A Coca‑Cola alapítóként csatlakozik a Paboco papírpalackgyártó cég innovációs közösségéhez

A Coca‑Cola nagy erőkkel dolgozik a fenntartható csomagolási megoldások kidolgozásán. A vállalat tavaly bejelentett Hulladékmentes Világ stratégiájával összefüggésben most egy új, úttörő céges közösséghez csatlakozik, együttműködésben a dán Paboco papírpalackgyártó startuppal. A Paboco célja, hogy a világon elsőként olyan, teljesen bioalapú és újrahasznosítható papírpalackot hozzon létre, ami szénsavas és szénsavmentes üdítők, szépségápolási cikkek és más mindennapos fogyasztói termékek csomagolásaként is szolgálhat. Mindeközben a Coca‑Cola kísérleti jelleggel újrahasznosított tengeri műanyag hulladék felhasználásával készült palackokkal is előrukkolt.

2018-ban hirdette ki a Coca‑Cola a Hulladékmentes Világ stratégiáját, melynek értelmében a cég többek között vállalta, hogy 2025-ig 100 százalékban újrahasznosíthatóvá teszi csomagolóanyagait, 2030-ig pedig a felhasznált csomagolóanyagok 100 százalékának megfelelő mennyiséget hasznosít újra. Ezekhez a törekvésekhez illeszkedik, hogy a globális üdítőitalgyártó-vállalat az úttörő kezdeményezéseket is szem előtt tartja a csomagolás terén: a Paboco most induló innovációs közössége, a Paboco Pioneer Community alapító tagjaként a Coca‑Cola a palackozói ipar fenntarthatóságának fejlesztése érdekében az anyagtudomány, a dizájn és a technológia területeinek vezető szakértőivel együtt közösen dolgozik a fenntartható papírpalackok létrehozásán. A megalakult közösség többi tagjával közösen a Coca‑Cola is kutatás-fejlesztési tapasztalatainak és tudásának megosztásával járul hozzá ahhoz, hogy a papírpalackok koncepciója túljusson a technikai akadályokon, és a nagyüzemi felhasználása is megvalósulhasson.

Az első generációs papírpalack egyelőre külső rétegéhez használ újrahasznosítható papírt, ami biztosítja a palack szerkezeti erejét és struktúráját, ehhez a belső bevonat úgy csatlakozik, hogy szét lehessen választani a két réteget, lehetővé téve az újrahasznosítást. A technológia további fejlesztésének következő lépése egyrészt a nagyüzemi gyártás kialakítása, másrészt a teljesen körkörös palack létrehozása, melynek belső rétege is bioalapú, még inkább újrahasznosítható papírrostokkal annak érdekében, hogy ha a palack véletlenül a természetben végezné is, ott a környezetre ártalmatlanul tudjon lebomlani.

Az újrahasznosítás más területén pedig 300 példányban készült olyan mintapalack, amely bizonyítja, hogy egyszer még a tengerben felgyülemlő szemét is felhasználható lesz újrahasznosított csomagolás formájában.  A kísérleti jelleggel gyártott, egyelőre nem kereskedelmi forgalomba szánt palackok 25%-ban a Földközi-tengerből és a tengerpartról begyűjtött, majd újrahasznosított műanyagot tartalmaznak. Az Ioniqa Technologies, az Indorama Ventures, a Mares Circulares és a Coca‑Cola együttműködésében kifejlesztett új kémiai újrahasznosítási technológia a gyakorlatban is bizonyította, hogy lehetséges palackokat gyártani a tengeri hulladékból, akár olyan gyengébb minőségű vagy színezett műanyagokból is, amelyeket korábban nem lehetett újrahasznosítani.

A most elkészült mintadarabok az első olyan műanyagpalackok a világon, amelyeket tengeri hulladék felhasználásával hasznosítottak újra. Mindez megmutatja a továbbfejlesztett újrafelhasználási technológiákban rejlő potenciált: újabb lehetőséget arra, hogy azok a műanyagok, amelyeket elégetnének vagy szemétlerakatba szállítanának, ehelyett új életet kapjanak – ezzel is csökkentve a negatív környezeti hatásokat. A Coca‑Cola azt tervezi, hogy 2020-tól több palackjához is már ezt a megoldást alkalmazza.

A természetes vizek védelme, a műanyag hulladék gyűjtése és újrahasznosítása hazánkban is kiemelt jelentőségű a Coca‑Cola számára. 2019 nyarán az Országos Vízügyi Főigazgatósággal és a PET Kupával összefogva a vállalat bejelentette, hogy a Coca‑Cola globális alapítványa biztosította 73 millió forintos anyagi támogatás és munkatársaik önkéntessége révén nyújt segítséget a Tisza-tó és a folyó felső szakaszának megtisztításában. Ez a Hulladékmentes Tisza projekt, melynek célja, hogy két év alatt legalább 80 tonna műanyag hulladékot gyűjtsenek be és hasznosítsanak újra.

Élelmiszerhulladék megelőzéssel és kezeléssel foglalkozó kompetencia hálózatot alapított a Bay Zoltán Kutatóközpont közösen a bécsi BOKU egyetemmel és az osztrák Környezetvédelmi minisztériummal.

Az elpazarolt élelmiszer mennyisége mind világ-, mind hazai szinten olyan mértékű, mely probléma azonnali megoldásra vár. Az elérhető legjobb megoldások alkalmazása, az új elképzelések és irányok országok közti megosztása, a közös stratégiák kidolgozása nélkülözhetetlenek a fenntartható gazdasági és környezeti struktúrához.

A #reducefoodwaste szervezet egy 2019. tavaszán megalakult nemzetközi platform, amely kapcsolatot teremt a magán, állami és tudományos szektor között, lehetőséget kínál az élelmiszerlánc szereplőinek (cégek és egyének, a termesztéstől a fogyasztásig) a hálózatépítéséhez, projekt indításához, emellett projektinkubátor szerepet is betölt.

A szervezet tagjai együtt keresik azokat kompetenciákat, megoldásokat, melyek csökkentik az élelmiszerpazarlás mértékét és az élelmiszerhulladék megelőzésére fókuszálnak. A STREFOWA projekt zárásaként létrejött egyesülethez lehet csatlakozni az alábbi linken:  http://www.reducefoodwaste.eu/join-network.html

Esélyteremtő üzlet, Jövő gazdasága, Zöld egyensúly és Mindenki társadalma kategóriában ismerte el az Effekteam a vállalatok hatékony környezeti és társadalmi befektetési programjait. Az Effekt 2030 díjat azok a változások iránt elkötelezett gazdasági szereplők kaphatják meg, akik a tőkéjüket és más erőforrásaikat olyan projektekbe, termékekbe, szolgáltatásokba vagy vállalkozásokba fektetik be, amelyek pozitív és mérhető hatást fejtenek ki, értéket teremtenek a befektetők és a közösségek számára egyaránt. A díjat a Közösség. Hatás. Jövő. című konferencián adták át.

Az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díja azzal a céllal jött létre, hogy bemutassa a vállalatok és innovatív kezdeményezéseik példaértékű programjait, az elismerésükkel hozzájáruljon az üzleti és startup szektor társadalmi szerepvállalásának, fenntarthatósági kezdeményezéseinek erősítéséhez, inspirálja a vállalati döntéshozók ilyen irányú szakmai munkáját és ösztönözze őket személyes szerepvállalásuk növeléséhez. A díj kategóriáit az ENSZ által meghatározott és 2030-ra elérendő Fenntartható Fejlődési Célok alapján alakították ki, így Esélyteremtő üzlet, Jövő gazdasága, Zöld egyensúly és Mindenki társadalma kategóriában pályázhattak a cégek. A zsűri kategóriánként 3-3, vagyis összesen 12 vállalatot juttatott a döntőbe.

„Az értékelés során a szervezetünk szlogenjét is tükröző szempontokat vettünk figyelembe: a közösség, a hatás és a jövő dimenziói mentén vizsgáltuk a programok kölcsönösségét, mérhető eredményeit és innovatív szemléletét. Olyan projektek kerültek kiválasztásra, amelyek mérhető, pozitív társadalmi és környezeti változásokat eredményeznek és összhangban állnak a cég üzleti tevékenységével. A jövő a fenntartható üzleti modelleké, ezt azonban csak az érintettekkel összhangban, szektorokon átívelő partnerségben, együttműködve lehet elérni”– mondta dr. Molnár Klára, az Effekteam igazgatója.

Az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díját Esélyteremtő üzlet kategóriában a Tesco-Global Áruházak Zrt., az Élelmiszermentés a Tescónál program kapta. A program keretében a több mint 170 áruház dolgozói naponta összegyűjtik a már nem eladható, de még fogyasztható élelmiszereket a Magyar Élelmiszerbank és partnerszervezetei számára, akik szétosztják a rászorulók között. Eddig 53 millió adag ételnek megfelelő élelmiszert adományoztak. Shortlistesként elismerésben részesült a Numil Kft., Nutricia Otthonápoló Szolgálata, amely évente 1500 szondával táplált betegnek és hozzátartozóinak nyújt segítséget, valamint a Liferay Hungary Kft. Employee Volunteer Programja, amelynek keretében az InDaHouse Egyesület munkáját támogatják, akik fiataloknak segítenek kitörni a szegénység-spirálból.

A Jövő gazdasága kategóriában az Invitech ICT Services Kft. vehette át a díjat. Okosfalu programjuk az egyedi igényeket figyelembe véve segíti a kistelepülések digitális felzárkózását, így járulva hozzá például az oktatás vagy az egészségügy fejlesztéséhez, az esélyegyenlőségi programok megvalósításához, az idegenforgalom élénkítéséhez vagy a helyi vállalkozások megerősítéséhez. Döntős volt a K&H Csoport Start it @K&H startup vállalkozásokat támogató nagyvállalati inkubátorprogramja és az UniCredit Bank Hungary Zrt. Lépj velünk! társadalmi innovációs programja. Utóbbi olyan szervezetek kezdeményezései mellé áll, melyek fenntartható módon csökkentik a hátrányos helyzetű közösségek gazdasági kiszolgáltatottságát.

Zöld egyensúly kategóriában a zsűri díjazottja az E.ON lett. Az E.ON EnergiaKaland program célja, hogy segítsen a pedagógusoknak az energiatudatosság kialakításában és a gyerekeknek az energiával kapcsolatos tudás bővítésében. A szakminisztériummal közösen kialakított projekt 5-tól 18 éves korig kínál az energiával kapcsolatos ismeretanyagot óvodások, diákok és tanáraik számára. Döntős volt a SPAR – A vásárlókkal együtt a környezet védelméért energiatakarékos és környezetkímélőbb megoldásokat kínáló globális programja; valamint a Procter&Gamble GoGreen belső munkatársi érzékenyítés a környezetvédelem iránt kezdeményezése.

A Mindenki társadalma kategóriagyőztese a Coca‑Cola Magyarország lett. Az #énjövőm program hátrányos helyzetű fiataloknak, kisgyermekes szülőknek és fogyatékkal élőknek nyújt gyakorlati tudást, motivációt ahhoz, hogy visszataláljanak a munka világába. Már több mint 6200 résztvevőt vontak be a munkavállalást megkönnyítő, ingyenes képzéseikbe.

Elismerésben részesült az OTP Bank Nyrt. az Akadálymentesítési program és szemléletformáló kampányáért, melynek keretében a vakok számára „beszélő” bankjegykiadó automatákkal, a hallássérültek ügyintézését segítő videó-tolmácsszolgáltatással és érzékenyített ügyfélhívó rendszerrel szerelte föl több száz fiókját. Shortlistes volt az Accenture Kft. Skill2Succeed – Rajtad áll a jövőd programja is, amely a hátrányos helyzetű gyermekeknek segít megoldani a mindennapi élet kihívásait.

A nagyközönség a legtöbb szavazatot a Tesco-Global Áruházak Zrt., Élelmiszermentés a Tescónál programjára adta, így a Közönségdíj is az övék lett. A zsűri idén különdíjat is átadott: az Effekt 2030 Különdíjasa az OTP Bank Nyrt. lett, a mindenki számára egyenlő eséllyel használható infokommunikációs környezet megvalósítását támogató fejlesztéseiért, valamint a szakmai és civil szervezetekkel történő szoros együttműködéséért.

A zsűri tagjai voltak: Matolay Réka, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense, Nagy Bálint a Pénzcentrum.hu, az Agrárszektor és a HelloVidék lapigazgatója, Pogány Éda Glória, a Syngenta kelet-európai régiójának üzleti fenntarthatósági vezetője, Szabó Gyula, az Ökoszolgálat Magyarország kuratóriumi elnöke és Veiszer Alinda televíziós és rádiós szerkesztő-műsorvezető, újságíró.

Közel 2 tonna hulladékot gyűjtöttek össze önkéntesek a Tisza-tónál- A Nemzetközi Hulladékgyűjtési Világnap alkalmából a Coca‑Cola Magyarország munkatársai a PET Kupával közösen ismét akciót szerveztek

Cipők, flakonok, PET-palackok és számos egyéb szemét szennyezi a Tiszát, annak ártereit, nádasait. Múlt hét péntekén több mint 1,8 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a Coca‑Cola Magyarország és a PET Kupa önkéntesei a Kisköréhez közeli Tisza szakaszon a Hulladékmentes Tisza program keretében. A Nemzetközi Hulladékgyűjtési Világnaphoz kapcsolódva ez volt a program második akciója, amely túlszárnyalta a júliusit, amikor 1,5 hulladéktól szabadították meg a folyót. A kezdeményezéshez Vereckei Ákos kajak-olimpikon is csatlakozott.

A Tisza és a Tisza-tó lenyűgöző természeti adottságokkal rendelkezik, kedvelt pihenő- és horgászhely mind a belföldi, mind a külföldi turisták számára. Ugyanakkor az árvizekkel minden évben hatalmas mennyiségű uszadék, szerves anyag és kommunális hulladék vonul le itt, jelentős részük Ukrajnából, Romániából kerül a vízbe. A folyó hazai szakaszán a Kiskörei Vízlépcső az első olyan műszaki létesítmény, amely a szemétáradatot megállíthatja, megkímélve ezzel az alsóbb szakaszokat.

A probléma hatékony megoldásához összefogásra van szükség.  2019 nyarán a vízügyi, a civil és a vállalati oldal együtt jelentette be, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a PET Kupa és Coca‑Cola Magyarország közös erővel igyekszik a kihívást kezelni. A PET Kupa évek óta szervez hulladékgyűjtő akciókat a Tiszánál, ehhez csatlakozott a Coca‑Cola, hogy a cég globális alapítványa biztosította 73 millió forintos anyagi támogatás és munkatársaik önkéntessége révén nyújtson segítséget a helyzet felszámolásában. Így indult el nyáron a kétéves Hulladékmentes Tisza projekt, amely célja a folyamatos védekezés, a hulladék gyűjtése és újrahasznosítása – azaz a folyó egyre nagyobb mértékű megtisztítása.

Az első, nyári akció során 70 vállalati önkéntes összesen 1,5 tonna hulladékot gyűjtött be a PET Kupa segítségével. Ezúttal, a szeptember 27-i második aktivitásra Tiszanána kikötőjébe, Dinnyéshátra közel 100 munkatárs érkezett a Coca‑Cola Magyarországtól, csatlakozva a szeptember 21-i Nemzetközi Hulladékgyűjtési Világnap (World Cleanup Day) célkitűzéseihez.

Kenuba szállva és a parton a vízfelszínről, nádasokból, ártérből szedték össze a szemetet, az összegyűjtött hulladékot pedig helyben szelektálták is a résztvevők, hogy újrahasznosíthassák az arra alkalmas darabokat. „A mai nappal célunk, hogy egy nagy hulladéktömegtől megszabadítsuk a természetet, és átadjuk a körforgásnak a műanyag-hulladékot.” – mondta az egyik Coca-Colás önkéntes. Kollégája arról is mesélt, milyen mennyiségű és változatos szemetet fedeztek fel: „Találtunk sportcipőt, papucsokat, flakonokat, de még egy fél kukát is… elképesztő mennyiségű szemetet találtunk”. Az egyre halmozódó zsákok és a megtisztított területek látványa csak fokozta a lelkesedést: „Nagyon jó érzés, hogy több mint száz zsákot összegyűjtöttünk, és ehhez én is hozzájárulhattam.” – tette hozzá egy másik önkéntes.

Ennek a második akciónak az eredménye túlszárnyalta az elsőt: most 170 zsáknyi, több mint 1,8 tonna hulladéktól tisztították meg a Tiszát – amelyben a kommunális hulladéktól kezdve üveg, fém és PET alapú kidobott tárgyak egyaránt megtalálhatók voltak. Ezek nagy részét típustól függően helyben szelektálták is. Az eseményen Vereckei Ákos, kétszeres olimpiai, hatszoros világbajnok kajakozó is részt vett.

„Évekkel ezelőtt láttam egy filmet a PET Kupáról, és rögtön azonosulni tudtam vele, hiszen ötvözi a természet iráni szeretetem és a sportolói múltamból adódó komfortérzetemet a vízen”-mondta. Az olimpikon még akkor írt is a szervezőknek, végül 2015-ben a PET Kupa fővédnöke, 2018-ban pedig PET Mestere lett.

„A már korábbi elkötelezettségemen túl most azért csatlakoztam a Hulladékmentes Tisza önkéntes napjához, mert szeretném, ha minél több ember megismerné a helyzetet, és mozgósítaná saját magát és környezetét. Fontos már a jövő generációját is környezettudatosságra nevelni, A gyerekeim, amikor korábban elhoztam őket egy PET Kupára, megdöbbentek azon, hova vezethet, ha nem figyelünk oda, mit hova dobunk. Egyszer hallottam egy találó mondatot, amit itt különösen érvényesnek érzek: Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”

Megéri városainkat okosvárossá alakítani, hiszen az ilyen települések amellett, hogy segítik a gazdasági növekedést, fenntartható módon működnek, és a lehető legjobb életminőséget biztosítják lakóik számára. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy az okosvárosok kialakításához és működtetéséhez elengedhetetlen a megújuló energia (nap- és szélenergia) használata – derül ki a Deloitte tanulmányából.

A világ energiafogyasztásának 70 százalékát jelenleg a városok teszik ki, amelyek szoros kölcsönhatásban állnak a közműcégekkel. Ezek a vállalatok a városok okosvárossá fejlődésében kulcsszerepet játszanak, míg a közműcégek számára a városok jelentik az egyik legnagyobb növekedési lehetőséget. A közműszolgáltatók a meglévő infrastruktúrájukon keresztül, amely az okosvárosok működési alapját biztosítja, közvetlen kapcsolatban állnak a fogyasztókkal, amely következtében a legmodernebb megoldások (okosmérő, elektromos autótöltő stb.) elterjesztésével ügyfeleik edukálásához is hozzájárulnak. Egy áramszolgáltatással foglalkozó vállalat üzleti döntései közvetlen hatással vannak nemcsak az adott város energiatermelési módszereire, de közlekedésére és környezeti állapotára is.

Ahhoz, hogy a közműszolgáltatók betöltsék városfejlesztési szerepüket és hozzájáruljanak az okosvárosok kialakulásához, első lépésként különféle érzékelők segítségével, lehetőleg minél szélesebb körben kell adatokat gyűjteniük. A következő lépésként meg kell tanulni ezeket az adatokat feldolgozni és felhasználni. Akkor jelenthető ki, hogy egy közműcég képes egy okosváros működtetésére, ha a begyűjtött adatokat tudja elemezni és használni.

„A közműcégek számára a régi infrastruktúra összehangolása a legmodernebb módszerekkel nagy kihívást jelent, azonban egyre több nemzetközi példa van arra, hogy az okosvárossá formálódó települések esetében a megújuló energia használata felpörgeti a gazdaságot, fenntarthatóan működővé és élhetőbbé teszi az adott várost. Emellett, az okosvárosok a megújuló energiát használó épületek és az elektromobilitás terjedése révén a hagyományos városoknál fenntarthatóbban működnek” – mondta Mező Csaba, a Deloitte Magyarország energiaszektorának vezetője.

Nemzetközi példák

Georgetown 2017 óta teljes energiaszükségletét nap- és szélenergiával fedezi, ennek hatására az áram ára 2011 és 2017 között kilowattóránként 11,4 centről 8,4 centre csökkent. San Diego széles körben kezdett tetőtéri napelemeket használni, aminek hatására megnőtt a városban tevékenykedő innovatív megoldások fejlesztésével, gyártásával és üzemeltetésével foglalkozó vállalkozások száma, így új munkahelyek jöttek létre. Adelaide-ban az energiaszolgáltató ezer tetőre telepített napelemet kapcsolt hálózatba egy 5 megawatt kapacitású minierőművet hozva létre. A lépésnek köszönhetően a város olcsó, tiszta energiához jutott és csökkentette a hagyományos energiahordozók használatát. A másik példa Calgary, ahol ma már kizárólag szélerőművekkel teremtik elő a tömegközlekedés energiaigényét.

A megújuló energiát használó okosvárosok magasabb életminőséget kínálnak lakóiknak azáltal, hogy egészségesebb, élhetőbb környezetet teremtenek. Az ott élők mindennapjaira kedvező hatással van, hogy Koppenhága vagy London autómentes zónákat alakított ki, illetve hogy Párizs 2030-ra betiltja a belsőégésű motorok használatát. Az ilyen környezetben élő épületüzemeltetők és városlakók könnyebben rávehetők arra, hogy saját energiatermelési és tárolási lehetőségeiket felhasználva egyszerű energiafogyasztókból energiatermelőkké váljanak, tovább emelve ezzel városuk életminőségén.

„Nagyon fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a közműtársaságok önmagukban nem képesek a megújuló energiát használó okosvárosok létrehozására. Egy ilyen élőhely leginkább egyfajta ökoszisztémaként működik, ahol az országos, a regionális és a városi hatóságoknak, a közműcégeknek, a kutatóknak, a befektetőknek, a technológiai vállalkozásoknak és maguknak a polgároknak is komoly befolyásuk van a rendszer működésére és közös együttműködés kell a rendszer működtetéséhez” – tette hozzá Mező Csaba.

A Deloitte Renewables (em)power smart cities tanulmánya itt érhető el.