A fenntarthatósági elvárásokra sokan kötelezettségekként és nehézségekként tekintenek, mi azonban fejlődési lehetőségnek látjuk. Ennek megfelelően szakértő tanácsadóként és innovatív iránymutatóként támogatjuk a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar fenntartható fejlődését a K&H agrár CO2 kalkulátor elindításával. A vállalkozások tudatosságát és fenntartható gazdálkodását támogató kalkulátor ugyanis tudományos kritériumoknak megfelelő számítások alapján tudja meghatározni az egyes gazdaságok karbonlábnyomát a főbb növénytermesztési és állattenyésztési ágazatokban.
Guy Libot, vezérigazgató
Cég neve:
K&H Csoport
Megvalósítás éve:
2023
Célterületek:
Légszennyezés csökkentése, Fenntartható ellátási lánc, Klímavédelem, klímaadaptáció, Biodiverzitás
A program célja:
A klímaváltozás, a Közös Agrárpolitika elvárásai és a szigorúbb fogyasztói elvárások is a környezetet kímélő megoldások irányába tolják az agráriumot. Nyugaton a fizetőképes vásárlói réteg már a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszi, és az élelmiszeren is jelölt karbonlábnyomot is vizsgálja.
Magyarországon az élelmiszerekkel szembeni legfontosabb fogyasztói elvárás egyelőre még a megfizethetőség, ugyanakkor egyre inkább megjelenik a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos tudatos fogyasztói magatartás. A fogyasztók kezdik figyelni, hogy etikus és környezetbarát módon történt-e az előállítás, előtérbe helyezik a helyi termelésből származó élelmiszereket, és egyre több kezdeményezést látunk az élelmiszerpazarlás csökkentésére.
Ezek a tendenciák a teljes élelmiszeriparra hatással vannak, egészen az alapanyag termelőtől kezdődően. Így fontos, hogy az ellátási lánc minden pontja figyelje ezeket a változásokat és képes legyen ehhez igazítani a működését, termékkínálatát.
A mezőgazdaság fenntartható működésének egyik alapja az ÜHG csökkentése. Vállalásunk, hogy 2030-ig 21 százalékkal, 2050-ig 34 százalékkal csökkentjük a mezőgazdasági finanszírozásunk ÜHG intenzitását, ehhez azonban ismerni kell az adott gazdaság kibocsátását. Ahhoz, hogy csökkenteni lehessen egy adott gazdaság karbonlábnyomát, első lépésként a pontos számokkal kell tisztában lenni. Tapasztalataink szerint ez az adatalapú megközelítés még hiányzik a hazai gyakorlatból, ezért hoztuk létre az ingyenesen elérhető K&H agrár CO2 kalkulátort, hogy az agrárcégeknek egy jó kiindulási alapot tudjunk biztosítani a számszerűsítéshez, jobb megértéshez. A kalkulátor első körben, 2023 októberi induláskor a növénytermesztők számára volt használható, majd decemberben kibővült, hogy az állattenyésztők is alkalmazni tudják.
A program intézkedései, vállalásai:
A következő években jelentősen megnő azoknak a cégeknek a száma, akik számára az EU beszámolási kötelezettséget ír elő fenntarthatósági gyakorlatuk bemutatására: 2026-tól, azaz a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozóan már a 250 főt meghaladó kkv-k is érintettek. Azt látjuk, hogy egyelőre a fenntarthatósággal kapcsolatos szaktudás és kultúra hiánya komoly kihívásokat jelent. Ügyfeleink nagy része nem áll készen a fenntarthatósággal kapcsolatos adatszolgáltatásra (pl. CO2-kibocsátás), így a célunk ebben segíteni őket a kalkulátoron keresztül. A kalkulátor kifejezetten a mezőgazdasági eredetű ÜHG gázokat vizsgálja (CO2, CH4, N2O), a közvetlen (Scope1) és közvetlen (Scope2) kibocsátásokra vonatkozóan.
A fenntarthatósági jelentésen túl fontos számunkra, hogy ügyfeleink fenntartható profitabilitását és válságállóságát is erősítsük. Ebben is segítségükre lehet a kalkulátor, mivel a kitöltése során nyomon tudják követni, hogy termelésük során mennyi energiát (benzin, gázolaj, gáz stb.), input anyagot (pl. műtrágya, szervestrágya stb.) használtak fel, és ezek okszerűbb, precízebb használatával tudják-e csökkenteni a felhasznált mennyiségéket. Ezzel nemcsak a környezetre gyakorolt negatív hatásukat tudják mérsékelni, hanem jelentős költségcsökkentést is elérhetnek, ami nagyban segíti a profitabilitásuk erősödését. Ugyancsak jelentős gazdasági haszonnal bírhat a mezőgazdasági alapanyag termelő ügyfeleinknek, ha nagyobb vevőik felé (kiskereskedelmi láncok, nagyobb élelmiszeripari cégek) igazolni tudják, hogy tudatos lépéseket, akciókat tesznek a fenntarthatóság irányába és igyekeznek csökkenteni karbonlábnyomukat. A kalkulátor kitöltése erre is egy kiváló bizonyíték, hiszen minden további fenntarthatósági akció már ezekre a tényleges adatokra épülhet. A fenntarthatósági beruházás, intézkedések megtétele után pedig újra meg lehet nézni, ellenőrizni, hogy mennyivel csökkent az ÜHG kibocsátásuk a kiinduló állapothoz képest, számszerűen is látható lesz a CO2-kibocsátás csökkenése.
Az innovatív pénzügyi megoldások mellett a cégek fenntarthatóságát új, modern, egyszerűen és gyorsan használható eszközökkel ösztönözzük, amilyen a kalkulátor is. A fejlesztés segít abban, hogy a K&H szorosabbra fűzze a kapcsolatot az agrár- és élelmiszeripari cégekkel, a partnereink pedig stabilan, hatékonyabban működhetnek, növelhetik versenyképességüket. A kalkulátor használatára egyre nagyobb nyitottság van a cégek részéről. Ennek oka egyrészt, hogy a vállalatok ezáltal lehetőséget kapnak bemutatni fenntarthatósági eredményeiket vevőiknek, partnereiknek. Másrészt a saját fenntarthatósági jelentésük egyik fontos elemeként tervezik használni a kalkulátor eredményeit. Harmadrészt pedig olyan ügyfél is van, amelyik a cégérték és reputációs érték növeléséhez kívánja használni a kalkulátor.
A program hatása és eredménye:
A kalkulátort eddig több mint 40 cég töltötte ki. Az eredmények alapján már most látható, hogy az átlagos országos bruttó kibocsátás a növénytermesztési ágazatban közel 2.000 tonna CO2, míg ez a sertés ágazatban 3.600 tonna CO2, a szarvasmarha ágazatban pedig meghaladja a 9.200 tonna CO2 kibocsátást – mindez tehát hazai szinten is igazolja a nemzetközi becsléseket, hogy igen komoly eltérések vannak kibocsátás szinten az egyes ágazatok között. Talán ennél is jobban szemlélteti a különbségeket a fajlagos bruttó kibocsátás, ugyanis a növénytermesztés esetében 1,87 tonna CO2/ha, a tejtermelésben 0,76 kg CO2/kg tej, a sertéstenyésztésben 1,66 kg CO2/kg élősúly, a szarvasmarha ágazatban pedig 5,15 kg CO2/kg élősúly kibocsátás társul. Mindezek az eredmények ugyanakkor arra is lehetőséget adnak, hogy összevessük a hazai kibocsátást a nemzetközi adatokkal. Ezek alapján az látható, hogy míg a hazai agrárium átlagos kibocsátása 547 tonna CO2/millió EUR eszköz, addig a nemzetközi adatok alapján ez 1.528 tonna CO2/millió EUR eszköz, vagyis a hazai kibocsátási érték a nyugati értékeknek közel harmada csupán.
Kapcsolódó linkek:
Kapcsolódó kulcsszavak:
A kalkulátor az Agrárközgazdasági Intézet által fejlesztett és hitelesített.