Lezárult az ALTEO tavaly év végén indított karbonlábnyom-semlegesítő kezdeményezése, amelynek keretében idén tavasszal a vállalat összesen 28 gyümölcsfát telepített különböző tanintézmények kertjeibe. A faültetések célja az volt, hogy a karácsonyi rendezvény alkalmával kibocsátott szén-dioxid mennyiségét semlegesítse.

 

Az ALTEO tavaly decemberben döntött arról, hogy a karácsonyi évzáró rendezvényének karbonlábnyomát semlegesíti. Ennek módja, hogy annyi fa ültetését kezdeményezte a társaság, amennyi képes elnyelni a kibocsátott szén-dioxid mennyiségét. A kapott adatokat összegezve a rendezvényen a társaság összesen 3,18 tonnás karbonlábnyomot hagyott maga után: ennek jelentős részét – 65 százalékát – az elfogyasztott ételek-italok tették ki, utána következett az utazásból eredő széndioxid-kibocsátás 32 százalékkal. A helyszíni energiahasználat, illetve a kiadványok és a szervezés jóval kisebb mennyiségű szén-dioxid emisszióért felelt, előbbi a teljes karbonlábnyom 2 százalékát, utóbbi pedig mindössze 1 százalékát tette ki.

Az ALTEO 2018-as karácsonyi rendezvényén a GreenDependent Egyesület végezte a szén-dioxid kibocsátás számításait, mely szerint a 3,18 tonnányi kibocsátott szén-dioxid összesen 28 őshonos gyümölcsfa ültetésével semlegesíthető. A fák nagyjából 20 év alatt lesznek képesek elnyelni a rendezvényen kibocsátott szén-dioxid mennyiségét. A faültetésekre az Iskolakertekért Alapítvány közreműködésével 2019 tavaszán került sor, az alábbi tanintézetek kertjeiben: Wesley János Családi Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Szakközépiskola, Szakgimnázium és Kollégium – Abaújkér (8 darab fa); Legyesbényei Általános Iskola – Legyesbénye (8 darab fa); Görgey Artúr Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola – Onga (8 darab fa), valamint a Forrás Keresztény Óvoda, Általános Iskola, Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola – Tard (4 darab fa).

 

Nem kérdés, hogy lesz-e vízválság a XXI. században, hisz már most érezhetők a hatásai Magyarországon is. És az sem kérdés, hogy ez érinti-e a vállalatokat, mert a válasz egyértelműen: IGEN –   mutatott rá Prof. Dr. Szöllősi-Nagy András a BCSDH 2019. március 27-én tartott üzleti reggelijén és Action 2020 Fórumán, amelynek fókuszában a víz témája állt.

 

Dr. Szöllősi-Nagy András professzor, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Program Kormányközi Tanácsának elnökhelyettese, az MTA doktora nagy sikerű és elgondolkodtató előadást tartott a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti reggelijén és Action 2020 Magyarország Fórumán. A magyar GDP 30%-át termelő 87 tagvállalatot tömörítő szervezet üzleti reggelijét vállalatvezetők és szakértők részvételével tartott műhelymunka követte, amelynek célja, hogy az üzleti szféra valódi lépéseket tegyen a víz területén.

Bevezető gondolataiban Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) főtitkára kiemelte: „Sajnos a legtöbb erőfeszítés ellenére a Föld természeti tőkéje továbbra is rohamosan fogy. Márpedig a ma rossz fenntarthatósági teljesítménye a holnap gyengébb társadalmi-gazdasági jólétét jelenti. Szerencsére az emberiség számára ismertek és rendelkezésre állnak azok a technológiák, minták, intézmények és – legfőképpen – értékek, amelyek segítségével a természeti – és más – erőforrások elpusztítása megakadályozható, első lépésben legalább lényegesen lelassítható lehetne.”

Az OECD előrejelzése szerint 2050-re 55%-kal fog nőni a vízfelhasználás mértéke világszinten. A növekedés legnagyobb része a gyártás, az energia szektor és a háztartások növekvő vízigényéből tevődik össze.

A klímaváltozás hatásainak jelentős része a vízen keresztül fog jelentkezni, ezért minden gazdálkodó szervezetnek fel kell készülnie a vízgazdálkodás ésszerű megtervezésére. A klímaváltozást és a víz okozta konfliktusokat nem szabad csupán mérnöki szempontból megközelíteni, hiszen a vízügy fontos gazdasági, szociológiai és politikai kérdés. A következő 10 évben a legnagyobb kockázati faktor a vízproblémák, a szélsőséges időjárás, a klímaváltozás figyelmen kívül hagyása, valamint ezek szociális következményei lesznek. A föld vízkészletének csak 0,007%-a áll rendelkezésre felszíni vízként, ehhez tudunk közvetlenül hozzáférni. Egy vízválság küszöbén állunk.” – fejtette ki Szöllősi-Nagy András.

„Bár Magyarország vízügyi szempontból egyelőre kedvező helyzetben van, lényeges, hogy ezt a pozitív állapotot hosszú távon is fenn tudjuk tartaniEbben az üzleti szférának is van feladata. Vállalatvezetőként kiemelt felelősségünk az adaptáció fontosságának felismerése és az alkalmazkodás megkezdése. A vízhatékonyság versenyképességi kérdés, melyet nem lehet elválasztani az ellátásbiztonságtól sem. Emellett a megfelelő minőségű víz rendelkezésre állása is egyre nagyobb kihívást jelent majd a vállalatok számára. Action 2020 programunkban idén ezeken a területeken szeretnénk támogatni a vállalatok erőfeszítéseit.” – emelte ki bevezetőjében Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

Az üzleti reggelit az Action 2020 Szakmai Fórum követte, melynek elsődleges célja az volt, hogy közös gondolkodást és munkát indítson el az üzleti szférában a valódi hatásgyakorlás érdekében. A programhoz már 59 vállalat csatlakozott.

Az Action 2020 program fő célja a víz területén a klímaadaptáció támogatása annak érdekében, hogy a víz mindenki számára hosszú távon elérhető legyen a rendelkezésre álló vízkészletek figyelembevételével.

„Annak érdekében, hogy a víz megfelelő minőségben és mennyiségben rendelkezésre álljon a felhasználók számára, az Action 2020 Magyarország program a hazai üzleti vállalkozásokat kívánja cselekvésre ösztönözni az ambiciózus, mégis reális célok meghatározásával; és az ezek megvalósításához hozzájáruló üzleti megoldások azonosításával, terjesztésével és új megoldások fejlesztésével. A Fórum során ezeken a területeken igyekszünk feltérképezni a legfontosabb kihívásokat és lehetőségeket, valamint azonosítani a már létező üzleti megoldásokat, melyek azonnali, rövid-, vagy középtávú eredményt hoznak.” – mutatott rá Kovács Károly, a BDL Kft. ügyvezetője, a BCSDH Action 2020 Víz munkacsoport vezetője.

Szöllősi-Nagy András előadása innen letölthető.

Sosem volt nagyobb igény a fenntartható, új termékekre, szolgáltatásokra és működési folyamatokra, mint napjainkban. Hogyan tudunk valódi hozzáadott értéket biztosítani partnereinknek, fogyasztóinknak és dolgozóinknak? A klímaváltozás tekintetében elértük azt a kritikus pontot és egyre több vállalat és innovátor lép fel a fenntarthatóbb jövőért. Mit tehetünk mi? Az aktuális témára válaszként idén, „A jövő vezetői” tehetségprogramunk 6. évfolyamában új szakmai napot vezettünk be, melynek során a fenntartható innováció, termékek és szolgáltatások témakörét jártuk körül. A szakmai napot a Richter Gedeon Nyrt. látta vendégül március 21-én.

Szabó Szilvia, a The Impactor alapítója és a Felelős Innováció konferencia létrehívója Írországból jelentkezett be, hogy bemutassa a nemzetközi innovációs trendeket és törekvéseket. Olyan kérdéseket feszegetett, hogy hogyan lehetünk fenntarthatóan innovatívak? Megoldás lehet-e egy méh-drón a virágbeporzás problémájában? Tanulhat-e empátiát a mesterséges intelligencia? Emellett számos izgalmas példát megmutatott nekünk, melyek gyakran újabb kérdéseket vetettek fel.

Chrabák Péter, a Bay Zoltán kutatóintézet körforgásos gazdaság kutatási szakterület vezetője a hazai alkalmazott kutatási szektor szemszögéből mesélt a fenntarthatóság és innováció helyzetéről. Felhívta a figyelmet arra, hogy időben fel kell készülni a célok elérésére a gazdaság minden szintjén és, hogy az innováció nem csak a műszakilag hatékony, anyag- és energia-takarékos technológiák kidolgozásával, hanem új üzleti modellek bevezetésével is hozzá tud járulni a versenyképesség megőrzéséhez. Emellett pedig az innovációk során egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezeti és társadalmi hatások vizsgálata is.

A program résztvevőinek Demeter Ádám, a Richter Gedeon Nyrt. kémiai kutatási főosztályvezető helyettese mesélt a gyógyszeripari kutatások kihívásairól, miközben körbevezette őket a vállalat laboratóriumában.

Ezt követően a résztvevőkből álló 6-7 fős projektcsapatok Hlavay Richárd és Zsargó Szilvia trénerek vezetésével az idei évi, víz témakörhöz kapcsolódó projektmunkán dolgoztak a Lego Serious Play módszertanának segítségével. A Lego Serious Play a közös gondolkodásra és egyenrangú kommunikációra épülő játékos módszer, ami a kreatív gondolkodás elősegítésén keresztül segít a problémamegoldásban, a stratégiaalkotásban és tervezésben.

A munka során minden csapatot egy-egy szakértő mentor segítette, akik tudásukkal és tapasztalatukkal támogatták a résztvevőket a projekttémájuk meghatározásában. A mentorok Fülöp Bence, a Trinity Enviro vezérigazgatója, Galambosné Dudás Zsófia, a BCSDH szakmai vezetője, Kelemen Attila, a Proself International Zrt. vezérigazgatója, Kerpely Klára, a WWF Alapítvány projektvezetője, Sinka Attila, a MASZESZ főtitkára, Chrabák Péter, a Bay Zoltán Kutatóintézet körforgásos gazdaság kutatási szakterület vezetője és Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője voltak.

 

A Richter stratégiai innovációját Csaba Lajos, PR és kormányzati kapcsolatok osztályvezető-helyettese mutatta be a résztvevőknek. Mi a K+F feladata? Hogyan térül meg egy gyógyszeripari innováció? Hogyan tudunk valódi értéket teremteni a betegek számára? A szakember végigvezette a résztvevőket a skizofrénia és bipoláris zavar kezelésében úttörő Cariprazine 15 éves kifejlesztésének és nemzetközi bevezetésének sikertörténetén.

Dinamikus kerekasztal-beszélgetésen vitatta meg az E.ON, a Tungsram és a HungaroControl innovációs stratégiáját, fenntartható újításait és kapcsolódásait Károlyi Zsuzsanna, az E.ON Hungária Zrt. marketing kommunikációs igazgatója, Mehlhoffer Tamás, a Tungsram Group kommunikációs igazgatója és dr. Rohács Dániel, a HungaroControl Zrt. szakmai fejlesztési osztályvezetője. Hogyan szabályozzuk a drónok légiközlekedését? Magyarországon az egyik legmagasabb az egy főre jutó elektromos autóknak, hogyan tudunk megfelelni a növekvő töltési igényeknek? Hogyan lehet paradicsomot termeszteni egy sötét pincében? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a beszélgetés résztvevői.

Palotai Borbála, a PwC Magyarország Kft. Marketingkommunikációs és üzletfejlesztési vezetője exkluzív módon adott betekintést a PwC vezérigazgatói felmérésének eredményébe. Kiemelte, hogy eljött a cselekvés ideje és sikerhez a jövő vezetőjének az innovációk mellett fókuszálnia kell a szervezeti belső folyamatokra.

A napvégén a vezetői interjú során Pesti Tímeával, a LeasePlan Hungária Zrt. vezérigazgatójával beszélgettek, ahol többek között felmerült az, hogy egy vezetőnek bátornak kell lennie és meg kell tennie az első lépést az új területeken, akár a fenntarthatóság terén is. Szóba került a csapat sokszínűségének jelentősége, az, hogy hogyan lehet megragadni és megtartani a tehetséges munkavállalókat. Véleménye szerint a siker kulcsa az, hogy önmagunkat adjuk.

A napról készült galéria ide kattintva tekinthető meg.

Az Unilever anyavállalata Hollandiában aláírt egy “műanyag egyezményt” mellyel a cég fenntarthatósági törekvésein túlmutató elkötelezettséget is vállalt a műanyag szemét csökkentése kapcsán. A holland nagyvállalatok, NGO-k és a kormány is gyorsabban akar változást elérni, mint Európa többi része. 2025-ig szeretnénk, ha minden egyszer használatos műanyag 100%-ban újrahasznosítható lenne, mely az Európai célok szerint csak 2030-ra történne meg. Emellett 20%-kal kevesebb műanyagot fogunk használni 2025-ig, 1997-hez képest. Az Unilever új műanyag csomagolóanyag stratégiája már alapjaiban is a „jobb-, kevesebb- és zéró műanyag” elvre épült.

 

Az davosi Világgazdasági Fórumon az Unilever kilenc márkájával kapcsolatban újrafelhasználható csomagolási újításokat is bemutatott; köztük négy teljesen új kiszerelést. Az új termékeket a Loop™ rendszeren keresztül próbálják ki, mely egy globális, a kategóriájában első, hulladékmentes bevásárló rendszer, aminek célja, hogy megváltoztassa a fogyasztói magatartást, elősegítve ezáltal a körforgásos csomagolási rendszerek kereskedelmi életképességét.

A dezodorok kategóriájában egy minim™ névre keresztelt, újratölthető prémium stift dezodort tesztelnek. A rozsdamentes acélból készült stift megjelenése minimalista, kompakt és fenntartható, ezzel új fogyasztói élményt kínál, szükségtelen anyagok felhasználása nélkül. A dezodorok használattól függően átlagosan egy hónapig tartanak ki, a csomagolást pedig úgy tervezték, hogy legalább 100 töltési ciklust kibírjon. Így minden stift várhatóan nyolc évig használható, ezáltal közel 100 műanyagcsomagolást vált ki.

A Signal szájápoló márka egészen új formátumot, újratölthető fogkrém-tablettát mutatott be Tooth Tabs néven. Ez az újdonság arra is lehetőséget ad a fogyasztóknak, hogy kevesebb vizet használjanak a fogmosáshoz: a tablettát szét kell rágni, majd a szokásos módon kell fogat mosni, végül öblíteni. Hulladék és nehézség nélkül hatalmas segítséget nyújthat ez a készítmény a Földnek.

Véget akarunk vetni a jelenlegi ’vedd meg, használd, dobd el’ kultúrának és nagy lépéseket akarunk tenni termékeink újrafelhasználhatóra tervezéseiben. Büszkék vagyunk rá, hogy a Loop alapító partnerei lehetünk, és hogy közkedvelt márkáinkat körforgásra tervezett csomagolásban is elérhetővé tesszük,” mondta Alan Jope, az Unilever vezérigazgatója.

 

Az ALTEO az alapítása óta elkötelezett a fenntarthatóság iránt, ez a szemlélet áthatja a vállalat üzleti stratégiáját, ezáltal pedig a tevékenységét is. Ezzel összhangban jött létre 2019. január elején a Hulladékgazdálkodási Divízió, amely az üzleti szempontok mellett a környezeti és fenntarthatósági célokat illetően is kedvező eredményekkel szolgálhat majd.

AZ ALTEO az Energiatermelés és Energetikai Szolgáltatások Üzletág keretein belül folytatott tevékenységeknek köszönhetően betekintést nyert és tapasztalatot szerzett a hulladékkezelési és hulladékgazdálkodási piacon. Ennek nyomán döntött úgy a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalat, hogy érdemes kibővíteni tevékenységi körét a hulladékgazdálkodási és hulladékártalmatlanítási profillal.

A divízió vezetőjének Simon Anitát nevezték ki, aki a környezetiparban eltöltött 15 éves szakmai múlttal rendelkezik Magyarországon és az EU-ban fenntarthatósági szakemberként, cégvezetőként, illetve hulladékkereskedelemmel foglalkozó vállalkozóként.

Az új tevékenységi kör a harmadik profitcenter lesz az Energiatermelés, Üzemeltetés és Karbantartás, valamint a Vállalkozás és Projektfejlesztés Divízió mellett. Létrehozásával a vállalat célja, hogy tovább bővítse az eddigi jelenlétét az energetikai célú hulladékhasznosítási piacon.

A Biofilter Zrt. tevékenysége során magas környezeti és minőségi elvárások teljesítésével, üzleti megoldásainak folyamatos fejlesztésével törekszik a piaci elvárásoknak és kitűzött céljainak minél magasabb színvonalon megfelelni. Hitvallása szerint egy vállalkozás esetében kiemelkedő értékkel és fontossággal bír, hogy társadalmi és környezeti szempontból egyaránt felelősséget vállaljon tevékenységéért, és lehetőségeihez mérten tegyen lépéseket partneri körének és a lakosság szemléletének, ismereteinek bővítéséért, környezetünk megóvásáért. 2018-ban ennek jegyében került elkészítésre a 2016-2017 időszak eredményeit bemutató, ”Körforgásban a környezetért – A Biofilter Zrt. fenntarthatósági helyzetképe 2016-2017-es években” c. fenntarthatósági jelentés, amely többek között részletekbe menő betekintést nyújt a szervezet folyamatainak környezeti, társadalmi és gazdasági szempontú optimalizálásába.

„A példamutatás nem az egyik útja a tanításnak, hanem az egyetlen útja.”

Albert Einstein szavaival egyetértve és annak szellemiségét a vállalat tevékenységébe építve a Biofilter Zrt. szokásos üzletvitelén túl számos kisebb-nagyobb környezetvédelmi intézkedésen keresztül törekszik partnereinek és környezetének jó példával szolgálni, így például az ENSZ által megfogalmazott Action 2020 fenntarthatósági programhoz csatlakozva a Biofilter Zrt. is kitűzte Élelmezés, Foglalkoztatás, Fenntartható Életmód, Klímaváltozás és Vízhasználat területekre vonatkozó 2020-as céljait.

Az egyes folyamatokhoz kapcsolódóan végzett mérések és számítások segítségével a vállalat mindig tisztában van saját erőforrás-felhasználásával, károsanyag-kibocsátásával és karbonlábnyomával, amelyek csökkentése állandó célként érvényesül. Erre vonatkozó intézkedés például a gépjármű állomány minél kedvezőbb környezeti besorolású járművekkel való feltöltése, és hatékony, energiatakarékos használatuk előtérbe helyezése, aminek köszönhetően a gépjárművek átlagos összes károsanyag kibocsátása évről évre csökkenő tendenciát mutat.

A munkatársak képzésére és a jövő generáció bevonására a környezeti szempontok érvényesítésével közel azonos arányban szükséges figyelmet fordítani, ami a Biofilter Zrt-nél egészségmegőrző és közösségi programok, sütőolaj leadási kampányok, képzések, tréningek, gyakornoki program, szakmai cikkírás és tanulmányok készítésében való részvétel formájában valósul meg.

A fenntarthatóság egyik meghatározó pilléreként a partnerek elégedettségének mérése és növelése is fontos szerepet tölt be a vállalat életében, amelynek eredményeként 2017-ben 120 partner 97,5% ajánlásra érdemesnek tartotta a Biofilter Zrt. szolgáltatásait.

Végül, de nem utolsó sorban a szervezet számos társadalmi célt megvalósulását támogatja, tagsága révén 2019-ben pedig 5 fenntarthatóságra, szervezetfejlesztésre irányuló egyesület, szövetség munkájában vesz részt immáron az amerikai B Corp tanúsítvány büszke birtokosaként.

 

A teljes fenntarthatósági jelentés a Biofilter Zrt. megújult honlapján elérhető: https://biofilter.hu/rolunk/fenntarthatosagi-jelentesunk.

 

A Tesco február 5-én bejelentette, hogy tovább csökkenti a környezetterhelő csomagolóanyagok használatát. A vállalat célja, hogy a sajátmárkás termékek csomagolásából 2020 végére eltávolítsa a nehezen újrahasznosítható anyagokat, 2025-re 100%-ban újrahasznosíthatóvá tegye azokat, és a működés során általánosságban is csökkentse a csomagolóanyag hulladékot.

A Tesco élére áll a fenntartható csomagolásról folytatott diskurzusnak, ezzel is ösztönözve a kiskereskedelmi, élelmiszer- és csomagolóipar szereplőit arra, hogy együtt tegyenek meg mindent az ún. zárt csomagolóanyag körforgás kiépítéséért.

A csomagolóanyagokkal kapcsolatban a Tesco három fő területre összpontosít:

  • 2020 végére eltávolítja a nehezen újrahasznosítható anyagokat a sajátmárkás termékeinek csomagolásából.
  • 2025-re 100%-ban újrahasznosíthatóvá vagy újrafelhasználhatóvá teszi a sajátmárkás termékeinek csomagolását.
  • Együttműködést kezdeményez a többi kiskereskedővel, szállítóval, illetve a csomagoló- és a hulladék-feldolgozó ipar szereplőivel a lehető legtöbb műanyag csomagolóanyag újrahasznosításának és újrafelhasználásának érdekében.

Az áruházlánc ezirányú közép-európai törekvéseit Matt Simister, a Tesco Európa vezérigazgatója 2019. február 5-én, a prágai Kiskereskedelmi Csúcstalálkozón erősítette meg.

A bejelentésre reagálva ugyancsak az együttműködés fontosságát hangsúlyozta Weingartner Balázs, az ITM fenntarthatóságért felelős államtitkára: „Már dolgozunk azon, hogy szakmailag megalapozott, az iparág érintettjeivel egyeztetett megoldás szülessen, amihez elengedhetetlen egy közös társadalmi és gazdasági konszenzus és szükség van az egyéni preferenciák rugalmas felülvizsgálatára is.”

A Tesco a vásárlóknak is segíteni kíván abban, hogy csökkentsék az egyszer használatos műanyag termékek használatát. A változó EU szabályozással összhangban a vállalat arra törekszik, hogy vásárlóinak fenntartható alternatívákat kínáljon az eldobható műanyagok helyett.

 

 

A Budapesti Értéktőzsde újra megrendezte a BÉT Legek 2018 rendezvényét. A hazai tőkepiac egyik legfontosabb eseményén ezúttal 18 kategóriában jutalmazták az előző év kiemelkedő teljesítményeit. Idén a Portfolio felmérése alapján a kibocsátói transzparencia díjat a MOL nyerte el, míg egy új kategóriában a MOL befektetői kapcsolatok vezetője, Réthy Róbert kapta a BÉT legjobb befektetői kapcsolattartónak járó díját.

Két helyet javítva idén a legtranszparensebb hazai tőzsdei cég a MOL lett, megelőzve az OTP-t és a Magyar Telekomot – derül ki a Portfolio idén elkészített felméréséből, amely 16 bank, befektetési szolgáltató és alapkezelő bevonásával készült. A felmérésben hat szempont alapján értékelhették az elemzők és alapkezelők a BUX-indexben szereplő társaságokat. Az elsődleges szempont a társaság egészének transzparenciája volt, de rákérdeztek arra is, hogy mennyire hiteles a tájékoztatás az egyes cégeknél, és arra is, hogy az ad-hoc információk milyen minőségűek, ezen felül értékelhették az alapkezelők és az elemzők a befektetői kapcsolattartók felkészültségét, továbbá azt is, hogy milyen minőségű gyorsjelentéseket tesznek közzé a társaságok.

Idén első alkalommal a megkérdezett tőkepiaci szakemberek egy olyan vállalati személyiségre (vezérigazgató, pénzügyi igazgató, befektetői kapcsolattartó) is szavazhattak, aki aktívan részt vesz a kis- és nagybefektetőkkel történő kapcsolattartásban, és aki tevékenységével aktívan tesz a hazai tőkepiac fejlődéséért. A BÉT legjobb befektetői kapcsolattartónak járó díját Réthy Róbert, a MOL befektetői kapcsolatok vezetője kapta.

A Provident Pénzügyi Zrt. saját ügyfélkörben végzett felmérése azt vizsgálta, hogy a magyar háztartások milyen módon fedezték az ünnepek költségeit, mire mennyit fordítottak, és az év végi kiadások anyagi szempontból hogyan befolyásolták a család számára 2019 első hónapjait.

A 600 fős telefonos kutatás résztvevői jellemzően otthon töltötték az ünnepeket, a megkérdezettek fele pedig előtakarékoskodott is. Idén is csupán minden tízedik válaszadó finanszírozta hitelből az ünnepi kiadásokat. A 2018-as ünnepek alatt ötből kettő válaszadó több kiadást engedhetett meg magának, mint 2017-ben. Közel egyharmaduk (29%) húsz- és ötvenezer forint közötti összeget fordított az ünnepekre, 28%-uk akár ötven-százezer forintot is megengedhetett magának. 75%-uk optimista, úgy véli, nem kell meghúznia a nadrágszíjat az újév első hónapjaiban.

2018-ban a válaszadók 46 százaléka élelmiszerre, míg 39 százalék az ajándékokra költötte a legtöbbet az ünnepek során. Az ajándékok tekintetében tovább csökkent az elektronikai eszközök, például a mobiltelefonok és tabletek népszerűsége: csupán a megkérdezettek 9 százaléka gondolkodott ebben a lehetőségben. Az utazás idén lecsúszott a dobogóról, a megkérdezettek mindössze 2 százaléka említette. Az interjúalanyok a szeretteikkel együtt töltött időt tekintették a legnagyobb értéknek.

  • A műanyagok és fogyasztási cikkek értékláncát alkotó csaknem 30 vállalat több mint 1 milliárd USD összeget szán a műanyaghulladékok felszámolására.

  • A BASF támogatja a műanyaghulladékok megszüntetését célzó szövetséget, olyan megoldások előmozdítása érdekében, amelyek segítenek megoldani a világ műanyaghulladékok okozta problémáit.

A BASF ma részt vett egy csaknem 30 vállalat által létrehozott világszövetség megalapításában, olyan megoldások előmozdítása érdekében, amelyek csökkentik és megszüntetik a környezetben, különösen az óceánokban található műanyag hulladékokat.  Az „Alliance to End Plastic Waste” szervezet (AEPW) több mint 1 milliárd USD összeget különített el azzal a céllal, hogy 1,5 milliárd USD-t fektessenek be a következő öt évben azzal a céllal, hogy segítsenek megszüntetni a környezet műanyag hulladékkal történő szennyezését.  Új megoldásokat fejlesztenek ki és terjesztenek a műanyag hulladékok minimumra csökkentése és kezelése érdekében. Ez magában foglalja a már felhasznált műanyagok hasznosítási megoldásainak előmozdítását is, lehetővé téve a körforgásos gazdaság kialakítását.

„Erőteljesen támogatjuk azt a célkitűzést, hogy csökkentsük a környezetben lévő műanyag hulladékok mennyiségét,” mondta Dr. Martin Brudermüller, a BASF SE Igazgatóságának Elnöke, Technológiai Igazgató, aki a kezdetektől támogatta a szövetség létrehozását. „Társalapítókként részt veszünk a műanyaghulladékok megszüntetését célzó szövetség megalapításában, olyan megoldások előmozdítása érdekében, amelyek segítenek megoldani a világ műanyaghulladékok okozta problémáit.” fejtette ki Brudermüller. „A műanyagok olyan nagy hatékonyságú anyagok, amelyek segíthetnek az erőforrás-takarékosságban és egészséget illetve biztonságot, valamint a kényelemből fakadó előnyöket a teremtenek a társadalom számára. Ezek az előnyök ellentmondásosak lehetnek, amennyiben a műanyagok és a műanyag hulladékok elhelyezése és újrahasznosítása nem felelős módon történik meg.

A kulcs annak megértése, honnan ered a műanyag hulladék. Az Ocean Conservancy által végzett kutatás rámutat, hogy az óceánokban lévő műanyagok túlnyomó része a szárazföldi szemétből származik.  A legtöbb műanyag hulladék a folyókkal érkezik és tíz fő, a világ különböző helyein, főként Ázsiában és Afrikában található folyóra vezethető vissza.  Sok ilyen folyó olyan, sűrűn lakott területeken halad át, ahol nincs megfelelő hulladékgyűjtés és újrahasznosítási infrastruktúra, amely eredményeként jelentős mennyiségű hulladék kerül a környezetbe. Az AEPW ott foganatosít lépéseket, ahol azok a leginkább szükségesek.  Ez magában foglal olyan projekteket, amelyek négy fő területen járulnak hozzá a megoldásokhoz:

  • Infrastruktúra fejlesztés a hulladékok összegyűjtésére és kezelésére és az újrahasznosítás mértékének növelésére;
  • Innováció a műanyagok hasznosítását és újrafelhasználását
    könnyebbé tevő és a műanyagok másodlagos felhasználásával értéket teremtő új technológiák előmozdítására és kiterjesztésére.
  • Kormányok, vállalkozások és közösségek képzése és bevonása
    az intézkedések megtétele érdekében és
  • A környezetben azon területek megtisztítása, ahol koncentráltan található műanyag hulladék, főként a fő hulladék-hordozók, mint pl. folyók, amelyeken a szárazföldről a hulladék eljut az óceánba.

„Mindenki egyetért abban, hogy a műanyag hulladék nem való az óceánjainkba és sehová a környezetünkben. Ez egy bonyolultan összetett és súlyos globális kihívás, amely gyors intézkedéseket és erős vezetést követel meg. Ez a szövetség az eddigi legátfogóbb erőfeszítés annak érdekében, hogy megszűnjön a műanyaghulladék a környezetben,” mondta David Taylor, a Procter & Gamble elnök-vezérigazgatója, az AEPW elnöke.

A szövetség egy non-profit szervezet, amelyben műanyagipari és fogyasztási cikkek értékláncát képviselő vegyipari és műanyagipari gyártók, kiskereskedők, feldolgozók és hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalatok vesznek részt a világ összes tájáról.  A szövetség kormányokkal, kormányközi szervezetekkel, akadémiákkal, civil szervezetekkel és a civil társadalommal működik együtt annak érdekében, hogy a műanyag hulladékok környezetünkből történő megszüntetését célzó közös projektekbe fektessenek be.

A BASF részvétele a szövetségben megerősíti a vállalat műanyagok felelősségteljes kezelése melletti kötelezettségvállalását. “A műanyagok kontrollálatlan környezetbe jutásának megszüntetését célzó egyik fontos intézkedés olyan zárt körfolyamatok kiépítése, ahol a műanyagokat új nyersanyagként lehet használni.  A vegyipar fontos szerepet játszik a műanyag hulladékok új termékekké történő feldolgozást célzó nagyszabású projektek innovációjában és megvalósításában,” mondta Brudermüller. Egy példa arra, miként dolgozik a BASF olyan innovatív technológiákon, amelyek előmozdítják a műanyagok hasznosítását és újrafelhasználását, a közelmúltban indított ChemCycling projekt. Vevőivel és partnereivel közösen a BASF kifejlesztette és legyártotta az első olyan kísérleti termékeket, amelyek vegyi úton újrahasznosított műanyag hulladékból készültek.

A BASF aktív megvalósítója a nemzetközi Operation Clean Sweep® programnak is a műanyag granulátumot előállító gyáraiban világszerte, amelynek célja megakadályozni a műanyag granulátum veszteséget a teljes értéklánc mentén a viselkedésen, munkaszervezésen műszaki intézkedéseken keresztül.  A BASF több különböző, a hulladékgazdálkodással és képzéssel foglalkozó együttműködési és társulási projekt résztvevője is (pl. World Plastics Council, Ellen MacArthur Foundation, CEFLEX).

A következő vállalatok alapító tagjai az „Alliance to End Plastic Waste” szervezetnek: BASF, Berry Global, Braskem, Chevron Phillips Chemical Company LLC, Clariant, Covestro, CP Group, Dow, DSM, ExxonMobil, Formosa Plastics Corporation USA, Henkel, LyondellBasell, Mitsubishi Chemical Holdings, Mitsui Chemicals, NOVA Chemicals, OxyChem, PolyOne, Procter & Gamble, Reliance Industries, SABIC, Sasol, Shell, Suez, SCG Chemicals, Sumitomo Chemical, Total, Veolia, és Versalis (Eni).

További információ

Tudjon meg többet a BASF „Alliance to End Plastic Waste”-ben vállalt tagságáról itt és az új „Alliance to End Plastic Waste” honlapról itt.

A BASF BASF ChemCycling projektjéről a TV felvételt a TV szolgáltatásunkban itt megtekintheti.

About BASF

At BASF, we create chemistry for a sustainable future. We combine economic success with environmental protection and social responsibility. The more than 115,000 employees in the BASF Group work on contributing to the success of our customers in nearly all sectors and almost every country in the world. Our portfolio is organized into six segments: Chemicals, Materials, Industrial Solutions, Surface Technologies, Nutrition & Care and Agricultural Solutions. BASF generated sales of more than €60 billion in 2017. BASF shares are traded on the stock exchanges in Frankfurt (BAS), London (BFA) and Zurich (BAS). Further information at www.basf.com.