Öt hónap alatt 68 szervezet és vállalat csatlakozott.

Újabb 20 szervezet és vállalat írta alá ünnepélyes keretek között a Körforgásos Gazdaság Platform Egyetértési nyilatkozatát, ezzel 68-ra bővült a Holland Nagykövetség, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) kezdeményezésére 2018. novemberében megalapított Platformhoz csatlakozottak száma.

A Holland Nagykövetség rezidenciáján tartott ünnepélyes aláírási ceremóniát követő business drinken a Körforgásos Gazdaság Platform résztvevői megismerhették az idei terveket és a most folyó munkákat. Ez a fórum lehetőséget kínált arra, hogy kötetlen formában ismerjék meg egymást a csatlakozottak és nyíltan beszélgethessenek azokról a már feltárt üzleti és együttműködési lehetőségekről, amelyek a körforgásos gazdaság térnyerését segíthetik elő.

„A Körforgásos Gazdaság Platformot azért hívtuk életre, hogy a lineáris gazdaságról a körforgásos gazdaságra való váltás beinduljon és teret nyerjen, ehhez pedig összefogásra és tudásmegosztásra van szükség a vállalati, a kormányzati és a tudományos szféra, valamint szakmai és társadalmi szervezetek részvételével.” – emelte ki köszöntőjében Ifj. Chikán Attila a BCSDH Elnöke.

Az Európai Bizottság 2019. márciusi átfogó jelentése is rámutat arra, hogy a körforgásos gazdaságra való átmenet felgyorsításához elengedhetetlen az innovációba történő befektetés. A műanyag hulladék drasztikus csökkentésére irányuló európai szintű szabályozások is előtérbe helyezik a hatékony hulladékgazdálkodási rendszereket és a másodlagos nyersanyagpiacok fejlesztését. Ezek szintén a körforgásos gazdaság alapvető elemei.

 „Környezeti szempontból a körforgásos gazdaságra való áttérés hozzájárul a fenntartható, alacsony karbon-kibocsátású, erőforráshatékony és versenyképes gazdaság megfelelő működéséhez. Magyarország vezető szerepet játszhat ezen a területen a régióban.” – emelte ki beszédében Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára.

„A Platformon belül a szakmai munka már elkezdődött. Megalakul az ezt támogató Körforgásos Gazdaság munkacsoport. Az első és legfontosabb lépés, hogy megtudjuk hol tart jelenleg Magyarországon a körforgásos gazdaság, hogy ebből az állapotból kiindulva fogalmazhassuk meg a célokat és indulhasson el egy szakmai párbeszéd és együttműködés. Az alapozó kutatás eredményeit a november 28-i Körforgásos Gazdaság Summiton fogjuk bemutatni.” – tette hozzá, Márta Irén a BCSDH ügyvezető igazgatója, az idei tervekről beszélve.

Nyitó gondolataiban René van Hell, Hollandia nagykövete üdvözölte a Körforgásos Gazdaság Platform új aláíróit, kiemelve, hogy azok sokszínűsége jelentősen hozzájárul az érdekeltek közötti szinergiákhoz. Bemutatta a holland circulairondernemen.nl on-line platformot, amely rengeteg információt, határokon átívelő kapcsolatokat és együttműködési lehetőségeket kínál, ezzel is illusztrálva, hogy mennyire élő körforgásos közösség jött létre már Hollandiában. A nagykövetség folytatja a körforgásos gazdaságra való áttérést támogató aktivitásait, a novemberi Körforgásos Gazdaság Summitra pedig a legjobb példákat bemutató videó készül.

Az eseményen készült képek a galériában elérhetők.

****

Mi a körforgásos gazdaság?

A jelenlegi, ún. lineáris gazdasági modellben a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után hulladékként kezeljük, melynek jelentős részét nem forgatjuk vissza a folyamatba.

Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben az anyagcsere-folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba.

A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.

Nem kérdés, hogy lesz-e vízválság a XXI. században, hisz már most érezhetők a hatásai Magyarországon is. És az sem kérdés, hogy ez érinti-e a vállalatokat, mert a válasz egyértelműen: IGEN –   mutatott rá Prof. Dr. Szöllősi-Nagy András a BCSDH 2019. március 27-én tartott üzleti reggelijén és Action 2020 Fórumán, amelynek fókuszában a víz témája állt.

Dr. Szöllősi-Nagy András professzor, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Program Kormányközi Tanácsának elnökhelyettese, az MTA doktora nagy sikerű és elgondolkodtató előadást tartott a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti reggelijén és Action 2020 Magyarország Fórumán. A magyar GDP 30%-át termelő 87 tagvállalatot tömörítő szervezet üzleti reggelijét vállalatvezetők és szakértők részvételével tartott műhelymunka követte, amelynek célja, hogy az üzleti szféra valódi lépéseket tegyen a víz területén.

Bevezető gondolataiban Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) főtitkára kiemelte: „Sajnos a legtöbb erőfeszítés ellenére a Föld természeti tőkéje továbbra is rohamosan fogy. Márpedig a ma rossz fenntarthatósági teljesítménye a holnap gyengébb társadalmi-gazdasági jólétét jelenti. Szerencsére az emberiség számára ismertek és rendelkezésre állnak azok a technológiák, minták, intézmények és – legfőképpen – értékek, amelyek segítségével a természeti – és más – erőforrások elpusztítása megakadályozható, első lépésben legalább lényegesen lelassítható lehetne.”

Az OECD előrejelzése szerint 2050-re 55%-kal fog nőni a vízfelhasználás mértéke világszinten. A növekedés legnagyobb része a gyártás, az energia szektor és a háztartások növekvő vízigényéből tevődik össze.

„A klímaváltozás hatásainak jelentős része a vízen keresztül fog jelentkezni, ezért minden gazdálkodó szervezetnek fel kell készülnie a vízgazdálkodás ésszerű megtervezésére. A klímaváltozást és a víz okozta konfliktusokat nem szabad csupán mérnöki szempontból megközelíteni, hiszen a vízügy fontos gazdasági, szociológiai és politikai kérdés. A következő 10 évben a legnagyobb kockázati faktor a vízproblémák, a szélsőséges időjárás, a klímaváltozás figyelmen kívül hagyása, valamint ezek szociális következményei lesznek. A föld vízkészletének csak 0,007%-a áll rendelkezésre felszíni vízként, ehhez tudunk közvetlenül hozzáférni. Egy vízválság küszöbén állunk.” – fejtette ki Szöllősi-Nagy András.

„Bár Magyarország vízügyi szempontból egyelőre kedvező helyzetben van, lényeges, hogy ezt a pozitív állapotot hosszú távon is fenn tudjuk tartani. Ebben az üzleti szférának is van feladata. Vállalatvezetőként kiemelt felelősségünk az adaptáció fontosságának felismerése és az alkalmazkodás megkezdése. A vízhatékonyság versenyképességi kérdés, melyet nem lehet elválasztani az ellátásbiztonságtól sem. Emellett a megfelelő minőségű víz rendelkezésre állása is egyre nagyobb kihívást jelent majd a vállalatok számára. Action 2020 programunkban idén ezeken a területeken szeretnénk támogatni a vállalatok erőfeszítéseit.” – emelte ki bevezetőjében Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

Az üzleti reggelit az Action 2020 Szakmai Fórum követte, melynek elsődleges célja az volt, hogy közös gondolkodást és munkát indítson el az üzleti szférában a valódi hatásgyakorlás érdekében. A programhoz már 59 vállalat csatlakozott.

Az Action 2020 program fő célja a víz területén a klímaadaptáció támogatása annak érdekében, hogy a víz mindenki számára hosszú távon elérhető legyen a rendelkezésre álló vízkészletek figyelembevételével.

„Annak érdekében, hogy a víz megfelelő minőségben és mennyiségben rendelkezésre álljon a felhasználók számára, az Action 2020 Magyarország program a hazai üzleti vállalkozásokat kívánja cselekvésre ösztönözni az ambiciózus, mégis reális célok meghatározásával; és az ezek megvalósításához hozzájáruló üzleti megoldások azonosításával, terjesztésével és új megoldások fejlesztésével. A Fórum során ezeken a területeken igyekszünk feltérképezni a legfontosabb kihívásokat és lehetőségeket, valamint azonosítani a már létező üzleti megoldásokat, melyek azonnali, rövid-, vagy középtávú eredményt hoznak.” – mutatott rá Kovács Károly, a BDL Kft. ügyvezetője, a BCSDH Action 2020 Víz munkacsoport vezetője.

Szöllősi-Nagy András előadása innen letölthető.

Milyen az a vezető, aki képes szembe nézni a világ gyorsuló változásaival? A klímaváltozás jelentette kihívásokkal? Hogyan lehet valóban fenntartható vállalkozást létrehozni és vezetni? A BCSDH 2016-os felmérése alapján a vállalatvezetők 96%-a gondolja úgy, hogy a vállalati fenntarthatóság az első számú vezetőn múlik. Milyen is az erre alkalmas felelős vezető és mit tehetnek a jövő vezetői, hogy felkészüljenek a feladatukra? – erről szólt a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második szakmai napja. A résztvevőket a METRO látta vendégül, hogy a felelős vállalatirányítás gyakorlatát és lehetőségeit közösen térképezzék fel.

A napot Horváth Imre, a METRO vezérigazgatója nyitotta meg telefon konferencia bejelentkezés során, arra bíztatva a résztvevőket, hogy járjanak nyitott szemmel nem csak a nap, de munkájuk során is.

Előadásában Zeitler Ádám, Milestone Institute igazgatója elmesélte, hogyan indították el társadalmi vállalkozásukat a Magyarország majdani vezetői közösségének inkubátoraként működő Milestone Institute-ot, és kiemelte, hogy a vezetők következő generációjának újító gondolkozással és az eddig megszokottól eltérő megoldásokkal kell képesnek lenni válaszokat adni a 21. század legjelentősebb kihívásaira.

Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója a dolgozói elköteleződés és bevonódás fontosságáról beszélt. Hiszen a kreatív és elkötelezett csapat kulcsfontosságú a hosszú távú célok eléréséhez. Bemutatta, hogy vállalatuknál hogyan sikerült nyitott, színes, gondolkodó közösségé formálni az ott dolgozókat. Mesélt a pontos kommunikáció, és a gyökérokok szisztematikus feltárásának fontosságáról.

Tatár Csilla, a METRO sajátmárka menedzsere a Slido applikáción keresztül kérdezte a résztvevőket, hogy mit tartanak egy nagykereskedő életében a 3 legfontosabb fentarthatósághoz köthető területnek. Elmagyarázta, hogyan alkalmazzák az ENSZ Fenntarthatósági Céljait a vállalat sikeres fenntarthatósági gyakorlatának és a vezetői ösztönző rendszeréhez. Emellett bemutatta a cég vezetőfejlesztési programját, mely a fenntarthatóságra épül, így biztosítanak lehetőséget a tehetséges vezetőknek, hogy úttörők és kezdeményezők legyenek a fenntarthatósági témákban.

Handó János, a Katica Tanya – a környezettudatos élményközpont vezetője beszélt a vezetői attitűdről, az emberi értékrendről és a folyamatos tanulás fontosságáról. Fontos gondolatokat fogalmazott meg arról, hogy ahhoz, hogy nyertes vezetők legyünk, az ökot az ego elé kell helyeznünk.

Kelemen Attila, a ProSelf Consulting elnök-vezérigazgatója a fejlődés és forradalom (evolution and revolution) koráról beszélt. Felhívta a figyelmet azokra a technológiai és emberi kihívásokra, amelyekre a jövő vezetőinek lehetőségként kell tekinteniük és megtalálniuk a megoldásokat rá. Vezetésével a résztvevők kisebb csoportokban szóban és vizuálisan is elkészítették a jövő ideális vezetőjének profilját, mely szerint a három kiemelt tulajdonság a következők: újító, inspiráló, emberi. Majd arról beszélgettek közösen, hogy nekik személy szerint miben kell fejlődniük ahhoz, hogy nap mint nap közelítsenek az ideális képhez.

Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója az etikus üzleti vezetés témakörét boncolgatta. Etikus-e a maffia? Milyenek a tipikus üzleti etikai kérdések? Ezután bemutatta a saját fejlesztésű crenchmarking, azaz kreatív benchmarking metodológiáját, ami abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.

A vezetői interjú során Gazsi Zoltán rövid inspiratív felvezetője után személyes tapasztalatai alapján beszélt a csapat, az egyensúly és a sokféleség fontosságáról. Kiemelte azt is, hogy egy jó vezetőnek folyamatosan minél több szervezetet, vezetői stílust és módszert érdemes megismernie ahhoz, hogy saját vállalatát és csapatát folyamatosan meg tudja újítani.

A nap végén a megalakult projekt csapatok üzleti megoldásokon keresztül elmélyültek az Action 2020 három vízhez kapcsolódó alcéljának (1. Alkalmazkodás és ellátásbiztonság; 2. Vízhatékonyság és -takarékosság; 3. Vízminőség) részletesebb megértésében és kiválasztották azt, amivel az év során foglalkozni szeretnének.

A szakmai program után a résztvevők a METRO Gasztroakadémián közös főzéssel egybekötött vacsora során ismerkedhettek meg jobban egymással, és kötetlen formában beszélhették meg a nap benyomásait.

A napról készült galéria ide kattintva érhető el.

Mario Abela  a WBCSD igazgatója tartott előadást 2019. február 26-án „A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni közösségének idei első találkozóján, melynek helyszínét a K&H Bank Zrt. biztosította.

Mario Abela tíz elgondolkodtató kérdésen keresztül vezette végig a résztvevőket az üzleti döntéshozatal új modelljén. A drasztikusan változó viszonyok között át kell értelmeznünk az érték és az értékteremtés fogalmát, és újra kell gondolnunk az olyan kérdéseket, mint például Mit jelent az érték a vállalatomnál? vagy Mire alapozzuk üzleti döntéseinket?, illetve Hogyan beszélünk erről a részvényeseinkkel?

A tíz fontos kérdés megvitatása után a résztvevők egy üzleti szimuláció segítségével játékos formában is kipróbálhatták, hogy hogyan tudnak ezekre a kérdésekre választ adni ebben a modern vállalati környezetben. Az üzleti szimuláció során a résztvevők megtapasztalták, hogy stratégiai, fenntarthatósági döntéseik milyen hatást gyakorolnak a cég részvényeinek értékére.

Ezúton is köszönjük támogatóinknak, a Coface Kft.-nek, az ING Bank-nak és az MVÜK Zrt.-nek.

Ifj. Chikán Attilát, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatóját választotta ismételten elnökévé a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért tisztújító közgyűlése

Budapest, 2019. február 26. – Ifj. Chikán Attilát választotta újra a szervezet vezetőjének a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) tisztújító közgyűlése. Az elmúlt három évben elnöksége alatt a szervezethez 27 új vállalat csatlakozott. A 83 tagvállalat a hazai GDP több mint 30 százalékát termeli. Mindemellett a szervezett elismertsége és láthatósága a közvélemény és a szakpolitika számára egyaránt nőtt.

Az újra megválasztott elnök munkáját egy négytagú elnökség segíti. Az elnökség újraválasztott tagjai Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária igazgatósági tagja, Dr. Fábián Ágnes, a HENKEL Magyarország ügyvezető igazgatója, Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary ügyvezető igazgatója. A testület új tagjaként Nagy Grétát, a Dandelion Kft. ügyvezető igazgatóját a leköszönő Dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária ügyvezető igazgatója helyére választotta meg a közgyűlés. Az ő megbízatásuk – az elnök mandátumához hasonlóan – három évre szól. A BCSDH ügyvezetését továbbra is Márta Irén látja el.

A Felügyelőbizottság újraválasztott tagjai Pallaghy Orsolya és Dr. Fazekas Orsolya. A leköszönő Lakatos Sándor, az Inest ügyvezető igazgatójának helyére Kocsány Jánost, a Graphisoft Park SE vezérigazgatóját választotta meg a közgyűlés.

„Szervezetünk jó úton halad – kezdte az elmúlt három év értékelését Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke – a tevékenységünk pedig évről évre egyre hatásosabb, hiszen a BCSDH által megvalósított programok mindegyike – az Action2020 Magyarország program és “A jövő vezetői” tehetségprogramunk is – kiemelkedő eredményeket ért el az elmúlt években.

A kormányzat felé is sikerült jelentős mértékben javítani a BCSDH ismertségét, láthatóságát. Állandósult a szervezet támogató szerepe a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsban (NFFT), illetve kifejezetten erős szakmai kapcsolat alakult ki a Köztársasági Elnöki Hivatallal is. Ugyancsak jelentős siker, hogy a Külügyminisztérium felkérésére a BCSDH – tagvállalatainak vezetőivel közösen – szakmai segítséget nyújtott Magyarország önkéntes nemzeti fenntarthatósági beszámolójának – azon belül az üzleti szektorról szóló rész – elkészítésében, amely a Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030 hazai végrehajtása terén elért eddigi eredményekről szólt.

„Az utóbbi három év egyik legnagyobb eredményének ugyanakkor egyértelműen a Körforgásos Gazdaság Platform létrejöttét tartom, amely a BCSDH, a Holland Nagykövetség és az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére jött létre. A Platform célja az összefogás és tudásmegosztás a vállalati, a kormányzati és a tudományos szféra részvételével. Az alapítás óta már 55 tagvállalat írta alá az egyetértési nyilatkozatot, ez a szám pedig egyre csak növekszik.” – tette hozzá Ifj. Chikán Attila.

„Ami a jövőt illeti, mindezen tevékenységeket szeretnénk a már megszokott eltökéltséggel folytatni, fejleszteni a következő években is. Számos feladat áll előttünk: Az Action 2020 program lezárása és kiértékelése mellet új programot indítunk 2030-ig, amely már az SDG-khez kapcsolódik. A részletek kidolgozása még előttünk áll.” emelte ki a legfontosabb feladatait Ifj. Chikán Attila. „Célom továbbá, hogy még inkább megszilárdítsuk, illetve kiterjesszük a kormányzati és nemzetközi kapcsolatrendszerünket, a kölcsönös szakértői támogatás ugyanis nagyban hozzásegíthet minket a jövőbeni céljaink eléréséhez. Határozott elképzelésem, hogy a BCSDH-nak nyitnia kell a kisebb vállalatok felé is, hogy minél több céggel ismertethessük meg a fenntartható fejlődés eszményének lényegét.”- tette hozzá szakmai programjáról beszélve az újraválasztott elnök.

***

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) új elnöksége

Ifj. Chikán Attila – elnök 
vezérigazgató
ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.

A közgazdász végzettségű szakember több évtizedes szakmai és vezetői tapasztalattal rendelkezik az energetikai iparágban. Az általa az alapítástól irányított ALTEO Group mára az energetikai iparág egyik meghatározó magyar tulajdonú szereplőjévé nőtte ki magát. A vállalat tevékenységei között megtalálható az energiatermelés, -szolgáltatás és -kereskedelem, megújuló és gázerőművekkel egyaránt rendelkezik, ügyfelei között pedig elsősorban ipari cégek találhatók. 2010 óta van jelen a Budapesti Értéktőzsde kibocsátói között, mára a Prémium kategóriában jegyzik. Az ALTEO az impact investment (gyakorlatilag a pénzügyileg jövedelmező, fenntartható és társadalmilag felelős befektetés szinonimája) stratégia egyik legmeghatározóbb hazai képviselője.

Elkötelezett a fenntarthatóság iránt, a téma véleményvezéreként fenntarthatósági blogot vezet Chikansplanet néven. 2016 óta a BCSDH elnökeként vállal aktívan szerepet a szervezet munkájában. 

Dr. Fábián Ágnes
ügyvezető igazgató
Henkel Magyarország Kft.
Adhesives Technologies üzletág igazgató

1996 óta tagja a Henkel Magyarország Kft. csapatának. A ranglétra több fokát bejárva, 9 évet nemzetközi munkakörben is eltöltve lett a Henkel Adhesive Technologies üzletág vezetője, mely mellett 2011-től tölti be a Henkel Magyarország ügyvezetői posztját is. Pályafutását 1990-ben a Biogal Gyógyszergyár Hélia kozmetikai divízió értékesítési területén kezdte. Majd a Maybeline-nél és a Loctite Magyarországnál dolgozott értékesítési területen, amikor a Henkel felvásárolta a vállalatot. Célja, hogy egyre több vezető ismerje fel, hogy a jó teljesítményhez elengedhetetlen, hogy fenntartóan működjön és az ügyfelei, vásárlói számára több értéket teremtsen. A fenntartható működés ma már olyan elvárás, ami nem lehet és nem is érdemes kikerülni.

Gazsi Zoltán
ügyvezető igazgató
Eisberg Hungary Kft.

 2007 óta az Eisberg ügyvezető igazgatója. A gödöllői Agrártudományi Egyetem elvégzése után először a Mezőgazdasági Minősítő Intézetben, majd 14 éven keresztül multinacionális környezetben dolgozott, a Syngenta vállalatnál: az ócsai Kisérleti Állomás vezetése után különböző marketing- és projekt-koordinációs munkákat végzett egyre nagyobb területen, szinte minden földrészt érintve.

Hisz benne, hogy a vezetőknek kiemelt feladata és felelőssége, hogy az általuk vezetett cégek rugalmas alkalmazkodása a változó üzleti környezethez dolgozóik és a természet rendjének maximális tiszteletben tartásával tudjon megvalósulni. A cégeknél látott jó példák hatnak a dolgozók családtagjaira, közvetlen és közvetett környezetükre, mely hatások nélkülözhetetlenek a lényegi társadalmi szintű változások elindításában.

Jamniczky Zsolt
igazgatósági tag
E.ON Hungária Zrt.

2007 óta az E.ON Hungária csoport központi ügyekért felelős igazgatója, 2010-től pedig egyben a vállalat vezérigazgató-helyettese is. Tanulmányait követően a Magyar Országgyűlés külkapcsolati irodájának tanácsadói tisztségét töltötte be.  1996-ban a Reemtsma Hungary debreceni dohánygyár vállalati ügyekért felelős igazgatója lett. Ezt követően a Philip Morris Hungary vállalati ügyekért felelős igazgatója 2005-ig, majd 2006 és 2007 között a Philip Morris International brüsszeli irodájában az EU kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatói posztot töltötte be. Tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. Kiemelt érdeklődési területe a vállalati fenntarthatóság ügye, a társadalmi felelősségvállalás a folyamatosan változó gazdasági és társadalmi környezetben és az iparági innováció kérdése.

Magyarország Köztársasági Elnöke 2016-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta Jamniczky Zsoltnak.

Nagy Gréta
ügyvezető igazgató
DANDELION Kft.

Környezetmérnökként végzett a Széchenyi István Egyetemen, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen először környezetmenedzsment szakmérnöki, majd gazdasági elemző és MBA képesítést szerzett.

2006-ban alapította a DANDELION Kft-t, azóta annak ügyvezetője. A cégvezetés mellett is részt vesz szakemberként környezetvédelmi és folyamat-optimalizálási projektekben. Az elmúlt 12 évben kollégáival olyan innovációkat fejlesztettek, mint a vállalati szintű ökológiai lábnyom számítás valamint a jogszabályi megfelelőség önértékelésére kialakított GreenLex® szoftver valamint a dolgozói és szervezeti stressz-szint mérésére alkalmazható WorkStressMeter.

A cégvezetési és tanácsadói tevékenység során az elmúlt közel 20 évben megismert vállalati működésekről és fenntarthatósági gyakorlatokról szerzett tapasztalataival és tudásával szeretné a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért működését az elnökség tagjaként támogatni.