A GreenDependent Kislábnyom hírlevelében megjelent, a karbonsemleges rendezvények szervezéséről szóló cikkben, Márta Irén, szervezetünk igazgatója nyilatkozik a BCSDH gyakorlati tapasztatairól.

Beszél arról, hogy miért tartja fontosnak a BCSDH példamutató szerepét, hogy számos tagvállalat már szintén csatlakozott a kezdeményezéshez és egyre többen gondolkodnak azon, hogy legalább a legnagyobb rendezvényeiket karbonsemleges módon szervezzék. Cél a minél kevesebb karbonkibocsátással járó teljes működés.

GreenDependent kiszámolja egy adott tevékenység – például rendezvény, repülőút vagy irodai működés – teljes CO2 kibocsátását, valamint azt is, hogy ez a kibocsátás hány darab őshonos gyümölcsfa ültetésével semlegesíttethető. És azok beszerzését illetve elültetését is megszervezi. Ők segitík a BCSDH-t is a karbonsemleges rendezvényeik szervezésében.

A teljes cikk itt olvasható.

 

A BCSDH 2019. áprilisi elnökségi ülésén döntött a Tanácsadói Testület létrehozásáról, melynek célja a növekvő tagság hatékonyabb képviselete és elkötelezése a BCSDH tevékenységek és szolgáltatások fejlesztése érdekében.

A Tanácsadói Testület tagjai az üzleti szektor széles körét képviselő, aktív BCSDH tagok: Baja Sándor (Randstad), Bujdosó Andrea (Shell), Flórián László (Rossmann), Horváth Ágnes (Progress Étteremhálózat Kft./ McDonald’s), Horváth Imre (Metro), Török László (Grundfos).

A Testületbe „A jövő vezetői” Alumni is delegált egy képviselőt. A benyújtott pályázatok megismerése után az Alumni tagok szavazata alapján  Katona Sarolta (Budapest Airport) képviselheti a fiatal vezetőket.

A mandátumuk 3 évre szól.

A Tanácsadói Testület feladatai közé tartozik többek között a BCSDH Elnökségének éves stratégiai ülésén való részvétel, a BCSDH szerepének erősítése a személyes kapcsolatrendszer által, illetve a BCSDH képviselete külső rendezvényeken.

 

A Tanácsadó Testület vállalati tagjai:

Baja Sándor

ügyvezető igazgató,

Randstad Hungary Kft.

A világ második legnagyobb személyzeti tanácsadó cégének – a Randstadnak – magyarországi leányvállalatát Baja Sándor irányítja.
Baja Sándor a Randstadhoz történő igazolása előtt az LG Electronics regionális operatív igazgatója volt. Korábban FMCG területen szerzett tapasztalatot, többek között az Eckes-Granini franciaországi marketing igazgatójaként, valamint a Borsodi Sörgyár kereskedelmi igazgatójaként dolgozott. A szakember üzleti tapasztalatainak legfőbb tanulságairól 2004-ben könyvet is kiadott Marketingkalandok – Márkák a gyakorlatban Budapesttől Párizsig címmel. Nemzetközi közgazdász szakos tanulmányait kitűnő minősítéssel végezte Moszkvában, majd a Párizsi Kereskedelmi és Iparkamara diplomáját is megszerezte.

 

Bujdosó Andrea

Igazgatóság elnöke, Sales excellence lead – EMEA

Shell Hungary Zrt.

2009-ben csatlakozott a Shell Hungary Zrt.-hez, az euroShell Card üzletág közúti fuvarozói területéért volt felelős Magyarországon és Romániaban, majd a két ország teljes euroShell Card üzletágát irányította. 2012 elejétől a felelősségi köre a bolgár euroshell Card üzletág irányítására is kiterjedt. 2014-től az EMEA régió B2B üzletágaiban az értékesítési kiválóságfejlesztést támogatja.
2017-től a Shell Hungary Zrt. Igazgatóságának elnöke. Igazgatósági elnöki szerepe mellett tovább folytatja munkáját, mint az értékesítés kiválósági fejlesztéséért felelős vezető Európában, a Közel-Keleten és Afrikában – közölték.
Karrierjét Romániában, Temesváron kezdte értékesítési területen, 1997-től pedig 10 éven keresztül a Xerox Magyarország Kft.-nél dolgozott értékesítési és marketing, valamint üzletágvezetői pozíciókban.
Tanulmányait a Temesvári Tudományegyetem informatika szakán, illetve az Open Business School MBA programjának keretein belül végezte.

 

Flórián László

ügyvezető igazgató

Rossman Magyarország Kft.

Flórián László 2012 óta a Rossmann Magyarország ügyvezető igazgatója. A tavalyi év végéig a vállalat cseh piacáért is felelős volt és korábbi munkahelyén a Baumaxnál a romániai leányvállalat értékékesítési igazgatójaként is dolgozott. Ennek köszönhetően tárgyalási tapasztalata kiterjedt nemzetközi szinten is.
Ügyvezetőként a célja, hogy minden évben jobb teljesítményt nyújtson, mint a versenytársak. De a piaci részesedés növelése mellett, a mennyiségi és minőségi expanziót, az innovatív marketinget és kommunikációt, folyamatosan bővülő és megújuló választékot valamint a következetes árpolitikát is fontosnak tartja. Szereti ha a döntést mihamarabb a gyakorlatba is átültetheti, hiszen ha a vásárló nem érzékeli a változást a saját bőrén, akkor az az intézkedés semmit nem ér.

 

Horváth Ágnes

ügyvezető igazgató, Progress Étteremhálózat Kft. (McDonald’s) 

Alapító elnök, Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány

Friss diplomás élelmiszeripari mérnökként véletlenül bukkant egy hirdetésre az egyik budapesti McDonald’s étteremben. A márka közel állt hozzá, a fejlődés lehetősége megfogta és azonnal jelentkezett. Rendszerető, rendszereket szerető emberként nagyon könnyen tudott alkalmazkodni a vállalathoz.  A belépésétkövető évben étteremvezető lett, 2001-től üzemeltetési munkatárs, 2005-től pedig a teljes magyarországi hálózat felügyeletével megbízott üzemeltetési vezető. 2010 óta ügyvezető igazgatóként felel a vállalat és a McDonald’s márka hazai eredményeiért. Éttermeik és ellátási hálózatunk magas szintű üzemeltetésén túl, felelős vállalatként aktívan dolgoznak azon, hogy az üzletmenetük minden területén a fenntartható fejlődés irányelveit tartsák szem előtt. Elkötelezetten dolgoznak együtt a mindannyiuk számára fontos ügyeken. A Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítványukra, a márkájuk szíveként tekint: különleges helye van az életében.

 

Horváth Imre

vezérigazgató

METRO Kereskedelmi Kft.

2013 novembere óta vezeti a hazai METRO 2500 fős csapatát, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy a több mint 400 ezer rendszeres vásárló partnerük üzleti sikerét támogassák.
Szakmai pályafutása során négy iparágban szerzett marketing és értékesítési szakmai és vezetői tapasztalatokat az FMCG-től a telekommunikáción és pénzügyi szektoron át a kereskedelemig. Több mint nyolc évet töltött vezetőként külföldi munkahelyeken Londonban, Dél-Kelet Ázsiában és Izraelben.
Az elmúlt években a METRO nemzetközi Fenntarthatósági Tanácsának tagjaként is volt alkalma befolyásolni a cégcsoport folyamatos szemléletformálását.
Szabadidejét családi programok mellett szívesen tölti a szabadban, leggyakrabban vízparti túrákon vagy éppen kerékpáros kirándulásokon.

 

Török László

Termelési Alelnöki Iroda Operatív Igazgató

Grundfos 

Pályafutását gépészmérnökként kezdte a Videoton Zrt-nél, majd általános igazgató-helyettesként folytatta a Holding egyik vállalatánál. 2000-től Tatabányán, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft-nél dolgozott, 2008-tól a cég ügyvezető igazgatója. 2019-től a Grundfos Vállalatcsoport Termelési Alelnöki Iroda Operatív Igazgatója. Időközben részt vett a Grundfos Akadémián a “Self and People Management” tréningen, valamint 2009-től része a Vállalatcsoport tehetséggondozó programjának, mint fejlesztő-értékelő. Executive MBA diplomáját az amerikai Purdue Egyetemen szerezte 2008-ban. Marosvásárhelyen született, 48 éves, nős, két gyermek édesapja.

 

A Tanácsadói Testület Alumni tagja:

Katona Sarolta

pénzügyi elemzési menedzser

Budapest Airport Zrt.

2008-ban gyakornokként kezdett a Budapest Airportnál dolgozni, majd junior pénzügyi elemző, pénzügyi elemző, senior pénzügyi elemző pozíciókon keresztül 2019 óta pénzügyi elemzési menedzser a Kontrolling osztályon. “A jövő vezetői” tehetségprogram 2017-es évfolyamán végzett, azóta is az Alumni aktív tagja. Tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte, ahol 2010-ben Okleveles közgazdász diplomát szerzett, kiváló minősítéssel.

 

Két év elteltével másodszor tartott szakmai megbeszélést a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) és a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) tagjai ezúttal a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2017-18-as időszakra vonatkozó előrehaladási jelentése kapcsán 2019. június 13-án a Parlamentben.

A rendezvény célja az volt, hogy a BCSDH és tagvállalatai ismertessék tapasztalataikat és javaslataikat Magyarország fenntarthatósági helyzetével kapcsolatban, melyek beépítésre kerülnek a készülő előrehaladási jelentésbe. Egyúttal bemutatták, hogy cégvezetőként mit tesznek a fenntarthatósági célok megvalósulása érdekében.

A rendezvény elején Dr. Bartus Gábor, az NFFT főtitkára bemutatta a szervezetet és röviden ismertette, hogy hogyan látja a Tanács a fenntarthatóság hazai helyzetét. Elmondta, hogy fenntarthatóság területén számos problémát tapasztalhatunk, és nem csak a környezeti erőforrások, hanem a gazdasági és a társadalmi tőke területén is sok a teendő. Kiemelte azonban, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia – mint Magyarországon a legátfogóbb horizontális stratégia- segítheti ezek javulását.

A BCSDH képviseletében  Ifj. Chikán Attila elnök köszöntötte a résztvevőket és felkérte a jelenlevő 20 vállalatvezetőt véleményük ismertetésére. Tapasztalataik szerint a vizsgált 2017-18-as időszakban a vállalati fenntarthatóság egyre nagyobb mértékben fókuszba került és komoly előrelépések tapasztalhatók stratégiai szinten, de konkrét intézkedések szintjén is például többek között olyan területeken, mint energiahatékonyság, hulladékgazdálkodás a körforgásos gazdasági modell irányába történő elmozdulás.

Ugyanakkor komoly kihívásokkal szembesülünk a munkaerőpiac, a szabályozók terén. Több résztvevő is hangsúlyozta, hogy nyitott az NFFT-vel és a kormányzattal való párbeszédre a a fenntarthatóság számos területén, annak előmozdítása érdekében.

Köszönjük a gyümölcsöző közös munkát a résztvevő tagvállalatainknak: BDL Kft., Daikin Hungary Kft., DANDELION Kft., Eisberg Hungary Kft., Folprint Zöldnyomda Kft., Future-FM Létesítménygazdálkodási Zrt., Gelbert EcoPrint Kft., Gloster Infokommunikációs Kft., Graphisoft Park SE, K&H bank Zrt., LeasePlan Hungária Zrt., Legrand Zrt., Master Good Kft., Rossmann Magyarország Kft., Siemens Zrt., UTC Overseas Logisztikai Kft.

A klímaadaptációra is fókuszáló esemény a kánikulára való tekintettel „no tie” öltözködési kódnak megfelelően került megrendezésre.

Az eseményről készült galéria a linkre kattintva tekinthető meg.

Az Európai Bizottság egyedülálló „Carbon farming” pályázati lehetőséget hirdet az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai programja (LIFE) keretében.

A Bizottság célja a lehetséges „Carbon Farming” rendszerek tesztelése kb. 1,7 millió euró összköltségvetésű – (melyből 1 millió euró vissza nem térítendő uniós finanszírozás) – előkészítő projektek keretében, amelyek a későbbiek során az eredményközpontú környezetvédelmi rendszerek mintaprojektjeivé is válhatnak a Közös Agrárpolitika (KAP), valamint az Európai Unió földhasználatról, földhasználat-változásokról és erdészetről szóló rendeletének („LULUCF rendelet”) égisze alatt. (A „carbon farming” olyan rendszer, amelyben a gazdákat és erdőgazdákat a talaj és/vagy az erdők által elnyelt szén-dioxid mennyiségének figyelembevételével ellentételezik).

Benyújtási határidő: 2019. szeptember 24.

A felhívás szövege az alábbi linken elérhető: https://ec.europa.eu/easme/en/section/life/2019-call-proposals-preparatory-projects

Hogyan lehet win-win helyzetekre koncentrálni az üzleti működés során? Hogyan lehet megtartani, motiválni a különböző generációból kikerülő munkavállalókat? Hogyan vagyunk képesek összefogással, partnerséggel sokkal nagyobb eredményeket elérni, mint egyedül? „A jövő vezetői” tehetségprogramunk hatodik napján vendéglátónk, a McDonald’s Magyarország segítségével a „Partnerség az érdekelt és érintett felekkel” ajánlásunkat jártuk körbe, annak számba véve mindennapi megjelenési formáit és gyakorlatait.

A partnerséget mindenki fontosnak tartja, mégis már a bevezető játékban kiderült, hogy nem egyszerű a gondolkodásmódunkat a win-win helyzetekre és partnerségre hangolni mindennapi életünkben és üzleti tárgyalásink során sem, de a résztvevők megtapasztalhatták az együttműködés örömét is. Talán a legnagyobb kihívás a mindennapi életünkben jellemző versengő hozzáállásból elmozdulni az együttműködést feltételező, komfortzónán túllépő, szokásos üzletmeneten túlmutató megoldások feltárása és megvalósítása felé. Szerencsére azért egyre inkább terjed az a gondolkodás, hogy törekedjünk azokra az eredményekre, ahol minden fél számára előnyös, hiszen egyre többen hisznek az ezen az elven működő sikeres együttműködésekben.

A sikeres együttműködésekre jellemző az egyenrangú, nyílt, őszinte, többirányú kommunikáció, amely közös célkitűzések felé viszik mindegyik felet, kölcsönösen előnyös és nyertes-nyertes helyzeteket teremtve. Mert az elsőre rögtön azonosítható nehézségek mögött igenis kiaknázhatóak a lehetőségek is, hiszünk abban, hogy a profit és a pozitív társadalmi hatások egyszerre is megvalósíthatóak.

A munkaerőpiac kihívásaiba kaphattak betekintést a résztvevők Baja Sándor a Randstad ügyvezető igazgatójának segítségével. Válaszokat keresve olyan kérdésekre, hogy vajon honnan lehet még munkaerőt mozgósítani? Hogyan egyeztethetőek össze a növekvő elvárások és a régi rutinok? Mennyire vagyunk felkészülve a digitalizációra?

Megyeri Mirtill a Colibri HR Solutions tanácsadója vezette be a résztvevőket az x,y,z generáció világába válaszokat keresve olyan dilemmákra, hogy hogyan lehet az együttműködésüket elősegíteni a munka világában, hogyan lehet őket motiválni illetve megtartani.

Vállalati partnerségi dilemmákra keresve választ dolgozhattak a vezetők olyan problémákon, mint a vízfelhasználás csökkentésére történő összefogás irodaházakban, az ifjúsági együttműködési program újra kalibrálása, illetve a regionális érintetti stratégia kialakításán, együtt dolgozva Schmidt József, a FutureFM vezérigazgató helyettesével, Jakab Judit, a Syngenta kommunikációs munkatársával és Dr. Tompa Gábor, a Nestlé kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatójával.

A McDonald’s beszállítói lánc menedzsmentje mintaszerű. A beszállítókkal és a franchise partnerekkel megvalósított háromlábú szék stratégiája a magas szintű partnerségen alapszik. Erről beszélgettek Papp Zoltán, a McDonald’s Magyarországi Étteremhálózat Kft. ellátási hálózat vezetője, Kovács Róbert, a Tendon Kft. tulajdonosa, Kulcsár Sándor, Savencia Fromage and Dairy Hungary Zrt., kereskedelmi igazgatója, Nagy Gréta Dandelion Kft. ügyvezető igazgatója. Megvilágítva számtalan olyan összefüggést, ami kívülről nem látható, de ennek a sikeres partneri együttműködésnek. Olyan partneri viszony ez, amely magas elvárásokat támaszt, de kölcsönös bizalmon és egymás segítésén alapul. Fontos, hogy egy ilyen partnerségben a problémákat is ki lehet tenni asztalra.

A Ronald McDonald Házban tett séta, a történetek és az elhivatottság, ami a Konyári Andreával, a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány operatív igazgatójával, Dr. Ablonczy Lászlóval, az Alapítvány elnökével, valamint Nagyné Bayerl Andreával, a Ronald McDonald Ház vezetőjével történt beszélgetésekből kiderült, mély benyomásokat hagyott a résztvevőkben.

A napot ismételten vezetői interjú zárta. Az őszinte beszélgetésben Horváth Ágnessel, a McDonald’s Magyarországi Étteremhálózat Kft. ügyvezető igazgatójával szó volt bátorságról, csapatról, eltökéltségről, karrierútról és érzékenységről.

Az eseményről készült fotógaléria megtekintéséhez kattintson ide.

Izgalmas programot nyújtott a BCSDH hétvége idén is a résztvevő 13 felsővezetőnek és partnereiknek.

Első nap házigazdája Reng Zoltán ügyvezető igazgató és a Hungrana Kft. volt. A cég szabadegyházi gyárában a látogatók megismerkedhettek a gyár széles termékkínálatával és azok fenntarthatósági vonatkozásaival. Itt a kukorica minden része felhasználásra kerül, készül itt alkohol, izocukor, dextrózok, bio üzemanyag, keményítő, magas fehérje tartalmú takarmány és a biomasszából gáz is. A termékek nagy része számos hazai gyártású világmárkának jelent alapanyagot, a pudingporokkal kezdve, az üdítő és szeszesitalokon keresztül az üzemanyagig.

A nagyon szigorú ISCC EU3 szabvány szerinti működésen túl illetve azzal összhangban, a Hungrana támogatja az újrafelhasználást és anyagában történő hasznosítást, törekszik az erőforrásokkal való felelős gazdálkodásra. A fenntartható fejlődés a Hungrana Kft. egyik legfontosabb minőségfejlesztő motorja.

A gyárlátogatást követően, már a másnapi programhoz közel, a Zselicségben, Kardosfán került sor egy jó hangulatú borvacsorára.

A második napon Handó János, a Katica tanya ötletgazdája és tulajdonosa látta vendégül a csapatot Patcán, aki beszélt küldetéstudatról, a saját útjáról és arról a tudatos építkezésről, ami a Katica tanyát mára egy éves szinten 78.000 látogatót fogadó élményközponttá tette. A Katica Tanya Élményközpont egy olyan öko-tudatos családi park, amelynek fontos küldetése a fenntarthatósági szemléletformálás. Ezt nem mellesleg a gyakorlatban is be tudja mutatni, hiszen mára már 100%-ban megújuló energiával működik, amelyet részben a saját napelemparkjából nyer.

Szintén figyelemre méltó, a saját gyökérmezős szennyvízkezelőjük, ezzel a természetes módon működő megoldással – mindennemű vegyszer vagy energia felhasználása nélkül –tisztítják az Élményközpontban keletkező szennyvizet.

Az élményt felejthetetlenné tette egy valódi középkori kőhajító gép másolatának kipróbálása, amely a vezetők részvételével történt gondos előkészítés után több, mint 200 méterre lőtte ki a rá helyezett kőgolyót.

A két napos programot egy kellemes hangulatú ebéd zárta. Köszönjük a vendéglátó vállalatoknak és vezetőiknek a tartalmas szakmai programot és a vendéglátást.

Az esemény képválogatását itt találja.

Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója vett részt és képviselte az üzleti világ álláspontját az Éghajlatváltozás Magyarországon: Nemzeti Értékelő Jelentés tartalom meghatározó (scoping) munkakonferencián, Szegeden.

A felvezető előadásokat melyeket Ürge-Vorsatz Diána, Antal Z. László és Gál Tamás tartottak, olyan gondolatébresztő előadások követték, amelyek a stakeholderek, érintettek szemszögéből mutatták be a klímaváltozás hazai vonatkozásait.

Itt tartott előadást Márta Irén is, aki a tagvállalatok körében végzett villám-kérdőív alapján, illetve a BCSDH munkáján keresztül mutatta be azokat a pontokat, amelyek a jelentés szempontjából fontosak az üzleti szféra számára.

A vállalatoknak elsődlegesen a klímaváltozás gazdasági és társadalmi hatásainak, illetve az energiafelhasználást érintő hatások prognosztizálása a legfontosabb. A szabályozást és a finanszírozást tekintve, a legérdekesebb számukra, hogy mik a magyarországi vállalások és a nemzetközi klímaegyezmények hogyan érintik a hazai szereplőket. A mérséklési és alkalmazkodási lehetőségek pedig elsősorban a hulladékgazdálkodás, a szemléletformálás és a gazdaság, illetve a vízgazdálkodás és a közlekedés, szállítás területén érdekli a hazai vállalatokat.

A munkakonferencia nagyobb felét a kis csoportokban végzett panel-beszélgetések, és viták tették ki. Az itt végzett munka eredményeként áll össze a klímajelentés tartalma és az elkészítésnek menetrendje. Az IPCC eljárását követve egy kormányzati képviselőkből álló fórum fogja véglegesíteni a Jelentés tartalomjegyzékét.

A klímaváltozás hatásainak jelentős része a vízen keresztül fog jelentkezni, ezért minden vállalatnak a vizet kiemelten kezelő klímaadaptációs stratégiára van szüksége – hangsúlyozták a BCSDH 2019 májusi vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetéseinek résztvevői, amelyen az Action 2020 Magyarország program keretén belül a Víz volt a téma.

Idén már májusban sor került a BCSDH első két vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetésére, a sorozat szeptemberben folytatódik.  A megbeszélések célja az, hogy meghatározzák a Víz témában azokat a fókuszterületeket, ahol a BCSDH konkrét ajánlásokat és akciókat tud megfogalmazni az üzleti szektor számára. A kerekasztal-beszélgetés helyszíneit a BCSDH két tagvállalata, a Leaseplan Hungária Zrt. és a Szentkirályi Magyarország biztosította.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy minden vállalat számára, iparágtól és mérettől függetlenül, a vízhatékonyság versenyképességi kérdéssé válhat, melyet nem lehet elválasztani az ellátásbiztonságtól sem. Emellett a megfelelő minőségű víz rendelkezésre állása is kulcsfontosságú a vállalatok számára.

A BCSDH célja, hogy az október 10-i éves üzleti ebédjén és az erre megjelenő kiadványban olyan ajánlásokat és akciókat fogalmazzon meg az üzleti szektor számára a víz területén, ahol valódi hatást tudnak elérni a vállalatok, valamint olyan üzleti megoldásokat mutasson be, amelyek könnyen adaptálhatók más vállalatok számára is.

Az Action 2020 program 2019-es kiemelt támogatója a McDonald’s, támogatói pedig: Alteo,  E.On, Essity, Folprint, Hungarocontrol, HVG, MOL, Rossmann és az Unilever.

Az eseményekről készült képeket a galériában tekintheti meg.

Az „Év Széchenyi Vállalkozása, 2019” díj pályázati felhívását a Gróf Széchenyi Család Alapítvány és a Pénzügyminisztérium közösen jelentette meg. Az idei az 5. alkalom. A pályázati felhívást 8 témában és több kategóriában hirdetik meg. A pályázatok nevezési díja évi 50 M Ft összárbevétel alatt díjmentes. A pályázatok befogadásának lezárása: 2019. szeptember 1.

Pályázati Felhívás

A pályázati témák:
1. Az ÉV SZÉCHENYI VÁLLALKOZÁSA, 2019. – FŐDÍJ
Három kategóriában hirdetik meg. A Fődíjat azok a vállalkozások kaphatják, akik a termelékenység, a társadalmi felelősségvállalás és az újítási készség területén összességében a legjobb teljesítményt nyújtották.

2. AZ ÉV FELELŐS SZÉCHENYI ÜZLETI VÁLLAKOZÁSA, 2019. – DÍJ
A Pénzügyminisztérium támogatásával hirdetik meg 3 kategóriában.

A díjra azok az üzleti vállalkozások pályázhatnak, akik kimutatható módon tudatosan tesznek a felelős üzleti magatartás megvalósulásáért, azaz a vállalat külső és belső környezetéért társadalmi, gazdasági és kiemelten környezetvédelmi szempontból, továbbá a munkavállalói jólét érdekében törekszenek a munka és a magánélet egyensúlyának biztosítására, illetve támogatják a hátrányos munkavállalói csoportokat.

3. AZ ÉV LEGSIKERESEB SZÉCHENYI VÁLLALKOZÁSA – LEGSIKERESEBB FIATAL VÁLLALKOZÓ, 2019. DÍJ
A Pénzügyminisztérium támogatásával hirdetik meg.

A díjra azon fiatal vállalkozók pályázhatnak, akik a pályázat benyújtásakor 30. életévüket még nem töltötték be, a vállalkozást saját maguk alapították, és abban jelenleg is többségi tulajdonnal rendelkeznek. A díj odaítélésénél a legfontosabb szempont, hogy a vállalkozás olyan egyedi, innovatív ötletet valósítson meg, amely magában foglalja a jövőbeli fejlődés lehetőségét is, illetve feltétel az is, hogy az utolsó lezárt üzleti éve ne legyen veszteséges.

4. AZ ÉV SZÉCHENYI VÁLLALKOZÁSA, 2019. MOBILITÁSI DÍJ
A díjat a Pénzügyminisztériummal közösen alapították.

A díjra azon üzleti vállalkozások pályázhatnak, akik az utolsó lezárt üzleti évükben, gazdasági tevékenységük során egy munkavállaló esetében minimum 8 hónapon keresztül elősegítették a munkavállalói mobilitás megvalósulását mobilitási támogatások megvalósulásán keresztül.

5. AZ ÉV SZÉCHENYI VÁLLALKOZÁSA, 2019. INNOVÁCIÓ DÍJ

6. AZ ÉV SZÉCHENYI VÁLLALKOZÁSA, 2019. TERMELÉKENYSÉG DÍJ

7. AZ ÉV SZÉCHENYI VÁLLALKOZÁSA, 2019. TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS DÍJ

8. AZ ÉV SZÉCHENYI VÁLLALKOZÁSA, 2019. CSALÁD KÜLÖNDÍJA
A Széchenyi család különdíját annak a pályázónak ítélik oda, aki a magyar hagyományokat kiemelkedően őrzi és ápolja.

 

Az üzleti modellek forradalmi változása szükséges ahhoz, hogy elviselhető mértékre lassítsuk a klímaváltozást.  Még mindig lehetséges a globális hőmérséklet emelkedést 1,5°C alatt tartani, annak ellenére, hogy a World Meteorogical Organization már 2015-ben jelezte, hogy a globális felmelegedés elérte az 1 teljes Celsius fokot – mondta Dr. Ürge-Vorsatz Diana, az IPCC WGIII alelnöke, az Academia Europaea tagja, a CEU éghajlati és energiapolitikai kutatócsoportjának vezetője “A jövő vezetői” tehetségprogram ötödik szakmai napján, melyen a résztvevők a környezeti felelősség alapjait és gyakorlatát járták körbe a Budapest Airportnál, Budapesten.

Az elmúlt év augusztusában Budapesten 30 fok különbség volt a legnagyobb melegben a fával fedett területek és a betonrengetegek között. A nyarainkon a hőhullámra már nem csak egy-két napon, nem is egy-két héten, hanem több hónapon keresztül számíthatunk. Ezek és az ehhez hasonló hazai tények jelentősen befolyásolják az emberek közérzetét, mindennapi életét, de jelentős hatásai vannak a vállalatokra is.

A klímaváltozás egyértelmű kockázati tényezőt jelent az üzleti szféra számára, de egyben lehetőségeket is rejt magában – mutatott rá Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diana a klímaváltozásról szóló előadásában. Súlyos a helyzet, de sok minden még megmenthető, visszafordítható, ehhez azonban drasztikus és azonnali lépések szükségesek. Valódi paradigmaváltásra, új modellekre van szükség.

Hogy milyen a környezetért felelős vállalati működés, hogy miben áll a vállalatok felelőssége, és mitől lesz fenntartható egy üzleti modell, arra gyakorlati példákon keresztül kaphattak betekintést a résztvevők.

Az M Stretch Magyarország képviseletében Arató Gábor, ügyvezető igazgató rámutatott arra,  hogyan segítheti egy csomagolóanyag gyártó a partnereit abban, hogy csökkentsék a csomagolóanyag felhasználásukat.

Az Essity Hungary Kft. képviseletében, Tápai Dezső, értékesítési igazgató bemutatta, hogyan tud egy papíripari cég több évtizede felelősen és fenntarthatóan működni. A körforgásos gazdálkodás egyik legismertebb megvalósítójaként a vállalat stratégiai célja, hogy hozzájáruljanak a fenntartható és körforgásos társadalom kialakításához, ahol semmi nem megy kárba. Paper Circle Progamjuknál az erőforrások hatékony felhasználásra koncentrálnak, mind a gyártás, mind a termékek tekintetében. Emiatt például minden kivágott fa után, három újat ültetnek, és a keletkezett hulladékra erőforrásként tekintenek, amit újra fel lehet használni.

Mihály Eszter a Vertis Zrt. képviseletében arról beszélt, hogyan válhat egy vállalat karbon-semlegessé. Rámutatott arra, hogy a karbon-semlegességre való törekvés hosszú távú elköteleződés, viszont a vállalat versenyelőnyre tehet szert általa.

A nap folyamán három vállalati esettel, dilemmával foglalkoztak a résztvevők. Szabó Ibolya, a Dreher kommunikációs vezetője bemutatta a vállalat Minden doboz visszajár programját és megosztotta a fenntarthatósági érvek beépítésének problémáját a HoReCa szegmensben. Jancsár Gergely, a MOL csoport Fenntarthatósági vezetője mesélt Green Fund programjukról, ami éves keretet biztosít ahhoz, hogy a kiemelkedő környezeti előnyökkel járó projektek megvalósuljanak. Bédi Attila, az alaptevékenységében fenntarthatósággal foglalkozó Greenpro vezérigazgatója pedig a zöldenergia magasabb áron való értékesítésének dilemmáját vázolta fel.

Szarvas Gábor, a vendéglátó Budapest Airport környezetvédelmi igazgatója beszélt a reptér környezeti felelősségvállalásáról.

A napot záró izgalmas repülőtér látogatást a vezetői interjú előzte meg, melyben Kam Janduval, a Budapest Airport Zrt. kereskedelmi igazgatójával beszélgettek a résztvevők többek között vállalati kultúráról, vezetői kihívásokról, a sokszínűségről a vállalaton belül és fogyasztók között, és arról, hogyan lehet felkészíteni egy céget a változásra.

Az eseményről készült fotógaléria ide kattintva érhető el.