„A világ legnagyobb vállalatainak vezetői is megkérdőjelezik már a vállalati érték = részvényesi érték paradigmát” – derült ki Prof. Dr. René Schmidpeter előadásából a BCSDH üzleti ebédjén, amelynek fókuszában a fenntartható vízgazdálkodás állt.  A rendezvényen a Fenntartható jövőért díj átadásával kiemelkedő vezetőket és vállalati megoldásokat is elismertek.

Budapest, 2019. október 10. – A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti ebédjén került sor az üzleti szféra számára készült három pontos ajánlás bemutatására, amely a fenntartható vízgazdálkodás megvalósításához vezető utat mutatja meg.

A GDP mintegy 30%-át megtermelő 90 tagvállalatot tömörítő szervezet idén harmadszor adta át a Fenntartható jövőért díjat Változásvezető, Vezető nő és Üzleti megoldás kategóriában.

A fenntartható értékteremtés, a társadalomra gyakorolt pozitív hatás ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb, mint a profit – Prof. Dr. René Schmidpeter előadása

„A jelen globális társadalmi és gazdasági kihívásai miatt a jövőről ugyanolyan következetesen kell gondolkodnunk, mint azt a világháború után tettük.  – mutatott rá előadásában Prof. Dr. René Schmidpeter a Center for Advanced Sustainable Management (CASM) igazgatója, a World Institute of Sustainability and Ethics (WISE) főtitkára – A vállalatok újra gondolják üzleti modelljeiket a negatív hatás minimalizálása és a társadalomra gyakorolt pozitív hatás maximalizálása érdekében. Minél nagyobb a pozitív hatás, annál nagyobb a vállalkozói profit. Egyre több felsővezető látja, hogy ezek a messzemenő környezeti és társadalmi változások kiszámíthatatlan kockázatokhoz vezetnek, és ugyanakkor előre nem látható üzleti lehetőségeket teremtenek.”

Kiemelte, Európa ennek az új világnak a mozgatórugója lehet, hisz a jólétet és jóllétet biztosító szociális piacgazdaság jó alapot szolgáltat arra, hogy olyan ellentmondásokat feloldjunk, mint a profit és a fenntarthatóság közötti konfliktus, és létrejöhessen egy „ökoszociális piacgazdaság.

A BCSDH ajánlása a fenntartható vízgazdálkodás megvalósításáért

 „Tekintettel arra, hogy az éghajlatváltozás napjaink egyik legnagyobb globális kihívása és hatásainak jelentős része a vízen keresztül fog jelentkezni, a vállalatok vízgazdálkodási gyakorlatának fejlesztése jelentős mértékben tudja segíteni a klímaadaptáció folyamatát. Nincs olyan vállalat, amely ne függene ettől a természeti erőforrástól.” – mondta el beszédében Ifj. Chikán Attila, a szervezet elnöke, felvezetve azt a három pontos ajánlást, amelyet a BCSDH, tagvállalatainak vezetőivel közösen fogalmazott meg, hogy segítsenek az üzleti szférának megtenni a fenntartható vízgazdálkodás megvalósításához szükséges lépéseket:

Az ajánlás szakmai előkészítésében és megfogalmazásában közel 80 első számú vezető, civil, tudományos és vállalati szakember vett részt. Mind az üzleti szektor, mind az érintettjeik számára azonosítottak olyan üzleti megoldásokat, amelyek terjesztésével és megvalósításával növelhetik pozitív hatásukat a fenntartható vízgazdálkodás kapcsán.

Az eseményről készült galériát ide kattintva tekintheti meg.

A BCSDH Üzleti ebédje, több más idei rendezvényéhez hasonlóan karbonsemlegesen került megrendezésre.

A BCSDH 2019-es Karbonsemlegesítési Szponzora:

A BCSDH üzleti ebédjén, október 10-én vállalatvezetők előtt vehették át okleveleiket „A jövő vezetői” tehetségprogram 2019-es hatodik évfolyamának résztvevői.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) Európában egyedülálló  „A jövő vezetői” tehetségprogramjában az idei 33 résztvevővel együtt már több mint 170 fiatal vezető végzett az eddigi 6 évfolyamon.

A hatodik évfolyam résztvevői, az előző évfolyamokhoz hasonlóan, a BCSDH tagvállalatainak fiatal vezetőiből kerültek ki, akik nagyon különböző területekről érkeztek. A tehetség program nyolc szakmai napjának mindegyikét egy-egy tagvállalat látta vendégül.

A program egyedülálló Magyarországon, de még Európában is, hiszen nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetőktől tanulhatják a résztvevők az etikus működést, stratégiát, fenntarthatóságot egy sokszínű csoportban, miközben „kívül-belül” megismerkedhetnek a mentorvállalatokkal.

“Európában egyedülálló programunkban a világ globális kihívásaira keressük közösen a válaszokat. Aktuális tudást és szemléletmódot nyújtunk, amit a saját cégükben akár azonnal tudnak kamatoztatni.”  – mondta az oklevélátadón Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője.

Minden szakmai nap során a BCSDH „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” vezetői ajánlásának egy-egy célját, annak elméleti hátterét és vállalati gyakorlatát járja körbe (Stratégiai megközelítés, Felelős vállalatirányítás, Alapértékek tisztelete, Környezeti felelősségvállalás, Partnerség az érintett és érdekelt felekkel, Etikus és Átlátható működés). 2019-ben újításként a Fenntartható termékek, szolgáltatások és innováció nap is bevezetésre került a programba.

Évfolyamonként közel ötven mentor: vállalatvezető, civil, tudományos és vállalati szakértő segíti, hogy a résztvevők minél több nézőpontból ismerhessék meg az üzleti szféra lehetőségeit.

Az ötödik évfolyam 33 résztvevőjéből alakult projektcsapatok a szeptemberi mélyítő napon prezentálták a vállalatvezetőkből álló „zsűri” előtt a projektmunkájukat, amelyekből a BCSDH üzleti ebédjére kisfilmek készültek és a közel 180 rangos vendég előtt mutatták be.

Ezután került sor az oklevelek ünnepélyes átadására.

„A jövő vezetői” tehetségprogram 7. évfolyama 2020 januárjában indul. November 8-ig még várjuk tagvállalataink jelentkezését.

A program támogatói 2019-ben:

A 2019-es program helyszínét adó vállalatok:

A Koppenhágai Magyar Nagykövetség a dán zöld technológiák nemzetköziesítésére és a jó gyakorlatok bemutatására hivatott State of Green dán szakmai szervezettel közösen, a BCSDH társszervezésében 2 napos szakmai programot hirdetett október 3-4-re, Koppenhágába, ahova a hazai vízipar szereplőit várta.
A téma aktualitását a BCSDH Action 2020 programjának idei víz fókusza és az októberben megrendezésre kerülő Budapest Water Summit adta, melynek hivatalos kísérő rendezvénye is volt.

A rendezvény célja az volt, hogy a víziparban és a zöld technológiák területén tevékenykedő magyar vállalatok és intézmények jövőbeli üzleti lehetőségek és jó gyakorlatok elsajátítása érdekében kapcsolatokat építsenek ki a világviszonylatban e téren vezető dán cégekkel, valamint megismerkedjenek a zöld technológiák alkalmazásában élen járó Dánia fenntarthatóságot támogató intézményrendszerével és módszertanával.

A program fő témái a csatorna- és vízvezeték rekonstrukció; a szennyvíz-, ivóvízkezelés és újrahasznosítás valamint a csapadékvíz kezelés a klímaadaptáció jegyében voltak.

A programon résztvevő BCSDH tagvállalatok és partnerszervezetek vezetői és szakemberei olyan már megvalósult és adaptálható megoldásokkal, projektekkel ismerkedtek meg, mint például az energiapozitív szennyvíztisztító, vagy a CALL szervezésében megvalósuló számos klímaadaptációs megoldások, amelyek pl. a hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék kezelésére születtek.

A látogatás során a delegáció konzultációt folytatott a State of Green nevű szakmai szervezetnél, melynek küldetése a dán zöld technológiák és kompetenciák beemelése a nemzetközi szakmai dialógusba. A küldöttség egyben konzultált a DRIP (Danish partnership for Resource and water-efficient Industrial food Production) nevű szervezet képviselőjével, valamint megtekintette az avedøre-i BIOFOS szennyvíztisztító telepet és a brøndbyi HOFOR vízművet. A klímaadaptációs projektek és technológiák megismerése jegyében szakmai eszmecserére került sor a CALL Copenhagen telephelyén, valamint a delegáció tagjai megvalósult urbanizációs projekteket tekintettek meg szakmai vezetéssel Koppenhágában. A Nagykövetségen üzletember találkozó keretében találkoztak potenciális dán partnereikkel a magyar vállalatok, itt a résztvevők számára egyben bemutatásra került a 2019 októberében megrendezésre kerülő Budapesti Víz Világtalálkozó.

A delegációs tagok visszajelzéséből kiderült, hogy a szakmai programon látottak és hallottak egyrészt megerősítették őket bizonyos, már elindított fejlesztésiket illetően, másrészt több téren is (pl. csapadék elvezetés, költséghatékony vízlágyítási technológiák) inspirációt merítettek a dániai megoldásokból. A legtöbb visszajelzésben elismerésre került az egyes dániai programok széles társadalmi támogatottsága, az összefogás minősége, illetve a projektek, tudás és intézmények bemutatásának, szemléltetésének magas minősége.

Több vállalat is jelezte, hogy ígéretes együttműködések is indultak a koppenhágai találkozások kapcsán.

A résztvevők: Dr. Bartus Gábor (NFFT), Eszes Zsolt (INWATECH), Kocsány János (Graphisoft Park SE), Kovács Károly (BDL), Kovács Lajos (ATEV/ Klímabarát Települések Szövetsége), Kustán Dániel (Eisberg) , Ligeti Gábor (HEINEKEN Hungária) és Márta Irén (BCSDH)

A klímaváltozás hatásainak jelentős része a vízen keresztül fog jelentkezni, ezért minden vállalatnak a vizet kiemelten kezelő klímaadaptációs stratégiára van szüksége – hangsúlyozták a vállalatvezetők a májusi és a szeptemberi kerekasztal-beszélgetéseken, amelyek fókuszában az Action 2020 Magyarország program keretén belül a víz állt.

Májusban és szeptemberben került sor a BCSDH négy vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetésére.  A megbeszélések célja az volt, hogy meghatározzák azokat a vízzel kapcsolatos fókuszterületeket, ahol a BCSDH konkrét ajánlásokat és akciókat tud megfogalmazni az üzleti szektor számára. A kerekasztal-beszélgetés helyszíneit a BCSDH négy tagvállalata, a LeasePlan Hungária Zrt., a Szentkirályi Magyarország, a Future FM Létesítménygazdálkodási Zrt. és a Zwack Unicum Nyrt. biztosították.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a változó vízviszonyok minden vállalatot, iparágtól és mérettől függetlenül érintenek. Ezekre a változásokra a vállalatoknak stratégiai szinten is fel kell készülniük. Ennek első, jelentős lépése a klímaadaptációs stratégiák kidolgozása, valamint a vízgazdálkodásban a körforgásos gazdaság modelljének és alapelveinek az alkalmazása. A felhasználás megelőzése, csökkentése, a felhasznált víz újrahasznosítása és visszahelyezése is mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatok csökkenthessék vízlábnyomukat. Nem utolsó sorban pedig elengedhetetlen az értékláncon keresztüli partnerségek kialakítása a vízhatékonyság és a vízmegújulás érdekében.

A BCSDH célja, hogy az október 10-i éves üzleti ebédjén és az erre megjelenő kiadványban olyan ajánlásokat és akciókat fogalmazzon meg az üzleti szektor számára a víz területén, ahol valódi hatást tudnak elérni a vállalatok, valamint olyan üzleti megoldásokat mutasson be, amelyek könnyen adaptálhatók más vállalatok számára is.

Az Action 2020 program 2019-es főtámogatója a Nestlé, kiemelt támogatója a McDonald’s, támogatói pedig: Alteo, BDL, E.ON, Essity, Folprint, HungaroControl, HVG, MOL, Rossmann, Unilever.

Az eseményekről készült képeket a galériában tekintheti meg.

Az etikus és átlátható működés a fenntartható gazdaság egyik alappillére és a gazdasági szféra szereplői felé pedig immár alapvető elvárás.  Szinte minden nap találkozunk etikai kérdésekkel, legyen az a privát életünkben, ügyintézés közben vagy a munkánk során. Ami igazán nehéz az etikus viselkedésben az, hogy a mindennapok rohanásában, a teljesítmény nyomása alatt is felismerjük, hogy rólunk, a döntéseinkről szól. Vezetőként pedig a felelősségünk megsokszorozódik. Hatással vagyunk a vállalatunkra, kollégáinkra, partnereinkre, fogyasztóinkra.

„A jövő vezetői” tehetségprogram Etikus és átlátható működés szakmai napján azokról a témákról, eszközökről és folyamatokról beszélgettünk a résztvevőkkel, amelyekkel biztosítható egy vállalat felelős működése.

A szakmai napot Jan Hanus, a Telenor vezérigazgatója, egyben a szakmai nap házigazdája nyitotta meg a megfelelőség (compliance) kultúrájáról nemzetközileg is híres Telenor Zrt. törökbálinti központjában.

„Az intelligencia arra való, hogy jobban megértsük a világot. Az etika arra való, hogy jobban működtessük a világot” – vezette fel dr. Angyal Ádám, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa a napot. Beszélt az emberi cselekvés motorjairól, a felelősség értelmezéséről, az erkölcsös magatartásról, az etika szervezeti intézményesítéséről, az átláthatóságról és a beszámolás fontosságáról.

A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, dr. Martin József Péter rámutatott arra, hogy világszintű versenyképességi felmérések alapján a korrupció és gazdasági teljesítmény egyértelműen összefügg. A résztvevőkkel beszélgetett Magyarország helyzetéről nemzetközi összehasonlításban és arról, hogy mit lehet tenni a fejlődés érdekében.

Dr. Fazekas Orsolya, ügyvéd a csernobili katasztrófán keresztül mutatta be a külső és belső  átláthatóság hiányának következményeit, illetve azt, hogyan alakult ki a nukleáris iparban a jelentéstételi kötelezettség szabályozása. A hosszú távú sikeresség, a vállalat fejlődése csak a fenntartható fejlődéssel összhangban valósítható meg, ahhoz pedig elengedhetetlen, hogy egy szervezet egyrészről nyomon kövesse és elszámoljon teljesítményével és célkitűzéseivel, továbbá az érintettekkel párbeszédet folytasson és együttműködjön.

A délután során konkrét vállalati eseteket vizsgáltak meg a résztvevők a mentorok vezetésével. A MOL csoportszintű etikai megbízottja, dr. Füredi Orsolya bemutatta a vállalat etikai menedzsment rendszerének elemeit és és a „whistle-blowing” folyamatát.

A Telenor Magyarország szenior megfelelőségi tanácsadója, Mosonyi Szabolcs a vállalat megfelelőségi gyakorlatának prezentációja után egy esettanulmányon keresztül tette próbára a jövő vezetőinek érzékenységét a témában.

Tóth Valentin, a Coca-Cola közösségi ügyeinek vezetője, a valódi párbeszéd fontosságát hangsúlyozta a fenntarthatósági jelentés készítése és publikálása során, emellett arról is mesélt hogyan lehet egy a nem pénzügyi beszámolót izgalmasan, közérthetően és a célcsoport figyelmét felkeltve tálalni.

A folyamat a fontos, a jelentés ennek a folyamatnak a végterméke – foglalta össze a gondolatmentet Szabó István, a KPMG szenior menedzsere, aki Kerekes Évával, a KPMG tanácsadójával egy izgalmas szimulációt is levezetett, melyben a résztvevők kipróbálhatták a döntéshozatal menetét egy-egy átláthatósági kérdéssel kapcsolatban. Az üzleti szimulációs játékot mellettük dr. Erdélyi Márk, a Telenor jogi igazgatója és Márta Irén, a BCSDH igazgatója támogatta aktív részvételével.

A hosszú távú sikeresség, a vállalat fejlődése csak a fenntartható fejlődéssel összhangban valósítható meg, ahhoz pedig elengedhetetlen, hogy egy szervezet egyrészről etikusan működjön minden szintjén, másrészről nyomon kövesse és elszámoljon teljesítményével és célkitűzéseivel. Hiába érezzük dilemmás helyzetekben, hogy mi a helyes, de mind a magánéletünkben, mind az üzleti életben gyakran felülírják azok a valós vagy vélt racionális érvek és félelmek, amelyek az ellenkezőjét eredményezik. A mindennapi helyzetek, sokszor nehezen megszülető döntései viszont sokszor vezetnek feszültséghez, nehezen feloldható helyzetekhez.

“A legfontosabb, hogy mindig önmagad légy” – mondta a napot záró vezetői interjúban Jan Hanus, aki személyes és vezetői tapasztalatait osztotta meg orientálva a csapatot ezután az igazán sokféle dilemmát felvető nap után.

Köszönjük a Telenor Magyarországnak a vendéglátást és mentorainknak szakértelmüket, hozzájárulásukat a nap sikeréhez!