programunkat átalakítjuk egy közel nullás tervezési ajánlásokat ismertető oktatássá” – mondta az elnök.

Mivel elnökségi idejének harmada még hátra van, megkérdeztünk Baross Páltól azt is, melyek az egyesület által az elmúlt években elért legfontosabb eredmények, illetve milyen tervei, célkitűzései vannak 2016-2017-re. „Elnökségem az elődeim által megalapozott programokon nyugszik, talán egy kicsit más hangsúlyokkal. Fontosnak tartom a tagság számának növekedését, mert ez objektív mércéje lehet annak, hogy a szűkebben vett iparágunkból mennyien hajlandók aktívan részt venni és beruházni a jövőnk környezettudatos alakításába” – válaszolta. Kiemelte az egyesület folyamatosan futó oktatási programjait, főként a nagyon sikeres „Green Talk” és a „Green Walk” eseményeket. Az utóbbi, a nemzetközi környezettudatos fejlesztések és épület üzemeltetések megvalósult példáit bemutató sorozatra különösen büszke az elnök, amely a Civil Díj 2016 döntőjébe is bejutott. Mindezek mellett Baross Pál jelentősnek tartja a HuGBC jogalkotásban játszott szerepét. Az egyesület felajánlotta aktív részvételét fenntarthatósági oldalról a Budapesti 2024 olimpiai pályázat előkészítésben a következő két évben.

Lehet-e, érdemes-e etikus üzletvitelt folytatni, ha a piac nem hálálja meg, sőt… Milyen érvek és megoldások állnak azon vezetők előtt, akik a szembeszél ellenében is erkölcsöt kívánnak az üzleti működésbe csempészni? Az etikus működés lehetőségeit vitatták meg „A jövő vezetői” tehetségprogram résztvevői  2016. április 7-én, a harmadik szakmai napon, Törökbálinton, a Telenornál.

 Többségében egyetértünk dilemmás helyzetekben és érezzük erkölcsi ítélőképességünk alapján, hogy mi lenne a helyes. De mind a magán-, mind az üzleti életben oly gyakran felülírják azok a valós vagy vélt racionális érvek és félelmek, amelyek az ellenkezőjét eredményezik. S így végül fölénybe kerül a „cél szentesíti az eszközt” megközelítés, amely a haszonelvű etikai megközelítést szimbolizálja. Milyen megoldások maradnak mégis?

A cél, hogy a vállalat érdekei mellett az érintettek érdekei is hangsúlyosan megjelenjenek, továbbá a gazdasági és jogi elemzés mellett az etikai elemzésnek is tere legyen a vállalati döntéshozatali folyamatokban.

Ez egy fejlődési folyamat, hisz egy vállalat sem lesz egyik napról a másikra etikus, pláne nem feddhetetlen vagy tökéletes. S éppen emiatt maga a folyamat a fontos, hogy ezekről a dilemmákról lehet nyíltan és őszintén beszélni, meghallgatásra, megértésre is sor kerül és közös fejlesztés a cél. Így ez már önmagában formáló és előremutató. Ezekkel a folyamtokkal ismerkedhettek a résztvevők konkrét vállalati gyakorlatokon keresztül.

A Telenor Magyarország betekintés adott magas szintű etikai normáiba és az azt biztosító compliance, megfelelési rendszer részleteibe.

A MOL Csoport magas szinten valósította meg az etikai intézményesítést a vállalatirányításban, melynek része a konszenzusos döntéshozatalon alapuló Etikai Tanács., melynek független elnöke van.

Világszintű versenyképességi felmérések, korrupció és gazdasági teljesítmény közötti egyértelmű összefüggések is mutatják, hogy hosszú távon mindenképp jól járunk, ha hazánkban emelkedik az etikai színvonal. Ezt támasztotta alá a Transparency International Magyarország ügyvezetőjének előadása is.

A nap során lehetőség nyílt a Telenor székházának bejárására is, mely során látható vált, hogy tervezésénél nemcsak az volt a cél, hogy egy intelligens passzív házat hozzanak létre, hanem egy olyan kellemes és családias környezetet is, mely alkalmazkodik a munkatársak igényeihez.

A szakmai nap záró gondolata az, volt, hogy amíg az etikusan működő vállalatok mértéke nem éri el a kritikus tömeget, addig a piaci működés sem tud megfelelően jutalmazni és büntetni.

Az üzenet mindenképpen annyi, hogy a gazdasági elit példamutatása kiemelkedő szereppel bír. Rajtunk múlik, hogy melyik utat választjuk.

A nap bővebb beszámolóját itt olvashatja.

További képeket a galériában talál.

Merre tart a hazai fenntartható irodapiac? Milyen üzleti lehetőségeket rejt a fenntarthatóság? Hogyan tudjuk a well-beinggel erősíteni a vállalati brandet? Milyen lesz a jövő irodája 5 év múlva? Mit igényel a jövő munkavállalója, az Y, a Z és az Alpha generáció? Milyen munkahelyen fogunk dolgozni 2025-ben? Hogyan hat az irodai hatékonyságra a munkavállalók rekreációja az irodán kívül és belül?

Ezekre és más hasonló kérdésekre keresi a választ az ECOLIFE magazin szervezésében sorra kerülő első hazai well-being, fenntartható iroda- és foglalkoztatás konferencia. A rendezvény fő célja, hogy átfogó képet nyújtson az egyre erősödő fenntarthatósági szempontok és a változó munkaerő-piaci trendek együttes hatásairól, bel- és külföldi példákkal mutassa be a well-being vagyis a vállalati Jó(L)lét fogalmát, és ezzel is erősítse a szervezetek hatékonyságát, a belső elköteleződést és minőségi foglalkoztatás megvalósítását.

    Főbb témáink:

• A fenntarthatóság, mint üzlet
• Fenntartható irodaüzemeltetés és zöld beszerzés
• Nagyvállalati produktivitás és hatékonyság-növelés a well-beinggel
• Y/Z generációs munkavállalói igények
• A jövő irodafejlesztései
• A környezettudatos irodabútorok jövője
• Nemzetközi Best Practice-ek
• A well-being és fenntarthatóság, mint brand építés, pozitív nagyvállalati kommunikáció
• A fenntartható belső kommunikáció: Munkahelyi edukációs lehetőségek
• Zöld minősítések: LEED, BREAM, WELL-Building

2016. május 5., Kopaszi-gát Öbölház Rendezvényközpont

A konferencia tervezett létszáma: 100-120 fő.
Résztvevők: nagyvállalati döntéshozók, HR igazgatók, beszerzési vezetők, ingatlanfejlesztők és kommunikációs szakemberek.

08.30 – 09.00:

Regisztráció

Fenntarthatóság mint üzlet

09.00 – 09.10:

Köszöntő: dr. Palkó Zsolt, Ügyvezető igazgató / Ecolife Magazin

09.10 – 09.30:

BCSDH (Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért) / Márta Irén, ügyvezető Igazgató: Megszokni vagy megszökni? A klímaváltozás hatása az irodai környezetre

09.30 – 09.50:

Indra Consulting / Füri Brigitta, well-being szakértő: Hogyan érhető el a fenntartható vezetői csúcsteljesítmény? …miben mérjük a Sikert és mekkora árat fizetünk érte?!

09.50 – 10.10:

HuGBC (Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete) / Baross Pál, elnök: Mérni azt, ami intuitívan nyilvánvaló

10.10 – 10.30:

KÁVÉSZÜNET

Well-building

10.30 – 10.50:

Jones Lang LaSalle / Dr. Onczay Gábor, projektmenedzsment részlegvezető: Zöld megoldások az irodatérben

10.50-11.10:

Blue Business Interior / Luka Milkovic, Dealer Business Manager / Steelcase: Well-being at work as a strategic asset

11.10-11.30:

CBRE / Well-building, avagy a jövő irodái

11.30-11.50:

Skanska / Schmidt András, sustainability manager: Build for a better society

11.50-12.10:

Kalmár Zoltán / Iroda.hu – A cél: a közösség irodája

12.10-13.00:

EBÉDSZÜNET

Nagyvállalati Well-being

13.00-13.20:

GE – A jövő irodatechnológiái (felkérés alatt)

13.20-13.40:

Vodafone / Kelemen Tibor, head of property: Munkakörnyezetünk a 21. században

13.40-14.00:

Generali Biztosító / Árr Mariann, marketing és customer experience vezető: Értékalapú munkáltatói márkaépítés

14.00-14.20:

Spirit Hotel, Rekreáció

14.20-14.50:

Kerekasztal

14.50-15.10:

KÁVÉSZÜNET

Well-branding (PR szekció)

15.10-15.30:

Skyscanner / Jelentős Zsuzsanna, office manager: Well-being a gyakorlatban

15.30-15.50:

Prezi / Benkő Katalin, HR business partner & senior recruiter

15.50-16.10:

Matrix PR / Vas Dóra, ügyvezető partner: Reputációs kockázatok és a well-being összefüggései

16.10-16.40:

Kerekasztal

Jegy árak:

Vajon miben más egy fenntarthatóságot előrevivő változásvezető és egy klasszikus jó vállalatvezető? Előreviszi-e a vállalati fenntarthatóságot, ha a bónuszrendszer tartalmaz fenntarthatósági célkitűzéseket? Milyen előremutató vállalatirányítási megoldások léteznek a nagyvilágban és Magyarországon? Ehhez hasonló kérdéseket jártak köbe második szakmai napjukon „A jövő vezetői” tehetségprogram 2016 résztvevői.

2016. március 24-én, az eisberg gyáli gyárában (és partnere, a HAVI központjában) került sor a program második szakmai napjára, amelyben a felelős vállalatirányítás volt a fókuszban.

 A formális szabályzatok és integrált vállalatirányítási rendszerek szükségesek, de nem elégségesek a felelős vállalatirányítás kialakításához, hiszen azokat emberek működtetik, tartják és tartatják be. Éppen ezért fontos a közös érték- és célmeghatározás, az elköteleződés és szemléletformálás.

A résztvevők olyan kiemelkedő példákat ismerhettek meg, mint a Nestlé Magyarországnál is alkalmazott Creating Shared Value, vagyis Közös Értékteremtés filozófiája és gyakorlati megvalósítása. Amikor a tulajdonosi értékteremtés, vagyis profitmaximálás mellett a társadalmi értéktetemtés dimenziója és ezek egyensúlyának és összhangjának megteremtése a cél és feladat.

A Dreher Sörgyárak a Prosper és Sustainability Assessment Matrix vállalatirányítási megközelítéseken keresztül mutatta be a vállalati fenntarthatóság integrálásának mikéntjét. A felelős alkoholfogyasztás és –kereskedelem megvalósításának lehetőségei izgalmas kérdéskörnek bizonyult a résztvevők körében.

Az eisberg kiváló példát szolgáltat, hogy az ellátási lánc, közepes méretű szereplőjeként milyen stratégiai és mindennapi fenntarthatósági kihívásokkal kell szembenézni. A közvetlen és őszinte hangvételű vezetői beszélgetés során Gazsi Zoltán ügyvezető igazgató arra ösztönözte a résztvevőket, hogy legyenek bátrak és kitartóak, hogy önismeretüket fejlesszék, saját maguk vakfoltjait feltárják, megismerjék és ezáltal jobb vezetővé, emberré váljanak.

A nap egyik legfőbb dilemmájaként a fenntarthatóság megtérülésének kérdésköre fogalmazódott meg. A piac sajnos még nem eléggé bünteti a felelőtlen vállalati viselkedést, és sajnos még nem is eléggé jutalmazza a felelős/fenntartható vállalati működést. Ráadásul az kockázatokat és piaci lehetőségeket nehéz mérhetővé tenni a profit és megtakarítás számszerűsíthető alternatívái mellett.

Éppen ezért van szükség minél több változásvezetőre, akik képesek felismerni vagy megvalósítani olyan üzleti lehetőségeket és megoldásokat, amelyek magasabb szintre emelik a fenntarthatóságot. Ehhez a kockázatvállalás, bizonytalanságtűrés és empátia elengedhetetlen.

A nap bővebb beszámolóját itt olvashatja.

További képeket a galériában talál.

A Swisscham Hungary Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara és együttműködő partnerei:

az Andrássy Egyetem, a Dán Üzleti Klub, a Joint Venture Szövetség, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Kamara, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szeretettel meghívják Önt a

Duális képzés „Tapasztalatok és perspektívák” c. konferenciára

A konferencia célja, hogy bemutassa az elmúlt évek során egyre népszerűbb és már részben a magyar középfokú szakképzés, valamint egyes felsőoktatási képzéseknél is bevezetett duális képzési formában rejlő lehetőségeket és előnyöket. A résztvevők között jelen lesznek döntéshozók, vállalatok, valamint felsőoktatási intézmények képviselői is.

Időpont: 2016. április 5. (kedd) 9:30-14:00 (Regisztráció és vendégfogadás 9:00-tól)

Helyszín: LARUS Rendezvényközpont (1124 Budapest, Csörsz utca 18/b)

A konferencia nyelve magyar, a szinkontolmácsolás angol nyelvre biztosított.

A konferencián való részvétel díja az együttműködő szervezetek tagjainak kedvezményes.

A konferencia programja:

9:30 Köszöntő

Dr. Béres István, Swisscham Hungary Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke

9:35-10:30 Nyitóbeszédek

Dr. Odrobina László, szakképzésért felelős helyettes államtitkár (NGM) – „A duális szakképzés rendszere”

Jean-Francois Paroz, Svájc magyarországi nagykövete – „A svájci modell”

Dr. Palkovics László, oktatási államtitkár (EMMI) – „A duális képzés bevezetése a felsőoktatásban”

10:30-12:30 Kerekasztalbeszélgetések

I. Kihívások a jelenlegi duális képzési rendszerben

Bihall Tamás, oktatásért és képzésért felelős alelnök, MKIK

Dr. Rudnay János, elnök, Duális Képzési Tanács

Borosné Huber Mária, ügyvezető, Német-Magyar Tudásközpont Kft. (DUIHK)

Szigeti Ádám, főosztályvezető, EMMI

II. Hasznos tanácsok, javaslatok a továbbfejlesztésre az oktatási intézmények és az üzleti élet oldaláról

Dr. Ailer Piroska, rektor, Kecskeméti Főiskola

Dr. Ferkelt Balázs, általános rektorhelyettes, Budapesti Gazdasági Egyetem

Hicsó György, intézményvezető, Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum

Vizi-Nagyné Drozdik Szilvia, HR, Phoenix Mecano Kecskemét Kft.

Dunai Zoltán, ügyvezető, Stadler Trains Magyarország Kft.

12:30-14:00 Állófogadás, büfé-ebéd

A konferencián való részvétel díja:
az együttműködő szervezetek tagjainak kedvezményesen 14 000 Ft/fő, nem tagoknak: 18 000 Ft/fő.