Meddig lehet fenntarthatóan növekedni és mitől lesz sikeres egy cég vagy ország? A butháni miniszterelnök nem GDP-ben, hanem boldogság indexben méri az országa sikerességét. Miként alakíthatunk ki úgy gazdasági jelenlétet, hogy mind a tulajdonosi, mind az érintetti értékek pozitívan érvényesülhessenek? A fenntarthatóság stratégiai megközelítését járta körbe „A jövő vezetői” tehetségprogramunk első szakmai napja a Dreher Sörgyárak kőbányai sörgyáránál  február 15-én.

Békefi Gábor, a Dreher Sörgyárak vezérigazgatója kiemelte, hogy ami igazán megkülönböztet egy vállalatot a versenytársaitól, az a szellemi tőke, amit a munkavállalók képviselnek köszöntőjében, Márta Irén a BCSDH igazgatója pedig szervezetünk bemutatása után a közös szakmai munka jelentőségét és eredményeit mutatta be. A szakmai program vezetője, Szederkényi Zita segítségével a fenntartható fejlődés hatásait és mindennapi valóságát, valamint egymás szokásait ismerhették meg a résztvevők. A vállalati fenntarthatóság három pillérének meghatározása során a vállalatok tevékenységeinek hatását és körét határoztuk meg, így megállapítva, hogy a gazdasági, társadalmi és környezeti hatások voltaképpen egyre nagyobb hatású koncentrikus körök, nem is tartóoszlopok. Hiszen minden üzleti tevékenységnek a gazdaságon túlmutató, egyre nagyobb és szélesebb köröket érintő hatása van. A cél az, hogy ez minél pozitívabb befolyás legyen.

 

 

Melyik környezetterhelőbb: egy vega egy SUV-ban vagy egy húsevő kerékpáron?

Pataki György, a Corvinus professzorának segítségével a jövő vezetői közösen térképezték fel a fenntarthatóság sokszínűségét és legfontosabb területeit. Az életmódbeli kérdésektől az ökológiai túllövés meghatározásán át egészen a növekedés kultusz megkérdőjelezéséig számos témán át vettük végig a gazdasági és fenntarthatósági nézőpontokat. A felmerült kérdések némely esetben húsbavágó dilemmák elé állítják a gazdaság szereplőit – mindannyiunkat, akik egyszerre éltetjük, alakítjuk a rendszert, miközben fogyasztói, ügyfelei és haszonélvezői is vagyunk. Tőlünk és tevékenységeinktől forog a rendszer: a feladatunk, hogy a gazdaságot, a társadalmat és a környezetet érintő hatásaink pozitívak legyenek és támogassák azt a körforgást, amit a természet mutat példaként. Szerencsére számos vállalati megoldás, stratégiai döntés is mutat már irányt.

Dilemmák a vállalatok mindennapjaiban

Mit tehet egy közösségi bank azért, hogy a civil ügyeket minél hatékonyabban támogassa – akkor, ha az adományozás nem tűnik egyértelműnek? Hogyan feleljen meg ügyfelei egyre szélesebb elvárásainak egy, a körforgást tökéletesen megvalósító középvállalat anélkül, hogy elveszítse szakértelmét és fókuszát? Hogyan lehet valódi üzleti előnyként felhasználni azt, hogy egy vállalat a fenntarthatósági szempontok mentén építette fel stratégiáját? A MagnetBank, az Inest és a Folprint kérdésfelvetéseivel World Café módszertannal foglalkoztunk, sok szempontot mérlegelve és megvitatva találtunk közös irányokat, de a döntés és annak kivitelezése a legritkább esetben egyértelmű.

Az esettanulmányok közös átbeszélése után a Dreher sörgyárában néztük meg, hogy hogy valósul meg a körforgásos gazdálkodás a gyakorlatban, például a törköly vagy az élesztő takarmányként való értékesítése során, a füstgáz hőenergiájának újrahasznosítása során, a víz lágyítása és különböző területeken való ismételt felhasználása vagy a csomagolóanyagok visszaváltása során.

Eredményesség vs hatékonyság a változó gazdasági környezetben

Békefi Gábor egy bő órás beszélgetés során mesélt vállalatvezetőként megélt személyes és szakmai élményeiről. Beszélt a különböző területeken szerzett tapasztalat fontosságáról, a vezetői elköteleződésről, multikulturális környezetben való munkáról, a különböző vagy vegyes nemzetiségű csapatok irányításáról és a kollégákkal való személyes kapcsolat fontosságáról. A következő alkalommal, március 9-én a fenntartható vezetés témakörét járjuk majd körbe a METRO GasztroAkadémiáján.

Még egyszer köszönjük dr. Pataki Györgynek, a Dreher Sörgyáraknak, Békefi Gábornak, a MagNet Banknak és Molnár Csabának, az Inestnek és Lakatos Sándornak valamint a Folprintnek és Fodor Jánosnak és természetesem minden résztvevőnek, hogy egy ennyire tartalmas nappal indíthattuk a 2018-es programunkat!

További képek ezen a linken tekinthetők meg.

 

A hófedte Davos adott otthont 2018. január 23-26 között a Világgazdasági Fórumnak (WEF), összehívva a politika, a civil társadalom, a tudomány, a média és az üzleti világ vezetőinek egyedülálló csoportját a világ jelenlegi helyzetének megvitatására.  Az idei téma – „Közös jövő létrehozása egy széttöredezett világban”- rávilágított az együttműködés, a nyitottság és az egész rendszerre kiterjedő cselekvés óriási jelentőségére. A WEF éves Globális kockázatok jelentésében a top 10 (hatás és valószínűségi) kockázatból hét kapcsolatban áll fenntarthatósági kihívásokkal.

Feltörekvő tendenciák – a rendszer átalakítása, a munkahelyek jövője és a körforgásos gazdaság

A leggyakrabban a „rendszerváltozás” szó hangzott el a Davosban zajló események és beszélgetések során, amikor az üzleti élet és a társadalom egészének jövőjéről esett szó. A Párizsi megállapodás és a fenntartható fejlődési célok (SDG-k) ma már a „Davosi Csúcs” kulcsfontosságú részévé váltak, valamint széles körű egyetértés van abban, hogy ezek a keretrendszerek a világ legfontosabb gazdasági rendszereinek alapvető átalakítását igénylik.

A második felkapott kifejezés fenntarthatósági beszélgetések során a „munkahelyek jövője” volt, összekapcsolva a negyedik digitális forradalmat a foglalkoztatás és a munka hatásaival. Ez ugyanúgy fenntarthatósági kérdés, mint az éghajlatváltozás, különösen egy olyan társadalomban, ahol egyre nagyobb réteg érzi magát kiszolgáltatottnak.

A harmadik központi téma, amely szintén nagy érdeklődésre tarthat számot, az erőforrás-felhasználás körforgása a gazdaságban. A fórum kezdetén egy vezérigazgatói üzleti reggelin a WBCSD bemutatta a Factor10 projektet valamint egy a Boston Consulting Group (BCG) együttműködésével készült új jelentést. Míg szinte minden üzleti vezető úgy véli, hogy a körforgásos gazdaság fontos a vállalat jövőbeni sikerének szempontjából, csupán csak fele foglalkozik bármiféle körforgásos gazdasági tevékenységekkel. A Factor10 célja az, hogy megmutassa a vállalkozások számára a körforgásos gazdaság lehetőségeinek megfelelő kihasználásához szükséges megoldásokat valamint együttműködéseket.

Folyamatos kihívások – nemek közötti egyenlőség, a bizalom hiánya és a gazdasági egyenlőtlenségek

A nemek közötti egyenlőség mára már a világ minden táján központi témának tekinthető. Most kell cselekedni olyan problémák megoldása érdekében, mint a nők egyenlő arányú képviselete a munkahelyen valamint a nemek közötti fizetési különbségek eltörlése. Az idei rendezvényén a Világgazdasági Fórum kiemelkedő példát mutatott, mivel egy olyan társelnöki panelbeszélgetést foglalt magába, amelyen kizárólag női vezetők osztották meg gondolataikat.

A gazdasági egyenlőtlenség témájában az Oxfam további olyan területeket emelt ki beszámolójában, ahol a rendszer megreformálása szükséges kiemelve, hogy a 2017-ben keletkezett vagyon 82%-át a társadalom leggazdagabb 1%-a birtokolja. Eközben globálisan a társadalom szegényebb fele – 3,7 milliárd ember – egyáltalán nem látott növekedést a jövedelmében. Ennek a tendenciának a hosszú távú következményei bizonyíthatóan károsak és fenntarthatatlanok, valamint a korábban említett „munkahelyek jövőjével” kapcsolatos kihívásokat is tovább mélyíti.

Nem kell megvárnunk következő választást vagy népszavazást azért, hogy megtudjuk, miként vélekednek a közösségek a világban ezekről az egyenlőtlenségekről, hiszen ez részletezve van az ez évi Edelman Trust Barometer jelentésében, amelyet – mint minden évben – Davosban mutattak be. Sok országban a kormányzatba, a médiába és az üzleti szektorba vetett bizalom tovább csökkent, az Egyesült Államok indexével együtt, amely jelenleg a globális index alsó negyedében helyezkedik el. A másik végletről beszélve a technológia továbbra is a legmegbízhatóbb ipari szektor marad a maga 75%-ával, ezt követi az oktatás, az szakértői-tanácsadói szektor és a közlekedés. A vezérigazgatók hitelessége 7 %-al nőtt, így összességében 44%-ra növekedett, valamint a megkérdezettek több mint kétharmada mondta, hogy a vezérigazgatók vezetését szeretnék látni olyan kérdésekben is, mint a politikai vagy irányelvi változások.

Betekintés a 2018-as évbe – folyamatos gazdasági növekedés, a cselekvés rövid szakasza és a széttöredezett politikai világ

 

Az IMF által kezdeményezett fórumon bemutatott 2018-as világgazdasági kilátások optimista képet nyújtottak. A 2017-es év az utóbbi 7 év legerősebb globális gazdasági növekedését érte el, és a világgazdaság 2018-ban várhatóan további 3,9%-kal fog növekedni – ez magasabb, mint az októberi 3,7%-os előrejelzés erre az évre. A világ leggyorsabban növekvő gazdasága 2018-ban India lesz az előrejelzések alapján, 7,4%-os növekedéssel.

 

Az indiai miniszterelnök, Nerendra Modi, nem csupán a közgazdaságtanra összpontosított a nyitóbeszédében, de kitért az éghajlatváltozásra is, mint „az emberiséget fenyegető legnagyobb veszélyre”. Modi miniszterelnök a globális civilizációk kihívásainak egyikeként ejtett szót a terrorizmusról és a globalizáció elleni harcról. Risalat Khan, egy fiatal, a klímaváltozás ellen küzdő aktivista egy komoly figyelmeztetést fogalmazott meg, amikor kijelentette, hogy „a globális vezetőknek mindössze három évük van, hogy lépéseket tegyenek, mielőtt a környezetszennyezés egy olyan visszafordíthatatlan szintet érne el, amellyel kudarcra ítélnék a jövő generációit”.

Az idei 340 politikai vezető jelenlétével rekordszámú államfő látogatott el Davosba. Szinte minden államfő, aki beszélt a fórumon – beleértve Theresa May miniszterelnököt, Angela Merkel kancellárt, Emmanuel Macron elnököt és Justin Trudeau miniszterelnököt –elkötelezte magát a nyitottság és az együttműködés mellett. Donald Trump elnök a záróbeszédében hozzátette, hogy „Amerika az első, de nem az egyedüli”.

 

WBCSD Davos-ban

Büszke voltam arra, hogy a WBCSD egy héten belül hat eseményt rendezett meg Davos-ban, ezek fókuszai az élelmiszerektől, pénzügyektől és a zéró kibocsátású mobilitástól kezdve a környezetvédelmi, szociális és kormányzati (ESG) szempontok vállalati kockázatkezelési rendszerekbe történő integrálásáig minden területet lefedtek. Külön hírlevelet tettünk közzé a weboldalunkon Insider Perspective néven, amely további részleteket tartalmaz ezekről az értekezletekről.

Egyelőre ezt a magas szintű összefoglalót szerettük volna megosztani valamint a Davosban közzétett jelentéseket és projekteket. Alig várjuk, hogy együtt dolgozhassunk a vállalatokkal azért, hogy biztosítsuk az üzleti szféra vezető szerepét az előttünk álló teljes rendszer szintű átalakulások során.

 

Üdvözlettel:

Peter Bakker
President & CEO, WBCSD

Pénzügyi és Vállalkozói Témahét 2018. március 5-9.

A vállalkozói témahétről:

Üzleti ötlet és együttműködés áll az idei vállalkozói témahét középpontjában. A diákok ehhez kapcsolódó játékos feladatokkal fejleszthetik kreatív, kooperációs és vállalkozói készségeiket, a vállalkozói önkéntesek történeteiből, sikereiből, motivációjából pedig inspirációra lelhetnek.

Kik csatlakozhatnak?

A programra olyan vállalkozók jelentkezését várják, akik lelkesek a munkájuk iránt és szívesen elmesélik saját történetüket márkanév említése nélkül. Munkájukról, sikereikről büszkén, a buktatókról, kudarcokról kellő őszinteséggel hajlandóak beszélni egy osztálynyi diák előtt.

Hogyan regisztrálhat?

E-mailben

Írjon a penz7@ejam.hu e-mail címre, ahol a Junior Achievement kollégái felveszik Önnel a kapcsolatot a regisztráció menetével kapcsolatban.

Regisztrációs űrlapon

Közvetlenül  a Pénz7 oldalán, az alábbi kóddal:73697

Telefonon

A Junior Achievement Magyarország központi számán, a +36309960359 telefonszámon.

A részletes felhívás itt érhető el.

37 tehetséges, fiatal vezető részvételével indult el a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának ötödik évfolyama  amelynek ünnepélyes megnyitójára január 18-án került sor.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) hiánypótló, az Üzleti Világtanács nemzetközi programjának mintájára született képzésének kiemelkedő sikerét misem bizonyítja jobban, minthogy már 100 végzett tehetséges vezető kapott oklevelet a négy év alatt és 2018-ban minden eddiginél magasabb számú résztvevővel indul el a tehetségprogram ötödik évfolyama.

A szervezet egyik tagvállalata, a BASF Hungária Kft. adott otthont 2018. január 18-án annak az ünnepélyes nyitórendezvénynek, ahol a kiválasztott fiatal vezetők először találkoztak és ismerkedtek meg a programot tudásukkal támogató és a helyszíneket adó mentorokkal is.

„Nagy öröm látni, ahogyan a program elsődleges célja teljesül, hisz egyre nagyobb számban éri el a jövő első számú és felsővezetőit sikeresen. Az eddigi évfolyamokon végzett hallgatók közül többen váltak saját szervezetükön belül, vagy akár új szervezetek élén a fenntarthatósági folyamatok katalizátoraivá.” – emelte ki nyitó gondolataiban Márta Irén, a mára a magyar GDP 30 százalékát termelő 80 tagvállalatot tömörítő BCSDH ügyvezető igazgatója.

Ifj. Chikán Attila a szervezet elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a program célja, hogy a jövő vezetőinek, vagyis azon tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és már működő gyakorlatait, segítve őket abban, hogy vezetői pályájuk során ezen elvek mentén működjenek és hozzák meg üzleti döntéseiket. Kiemelte, hogy a BCSDH „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlás hét alapelve a lehető legjobb struktúráját adja a programnak, hiszen a fenntarthatóság legfontosabb üzleti vetületeit fedi le, amellyel egy vállalatvezetőnek foglalkoznia kell.

„A BCSDH Jövő vezetői program egy gyakorlatorientált képzés, amelynek előnyei a vállalatok számára a mindennapi működésben is láthatók. A BASF is már évek óta delegál résztvevőket a programba, idén már ötre bővül azon kollégák száma, akik megismerkedhetnek a BCSDH tagszervezeteinek fenntarthatósági jógyakorlataival. A képzés hatása azonban túlmutat az egyénen: az itt megszerzett tudást a résztvevők nem csak a saját szakmai és privát életükben kamatoztatják, de megosztják a munkatársakkal, így a vállalati kultúra részévé is teszik” – tette hozzá köszöntőjében Dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, a nyitóesemény házigazdája.

Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” program képzésvezetője ismertette a program részleteit és bemutatta a 25 tagvállalat mentorait. Ez a sokszínű program egyedülálló Magyarországon, hiszen változatos módszerekkel dolgozzák fel a résztvevők a vállalati fenntarthatóság elméletét és gyakorlatát, gyárlátogatás, esettanulmányok, diskurzus, vezérigazgatói interjú, szakmai előadás, interaktív gyakorlatok segítik a tanulást és fejlődést. Számos iparág 31 vállalatába kapnak betekintést a résztvevők a képzés során.

A 2018-as programban résztvevő 37 fiatal vezető az alábbi cégektől érkezett:

ALTEO Group, BASF, Budapest Airport, Coca-Cola, Coface, Continental, Deloitte, Dome, eisberg, E.ON, Essity, GE, Generali, Grundfos, KPMG, MagNet Bank, McDonald’s, METRO, MOL, Nestlé, Prímaenergia, Rossmann, Shell, Siemens, Syngenta, Telenor, Unilever.

A résztvevők között van Földvári Gábor a Budapesti Corvinus Egyetem MsC hallgatója, az egyetemisták körében meghirdetett ösztöndíjpályázat győztese is.

Az idei év legfontosabb mentorvállalatait: ALTEO Group, BASF, BDL, Budapest Airport, Coca-Cola, Cothec, Dandelion, Dreher, eisberg, E.ON, Essity, GE, Grundfos, Inest, KPMG, MagNet Bank, McDonald’s, MOL, Nestlé, Richter Gedeon, Shell, Szerencsejáték, Telenor, Unilever.

Az esemény fotógalériáját itt tekintheti meg.

2018. január 16-án elfogadták a műanyagokkal kapcsolatos első összeurópai stratégiát, mely részét képezi a körforgásos gazdaság felé való elmozdulásnak.

Célja megvédeni a környezetet a műanyagokkal való szennyezéstől, ugyanakkor támogatni a növekedést és az innovációt úgy, hogy a műanyagok jelentette kihívást Európa javára fordítsa. Erős gazdasági érvek szólnak a termékek másfajta tervezése, előállítása, használata és újrahasznosítása mellett Európában. Ha Európa vezető szerepet vállal az átalakulásban, új beruházási lehetőségek és munkahelyek jönnek létre. Az új tervek szerint 2030-ra az uniós piacon mindenféle műanyag csomagolásnak újrahasznosíthatónak kell lenniecsökkenni fog az egyszer használatos műanyagok fogyasztása, a mikroműanyagok szándékos használatára pedig korlátozás lesz érvényben.

Frans Timmermans, a fenntartható fejlődésért felelős első alelnök így nyilatkozott: „Ha nem változtatunk a műanyagok előállításán és használatán, akkor 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal. Meg kell állítani a műanyagok terjedését a vízben, az élelmiszerekben és a szervezetünkben. A műanyaghulladék felgyülemlését tartósan csak a fokozott újrahasznosítás és újrahasználat révén lehet megállítani. Ez nem könnyű feladat, és a lakosságnak, az iparnak és a kormányoknak együtt kell megoldaniuk. A műanyagokkal kapcsolatos uniós stratégia egy új, körforgásos gazdasági modellt követ. Olyan innovatív új technológiákba kell beruházni, amelyekkel megóvható a lakosság és a környezet, és az ipar is versenyképes marad.

Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök a következőket mondta: „A műanyagokkal kapcsolatos stratégia egy új műanyagkörforgás alapjait fekteti le, és ösztönzi az abba való beruházást. Csökkenteni fogja a műanyaghulladék mennyiségét a szárazföldön, a légkörben és a tengerekben, ugyanakkor új innovációs, verseny- és munkalehetőségeket teremt. Az európai ipar szempontjából ez remek lehetőség arra, hogy világvezetőkké váljunk az új technológiák és anyagok kifejlesztésében. A fogyasztókat pedig felelősséggel ruházza fel a környezet iránt. Ez mindenki számára előnyös.

Európában évente 25 millió tonna műanyaghulladék keletkezik, és ennek kevesebb mint 30%-a kerül újrahasznosításra. A tengerparti hulladék 85%-át világszerte műanyagok teszik ki. A műanyag pedig a tüdőnkbe és a tányérunkra is eljut, noha a levegőbe, a vízbe és az élelmiszerekbe bekerülő mikroműanyagok élettani hatása még ismeretlen. A Bizottság eddigi munkájára építve a műanyagokkal kapcsolatos új páneurópai stratégia ezzel a problémával kíván megbirkózni.

A műanyagokkal kapcsolatos, ma elfogadott stratégia gyökeresen meg fogja változtatni a termékek tervezését, előállítását, használatát és újrahasznosítását Európában. A műanyagok jelenlegi előállítása, használata és hulladékká válása jellemzően nem teszi lehetővé az anyagkörforgásban rejlő nyereségek kiaknázását. Sőt, árt a környezetnek. A stratégia célja ezért a környezet védelme és egy új műanyaggazdálkodás megalapozása, amelynek során a tervezés és az előállítás teljes mértékben figyelembe veszi az újrahasználatra, javításra és újrahasznosításra irányuló igényeket, és fenntarthatóbb anyagokat fejlesztünk ki.

Európa vezető szerepet játszhat ebben az átállásban. Az új szemlélet innovációs, verseny- és munkalehetőségeket is eredményez. A műanyagokkal kapcsolatos stratégia mellett a Bizottság elfogadott ma egy nyomonkövetési keretrendszert is. Ez tíz kulcsmutatót foglal magában, melyek mindegyike a körforgás egy-egy szakaszát fedi le, és lehetővé teszi a körforgásos gazdaság felé való előrelépés mérését uniós és nemzeti szinten egyaránt.

Az új stratégia keretében az Európai Unió a következő módokon lép fel:

  • A vállalkozások javára fordítja az újrafeldolgozást: A csomagolás tekintetében kialakítandó új szabályok javítani fogják a piacon használt műanyagok újrahasználhatóságát, és növelni fogják a keresletet az újrahasznosított műanyagok iránt. Több műanyag begyűjtése azt jelenti, hogy jobb és nagyobb befogadóképességű feldolgozó létesítményekre lesz szükség, és meg kell oldani a hulladék hatékonyabb, az egész EU-ban standardizált elkülönített gyűjtését és szétválogatását. Ez begyűjtött tonnánként várhatóan 100 euróval csökkenti a költségeket. Emellett nagyobb hozzáadott értéket teremt a versenyképesebb, ellenállóbb műanyagipar számára.
  • Csökkenti a műanyaghulladék mennyiségét: Az uniós szabályozás már sikeresen csökkentette a műanyag zacskók használatát számos tagállamban. Az új tervek más egyszer használatos műanyagokra és horgászkellékekre fognak koncentrálni, nemzeti figyelemfelhívó kampányokat támogatnak, és keretükben konzultációkra és hiteles adatokra támaszkodva meghatározásra kerül a 2018-ban előterjesztendő új uniós szabályozás hatóköre. A Bizottság új előírásokkal kívánja korlátozni a mikroműanyagok használatát a termékekben, és címkerendszert alkot a biológiai úton lebontható és komposztálható műanyagok számára.
  • Megszünteti a tengeri hulladéklerakást: A kikötői fogadólétesítményekre vonatkozó új szabályozás fellép a tenger hulladékkal való szennyezése ellen. Rendelkezik arról, hogy a hajókon keletkező vagy a tengeren begyűjtött hulladék nem hagyható a tengeren, hanem visszaszállítandó a szárazföldre, ahol megfelelő feldolgozásra kerül. Gondoskodik a kikötőkre, hajókra és illetékes hatóságokra háruló adminisztratív terhek csökkentéséről is.
  • Ösztönzi a beruházásokat és az innovációt: A Bizottság iránymutatással fog szolgálni mind a nemzeti hatóságok, mind az európai vállalkozások számára a műanyaghulladék kiindulási ponton való visszaszorításáról. Az innováció támogatását fokozni kell, így további 100 millió euró válik elérhetővé az intelligensebb, jobban újrahasznosítható műanyagok kifejlesztésének támogatására, melyek használatával az újrahasznosítás hatékonyabbá, a veszélyes anyagok és szennyeződések pedig nyomon követhetővé és eltávolíthatóvá válnak.
  • Világszintű változásokat idéz elő: Az Európai Unió megteszi, amit lehet a saját portáján, de nemzetközi partnereivel is együtt kell működnie világszintű megoldások és nemzetközi szabványok kidolgozása érdekében. Ezenfelül továbbra is támogat más országokat, ahogy a Gangesz folyó megtisztítása ügyében Indiával tette.

A következő lépések

A kikötői fogadólétesítményekre vonatkozó, ma előterjesztett új irányelv az Európai Parlament és a Tanács elé kerül elfogadásra.

A minőségi jogalkotás követelményeivel összhangban a Bizottság még 2018-ban előterjeszti az egyszer használatos műanyagokról szóló javaslatot.

Az érdekeltek 2018. február 12-ig szólhatnak hozzá a most zajló nyilvános konzultációhoz.

A Bizottság 2018 folyamán elkezdi a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv felülvizsgálatát, és elkészíti a hulladék elkülönített gyűjtésére és válogatására vonatkozó, 2019-ben közzéteendő iránymutatásokat.

Valamennyi intézkedés felsorolását és időzítését megtalálja a műanyagokkal kapcsolatos stratégia mellékletében (link).

Háttér-információk

A műanyagokkal kapcsolatos stratégia kidolgozása a 2015-ben elindított körforgásos gazdasági csomag szellemében zajlott, a projektmunkacsoport tagjai Frans Timmermans első alelnök, Jyrki Katainen alelnök, Karmenu Vella és Elżbieta Bieńkowska biztosok voltak. A kidolgozásában számos más biztos is részt vett, akik a szakpolitikai területek széles körében segítettek meghatározni a leghatékonyabb eszközöket.

A biztosi testület által ma elfogadott csomag részei az alábbiak:

  • A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiáról szóló közlemény;
  • A vegyi anyagokra, a termékekre és a hulladékra vonatkozó jogszabályok kapcsolódásáról szóló közlemény;
  • A körforgásos gazdaság nyomon követésének keretrendszere;
  • A kikötői fogadólétesítményekről szóló új irányelv.

Ezeket kiegészíti a kritikus nyersanyagokról szóló jelentés és az oxoműanyagokról szóló jelentés.

Intézkedései a körforgásos gazdaságra vonatkozó, az Európai Bizottság által 2015. december 2-án elfogadott ambiciózus jogalkotási csomag részét képezik.

A műanyagokkal kapcsolatos stratégia érdemben hozzá fog járulni a 2030-as fenntartható fejlesztési célok eléréséhez és a Párizsi Megállapodás értelmében folytatott éghajlatváltozás elleni küzdelemhez is.

Az EU eddig is jelentős eredményeket ért el a műanyag zacskók használatának visszaszorítását, valamint a tengeri hulladék nyomon követését és mennyiségének csökkentését ösztönző intézkedések tagállami elfogadására vonatkozó követelmények meghatározása révén.

A jövőben pedig jelentős távlatok nyílik meg egy innovatív világszintű műanyagipari körforgás kialakítása előtt.

Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-18-5_hu.htm

Több mint ötven ország vezetője konkrét kötelezettségeket vállalt a Párizsi klímaegyezmény végrehajtásáért, de még nagyobb összegek megmozdítására lenne szükség, hogy a globális felmelegedés 2 fok alá csökkenjen.

Több mint ötven ország állam- és kormányfőjének, valamint 130 ország nyolcszáz szervezetének – finanszírozók, befektetési alapok, nemzetközi vállalatok, régióvezetők, környezetvédő mozgalmak – részvételével , pont a Párizsi klímaegyezmény két éves évfordulóján, december 12-én rendezték meg a One Planet Summit elnevezésű klíma-csúcstalálkozót, amelynek célja a klímavédelmi lépések finanszírozásának felgyorsítása és konkrét bejelentések megtétele.

A csúcs elsődlegesen azért jött létre, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelmet a legmagasabb szinten tartsa a politikában illetve, hogy a nemzetközi közösség elkötelezze magát a párizsi klímaegyezmény pénzügyi feltételeinek megteremtése mellett, mobilizálja  a nagy finanszírozókat, felgyorsítsa a klímavédelmi akciók pénzügyi támogatását, és ehhez újfajta, innovatív finanszírozási modelleket mutasson fel.

Magyarországot hivatalosan Áder János köztársasági elnök képviselte a konferencián. A BCSDH képviseletében Márta Irén vett részt a rendezvényen.

A csúcstalálkozó házigazdái Emmanuel Macron francia elnök, Antonio Guterres ENSZ-főtitkár és Jim Yong Kim, a Világbank elnöke voltak.

„Nem haladunk elég gyorsan és ez tragédia” – fogalmazott Emmanuel Macron francia államfő a párizsi klímamegállapodás második évfordulóján kedden az ENSZ, a Világbank és a francia kormány szervezésében a francia fővárosban rendezett konferencia megnyitóján. „Muszáj lépnünk, mert mindannyiunknak számot kell majd adnunk” – tette hozzá.

A francia köztársasági elnök szerint a jelenlegi nemzedék már „nem mondhatja, hogy nem tudtuk” előre, mit jelent a klímaváltozás.

„Mostanra állandósult a sürgősségi helyzet, és a mi nemzedékünk számára az a kihívás, hogy gyorsan cselekedjen, nyerje meg a csatát az idővel szemben, és olyan konkrét lépéseket tegyen, amelyek megváltoztatják az országainkat, a társadalmainkat, a gazdaságainkat” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.

Hasonló hangnemben szólalt fel Antonio Guterres ENSZ-főtitkár is, aki arra figyelmeztetett, hogy az éghajlat felmelegedéséért nagy részben felelős fosszilis energiák támogatása a „vesztünkbe történő befektetés”.

„A fosszilis energiák továbbra is nagyon súlyos szubvenciókat élveznek, ami azt jelenti, hogy a saját vesztünkbe fektetünk be” – hangsúlyozta az ENSZ-főtitkár, aki szerint „a klímaváltozás elleni háborút még nem nyertük meg”.

Hivatalos adatok szerint a G20 országcsoport – a világ 19 legnagyobb gazdasága és az Európai Unió – évente négyszer annyit költ fosszilis energiájú projektekre, mint a tiszta energiák támogatására.

Dzsim Jong Kim, a Világbank elnöke a konferencián bejelentette, hogy a pénzintézet 2019-től nem finanszíroz tovább fosszilis energiákkal kapcsolatos projekteket, kivéve „rendkívüli körülmények” esetén. Hasonló bejelentést tett több nagy nemzetközi bank és biztosítótársaság is.

John Kerry volt amerikai külügyminiszter a találkozón az amerikai döntést szégyennek nevezte, álláspontja szerint az egy „politikai célú önromboló döntés”. Arnold Schwarzenegger volt kaliforniai kormányzó pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy hozzá hasonlóan nagyon sok amerikai állam és város vezetője elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A fejlett, északi országok elkötelezték magukat arra, hogy 2020-tól évi 100 milliárd dollárral támogatják az afrikai országokat a klímaváltozás miatt szükséges beruházásokban – gátak építésében, szigetek megóvásában, meteorológiai jelzőberendezések kiépítésében.

Két évvel ezelőtt a párizsi klímaegyezményben a nemzetközi közösség elkötelezte magát amellett, hogy a Föld légkörének középhőmérséklete ne növekedjen 2 Celsius fokot meghaladó mértékben az iparosodás előtti szinthez képest. Az amerikai döntés azonban nagy csapás a klímaegyezmény végrehajtására, s a jelenlegi önkéntes vállalások alapján az emelkedés egyelőre még több mint 3 Celsius fok lehet.

Becslések szerint 2030-ig mintegy 90 ezer milliárd dollárra lenne szükség tartós zöld befektetésekhez, de a One Planet Summiton ennek csak töredékére történt konkrét vállalás és ezek az ígéretek egyelőre nem elegek arra, hogy a globális felmelegedés 2 fok alá csökkenjen.

Forrás: MTI, Euronews, képek forrása: Euronews, Márta Irén

Bővebben:

https://www.oneplanetsummit.fr/en/

MEGHÍVÓ A

MAGYAR ENERGIAHATÉKONYSÁGI INTÉZET

KONFERENCIÁJÁRA

2018. FEBRUÁR 6.

Budapest

Regisztráció

 

3 millió energetikailag elavult lakás

920 ezer otthonát energiatakarékossá tenni kívánó, ugrásra kész háztartás

1200 milliárd forintos energiahatékonysági piaci potenciál, csak a következő öt évben

  • Csak a támogatások hajtják a lakossági építőipari piacot?
  • Vagy vannak olyan megoldások, amelyek közvetlen állami források bevonása nélkül is képesek elindítani a beruházásokat?
  • Lehet nagyipari módszerrel energetikai felújítást végezni? Országos premier: bemutatjuk a holland „Energiesprong” projektet!
  • Mitől válik egy energiahatékonyságot célzó projekt finanszírozási szempontból érdekessé és támogathatóvá?
  • Milyen beruházói szempontokat kell mérlegelni? Hazai és nemzetközi jó példák bemutatása
  • A 7/2006. TNM  rendelet kihívásai: közös cél a minél nagyobb számú és jobb minőségű felújítás, de mennyire segíti, s mennyiben akadályozza ezt az épületek energetikai mutatóit szabályozó jogszabály?

Jöjjön el a MEHI szakmai rendezvényére, és megbeszéljük!

 

Részletek a MEHI honlapon: www.mehi.hu

A konferencia szakmai támogatója a
HOLLAND  KIRÁLYSÁG NAGYKÖVETSÉGE

Szederkényi Zita tölti be a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) képzésvezetői pozícióját 2018. januártól.

Zita mentorként évek óta aktív szerepet vállal a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjában.

2014 novembere óta dolgozik a Dreher vállalati kapcsolatok osztályán, ahol a kommunikációs és a fenntarthatósággal kapcsolatos területekért felel. Korábban több éven keresztül a Heinekennél tevékenykedett hasonló területen.

A fenntartható fejlődés területén elért eredményekre a legbüszkébb. Szervezete fenntarthatósági mutatószámai 2015-től ugrásszerűen növekedtek. A siker kulcsát a megfelelő partnerekkel kialakított együttműködésekben látja. Nevéhez fűződik a Prizma díjas ‘Ésszel iszom’ program vagy a LÉTRA Alapítvánnyal közös, a várandósság alatti alkoholfogyasztás veszélyeivel foglalkozó hiánypótló kezdeményezés is.

A romák integrációját segítő BAGázs önkéntese és mentora az adósságkezelési programban, emellett szeptember óta az Amnesty International munkáját önkéntes emberi jogi oktatóként segíti. Francia szakos bölcsész diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, nemzetközi kommunikáció szakirányos közgazdász végzettségét pedig a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán szerezte. Szabadidejében utazással, különböző kultúrák megismerésével töltődik fel. Érdekli az interkulturális kommunikáció és a vállalati fenntarthatóság gyakorlatilag teljes spektruma

„A jövő vezetői” tehetségprogram képzésvezetői munkáját a Dreher Vállalati kapcsolatok vezetői funkciója mellett látja majd el.

Korábbi képzésvezetőnk, Répássy Zsuzsanna egy nagyon sikeres évfolyam után egyelőre saját vállalkozásának fejlesztésére szánja a következő időszakot. Ezúton is köszönjük lelkiismeretes munkáját!

Egy nem mindennapi, sok szereplős együttműködés keretében, a felelős vállalatvezetőket tömörítő Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) 31 őshonos fajta gyümölcsfa ültetésével semlegesíti jubileumi üzleti ebédje CO2 kibocsátását.

A BCSDH, amelynek 80 tagvállalata a magyar GDP 30%-át termeli és 400.000 főt foglalkoztat, nemrégiben üzleti ebéd keretében mutatta be a felelős foglalkoztatáshoz kötődő ajánlásait 160 vállalati vezetőnek.

A klímavédelem és a fenntartható fejlődés iránt elkötelezett, mértékadó szervezet a karbon-semleges rendezvényével példát szeretne mutatni a vállalati és civil szféra szereplőinek is.
Az Élelmiszerbank szakmai tanácsai alapján, az élelmiszerhulladék csökkentése és felhasználása  területén a Budapest Bike Maffia, Budapest Party Szerviz  munkatársai és a rendezvény résztvevői segítségével egy alacsonyabb karbon kibocsátású rendezvényt szervezett. A Greendependent Egyesület számította ki az esemény karbon lábnyomát, amely 3,5 tonna CO2 lett, mely a vendégek utazásához kötődő kibocsátást is figyelembe vette.

forrás: Greendependent Egyesület

Ennek a széndioxid kibocsátásnak a semlegesítésére a Tündérkert alapítvány őshonos almafajtáiból választva, az Iskolakertekért alapítványon keresztül 31 facsemetét ültetnek el, amelyek nemcsak a semlegesítésben, hanem az őshonos gyümölcsfák génállományának megőrzésében, a diverzitás növelésében, valamint az iskolakerteken keresztül az élményalapú, a fenntarthatóságot támogató oktatás támogatásában is élenjáró.

Az év végi rendezvény dömpinget megelőző kezdeményezés remélhetőleg példát mutat számos cégnek, szervezetnek a karácsonyi partik, ünnepségek lebonyolításához.

forrás: Iskolakertekért Alapítvány – Tomorikert

November 24-én az E.ON budapesti székházában bírálta el a szakmai zsűri azt  a hat, utolsó fordulóba jutott pályamunkát, amelyet egyetemi képzésben résztvevő hallgatók nyújtottak be a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) által indított „A jövő vezetői” tehetségprogramra, és egyúttal kiválasztotta közülük a 2018-as év ösztöndíjasát is.

„A jövő vezetői” tehetségprogram, alapvetően nem diákoknak, hanem fiatal, de már vezető beosztásban dolgozó tehetségeknek szól, amelyen az eddigi négy évfolyamban már 100 fiatal vett részt. Célja, hogy a képzés során a vállalati fiatal vezetők olyan szemléletet sajátíthassanak el a kifejezetten gyakorlatközpontú oktatás keretében, amely segíti őket, hogy a fenntarthatósági kihívásoknak megfelelve a környezeti felelősség, az emberi alapértékek valamint az átlátható és etikus működés alapelveit minél hatékonyabban ültessék át a cégük napi működésébe, vezetői döntéseikbe.

2015-től évente egy ösztöndíjas helyet is biztosít a BCSDH egy felsőfokú képzésben résztvevő hallgatónak, aki így már az egyetemi tanulmányai közben széleskörű ismereteket szerezhet a fenntarthatóság témájában a globális és hazai trendekről és a vállalati gyakorlatokról.

A 2018-as ösztöndíjat Földvári Gábornak, a  Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának  Pénzügyi Msc  hallgatójának ítélte oda egyhangú döntéssel a vállalati szakemberekből álló szakmai zsűri, mert úgy látta, hogy nem csupán a bemutató minősége és ötletessége volt figyelemre méltó, hanem a jelölt magas színvonalú elméleti tudása és egyértelmű elhivatottsága is a téma iránt.

„Nagyon jó volt látni, hogy már a pályázó fiatalok között, bemutatott anyagaikban is megjelenik az a sokszínűség, hogy egy problémát milyen sok oldalról meg lehet közelíteni, ami „A jövő vezetői” tehetségprogram egyik legfontosabb alappillére” – foglalta össze benyomásit a zsűrizés után Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója.

„Jó volt részt venni az értékelésben. Nehéz volt a zsűri helyzete, mert találkozhattunk újszerű elméletekkel és a jelenben egyszerűen megvalósítható ötletekkel is. Jó volt látni, hogy a fiatal egyetemisták milyen alapossággal dolgozták fel a témát és találtak valódi megoldásokat” – ecsetelte a zsűri munkáját Istenesné Solti Andrea a Shell regionális HR igazgatója.

A 2017-es ösztöndíj pályázat fináléjába beválogatott pályázatokat – melyek azt mutatták be, hogy a pályázó hallgató egyeteme milyen lépésekkel válhatna fenntarthatóvá – a diákok egyenként prezentálták a 7 tagú zsűrinek.

 „Fontos számunkra, hogy már az egyetemisták is hozzájussanak ahhoz a tudáshoz, ami a jövő kihívásaira készti fel őket. Ez az ösztöndíjprogram ebben egyedülálló.” – indokolta Urbán Anita, a Grundfos HR igazgatója az ösztöndíj programban való aktív részvételüket.

„Ez a program a fenntarthatóságon túl elsősorban a fiatal tehetségek gondozásáról szól. Ez egy olyan cél, ami számunkra is nagyon fontos.” – tette hozzá a programot szintén támogató Continental kommunikációs vezetője Dr. Fodor Mónika.

 „A jövő vezetői” program olyan tudással vértezi fel a résztvevőket, ami az egyetemeken nem elsajátítható. Számunkra is fontos az a törekvés, hogy a fiatalok minél hamarabb megismerkedhessenek a jövő kihívásaival és válaszokkal felvértezve kerüljenek a munkaerőpiacra”– tette hozzá Beke Zsuzsa a Richter Gedeon Nyrt. PR és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója.

 

A szakmai zsűri tagjai voltak: Istenesné Solti Adrea (Shell), Sándor Zsuzsanna (ALTEO), Károlyi Zsuzsanna (E.oN), Gazsi Zoltán (Eisberg), Pardi Katalin (Legrand), Márta Irén (BCSDH), Répássy Zsuzsanna (BCSDH)

„A jövő vezetői” ösztöndíjprogram kiemelt támogatói voltak 2017-ben: Continental, Eisberg, Grundfos, Porsche Hungária, Richter és a Shell, további támogatói pedig:  Alteo, E.oN, Legrand.