A JÓL-LÉT Alapítvány Szakértői Csoportja szakmai konferenciát szervez: NEM-AKADÁLY, a vállalatok társadalmi felelősségvállalása a nők és férfiak egyenlőségéért, a vezetői elköteleződés szintjei és megteremtésének lehetőségei címmel.

Időpont: 2016. február 25., 8:30-15:15
A helyszínt támogatóként, a BP biztosítja: BP, B-épület, 7. emelet (Hallers Garden, 1095 Budapest, Soroksári út 32-34.)
Jelentkezés: észvételi szándékát az ITT található online jelentkezési lap kitöltésével jelezheti.

A társadalmi felelősségvállalásban élenjáró vállalatok profitjuk maximalizálása mellett sikerüket a világra gyakorolt hatásukkal is mérik. A nők esélyegyenlőségét munkáltatóként, piacaikon keresztül, a közösségekben és a környezeti fenntarthatóság szem előtt tartásával is támogathatják.

A konferencia célja annak elősegítése, hogy a nemek közti egyenlőség előmozdítása a vállalatok stratégiai törekvésévé, a szervezeti kultúra és identitás részévé váljon.

Program

08:30 Reggeli kávézó – regisztráció
09:00 Ami fent, az lent: A vállalatvezető szerepe a kultúraváltásban -Dr. Molnár Imre, vezérigazgató, MVM BSzK Zrt.
09:15 Mégis kinek az érdeke? Lehetőség vagy szükségszerűség a nők esélyegyenlőségének támogatása? – Keveházi Kata, a JÓL-LÉT Alapítvány Szakértői Csoportjának vezetője
9:40 Norvég-minta: Az állami és szervezeti szintű elköteleződés a nők gazdasági függetlenségének biztosítására, megoldások a munka és család összeegyeztethetőségének biztosítására – Prof. Margunn Bjornholt, közgazdász, szociológus
10:10 Minimum ennyi: A nőkkel szembeni munkaerő-piaci diszkrimináció kiküszöbölésének lehetőségei – Iványi Klára, JÓL-LÉT Szakértői Csoport és Dr. Varga Judit, Egyenlő Bánásmód Hatóság
10:35 Kérdések, válaszok
10:45 Kávészünet
Nóra-túra: bemutatkoznak a Nóra Hálózat tagjai (plakátkiállítás) – túravezető, Kánya Kinga, JÓL-LÉT Szakértői Csoport
11:15 A Magyar Telekom nőket támogató humán erőforrás stratégiájának evolúciója – Kalmár Elvira, vezetőfejlesztési és változáskezelési senior szakértő, Magyar Telekom
11:40 A remote working (távoli munkavégzés) bevezetésének hatása a szervezeti kultúrára, a vezetőkre és a nemek közti egyenlőségére – Chiuhan Erika, Property Manager, BP
12:05 Vállalatvezetőként, férfiként a nemek közti egyenlőségért – Spilkó József, országigazgató, Schneider Electric (felkérés alatt)
12:30 Kérdések, válaszok
12:45 Ebédszünet
13:15 Nóra Társas (játék a vállalatok képviselőivel). Játékmester: Kánya Kinga

JÓL-LÉT Szakértői Csoport Párhuzamos workshop-ok felsővezetőknek, HR-vezetőknek, vállalati szakembereknek

A. Rugalmas munkaszervezés – A felelős és munkatárs-orientált vállalat módszerei (job redesign, atipikus munkakörök) – Major Lívia, JÓL-LÉT Szakértői Csoport
B. A Job-sharing bevezetése és alkalmazása – Munkatárspárosok: egy meg egy az több mint kettő – Komondy Eszter, JÓL-LÉT Szakértői csoport
C. Antidiszkriminációs workshop: A diszkriminatív helyzetek megelőzésének lehetőségei, felkészült és felelős vezetői gyakorlatok az egyenlő bánásmód követelménye mentén – Iványi Klára, JÓL-LÉT Szakértői Csoport

15:00 Zárszó

Kérdés esetén az alábbi elérhetőségeken érdeklődhetnek: az info@jol-let.com e-mail címen vagy a 06 20 973 2803 telefonszámon.

Ifj. Chikán Attila személyében új elnököt választott a szervezet vezetőjének a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) tisztújító közgyűlése. Az új elnök Salgó Istvánt, az ING Bank vezérigazgatóját váltja az elnöki poszton, aki a közgyűlés egyhangú döntése alapján, a szervezetben végzett tevékenysége elismeréseképpen Tiszteletbeli Elnökként segíti a jövőben a BCSDH-t. Irányítása alatt a szervezet meghatározó szereplőjévé vált a fenntarthatóság üzleti megközelítése elismertetésének Magyarországon. A szervezet tagvállalatainak száma 72-re növekedett, amelyek a hazai GDP közel 30 százalékát termelik. Ifj. Chikán Attila célja folytatni a szervezet már futó, sikeres programjait, kézzel foghatóbbá és láthatóbbá tenni a szervezet tevékenységét a közvélemény és a szakpolitika számára, valamint erősíteni a magyar szervezet nemzetközi kapcsolatait.

 Az újonnan megválasztott elnök munkáját egy négytagú elnökség segíti. Az elnökség újraválasztott tagja Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária vezérigazgató-helyettese. A testület három új tagjaként pedig Dr. Fábián Ágnest, a HENKEL Magyarország ügyvezető igazgatóját, Gazsi Zoltánt, az eisberg Hungary ügyvezető igazgatóját, valamint Dr. Thomas Narbeshubert, a BASF Hungária ügyvezető igazgatóját választotta meg a közgyűlés. Az ő megbízatásuk – az elnök mandátumához hasonlóan – három évre szól. A BCSDH ügyvezetését továbbra is a tavaly októberben kinevezett, elnökségi tag megbízatásáról igazgatói feladatkörre váltott Márta Irén látja el.

 „Az elmúlt hat év folyamán számos sikeres programot indítottunk. Vezetői ajánlásként megfogalmaztuk „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” nevű alapdokumentumot, amely iránymutatást nyújt a hazai cégvezetőknek a fenntarthatósági elveknek megfelelő vállalati működéshez. Kezdeményezésünkhöz immár több mint 100 szervezet csatlakozott elsőszámú vezetője aláírásával. A jövő vezetőit célzó tehetségprogramunk sikerét bizonyítja, hogy idén már a harmadik évfolyamot indítjuk. Az Action 2020 Magyarország pedig cselekvésre hívja az üzleti szektort, hogy szakmai válaszokat találjon a fenntarthatósági kihívásokra.”   – emelte ki az elmúlt évek legnagyobb sikerként megélt eredményeit Salgó István, aki szerint ezek a sikerek nem jelentik azt, hogy az új elnöknek könnyű dolga lenne, hiszen számtalan területen szükséges előrelépnie a szervezetnek.

 „A már megkezdett programok kapcsán legfontosabb feladatunk a lendület megtartása, a szakmai munka mostani magas színvonalának garantálása. Emellett fontos feladatomnak tartom, hogy az elkövetkező években a szélesebb közvélemény és a mindenkori szakpolitika számára is láthatóbbá tegyük tevékenységünket, megosszuk velük eredményeinket. Mivel az ország méreténél fogva a fenntartható fejlődés területén átütő eredményt egyedül nem tudunk elérni, feltétlenül vitalizálni szeretném a régiós együttműködéseket és partnerségeket is” – emelte ki legfontosabb feladatait Ifj. Chikán Attila, aki többek között az Action 2020 munkacsoport vezetőjeként és fiatal vezetők mentoraként a BCSDH szakmai munkájának aktív részese volt a korábbi években.

 A leköszönő elnökségből Kapusy Pál , a MOL csoport társasági szolgáltatások FF és EBK vezetője, aki 2009 óta volt tagja az elnökségnek illetve Ludvig Orsolya  a Siemens volt kommunikációs igazgatója, aki pedig 2013-tól, Salgó Istvánhoz hasonlóan 10 hónappal mandátumának lejárta előtt mondott le a tisztségéről. Márta Irén, aki már több mint hat éve volt az elnökség tagja, a BCSDH igazgatói pozícióba való kinevezésével automatikusan vált meg tisztségétől.

 A taggyűlés a Felügyelő Bizottságot újraválasztotta.

 A törvényi változások átvezetésre kerültek a megújult Alapszabályban, amelyet a taggyűlés szintén elfogadott.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) új elnöksége

 

ChikanAttilaIfj. Chikán Attila – elnök
vezérigazgató
ALTEO Group

 A közgazdász végzettségű szakember több mint évtizedes szakmai és vezetői tapasztalattal rendelkezik az energetikai iparágban. Az általa az alapítástól irányított, az alternatív és megújuló energetika területén működő ALTEO Csoport ma már a szektor egyik meghatározó magyar tulajdonú szereplője. Ifj. Chikán Attila két gyermek édesapjaként elkötelezett a fenntarthatóság eszmerendszere mellett: saját blogot vezet Chikansplanet néven, a befektetők ismereteinek bővítésére pedig elindította a fenntartható energetikai befektetésekkel foglalkozó Smartinvest hírportált.

FabianAgnesDr. Fábián Ágnes
ügyvezető igazgató
Henkel Magyarország Kft.
Adhesives Technologies üzletág igazgató

1996 óta tagja a Henkel Magyarország Kft. csapatának. A ranglétra több fokát bejárva, 9 évet nemzetközi munkakörben is eltöltve lett a Henkel Adhesive Technologies üzletág vezetője, mely mellett 2011-től tölti be a Henkel Magyarország ügyvezetői posztját is. Pályafutását 1990-ben a Biogal Gyógyszergyár Hélia kozmetikai divízió értékesítési területén kezdte. Majd a Maybeline-nél és a Loctite Magyarországnál dolgozott értékesítési területen, amikor a Henkel felvásárolta a vállalatot. Célja, hogy egyre több vezető ismerje fel, hogy a jó teljesítményhez elengedhetetlen, hogy fenntartóan működjön és az ügyfelei, vásárlói számára több értéket teremtsen.

 

GazsiZoliGazsi Zoltán
ügyvezető igazgató
eisberg Hungary Kft.

 2007 óta az eisberg ügyvezető igazgatója. A gödöllői Agrártudományi Egyetem elvégzése után először a Mezőgazdasági Minősítő Intézetben, majd 14 éven keresztül multinacionális környezetben dolgozott, a Syngenta vállalatnál: az ócsai Kisérleti Állomás vezetése után különböző marketing- és projekt-koordinációs munkákat végzett egyre nagyobb területen, szinte minden földrészt érintve. Hisz benne, hogy a cégeknél látott jó példák hatnak a dolgozók családtagjaira, közvetlen és közvetett környezetükre, mely hatások nélkülözhetetlenek a lényegi társadalmi szintű változások elindításában.

JamniczkyZsoltJamniczky Zsolt
igazgatósági tag
E.ON Hungária Zrt.

2007 óta az E.ON Hungária csoport központi ügyekért felelős igazgatója, 2010-től pedig egyben a vállalat vezérigazgató-helyettese is. Tanulmányait követően a Magyar Országgyűlés külkapcsolati irodájának tanácsadói tisztségét töltötte be.  1996-ban a Reemtsma Hungary debreceni dohánygyár vállalati ügyekért felelős igazgatója lett. Ezt követően a Philip Morris Hungary vállalati ügyekért felelős igazgatója 2005-ig, majd 2006 és 2007 között a Philip Morris International brüsszeli irodájában az EU kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatói posztot töltötte be. Tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. Kiemelt érdeklődési területe a vállalati fenntarthatóság ügye, a társadalmi felelősségvállalás a folyamatosan változó gazdasági és társadalmi környezetben és az iparági innováció kérdése.

 

ThomasNarbeshuberDr. Thomas Narbeshuber
ügyvezető igazgató
BASF Hungária Kft.
alelnök, BASF-csoport

A BASF alelnöke , a BASF dél-kelet európai régiójának vezetője, és egyben a magyar leányvállalat (BASF Hungária Kft.) ügyvezetője. Vegyészmérnökként diplomázott, majd 1995-ben kutatóként kezdte karrierjét a BASF ludwigshafeni központjában. Az elmúlt két évtizedben számtalan területen és országban gyarapíthatta tudását a vállalaton belül. Hisz abban, hogy a fenntarthatósági szemléletmód nem csupán a társadalomra és a környezetre van pozitív hatással, de fokozza a versenyképességet, erősíti a piaci részesedést és értéknövekményt eredményez.

2016. január 24-én bejelentésre került, hogy önszerveződő alapon, de a BCSDH támogatásával megalakul „A jövő vezetői” Alumni Klub, amely végzős évfolyamok érdeklődő hallgatóinak biztosít fórumot a találkozásra és szakmai fejlődésre. A végzett diákok körében kitöltött kérdőív szerint nagy az érdeklődés a kezdeményezés iránt. Reméljük, közülük sokan csatlakoznak is.

A General Electric (GE) önkénteseket tömörítő szervezete és az Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA) 2015-ben első alkalommal hirdette meg ’GE a fenntartható szervezetekért’ pályázati programját, amelynek célja a közhasznú szervezetek fenntartható és hatékony működésének elősegitése. Az egynapos pro bono maraton célja, hogy a felhivas keretében kiválasztott szervezetek számára a vállalat elismert szakembereinek segitségével támogatást nyújtsunk Folyamatfejlesztés, Pénzügy IT, valamint HR területen.  A beérkezett pályázatok közül négy szervezet került kiválasztásra a szervezeti diagnózis konzultációkat követően, a maratonra Február 26-án kerül sor.

A pályázati felhívás itt tölthető le.

GEV Widebanner

2015-ben a KPMG nemzetközi tanulmánya a vállalati felelősségvállalási jelentésekről kilencedik alkalommal jelent meg – az első 1993-ban készült. A KPMG szakértői által készített kutatás nyilvános információk, a vállalatok által kiadott CR és éves (pénzügyi) jelentések, valamint a honlapokon elérhető információk alapján készült. Az idei kiadásban a világ 250 legnagyobb vállalatát a 2014-ben megjelent Fortune 500-as lista alapján választották ki. A CR-jelentéskészítés globális tendenciái a kutatásban részt vevő 45 ország 100-100 legnagyobb árbevételű vállalatának eredményein alapulnak.

KPMGhir

Ugyan globális összehasonlításban kiemelkedően jól szerepelnek a magyarországi cégek (a 100 legnagyobb vállalat közül 84 publikál jelentést), ez leginkább a nagyvállalatok globális jelentéskészítési gyakorlatát tükrözi. Helyi jelentést csupán a magyar vezető vállalatok 32%-a ad ki. A GRI nemzetközi és magyarországi szinten is a legelterjedtebb jelentéskészítési sztenderd lett: 2015-ben a magyarországi jelentések 63%-a hivatkozott a GRI iránymutatására.

A globális és magyarországi eredményeket Szabó István, a KPMG fenntarthatósági szolgáltatásokért felelős menedzsere egy decemberi üzleti reggelin mutatta be.

Az angol-nyelvű globális tanulmány elérhető itt.

Újabb elektromos autó töltőállomással bővült a hazai hálózat, miután átadták a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2. Terminál parkolójában létesített egységet. A beruházás az ELMŰ és partnere, az ABB közreműködésével valósult meg. A jelenlegi legkorszerűbb gyorstöltővel a japán és az európai szabvány szerint gyártott típusok is „megtankolhatók” akár olyan rövid idő alatt, amíg egy utast a gép leszállása után megvárunk az érkezési csarnokban, a Budapest Airport a töltő használatáért nem számít fel külön díjat.

A repülőtéri parkoló legújabb fejlesztése, egy ún. villámtöltő áll az elektromos autót használók rendelkezésére a 2. Terminálhoz tartozó Terminál parkolóban. A jelenleg kapható legkorszerűbb töltő, amivel egyszerre két autó tölthető egyen- vagy váltóárammal, a svájci ABB magyarországi gyártó üzeméből érkezett a repülőtérre, a telepítéshez szükséges infrastruktúra kiépítését pedig az ELMŰ biztosította és az üzemeltetést is ők látják el. A töltőoszlop erős napsütésben is jól olvasható 8 hüvelykes kijelzőjén könnyen nyomon követhető a töltés állapota, a működtetéshez nem kell szaktudás vagy külön regisztráció, csak csatlakoztatni kell az autóhoz és a töltés elindul.

A villámtöltő különlegessége, hogy akár 15 perc alatt is 30-ról 80 %-ra feltölthető egy 24 kWh-s akkumulátorral szerelt autó (pl. a leggyakoribb típus, a Nissan Leaf) amivel újabb 100-120 kilométer tehető meg. Ez az idő pedig éppen elég, ha egy utast kísérünk ki a repülőtérre, vagy várunk meg a járat leszállása után. A repülőtér a parkolási díjon felül egyelőre nem számít fel plusz díjat a vételezett áramért. A töltő támogatja a jelenleg legelterjedtebb, egyenárammal működő CCS és CHAdeMO szabványokat, de normál hálózati váltóárammal is tud tölteni – ebben az esetben a töltés kicsit lassabb, igaz, a töltőoszlopról még így is rövidebb idő alatt tölt fel, mint egy otthoni fali konnektorból.

Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára méltatta, hogy az új elektromos töltőállomás átadása szervesen illeszkedik a kormány Jedlik Ányos Tervének megvalósításába és kifejtette: „A hazai e-mobilitás program megvalósítása érdekében a jövőben összesen 150 hasonló elektromos autótöltő állomás átadását tervezzük az országban. A célunk az, hogy e program révén Magyarország teljes egészében keresztülautózható legyen a korszerű, elektromos meghajtású járművekkel. Látni kell, hogy mindenki csak nyerhet az ilyen járművek elterjedésével, hiszen csökken a környezetszennyezés, a károsanyag-kibocsátás és a zajártalom. A magyar gazdaság számára pedig új, a növekedést támogató, innovatív fejlesztéseket tesz lehetővé.”

„Bízunk benne, hogy utasaink is örömmel fogadják majd legújabb környezetbarát szolgáltatásunkat, amely a nyáron indított e-mobilitás programunk egyik leglátványosabb eleme. Fontosnak tartjuk, hogy tovább folytassuk szolgáltatásaink színvonalának fejlesztését, hiszen ez is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy megőrizzük pozíciónkat, mint a régió legjobb repülőtere.” – hangsúlyozta Szarvas Gábor, a Budapest Airport környezetvédelmi igazgatója.

Az ELMŰ-ÉMÁSZ az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is úttörő szerepet kíván betölteni a fenntartható közlekedés magyarországi feltételeinek megteremtésében, folyamatosan fejlesztve hálózatát, amely a most átadott berendezéssel együtt országszerte immár 41 állomást számlál. „Az általunk létrehozott infrastruktúra mára olyan kiépítettségi szintet ért el, hogy eljött a pillanat, amikor érdemes a részleteit is kidolgozni annak az üzleti modellnek, amivel a további bővítést piaci alapon lehet finanszírozni. A repülőtér talán a legalkalmasabb helyszín, ahol a töltőállomások működtetése kereskedelmi alapokra helyezhető, hiszen a Ferihegy és a belváros közti távolság oda-vissza kényelmesen megtehető a ma forgalomban lévő elektromos autókkal.

A most üzembe helyezett gyorstöltő referencia is egyben az együttműködésre az ABB-vel. Velük közösen várjuk azt a fair versenyen történő megmérettetést, amellyel – a meglévő városi töltőinfrastruktúránk bővítése mellett – a Jedlik Ányos Terv keretében hozzájárulhatunk egy országos gyorstöltő-hálózat kiépítéséhez is.” – mondta beszédében Dr. Friedrich Wilhelm Knebel, az ELMŰ-ÉMÁSZ hálózati ügyekért felelős igazgatósági tagja.

„Nagy örömmel fogadtuk a Budapest Airport felkérését a gyorstöltőállomás létesítésére. Az ABB jelentős nemzetközi és hazai tapasztattal rendelkezik a gyorstöltő infrastruktúra telepítése és üzemeltetése terén legyen szó akár töltőoszlopok gyártásáról vagy egy egész országot lefedő hálózat létrehozásáról” – mondta el Balogh Attila az ABB e-mobilitás szakértője. Az ABB gyorstöltői már több mint 25 országban, például az USA-ban, Chile-ben, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Ausztriában, Svájcban, Észtországban és Magyarországon is megtalálhatók. Az egyik legnagyobb volumenű megbízást az észt kormány adta, ahol az ABB 165 darab gyorstöltőt telepített, teljesen lefedve a balti ország területét. Az ABB 2014. elején együttműködésre lépett a kínai Shenzhen BYD Daimler New Technology Co. Ltd.-vel, amelynek keretében a következő hat évben az ABB szállíthatja az új DENZA elektromos autóhoz az egyenáramú gyorstöltőket Kínában.

A múlt héten a klímakonferencia ideje alatt Párizsban is bemutatták az ABB innovatív busztöltő technológiáját, amely a világ első, nagy teljesítményű, felsővezeték nélkül tölthető elektromos autóbuszrendszerének energia-ellátására alkalmas. A technológiát első ízben nagy teljesítményű, mintegy 135 fő szállítására alkalmas elektromos autóbuszokon alkalmazták Genfben.

„Magyarország első gyorstöltő-állomását vállalatunk helyezte üzembe az Istenhegyi úton 2012-ben, és az óta több hazai gyorstöltőt telepítettünk. Reméljük, ezzel az e-gyorstöltő állomással is hozzájárulunk a hazai innovatív „zöld” technológiák elterjedéséhez és a Budapest Airport környezetbarát programjának sikeres megvalósulásához” – tette hozzá Balogh Attila.

Az új repülőtéri e-autó töltőállomás jól illeszkedik a Budapest Airport idén év elején elindított e-mobilitás fejlesztési programjába. A repülőtér a program révén szeretné támogatni és ösztönözni a partnereit a környezetbarát elektromos hajtású járművek használatára. Ennek keretén belül a Budapest Airport is vásárolt egy tisztán elektromos üzemű Smartot, új töltőállomásokat létesített a repülőtéri földi kiszolgálásban egyre gyakoribb elektromos vontató járművek számára és a legutóbb kiírt új személyszállítási tenderében már kötelezővé tette a szerződött partner számára az elektromos taxik beszerzését is.

Márta Irén és a BCSDH szakmai munkáját és tapasztalatát elismerve megtisztelő meghívás érkezett a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodási Karának vállalati tanácsadó testületébe. A két éves tagságra szóló felkérést a BCSDH elfogadta.

A magas színvonalon képzett hallgatók és az üzleti, intézményi szféra közötti kapcsolat ápolása és fejlesztése kiemelkedő eleme a Budapesti Corvinus Egyetem missziójának. Ezzel összhangban a Gazdaságtudományi Kar 2016-ban egy vállalati tanácsadó testület létrehozását tűzte ki céljául.

Ezen kis létszámú, évente két alkalommal ülésező board közvetlenül a Dékán munkáját támogatja tanácsaival az oktatással kapcsolatos üzleti elvárások, a vállalati szférával való szorosabb együttműködés, illetve a hazai és nemzetközi akkreditációs tevékenység tekintetében.

A nyugat-magyarországi Dióskálon évek óta sikeresen működik a Syngenta  Interra Farm bemutató gazdasága, ahol a újabb növénytermesztési eljárásokat mutatnak be a jó mezőgazdálkodási  gyakorlat és a  fenntartható fejlődést szem előtt tartva.

A dióskáli Plótár család ezt a jó gazdálkodási gyakorlatot 2003 óta alkalmazza, mióta az EU által társfinanszírozott Talaj és Vízvédelmi Európai Projekt (SOWAP) keretein belül bemutató gazdaságnak választották. A SOWAP a a forgatás nélküli talajkímélő művelésre koncentrál ami csökkenti a talajra hulló csapadék elfolyását, a talajeróziót és a felszini vizek szennyezését,  de ugyanakkor figyel  a termelő szemszögéből fontos jövedelmezőségre is. Folyamatosan  újabb gyakorlatokat is tesztelnek,  mint például a multifunkcionális szegélyek ( Operation Pollinator magkeverékkel bevetve) a felszini vizek  szennyezésének megelőzésére és  az agrártáj  biológiai sokszinűségének növelésére.

A Plótár gazdaság a Syngenta Interra Farm hálózatának tagjaként  átfogó, fenntartható gazdálkodási megoldásokat keres. Jelenleg a köztes növények kísérlete és bemutatása folyik- ami egy újabb lehetőség a talaj- és vízvédelemben , ami egyúttal segít a talaj egészségének és termékenységének javításában.

Projekt indulása
Az ismeretek bővítése és az eredmények megosztása a project indulásától fontos feladat. Előszőr, egy 1 hektáros  lejtős földterületen indultak el a vizsgálatok a talajkímélő művelésre, ahol a lefolyó csapadékvizet és a talajleromlást vizsgálták. Fokozatosan került a koncepció átvezetésre a 700 hektáros gazdaság egészére. A talajkímélő művelésre való áttérés speciális talajművelő gépeket is igényelt.

Pozitív eredmények

Nem tartott sokáig, hogy lássuk a pozitív eredményeket” mondta Plótár István termelő, Interra® Farm partner. “A minimális talajműveléssel kevesebb a szántás és nem kell forgatni a talajt, így a talaj kevésbé lesz tömör, szemben a hagyományos szántásos talajművelés esetén. Nem csak üzemanyag megtakarításban tudunk jelentős eredményeket felmutatni (10-15%), de 5-15%-os hozamnövekedést is elértünk- ami természetesen évjárat és kultúra függő. A kímélő talajművelés javitotta a talaj csapadékbefogadó képességét és növelte annak biológiai értékeit is.”

A talajkímélő művelés másik előnye, hogy kedvezően tompítja  a változó évjárati hatásokat, például, szárazabb időszakokban a talaj magasabb vízkészlettel bír a jobb víztartóképességnek köszönhetően.

 További alkalmazhatóság

Egyetlen változás gyakran vezet továbbiakhoz; ezek az eredmények további szemléleteknek engednek utat a termesztés során, a tápanyaggazdálkodásra, növényvédelemre és az alkalmazott vetőmagokra összpontosítva. Ekkor vált világossá, hogy a programban résztvevő gazdaságok további támogatásra tartanának igényet.

„Az elmúlt 12 év eredményei és tapasztalatai bizonyítják, hogy hogyan tudnak a gazdaságok profitálni hozamszinten és a teljes gazdaság üzemeltetési szintjén is a programból. A számok tisztán mutatják a projket sikerességét, 15-20%-os profitnövekedést biztosítanak a gazdaságnak”- számolt be Péter Heicz, Üzletfejlesztési vezető..

Mérlegelve

2003 óta A Plótár Gazdaság kísérletei során begyűjtött tudás és tapasztalat lehetőséget adott a  Syngentának hogy a talajkímékő művelést propagálja. 2012-től a csapat bemutató napokat szervez a helyi gazdálkodóknak, hogy mindenki első kézből tapasztalja meg, hogyan működnek az új növénytermesztési elemek (talajművelés, tápanyagellátás, növényvédelem és a műveléshez jól alkalmazkodó vetőmagvak)

Ennek hatása volt a kereskedelmi programokra is. Például, mióta a termelők első kézből látják az innovatív termelési eljárások előnyeit és tapasztalaltot szerezhetnek a gazdaság vezetésében, azóta bátrabban lépnek be olyan kereskedelmi programokba, mint a Contivo™.

A programhoz csatlakozó farmok száma évről évre nő Magyarországon, jelenleg 100 felett van a számuk,  80 000 hektár területen.

„Az elmúlt évek extrém időjárási körülményei arra sarkalltak, hogy újragondoljam gazdálkodási gyakorlatomat. Célom az, hogy növeljem a gazdaság profitabilitását és racionalizáljam a költségeket. A  Contivo™ szakembereivel számos elemén változtattunk az eddig alkalmazott technológiának, mint a szántási eljárási mód, tápanyaggazdálkodás és a munkaszervezés. Ezáltal láthatóan nőtt a gazdaság profitábilitása, már az első évben”- számolt be egy Contivo™ gazda.

Hogyan tovább?

A hagyományos gazdálkodás elemeinek alternatív formáira van szükség a növekvő vízhiány, a klimatikus változások és a művelhető föld limitált elérhetősége okán.” mondja Romano De Vivo, Környezetpolitikai  vezető. „Csak így tartható fenn a termelt javak minősége és a széles kínálata. Egyszerre kell növelnünk és stabilizálnunk a hozamot anélkül, hogy termőföldet pusztítanánk vagy újabb területeket kellene művelésbe vonni.”

A Syngenta tanácsadással és az eszközök biztosításával járul hozzá ahhoz, hogy globálisan alkalmazni tudják a gazdák ezen gyakorlatokat, külső partnerekkel, úgy mint kutatók, hatóságok és szakértők együttműködésével. A gazdaságokkal partnerségben együttműködve a talajművelés legproduktívabb gyakorlatát sajátíthatják el, a leginkább gazdaságra szabott eljárásokat kiválasztva.

Az Interra farm-mal kapcsolatos kérdéseivel keresse Horváth Boglárka magyarországi projektmenedzsert az info.hungary@syngenta.com címen.

A METRO 2016-ban is folytatja a fenntarthatóság iránt tett törekvéseit, melynek több, új területet is bevonó állomása valósult meg 2015-ben.

A folyamatos és évek óta sikeres együttműködések tovább folytatódtak, így ezek egyike, az egész évet átfogó, a METRO munkatársainak is mindennapi rutinjába illeszkedő programunk az Élelmiszermentés, melynek keretében az áruházakból a lejárat közeli és esztétikai hibás termékeket – a Magyar Élelmiszerbank közreműködésével – a rászorulók kapják meg, így az élelmiszerek nem kerülnek megsemmisítésre. A METRO az eltelt 4 évben közel 1.000.000 kg, közel 900 millió forint értékű élelmiszert adott át az Élelmiszerbanknak, ezzel országszerte 150 000 rászorulónak jutatott friss élelmiszert. A program elindítása és a folyamatos, napi szintű működtetése Európában és Magyarországon is elsőként a METRO Kereskedelmi Kft.-nek sikerült.

 A program eredetisége, egyedisége, hogy az általános gyakorlattal szemben a támogatásra adott termékek szinte kizárólag ultra friss élelmiszerekből állnak, amelyekhez általában alig jutnak hozzá a rászorulók. Az áruház minőségi és egészséges táplálékokat, mint például halakat, tejtermékeket, húsokat, közöttük nagy számban megtalálható bio-, laktóz és gluténmentes élelmiszereket juttat el a hátrányos helyzetben lévőknek, ami azért különösen fontos, hiszen ezen élelmiszerek táp- és vitaminértéke jóval magasabb, mint a tartós élelmiszereké.

Az adományozáson túl a 2015-ös évben számos egyéb tevékenységünk kapott kiemelt figyelmet működésünk során, így a Heim Pál alapítvánnyal közös AlkoholSTOP programunk rendezvénysorozatát indítottuk országjáró körútra; a hat állomásos rendezvénysorozat keretében számos érdekes programmal vártuk a nagyközönséget a résztvevő METRO Áruházakban (Nyíregyházán, Kecskeméten, Szegeden, Pécsett, Győrben és Budaörsön). A rendezvénysorozat célja, hogy a témáról valós társadalmi párbeszédet indítson, amiben panaszok helyett tervek születnek, hogy a program keretében olyan ötletek, kezdeményezések jussanak el a nagyközönséghez, melyek a mértékletes alkoholfogyasztást, az egészséges örömöket, az alkoholmentes szórakozást helyezik előtérbe. A METRO természetesen nem csupán a helyszínt biztosította, de népszerűsítette a programot saját online, áruházi és egyéb reklámfelületein is.

A rendezvénysorozat záróeseményére 2015. augusztus 29-én a METRO budaörsi áruházába érkező látogatók a Pest Megyei Rendőrkapitányság közlekedésbiztonsági programjain, a Magyar Vérellátó Szolgálat véradásában, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt elsősegélynyújtási oktatásán, és a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom családegészségügyi tanácsadásban, valamint a Tudatos Közlekedők Egyesülete aktivitásain vehettek részt.

2015 nyarán indult útjára a METRO Adnijó Program, mely a METRO különleges társadalmi felelősségvállalás témájú pályázata volt, ennek során a vendéglátóiparban tevékenykedő vállalkozások a helyi, regionális közösségekért tett erőfeszítéseit ismerte el, bemutatta jó példájukat a nagyközönség, a szakma és a média számára.

A nyílt pályázaton minden vendéglátóipari vállalkozásként nyilvántartott egyéni vagy társas vállalkozás részt vehetett, amely rendelkezik Magyarországon székhellyel vagy telephellyel, és az alaptevékenységén túl, szociális, a közösségért tett erőfeszítései is vannak. Vagyis olyan tevékenységgel segíti a közösséget, mely a vállalkozás számára nem hoz bevételt. A zsűri az értékeléskor figyelembe vette a tevékenység eredetiségét, a tevékenységnek a társadalmi, gazdasági és a természeti környezet fenntartható fejlődésében játszott szerepét és a bevont erőforrások fenntartható felhasználását. A pályázat nyertese a székesfehérvári Hatpöttyös étterem lett, akik megváltozott munkaképességű munkavállalókkal szolgálják ki, igen magas színvonalon vendégeiket.

A 2015 év vége pedig a METRO dolgozóinak bevonásáról szólt, hiszen a METRO Fenntarthatósági Napon, a 2600 munkavállalónkat vontuk be interaktív és játékos módon a fenntarthatóság, víz-, energia- és anyagtakarékossági törekvéseinkbe, melyen teljes működésünket áttekintve tártuk fel a javítható területeket, legyen szó akár élelmiszerpazarlásról vagy a fenntartható termékek polcra kerüléséről, az egyes eszközök és anyagok újrafelhasználásától a saját ökolábnyom kiszámolásáig.

A karácsonyi időszak emellett mindig a jótékonyságról is szól, ezért is csatlakozott a METRO a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, Jónak lenni jó kampányához, ahol közel hétmillió forint értékű stratégiai támogatást nyújtunk és az Alapítvány decemberi rendezvényein a METRO biztosította a közel 3000 gyermeknek a gyümölcsöket és szaloncukrot tartalmazó ajándékcsomagot, illetve 1.500 kg gyümölcsöt. Az együttműködés pedig 2016-ban is folytatódni fog.

Légitársaság, édességbolt, javítóbázis és taxis cég is szerepel azoknak a vállalatoknak a listáján, amiknek tavalyi teljesítményét ismerte el a Budapest Airport a repülőtér hagyományos februári gálafogadásán. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma a tavalyi évben lépte át a 10 milliós álomhatárt, így az idei gálát a 10-es szám jegyében rendezték meg.

Kilenc éve hagyomány, hogy a Budapest Airport egy díjátadó gálaest keretében köszönetet mond repülőtéri partnereinek az elmúlt évben nyújtott teljesítményükért. Az esemény idén is az impozáns rendezvény helyszínné alakított 1. Terminál aulájában volt. A repülőtér, mint utazási helyszín szolgáltatásai szorosan egymásra épülnek, a különböző cégek közötti együttműködés kulcsfontosságú az utazási élmény megalapozásában. Ebben nem kevesebb, mint 10 000 ezer repülőtéri dolgozó közös teljesítményére van szükség, ezt a munkát ismerte el a február 4.-én tartott esti gálán a Budapest Airport.

BudAirport

A repülőteret üzemeltető cég a legkülönbözőbb kategóriákban tüntetett ki díjazottakat, beleértve a legjobb légitársaságokat, a legjobb kiskereskedelmi- és vendéglátó bérlőt, valamint a legjobb karbantartó céget, de emellett idén első alkalommal gazdára talált az „Év Greenairport Partnere” elismerés is.

A díjátadó gálán, amelyen mintegy háromszáz vendég vett részt Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója ezt hangsúlyozta: „Budapest a tavalyi évben Európa leggyorsabban fejlődő repülőterévé nőtte ki magát és ebben jelentős szerepet vállaltak partnereink a kiváló teljesítményükkel. A mai este kiváló alkalom arra, hogy személyesen is kifejezzük elismerésünket mindazoknak a cégeknek és partnereknek, akiknek köszönhetően a budapesti repülőtér és a magyar légiközlekedés nemzetközi szinten is jegyzett eredményeket ért el.”