A régi üzleti modelleket gyorsan felejtsük el! S nem divatból. Az energiát, nyersanyagot, emberi erőforrást pazarló szemléletet egyik pillanatról a másikra felváltotta a hatékonyságpörgetés. A hatékonyság ma egyet jelent a nyersanyagkímélő, hulladékot újrahasznosító, automatizált, nulla karbonkibocsátásra törekvő, összefogáson, megosztáson alapuló, értéktermelő, munkaerőt kiváltó működéssel. Ezt csak egy módon lehet: rohamos tempójú technológiai fejlesztéssel. Ha szerencsénk van, élhető marad a bolygónk is.

Azért a ma leghatékonyabb és versenyképes új gazdasági formációkat is a kőkemény üzleti érdekek hívták életre. De mégis van egy vonulat, a környezeti értékek újrateremtéséhez hozzájárulás, ami nem elhanyagolható, nagyon is emberi motiváció. Mindenki jól jár!

Előadóink, a modelleket jól ismerő, gyakorló szakemberek segítségével ismerjük és értsük meg a már világtrenddé vált  új üzleti modellek mechanizmusát, gondolkodásmódját! Váltsunk időben!

Új üzleti modellek

Hatékonyságpörgetés a nyerő

Időpont: 2019. május 30. (csütörtök) 9.30–16.00

Helyszín: Budapest, Experience Center és Konferenciaközpont, Szentmihályi út 171.

Váltson erőforrás-kímélő, hatékonyságot gyorsító üzleti modellekre!

A cég versenyképessége és az élhető bolygó megmaradása  a tét!

Program

Regisztráció: 9.00–9.30

9.35–10.00 Az üzleti modelltől az üzleti ökoszisztémáig. Repüljünk kötelékben!
Előadó: Dinya László egyetemi tanár, SZTE/EKE

10.00–10.20 Körforgásos gazdaság. Pazarlásmentesen versenyt nyerni?
Előadó: Márta Irén igazgató, BCSDH

10.20–10.40 Mennyire intelligens a vállalatod?
Előadó: Bőgel György professzor, CEU

10.40–11.00 A precíziós gazdaság kegyetlenül egyszerű logikája.
Előadó: Lipták József tulajdonos, Lipták Farm

11.00–11.20 Értékvezérelt működés és hitelesség. Kulcs a fenntartható üzleti modellhez.
Előadó: Lőrincz Szabolcs alapító partner, LEANGO Experts

11.20–11.40 Konzultáció az előadókkal, kávészünet

11.40–12.00 A folyamatvezérelt digitális vállalat és a hatékonyságpörgetés.
Előadó: Szövényi-Lux Márton ügyvezető, Festo Kft. (felkérés alatt)

12.00–12.20 A zéró carbonkibocsátásra törekvő vállalati modell.
Előadó: Trenyik Tamás projektmenedzser, hulladékhasznosítási szakember, KÖVET Egyesület

12.20–12.40 Digitális és innovatív. Új banki modell.
Előadó: Mózes Tamás szenior szegmens menedzser, K&H Bank Zrt.

12.40–13.00 SDG-tudatos vállalatok, bizniszek. A zöldtőkét is vonzza.
Előadó: Éger Ákos ügyvezető, MTVSZ

13.00–13.40 Konzultáció az előadókkal, ebédszünet

13.40–14.00 A megosztáson alapuló közösségi gazdaság.
Előadó: Mészáros Andrea főtitkár, Sharing Economy Szövetség

14.00–14.20 A valóban felelős vállalatok modellje.
Előadó: Herner Katalin ügyvezető igazgató, KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért

14.40–15.00 Közösségi finanszírozással kockázati tőkebefektetés.
Előadó: Nádasdy Kata kommunikációs vezető, Tőkeportál.hu

15.00–15.20 Az etikus üzleti jelenlét profittermelő képessége.
Előadó:Demcsák Mária, az Üzleti Etikai Díj alapítója

15.20–15.40 Konzultáció az előadókkal

Még rendkívüli earlybird kedvezménnyel!

Konferenciarészvétel feltételei

A konferencia részvételi díja 14.000 helyett earlybird kedvezménnyel: 12.000 Ft. + áfa

A konferencián résztvevőknek a következő szolgáltatásokat adjuk:

• részvétel a szakmai programon (plenáris előadások, szakmai beszélgetések)
• az elhangzott előadások prezentációi (melyek közzétételét az előadó engedélyezi)
• frissítők, kávészünet, ebéd
• féléves Piac & Profit digitális előfizetés

A részvételi díj tartalmazza a fogyasztás költségét, melyet a számlában külön tételként tüntetünk fel.

Öt hónap alatt 68 szervezet és vállalat csatlakozott.

Újabb 20 szervezet és vállalat írta alá ünnepélyes keretek között a Körforgásos Gazdaság Platform Egyetértési nyilatkozatát, ezzel 68-ra bővült a Holland Nagykövetség, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) kezdeményezésére 2018. novemberében megalapított Platformhoz csatlakozottak száma.

A Holland Nagykövetség rezidenciáján tartott ünnepélyes aláírási ceremóniát követő business drinken a Körforgásos Gazdaság Platform résztvevői megismerhették az idei terveket és a most folyó munkákat. Ez a fórum lehetőséget kínált arra, hogy kötetlen formában ismerjék meg egymást a csatlakozottak és nyíltan beszélgethessenek azokról a már feltárt üzleti és együttműködési lehetőségekről, amelyek a körforgásos gazdaság térnyerését segíthetik elő.

„A Körforgásos Gazdaság Platformot azért hívtuk életre, hogy a lineáris gazdaságról a körforgásos gazdaságra való váltás beinduljon és teret nyerjen, ehhez pedig összefogásra és tudásmegosztásra van szükség a vállalati, a kormányzati és a tudományos szféra, valamint szakmai és társadalmi szervezetek részvételével.” – emelte ki köszöntőjében Ifj. Chikán Attila a BCSDH Elnöke.

Az Európai Bizottság 2019. márciusi átfogó jelentése is rámutat arra, hogy a körforgásos gazdaságra való átmenet felgyorsításához elengedhetetlen az innovációba történő befektetés. A műanyag hulladék drasztikus csökkentésére irányuló európai szintű szabályozások is előtérbe helyezik a hatékony hulladékgazdálkodási rendszereket és a másodlagos nyersanyagpiacok fejlesztését. Ezek szintén a körforgásos gazdaság alapvető elemei.

 „Környezeti szempontból a körforgásos gazdaságra való áttérés hozzájárul a fenntartható, alacsony karbon-kibocsátású, erőforráshatékony és versenyképes gazdaság megfelelő működéséhez. Magyarország vezető szerepet játszhat ezen a területen a régióban.” – emelte ki beszédében Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára.

„A Platformon belül a szakmai munka már elkezdődött. Megalakul az ezt támogató Körforgásos Gazdaság munkacsoport. Az első és legfontosabb lépés, hogy megtudjuk hol tart jelenleg Magyarországon a körforgásos gazdaság, hogy ebből az állapotból kiindulva fogalmazhassuk meg a célokat és indulhasson el egy szakmai párbeszéd és együttműködés. Az alapozó kutatás eredményeit a november 28-i Körforgásos Gazdaság Summiton fogjuk bemutatni.” – tette hozzá, Márta Irén a BCSDH ügyvezető igazgatója, az idei tervekről beszélve.

Nyitó gondolataiban René van Hell, Hollandia nagykövete üdvözölte a Körforgásos Gazdaság Platform új aláíróit, kiemelve, hogy azok sokszínűsége jelentősen hozzájárul az érdekeltek közötti szinergiákhoz. Bemutatta a holland circulairondernemen.nl on-line platformot, amely rengeteg információt, határokon átívelő kapcsolatokat és együttműködési lehetőségeket kínál, ezzel is illusztrálva, hogy mennyire élő körforgásos közösség jött létre már Hollandiában. A nagykövetség folytatja a körforgásos gazdaságra való áttérést támogató aktivitásait, a novemberi Körforgásos Gazdaság Summitra pedig a legjobb példákat bemutató videó készül.

Az eseményen készült képek a galériában elérhetők.

****

Mi a körforgásos gazdaság?

A jelenlegi, ún. lineáris gazdasági modellben a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után hulladékként kezeljük, melynek jelentős részét nem forgatjuk vissza a folyamatba.

Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben az anyagcsere-folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba.

A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.

Nem kérdés, hogy lesz-e vízválság a XXI. században, hisz már most érezhetők a hatásai Magyarországon is. És az sem kérdés, hogy ez érinti-e a vállalatokat, mert a válasz egyértelműen: IGEN –   mutatott rá Prof. Dr. Szöllősi-Nagy András a BCSDH 2019. március 27-én tartott üzleti reggelijén és Action 2020 Fórumán, amelynek fókuszában a víz témája állt.

Dr. Szöllősi-Nagy András professzor, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Program Kormányközi Tanácsának elnökhelyettese, az MTA doktora nagy sikerű és elgondolkodtató előadást tartott a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti reggelijén és Action 2020 Magyarország Fórumán. A magyar GDP 30%-át termelő 87 tagvállalatot tömörítő szervezet üzleti reggelijét vállalatvezetők és szakértők részvételével tartott műhelymunka követte, amelynek célja, hogy az üzleti szféra valódi lépéseket tegyen a víz területén.

Bevezető gondolataiban Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) főtitkára kiemelte: „Sajnos a legtöbb erőfeszítés ellenére a Föld természeti tőkéje továbbra is rohamosan fogy. Márpedig a ma rossz fenntarthatósági teljesítménye a holnap gyengébb társadalmi-gazdasági jólétét jelenti. Szerencsére az emberiség számára ismertek és rendelkezésre állnak azok a technológiák, minták, intézmények és – legfőképpen – értékek, amelyek segítségével a természeti – és más – erőforrások elpusztítása megakadályozható, első lépésben legalább lényegesen lelassítható lehetne.”

Az OECD előrejelzése szerint 2050-re 55%-kal fog nőni a vízfelhasználás mértéke világszinten. A növekedés legnagyobb része a gyártás, az energia szektor és a háztartások növekvő vízigényéből tevődik össze.

„A klímaváltozás hatásainak jelentős része a vízen keresztül fog jelentkezni, ezért minden gazdálkodó szervezetnek fel kell készülnie a vízgazdálkodás ésszerű megtervezésére. A klímaváltozást és a víz okozta konfliktusokat nem szabad csupán mérnöki szempontból megközelíteni, hiszen a vízügy fontos gazdasági, szociológiai és politikai kérdés. A következő 10 évben a legnagyobb kockázati faktor a vízproblémák, a szélsőséges időjárás, a klímaváltozás figyelmen kívül hagyása, valamint ezek szociális következményei lesznek. A föld vízkészletének csak 0,007%-a áll rendelkezésre felszíni vízként, ehhez tudunk közvetlenül hozzáférni. Egy vízválság küszöbén állunk.” – fejtette ki Szöllősi-Nagy András.

„Bár Magyarország vízügyi szempontból egyelőre kedvező helyzetben van, lényeges, hogy ezt a pozitív állapotot hosszú távon is fenn tudjuk tartani. Ebben az üzleti szférának is van feladata. Vállalatvezetőként kiemelt felelősségünk az adaptáció fontosságának felismerése és az alkalmazkodás megkezdése. A vízhatékonyság versenyképességi kérdés, melyet nem lehet elválasztani az ellátásbiztonságtól sem. Emellett a megfelelő minőségű víz rendelkezésre állása is egyre nagyobb kihívást jelent majd a vállalatok számára. Action 2020 programunkban idén ezeken a területeken szeretnénk támogatni a vállalatok erőfeszítéseit.” – emelte ki bevezetőjében Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

Az üzleti reggelit az Action 2020 Szakmai Fórum követte, melynek elsődleges célja az volt, hogy közös gondolkodást és munkát indítson el az üzleti szférában a valódi hatásgyakorlás érdekében. A programhoz már 59 vállalat csatlakozott.

Az Action 2020 program fő célja a víz területén a klímaadaptáció támogatása annak érdekében, hogy a víz mindenki számára hosszú távon elérhető legyen a rendelkezésre álló vízkészletek figyelembevételével.

„Annak érdekében, hogy a víz megfelelő minőségben és mennyiségben rendelkezésre álljon a felhasználók számára, az Action 2020 Magyarország program a hazai üzleti vállalkozásokat kívánja cselekvésre ösztönözni az ambiciózus, mégis reális célok meghatározásával; és az ezek megvalósításához hozzájáruló üzleti megoldások azonosításával, terjesztésével és új megoldások fejlesztésével. A Fórum során ezeken a területeken igyekszünk feltérképezni a legfontosabb kihívásokat és lehetőségeket, valamint azonosítani a már létező üzleti megoldásokat, melyek azonnali, rövid-, vagy középtávú eredményt hoznak.” – mutatott rá Kovács Károly, a BDL Kft. ügyvezetője, a BCSDH Action 2020 Víz munkacsoport vezetője.

Szöllősi-Nagy András előadása innen letölthető.

Milyen az a vezető, aki képes szembe nézni a világ gyorsuló változásaival? A klímaváltozás jelentette kihívásokkal? Hogyan lehet valóban fenntartható vállalkozást létrehozni és vezetni? A BCSDH 2016-os felmérése alapján a vállalatvezetők 96%-a gondolja úgy, hogy a vállalati fenntarthatóság az első számú vezetőn múlik. Milyen is az erre alkalmas felelős vezető és mit tehetnek a jövő vezetői, hogy felkészüljenek a feladatukra? – erről szólt a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második szakmai napja. A résztvevőket a METRO látta vendégül, hogy a felelős vállalatirányítás gyakorlatát és lehetőségeit közösen térképezzék fel.

A napot Horváth Imre, a METRO vezérigazgatója nyitotta meg telefon konferencia bejelentkezés során, arra bíztatva a résztvevőket, hogy járjanak nyitott szemmel nem csak a nap, de munkájuk során is.

Előadásában Zeitler Ádám, Milestone Institute igazgatója elmesélte, hogyan indították el társadalmi vállalkozásukat a Magyarország majdani vezetői közösségének inkubátoraként működő Milestone Institute-ot, és kiemelte, hogy a vezetők következő generációjának újító gondolkozással és az eddig megszokottól eltérő megoldásokkal kell képesnek lenni válaszokat adni a 21. század legjelentősebb kihívásaira.

Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója a dolgozói elköteleződés és bevonódás fontosságáról beszélt. Hiszen a kreatív és elkötelezett csapat kulcsfontosságú a hosszú távú célok eléréséhez. Bemutatta, hogy vállalatuknál hogyan sikerült nyitott, színes, gondolkodó közösségé formálni az ott dolgozókat. Mesélt a pontos kommunikáció, és a gyökérokok szisztematikus feltárásának fontosságáról.

Tatár Csilla, a METRO sajátmárka menedzsere a Slido applikáción keresztül kérdezte a résztvevőket, hogy mit tartanak egy nagykereskedő életében a 3 legfontosabb fentarthatósághoz köthető területnek. Elmagyarázta, hogyan alkalmazzák az ENSZ Fenntarthatósági Céljait a vállalat sikeres fenntarthatósági gyakorlatának és a vezetői ösztönző rendszeréhez. Emellett bemutatta a cég vezetőfejlesztési programját, mely a fenntarthatóságra épül, így biztosítanak lehetőséget a tehetséges vezetőknek, hogy úttörők és kezdeményezők legyenek a fenntarthatósági témákban.

Handó János, a Katica Tanya – a környezettudatos élményközpont vezetője beszélt a vezetői attitűdről, az emberi értékrendről és a folyamatos tanulás fontosságáról. Fontos gondolatokat fogalmazott meg arról, hogy ahhoz, hogy nyertes vezetők legyünk, az ökot az ego elé kell helyeznünk.

Kelemen Attila, a ProSelf Consulting elnök-vezérigazgatója a fejlődés és forradalom (evolution and revolution) koráról beszélt. Felhívta a figyelmet azokra a technológiai és emberi kihívásokra, amelyekre a jövő vezetőinek lehetőségként kell tekinteniük és megtalálniuk a megoldásokat rá. Vezetésével a résztvevők kisebb csoportokban szóban és vizuálisan is elkészítették a jövő ideális vezetőjének profilját, mely szerint a három kiemelt tulajdonság a következők: újító, inspiráló, emberi. Majd arról beszélgettek közösen, hogy nekik személy szerint miben kell fejlődniük ahhoz, hogy nap mint nap közelítsenek az ideális képhez.

Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója az etikus üzleti vezetés témakörét boncolgatta. Etikus-e a maffia? Milyenek a tipikus üzleti etikai kérdések? Ezután bemutatta a saját fejlesztésű crenchmarking, azaz kreatív benchmarking metodológiáját, ami abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.

A vezetői interjú során Gazsi Zoltán rövid inspiratív felvezetője után személyes tapasztalatai alapján beszélt a csapat, az egyensúly és a sokféleség fontosságáról. Kiemelte azt is, hogy egy jó vezetőnek folyamatosan minél több szervezetet, vezetői stílust és módszert érdemes megismernie ahhoz, hogy saját vállalatát és csapatát folyamatosan meg tudja újítani.

A nap végén a megalakult projekt csapatok üzleti megoldásokon keresztül elmélyültek az Action 2020 három vízhez kapcsolódó alcéljának (1. Alkalmazkodás és ellátásbiztonság; 2. Vízhatékonyság és -takarékosság; 3. Vízminőség) részletesebb megértésében és kiválasztották azt, amivel az év során foglalkozni szeretnének.

A szakmai program után a résztvevők a METRO Gasztroakadémián közös főzéssel egybekötött vacsora során ismerkedhettek meg jobban egymással, és kötetlen formában beszélhették meg a nap benyomásait.

A napról készült galéria ide kattintva érhető el.