A Tesco szeptember végén két fontos vállalást tett a klímaváltozás elleni harcban. Egyrészt elkötelezte magát a nettó zéró kibocsátás elérésére saját működésében 2035-ig, másrészt pedig vállalta, hogy 2050-re a teljes ellátási láncból és a termékeiből eredő károsanyag-kibocsátást is nullára csökkenti.

A vállalat 2050-es kötelezettségvállalása kiterjed a teljes értékláncában keletkező valamennyi kibocsátásra, így egyrészt a nyersanyagok beszerzésére és az élelmiszer-előállításra (a mezőgazdaság és a gyártás területén), másrészt a Tesco-termékek otthoni felhasználására, beleértve az élelmiszer-hulladék csökkentését, és végül az emberek táplálkozási döntéseire is, ahol a kibocsátáscsökkenés érdekében a növényi eredetű élelmiszerek nagyobb arányú fogyasztása ajánlott.

A Tesco termékeiből és az ellátási láncból származó kibocsátás teszi ki az áruházlánc teljes üvegházhatású gázkibocsátásának több mint 90 százalékát. A következő 12 hónapban a vállalat részletes tervet állít össze a célok teljesítésére, kidolgozva benne a legnagyobb emissziós területekre vonatkozó részletes dekarbonizációs útitervét.

 

A K&H július 17. és augusztus 31. közötti adományozási kampánya az egyik legkorszerűbb és legbiztonságosabb fizetési megoldásra ösztönözte ügyfeleit. A bank ügyfelei minden okoseszközös fizetése után 10 forintot adományozott az Országos Mentőszolgálatnak. A másfél hónapos kampány ideje alatt a 2,8 millió pittyenés során 28 millió forint gyűlt össze, amit a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány közel megduplázott. A teljes támogatás összege így 50 millió forint, aminek köszönhetően az OMSZ mentőkocsihálózatának felszereltsége hamarosan 400 olyan lélegeztető ballonnal bővül, amelyek kifejezetten újszülöttek, csecsemők és 1-4 éves kisgyerekek lélegeztetésére szolgálnak.  Az adományozási kampány így népszerűsítette a vírusbiztos okoseszközös fizetést is és lehetőséget adott az ügyfeleknek, hogy ezzel is kifejezzék hálájukat a mentők erőn felüli, áldozatos munkájáért.

Az EU 2019-es klímarendeletében 2050-re vállalta, hogy eléri a karbonsemlegességet, a K&H azonban ennél is magasabbra tette a lécet, Magyarországon elsők között éri el a karbonsemlegességet a pénzintézetek között még idén saját működése tekintetében.

Hogy minél tisztább képet kapjanak finanszírozási tevékenységük hatásairól, következő lépésként pénzügyi szolgáltatások hatásainak és az ügyfelek fenntarthatósági eredményeinek adatalapú mérési és értékelési rendszerét fogják kialakítani.

A pénzintézet a megtakarítások terén is egyre több lehetőséget kínál az ügyfeleknek, hogy befektetéseik ne csak hozamot termeljenek, hanem a környezetre és a társadalomra is pozitív hatással legyenek. A hitelezési portfólió kapcsán például elsőként függesztette fel a szénnel kapcsolatos projektek finanszírozását, és a piacvezetők közé került a megújuló energiaforrások létesítésének támogatásában, illetve részt vesz az MNB zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjában napelem beruházások finanszírozásával.

Mindezek mellett képzi tanácsadóit, hogy a nagyvállalati partnereket ösztönözhessék, a fenntartható üzleti tevékenység megvalósítására. Az oktatási anyagban szerepel többek között a tiszta energiaforrások használata és az épületek korszerűsítése.

Idén ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját a magyar gazdasági élet meghatározó szereplője, a Provident Pénzügyi Zrt. A vállalat életében hosszú ideje kiemelt szerepet játszik a társadalmi felelősségvállalás és a fenntarthatóság kérdése, így a Föld napján, április 22-én meghirdették a ProviGreen program indulását.

A program célja, hogy olyan égető, globális környezeti problémákra irányítsa a figyelmet, mint amilyen a túlzott széndioxid-kibocsátás, a bolygónkat fenyegető globális felmelegedés vagy a klímaváltozással összefüggő események, és azok társadalmunkra gyakorolt hatása. A Provident fontosnak tartja, hogy hiteles és naprakész információval lássa el a tájékozódni vágyókat ezen témákat illetően, illetve, hogy formálja a kollégák és rajtuk keresztül a társadalom szemléletét a környezetvédelem fontosságával kapcsolatban, és legfőképpen cselekvésre ösztönözzön.

A ProviGreen program fókuszában a vállalaton belüli környezettudatosabb működést elősegítő megoldások felkutatása áll. A szervezet a különböző működési területeket képviselő munkatársakból felállított egy elkötelezett munkacsoportot, valamint „zöld nagyköveteket” is kinevezett annak érdekében, hogy a rövid és hosszú távú stratégiát hatékonyan tudják megtervezni és megvalósítani.

Mik a ProviGreen program főbb elemei?

Minden hónapban egy nap a zöld hírekről szól, ezzel is kihangsúlyozva a projekt fontosságát. Ezeken a napokon a vállalat színes hírlevelet küld ki kollégái részére, amelyben a környezetvédelem, klímaváltozás és fenntarthatósági témákat veszik górcső alá.

A hírlevél mellett havonta érdekes kvízjátékban is részt vehetnek a munkavállalók, a fenntarthatósági kérdésekre helyesen válaszolók közül pedig nyerteseket sorsolnak. A szerencsések újrahasznosított anyagokból készült, fenntartható ajándékokat kapnak.

A Provident idén és a jövőben, a működésük kapcsán felhasznált papír kompenzálására fák ültetését tervezi, ezzel is hangsúlyozva környezetvédelem iránti elkötelezettségét. A magyarországi erdős területek növeléséhez szeretnének hozzájárulni ezzel a kezdeményezéssel, amelynek megvalósítását a gödöllői erdészettel együttműködésben tervezik. Novemberben a Provident munkatársai várhatóan 6000 darab facsemetét ültetnek el közösen, amelyből körülbelül egy hektárnyi erdő lesz a jövőben. Ez azt jelenti, hogy nagyjából minden munkatársra három fa jut. A kezdeményezést hosszú távra tervezik, az idei akció után jövőre is tervezi megismételni a vállalat.

A program keretein belül augusztusban elindult egy, az ország öt különböző helyszínén megrendezett környezetvédelmi roadshow is. Az esemény során a vállalati program céljairól, felépítéséről, a környezettudatos életmódhoz tartozó érdekességekről, ötletekről, és kifejezetten az elektromos mobilitási lehetőségekről tudhatnak meg többet a munkavállalók. A vállalat arra is biztosít alkalmat, hogy a kollégák munkavégzés során is kipróbálhassák majd a kifejezetten erre a célra beszerzett elektromos autókat. A Provident emellett a közelmúltban húsz új, hibrid gépkocsival bővítette autóflottáját annak érdekében, hogy a széndioxid-kibocsátás csökkentéséhez is aktívan hozzájáruljon, a további bővítés pedig ezen a téren is tervben van.

Az EIT RawMaterials RIS ALiCE projekt keretében létrejött egy új, a kelet-délkelet-európai régió másodlagos nyersanyagainak (alumíniumban gazdag ipari és bányászati hulladékok/melléktermékek) adatait tartalmazó új adatbázis, mely a régió hulladéktermelői és hulladék felhasználói számára is egyaránt hasznos tartalommal bír.

Az adatbázis egyfajta másodlagos nyersanyag “piactérként” szolgál, elősegítve az építőiparban történő potenciális felhasználásukat.

Ezúton szeretnénk minden érdeklődő figyelmét felhívni az adatbázisra, főleg azon érintettekét, akiknél hulladék termelődik, vagy akik hulladék tárolásával/szállításával foglalkoznak, hogy látogassanak el a https://alice-registry.eu/oldalra, és regisztrálják a másodlagos nyersanyagaikat az adatbázisba.

További információt a projektről az alábbi linkeken találhatnak:

http://www.bayzoltan.hu/hu/2019/07/05/ris-alice/ (magyarul)

http://ris-alice.zag.si/ (angolul)

 

  1. szeptember 20. Budapest – Az Információs és Technológiai Minisztériumban Prof. Dr. Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter részvételével megalakult a Bay Zoltán Nemzeti Alkalmazott Kutatóintézet-hálózat. A Hálózat alapító tagjai: a Bay Zoltán Nonprofit Kft., az ÉMI Nonprofit Kft., a KTI Nonprofit Kft. és az Autóipari Próbapálya Zala Kft.

A Hálózat célja és küldetése a tagjainak és a magyar nemzetgazdaság versenyképességének támogatása, a csatlakozott intézmények alkalmazott kutatás-fejlesztési, valamint tágabb értelemben a vállalkozási tevékenységének összehangolásán keresztül. A tagok és a nemzetgazdaság versenyképességének erősítésével összefüggésben a Hálózat határozott célja a tagok között meglévő szinergiák kiaknázása, illetve a tudás- és technológiatranszfer támogatása, valamint az interdiszciplináris szemlélet hangsúlyozása. További célja, hogy újabb csatlakozók bevonásával erősítse a magyar gazdaság versenyképességét, és magas hozzáadott értéket termelő munkahelyek létesítésére ösztönözzön.

„Nagy izgalommal és lelkesedéssel várom a közös munkát a Hálózat tagjaival. Mindannyiunk közös érdeke, hogy tervezetten használjuk kutatói és infrastrukturális erőforrásainkat, elősegítve a rendelkezésre álló kapacitások minél hatékonyabb felhasználását, megosztását, így nyújtva közvetlen szakmai támogatást a tagok kutatási és üzleti tevékenységéhez.”- mondta el Dr. Grasselli Norbert, a Bay Zoltán Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, az első évben a Hálózat vezetője.

A Hálózati tagok kompetenciáinak szinergiái a fenntarthatóság vonatkozásában már látszanak. A tagok mindegyike jelenleg is több „zöld” projektben vesz részt, melyek a közel jövőben az ipar számára is látható, kézzelfogható eredményeket jelentenek, beszéljünk akár az épületek alapanyagairól, a közlekedés alternatív erőforrásairól, smart technológiák alkalmazásáról, másodnyersanyagok továbbfelhasználásáról.

A pénzedtől nemcsak kamatot, de pozitív környezeti és társadalmi hatást is remélhetsz!

Korunk egyik legfontosabb kérdésévé a felelősség és a hatás kezd válni, hiszen mostanra a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy tetteink milyen következményekkel járnak a bolygónkra és az azt benépesítő életre. Óriási ebben a nagyvállalatok szerepe, de kiemelkedő súlya van az egyéni döntéseknek is. Azt a legtöbben könnyen átlátjuk, hogy milyen különbséget teremt a világban, ha szelektíven gyűjtjük a szemetet, helyi termelőktől vásárolunk vagy épp nem kérünk nejlonzacskót, de vajon ugyanilyen tudatosak vagyunk-e abban is, hogy mit hoz létre a bankban elhelyezett pénzünk, amikor mi nem használjuk?

A bankban elhelyezett pénzünk, ugyanis, nemcsak pihen és kamatozik, hanem a körülöttünk lévő világ a megtakarításainkból épül. Így a pénzintézetek szerepe elsősorban abból a szempontból vízválasztó, hogy milyen célok megvalósulását segítik ügyfeleik megtakarításai által.  Vajon, ha tudnád, hogy a bankod mire adja hitelbe a spórolt pénzed, egyetértenél vele? Ugye, jó érzés volna tudni, hogy nem a szomszéd szemétégetőt finanszírozod áttételesen, hanem egy közeli biogazdaságot? Jó, ha tudod, hogy a pénzedtől nemcsak kamatot, de pozitív környezeti és társadalmi hatást is remélhetsz!

Naperőművek és zöldenergia

A MagNet Bank finanszírozási politikáját meghatározza a zöld üzleti célok megvalósításának segítése.  Teljes vállalati hitelportfóliója negyedét, azaz közel 11 milliárd forintot, kifejezetten naperőművek és zöldenergia finanszírozására szán. Büszkeség, hogy már 56 naperőműpark létesült a bank forrásaiból, melyek egyenként 0,5MW-ot, összesen pedig éves szinten 42 000 MWh-ot termelnek. Viszonyításképpen egy átlagos háztartás évente elfogyasztott villamos energia mennyisége 2,06 MWh, így a naperőművek 20 388 háztartás villamosenergia igényét biztosítják, ami összességében Keszthely vagy épp Hatvan méretű kisváros teljes éves energiafelhasználását fedezi.

A karbonmentes közlekedés elterjedésének elősegítése szintén kiemelt célja a közösségi banknak, így a MagNet az Optimum Way Kft. több, mint 100 elektromos autótöltő állomásának telepítését finanszírozza országszerte a következő években. Ezzel hamarosan több hazai üzemanyagkút hálózatnál is lehet majd villámtöltéssel „villanyt tankolni”.

Hamarosan kastélyosdombói komlóval készülhet a Soproni 1895 prémium lager sör

A komlótermesztésnek nagy hagyománya volt Magyarországon, ám az elmúlt évtizedekben a hazai termesztés szinte teljesen eltűnt.  Ezt a hagyományt kívánta újjáéleszteni a HEINEKEN Hungária és az Ökumenikus Segélyszervezet három éve indult közös programja, mely a kezdetektől fogva az Agrárminisztérium támogató együttműködésével zajlik. A kezdeményezés célja: növelni a jó minőségű, magyar alapanyagok mennyiségét a sörgyártásban, s emellett hozzájárulni a hátrányos helyzetű régióban élő, a termesztésbe és feldolgozásba résztvevő családok megélhetéséhez.

 

Az Unilever két nagyon fontos ügye miatt volt hangos a sajtó az utóbbi hónapokban. Elkészült a nyírbátori 17,5 milliárd forintos bővítés első üteme, amelynek új gyártósorát Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter indította el. Emellett pedig az Unilever egy népszerű márkája, a Dove a The Body Shoppal és számos szervezettek közösen összefogott az állatkísérlet-mentes kozmetikumok megmentéséért.

Szeptember elején fejeződött be az Unilever Magyarország Kft. nyírbátori háztartásvegyipari üzemének mintegy 17,5 milliárd forintos beruházást jelentő bővítésének első üteme, mely során két új gyártósor és egy csomagoló csarnok épült fel. Az első gyártósort Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter indította el, az itt elkészült első 5000 flakon Coccolino mosószert – több mint 7 millió forint értékben – jótékony célra, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei iskolák és közintézmények számára ajánlották fel.

A kapacitásbővítő befektetésnek köszönhetően a gyáregységben a korábbi 300 millió helyett évente 370 millió – 70%-ban újrahasznosított műanyagból készülő – flakont tölthetnek meg.

A környezet mellett kiemelt figyelmet fordítanak a tehetséggondozásra is: az Unilever Mérnökök Ligája elnevezésű mérnökversenyhez az év során különböző kurzusok, gyárlátogatások is kapcsolódnak, amivel élő kapcsolatokat működtetnek a régió két, mérnöki képzést is nyújtó felsőoktatási intézménye, a Nyíregyházi Egyetem és a Debreceni Egyetem között.

 

 

További információ a haza Domestos-gyár bővítéséről ezen a linken érhető el.

 

A Dove és a The Body Shop arra kérik a fogyasztókat, hogy írják alá a PETA, a Humane Society International (HSI), a Eurogroup for Animals és a European Coalition to End Animal Experiments (ECEAE) által indított európai polgári kezdeményezést. A szépségipar meghatározó szereplői annak érdekében fogtak össze a fenti szervezetekkel, hogy az Európában régóta bevezetett állatkísérlet-mentességet érő fenyegetésekre adott válaszként sürgősen mozgósítsanak 1 millió európai állampolgárt az állatkísérlet-mentes kozmetikumok megmentésére.

Az európai polgári kezdeményezés keretében az EU polgárai az Európai Bizottság számára nyilváníthatják ki, hogy új jogszabályi környezetet szeretnének ezen a területen. A fogyasztók így segíthetik az EU szabályainak kialakítását.

Az ECHA (Európai Vegyianyag-ügynökség) olyan összetevők esetén javasol állatkísérleteket, amelyek biztonságossága már eddig is ismert volt.

Az ECHA új állatkísérleteket szorgalmaz olyan összetevők esetén, amiket már hosszú évek óta biztonságosan használnak a forgalmazók és a fogyasztók egyaránt. Ha ez megvalósul,további több millió állatot kell kegyetlen teszteknek alávetni annak ellenére, hogy más módon is képesek lennénk biztonságos adatokat gyűjteni.

 

A The Body Shop, a Dove és az állatvédő szervezetek együttes erővel küzdenek az állatkísérletek beszüntetéséért, és most arra kérik az embereket, hogy írják alá azt az európai polgári kezdeményezést: European Citizens’ Initiative (europa.eu)

 

A valaha volt leggyorsabb európai polgári kezdeményezés során 1 millió aláírás összegyűjtését tűzték ki célul a kezdeményezők – egyértelmű üzenetet küldve arról, hogy az ECHA kezdeményezése szembemegy az Európai Bizottság törekvéseivel és az európai állampolgárok akaratával is.

 

További információk elérhetők ezen a linken.

Manapság nagyon műanyag-ellenes a világ, ám a valóban súlyos globális hulladékproblémát nem volna szabad a műanyag számlájára írni. Különösen mivel a legtöbb műanyag végtelenszer újrahasznosítható, így a fenntartható alkalmazás kulcsát is magában hordozza: a változást csak az emberi gyakorlatban kell elérni. A Manupackaging Magyarország csomagolástechnikai vállalat 3 téren tud segíteni benne, hogy a hazai cégek biztonságos és gazdaságos csomagolás mellett is csökkentsék ökológiai lábnyomukat: hiszen ahhoz, hogy valóban változzon valami globális szinten, mindenkinek a saját háza táján kell elkezdenie a változtatást.

Létezik-e tökéletes alternatíva?

Minden anyagnak vannak jó és rossz tulajdonságai, ezért fontos, hogy ezek ismeretében ítéljük meg és használjuk őket. Nyilvánvaló, hogy a papír természetes és lebomló, azonban nem lehet jó választás, ha a műanyag többszörösét kell használni belőle a kellő védelemért, vagy ha fontos, hogy a csomagolás vízálló vagy gázzáró legyen. A legrosszabb pedig, ha a papírt műanyaggal vonják be, ettől fogva ugyanis már se papírként, se műanyagként nem újrahasznosítható.

Nem jelent alternatívát a textil sem: egy vászontáska gyártása például 800-szor nagyobb mértékben szennyezi a környezetet, mint egy polietilén szatyoré. Vagyis minimum 800-szor kellene minden vászontáskát használni ahhoz, hogy elérjünk valamit, feltéve persze, ha a polietilén szatyrokat mindez idő alatt csak egyszer használtuk volna…

A műanyag ezzel szemben olcsó, és az előállítása is jóval kisebb CO2-kibocsátással jár. A csomagolásban nagyon hasznos, sokszor megkerülhetetlen anyag. Tartóssága egyedülálló, így teljesen a használat utáni kezelésén múlik, hogy hulladékként marad velünk még több száz évig, vagy éppen a körforgásos műanyag-gazdálkodás hasznos részeként találja meg a helyét a bolygón.

A Manupackaging Magyarország a csomagolóipar berkein belül dolgozik azon, hogy egy fenntarthatóbb világot teremtsen, és erre 3 megoldást tud kínálni partnereinek.  Tevékenységüknek hála jelenleg évente 2000 tonnával kevesebb műanyag kerül felhasználásra az országban.

Nézze meg, milyen költség- és csomagolóanyag-csökkentéseket ért el partnereivel a Manupackaging csapata korábban: https://manupackaging.hu/esettanulmanyok/

  • A felhasználás csökkentése. Ehhez jobb minőségű anyagra van szükség, azonban új gépre nem feltétlenül kell beruházni. Az 50-70%-os anyagmegtakarítással járó fejlesztések megtérülési ideje 2,5 hónap-2 év,vagyis gyakran a legközelebbi pályázatra sem éri meg várni. A személyre szabott megoldási javaslatok átfogó csomagolástechnikai audit után születnek, konkrét számításokkal a környezeti hatásokra vonatkozóan is (ld. kép).
  • A már lecsökkentett mennyiség visszaforgatása. A polipropilén és a polietilén a végtelenségig újrahasznosítható, éppen ezért fontos a visszaforgatás arányának növelése. Természetesen minél kisebb a felhasznált mennyiség, annál könnyebb annak megfelelő kezelése is. A Manunature RR stretch-fólia ennek jegyében 30%-ban használat után újrafeldolgozott (PCR) anyagból készült, és 100%-ban újrahasznosítható.
  • Ami mégsem kerül a rendszerbe, lebomlik. Amíg a visszagyűjtés nem tökéletes, meg kell oldani, hogy az anyag a természetbe kerülve se jelentsen problémát. Eddig azonban a lebomló termékeket nem lehetett újrafeldolgozni. A Manunature BD stretch-fólia az első olyan csomagolóanyag, amely egyszerre újrahasznosítható és lebomló: vagyis jobb esetben visszagyűjtik, és ismét hasznos termék lesz belőle, míg rosszabb esetben a természetbe kerülve lebomlik, nem okozva károkat.

Kérje a Manupackaging Auditot most 130.000 Ft helyett díjmentesen a https://manupackaging.hu/audit/ címen.