Egymás után két rangos környezetvédelmi elismerést is kapott a Budapest Airport: a napokban adták át az Ozone TV „Zöld Díját” a budapesti repülőtérnek, korábban pedig a Telekom „Delfin Díját” vehették át a repülőtéri szakemberek.

 

A Budapest Airport a tavalyi évben érte el egy szigorú nemzetközi ellenőrzés után az ún. karbon semleges státuszt, ami azt jelenti, hogy a budapesti repülőtér működése során különböző intézkedésekkel sikerült egyensúlyba hozni a repülőtér fosszilis energiafelhasználását. Ennek a nemzetközi mérőegysége a széndioxid-lenyomat, azaz a (angolból fordítva) karbon-lábnyom. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér szakemberei azonban nem pihennek a babérjaikon, számos egyéb programot is beindítottak, amelyek mind a fenntartható fejlődést és a környezettel harmónikus működést helyezik előtérbe. Ilyen pl. a GreenAirport program, amelyhez számos repülőtéri cég és a környező önkormányzatok képviselői csatlakoztak.

Az Ozone Díjjal olyan szervezeteket, valamint kis- és nagyvállalatokat ismernek el, amelyek működésük, hétköznapjaik során törekszenek arra, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjanak maguk után.  A díjazottaktól elvárják, hogy kiemelt fontossággal kezeljék a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést, akiknél a kreativitás és a környezettudatosság ötvözéséből hasznos példaértékű megoldások születtek és születnek a jövőben. A díjat a környezetvédelemmel foglalkozó szaksajtó javaslatai alapján olyan zsűri ítéli oda, amelynek tagjai az élet legkülönbözőbb területén szereztek értékes tapasztalatokat a fenntartható működésről.

„Nagyon büszkék vagyunk, sikerült, elnyernünk az Ozone TV és a szakemberek által odaítélt díjat, hiszen előttük is sikerült demonstrálnunk, hogy készek vagyunk a légiközlekedésből adódó előnyöket megosztani azokkal, akik a közvetlen környezetünkben laknak és élnek.” – jegyezte meg Szarvas Gábor, a Budapest Airport környezetvédelmi igazgatója a díj átadásakor. Azt is kiemelte, hogy a Budapest Airport a jövőben egyre újabb partnereket próbál megnyerni a fenntartható repülőtéri működés ügyének. Így egyebek mellett folytatódik a gázüzemű repülőtéri járművek elektromos meghajtásúra történő cseréje, napirenden van a LED-világítás széleskörű elterjesztése, ami szintén jelentős energia megtakarítást tesz lehetővé nagyobb fényteljesítmény mellett.

A Zöld Díjat odaítélő Ozone TV lehetőséget biztosít a Budapest Airportnak arra, hogy a képviselői az Egyenlítő c. műsorban ismertessék azokat a tervezett intézkedéseket, amikkel hozzájárulhatnak a fenntartható repülőtéri működés teljeskörű megvalósulásához.

Korábban a Budapest Airport elnyerte a Telekom által alapított Delfin Díjat is, amit a nagyvállalati kategóriában ítéltek oda. Ezt az elismerést is a Magyarországon működő nagyvállalatok közül olyanoknak adományozzák, amelyek tevékenységükkel összefogják a gazdaság egy-egy területének szereplőit és közös, a fenntarthatóságot célzó programot valósítanak meg.

Sztárszülők és szakemberek tartottak eszmecserét a kisgyermekes szülők munkaerőpiaci esélyeiről

A családosok kibeszéletlen problémái és történetei voltak terítéken a Coca-Cola HBC Magyarország és a Loffice Coworkid közös rendezvényén. A #jövőanyukája interaktív napra körülbelül száz anyuka látogatott el, többen csemetéikkel együtt. Amíg az apróságokra a helyszínen biztosított játszóházban vigyáztak, a mamák a munkaerőpiacra való visszatéréshez, karrierjük folytatásához vagy újrakezdéséhez kaptak tanácsokat, ötleteket és rengeteg biztatást.

 Hogyan legyünk egyszerre jó szülők és sikeresek a karrierükben? Lesz elég időnk a gyerekeinkre és erőnk a munkánkra? Teljesíthetünk-e jól mindkét szerepben? Kihez forduljunk, ha úgy érezzük, nem megy? Lehetünk önmagunkkal elégedettek, ha meg sem próbáljuk? Ezek a kérdések álltak a 2018. október 10-i esemény fókuszában, de kiemelt hangsúlyt kaptak azok a gyakorlati tudnivalók is, amelyek megkönnyítik a munka világában való eligazodást a kisgyermekesek számára (is). A napot egy interaktív kerekasztal nyitotta, ahol a hallgatóságnak is lehetősége nyílott a beszélgetésben való részvételre az ún. fishbowl formátumnak köszönhetően.

 „Nem értem, hogy a munkaadók miért nem kapkodnak két kézzel a gyermekes anyukák után. A gyermekvállalás érett gondolkodású, az időgazdálkodáshoz is remekül értő nőket farag a lányokból” – állapította meg Dr. Juhos Andrea, HR és business coach, a Lee Hecht Harrison Magyarország ügyvezető partnere a #jövőanyukája kerekasztalon. Szerinte ugyanis a szülőség olyan tulajdonságokkal vértezi fel az embert, amelyekre a munkahelyen óriási az igény.

„A legjobb dolog, ami történt velem az életben, hogy vannak gyerekeim. Mindennap tanulok tőlük valamit, és egészen biztos vagyok abban, hogy sokkal jobb vezető és szakember lettem általuk” – tette még hozzá Andrea.

A tipikus magyar munkaadó azonban nem ennyire felvilágosult: a beszélgetés során több anyuka számolt be arról, hogy az a tény, hogy gyermeket nevelnek, jellemzően nem vált előnyükre az állásinterjúkon.

Palya Bea népdalénekes, előadóművész a tőle ismert tűzzel ecsetelte, mennyire fontos, hogy az anyukák merjék felvállalni a saját elvárásaikat:

 “Két pici múzsa, életem legizgalmasabb két kis lénye: két kislányom. Általuk nyertem felvételt a szeretet magasiskolájába. Velük létezem, és részben belőlük dolgozom. Az éneklés és a dalszerzés: életem másik szenvedélyes területe, kiteljesedés, életfeladat, szolgálat. Anyaság és éneklés – mindkettőt imádom. Mindkettő én vagyok. Miért kellene választanom?”

Ezt erősítette meg a beszélgetésbe becsatlakozó, négyhónapos kislányával érkező Gál Judit, az Auchan kommunikációs igazgatója, aki biztatónak nevezte a munka és magánélet egyensúlyának megteremtése terén az utóbbi években végbement változásokat.

A moderátori szerepet betöltő Veiszer Alinda műsorvezető ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ezeket a feltételeket inkább a vezető pozícióban lévő nők képesek elfogadtatni: a munkahelyi hierarchia alacsonyabb fokán állók – ahogyan ezt a későbbi hozzászólások is alátámasztották – jóval kevésbé tudják érvényesíteni az érdekeiket. Emiatt, továbbá a négy- és hatórás álláshelyek, valamint a távmunka hiánya miatt, sokan közülük nem is tudnak visszatérni a munkába.

Hasonló okokból kezdett saját vállalkozásba Kádár-Papp Nóri, a Gyerünk, Anyukám! online edzőterem alapítója.

„A kisgyerekes évek alatt megtanultam, hogy amikor azt hiszed, már nincs lejjebb, mindig kiderül, hogy van. A jó hír az, hogy onnan, ha nem is könnyen, de mindenképpen van út felfelé” – mondta Nóri, aki szerint az anyaság úgy is felfogható, mint esély az újrakezdésre. Érdemes tehát munkát, perspektívát, életmódot váltani.

A vállalkozáshoz azonban nem elég a jól átgondolt üzleti terv, hanem önbizalom, lelkesedés és partner is kell. Ez utóbbiban egy férj és apa is fontos szerepet kaphat. McMenemy Márk rádiós és televíziós műsorvezető szerint a mai apukák mások, mint a régiek: bár az anyákétól továbbra is eltérő a szerepük, többet vannak otthon, jobban kiveszik a részüket a gyereknevelésből, mint korábban.

„Kinek a hasán (jobb esetben) ugrálnak, kinek kell végkimerülésig dobálni a srácokat a vízben, a soha véget nem érő birkózásokat elszenvedni, alvó gyereket emeletre cipelni, fájó háttal kocsiból kiemelni, biciklin, hordozóban hurcibálni?! Hát nekünk, az apukáság igájába hajtott férfiaknak! Vége, követeljük, hogy mi is ANYUKÁK lehessünk végre! Egészen édes-anyák gyűrűjében, az apaság lángoló pallosaként éneklem majd meg ismeretlen férfitársaim, és persze a saját hőstetteim” – hívta fel a figyelmet Márk az apák hasonló élethelyzetére.

Az érzelmes történeteket és tanulságos „esettanulmányokat” is felhozó kerekasztal után az anyukák Dr. Sinkó Erika és Balla Ágnes #énjövőm trénerek hatórás workshopján vettek részt, ahol közösen keresték tovább, miként tudják a munkaerőpiacon is hasznosítani azokat a tapasztalatokat, amelyeket a gyerekeikkel töltött idő alatt szereztek.

A #jövőanyukája interaktív nap nyitotta meg az #énjövőm oktatási program legújabb fejezetét. A Coca-Cola HBC Magyarország 2017-ben indította el a fiatalkori munkanélküliség visszaszorítását célzó kezdeményezését, amelynek keretében ingyenes, egynapos képzéseket nyújtanak nagyrészt 18-30 év közötti inaktív, képzésből, oktatásból és a munkaerőpiacról kiesett fiataloknak. Ezeken a tréningeken önismeretet, önfejlesztést és kommunikációt tanulnak, kapcsolati hálót építenek a résztvevők, olyan készségekre tesznek szert, amelyek az elhelyezkedésben segítik őket. Az indulás óta már több mint 1000 budapesti és vidéki fiatal részesült a képzésekben, 2020-ig viszont 8000 ezer fiatalt vonnak be a programba. A Coca-Cola HBC és a Loffice Coworkid célja, hogy ezzel a misszióval elősegítsék a kisgyermekes szülők munkaerőpiaci érvényesülését.

Az eseményen készült fotók az alábbi linkről tölthetőek le:

https://drive.google.com/open?id=1Q-AIWhQiBMwDMqzyDEyw5PyVxCbaLiz7

2018 szeptember 13-án ismét bejelentésre kerültek az éves Dow Jones fenntarthatósági indexek (DJSI) eredményei. Az 1999-ben induló DJSI minden iparágban elismeri a vezető vállalatok gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményét.

A Randstad büszke arra, hogy ebben az évben is tagja lehet a „DJSI World” valamint „DJSI Europe” Professzionális Szolgáltatás ágazatának egyaránt. A RobescoSam kategóriájuk legjobbjaként értékelte a vállalatot számos mutató alapján, mint például a kockázat és válságkezelés.

Jacques van den Broek a Randstad CEO-ja így nyilatkozott: „A Dow Jones fenntarthatósági indexbe való felvételünk azt mutatja, hogy jó úton haladunk, hogy hozzájáruljunk egy jobb társadalom alakulásához.

Eddigi örökségünk alapján tudjuk, hogy az empátiánk, intuíciónk és az emberek iránti szenvedélyünk eredményesnek bizonyul. Hisszük, hogy ez, a vállalatunk emberi oldala teremt valódi különbséget. Végső célunk, hogy 2030-ig világszerte 500 millió ember életét tegyük jobbá. Célunk ösztönöz bennünket arra, hogy  olyan jelölt és ügyfélélményt teremtsünk meg, amelyhez a lehető legoptimálisabban ötvözzük a technológiát és az emberi erősségeket. Így tehetjük jobbá igazán az emberek életét.” 

Az ING Bank megkezdi 500 milliárd eurós hitelállományának az átalakítását a párizsi megállapodás céljainak elérése érdekében, miután kidolgozta a 2˚ befektetési kezdeményezés (2˚ii) szerinti pontos módszert. A Párizsi Megállapodás célja, hogy az éghajlatváltozás következtében a globális felmelegedés maximum két fok vagy annál alacsonyabb legyen.

Az ING már több éve dolgozik azon, hogy hogyan lehet a klímaváltozás hatását a hitelezési portfolión a leghatékonyabban mérni. Miután először emisszió-finanszírozási alapon történő megközelítéssel próbálkozott, amelyet végül is nem lehetett használni, más módszereket keresett a méréshez és a hitelportfolió átalakításához.
2018 elején az ING 2˚ii-val együttműködve kiterjesztette a vállalati hitelezési portfoliókra a kezdeményezés tőke – és kötvényportfóliókra meglévő 2 ° C-os forgatókönyvi elemzési keretét – az úgynevezett Párizsi Szerződés Tőke Átmeneti Felmérés, másként a PACTA eszközét. Ennek eredményeképpen a 2˚ii és az ING együttesen vezető szerepet töltött be, és sikeresen kifejlesztett egy olyan módszertant, amely alapul szolgálhat a nemzetközi bankok számára a tudományos alapokon kijelölt céljaikra vonatkozóan. Az ING ezt nevezi Terra megközelítésnek.


„Nagy örömmel tölt el, hogy olyan multinacionális bank, mint az ING, segített nekünk kidolgozni ezt a módszertant pénzügyi szolgáltatók számára ” – mondta Jakob Thomä, a 2˚ii ügyvezető igazgatója. „A módszertan – és ennek eredményeképpen 2 ° C-ra igazított portfóliók – fontos szerepet játszhat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Reméljük, hogy a többi bank követni fogja és elfogadja ezt a módszert. ”
Más mérési módszerekhez képest ez a tudományos alapú megközelítés végső soron jelentős hatást gyakorolhat, mivel lehetővé teszi a bankoknak, hogy pénzüket olyan technológiák finanszírozása felé irányítsák, amelyek alacsony széndioxid-kibocsátású jövőt támogatnak azok helyett, melyek csak a szénben gazdag múltat mérik.
A megközelítés azokra az ágazatokra összpontosít, amelyek a legtöbb üvegházhatást okozó gázkibocsátást eredményezik. Azokra a technológiai változásokra is összpontosít ezen kívül, amelyeket az említett ágazatokban a vállalatoknak meg kell tenniük annak érdekében, hogy összhangba kerüljenek a Párizsi Megállapodás éghajlati céljaival.
Nem elegendő például az autógyártók számára a károsanyag-kibocsátás csökkentése kevesebb benzinüzemű személygépkocsival – még több elektromos autót is szükséges gyártaniuk.
„A bankoknak felelősségük van abban, hogyan finanszírozzák a változásokat és mi teszünk is érte” – mondta Isabel Fernandez, az ING Wholesale Banking vezetője, aki bejelentette a Terra módszert a San Franciscoi Globális Éghajlati Csúcstalálkozón. „Hisszük, hogy a Terra lehetővé teszi számunkra, hogy valódi különbséget tegyünk.”
A PACTA eszközhöz hasonlóan a Terra szintén nyílt forrású. Az ING együttműködik más bankokkal és érdekelt felekkel, hogy ösztönözze őket arra, hogy ezzel a módszertannal dolgozzanak.
„Minden bank számára előnyös lesz ez az iparági szabvány, nagyobb átláthatóságot ad a párizsi megállapodás éghajlati céljaival való összehangolásukhoz, és ennek következtében a kollektív hatékonysághoz az éghajlatváltozás elleni küzdelemben” – tette hozzá Fernandez.
Bővebben: www.ing.com

Bővebb informáciért tekintse meg az ING videóját.

Sűrű időszakon van túl az ALTEO, hiszen az utóbbi hónapokban több mérföldkőnek számító eredményt is elért a vállalat a fenntarthatóság területén: elkészült a cég 2. Fenntarthatósági Jelentése, valamint megkezdte tesztüzemét a régióban egyedülálló akkumulátoros villamosenergia-tároló.

Nyár végén átadták azt a Kelet-Közép-Európában és Magyarországon is egyedülálló akkumulátoros villamosenergia-tároló létesítményt, amelynek megvalósítására, tesztüzemére és integrációjára közel 500 millió forintot nyert a vállalat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán. A támogatott program keretein belül létrejött projekt, amely a magyar villamosenergia-rendszer támogatásán túl az időjárásfüggő energiaforrások hasznosításának tervezhetőbbé tételére fókuszál, összesen 1,1 milliárd forintból valósul meg.

A projekt első szakaszaként készült el a most átadott villamosenergia-tároló, amelynek az üzembe helyezése után megkezdődik a tesztelési időszak és a működési tapasztalatok begyűjtése. A K+F projekt további fázisaiban sor kerül még a meglévő szabályozó központ fejlesztésére, egy villamos energia alapú hőtermelő berendezés létesítésére és az időjárásfüggő termelőegységek magasabb szintű piaci (szabályozási központi) integrációjára is.

Ugyancsak az elmúlt hónapok eseményei között szerepel az is, hogy az ALTEO kiadta a második Fenntarthatósági Jelentés is, amely bemutatja, hogy mit tesz az ALTEO a fenntartható vállalatirányítás zászlaja alatt. Az ALTEO egyébként tavaly döntött úgy, hogy példamutató módon elkészíti első Fenntarthatósági Jelentését. A 2016-os jelentés akkora sikert aratott a szakmában, hogy elnyerte a Deloitte Zöld Béka Díjat.

 

 

A vállalat aktuális jelentéséből kiderül többek között, hogy:

  • a vállalat munkavállalóinak száma közel 15%-al nőtt 2017-ben;
  • a vállalat beépített villamos teljesítményének 23%-át megújuló erőművek adták;
  • összesen 5 706 óra képzést biztosított az ALTEO, átlagosan fejenként többet, mint 25 óra;
  • 2017-ben a beszállítók 95%-a magyar vállalkozás volt.

A felelős vállalatirányítás gyakorlati ismérveire, illetve az ALTEO fenntarthatóság iránti elköteleződésére sokan voltak kíváncsiak az 56. Közgazdász-vándorgyűlésen, ahol ifj. Chikán Attila osztotta meg a saját tapasztalatait a hallgatósággal.

Fenntarthatósági szempontból a MOL továbbra is az egyik vezető vállalat a közép-kelet-európai régióból, amely bekerült a világ legjobbjai közé. A vállalat immár három egymást követő évben szerepel a Dow Jones Fenntarthatósági Indexben.

A RobecoSAM által végzett éves fenntarthatósági elemzés eredményeképpen a MOL az Upstream valamint az integrált olaj- és gázipari cégek világrangsorában a legjobb 15% közé került fenntarthatósági teljesítménye alapján, és az egyetlen feltörekvő európai vállalat az Indexben.

1999-es alapítása óta a Dow Jones Fenntarthatósági Index a vállalatok környezeti és társadalmi teljesítményét, valamint gazdasági fenntarthatóságát vizsgálja, és a tagságot csak azon társaságoknak ítélik oda, amelyek a saját iparágukon belül a legjobbak közé tartoznak a megadott fenntarthatósági kritériumok alapján. Az index a fenntarthatósági mérőszámok (23 elsődleges és 100 másodlagos kritérium) széles skáláját felvonultató összehasonlításon alapul. Éppen ezért csak a legjobbnak számító vállalatok kerülhetnek be a Dow Jones Fenntarthatósági Indexbe.

A fenntartható fejlődés iránti hosszú távú elkötelezettsége miatt a MOL különösen büszke arra, hogy az iparágon belül a kiemelkedő környezeti, szociális és irányítási eredményeket felmutató társaságok közé választotta mind a Dow Jones Fenntarthatósági Index, mind az MSCI Globális Fenntarthatósági Index, mind pedig a Sustainalytics besorolása szerint. Hosszú távú stratégiai átalakulásának részeként a MOL célja, hogy üzleti tevékenysége során továbbra is szem előtt tartsa a széndioxid kibocsátás csökkentését.

A MagNet Bank a gazdasági haszonnal egyenértékű jelentőséget tulajdonít a tevékenységével megtermelt környezeti és társadalmi értékeknek.

A körülöttünk lévő világ hitelekből épül.

Pénzintézetként úgy tudunk a legdirektebb módon pozitív hatást gyakorolni, ha olyan beruházásokra, tevékenységekre helyezünk ki forrásokat, melyek hozzátesznek a világhoz.

Fontos számunkra, hogy az így kifejtett hatásunkat – a többi értékalapú bankhoz hasonlóan – mérni, számszerűsíteni tudjuk. Ebből az igényből született meg az új Impact Scorecard rendszer, aminek a működtetéséhez, adatokkal való feltöltéséhez most a hitelezett ügyfeleink segítségét kérjük. A mérés, ugyanis, az ügyfélkörünk által szolgáltatott adatokat összegzi, így hoz létre egyetlen mérőszámot, amely megmutatja a MagNet által kihelyezett hitelek hatását.

Miről ismerszik meg az értékteremtő vállalkozás?

Az, hogy mi mekkora értéket képvisel, kicsit sem triviális. Hosszú utat tettünk meg, mire – nemzetközi standardokat is figyelembe véve – meghatároztuk, milyen paramétereket mérjünk. Ilyen ismérvek például a működés átláthatósága, a méltányos munkahelyi feltételek megteremtése, a környezeti szempontok figyelembevétele, vagy csak egyszerűen épp a rendszeres adófizetés.

Miért jó értékszemlélettel működni?

A nyilvánvaló jóérzésen túl, az értékteremtés megkülönbözteti a versenytársaitól, lojális ügyfélkört eredményez és megtartó ereje van a munkatársai felé is. Sőt, a MagNet Banknál döntő fontosságú szempont lehet a hitelbírálat folyamán. Kollégáink örömmel segítenek abban, hogy miként teheti vállalkozása mindennapi működését még inkább értékközpontúvá.

Párizsi Megállapodás, 17 fenntartható fejlődési célkitűzés, amelyeket a világ állam és kormányfői 2015. szeptember 25-27. közötti csúcstalálkozóján fogadtak el.

Az ideális munkavállaló megtalálása nem lett egyszerűbb az elmúlt évhez képest, ráadásul a fluktuáció mértéke sem csökkent. Mit tehet a HR egy ilyen kihívássokkal teli munkakörnyezetben? Milyen eszközeik vannak erre a szakembereknek? A hazai HR trendeket és fizetéseket vizsgáló HR Trends and Salary Survey 2018 többek között ezekre a kérdésekre is választ ad.

A kutatás főbb megállapításai:

  • Folyamatos a toborzás: a megkérdezett vállalatok több mint fele még keres munkavállalót állandó pozícióra idén, míg közel harmada ideiglenes munkakörre toboroz jelölteket.
  • Bizonyos területeken égetőbb a munkavállalók keresése: az értékesítés, a termelés és az IT lesznek az év hátralevő részében a legaktívabb álláskínálók.
  • A toborzásban is vannak népszerű eszközök: a munkatársi ajánlást tekintik a leghatékonyabb és legsikeresebb módszernek.
  • Hasonló problémákkal küzdenek a jelöltek: a nyelvismeret és bizonyos „soft skill”-ek hiánya komoly probléma a jelölteknél.
  • Változatlan fluktuáció: hasonlóan alakul a fluktuáció mértéke a vállalatok többségénél, mint tavaly. Egy pozíció betöltésére legalább egy-három hónapra van szükség.

 

A teljes cikk és a letölthető kutatás itt érhető el: https://www.randstad.hu/workforce360/archivum/a-hr-aktualis-kihivasai-es-trendjei_225/

25. MENTA Konferencián 20. alkalommal adta át az IVSZ az informatikai szakma legrangosabb elismerését, a Gyurós Tibor Díjat. Az Év informatikai projektjének adományozott Gyurós-díjat az idén a  Waberer’s digitális megújulásával érdemelte ki.

 Gyorsabb fuvarok, alacsonyabb költségszint és károsanyag-kibocsátás, javuló versenyképesség – ezt hozta a belső digitális forradalom, amelynek keretében Európa egyik vezető szállítmányozója a mesterséges intelligenciára (AI) bízta a fuvarszervezés teljes folyamatát. A Microsoft felhőalapú AI-megoldásával a Waberer’s International iparági rekordot döntött hatékonyságban, csökkenő környezeti terhelés mellett.

A cég kamionjai 2017-ben közel 500 millió kilométert tettek meg Európa útjain, így a járművek kihasználtságának romlása vagy javulása, a felesleges várakozás vagy ennek elkerülése egyaránt eurómilliókban mérhető.  A működésük lényegét adó fuvartervezési folyamatok a legutóbbi időkig emberi erőre, kézzel vezetett táblázatokra épültek. A fuvartervezés kereteit szigorú uniós szabályok adják, de több tucat egyéb tényezővel is kalkulálni kell: ilyen a sofőrök munkabeosztása, a raktárak nyitvatartása, vagy az autópályákon kialakuló dugók.  Egy ennyire bonyolult rendszer kritikus üzleti folyamatainak emberi kapacitásokra épülő fejlesztése természetszerűleg korlátozott. A fuvartervező kollégák nagyszerű munkát végeztek, amikor A3-as lapokra nyomtatott táblázatok és jegyzetpapírok százaival zsonglőrködtek, de a Waberer’s gondolt egy nagyot és a mesterséges intelligenciára bízta ezt az embert próbáló feladatot.

„A Waberer’s megoldása tökéletes példa arra, hogy szinte minden magyar vállalkozásnál vannak területek, ahol a mesterséges intelligencia sokat javíthat az eredményességen. Ez a magyar gazdaság egészének fontos üzenet” – emelte ki a Gyurós Tibor díj kapcsán Bábel Gabriella, a Microsoft Magyarország megbízott ügyvezetője. Szerinte a projekt ázsióját az is emeli, hogy egy tradicionális, alapvetően nem digitális vállalat hosszútávú sikeréhez és hatékonyságának javulásához járult hozzá az innovatív felhőtechnológia.

A Waberer’s kifejezetten az összetett feladatok kezelésére tervezett technológiában gondolkodott. A logisztikai iparágra specializálódott Nexogen egy cégre szabott, Microsoft Azure-alapú mesterséges intelligencia-szolgáltatás formájában szállította a megoldást. A kiválasztáskor fontos szempont volt, hogy az Azure tökéletes összhangban működik a Waberer’s által használt nyílt forráskódú eszközökkel.

A megoldás bevezetése a felméréstől kezdve csaknem egy évig tartott. A felhőalapú, automatizált fuvartervező platform összetett matematikai modellek és algoritmusok segítségével képes hatékonyan és tévedhetetlenül egymáshoz rendelni a sofőröket, a szállítmányokat és az úticélokat. Bár működési mechanizmusa miatt kellően komplex és bonyolult, felhasználóbarátságát egyetlen pillanatig tévesztették szem elől a fejlesztők.

A Gyurós Tibor emlékére létrehozott díjat több kategóriában osztja ki az IVSZ. A legkiválóbb egyéni vezetői teljesítményt honoráló elismerés mellett három másik kategóriában is díjazzák a legnagyszerűbb IKT teljesítményeket: az év IKT ötlete/innovációja, 2018 IKT projektje, és a digitális oktatás nagykövete.

A Waberer’s és a Microsoft közös megoldását leíró angol nyelvű történet itt olvasható:  https://customers.microsoft.com/en-us/story/waberers-professional-service-azure-hu-Hungary

 

  • 100 pontból 85 pontot ért el az Allianz az ágazaton belül, így egymást követően most másodszor került a neves rangsor élére
  • A szektorban a vállalat lett a legjobb az éghajlati stratégia, a humántőke-fejlesztés, az információ biztonság, az adóstratégia és a pénzügyi integráció területén
  • Az Allianz elkezdi beépíteni a párizsi klímavédelmi egyezmény céljait tulajdonosi befektetéseibe és üzleti működésébe

A minősített biztosítótársaságok közül, 2017 óta egymás után második alkalommal az Allianz Csoport végzett az élen ágazatvezetőként a Dow Jones Fenntarthatósági Indexben (DJSI). A világ legelismertebb fenntarthatósági indexének közzétett eredményei szerint az Allianz 85 ponttal jelentősen az ágazat átlagos pontszáma (47) felett teljesített. A társaság 2000 óta szerepel a DJSI-ben, amely környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG) kritériumok alapján rangsorolja a vállalatokat. A Dow Jones Globális Tőzsdeindexben (DJGTSM) szereplő 2500 társaság közül csak a leginkább fenntartható vállalatok kerülnek fel a listára.

„Nagyon örülünk az eredménynek, mivel eszerint külső fenntarthatósági szakértők is elismerik, hogy előtérbe helyezzük az ökológiai, társadalmi és irányítási kritériumokat.” – nyilatkozta Günther Thallinger, az Allianz SE beruházásokért és ESG-területért felelős igazgatósági tagja. – „Felelős biztosítótársaságként, befektetőként és munkaadóként hozzájárulunk a pozitív társadalmi és gazdasági folyamatokhoz mindazokon a piacokon, ahol jelen vagyunk. Az Allianz mérhető ökológiai és társadalmi hozzáadott értéket teremt többek között fenntartható termékek, éghajlatbarát üzleti tevékenységek és társadalmi szerepvállalás révén. A múlt év fontos eredményei között említhetjük a következőket:

  • 165 ökológiai vagy társadalmi haszonnal bíró biztosítási és pénzügyi termék,
  • 5,6 milliárd euró befektetés a megújuló energia területén (2017. december 31-i adat),
  • az egy alkalmazottra eső ökológiai lábnyom csökkentése 17 százalékkal (2010-hez képest),
  • társadalmi szerepvállalás az alkalmazottak mintegy 80 000 órányi önkéntes munkája és jó ügyeket támogató, összesen 20 millió euró összegű adományok révén.

Az Allianz csatlakozott a „Tudományos alapú célok” (SBTi) elnevezésű kezdeményezéshez, és hosszú távú célokat jelölt ki az éghajlatvédelem terén. A biztosítási díjak befektetési stratégiájába a jövőben például beépülnek a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény céljai is. Ennek megfelelően 2050-ig a forgalomképes befektetések struktúrája a klímavédelmi célkitűzések megvalósítását támogatja majd, illetve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasági átalakulást elősegítendő, az Allianz aktív párbeszédet folytat más vállalatokkal, hogy azok is kidolgozzák és megvalósítsák saját éghajlatvédelmi céljaikat.

Allianz - Az Allianz 2018-ban újra a Dow Jones Fenntarthatósági Index első helyén végzett a biztosítási szektorban

A „Tudományos alapú célok” kezdeményezés keretében az Allianz jelenleg elismert klímaszakértőkkel, illetve nem kormányzati szervezetekkel és elkötelezett vállalatokkal működik együtt. A közös munka célja, hogy piacképes elemzési eszközöket fejlesszenek ki és ezzel támogassák a befektetőket a kétfokozatú cél integrálásában. Számos vállalat még mindig nem tudja pontosan meghatározni saját vagy az ellátási láncában szereplő vállalkozások üvegházhatásúgáz-kibocsátását, mivel nem állnak rendelkezésükre megfelelő adatok vagy eljárások.

„Még sok úttörő munka áll előttünk. Hosszú távú befektetőként a lehető legsürgősebben szükségünk van hatásos módszerekre, melyek segítségével értékelni tudjuk azon vállalkozások éghajlati stratégiáját, amelyekbe befektetünk. Az üzleti modellek alkalmazkodóképessége a kétfokozatú célhoz a jövőben döntő kiválasztási kritérium lesz a portfóliónk összeállítása során – jelentette ki Günther Thallinger. – Fontos, a globális felmelegedést minél gyorsabb mérsékelése, és ez csak akkor sikerülhet, ha az üzleti élet és a politika egy irányba tart.”

A kétfokozatú cél elérése érdekében az Allianz hosszú távon is jelentősen csökkenteni szándékozik saját kibocsátásait. Az egyik következő fontos intézkedésként arra törekszünk, hogy az Allianz csoport üzleti tevékenységéhez felhasznált elektromos energiát a következő néhány éven belül kizárólag megújuló forrásból szerezzük be.

A DJSI-ről

A DJSI a világ egyik legelismertebb fenntarthatósági rangsora. A DJSI a RobecoSAM vállalati fenntarthatósági értékelésre (CSA) épül. A CSA a vállalatokat az általuk nyilvánosságra hozott információk és fenntarthatósági megközelítésük átláthatósága, valamint a közvetlenül a vállalatoktól származó belső és bizalmas adatok alapján értékeli. Gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi kérdések széles körét veszi figyelembe, többek között az emberierőforrás-programokat, a vezetői juttatásokat, az adózási politikákat, a részvényesi jogokat, a megfelelési és korrupcióellenes programokat, a környezetgazdálkodást és teljesítményt, a társaság társadalmi szerepvállalását, az ügyfél-elégedettséget és számos egyéb dimenziót.