Közel 30 résztvevő – a szakminisztérium, a szakhatóságok, egyetemek, kereskedelmi és termelői szövetségek, civil szervezetek, az MTA, a média és az élelmiszerlánc többi szereplőjének képviselői – gyűlt össze 2019. szeptember 11-én Budapesten, a Syngenta Magyarország fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos érintetti fórumán.

A Syngenta felismerte, hogy itt az idő változtatni a működési modelljén egy fenntarthatóbb mezőgazdaság érdekében. A feladat: fenntartható módon megtermelni a Föld növekvő lakossága élelmezéséhez szükséges mennyiségű terményt, csökkenő mennyiségű és minőségű talajon, kevesebb vízzel, úgy, hogy az a lehető legkisebb környezetterheléssel járjon és a lehető legkedvezőbb társadalmi hatást érje el.

A Syngenta az elmúlt évben 90 országban, köztük Magyarországon is, összesen 150 érintetti fórumot szervezett, hogy meghallgassa a kutatók, kormányzatok, civil szervezetek, a sajtó és az élelmiszerlánc több szereplője véleményét arról, hogy mit várnak el a vállalattól: hogyan alakítsa át úgy a működését, hogyan fejlődjön úgy, hogy a lehető legjobban segítse egy fenntartható mezőgazdaság létrejöttét.

Összegyűjtötték, elolvasták és elemezték a többezer visszajelzést, összevetették saját képességeikkel, lehetőségeikkel és terveikkel, valamint legfőbb partnereik, a termelők igényeivel.

A fórum első részében beszámoltak érintettjeiknek arról, hogy mire jutottak világszerte és itt Magyarországon a visszajelzések alapján, illetve, hogy erre építve milyen utat jelöltek ki maguknak a fenntartható mezőgazdaság területén.

Érintettjeikkel együtt arra jutottak, hogy fel kell gyorsítaniuk a mezőgazdaságban az innovációt. Ehhez három irányt jelöltek ki, amelyet a Syngenta tart, és amely szerint cselekszik:

• A társadalom és a természet vezérelte innováció: az új termékek fejlesztésénél a kezdetektől fogva figyelembe veszik a környezeti és társadalmi tényezőket, a munkába bevonják érintettjeiket, és a mindenkori tudományos és fenntarthatósági elvekkel összhangban dolgoznak.
• A lehető legkisebb környezeti és természeti hatással védik a haszonnövényeket: kitartanak amellett, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer előállítása érdekében szükség van a biztonságos és hatékony növényvédelemre, amely egy erőteljesen szabályozott környezetben valósul meg. Partnereikkel együtt azon dolgoznak, hogy minimálisra csökkenjen a növényvédőszerek környezeti hatása, javuljon a talajok egészsége, és közös erővel megelőzzék a talajeróziót.
• Befektetéseiknél a termelők és a természet érdekeit tartják szem előtt: együttműködve a termelőkkel, kutatókkal és környezetvédelmi csoportokkal, új, fenntartható mezőgazdasági megoldásokat fejlesztenek ki, befektetési döntéseiknél kulcsszerepet kap a fenntarthatóság, és átlátható jelentést tesznek közzé a befektetések folyamatáról és kimeneteléről.

A második részben a résztvevők véleményére voltak kíváncsiak, ahol egy rövid World Café (kerekasztalbeszélgetéssel egybekötött ötletelés) formájában három témakörben kértek konkrét ötleteket, visszajelzéseket arról, hogy a főbb irányokat hogyan valósítsák meg Magyarországon.

A jó hangulatú és szakmailag értékes fórum során számos ötlet és javaslat született, amelyeket következő lépésként a vállalat megvizsgál, és lehetőségei szerint hazai fenntarthatósági tevékenységébe beépít. A fórum összefoglalóját honlapjukon is közzéteszik.

A Virtuális Erőmű Program (VEP) a köztársasági elnök által fővédnökölt és az Európai Bizottság által a legjobb három uniós energiahatékonysági program közé választott fenntarthatósági kezdeményezés, melynek célja, hogy a partnerek energia- és CO2 megtakarításait pályázatain és projektjein keresztül összegyűjtse, bemutassa, jó példáikat megossza és díjazza.

Az el nem használt és így egy fosszilis, szennyező erőműben meg nem termelt, tehát kiváltott energia egységekből egy „virtuális erőmű” épül, mely mára az ország 6. legnagyobb villamos erőművévé vált. A Komárom-Esztergom megyei VEP megalapításában Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, és a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal mellett a Grundfos Magyarország Kft. alapítóként vett részt, az alapító okiratot szeptember 5-én írta alá a cég ügyvezetője, Udvar Csaba.  A VEP célja az energiatakarékosság

A Nestlé szeptemberben bejelentette, hogy 2050-ig nullára kívánja csökkenteni az üvegházhatású gázkibocsátását. A vállalás a Párizsi Egyezmény legambiciózusabb célját, a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C-ra szorítását támogatja. A Nestlé az e hónapban megrendezésre kerülő ENSZ Éghajlat-politikai Csúcstalálkozója előtt írja alá a ’Business Ambition for 1.5°C’ (1,5 °C-os üzleti célkitűzés) vállalást.

Ezzel a bejelentéssel a Nestlé fokozza az éghajlatváltozással kapcsolatos erőfeszítéseit, ami az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló egy évtizedes munkán alapul.

Az elmúlt négy év során a Nestlé azokhoz a tudományosan megfogalmazott célokhoz igazította saját célkitűzéseit, melyek a hőmérséklet-emelkedés mértékét 2°C alá kívánják szorítani. A vállalat vezető szerepet kíván betölteni az éghajlatváltozás kezelésében, és a következő két évben az 1,5°C-os korláttal összhangban álló, köztes célokat is megfogalmazó, határidőhöz kötött tervet határoz meg. A Nestlé évente áttekinti az elért eredményeket, ezzel is biztosítva, hogy a kijelölt úton halad a vállalásaival kapcsolatban.

„Az éghajlatváltozás a társadalmat érintő egyik legnagyobb fenyegetés, és az egyik legnagyobb kockázati tényező a tevékenységünk jövőjére nézve” mondta Mark Schneider, a Nestlé vezérigazgatója. „Egyre kevesebb időnk van arra, hogy elkerüljük a globális felmelegedés legrosszabb hatásait. Ezért is tűztük ki azt a merész célt, hogy a jövőben nullára csökkentsük a nettó kibocsátásunkat. A Nestlé világszerte rendelkezésre álló erőforrásaival és ágazati szaktudásával jelentős változásokat érhetünk el. A nulla kibocsátáshoz vezető úton már elindultunk, most azon vagyunk, hogy gyorsítsunk,” tette hozzá.

A 2050-ig kitűzött célok eléréséhez a vállalat, többek között a következő konkrét intézkedéseket fogalmazta meg:

• A termékek átalakításának felgyorsítása a fogyasztói trendekkel és preferenciákkal összhangban. A Nestlé több olyan termékkel – így növényi alapú ételekkel és italokkal – jelenik meg a piacon, melynek kisebb a környezeti lábnyoma, és jobban hozzájárul a kiegyensúlyozott étrendhez. A jelenlegi termékek is környezetkímélő összetevőkkel kerülnek átalakításra. Az ilyen termékek iránti fogyasztói kereslet gyorsan nő, a Nestlé alapvető stratégiája pedig igazodik ehhez a változáshoz. A vállalat egyre inkább áttér az alternatív csomagolóanyagokra is.
• Több szénmegkötést célzó mezőgazdasági kezdeményezések támogatása A Nestlé szorosabbra fűzi kapcsolatát a gazdákkal a földek helyreállítását és az üveghatású gáz kibocsátásának korlátozását célzó közös programjaiban, aminek része a tej- és tejtermék ellátási lánc fejlesztése. A Nestlé fatelepítésekkel és a biodiverzitás elősegítésével fokozza az erdők védelmében tett lépéseit is. Ezek a kezdeményezések hozzájárulnak a flexibilis mezőgazdasági közösségek fejlődéséhez.
• 100%-ban megújuló villamosenergia használata a Nestlé gyáraiban, raktáraiban, logisztikai egységeiben és irodáiban. A Nestlé gyárak harmada (143) már most 100%-ban megújuló villamosenergiát használ. A vállalat a jövőben tovább növeli a megújuló erőforrásokból termelt energia alkalmazását, ezzel is lehetővé téve a szállítók számára, hogy akár szél- és naperőműveket létrehozó új infrastrukturális beruházásokat hajtsanak végre.

A globális felmelegedés 1,5 °C-ra korlátozása az összes iparágtól, a kormányzatoktól és a társadalom egészétől is átalakító erejű változást kíván meg. A Nestlé továbbra is támogatja azokat a kormányzati szakpolitikákat, melyekkel biztosítható, hogy az összes ágazat hatékony intézkedéseket tegyen a 1,5 °C-os cél elérése érdekében. A támogató jogszabályok elősegíthetik a bővülő megújuló energia piacokat gátló tényezők csökkentését, ösztönözhetik a több szén megkötését célzó innovációkat a mezőgazdaság és erdészet területén, és hozzájárulhatnak a szén-dioxid árazás meghatározásához.

Magdi Batato, a Nestlé elnökhelyettese és operatív igazgatója elmondta: „Átalakítjuk az üzemi tevékenységünket, hogy illeszkedjen a 1,5 °C-os célkitűzéshez. Ennek eredményeképpen jelentősen megváltozik a termékeinkhez használt összetevők termelése és beszerzése. Fontos, hogy a szállítóink velünk együtt induljanak el ezen az úton. A feladat hatalmas, de eltökélt szándékunk, hogy megoldjuk.” 

A Nestlé 2050-re kitűzött célja kiegészíti a vállalat értékláncának egészében az üvegházhatású gázok csökkentését célzó erőfeszítéseit. A vállalat a szállítási útvonalak optimalizálásával csökkenti az üzemanyag-fogyasztást és a szén-dioxid kibocsátást, ezzel is növelve a disztribúciós hálózata hatékonyságát. A Nestlé 100 legnagyobb disztribúciós központjában az elmúlt négy évben közel 40%-kal csökkent az üvegházhatásúgáz-kibocsátás. A vállalat fokozta az irányú tevékenységét, hogy biztosítsa a nyersanyagok felelős beszerzését, és jelentős haladást ért el az erdőirtás megállítása terén. A teljes értékláncban elért üvegházhatású gázkibocsátása 1,2 millió autó gázkibocsátásának megfelelő mennyiséggel csökkent 2014 óta.

Ideiglenesen leállították az ALTEO által üzemeltetett Gibárti Vízerőművet, így a vállalat megkezdhette az 1903 óta üzemelő létesítmény rekonstrukcióját a hosszú távon fenntartható és biztonságos működés érdekében. A műemlékké nyilvánított erőmű lelkét képező generátoron és turbinán ugyanis az elmúlt 48 évben nagyobb felújítást nem végeztek, az 1,1 milliárd forint értékű beruházás azonban nagyságrendileg 35 évvel képes megnövelni az erőmű élettartamát 70 százalékos teljesítménynövekedés mellett. Az 1,1 milliárd forintból megvalósuló munkálatokat követően az erőmű műszaki átadása 2020 második felében várható, ezt követően pedig az erőműből kiszerelt régi turbinák megtekinthetők lesznek a nagyközönség számára is.