.Ez egy történelmi nap. A Párizsi megállapodás elfogadásra került, és ez mindent megváltoztat.

A párizsi fejlemények a világ kormányainak jelentős lépését jelentik, a földi élet jövőjének érdekében. Sok éves vita, egyeztetés és tárgyalások után mára már nem kérdés: az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés elkerülhetetlen.

A megállapodás nem csak azt célozza meg, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti időkhöz képest kevesebb, mint 2 °C-on tartsuk, hanem tartalmaz egy kiterjesztett célt is, ahol ez a növekedés csak 1,5 °C.

A megállapodás számít a kormányok, az üzleti szféra, a közösségek és a polgárok elkötelezettségére, akik felemelték hangjukat és cselekvésre szólítottak fel. Ezen hangokat hallva, a Párizsi Megállapodás egy új kapcsolat hírnöke a kormányok, az üzleti élet és más nem állami szereplők között, hogy együttműködjenek a gyorsabb átmenet érdekében egy olyan virágzó, tiszta gazdaságért, ahol a fenntartható fejlődés mindenki számára egyformán hozzáférhető.

Az innovatív, együttműködésen alapuló megoldások megfelelő mértékű megvalósítása kritikus fontosságú a Párizsi Megállapodás végrehajtása szempontjából. Az üzleti szférának a világ minden táján fokoznia kell erőfeszítéseit a kibocsátás csökkentésére, vezető szerepet kell játszania egy alacsony szén-dioxid kibocsátású világba való gyors átmenetben.

A WBCSD 2016-os fókuszában ez az átmenet áll, elsősorban a Low Carbon Technology Partnerships initiative (LCTPi) – on keresztül.

Kérem, hogy most közösen ünnepeljük meg ezt a pillanatot! Köszönjük, hogy 2015-ben is támogatott minket. Ön segített elérni ezt a Földünk és jövőnk szempontjából is grandiózus és kiemelkedően fontos célt.

 

Peter Bakker

Elnök, WBCSD

 

 

Ónody Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki mesterképzésben résztvevő hallgatója nyerte a BCSDH „A jövő vezetői” ösztöndíjprogramját.

Nyolc vállalat fogott össze, hogy lehetőséget biztosítson egy egyetemi hallgató számára a  Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH)  „A jövő vezetői” 2016-os tehetségprogramján való részvételre. 2015. december 14-én, hétfőn az öt döntőbe került pályázót meghallgató szakmai zsűri döntése alapján eldőlt, hogy, Ónody Attila a BME hallgatója nyerte el ezt a lehetőséget.

„Az ösztöndíj program pályázóinak a saját egyetemüket kellett megvizsgálniuk a fenntartható működés szempontjából. Nehéz volt a zsűri helyzete, mert az utolsó fordulóba bekerült 5 pályamunka mind kiemelkedő volt. Mindannyian rendszer szinten és akció szinten is megpróbálták megragadni a fenntarthatóságot a pályamunkáikban. A kiválasztási folyamatban a vezéregyéniség, változásmenedzsment csíráinak keresése is izgalmas volt. ” – foglalta össze Márta Irén, a BCSDH igazgatója a támogató tagvállatok vezetőiből és a BCSDH szakembereiből álló zsűri munkáját és döntésük indoklását. 

„A jövő vezetője” tehetségprogram célja, hogy a jövő vezetőinek, vagyis azon tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és segítse őket abban, hogy vezetői pályájuk során hogyan tudják ezen elveket a döntéshozatalba integrálni. A program egyedülálló Magyarországon, hiszen nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vállalatvezetőktől tanulhatják a résztvevők az etikus működést, stratégiát, fenntarthatóságot egy sokszínű csoportban, miközben „kívül-belül” megismerkedhetnek a mentorvállalatokkal.

„Egyre több olyan gazdasági, társadalmi és környezeti kockázattal kell szembenézniük a cégeknek, már a közeljövőben is. Ezért nagyon fontos „A jövő vezetői” tehetségprogram, hiszen olyan konkrét eszközöket, módszereket ad a fiatal vezetők kezébe, melyek segítenek ezek megoldásában.” – emelte ki a program jelentőségét – Márta Irén, a BCSDH igazgatója.

A programban minden évfolyamban 24 tagvállalati középvezető vesz részt, a vállalati működés számtalan területéről. 2015 volt az első év, amikor csatlakozott hozzájuk egy egyetemi hallgató, aki ösztöndíjasként vehetett részt a programban. Fontos célja a BCSDH-nak, hogy olyan leendő vezetők kerüljenek ki a programból, akik a fenntartható vállalati, gazdasági működés érdekében túl tudnak lépni a már megszokott üzletmeneten és teljesen új megoldásokat tudnak találni a vállalati és makró szintű fenntarthatósági célok elérésére.

 „Hiszek a fiatalok lelkesedésében, lendületében, erejében és dinamizmusában, és azt gondolom, hogy segíteni kell őket abban, hogy ezt még tapasztalattal és különböző plusztudással kiegészítve, még felkészültebben tudjanak belépni a munka világába, meg különböző összetett feladataikba.” – indokolta Károlyi Zsuzsanna, a főszponzor E.ON kommunikációs igazgatója, hogy miért volt fontos számukra, hogy az ösztöndíj program támogatása.

2016-ban már a harmadik évfolyam indul, ahol a havi rendszerességgel zajló szakmai napokon találkozhatnak a résztvevők a fenntarthatósági téma egy-egy területével. Tudományos szakértők segítségével kapnak egy áttekintést az adott területről és vállalati esettanulmányok, gyakorlatok segítik annak a mindennapi munkába való átültetését. Mivel a BCSDH egy-egy tagvállalat ad otthont a szakmai napoknak, így egyedülálló lehetőség nyílik az adott vállalat kulisszái mögé tekinteni illetve olyan első számú vezetőkkel beszélgetni, akiket legfeljebb a gazdasági sajtó oldalairól ismerhetnek.

A nyertes éves ösztöndíját az E.ON biztosítja, a program lebonyolításában az Allianz, az Alteo Group, a BDL, az eisberg, a Generali, a Grundfos és a Porshe Hungária segítettek.

Pro Caritate-díjakat és a Fogyatékosság-barát Munkahely díjakat adott át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2015. december 3-án Budapesten, a fogyatékos emberek világnapja alkalmából tartott gálaesten a Nemzeti Színházban.

        A Fogyatékosság-barát Munkahelydíjban részesült a nagyvállalat kategóriában a Citibank International Limited magyarországi fióktelepe, a Citi Magyarország, a General Electric Hungary Kft. és a Rossmann Magyarország Kft. A kisvállalkozások között díjazták a Kockacsoki Nonprofit Kft.-t, míg a civil szervezetek között a Magyar Cserkészszövetséget. Költségvetési intézmény kategóriában díjat vehetett át a XXI. kerületi (csepeli), a X. kerületi (kőbányai) és a salgótarjáni polgármesteri hivatal, valamint a Vakok Állami Intézete.
Fogyatékosság-barát Munkahely elismerést az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Salva Vita Alapítvány 2010-ben alapította, hogy az álláskereső fogyatékos emberek és a foglalkoztatásukra nyitott munkáltatók egymásra találását elősegítse. A díjat azon szervezetek nyerhetik el, amelyek vállalják, hogy folyamatosan fejlesztik a fogyatékkal élő munkavállalók toborzásával, foglalkoztatásával, megtartásával kapcsolatos munkájukat.

Az eddigi díjazottak között is számtalan tagvállalatunk van, akik minden évben újra érdemesnek bizonyulnak a Fogyatékosság-barát Munkahely logo használatára: E.ON, Grundfos, MagnetBank, McDonald’s, Provident, Tesco.
Gratulálunk minden olyan tagvállalatunknak, amelyek ebben az elismerésben részesültek.

Kulcsfontosságú fenntarthatósági információk hiányoznak az éves pénzügyi és vállalati felelősségvállalási jelentésekből, a globális iránymutatások alkalmazása viszont segítheti a továbbfejlődést – derül ki a KPMG friss nemzetközi tanulmányából, melynek főbb megállapításait üzleti reggeli keretében mutatták be.

A KPMG idén kilencedik alkalommal vizsgálta a vezető vállalatok (G250) jelentéskészítési gyakorlatát fenntarthatósági (CR) szempontból. A tanulmány a legnagyobb árbevételű cégek mellett  45 ország – köztük Magyarország – 100-100 legjelentősebb vállalatának jelentéskészítési gyakorlatát is vizsgálta. Az idei tanulmány eredményei különösen fontosak, hiszen a jelenleg is zajló, párizsi klímacsúcson (COP21-en) egy olyan jogilag kötelező érvényű megállapodásról dönthetnek a résztvevő országok, amely a vállalatok fenntarthatósági szerepvállalását is új alapokra helyezné.

A tanulmány főbb megállapításait bemutató üzleti reggelin hazai vállalatvezetők osztották meg a CR-jelentéskészítéssel kapcsolatos gondolataikat. Az esemény házigazdája Szabó István, a KPMG CR menedzsere volt.

A tanulmány főbb megállapításai:

  • A jelentések 80%-ában találhatóak CO2-kibocsátásra vonatkozó adatok.
  • Az adatok minősége és mélysége olyannyira eltérő, hogy lehetetlen a társaságok teljesítményének objektív megítélése és összehasonlítása.
  • Az információknak szerepelniük kellene a vállalatok pénzügyi vagy CR-jelentéseiben.
  • A globális iránymutatások egységes alkalmazására van szükség.
  • A CR-jelentést készítő vállalatok aránya idén az ázsiai és csendes óceáni régióban nőtt a legtöbbet.
  • Arányuk a feltörekvő gazdaságokban a legmagasabb.
  • Magyarországon a nemzetközi trendekhez hasonlóan egyre több vállalat éves jelentésében találhatóak CR-információk, de ezek minősége és mélysége elmarad a nemzetközi sztenderdek elvárásaitól.

Nincsenek jó és összehasonlítható információk

A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy bár a jelentések 80%-ában szerepelnek CO2-kibocsátásra vonatkozó adatok, azok minősége és mélysége olyannyira eltérő, hogy lehetetlen a vállalatok teljesítményének objektív megítélése és összehasonlítása. Wim Bartels, a KPMG fenntarthatósági jelentéskészítési és tanúsítási szolgáltatások csoportjának globális vezetője, egyben a felmérés koordinátora szerint minden érintett számára meg kellene adni a lehetőséget, hogy jó minőségű és összehasonlítható információkhoz jussanak a vállalatok kibocsátási teljesítményeivel kapcsolatban. Ideális esetben ezeknek az információknak szerepelniük kellene a vállalatok pénzügyi vagy CR-jelentéseiben, ez viszont távol áll a valóságtól. Ennek kapcsán Szabó István, a KPMG fenntarthatósági szolgáltatások csoportjának magyarországi vezetője megjegyezte, hogy a probléma megoldásához egyértelműen szükség van ezen gyakorlatok továbbfejlesztésére és a globális iránymutatások egységes alkalmazására; ha szükséges, ezek hazai jogszabályokba való átültetésére is.

Jelentős eltérések a világban

Az eredmények azt mutatták, hogy a CR-jelentést készítő vállalatok aránya idén az ázsiai és csendes-óceáni régióban nőtt a legtöbbet, és magasabb volt (79%), mint Európában vagy az amerikai kontinensen. Arányuk a feltörekvő gazdaságokban a legmagasabb: Indiában, Indonéziában, Malajziában és Dél-Afrikában.

Magyarország: itt is vannak hiányosságok

A tanulmány szerint nemzetközi összehasonlításban jól szerepeltek a hazai vállalatok. A 100 legnagyobb vállalat közül 84 tesz közzé nemzetközi jelentést, ami leginkább a nagyvállalatok globális jelentéskészítési gyakorlatát tükrözi. Helyi jelentést azonban csupán a vezető vállalatok 32%-a publikál. A tanulmányból az is kiderül, hogy a nemzetközi trendekhez hasonlóan egyre több vállalat éves jelentésében találhatóak CR-információk (64%), de ezek minősége és mélysége még messze elmarad a nemzetközi sztenderdek elvárásaitól.

Több száz középiskolással ismertette meg a MAVIR ZRt. az elektrotechnikus szakmát az idei tanévben elindított iskolaprogramja keretében, amelyen 18 szakképző intézmény vett részt az ország különböző régióiból. A diákok szeptemberben az iskolájukhoz legközelebb eső MAVIR alállomásra látogattak el, ahol megismerkedtek a létesítmény működésével, majd egy kétfordulós tanulmányi verseny keretében adtak számot a hallottakról. A résztvevő iskolák nagy száma alátámasztja a program népszerűségét, amelynek célja az volt, hogy az elektrotechnika a választható szakmák sorában méltó helyet kapjon: fogékony és tehetséges tanulók számára perspektívát kínáljunk, és elősegítsük a szakember-utánpótlást, főként a MAVIR üzemviteli szakterülete számára.

A  Coca-Cola HBC csoport bejelentette, hogy vízfelhasználását 30, szén-dioxid kibocsátását pedig 50 százalékkal tervezi csökkenteni a 2020-ig tartó időszakban a 2010-es bázishoz képest. Cégcsoportunk új fenntarthatósági stratégiáját azután hagyták jóvá, hogy a Coca-Cola HBC immár másodszor végzett a Dow Jones Globális és Európai Fenntarthatósági Index első helyén az üdítőital-gyártók kategóriájában.

„A most tett vállalások teljesítéséhez Magyarország is jelentős mértékben járul majd hozzá, hiszen folyamatosan csökkentjük dunaharaszti és zalaszentgróti üzemeink víz- és energiafelhasználását” – mondta Tóth Valentin kommunikációs igazgató.

DJSI_logo

Hazai cégünk 2010-2014 között 8 százalékkal csökkentette az 1 liter késztermék előállításához szükséges víz és 11 százalékkal a kibocsátott szén-dioxid mennyiségét. Zalaszentgróti ásványvíz-palackozónkban működik hazánk egyik legnagyobb vízpumpás hőszivattyúja is. Társaságunk ugyanebben az időszakban duplájára növelte az újrahasznosított PET alapanyag használatát, így egyes termékeinknél már csaknem 30 százalékban használunk fel újrahasznosított műanyagot. Palackjaink az elmúlt években fogyókúrán is átestek, több mint 700 tonnával mérsékelve a felhasznált PET mennyiségét.

Mindezeken túl egy forradalmi technológiai újítás segítségével részben növényi alapanyagokból készült palackokban hozzuk forgalomba NaturAqua természetes ásványvizünket.

A Telenor számára kiemelt jelentőséggel bír, hogy a mobil technológia révén támogassa a gyermekek tudatos és biztonságos internethasználatát. Vállalati felelősségvállalási projektünket, a Hipersuli Oktatási Programot épp ezen célok elérése érdekében hívtuk életre, a digitális technológia iskolai oktatásban való hasznosításáért igyekszünk ezáltal hozzájárulni. 2015 októberében az iskola falai közül kilépve, annak érdekében, hogy minél több gyerek számára biztosítsunk lehetőséget a digitális oktatás nyújtotta előnyök kihasználására, támogatási szerződést írtunk alá, melynek keretében a KórházSuli Programot pénz- és eszközadománnyal segítjük, melyet a program szervezői a működés biztosítására, valamint egy, új oktatási tartalmak fejlesztése érdekében kiírt pályázat nyerteseinek díjaira fordítanak. A KórházSuli projekt abban segít, hogy a kórházban töltött idő egy részét a gyerekek hatékony és szórakoztató tanulással tudják kitölteni. A projekt részleteiről a program honlapján található tájékoztató:  http://korhazsuli.hu/.

2016. január 1-jétől a Skanska Románia jelenlegi ügyvezető igazgatója, Marcin Łapiński veszi át az ügyvezető igazgatói posztot a Skanska Magyarország Ingatlan Kft-nél. Az újonnan létrehozott országigazgatói posztot a magyar leányvállalatnál Linczmayer Zoltán, a román leányvállalatnál pedig Aurelia Luca tölti be. A változások célja a Skanska Commercial Development Europe, a Skanska kereskedelmi fejlesztéssel foglalkozó közép-európai szervezetének a megerősítése, a szinergiák jobb kiaknázása, és a piaci részesedés növelése e két feltörekvő piacon. 

Magyarország és Románia fontos szerepet játszik a Skanska 2020-ig tartó üzleti tervében. Az irodapiac mindkét országban bővül, az átadott irodaterület, a bérelt irodaterület és a kínált minőség tekintetében egyaránt. A CBRE ingatlan-tanácsadó ügynökség szerint hasonló eredmények várhatók 2015-ben is. Hasonlóképpen ígéretes a budapesti irodapiac is. A JLL nemzetközi pénzügyi és ingatlanpiaci tanácsadó cég előrejelzése szerint, az új irodakínálat 2016-ban elérheti a 2010 óta mért legmagasabb szintet. A Skanska mindkét városban egyre aktívabb szerepet tölt be. Budapesten a vállalat már hat irodaházat átadott, a hetedik (Nordic Light) projekt folyamatban van. A Skanska romániai projektje, a Green Court Bucharest iránt is nagy a kereslet. Az első épületet a vállalat már kiadta, és a B épület foglaltsága is meghaladja a 80 százalékot, a Skanska Románia újabb telket vásárolt Bukarest közép-nyugati részén egy új irodaprojektek indításához.

Marcin Lapinski_

Marcin Łapiński

„Fontos lépés ez, amely közelebb hozza Magyarországot és Romániát. Szilárd alapot teremt az országok közötti szinergiák kihasználásához, és elősegíti az ismeretek és információk cseréjét. Mindkét piacon sok kihívással kell szembenézni, de jelentős növekedési potenciállal rendelkeznek, és a válság utáni magukratalálás egyértelmű jeleit mutatják. Továbbá mindkét ország nagy népszerűségnek örvend a BPO/SSC/ITO szektor vállalatai között, amelyek elsőszámú együttműködő partnere legtöbbször a Skanska” – mondta Marcin Łapiński, a Skanska Románia ügyvezető igazgatója, aki rövidesen a Skanska Magyarország Ingatlan Kft. ügyvezető igazgatói posztját is átveszi. „Sok sikert kívánok Aurelia Lucának és Linczmayer Zoltánnak új beosztásukban.

Linczmayer Zoltan

Linczmayer Zoltán

A Skanska Commercial Development Europe, a JLL, a Colliers International és az ABSL (Association of Business Service Leaders, Szolgáltatóipari Vezetők Szövetsége) által készített, a közép- és kelet-európai befektetési lehetőségeket felmérő jelentés (CEE Investment Report – Rising Stars 2015) szerint Bukarest és Budapest egyértelműen feltörekvő csillagnak számít az európai ingatlanbefektetési piacon. Mindkét város vonzó megtérülést kínál, kiemelkedő piaci stabilitás és alacsony kockázat mellett.

Fontos országigazgatói beosztások

Skanska számára kiemelten fontos a közép- és kelet-európai régió, különösen Magyarország és Románia irodapiaca, ezért a szervezeti struktúrát átalakítva a társaság e két országban új országigazgatói pozíciókat hoz létre. 2016. január 1-jétől az országigazgatói posztot a magyar leányvállalatnál Linczmayer Zoltán (eddigi ügyvezető igazgató), míg a román leányvállalatnál Aurelia Luca (jelenlegi lízing- és marketingmenedzser) tölti be. Az országigazgatók, Marcin Łapińskival együtt, erősítik a Skanska CDE jelenlétét e két, komoly növekedési potenciállal rendelkező piacon.

„Nagyon fontos a Skanska egységek közötti szinergia és tapasztalatcsere nemzetközi szinten, de nincs ez másképp helyi szinten sem, pontos információval kell rendelkeznünk az emberek, épületeink használóinak az igényéről. A Skanskánál elsősorban a projektjeinket választó vállalatok munkavállalóira összpontosítunk. Célunk olyan kényelmes irodák létrehozása, amelyek hatékony munkavégzést tesznek lehetővé. Tudjuk, hogy nagyon fontos a rugalmasság, és az, hogy a belső terek személyre szabottak legyenek – nem csak a bérlők, de a munkavállalók számára is. Azt is kiemelten fontosnak tartjuk, hogy épületeink megfelelően illeszkedjenek a városképbe és a város életébe, és lehetővé tegyék az ott dolgozók számára, hogy ügyeiket az ebédszünet alatt vagy a munkaidő után is el tudják intézni” – mondta Linczmayer Zoltán, aki 2016. januártól tölti be az országigazgatói posztot a Skanska Magyarországnál.

A Telenor Etikus Vállalat Díját idén kis- és középvállalat kategóriában a Biofilter Környezetvédelmi Zrt. nyerte el. A példamutató, etikus működés elengedhetetlen része egy fenntartható vállalati filozófiának. Idén negyedik alkalommal adták át a díjat, melyet a Telenor Magyarország és a Transparency International Magyarország közösen hozott létre annak érdekében, hogy évről évre díjazzák a példamutató vállalatokat.

A Biofilter már az alapításnál gondosan odafigyelt arra, hogy értékrendje szervesen integrálódjon a vállalati stratégiába. A cég filozófiájának kiemelkedően fontos pillére a szigorú minőségellenőrzés és az etikus szemlélet képviselete és hirdetése.

Száz százalékban magyar családi vállalkozásról lévén szó, a cég életében mindig is központi fontosságú volt a fenntarthatóság, illetve a jövő generációjának fejlesztése és támogatása. A Biofilter Zrt. 25 éves évfordulójának alkalmából a dolgozók gyerekei között rajz-és fotópályázatot hirdetett, annak érdekében, hogy a kicsiket már fiatal korban rásegítse a környezetvédelem és a felelős döntések útjára. A beérkezett pályaművek elkészítése során a gyerekek így megismerkedhettek szüleik munkájával és a hulladékfeldolgozás lehetőségeivel is. A kijelölt témakörök természetesen a hulladékkezelés és az ételhulladékok, illetve a használt sütőolaj felelős gyűjtése köré szerveződtek. Az inspiráló, kreatív alkotásokból kiállítás nyílt a cég kávézójában.

Rajzpalyazat_kiallitas_

 

Nőtt a vállalkozás iránti érdeklődés a középiskolások körében, a diákok közel kétharmada szívesen indítana saját vállalkozást a jövőben. A vállalkozói létben motiváló szempont számukra a rugalmas munkaidő és a potenciálisan elérhető, az átlagosnál magasabb kereset. Alkalmazotti viszony esetén a kutatásban résztvevők 80%-a leginkább vezető pozícióban látná szívesen magát a jövőben. A fiatalok számára már az első munkahely kiválasztásánál is a legfontosabb szempont a magas fizetés: 235 000 forintos nettó bért már elfogadhatónak tartanak, de kifejezetten elégedettek átlagosan 350 000 forint körüli összeggel lennének. A fiatalok gondolnak a jövőre is, a tavalyi évhez képest 10%-kal nőtt a takarékoskodó diákok aránya. Bár tudatosabban kezelik a középiskolások saját pénzügyeiket, továbbra is hiányos ismeretekkel rendelkeznek ezen a területen – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. által működtetett Családi Kasszasikerek Program 16-18 éves középiskolás diákok körében végzett reprezentatív kutatásából.

A Provident 2008-ban elindított Családi Kasszasikerek elnevezésű pénzügyi edukációs programja megbízásából a GfK reprezentatív kutatást végzett a 16-18 éves gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók körében. Vizsgálták a diákok pénzügyi ismereteit, saját pénzügyeikkel kapcsolatos attitűdjeiket, továbbtanulási terveiket, illetve jövőbeni munkahelyükkel kapcsolatos elvárásaikat. A kutatás során a kérdezők figyelembe vették többek között azt is, hogy a diákok iskolájukban részesülnek-e valamilyen pénzügyi oktatásban, vagy sem.

Hiányos pénzügyi ismeretek

A több mint 1000 középiskolás diák megkérdezésével végzett kutatásból kiderül, a tanulók elméleti pénzügyi ismereti szintje továbbra is meglehetősen alacsonynak mondható. A megkérdezettek közel egyharmada nincsen tisztában olyan pénzügyi alapfogalmak jelentésével, mint a törlesztő részlet, futamidő vagy a THM. Bár hiányosak a diákok ilyen irányú ismeretei, a kamatszámítási feladatra a felmérésben résztvevők 57%-a, az inflációval kapcsolatos kérdésre 43%-uk válaszolt helyesen. Legismertebb pénzügyi fogalom a kamat és a részvény volt a tanulók körében, az előbbit 64%-uk, az utóbbit 50%-uk ismerte megfelelően. Összességében a megkérdezettek csupán 31%-a adott jó választ a pénzügyi kompetenciát mérő kérdések legalább felére. Az átlagnál nagyobb arányban teljesítettek jól a pénzügyi képzésben résztvevő tanulók (51%), illetve a szellemi munkát végző alkalmazottak gyermekei (43%).

Tudatosabbak a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők

Az iskolában pénzügyi-, illetve gazdasági képzésben részesülő középiskolás diákok nem csupán magasabb szintű tájékozottsággal rendelkeznek, hanem önállóbban is kezelik pénzügyeiket. Nagyobb arányban rendelkeznek saját folyószámlával (46%) és körükben elterjedtebb az online banki felületek használata is, szemben a pénzügyi képzésben nem részesülő társaikkal. Pénzügyi döntések meghozatala esetén kevésbé támaszkodnak családtagjaikra, több és megbízhatóbb forrásokat vesznek igénybe, 34%-uk tájékozódik a pénzintézetek kiadványaiból, 65%-uk internetes forrásokat is figyelembe vesz a döntéskor. A magasabb pénzügyi tudással rendelkező diákok nagyobb arányban tartják kedvezőnek a különféle megtakarítási termékeket is, 32%-uk jó lehetőségnek tekinti a bankbetéteket, 16%-uk szerint pedig a befektetési alapok és az önkéntes nyugdíjpénztári tagság is kedvező megtakarítási forma.

Takarékoskodnak, kevésbé tartanak a hitelektől

A Provident felméréséből kiderül, hogy nőtt azon fiatalok száma, akik fontosnak tartják, hogy rendelkezzenek önálló keresettel, és ez által egyre kevésbé terheljék szüleiket anyagilag: az idei évben a válaszadók 71%-a számára mindez lényeges szempont. Ezzel párhuzamosan a tanulók egyre nyitottabbak a megtakarítások iránt is, az elmúlt 2 évben 10%-kal nőtt azon diákok aránya, akik rendszeresen tesznek félre kisebb nagyobb összegeket.

Fontos változás mutatkozik az elmúlt évek felméréseihez képest a diákok hitelhez való viszonyában is, hiszen közel 10%-kal csökkent a hiteltermékeket elutasító tanulók aránya: míg két évvel ezelőtt 56% mondta azt, hogy semmilyen körülmények között nem venne fel hitelt, mostanra ez az arány 48%-ra csökkent.

Népszerűek a pénzügyi- és gazdasági képzések – a továbbtanulás nem kérdés

A kutatás szerint a megkérdezett középiskolások 80%-a, ezen belül is a gimnazisták 91%-a szeretne továbbtanulni a középiskolai tanulmányai végeztével. Az elmúlt évekhez hasonlóan a továbbtanulni szándékozók körében a gazdasági és pénzügyi képzés számít a legnépszerűbbnek, emellett sokan jelölték meg az orvosi és a műszaki területeket is célként.

Emelkedő, elrugaszkodott a fizetési igények – 235 000 nettó már „elfogadható”

A Provident felméréséből kiderül, a 16-18 éves diákok számára már az első munkahely kiválasztásánál a legfontosabb tényező az anyagi megbecsültség, 51%-uknál elvárás a magas fizetés. A középiskolás diákok bérigénye is megnőtt az elmúlt évek felméréseihez képest. Átlagosan körülbelül 235 000 forintos nettó fizetést tartanak elfogadhatónak pályájuk kezdetén, míg a minimum igényük nettó 158 000 forint. A felmérés szerint 375 000 forintos nettó fizetés lenne az, aminek már kifejezetten örülnének az első munkahelyen. A gimnáziumban tanuló diákok elvárásai még magasabbak a szakközépiskolában tanuló társaiknál: számukra egy nettó 400 000 forint feletti fizetés lenne igazán megnyerő, ami 20%-kal magasabb összeg, mint a szakközépiskolások esetén. Összehasonlítva ezeket az elvárásokat a KSH legfrissebb adataival, melyek szerint 159 ezer forint az átlag nettó bér Magyarországon, kijelenthető, hogy a valós munkaerőpiaci-lehetőségektől elrugaszkodott igényeket fogalmaznak meg a diákok. Az anyagi juttatások mellett az első munkahely esetén szintén fontos kritérium volt a tanulók számára, hogy a választott cég biztos háttérrel rendelkezzen, illetve a megkérdezettek 34%-a szerint nem elhanyagolható szempont a jó munkahelyi légkör és a társaság sem.

Nőtt a diákok vállalkozási kedve

A fiatalok egyre ambiciózusabban tekintenek a lehetőségeikre, az elmúlt évekhez képest nőtt azon diákok száma, akik vezető beosztásban szeretnének dolgozni a későbbiekben. Közel 80%-uk valamilyen vezető pozícióban képzeli el magát a jövőben.  A tavalyi évhez képest több mint 20%-kal nőtt a vállalkozni vágyó fiatalok aránya, a megkérdezettek 67%-a akár vállalkozóként is el tudja képzelni magát. A vállalkozói lét iránt nagyobb arányban érdeklődnek a szakközépiskolások, 73%-uk indítana saját céget. A szakközépiskolások közel kétharmada már iskolai tanulmányai befejezése után is szívesen vezetné saját vállalkozását. A középiskolás diákok megítélése szerint a vállalkozók többet keresnek és rugalmasabb munkaidővel rendelkeznek az alkalmazottakkal szemben, közel 40%-uk számára ez a két legfontosabb motiváló tényező. A vállalkozási lét legfőbb ellenérve a diákok számára továbbra is a cég beindításához szükséges pénz hiánya. Emellett a megkérdezettek harmada problémaként vetette fel azt is, hogy szerintük a hazai cégek hátrányban vannak külföldi versenytársaikkal szemben.

További információért és a kutatás részleteiért keresse fel a Családi Kasszasikerek Facebook oldalát