Márta Irén és a BCSDH szakmai munkáját és tapasztalatát elismerve megtisztelő meghívás érkezett a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodási Karának vállalati tanácsadó testületébe. A két éves tagságra szóló felkérést a BCSDH elfogadta.

A magas színvonalon képzett hallgatók és az üzleti, intézményi szféra közötti kapcsolat ápolása és fejlesztése kiemelkedő eleme a Budapesti Corvinus Egyetem missziójának. Ezzel összhangban a Gazdaságtudományi Kar 2016-ban egy vállalati tanácsadó testület létrehozását tűzte ki céljául.

Ezen kis létszámú, évente két alkalommal ülésező board közvetlenül a Dékán munkáját támogatja tanácsaival az oktatással kapcsolatos üzleti elvárások, a vállalati szférával való szorosabb együttműködés, illetve a hazai és nemzetközi akkreditációs tevékenység tekintetében.

„A jövő vezetői” tehetségprogram harmadik évfolyamát  26 tehetséges, fiatal vezető részvételével indította el a BCSDH,  a január 21-ei ünnepélyes megnyitón.

A Siemens Zrt. adott otthont 2016. január 21-én annak az ünnepélyes nyitórendezvénynek, ahol a kiválasztott 26 fiatal vezető első ízben találkozhatott és ismerhette meg a programot támogató és a rendezvényen jelenlévő mentorokat is. A BCSDH tavaly kinevezett ügyvezető igazgatója, Márta Irén megnyitó gondolataiban kiemelte a magyarországi „A jövő vezetői” tehetségprogram nemzetközi sikerét, hiszen nemrégiben Párizsban 70 ország képviselője előtt került bemutatásra. Salgó István elnök úr köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Vezetői ajánlás hét alapelve a lehető legjobb struktúráját adja a programnak, hiszen a fenntarthatóság legfontosabb üzleti vetületeit fedi le, amellyel egy vállalatvezetőnek foglalkoznia kell.

A házigazda, Dale A. Martin, a Siemens elnök-vezérigazgatója a program jelentőségét emelte ki, amely nemcsak makrogazdasági szempontból előremutató, de a Siemens vállalat saját működésében is előnyeit látja, évek óta delegálnak résztvevőket a programba.

Fertetics Mandy, a BCSDH szakmai vezetője ismertette a program részleteit és bemutatta a résztvevőket. A csoportos tanuláson alapuló programban változatos módszerekkel dolgozzák fel a résztvevők a vállalati fenntarthatóság elméletét és gyakorlatát, gyárlátogatás, esettanulmányok, diskurzus, vezérigazgatói interjú, szakmai előadás, interaktív gyakorlatok segítik a tanulást és fejlődést.

A 2016-os programban résztvevő: 25 fiatal vezető az alábbi cégektől érkezett:

Acnecom, Allianz, Alteo Group, BASF, Budapest Airport, Busch-Hungária, Coca-Cola, eisberg, E.ON, Generali Biztosító, Grundfos, KPMG, MagNet Bank, McDonald’s, Nestlé, Provident, SCA, Shell, Siemens, Syngenta, Unilever. További egy fő pedig az egyetemisták körében meghirdetett ösztöndíjpályázat keretében került ki, Ónody Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnök MsC hallgatója.

Márta Irén a tavalyi évek sikerének könyvelte el azt is, hogy néhány korábbi végzős ma már mentori feladatokat vállal.

Az idei év legfontosabb mentorvállalatait: Alteo, Budapest Airport, Coca-Cola HBC, Drehet Sörgyárak, E.ON, eisberg, Grundfos, Inest, KPMG, MagNet Bank, McDonald’s, MOL, Nestlé, Richter Gedeon, Siemens, SCA, Shell, Telenor, Unilever.

További fotók a következő linken érhetők el: https://bcsdh.hu/kepgaleria/a-jovo-vezetoi-tehetsegprogram-nyitoesemenye-2016-januar-21-siemens/

Ha többet szeretne tudni a programról nézze meg a 2015-ös évfolyammal készült filmet vagy kattintson ide: https://bcsdh.hu/temak/jovo-vezetoi/

.Ez egy történelmi nap. A Párizsi megállapodás elfogadásra került, és ez mindent megváltoztat.

A párizsi fejlemények a világ kormányainak jelentős lépését jelentik, a földi élet jövőjének érdekében. Sok éves vita, egyeztetés és tárgyalások után mára már nem kérdés: az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés elkerülhetetlen.

A megállapodás nem csak azt célozza meg, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti időkhöz képest kevesebb, mint 2 °C-on tartsuk, hanem tartalmaz egy kiterjesztett célt is, ahol ez a növekedés csak 1,5 °C.

A megállapodás számít a kormányok, az üzleti szféra, a közösségek és a polgárok elkötelezettségére, akik felemelték hangjukat és cselekvésre szólítottak fel. Ezen hangokat hallva, a Párizsi Megállapodás egy új kapcsolat hírnöke a kormányok, az üzleti élet és más nem állami szereplők között, hogy együttműködjenek a gyorsabb átmenet érdekében egy olyan virágzó, tiszta gazdaságért, ahol a fenntartható fejlődés mindenki számára egyformán hozzáférhető.

Az innovatív, együttműködésen alapuló megoldások megfelelő mértékű megvalósítása kritikus fontosságú a Párizsi Megállapodás végrehajtása szempontjából. Az üzleti szférának a világ minden táján fokoznia kell erőfeszítéseit a kibocsátás csökkentésére, vezető szerepet kell játszania egy alacsony szén-dioxid kibocsátású világba való gyors átmenetben.

A WBCSD 2016-os fókuszában ez az átmenet áll, elsősorban a Low Carbon Technology Partnerships initiative (LCTPi) – on keresztül.

Kérem, hogy most közösen ünnepeljük meg ezt a pillanatot! Köszönjük, hogy 2015-ben is támogatott minket. Ön segített elérni ezt a Földünk és jövőnk szempontjából is grandiózus és kiemelkedően fontos célt.

Peter Bakker

Elnök, WBCSD

Pro Caritate-díjakat és a Fogyatékosság-barát Munkahely díjakat adott át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2015. december 3-án Budapesten, a fogyatékos emberek világnapja alkalmából tartott gálaesten a Nemzeti Színházban.

        A Fogyatékosság-barát Munkahelydíjban részesült a nagyvállalat kategóriában a Citibank International Limited magyarországi fióktelepe, a Citi Magyarország, a General Electric Hungary Kft. és a Rossmann Magyarország Kft. A kisvállalkozások között díjazták a Kockacsoki Nonprofit Kft.-t, míg a civil szervezetek között a Magyar Cserkészszövetséget. Költségvetési intézmény kategóriában díjat vehetett át a XXI. kerületi (csepeli), a X. kerületi (kőbányai) és a salgótarjáni polgármesteri hivatal, valamint a Vakok Állami Intézete.
Fogyatékosság-barát Munkahely elismerést az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Salva Vita Alapítvány 2010-ben alapította, hogy az álláskereső fogyatékos emberek és a foglalkoztatásukra nyitott munkáltatók egymásra találását elősegítse. A díjat azon szervezetek nyerhetik el, amelyek vállalják, hogy folyamatosan fejlesztik a fogyatékkal élő munkavállalók toborzásával, foglalkoztatásával, megtartásával kapcsolatos munkájukat.

Az eddigi díjazottak között is számtalan tagvállalatunk van, akik minden évben újra érdemesnek bizonyulnak a Fogyatékosság-barát Munkahely logo használatára: E.ON, Grundfos, MagnetBank, McDonald’s, Provident, Tesco.
Gratulálunk minden olyan tagvállalatunknak, amelyek ebben az elismerésben részesültek.

A megkérdezettek 96 %-a szerint kulcsfontosságú a vállalati fenntarthatóság szempontjából a  vezetői példamutatás és elkötelezettség. 

A hazai vállalatok 96 százaléka szerint az első számú vezető hiteles példamutatásán múlik egy vállalat valódi fenntarthatósági teljesítménye – derül ki az idei felmérésünkből. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a három éve bemutatott „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlást aláíró szervezetek hogyan látják a vállalati fenntarthatóság aktuális állapotát, trendjeit, jövőbeni kilátásaira.  Az idei felmérés fókuszában a felelős vállalatirányítás állt.

 „Megerősítést nyert, hogy a kulcsszereplő az első számú vezető: elköteleződése, példamutatása, hozzáállása, döntéshozatala meghatározó szerepet játszik a fenntarthatóság területén is.” – foglalta össze az 59 vállalat részvételével végzett felmérés legfontosabb tapasztalatát Salgó István, a BCSDH elnöke.

Igaz megoszlik a vélemény arról, hogy szükség van-e fenntarthatósági ügyekért felelős vezetőre (a válaszadó vállalatok 63%-ánál van ilyen), de abban egyetért a válaszadók 84%-a , hogy a vállalati fenntarthatóságot felülről kell irányítani és az első számú vezetőnek felelősséget, elkötelezettséget, figyelmet és példamutatást kell demonstrálnia annak érdekében, hogy a felelős vállalatirányítás és -működés beépüljön a többi vezető és munkatárs döntéseibe és cselekedeteibe is.

A felmérés válaszadóinak döntő többsége szerint a leginkább használt vállalatirányítási eszközök a formális szabályzatok, kódexek és iránymutatások, amelyeket a fenntarthatósági teljesítmény előmozdítása céljából is használnak. De pozitív trend, hogy az önértékelés, belső és külső auditok és a fenntarthatósággal kapcsolatos rendszerek és szabványok alkalmazása is egyre inkább terjed.
A válaszadók szerint inkább a vállalati kultúra határozza meg a jól működő vállalatirányítási eszközök körét, mint a vállalat mérete.

A válaszadók szerint a fenntarthatóság szoros összefüggésben van az adott gazdaság állapotával, kiszámíthatóságával, fogyasztói/vevői érettségével és ár-érzékenységével.

A gazdasági válságból való kilábalás, a nemzetközi trendek és a hazai gyakorlat eredményeképpen a válaszadók 56%-a szerint javult a magyarországi fenntarthatóság megítélése, helyzete. Úgy tűnik, hogy egyre inkább beépül a mindennapi gondolkodásba a gazdasági döntéshozók körében, ami már önmagában segíti a fenntarthatóság előmozdítását, további fejlődését.

„Azzal, hogy a Köztársasági elnök napirendre tűzi a Klímaváltozás kérdéskörét vagy, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács is egyre aktívabb szerepet játszik, támogatást kap a vállalati fenntarthatóság is. Mindezek ellenére is még mindig sok szűklátó üzleti döntést látunk és vannak hiányérzetek a fenntarthatósági szempontoknak a kormányzati munkába való érvényesítése kapcsán.” – emelte ki Salgó István.