Cseh kézbe került a Budapesti Erőmű Zrt., miután a prágai székhelyű EP Energy-csoport a francia EDF cégtől megvette a részvények 95,5 százalékát – közölte az IHNED című cseh gazdasági hírportál kedden este.
Az EP Energy tulajdonosa Daniel Kretinsky cseh multimilliomos. Az IHNED közlése szerint a tranzakciót a magyar versenyhivatalnak, valamint a francia gazdasági minisztériumnak is jóvá kell hagynia.

A Budapesti Erőmű Zrt. biztosítja a magyar főváros távhőellátásának 60 százalékát. A társasághoz tartozó kelenföldi, újpesti, kispesti erőművek ugyanakkor a magyar áramtermelés 3 százalékát állítják elő.

Az EP Energy Csehország legnagyobb hőtermelője, ugyanakkor a villanyáram-termelésben a Cseh Energetikai Művek (CEZ) után a második helyen van. A cseh piac mellett eddig Szlovákiában és Németországban volt aktív a cég. Az EP Energy kezeli az Energeticky a prumyslovy holding (EPH) energetikai tevékenységének jelentős részét. Az EPH tulajdonosa Kretinsky mellett Patrik Tkác és a J&T pénzügyi csoport.

Az EPH keretein belül jelenleg mintegy negyven cseh, szlovák, német és lengyel energetikai cég működik. Ezek a szénbányászat, áramtermelés, hőtermelés, áramelosztás, valamint a villanyáram- és gázkereskedelem területén aktívak.

Forrás: MTI

80 civil szervezet részesült abból a közel 23 millió forintból, amit a MagNet Bank ügyfelei osztottak szét a Bank elektronikus felületein keresztül az általuk kiválasztott civil szervezetre leadott szavazataikkal. Közel 30 ezer ügyfél rendelkezhetett. 27 alapítvány és egyesület kapta meg az általa igényelt összeg 100%-át, 7 szervezet pedig nagyon közel került hozzá. Hat év alatt eddig több mint 157 millió forintot kaptak így a MagNettől a civilek.

Másfél hónapon át rendelkezhettek a MagNet Magyar Közösségi Bank ügyfelei arról, hová kerüljön a Bank előző évi tiszta nyereségének közösségi célokra felajánlott 10%-a. Idén hatodik alkalommal dőlt el több millió forint sorsa úgy, hogy a MagNetes ügyfelek a pénztárcájuk kinyitása nélkül segíthettek alapítványoknak, egyesületeknek. 29.949 ügyfélnek volt lehetősége rendelkezni, a 80 szervezetből 27 civil szerveződés kapta meg az általa igényelt összeg 100%-át a szavazatok nyomán, míg 7 szervezet nagyon közel került hozzá.

A MagNet ügyfelei az átláthatóság jegyében minden évben, postai levélben értesülnek arról, mennyi a Bank adózott, tiszta nyeresége, és ők pontosan hány forinttal járultak ehhez hozzá – e nyereség 10%-ának rájuk eső része felett rendelkezhettek az általuk választott civil szervezet javára idén is. A 6 év alatt így összesen 157.100.989 forinttal segítettek több, mint 160 különböző alapítványon és egyesületen.
A MagNet közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba az eredményekkel kapcsolatban elmondta: „Mi itt a MagNetnél az idén is izgalommal vártuk a KAP szavazás kezdetét, a rendelkezési időszakban pedig naponta többször néztük meg, melyik szervezet hogyan áll a gyűjtéssel, és nagyon szurkoltunk, hogy minél többen elérjék a célul kitűzött összeget. Boldogok vagyunk, hogy egyedülálló kezdeményezésünkkel tehetünk valamit a hazai civil szféráért, és első magyar közösségi bankként hatékonyan segíthetünk, állhatunk ki közösségi célok mellett.”

Az eredmények a www.magnetbank.hu/kap2015 oldalon láthatók, a rendelkezések alapján összegyűlt támogatásokat a MagNet már átutalta a szervezeteknek. A jövőben a programban résztvevő civil szervezetek listája szabadon bővülhet: a Bank a kap@magnetbank.hu címen folyamatosan várja a javaslatokat olyan civil szervezetekre, amelyeket a jövőben érdemes lenne bevonni a támogatandók körébe.

Forrás: www.greenfo.hu

Mindhárom hazai Unilever gyárban megszűnt a nem veszélyes hulladéklerakás, elindult a magyar gazdák számára a Mintafarm program, és a hazai fogyasztói szokások felmérésére és megváltoztatására hiánypótló kutatás indult. Az Unilever Magyarország nyilvánosságra hozta legújabb fenntarthatósági jelentését, amelyben az elmúlt év fontosabb globális és hazai eredményeiről adott számot.

Mindhárom hazai Unilever gyárban megszűnt a nem veszélyes hulladéklerakás, elindult a magyar gazdák számára a Mintafarm program, és a hazai fogyasztói szokások felmérésére és megváltoztatására hiánypótló kutatás indult. Az Unilever Magyarország nyilvánosságra hozta legújabb fenntarthatósági jelentését, amelyben az elmúlt év fontosabb globális és hazai eredményeiről adott számot.
Az Unilever szép eredményeket ért el Magyarországon a Fenntarthatósági Terv megvalósításában. A vállalat hazánkban három gyárral rendelkezik; a Nyírbátori Háztartás-vegyipari Gyárral, a Veszprémi Jégkrémgyárral és a Röszkei Élelmiszergyárral. Az itt véghezvitt fejlesztéseknek köszönhetően az elmúlt években jelentősen csökkent a vállalat ökológiai lábnyoma. Magyarországon 2014-re mindhárom gyárban teljes egészében megszűnt a nem veszélyes hulladéklerakás, vagyis minden lehetséges hulladékot újrahasznosítanak. A gyárakban az energiafelhasználásából származó széndioxid-kibocsátás 17%-kal, míg a vízfelhasználás 8%-kal csökkent 2014 folyamán.

2014 novemberében Magyarországon is elindult a Mintafarm program, amelynek célja, hogy mintát állítson a hazai beszállítók számára a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok tekintetében. A Mintafarm fenntarthatósága a mezőgazdasági vegyszerek-, üzemanyagok, a talaj, a víz, a biodiverzitás, az energiafelhasználás, a hulladékkezelés, valamint a szociális és emberi erőforrás együttes mutatóiban nyilvánul meg. A békés megyei gazdaságban kiváló minőségű hagymát termesztenek, amit a Csongrád megyei Gorzsán készítenek elő, és az Unilever Röszkei Élelmiszergyárában használnak fel.

Az Unilever a saját működése mellett kiemelt figyelmet szentel a társadalmi szerepvállalásnak és a fogyasztói szokások megváltoztatásának is. 2014-ben a vállalat az elsők között csatlakozott az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) közös vállalásához, amellyel a fogyasztók egészséges életmódjának előmozdítását szolgálják.

Szolgálatba állt a Budapest Airport gépjárműflottájának első tisztán elektromos meghajtású járműve: egy Smart Electric Drive. A repülőtéren sorra jelennek meg a korszerűbb, tisztább üzemű autók, a Budapest Airport célja ezzel a széndioxid és egyéb, üvegház hatású gázok kibocsátásának folyamatos csökkentése. A kis elektromos Smarttal nem csak a repülőtéren, hanem a városban is                                                                                        lehet majd találkozni.

Halk zümmögéssel rója a budapesti repülőtér belső úthálózatát a napokban szolgálatba állt Smart ED, vagyis Electric Drive, ami az autó kizárólag elektromos meghajtására utal. A fürge kétszemélyes kisautó a repülőtér azon törekvésének a védjegye, aminek révén a Budapest Airport folyamatosan és fokozatosan csökkenti a repülőtér szén-dioxid kibocsátását. A jelenlegi tervek szerint 2020-ig mintegy 100 darab elektromos meghajtású jármű állhat üzembe a repülőtér területén – ide értve a személygépkocsik mellett a speciális kiszolgáló járműveket, illetve a repülőtéri feladatokat ellátó nehézgépeket.

bud_air_smart

A Budapest Airport környezetvédelemmel foglalkozó szakembereinek számításai alapján a repülőtér ideális környezet elektromos járműpark üzemeltetésére: viszonylag rövid távolságokat kell megtenni, ahol a belső égésű motorral szerelt járművek eleve kevésbé gazdaságosan működtethetők. Bár az elektromos autó működése során nem bocsát ki szén-dioxidot, figyelembe véve, hogy a hazai erőművek által termelt elektromos áram hajtja, így hozzávetőleg 7,2 kg CO2 termelés jut minden megtett 100 kilométerre – ez még mindig jóval alatta marad egy modern dízelmotor kibocsátásának, ami kb. 18,7 kg CO2 / 100 km.

mennyivel kedvezőbb a fenntartása egy hagyományos járműhez képest. Az már biztos, hogy a kis Smart nagy feltűnést keltett eddig a repülőtéren, szinte mindenki utána fordul, legyen repülőtéri dolgozó, vagy utas. Reméljük, hogy az elektromos járművek látványa néhány éven belül teljesen megszokott lesz itt a budapesti repülőtéren.” – fogalmazott Huszka Péter, a Budapest Airport forgalmi igazgatója.

A Budapest Airport külön programot indított a repülőtér területén működő közel 200 partnercég környezetvédelmi fejlesztéseinek koordinálására és ösztönzésére, aminek egyik fontos eleme az elektromos mobilitás elterjesztése. A nemzetközi tapasztalat is azt mutatja, hogy a repülőtéri környezet mind a járatokat kiszolgáló belső területeken, mind pedig az utasforgalom számára is megnyitott parkolókban kézenfekvő helyszín elektromos járművek üzemeltetésére, a töltőinfrastruktúra telepítésére és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére. A repülőgépek kiszolgálását, a poggyászkocsik vontatását, a hatóságok munkatársainak közlekedését 1000-nél is több jármű biztosítja a repülőtéren, amik mind egy alig 10 km sugarú körön belül mozognak, a közúti forgalomtól elzárt területen. A program eredményeként a repülőtér legjelentősebb partnercégei máris sorra jelentkeztek az elsőként beszerzett korszerű elektromos járműveik töltésének igényével és tesztelik a különböző gyártók speciális megoldásait.

A reptéri Smart ED-ről készített fotósorozat megtekinthető itt: https://goo.gl/sPRxLX

Az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) egy olyan világot képzel el, amiben egy vállalkozás hosszú távú környezeti és szociális teljesítménye is tükröződik az eredményiben, a pénzügyi mutatói mellett. Ahol a vállalkozások olyan emberektől függenek, mint a munkavállalók, fogyasztók, beszállítók, kiskereskedők, kormányzati vezetők és szomszédok, és elválaszthatatlanul kapcsolódnak azokhoz a közösségekhez, amelyben működnek. Ahol a közösségekkel való kölcsönhatásaiknak jelentős következményei vannak és a cég általános teljesítményének mérésekor és értékelésekor ezeket mindenképpen figyelembe is veszik.

Annak ellenére, hogy számos a társadalmi hatás mérésére szolgáló mutatószám létezik, a cégek folyamatosan küzdenek olyan, a célnak leginkább megfelelő megoldások kidolgozásával, amelyek lehetővé teszik a társadalmi információk beépítését a stratégia készítésbe és a döntéshozatalba.

A WBCSD Redefinding Value programja részeként, a Társadalmi Tőke Jegyzőkönyv  (Social Capital Protocol) kidolgozásának célja, hogy összegyűjtse és összehangolja a meglévő mérési és értékelési tudást. Ezért a WBCSD egy platformot biztosít az együttműködés beindításához.

Ezzel a tanulmánnyal felszólítjuk az összes gazdasági ágazat és tudományág minden  szervezetét, szakértőjét és szakemberét, hogy csatlakozzanak hozzánk és erősítsék meg ezeket az erőfeszítéseket. Ennek egy olyan együttműködésen alapuló kezdeményezésnek kell lennie, amely megteremti azt a kritikus tömeget, amely szükséges ahhoz, hogy egy érvényes, széles körben elfogadott eredményt biztosítson mind a vállalatok, mind a tulajdonosok, mind az érintettek számára.

Amennyiben bővebben szeretne erről olvasni:

A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. világszínvonalú technológiája, élenjáró fejlesztései és szolgáltatásai révén a nemzetközi légiforgalmi irányítás egyik legpontosabb, leghatékonyabb és legmegbízhatóbb szolgáltatója, az Egységes Európai Égbolt keretében zajló uniós integráció aktív regionális kezdeményezője, együttműködő partnere.

Folyamatos újításaival, kutatás-fejlesztési eredményeinek alkalmazásával a HungaroControl európai szinten is kiemelkedő a repülésbiztonság javítása, a kapacitás növelése, a légitársaságok költségeinek csökkentése és a környezet fokozott védelme terén. Összetett erőfeszítéseinek eredményeképp, 2014. április 3-tól a NATO megbízása alapján a HungaroControl irányítja a Koszovó feletti magaslégtér átrepülő forgalmát is. 2015 februárjában – jóval az Európai Unió által előírt határidő (2022. január 1.) előtt – a HungaroControl Európában elsőként vezette be korlátozások nélkül a Free Route Airspace-t a teljes hazai légtérben.

Hagyományos légiforgalmi irányító szolgáltatásainak, műszaki-technológiai háttérének továbbfejlesztése mellett a HungaroControl egyik stratégiai célkitűzése, hogy partnereivel közösen egy regionális, közép-európai légi navigációs tudásközpontot hozzon létre. Az új, világszínvonalú irányító központ 2013-as létrehozása lehetővé tette, hogy a HungaroControl egy helyre – a korábbi irányító központ épületébe – telepítse innovációs vállalkozásait. A tudásközpont kialakítását a légi navigációt támogató kutatás-fejlesztés, szimuláció és képzés iránti növekvő nemzetközi piaci kereslet alapozza meg, amelyet részben éppen az európai integráció és a funkcionális légtérblokkok célkitűzései generálnak. A regionális léginavigációs tudásbázis a HungaroControl kezdeményezésére a légiközlekedési iparág innovációjában érintett hazai egyetemek és intézmények bevonásával jön létre.

Valamennyi beruházásával a HungaroControl célja, hogy a 7 közép-európai országot tömörítő regionális együttműködés, a közép-európai funkcionális légtérblokk (FAB CE) versenyképes szolgáltatásokat nyújtson és a legmagasabb műszaki-technológiai színvonalon működjön.

A HungaroControl Zrt. társadalmi felelősségvállalása a Társaság szervezeti kultúrájába szervesen beépülő, a Társaság tevékenységének egészét átható szemléletmód, amelynek fókuszában a fenntartható fejlődés biztosítása áll.  

A HungaroControl kiemelt figyelemmel követi a társadalmi elvárásokat, aktívan hozzájárul a lokális és globális problémák megoldásához, valamint folyamatos párbeszédet folytat a telephelyei közelében élőkkel és az ott működő önkormányzatokkal.

A Társaság Társadalmi Felelősségvállalási Programjának fókuszában a környezetében élő lakosság életkörülményeinek javítása, lakókörnyezetük védelme, a hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének elősegítése, a környezetvédelem és fenntartható fejlődés, az országos jelentőségű, nemzeti összefogást igénylő rendkívüli események természeti katasztrófák elleni védekezés támogatása, a repülés és a légi közlekedés népszerűsítését elősegítő kezdeményezések, kutatás-fejlesztési és innovációs projektek, valamint a nemzetközi szinten is kimagasló sportteljesítmények elismerése áll.

„A HungaroControl társadalmi felelősségvállalási politikája jól illeszkedik a BCSDH céljaihoz és értékrendjéhez. A csatlakozás lehetőséget teremt számunkra egy széles körű tapasztaltcserére, a globális trendek és a hazai lehetőségek további elemzésére” – emelte ki a csatlakozáskor Szepessy Kornél, vezérigazgató.

A világ vezető vállalatai közül elsőként az Unilever szüntette meg gyáraiban a nem veszélyes hulladéklerakást. Ez mintegy 240 gyárat érint 67 országban. A vállalat a hulladék-újrahasznosítás révén nagyjából 200 millió euró költségcsökkentést ért el az elmúlt 3 évben, a megtakarított összegből pedig több száz új munkahelyet létesített.

Az Unilever számára mindig is fontos volt, hogy a gyártás során keletkező hulladék mennyiségét csökkentse. Ezt az elköteleződést a vállalat a 2012-ben életre hívott Fenntarthatósági Terv megfogalmazásával tovább erősítette, amelyben határidőhöz kötötten vállalta, hogy gyáraiban teljes egészében megszünteti a nem veszélyes hulladéklerakást. Azzal, hogy ez a célkitűzés a globális terv meghatározó elemévé vált, a folyamat felgyorsult, és lehetővé tette, hogy a célkitűzés határidő előtt teljesüljön.

unilever

Csökkentés, újrafelhasználás, újrahasznosítás, visszaforgatás

A gyártásból származó összes hulladék újrahasznosításának folyamatában az Unilever egy sajátos megközelítés mentén gondolkozott.Első lépésként a keletkező hulladék mennyiségét csökkentették, majd átvizsgálták és szétválogatták a keletkező hulladékot és kiválasztották az újrahasználható és az újrahasznosítható elemeket. Az átvizsgálás a teljes működést érintette, a gyártásból közvetlenül keletkező hulladék mellett átvizsgálták a beszállítók csomagolóanyagait, mi több az éttermi élelmiszermaradékot is komposztálás céljából. Ezt követően azt vizsgálták meg, hogy a hulladékként kezelt anyagok újrahasznosíthatóak-e esetleg máshol valamilyen formában. Ennek a folyamatnak az eredményeként a korábbi gyári hulladékból az Elefántcsontparton például olcsó építőanyag készül, Indiában a szerves hulladékot komposztálják és azt a helyi közösségek a zöldségtermesztésnél hasznosítják, Kínában pedig téglát és járdaelemeket készítenek belőle.

Ráadásul a pozitív eredmények messze túlmutatnak azon, hogy a gyárakban minden lehetséges hulladékot újrahasznosítanak. Az Unilever az újrahasznosítás révén az elmúlt 3 évben mintegy 200 millió euró költségcsökkentést ért el, a megtakarított összegből pedig több száz új munkahelyt létesített.

Nyírbátor, Röszke, Veszprém

Az Unilever Magyarországon három gyárral rendelkezik; a Nyírbátori Háztartás-vegyipari Gyárral, a Veszprémi Jégkrémgyárral és a Röszkei Élelmiszergyárral. Mindhárom három hazai gyárában folyamatosan azon dolgoznak, hogy a Fenntarthatósági Tervben vállalt célkitűzéseket határidőre teljesíteni tudják. Magyarországon már 2013 végére megszűnt a nem veszélyes hulladéklerakás mindhárom gyárban.

A MagNet Magyar Közösségi Bank egy biztonságos, átláthatóan működő, professzionális, társadalmilag felelős pénzintézmény, amely a klasszikus banki szolgáltatásokon túl, a fenntarthatóság elvein alapuló, egyedülálló közösségi banki szolgáltatásokat is nyújt ügyfeleinek.

A MagNet Banknál a társadalmi fejlődés és felelősség, igazságosság, tudatosság és fenntarthatóság iránti elköteleződés már a termékstruktúrában is tükröződik, ezek a közösségi értékek szövik át a teljes szervezetet, megmutatkoznak a tulajdonosi szemléletben és a napi működésben egyaránt.

A Bank termékei és szolgáltatásai alternatívát nyújtanak egy újfajta bankoláshoz, amelyben prioritást kap a felelősség és a fenntartható fejlődés elve. Olyan új termékek és szolgáltatások kifejlesztésén dolgoznak, amelyek túlmutatnak eredeti, a finanszírozáshoz kötődő céljaikon, és a bank tágabb környezete számára valós értéket teremtenek, illetve őriznek meg.

A bank hagyományos banki szolgáltatásai kereteiben lakossági és vállalati számlavezetést, lakossági és vállalati hitelezést, emellett lekötött betétet, online számlanyitást, NetBank szolgáltatást biztosít ügyfeleinek, ugyanakkor közösségi betét- és hiteltermékeket, becsületkasszás számlavezetést, civil szervezeteket „segítő” bankkártyát is kínál számukra. Termékeik által a közösségi érdekek és értékek szerepét hangsúlyozzák.

A MagNet Bankot önszabályozó, önmérséklő, felelős működés jellemzi: 

A Bank tulajdonosai a következő alapelveket deklarálták:

  • A gazdasági profitmaximalizálási szempontok előtérbe helyezése helyett, kiemelten fontos, egyenrangú helyet kap a társadalmi és környezeti profittermelő hatás és képesség.
  • A Bankszektorra jellemző magas tőkearányos nyereségre (ROE) vonatkozó profitelvárásokat, a MagNet Bank tulajdonosai jelentősen mérséklik.
  • Szigorú osztalékpolitika: a tulajdonosok nem vesznek ki 30%-nál többet a Bank adott évi nyereségéből, 60%-ot a közösségi Banki modell fejlesztésére fordítanak, és a nyereség 10%-át – a Bank ügyfeleinek közvetlen rendelkezése alapján – civil szervezetek kapják.
  • A tulajdonosi szemléletben és a vezetési modellben egyaránt érvényesül az önkéntesség, a bevonás, és a felelősségvállalás.

A BCSDH-hoz való csatlakozáskor Salamon János vezérigazgató elmondta, hogy  a  „hasonló szemléletű és hasonló értékeket valló vállalatok hálózata, kapcsolódása, legjobb gyakorlatainak, példáinak megosztása és esetleges közös lépések, fejlesztések lehetőségének kialakítása felbecsülhetetlen értékkel bír a jelenlegi környezetben.”

 

A Henkel Magyarország Kft. – jogelődjeivel együtt – 1987 óta működik Magyarországon. A bécsi székhelyű Henkel Central Eastern Europe leányvállalata.

A vállalat hazánkban három üzleti területen folytatja tevékenységét: Laundry & Home Care, Beauty Care és Adhesive Technologies, többek között olyan jól ismert márkákkal, mint a Persil, Tomi, Schwarzkopf, Fa, Loctite vagy a Teroson.

A Henkel Magyarország Kft. jelenleg két gyárban folytat termelést.

Körösladányban mosó- és háztartási tisztítószereket állítanak elő. A Henkel gyár a vállalat közép-kelet-európai régiójának egyik legjelentősebb ellátó központja.

2012-ben zöldmezős beruházással épült meg a Komárom-Esztergom megyei Környén a Henkel új ragasztógyára, ahol jelenleg vizes bázisú és elektronikai ragasztóanyagok készülnek.

A Henkel magyarországi központja Budapesten található.

A Henkel elkötelezettsége a fenntarthatóság terén betöltött vezető szerep iránt mélyen gyökerezik értékeikben.

A vezető szerep megőrzése érdekében dolgozták ki hosszú távú fenntarthatósági stratégiájukat, és tűztek ki egyértelmű, ambiciózus célt maguk elé: termékeik és folyamataik hatékonyságát megháromszorozzák 2030-ra.

Nagyobb eredményt kívánnak elérni – vásárlóik és fogyasztóik, az őket körülvevő közösségek és vállalatuk számára – kisebb ökológiai lábnyom mellett. Több értéket kevesebb ráfordítással – ez a gondolat áll fenntarthatósági stratégiájuk középpontjában, amely minden üzleti folyamatukat és tevékenységüket vezérli.

„A HENKEL alapvető értékei közé tartozik, hogy továbbra is vezető szerepet kíván betölteni a fenntarthatóság terén. Ennek része, hogy új, úttörő megoldásokat keresünk a fenntartható fejlődés biztosítására, miközben felelősen alakítjuk működésünket, és gazdaságilag még sikeresebbé válunk. Fenntarthatósági céljaink elérésében segítséget nyújt a partnerség a BCSDH-val, ezért kívánunk csatlakozni.” – mondta el Dr. Fábián Ágnes, a Henkel ügyvezető igazgatója, a BCSDH-hoz való csatlakozásukkor.

A környezetvédelem és a fenntartható fejlődés támogatása egyre népszerűbb hazánkban is. Ennek pedig elengedhetetlen, központi eleme a modern hulladékhasznosítás. A Biofilter Környezetvédelmi Zrt. 25 éve piacvezetőként biztosítja, hogy itthon garantáltan ellenőrzött körülmények között történjen a használt sütőolaj és az ételhulladék kezelése, egészen a begyűjtéstől az újrafelhasználásig. A lakosság körében azonban az intézkedések ellenére még mindig várat magára a jó gyakorlatok rutinná válása.

A hulladék-kérdés egy központi probléma, így fontos, hogy ha már hulladékot termelünk, közben ne okozzunk kárt a természetben – jelen esetben a használt sütőolajat ne engedjük a csatornába, ne öntsük a kukába. Egy négytagú család átlagosan évi 7-8 liter használt sütőolajat halmoz fel. Ez nem tűnik nagy mennyiségnek, ennek ellenére viszont több ezer tonna kerül a csatornarendszerbe évente.

A magyar családi tulajdonban lévő Biofilter az első volt a hazai piacon 1990-ben, aki elkezdte begyűjteni az éttermektől a használt étolajat, majd ezt szakszerűen feldolgozta. Az idén 25 éves cég mára már országos szinten végez begyűjtést a gasztronómiai ágazatból, főként éttermekből és egyéb vendéglátóipari egységekből. „Közel 150 munkatárs és további 7000 partner évente több ezer tonna hulladék újrahasznosításáról gondoskodik.”– mondta el Deák György vezérigazgató.

A Biofilter a begyűjtött használt sütőolaj csaknem 100 százalékából biodízel-alapanyagot állít elő. „Jelenleg az összes begyűjtés közel 5%-a érkezik a lakossági szektorból – ez viszonylag alacsonynak mondható, ezért igyekszünk minél kézenfekvőbb begyűjtési alternatívákat kidolgozni a leadási arány növelésének érdekében.” – tette hozzá Deák György.

A cég a használt étolaj begyűjtés mellett ételhulladék elszállítással is foglalkozik. A begyűjtött, volumenében szintén növekvő konyhai, éttermi hulladékokból a Biofilter biogáz előállításhoz szükséges alapanyagot állít elő. A biogáz-üzemek szerves hulladék igénye az utóbbi években folyamatosan nőtt, ami kiváló lehetőséget teremt a biogázból történő villamos energia előállítására.

„25 éve figyeljük a piaci, illetve a lakossági trendeket és megállapítható, hogy egyre nagyobb igény van a felelős megoldások kialakítására.”– emelte ki Deák György. A vállalkozás célkitűzése, hogy a 100 százalékos újrahasznosítás népszerűsítésével elősegítse a vendéglátó egységek és a lakosság tudatosabb gondolkodását. A zöld szemlélet és a fenntarthatóság kezdetektől stabil alapja a Biofilter filozófiájának. 2014-ben a cég csatlakozott az Action 2020-hoz, melynek a felelős vállalatirányítás egyre szélesebb körű elterjesztése a célja. Szintén 2014-ben a cég életre hívta a fenntartható fejlődés elterjedését segítő Környezetért „zöld” oldalt, hogy a szakma és a lakosság figyelmét egyaránt ráirányítsa az éttermi, irodai és otthoni fenntarthatósági trendekre és jó gyakorlatokra.

A lakossági használt sütőzsiradék leadása jelenleg a Biofilter telephelyein, a hulladékudvarokban és a kijelölt MOL-kutakon lehetséges.