„2025-ig kell a városoknak kötelezettséget vállalniuk, hogy 50%-kal csökkentsék a CO2 kibocsátásukat. Erre már kevesebb, mint 10 évük van, így a beruházásokat ma kell elkezdeni.” – mutatott rá Martin Powell a BCSDH Action 2020 Szakmai Fórumán. 

Martin Powell, a Siemens Global Centre of Competence for Cities, városfejlesztésért felelős, nemzetközi szervezetének igazgatója, aki korábban a jelenlegi londoni polgármester környezetvédelemért felelős tanácsadójaként dolgozott, nagy sikerű bevezető előadást tartott a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) Action 2020 Magyarország Fórumán. A fenntarthatóságban élenjáró Siemens adott otthont a vállalatvezetők és szakértők részvételével zajlott előadásnak és műhelymunkának, amelynek célja, hogy az üzleti szféra valódi lépéseket tegyen az alacsony széndioxid- kibocsátású gazdaság felé vezető úton. 

DSC_2504

„A városok egyediek, és nagyon különbözőképpen viselkednek. Az infrastruktúrát ezért mindenhol úgy kell kialakítani, hogy megfeleljen ennek az egyediségnek”– fejtette ki Martin Powell, hozzátéve, hogy „a városok felelősek polgáraik életéért és álmaiért. Úgy kell fejlődniük, növekedniük, hogy annak ne legyenek környezeti hatásai, hogy segíthessék az összes olyan embert, aki városokban szeretné leélni az életét.”

A városoknak már a digitális világban kell saját intelligens megoldásokat, megközelítéseket találniuk. „A jövő városa intelligens város, amely a technológiát arra használja, hogy a forrásokat még hatékonyabban ossza el, a városi polgárok és az egész társadalom javát szolgálva. A digitális város összehangolja a víz-, energia ellátást, a közlekedést és az emberek mozgását, maximalizálva a választás- és minimálisra csökkentve a meghibásodás lehetőségét. Ez tapossa ki az utat egy biztonságosabb, elérhetőbb és alacsony karbon- kibocsátású jövő felé” – mutatott rá Martin Powell, kiemelve, hogy ez nemhogy növelné a munkanélküliséget, hanem számítások szerint egy munkahely elvesztése árán, akár tíz új munkahely keletkezhet.

Az Action 2020 Szakmai Fórum másik inspiráló előadást Dr. Bartus Gábor a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára tartotta, aki 10 pontba foglalta az alacsony karbon-kibocsátású gazdaság makró környezettel kapcsolatos állapotot és trendeket, amelynek keretén belül az üzleti megoldásokat ki kell dolgozni. Rámutatott, az már nem kérdés, hogy rátérünk-e erre az útra, már rajta vagyunk. De sok olyan tényező van, amellyel szembe kell néznünk. A természeti tőke felhasználása gyorsuló ütemű, előrejelzések szerint 2030-ra már eléri a  30%-ot. „Mivel a politikai ciklusokon túlmutató változásokra van szükség az üzleti és civil világ lehet a  fenntarthatóság hajtóereje, a leginnovatívabb megoldások itt születhetnek.” – tette hozzá Dr. Bartus Gábor.

DSC_2429

A decemberi történelmi jelentőségű Párizsi Klímaegyezmény után az Action 2020 Magyarország program idei fókuszában is a klímaváltozás áll.

„Új megoldásokra, modellekre, időnként radikális változásra van szükség a klímaváltozási célok megvalósításához. Az üzleti szektor szerepe mindebben vitathatatlan, pozitív hatásának növelése közös felelősségünk.”  – hívta fel a figyelmet az üzlet szerepére Ifj. Chikán Attila a BCSDH elnöke. Az Action 2020 Szakmai Fórum elsődleges célja éppen az, hogy közös gondolkodást és munkát indítson el az üzleti szférában a valódi hatásgyakorlás érdekében. A programhoz már több, mint 50 vállalat csatlakozott.

Az eseményről készült képeket a galériában találja.

Martin Powell előadás a itt érhető el.

Jó vagy rossz az előítélet?  A női kvóta vagy a nemek közötti megértés segíthet a nemi esélyegyenlőségen? Felelős fogyasztó vagy felelős gyártó? Ilyen kérdésekkel foglalkoztak A jövő vezetői tehetségprogram résztvevői az Alapértékek tiszteletével foglalkozó 5. szakmai napjukon május 12-én, amelynek a Dreher Sörgyárak adott otthont.

A témát olyan előadókkal járták körbe a résztvevők mint Nagy Géza az egykori Ability Park alapítója és vezetője, Dr. Fazekas Ildikó az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára, Istenesné Solti Andrea a Shell Hungary Zrt. HR vezetője, Dr. Simich Rita egészségfejlesztési szakreferens, az ÁNTSZ szakértője valamint Szederkényi Zita a Dreher Sörgyárak Zrt. senior vállalati kapcsolatok specialistája. Esettanulmányok, előadások, szimulációs gyakorlatok és beszélgetések révén mélyítették ismereteiket és tágították látásmódjukat a tehetségek.

 A sztereotípiák alapvetően fontosak a túlélésünkhöz, elengedhetetlenek is. Minden sztereotípiának van némi valóságalapja, és segítenek a társadalmi folyamatokban való tájékozódásban. A probléma ott van, ha ezek káros előítéletekké válnak, s diszkrimináció a következményük. Ezek befolyásolják magán- és vezetői döntéseinket is. Egy felelős vezetőnek tudatosabb ezek kapcsán, hiszen példamutatása és nyitottsága előfeltétele az esélyegyenlőség megvalósulásának.

 DSC_0003

Biztosítható az esélyegyenlőség a munkaerőpiacon?

 Fontos, hogy a másság, ami a fogyatékos embert jellemzi, valójában csak a társadalmi interakciókban válik valóban fogyatékká. Amikor nem jut hozzá valamihez, nem tud megtenni valamit, amit szeretne.

 A WHO felmérése szerint a jelenlegi fogyatékosok 47% időskori fogyatékosság, ugyanakkor az aktív foglalkoztatásba potenciálisan integrálható születési vagy szerzett fogyatékkal élők ügye valódi munkáltatói kihívás már most.

 A diszkrimináció mentes működés legtöbb vállalatnál elfogadott alapérték, mégis a valódi esélyegyenlőség biztosítása még a legtöbb helyen nem megoldott.

 Sok vállalatnál még mindig nagyon kevés nő kerül vezető pozícióba, és még mindig kevesebb a nők fizetése is. A női kvóta nem biztos, hogy a legjobb megoldás, ám célszámoknak van értelme mindenképp. A cél a legjobb munkatárs kiválasztása, ám az, hogy a merítési alap olyan legyen, hogy az valódi esélyegyenlőséget biztosítson a kiválasztáshoz, az már a vállalat és a vezetők felelőssége.

 A minél színesebb vállalati kultúra sokkal hatékonyabb működést tesz lehetővé. A cél a sokszínűség kell, hogy legyen.

 Ki a felelős?

 A nap második felében a Dreher kapcsán szó esett a felelős alkoholfogyasztásról, és ezt biztosító gyártói és forgalmazó felelősségről. Heves vita alakult ki, hogy hol húzódnak a felelősség határok a fogyasztó egyéni felelőssége, a kereskedő, a hirdető, az állam vagy a prevenciós egészségügyi szervezetek között. A komplex döntéshozatali folyamatokat kísérelték megérteni a fiatal vezetők a csoportbeszélgetések során.

 A Dreher story

Robert Cooper a Dreher vezérigazgatója őszintén megosztotta tapasztalatait a különböző kultúrákban való vezetésről, beszélt arról, hogy mit gondol a mai magyar sörpiacról, szabályozásról és hogy mi a felelőssége az elsőszámú vezetőnek.

 DSC_0289

A rendhagyó szakmai napot gyárlátogatás és sörkóstolás valamint a mentorokkal való kötetlen beszélgetés zárta.

A szakmai napról bővebben itt olvashat, a fotógalériát pedig itt találhatja.

Hulladékból erőforrás – A holland példa

2016 május 26. 9:00, Larus Étterem és Rendezvényközpont

Hollandia a körforgásos gazdaság elkötelezett támogatója, mi több, az egész európai régió körforgásos központjává szeretne válni. Hollandia Magyarországi Nagykövetsége négy partnerszervezettel karöltve egy egy-napos konferenciát szervez Budapesten a körforgásos gazdaság koncepciójának népszerűsítésére.  Az esemény fő célja, hogy a magyar vállalatoknak, önkormányzatoknak és döntéshozóknak bemutassuk a legújabb innovatív holland gyakorlatokat a hulladékgazdálkodás, termékfejlesztés, termelés, fogyasztás, újrahasznosítás és regionális együttműködés területén.

A konferencia hivatalos nyelve magyar, angol szinkrontolmácsolással. A rendezvény keretében kétoldalú tárgyalásokat is lehet folytatni a holland résztvevőkkel. Hamarosan küldjük a részletes programot!

Amennyiben érdekli a téma, írja be naptárába és regisztráljon a következő linken: http://date.dutcham.hu/event/circular-economy-26-may-2016. A részvétel díja 12.000 Ft, partnerszervezetek tagjainak 6.000 Ft.

Eu2016

 

Melyek azok az újfajta üzleti modellek, amelyek klímabarátnak minősülnek? Mi a kulcsa a transzformációnak? Kik lesznek a nyertes és vesztes iparágak? Hogyan segíthet a változásban a karbonlábnyom számítás és csökkentés? Ehhez hasonló kérdéseket vitattak meg „A jövő vezetői” tehetségprogram résztvevői a negyedik, Környezeti felelősségvállalásra fókuszáló szakmai napjukon, melynek a Budapest Airport adott otthont.

A környezetvédelem immáron alapelvárássá vált az üzleti szektorban, integrált megközelítésbe kerül sok vállaltnál és folyamatosan fejlődnek benne a cégek Magyarországon is. Ám a kihívások egyre komolyabbak, egyre inkább napirendre kerülnek a közvetett környezeti hatások, kiemelten az üvegházhatású gázkibocsátással kapcsolatban.

_MG_3617

 A decemberi Párizsi Klímacsúcs kapcsán Ürge-Vorsatz Diána klímakutató előadásában csodáról beszélt, hisz soha nem volt a történelemben, hogy 150 politikai vezető egy fedél alatt, egy közös ügy érdekében egyeztessen, s több mint 170 nemzet első egyeztetés után alá is írja azt. Kiemelte, hogy a megvalósításhoz új üzleti modellek, megközelítések szükségesek, mert a mostani, a természeti kincseket kizsákmányoló üzleti működés nem fenntartható.
A változásokhoz rendkívüli személyes karizma, vezetői leadership kell, olyan „fecskék”, akik mernek megkérdőjelezni, mást javasolni, elindítani. Furcsának hathatnak ezek a változásvezetők a környezetüknek, ám elengedhetetlen ebben a ránk váró, ipari forradalom mértékű változási folyamatban.

Ahhoz, hogy áttérjünk egy alacsony karbonkibocsátású gazdaságra az első lépésnek egy egységesen elfogadott közös mérőszámra, módszertanra lenne szükség a karbonlábnyom számítására, amely a közvetlen és a közvetett hatások együttes elemzését teszi lehetővé.

A karbonlábnyom számításban élen járó McDonald’s és az őt ebben támogató Dandelion tartott előadást arról, hogy a mérés és az intézkedések révén milyen szintű szén-dioxid kibocsátás- és költségmegtakarítás érhető el. Kiemelték, hogy fontos addicionális eredmény, hogy segít felkészülni jövőbeni változásokra, trendekre.

Ugyanerről szól a Shell karbonpricing módszere is, amit nemzetközileg alkalmaz.

A Budapest Airport az iparágra kidolgozott akkreditációs módszertant (Airport Carbon Accreditation) használta a szén-dioxid kibocsátás felmérése és csökkentése céljából. A fosszilis alapú energia felhasználásának megelőzés és hatékonyabbá tétele érdekében indította a Greenairport programját is, hogy a repülőtéren üzemelő vállalatokkal közösen, partnerségben csökkentsék a repülőtér üzemeltetéséhez és működéséhez kapcsolódó karbonkibocsátást.

_MG_3640

A program résztvevői betekintést kaptak a reptér kulisszái mögé, a nap végén pedig Jost Lammers, a Budapest Airport Zrt. vezérigazgatója beszélgetett a résztvevőkkel a jövő vezetőinek kompetenciáiról.

A szakmai napról bővebben itt olvashat, a fotógalériát pedig itt találhatja.

A különböző területek szakemberei számtalan eltérő igénnyel és elvárással közelítenek a környezettudatos, fenntartható beruházásokhoz. A 2016. május 17-én Budapesten megrendezésre kerülő, Financial Considerations for Green Buildings című egynapos, angol nyelvű kurzus célja éppen az, hogy egyszerre adjon átfogó képet az együttműködő szakértőknek a témában.

A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) és a World Green Building Council közös, egynapos kurzusa a környezettudatos és fenntartható építés minden fontos szempontját körbejárja. A képzés ismerteti az aspektusok széles skáláját, értékeli a közelmúltban indított új, nemzetközi kezdeményezéseket, és taglalja a sokszereplős megközelítést a projektek megvalósításában.

A tréner Victor Branagan (M.Sc. M.B.S.) ír szakember, a SustainEd tulajdonosa/igazgatója, aki a vállalkozásokat az alacsony széndioxid-kibocsátású jövőre felkészítő európai Climate-KIC program coach és tréning partnere, illetve a Global Action Plan International tanácsának tagja.

Időpont: 2016. május 17. kedd 8.30-17.00

Helyszín: SIEMENS Conference Center, 51-57. Gizella út, 1143 Budapest

Kulcstémák:

* A zöld épületek beruházási döntéseit befolyásoló fő mozgatórugók és pénzügyi szempontok megértése

* Zöld projektfejlesztések legfontosabb fogalmainak meghatározása

* A zöldépítés beruházási döntéseihez fűződő előnyök és jellegzetességek áttekintése

* Piaci trendek – globális, regionális és országos tendenciák

* Projektek értékének elszámolása és megállapítása

* Az elérhető tanúsítványok költsége/haszna

* Többféle érdekelt bevonása a projektek megvalósításába

* Zöld haszonbérletek

A kurzus, melynek nyelve angol, különösen hasznos a zöldépítéssel foglalkozó szakemberek, ingatlanfejlesztők, létesítmény- és ingatlanüzemeltetők, hatósági felelősök és nonprofit szervezetek számára, hiszen mindegyik terület számára fontos a pénzügyi döntéshozatal folyamatának és szempontrendszerének ismerete.

Részvételi díjak

  •     HuGBC & RICS tagoknak – 15 000 Ft + Áfa
  •     Építőipari szakembereknek – 20 000 Ft + Áfa

(A részvételi díj tartalmazza az ebédet és a kávészüneteket.)

További információ, részletes program és regisztráció

A környezettudatos építés lényege nem a költségcsökkentés…

1970 óta rendezik meg minden év április 22-én a Föld napját. Magyarország 1990-ben csatlakozott a Denis Hayes amerikai hallgató által indított mozgalomhoz. Az idei alkalom kapcsán Baross Pál, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének elnöke nyilatkozott a környezettudatos építés aktuális hazai helyzetéről.

A Föld napja hangsúlyozottabban irányítja a klímaváltozásra az emberek figyelmét. Főleg, ha olvassák a James Hansen klímakutató és társai által március közepén publikált, a korábbiaknál még aggasztóbb képet festő tanulmányt. Saját házunk táján Baross Pál, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (HuGBC) elnöke segítségével néztünk szét. Baross Pál két éve tölti be a környezetileg felelős és egyben megtérülő építkezési gyakorlatok elterjedését zászlajára tűző egyesület elnöki tisztét.

Tapasztalata alapján az ingatlanszektoron belül az ingatlanfejlesztőkre és ingatlan-beruházókra vonatkozóan lényeges előrelépés történt a gondolkozásban. A kereskedelmi ingatlanszektorban ma már a legtöbb beruházás a környezettudatos elvek figyelembe vételével történik. A pozitív változás egyes állami vagy önkormányzati beruházásoknál is megfigyelhető, de itt még sok a tennivaló mind a szemlélet, mind az erőforrások biztosítása tekintetében.

Jelenleg a Föld épületállománya a nyersanyagok 40-50%-át használja fel világszerte, illetve az épületek felelősek a CO2 kibocsátás 33%-áért. „A HuGBC a szemléletformálásra helyezi a hangsúlyt az épületek „zöldítésének” terén. Célunk az innovatív építői, befektetői gondolkodásmód széleskörű elterjesztése” – mondta az elnök, majd hozzátette: „A környezettudatos építés lényege nem a költségcsökkentés, sokkal inkább az, hogy az épített környezet minél kisebb ökológiai terhet jelentsen. A szemléletváltás akár öt-tíz éves folyamat is lehet, amely hosszú távú kommunikációs stratégiát igényel. Viszont eredményként mindenki csak nyerhet. Igazolásként szolgál erre, hogy egyesületünk tagságának száma folyamatosan nő.”Baross Pal_HUGBC

Az EU tagországaiban, így hazánkban is 2018. december 31. utáni használatba vétel esetén már most is közel nulla energiaigényre kell tervezni az önkormányzati vagy állami hatósági épületeket, illetve 2020. december 31. után már minden épületre ez az érvényes előírás. Ebben az esetben a szemléletformálás kevés, konkrétabb lépésekre van szükség. Baross Pál szerint a feladat súlyát tekintve valószínűleg nem tartható ez a célkitűzés, főleg azért, mert sokan csak a határidő közeledtével kezdenek tájékozódni a témában. A HuGBC most kezd el dolgozni azon, mit tehetne a célkitűzés megvalósításáért. „Az irány, amerre terveink szerint elindulunk, hogy a „Környezettudatos tervezés A-Z-ig” nevű oktatási programunkat átalakítjuk egy közel nullás tervezési ajánlásokat ismertető oktatássá” – mondta az elnök.

Mivel elnökségi idejének harmada még hátra van, megkérdeztünk Baross Páltól azt is, melyek az egyesület által az elmúlt években elért legfontosabb eredmények, illetve milyen tervei, célkitűzései vannak 2016-2017-re. „Elnökségem az elődeim által megalapozott programokon nyugszik, talán egy kicsit más hangsúlyokkal. Fontosnak tartom a tagság számának növekedését, mert ez objektív mércéje lehet annak, hogy a szűkebben vett iparágunkból mennyien hajlandók aktívan részt venni és beruházni a jövőnk környezettudatos alakításába” – válaszolta. Kiemelte az egyesület folyamatosan futó oktatási programjait, főként a nagyon sikeres „Green Talk” és a „Green Walk” eseményeket. Az utóbbi, a nemzetközi környezettudatos fejlesztések és épület üzemeltetések megvalósult példáit bemutató sorozatra különösen büszke az elnök, amely a Civil Díj 2016 döntőjébe is bejutott. Mindezek mellett Baross Pál jelentősnek tartja a HuGBC jogalkotásban játszott szerepét. Az egyesület felajánlotta aktív részvételét fenntarthatósági oldalról a Budapesti 2024 olimpiai pályázat előkészítésben a következő két évben.

A már 3 éves múltra visszatekintő MAF Katalizátor Műhelybeszélgetések eseményeire az idei évben is érdemes ellátogatnia a hazai vállalati támogatási programok iránt érdeklődő szakembereknek. A beszélgetésekre a Magyar Adományozói Fórum ezúttal is a Társadalmi Befektetések Díj előző évi legsikeresebb pályázóit hívta meg.  Május 27-én a Budapest Bank, az Erste Bank, a GSK, a  Heineken, a MAVIR és a Vodafone szakértői mutatják be példamutató programjaikat és azok eddigi eredményeit.

A MAF programjára ezúttal is örömmel várjuk MAF idei Társadalmi Befektetések Díj pályázatán indulni tervező cégeket, valamint a hazai vállalatok támogatási programjaiban együttműködő, vagy együttműködést tervező civil szervezeteket. A résztvevők számára a prezentációkat követően, valamint a rendezvény szüneteiben alkalom nyílik az ismerkedésre, a kötetlen beszélgetésre és tapasztalatcserére is.

  • A Heineken székházában május 27-én bemutatkozó programok:
  1. A Magyar „Budapest Bank Budapestért” Alapítvány –Budapest Bank Zrt.

Előadó: Nagy Mária, Budapest Bank Budapestért Alapítvány

  1. Plusz 1 Tett program keretében „Pénzügyek egyszerűen” –ERSTE Bank Hungary Zrt.

Előadó: Murányi Linda, PR és belső kommunikációs osztályvezető

  1. „Együtt a jobb egészségért: értünk, velünk” –GlaxoSmithKline Kft.

Előadó: Dr. Tischler Erika, külső kapcsolatok igazgató

  1. Soproni Jóleső Segítség –HEINEKEN Hungária Sörgyárak Zrt.

Előadó: Pálfalvi Márta, vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgató

  1. Madárvédelem az átviteli hálózat mentén –MAVIR Zrt.

Előadó: Dávid Lívia, kommunikációs munkatárs

  1. Vodafone az eltűnt személyek felkutatásáért –Vodafone Magyarország Zrt.

Előadó: Zolnai Emese, vállalati felelősségvállalási szakértő

Jelentkezési határidő: 2016. május 24.

A jelentkezéssel kapcsolatos és további információk elérhetők itt: http://donorsforum.hu/hu/katalizator-mhelybeszelgetesek/2016-majus-27

Lehet-e, érdemes-e etikus üzletvitelt folytatni, ha a piac nem hálálja meg, sőt… Milyen érvek és megoldások állnak azon vezetők előtt, akik a szembeszél ellenében is erkölcsöt kívánnak az üzleti működésbe csempészni? Az etikus működés lehetőségeit vitatták meg „A jövő vezetői” tehetségprogram résztvevői  2016. április 7-én, a harmadik szakmai napon, Törökbálinton, a Telenornál.

 Többségében egyetértünk dilemmás helyzetekben és érezzük erkölcsi ítélőképességünk alapján, hogy mi lenne a helyes. De mind a magán-, mind az üzleti életben oly gyakran felülírják azok a valós vagy vélt racionális érvek és félelmek, amelyek az ellenkezőjét eredményezik. S így végül fölénybe kerül a „cél szentesíti az eszközt” megközelítés, amely a haszonelvű etikai megközelítést szimbolizálja. Milyen megoldások maradnak mégis?

DSC_0039

A cél, hogy a vállalat érdekei mellett az érintettek érdekei is hangsúlyosan megjelenjenek, továbbá a gazdasági és jogi elemzés mellett az etikai elemzésnek is tere legyen a vállalati döntéshozatali folyamatokban.

Ez egy fejlődési folyamat, hisz egy vállalat sem lesz egyik napról a másikra etikus, pláne nem feddhetetlen vagy tökéletes. S éppen emiatt maga a folyamat a fontos, hogy ezekről a dilemmákról lehet nyíltan és őszintén beszélni, meghallgatásra, megértésre is sor kerül és közös fejlesztés a cél. Így ez már önmagában formáló és előremutató. Ezekkel a folyamtokkal ismerkedhettek a résztvevők konkrét vállalati gyakorlatokon keresztül.

A Telenor Magyarország betekintés adott magas szintű etikai normáiba és az azt biztosító compliance, megfelelési rendszer részleteibe.

A MOL Csoport magas szinten valósította meg az etikai intézményesítést a vállalatirányításban, melynek része a konszenzusos döntéshozatalon alapuló Etikai Tanács., melynek független elnöke van.

DSC_0093

Világszintű versenyképességi felmérések, korrupció és gazdasági teljesítmény közötti egyértelmű összefüggések is mutatják, hogy hosszú távon mindenképp jól járunk, ha hazánkban emelkedik az etikai színvonal. Ezt támasztotta alá a Transparency International Magyarország ügyvezetőjének előadása is.

A nap során lehetőség nyílt a Telenor székházának bejárására is, mely során látható vált, hogy tervezésénél nemcsak az volt a cél, hogy egy intelligens passzív házat hozzanak létre, hanem egy olyan kellemes és családias környezetet is, mely alkalmazkodik a munkatársak igényeihez.

A szakmai nap záró gondolata az, volt, hogy amíg az etikusan működő vállalatok mértéke nem éri el a kritikus tömeget, addig a piaci működés sem tud megfelelően jutalmazni és büntetni.

Az üzenet mindenképpen annyi, hogy a gazdasági elit példamutatása kiemelkedő szereppel bír. Rajtunk múlik, hogy melyik utat választjuk.

A nap bővebb beszámolóját itt olvashatja.

További képeket a galériában talál.

Cégek és civilek viszonya:

hosszú távú kapcsolat vagy egyéjszakás kaland?

A Katalizátor Hálózat Közszociológiai Műhelyének rendezvénye

2016. április 18-án 18 óra

Helyszín:
Nyitott Műhely
(1123 Budapest, Ráth György u. 4., a Déli pu. mellett)

18.00 – 19.30: Vitaindító kerekasztal beszélgetés

19.30 – 20:30: Közönség bevonása a beszélgetésbe

Faix Csaba          (PreziPR Manager),

Lakatos Sándor (Inest Nonprofit Kft-vállalatfejlesztésért és fenntarthatóságért felelős ügyvezető,

Nova-Papír Zrt.-CEO),

Lévai Gábor       (Civil Supportügyvezető),

L. Ritók Nóra     (Igazgyöngy Alapítványalapító, igazgató) és

Polgár András   (Polgár Alapítványalapító)

részvételével.

Moderátor:        Fertetics Mandy

(Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért, bcsdh, szakmai vezető)

A beszélgetés főbb kérdései:

Milyen meglévő példák, stratégiák léteznek a vállalatok társadalmi felelősségvállalására?

Melyek azok az értékek, mik azok az érdekek, és kinek az érdeke amik mentén létrejönnek együttműködések a for-profit és a civil szektor szereplői között? Miért éri meg a cégeknek civileket támogatni, mi motiválja őket? Hogyan döntik el, hogy kiket támogatnak?

Mik azok a tényezők, amelyek gátolhatják, lelassíthatják a két szektor egymáshoz való közeledését? Mik okozhatnak nehézséget az együttműködésben? Hogyan válhat egy civil szervezet hosszú távú stratégiájának részévé a vállalatok társadalmi felelősségvállalása? Fontos-e, hogy hosszú távú partnerségek alakuljanak ki? Elvárnak-e és ha igen, mit várnak el a vállalatok a támogatásért cserébe?

Esemény a facebookon

A Katalizátor Hálózat célja, hogy elősegítse a Magyarország leghátrányosabb kistérségeiben élő emberek társadalmi integrációja érdekében munkálkodó állami, egyházi, civil és piaci szervezetek, illetve programok közötti szinergikus kapcsolatok kialakulását, a párhuzamos tevékenységek hálózatba rendeződését. A Közszociológiai Műhely a Katalizátor Hálózat, az MTA TK Kisebbségkutató Intézete, a Motiváció Műhely és a Badur Alapítvány együttműködése révén létrejövő rendezvény-sorozat, melynek eseményei 2015. októberétől 2016. májusáig minden hónap harmadik hétfőjén rendezzük meg a Nyitott Műhelyben.

Az esemény sajtónyilvános.

Merre tart a hazai fenntartható irodapiac? Milyen üzleti lehetőségeket rejt a fenntarthatóság? Hogyan tudjuk a well-beinggel erősíteni a vállalati brandet? Milyen lesz a jövő irodája 5 év múlva? Mit igényel a jövő munkavállalója, az Y, a Z és az Alpha generáció? Milyen munkahelyen fogunk dolgozni 2025-ben? Hogyan hat az irodai hatékonyságra a munkavállalók rekreációja az irodán kívül és belül?

Ezekre és más hasonló kérdésekre keresi a választ az ECOLIFE magazin szervezésében sorra kerülő első hazai well-being, fenntartható iroda- és foglalkoztatás konferencia. A rendezvény fő célja, hogy átfogó képet nyújtson az egyre erősödő fenntarthatósági szempontok és a változó munkaerő-piaci trendek együttes hatásairól, bel- és külföldi példákkal mutassa be a well-being vagyis a vállalati Jó(L)lét fogalmát, és ezzel is erősítse a szervezetek hatékonyságát, a belső elköteleződést és minőségi foglalkoztatás megvalósítását.

    Főbb témáink:

  • A fenntarthatóság, mint üzlet
  • Fenntartható irodaüzemeltetés és zöld beszerzés
  • Nagyvállalati produktivitás és hatékonyság-növelés a well-beinggel
  • Y/Z generációs munkavállalói igények
  • A jövő irodafejlesztései
  • A környezettudatos irodabútorok jövője
  • Nemzetközi Best Practice-ek
  • A well-being és fenntarthatóság, mint brand építés, pozitív nagyvállalati kommunikáció
  • A fenntartható belső kommunikáció: Munkahelyi edukációs lehetőségek
  • Zöld minősítések: LEED, BREAM, WELL-Building

2016. május 5., Kopaszi-gát Öbölház Rendezvényközpont

A konferencia tervezett létszáma: 100-120 fő.
Résztvevők: nagyvállalati döntéshozók, HR igazgatók, beszerzési vezetők, ingatlanfejlesztők és kommunikációs szakemberek.

08.30 – 09.00:
Regisztráció

Fenntarthatóság mint üzlet

09.00 – 09.10:
Köszöntő: dr. Palkó Zsolt, Ügyvezető igazgató / Ecolife Magazin
09.10 – 09.30:
BCSDH (Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért) / Márta Irén, ügyvezető Igazgató: Megszokni vagy megszökni? A klímaváltozás hatása az irodai környezetre
09.30 – 09.50:
Indra Consulting / Füri Brigitta, well-being szakértő: Hogyan érhető el a fenntartható vezetői csúcsteljesítmény? …miben mérjük a Sikert és mekkora árat fizetünk érte?!
09.50 – 10.10:
HuGBC (Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete) / Baross Pál, elnök: Mérni azt, ami intuitívan nyilvánvaló
10.10 – 10.30:
KÁVÉSZÜNET

Well-building

10.30 – 10.50:
Jones Lang LaSalle / Dr. Onczay Gábor, projektmenedzsment részlegvezető: Zöld megoldások az irodatérben
10.50-11.10:
Blue Business Interior / Luka Milkovic, Dealer Business Manager / Steelcase: Well-being at work as a strategic asset
11.10-11.30:
CBRE / Well-building, avagy a jövő irodái
11.30-11.50:
Skanska / Schmidt András, sustainability manager: Build for a better society
11.50-12.10:
Kalmár Zoltán / Iroda.hu – A cél: a közösség irodája
12.10-13.00:
EBÉDSZÜNET

Nagyvállalati Well-being

13.00-13.20:
GE – A jövő irodatechnológiái (felkérés alatt)
13.20-13.40:
Vodafone / Kelemen Tibor, head of property: Munkakörnyezetünk a 21. században
13.40-14.00:
Generali Biztosító / Árr Mariann, marketing és customer experience vezető: Értékalapú munkáltatói márkaépítés
14.00-14.20:
Spirit Hotel, Rekreáció
14.20-14.50:
Kerekasztal
14.50-15.10:
KÁVÉSZÜNET

Well-branding (PR szekció)

15.10-15.30:
Skyscanner / Jelentős Zsuzsanna, office manager: Well-being a gyakorlatban
15.30-15.50:
Prezi / Benkő Katalin, HR business partner & senior recruiter
15.50-16.10:
Matrix PR / Vas Dóra, ügyvezető partner: Reputációs kockázatok és a well-being összefüggései
16.10-16.40:
Kerekasztal

Jegy árak:

Egy fő esetén: 26.500 Ft + áfa / fő
Két vagy több fő esetén: 21.500 Ft + áfa / fő
Early Bird ár (április 11-ig) 19.500 Ft + áfa / fő
HuGBC és BCSDH tagok számára egy fő esetén: 17.500 Ft + áfa / fő
HuGBC és BCSDH tagok számára két vagy több fő esetén: 15.000 Ft + áfa / fő
Regisztrálni a következő linken lehetséges: http://ecolifegroup.hu/events/
Szakmai partnerek:
Szakmaipartnerek
Támogatók:
tamogatok