A vizes szakterület képviselőjeként Kovács Károly immár több mint egy éve dolgozik az EU bizottsága és Parlamentje által elfogadott Taxonomy Regulation szellemében a „fenntartható gazdasági tevékenységek”, illetve azok finanszírozását támogató pénzügyi szolgáltatások minősítési kritériumainak és indikátor rendszerének kidolgozásán.

A taxonómiáról szóló rendelet végrehajtására létrejövő Platform munkájának eredményei nélkülözhetetlen építőelemek egy olyan fenntartható európai pénzügyi rendszer létrehozásához, amely teljes mértékben támogatja a fenntartható gazdaság felé történő átmenetet, az Európai Bizottság egyik legfontosabb prioritását.

Mi a EU Taxonómia?

Az EU 2030-ra kitűzött éghajlati és energetikai céljainak elérése és az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében létfontosságú, hogy a befektetéseket fenntartható projektek és tevékenységek felé irányuljanak. A jelenlegi COVID-19 világjárvány megerősítette annak szükségességét, hogy gazdaságaink, vállalkozásaink és társadalmaink – különösen az egészségügyi rendszerek – ellenállóbbá váljanak az éghajlati és környezeti sokkokkal szemben.

Ehhez közös nyelvezetre és a „fenntarthatóság” egyértelmű meghatározására van szükség. Ezért a Bizottság a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési terv, a fenntartható gazdasági tevékenységek közös osztályozási rendszerének, azaz egy „uniós taxonómiának” a létrehozását rendelte el.

Az EU taxonómiája egy osztályozási rendszer, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek listája. Fontos szerepet játszhat abban, hogy segíti az EU-t a fenntartható beruházások növelésében és az európai zöld megállapodás végrehajtásában. Az uniós taxonómia megfelelő definíciókkal látja el a vállalatokat, a befektetőket és a politikai döntéshozókat arra vonatkozóan, hogy mely gazdasági tevékenységek tekinthetők környezeti szempontból fenntarthatónak. Ily módon biztonságot ad a befektetők számára, megóvja a magánbefektetőket, segíti a vállalatokat abban, hogy éghajlatbarátabbá váljanak, mérsékli a piac széttöredezettségét, és segít a befektetéseket oda irányítani, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.

Miért fontos ez a platform?

Az EU Parlament és Tanács által elfogadott,  AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/852 RENDELETE, valamint az ehhez kapcsolódóan alkotott jogszabály a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról:

angol: L_2020198EN.01001301.xml (europa.eu)
magyar L_2020198HU.01001301.xml (europa.eu)

alapján a környezeti célkitűzések a következők:

1. a) az éghajlatváltozás mérséklése;
2. b) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás;
3. c) a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme;
4. d) a körforgásos gazdaságra való átállás;
5. e) a szennyezés megelőzése és csökkentése;
6. f) a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása.

A két klíma célkitűzést (a) és b) pont) szolgáló kritériumok kidolgozását a Technical expert group on sustainable finance (TEG) | European Commission (europa.eu) végezte.

A további 4 célkitűzés teljesítését szolgáló részletek kidolgozására az EU bizottság 2020-ban létrehozta A fenntartható finanszírozással foglalkozó platformot: Platform on Sustainable finance.

A platform tanácsadó testület, amelyre a Bizottság szakértői csoportokra vonatkozó horizontális szabályai vonatkoznak. Fő célja, hogy tanácsot adjon az Európai Bizottságnak az uniós taxonómia továbbfejlesztésével kapcsolatos számos feladattal és témával kapcsolatban, és támogassa a Bizottságot a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok technikai előkészítésében az uniós taxonómia végrehajtása érdekében.

A munka előrehaladtáról és eddigi eredményeiről lásd:

Platform on Sustainable Finance – Technical Working Group – Taxonomy pack for feedback August 2021 (europa.eu), valamint az egyes szektorok tevékenységéhez kapcsolódó megfelelőségi kritériumok megtalálhatóak és letölthetőek:
Platform on Sustainable Finance – Technical Working Group – Annex: Full list of technical screening criteria August 2021 (europa.eu)

A párbeszéd és a szoros együttműködés a köz- és magánszektor számos érdekeltje között kulcsfontosságú lesz az uniós adórendszerről szóló rendelet és végső soron az európai zöld megállapodás (Green Deal), valamint az EU 2030-ra és 2050-re kitűzött éghajlati céljainak eléréséhez.
A fenntartható pénzügyek platformja kulcsszerepet játszik az ilyen együttműködés lehetővé tételében azáltal, hogy összehozza a fenntarthatósággal kapcsolatos legjobb szakértelmet a vállalati és az állami szektorból, az iparból, valamint a tudományos életből, a civil társadalomból és a pénzügyi ágazatból.

A világ évente megközelítőleg 381 millió tonna műanyaghulladékot termel. Ahhoz, hogy megvédje a környezetet és ösztönözze az újrahasznosítást, az EU célul tűzte ki, hogy a műanyag csomagolások 55%-át újra kell hasznosítani 2030-ig. Az újrahasznosítási szabályok korábban szinte kizárólag a kínálati oldalra (supply side) összpontosítottak, a kimenet (output) oldalon a műanyag újrahasznosítása nagyrészt szabályozatlan volt. Az EU bővíti a szabályozási keretet az újrahasznosítással kapcsolatban, ezzel is erősítve a körforgásos gazdaság szemléletét.

Az egyszer használatos műanyagokról szóló EU irányelvet azzal a céllal fogadták el, hogy megelőzzék és csökkentsék az egyes műanyag termékek által a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatást. Mindemellett fő szempont, hogy előmozdítsák a körforgásos gazdaságra, innovatív és fenntartható üzleti modellekkel, termékekkel és anyagokkal történő átállást. Magyarországon 2021. július elsejétől nem lehet forgalomba hozni bizonyos részben vagy teljes egészében műanyagból készült, egyszer használatos termékeket.

Ezen termékek közé tartozik például a fültisztító pálcika, a szívószál, az eldobható evőeszköz, és az expandált polisztirolból készült étel- és italtartó. Bizonyos egyszer használatos termékekre a rendelet hatálya nem terjed ki. Ilyen termék például az orvostechnikai eszközként használatos pálcika vagy az ipari és egyéb foglalkozásszerű felhasználásra szánt ballonok. A rendelet továbbá az „oxoműanyagok”, vagy oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékek forgalmazását is megtiltja. Ezek olyan adalékanyagokat tartalmazó műanyagok, amelyek UV-sugárzás vagy hőhatás következtében felgyorsítják az anyag apró részekre bontását. Az adalékanyagok hatására a műanyag idővel műanyag részecskékre, majd mikroműanyagokra töredezik, melyek gyorsan felhalmozódnak a környezetben, különösen a tengeri környezetben.

A jelenlegi alternatívák az egyszer használatos műanyag termékek helyettesítésére nem mindig jelentenek valódi megoldást. A természetes alapú, növényi keményítőből készült (PLA) zacskók például csak speciális komposztálókban, meghatározott környezeti feltételek – megfelelő nyomás és hőmérséklet –mellett bomlanak le biológiai értelemben. A hordtasakok, amelyekkel már gyakran találkozhatunk a gyümölcsös és zöldséges pultnál a háztartási komposztálóban nem tudnak lebomlani, mivel nincsenek meg a megfelelő körülmények. Továbbá ezeknek a szelektív gyűjtése sem megoldott, így a gyakorlatban jelenleg ezek is hulladéklerakón vagy égetőben végzik. A természetbe vagy vizekbe kerülve pedig ugyanúgy szennyezik a környezetet, mint a hagyományos műanyagok.

Felismerve az egyszer használatos műanyagok káros hatását és a helyettesítésükben rejlő kihívásokat, a KPMG partnerként csatlakozott a Klímainnovációs Közösség egyedi startup programjához. A Startup Plastic Surgery 2021 olyan ötleteket támogat, amelyek alternatív megoldást nyújtanak a műanyag által okozott környezeti és egészségügyi kihívásokra. A műanyaggal kapcsolatos innovációs ötleteket kínáló startupok fejlesztésében a KPMG aktív szerepet vállal, szakmai és üzleti tanácsokkal segítve őket. A műanyagot célzó innovatív alternatívákra nagy szükség van, hiszen egy-egy rendelet nem tud minden részletre kiterjedően megoldást nyújtani.

Az EU-s irányelvek és az ehhez kapcsolódó nemzeti szabályozások nagy hatással vannak az üzleti életre is. A KPMG szolgáltatásai nemcsak a szabályozások közvetlen hatásaiból adódó kérdésekben nyújtanak segítséget, mint például a zöld pénzügyekkel kapcsolatos tanácsadás, hanem hosszútávú megoldásokat is kínálnak, akár a körforgásos gazdaság szempontjainak implementálásával. A KPMG közreműködött a WBCSD Circularity Transition Indicators (CTI) keretrendszer fejlesztésében, amely az első, globális nyílt szabvány a körkörösség mérésére és felügyeletére. A műanyaggal kapcsolatos kihívások más fenntarthatósági kockázatokra is rávilágítanak, hiszen egyre több vállalat kezd bele saját ESG stratégia kidolgozásába a kapcsolódó kockázatok azonosítására reagálva. Emellett fokozódik az elvárás a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) dimenziók tudatos beépítésére az üzleti életbe.

Fontos mérföldkő, hogy 2020-ban megjelent az EU Taxonómiarendelete, amely alkalmazására 2021-ben további segédrendeleteket fogadtak el. Az EU Taxonómia körülhatárolja azokat a zöld tevékenységeket, amelyek lényegesen hozzájárulnak a rendeletben kiemelt 6 környezeti célkitűzéshez, elősegítve a fenntartható gazdasági működésre történő átállást. A 6 környezeti cél: éghajlatváltozás mérséklése, éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, körforgásos gazdaságra való átállás, szennyezés megelőzése és csökkentése, biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása. A Taxonómiarendelet alapján a hatálya alá kerülő vállalatoknak 2022-től közzé kell tenniük, hogy tevékenységük milyen mértékben kapcsolódik a meghatározott környezeti szempontból fenntartható tevékenységekhez. A KPMG ezt az átállást igyekszik megkönnyíteni a vállalatok számára a fenntarthatósági tanácsadási szolgáltatásával.