Közel 30 résztvevő – a szakminisztérium, a szakhatóságok, egyetemek, kereskedelmi és termelői szövetségek, civil szervezetek, az MTA, a média és az élelmiszerlánc többi szereplőjének képviselői – gyűlt össze 2019. szeptember 11-én Budapesten, a Syngenta Magyarország fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos érintetti fórumán.
A Syngenta felismerte, hogy itt az idő változtatni a működési modelljén egy fenntarthatóbb mezőgazdaság érdekében. A feladat: fenntartható módon megtermelni a Föld növekvő lakossága élelmezéséhez szükséges mennyiségű terményt, csökkenő mennyiségű és minőségű talajon, kevesebb vízzel, úgy, hogy az a lehető legkisebb környezetterheléssel járjon és a lehető legkedvezőbb társadalmi hatást érje el.

A Syngenta az elmúlt évben 90 országban, köztük Magyarországon is, összesen 150 érintetti fórumot szervezett, hogy meghallgassa a kutatók, kormányzatok, civil szervezetek, a sajtó és az élelmiszerlánc több szereplője véleményét arról, hogy mit várnak el a vállalattól: hogyan alakítsa át úgy a működését, hogyan fejlődjön úgy, hogy a lehető legjobban segítse egy fenntartható mezőgazdaság létrejöttét.

Összegyűjtötték, elolvasták és elemezték a többezer visszajelzést, összevetették saját képességeikkel, lehetőségeikkel és terveikkel, valamint legfőbb partnereik, a termelők igényeivel.
A fórum első részében beszámoltak érintettjeiknek arról, hogy mire jutottak világszerte és itt Magyarországon a visszajelzések alapján, illetve, hogy erre építve milyen utat jelöltek ki maguknak a fenntartható mezőgazdaság területén.

Érintettjeikkel együtt arra jutottak, hogy fel kell gyorsítaniuk a mezőgazdaságban az innovációt. Ehhez három irányt jelöltek ki, amelyet a Syngenta tart, és amely szerint cselekszik:
- A társadalom és a természet vezérelte innováció: az új termékek fejlesztésénél a kezdetektől fogva figyelembe veszik a környezeti és társadalmi tényezőket, a munkába bevonják érintettjeiket, és a mindenkori tudományos és fenntarthatósági elvekkel összhangban dolgoznak.
- A lehető legkisebb környezeti és természeti hatással védik a haszonnövényeket: kitartanak amellett, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer előállítása érdekében szükség van a biztonságos és hatékony növényvédelemre, amely egy erőteljesen szabályozott környezetben valósul meg. Partnereikkel együtt azon dolgoznak, hogy minimálisra csökkenjen a növényvédőszerek környezeti hatása, javuljon a talajok egészsége, és közös erővel megelőzzék a talajeróziót.
- Befektetéseiknél a termelők és a természet érdekeit tartják szem előtt: együttműködve a termelőkkel, kutatókkal és környezetvédelmi csoportokkal, új, fenntartható mezőgazdasági megoldásokat fejlesztenek ki, befektetési döntéseiknél kulcsszerepet kap a fenntarthatóság, és átlátható jelentést tesznek közzé a befektetések folyamatáról és kimeneteléről.
A második részben a résztvevők véleményére voltak kíváncsiak, ahol egy rövid World Café (kerekasztalbeszélgetéssel egybekötött ötletelés) formájában három témakörben kértek konkrét ötleteket, visszajelzéseket arról, hogy a főbb irányokat hogyan valósítsák meg Magyarországon.

A jó hangulatú és szakmailag értékes fórum során számos ötlet és javaslat született, amelyeket következő lépésként a vállalat megvizsgál, és lehetőségei szerint hazai fenntarthatósági tevékenységébe beépít. A fórum összefoglalóját honlapjukon is közzéteszik.



Az el nem használt és így egy fosszilis, szennyező erőműben meg nem termelt, tehát kiváltott energia egységekből egy „virtuális erőmű” épül, mely mára az ország 6. legnagyobb villamos erőművévé vált. A Komárom-Esztergom megyei VEP megalapításában Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, és a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal mellett a Grundfos Magyarország Kft. alapítóként vett részt, az alapító okiratot szeptember 5-én írta alá a cég ügyvezetője, Udvar Csaba. A VEP célja az energiatakarékosság






