A fenntartható termékek és szolgáltatások iránti kereslet és kínálat alakításával a vállalatok sokat tehetnek a fenntartható életmód általánossá tétele érdekében – hangsúlyozták a BCSDH 2018. júniusi 12-i vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetés résztvevői, amelyen az Action 2020 Magyarország program keretén belül a Fenntartható életmód volt a téma.

.

.

.

 

Június 12-én megkezdődtek a BCSDH vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetései, melyet szeptemberben további két alkalom követ majd. A megbeszélés célja, hogy meghatározzák azokat a fókuszterületeket, ahol a BCSDH konkrét ajánlásokat és akciókat tud megfogalmazni az üzleti szektor számára. A kerekasztal-beszélgetés helyszínét a BCSDH tagvállalata, a Legrand Zrt. biztosította.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy minden vállalat számára, iparágtól és mérettől függetlenül, nagy lehetőségek nyílnak ezen a területen. Több szektorban is érzékelhető a kereslet növekedése a fenntartható termékek és szolgáltatások iránt, ugyanakkor a fogyasztók edukálása még mindig nagy kihívás.

A BCSDH célja, hogy az október 18-i éves üzleti ebédjén és az erre megjelenő kiadványban olyan ajánlásokat és akciókat fogalmazzon meg az üzleti szektor számára a fenntartható életmód területén, ahol valódi hatást tudnak elérni a vállalatok, valamint olyan üzleti megoldásokat mutasson be, amelyek könnyen adaptálhatók más vállalatok számára is.

Az Action 2020 program 2018-as főtámogatója a Mastergood és a Nestlé, kiemelt támogatója az Alteo, a McDonald’s, a MOL és az Unilever, támogatói pedig: Allianz, E.On, Essity, Folprint, Hungarocontrol, HVG, KPMG, Rossmann.

Az eseményekről készült képeket a galériában tekintheti meg.

Tartalmas programot nyújtott idén is a BCSDH hétvége a résztvevő 15 vállalatvezetőnek és partnereiknek.

Az esemény egyik házigazdája Matthew Pickard vezérigazgató és a Syngenta volt. A cég mezőtúri gyárában szárazságtűrő és a négyszeres terméshozamot eredményező, a környékben termelt hibrid vetőmagokat dolgozzák fel és csomagolják. A látogatás alkammával bemutatták a Contívo projektet is,  amely során fenntartható és eredményes gazdálkodásra késztik fel a farmereket. A fenntartható termelés előnyeit és gyakorlatát szemléltető dióskáli Syngenta mintafarm is ezt a munkát segíti.

A Syngenta példa értékű hulladékgazdálkodását is ismertették. A kukorica minden része felhasználásra kerül, az itt termelt hulladék más iparágak alapanyagaként kerül be a körforgásos gazdaságba. A magból vetőmag lesz, míg a csuhé és csutka állati takarmányozásra vagy kozmetikum alapanyag formájában kerül felhasználásra.

 

Az esti, szintén a régiót képviselő Frittmann borkóstolóra a Hercegasszony birtokon került sor, a helyi alapanyagokból készült vacsora mellett.  Egy feltörekvő kis start-up cég, a TL Jeans által „felöltöztetett” borokat kaptak a résztvevők ajándékba.

 

A szombati nap délelőttjén a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft.  palackozó üzemét tekintette meg a vezetői csapat  Martin Olivér ügyvezető igazgató meghívására.  Szentkirályon, egy gyönyörű park közepén elhelyezkedő megszentelt kápolnában tör a felszínre az ásványvíz, mely a legmodernebb palackozó soron nyeri el végső formáját.

A Szentkirályi sikertörténetének megismerése mellett fenntarthatósági kérdések megvitatására is sor került. Elhangzott, hogy az Ásványvízgyártók Európai Szövetsége – amelynek a cég s tagja-  vállalta, hogy 2025-ig 90%-ban visszagyűjti a PET palackokat. Magyarországon a visszagyűjtési arány még mindig alacsony, annak ellenére, hogy az infrastruktúra adott. Elsődleges fontosságú a szemléletformálás ebben a kérdésben.

A két napos programot egy kellemes hangulatú ebéd zárta Kecskeméten.

Köszönjük a vendéglátó vállalatoknak és vezetőiknek a tartalmas szakmai programot és a vendéglátást.

Az esemény képválogatását itt találja.

Körforgásos gazdaság – futó trend, utópia vagy az új gazdasági paradigma?

A BCSDH és a PWC közös június 7-én tatott üzleti reggelijén ezt a témát jártuk körbe a PWC tanulmánya és számos vállalati példán keresztül.

Elképzelhető-e a világ hulladék nélkül? A becslések szerint a termékgyártás során felhasznált anyagok csupán 1 százaléka marad „használatban” hat hónappal az értékesítés után. Ma a világ top 100 vállalatának közel fele rendelkezik már olyan koncepcióval, amelynek célja, hogy az általuk felhasznált anyagok folyamatosan használatban maradjanak. Ez a koncepció nem más mint a körforgásos gazdaság.  A PWC Ha a kör bezárul –a körforgásos gazdaság jelentősége és lehetőségei című  tanulmánya kilenc körforgásos eszközt és több mint hetven vállalati esettanulmányt mutat be, ipar 4.0 kitekintéssel kiegészítve, ami elősegítheti a fenntartható törekvéseket.

A körforgásos gazdaságban nincs hulladék és a jelenleg működő lineáris gazdasággal ellentétben ez egy olyan modell, amelyben a ma termékei a jövő alapanyagai. Több mint újrahasznosítás – egy értékláncokon és iparágakon átívelő gazdasági modell, amely újradefiniálja a terméktervezés, gyártás, fogyasztás folyamatát, ezzel megnyitva új, eddig kiaknázatlan (másod)piacokat a vállalatok számára.

A globális megatrendek – mint az erőforrásszűkösség, technológiai áttörések és új generációk megjelenése – olyan környezetet hoznak létre, melyben pazarlás, ha a termékek a szemétlerakóban végzik. Azok a vállalatok, amelyek felismerik a termékek, anyagok életciklusának kiterjesztésében rejlő kiaknázatlan potenciált, új piacokra léphetnek be, költségeket takaríthatnak meg, és növelhetik fogyasztóik bizalmát” – mondta Osztovits Ádám, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának vezető cégtársa.

Miért csak most kerül előtérbe a körforgásos gazdaság? A növekvő népesség mellett egyre több erőforrást élünk fel – a Yorki Egyetem kutatásai alapján a jelenlegi nyersanyagtípusok 20%-a a következő 50, közel 35%-a pedig 100 éven belül ki fog fogyni, miközben legnagyobb részüket nem használjuk fel újra. Az átalakuló fogyasztói igények is szerepet játszanak abban, hogy a körforgásos modell fókuszba került, hiszen a fenntarthatóság eladható, növeli a márkaértéket, illetve az Y és Z generáció számára különösen fontos szempont.

A fiatal generációk egyre inkább törekednek arra, hogy a társadalom egésze számára teremtsenek értéket, ennek köszönhetően már nem elégszenek meg a hangzatos kommunikációs üzenetekkel, meg is követelik a vállalatoktól, hogy amit mondanak, azt tettekkel is igazolják és felelősen működjenek. Sokkal komolyabban odafigyelnek a vállalatok környezeti teljesítményére is, mind a termékek megvásárlásánál vagy például munkahelyválasztás esetén. A vállalatoknak ez ráadásul azért is kiemelten fontos, mivel ezekből a fiatalokból fog összetevődni a jövő fizetőképes, felnőtt korú fogyasztói rétege.

A PWC elemzése során azt tapasztalta, hogy az ipar 4.0 katalizálhatja, új szintre helyezheti a folyamatot. Míg az első ipari forradalom megismertette a világot a hulladék jelenségével, a negyediknek megvan az esélye arra, hogy megszüntesse, de legalábbis nagymértékben csökkentse azt, a digitalizáción, big data elemzésen keresztül.

Több mint újrahasznosítás!

 

A körforgásos gazdaság eszközei változatosak, attól függően, hogy az értékláncon belül ki felelős értük: a beszállító, a gyártó, a fogyasztó – vagy akár mindannyian közösen. Az eszközök többsége nem új, erejük abban van, ha az értéklánc szereplői együttesen használják őket. Az alábbiakon kívül ezek a felújítás, újragyártás,-hasznosítás és -felhasználás.

 

  • A fenntartható design azt jelenti, hogy a vállalatok már a termék tervezése, alapanyagainak, funkciójának kiválasztása során végiggondolják a termék teljes életciklusát és igyekeznek annak környezeti lábnyomát már előre minimalizálni.
  • A sharing economy a kihasználatlan termékek, erőforrások (autók, épületek) közös használatát jelenti. Térnyerését a technológiai fejlődés mellett az is lehetővé teszi, hogy a globalizáció hatására csökkenni kezdett az emberek igénye arra, hogy valamit tulajdonoljanak – előtérbe került az elköteleződés nélküli használat öröme. A sharing economy megoldások azáltal csökkenthetik a hulladékmennyiséget, hogy – megosztás esetén – kevesebb termékre van szükség.
  • Felértékelődik a karbantartás és javítás szerepe is, ezzel a már legyártott, használatban lévő termékek élettartama növelhető.

 

„A körforgásos gazdaság több mint újrahasznosítás, eszközei iparágakon átívelnek. Ami az egyik iparág hulladéka, az egy másik iparág alapanyaga lehet, így értékes, mind költségcsökkenést eredményező, mind pedig hatékonyság- és márkaérték növelő együttműködések jöhetnek létre akár iparágak között is. A körforgásos gazdaság számos új lehetőséget nyithat meg az ellátási lánc egészén, a beszállítóktól kezdve a gyártókon, logisztikai rendszereken át egészen a fogyasztókig” – mondta Perger Júlia, a PwC Magyarország üzleti tanácsadója. Az iparági szimbiózisra példa, hogy az őrölt kávészemekből nyomdafestéket lehet gyártani, az ananászlevelekből textilt, a Nike pedig innovatív eljárásokkal sportpályákat épít használt edzőcipőkből.

Jelenleg a körforgásosságra való átállás csak egy lehetőség – lehetőség az innovációra, értékteremtésre és új fogyasztók elérésére. A modell fenntartható, növelheti a vállalatok hatékonyságát, csökkentheti a költségeket, ösztönzi a kutatás-fejlesztést és innovációt és az az iparágak közötti együttműködést, illetve versenyelőnyhöz juttatja az úttörőket. Ezzel egy időben, világszerte számos kormány tesz erőfeszítéseket a körforgásos gazdasági átállás elősegítésére, mind támogatások, mind szabályozások formájában, a legnagyobb vállalatok számára pedig a körforgásosság az új CSR – ha a trend folytatódik, idővel az átállás már nemcsak egy lehetőség lesz, hanem a követendő út.

A körforgásos gazdaság a jövő üzleti modellje, a BCSDH regionális és vállalati összefogást sürget, ami felgyorsíthatja a fenntartható beszállítói láncok kialakulását és ezzel a körforgásos gazdaság térnyerését.” fogalmazta meg az üzleti világ és a szervezet véleményét Márta Irén, a BCSDH igazgatója, prezentációjában több olyan hazai üzleti megoldást is bemutatva, amelyeket a BCSDH tagvállatai valósítottak meg a körforgásos gazdaság terüetén.

A PWC kiadványában hét iparágban, több mint 70 esettanulmányt vizsgál meg nemzetközi és hazai példákon keresztül, kitérve a körforgásosságra átállás úttörőire, mint a textilipar vagy autógyártás; nagyvállalatok és startupok példáit bemutatva, egy ipar 4.0 kitekintéssel kiegészítve. A PwC Magyarország elkötelezett a körforgásos jövő iránt – mind saját folyamataik, mind az ügyfeleik megbízásainak teljesítése során nagy hangsúlyt fektet a fenntartható gondolkodás beépítésébe.

 

PWC megjegyzések:

 

  1. A sharing economy-val Osztogatnak vagy fosztogatnak? A sharing economy térnyerése című tanulmányunkban foglalkoztunk bővebben.
  2. Korábbi sajtóanyagainkat honlapunkon
  3. Fenntarthatósági jelentésünk elérhető „Vállalati felelősségvállalás” oldalunkon.
  4. A PwC tagvállalatok a világ 158 országában jelenlévő PwC hálózat tagjai, amely mintegy 236 ezer szakértő segítségével nyújt minőségi könyvvizsgálati, adótanácsadási és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat, így segítve hozzá ügyfeleit a számukra fontos értékek megteremtéséhez. Amennyiben többet szeretne megtudni cégünkről, kérjük látogasson el honlapunkra: pwc.com.

© 2018 PwC. Minden jog fenntartva. Ebben a dokumentumban a „PwC” kifejezés a PwC hálózatra és/vagy a magyarországi tagvállalatokra utal, amelyek önálló jogi személyek. További információért, kérjük keresse fel a http://www.pwc.com/structure weboldalt.

A BCSDH hír a PWC sajtóközleményének felhasználásval, azt kiegészítve jött létre.

A Corvinus Kutatási Hetének keretében, 2018. június 7-én kerekasztal-beszélgetést rendezett a Vállalati Kapcsolatok Bizottság, melyen Márta Irén, szervezetünk igazgatója is részt vett olyan vezetők mellett, mint Dobrocsi Nándor (Csaba Metál), Erdős Mihály (Generali), Horváth Ágnes (MOL), Lindwurm Tamás (Invitech), és Mátrai Károly (KELER KSZF). Az eseményen résztvevőket a gazdasági felsőoktatás kapcsán a vállalati-egyetemi együttműködési lehetőségekről és az aktuális kutatási irányokról kérdezték.

A beszélgetés alapját az egyetem nagy kutatási ernyőtémái adták, mint például az innováció, a gazdasági és ökológiai fenntarthatóság, a társadalmi diverzitás és a hálózatok kialakítása, a vállalati partnerek pedig ezek relevanciáját értékelhették. A fenntarthatósági fókusz kapcsán Márta Irén a BCSDH, valamint tagvállalatai véleményét, prioritásait osztotta meg.

 

Körforgásos gazdaság – mit jelent az üzleti szereplőknek, mit jelenthet a fogyasztóknak?

PwC Magyarország – BCSDH üzleti reggeli

.

.

.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) és a PwC Magyarország Kft. szeretettel meghívja Önt üzleti reggelijére.

Időpont: 2018. június 7. (csütörtök), regisztráció 8:30-tól

Helyszín: Eiffel Palace Conference Center, 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

Program

8.30 – 9.00 Regisztráció
9.00 – 9.05 Megnyitó
9.05 – 9.25 PwC-tanulmány ízelítő: Úton a körforgásos gazdaság felé – 9 eszköz és több mint 70 vállalati esettanulmány
9.25 – 9.45 BCSDH tagi és nemzetközi tapasztalatok
9.45 – 10.30 Vállalati gyakorlatok, szakértői vélemények
10.40 – 10.50 Ipar 4.0 kitekintés – hogyan segítheti elő a körforgásos
törekvéseket az ipar 4.0?
10.50 – 11.30 Kötetlen beszélgetés

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Bővebb információ:
katalin.simon@hu.pwc.com

Bízunk benne, hogy Önt is vendégeink között üdvözölhetjük!

Az üzleti modellek forradalmi változása szükséges ahhoz, hogy megállítsuk vagy legalább lelassítsuk a felmelegedési folyamatot. A World Meteorogical Organization már 2015-ben jelezte, hogy a globális felmelegedés elérte az 1 teljes Celsius fokot – mondta Dr. Ürge-Vorsatz Diana, a z IPCC WGIII alelnöke, az Academia Europaea tagja, a CEU éghajlati és energiapolitikai kutatócsoportjának vezetője “A jövő vezetői” tehetségprogram ötödik szakmai napján, melyen a résztvevők a környezeti felelősség alapjait és gyakorlatát járták törbe az Essity Hungary Kft-nél, Budapesten.

A klímaváltozás nem csak kockázati tényezőt jelent az üzleti szféra számára, hanem lehetőséget is – mutatott rá Dr. Ürge-Vorsatz Diana klímaváltozásról szóló előadásában. A környezeti problémák már most is megnyirbálják a gazdasági lehetőségeket. Súlyos a helyzet, de sok minden még megmenthető, visszafordítható.

Erre nem kisebb a kihívás, mint egy új ipari-gazdasági-társadalmi forradalom, amiben – ha jól csináljuk – több a gazdasági lehetőség, mint a felelősségvállalás. Az eredmény pedig egy élhetőbb, egészségesebb, tisztább, boldogabb, igazságosabb világhoz vezet, ha a megfelelő utakat választjuk. A résztvevők betekintést nyerhettek a vállalati szektor szerepébe a fenntartható jövő formálásában és gyakorlati példák kapcsán gondolkodhattak arról, hogy miben áll a vállalatok felelőssége, és mitől lesz fenntartható egy üzleti modell.

A nap házigadája az Essity Hungary Kft. képviseletében, Tápai Dezső, értékesítési igazgató 

hangsúlyozta, hogy egy vállalat jövőjét a múltja határozza meg. Emellett bemutatta a vállalat stratégiai célját, mely szerint céljuk, hogy hozzájáruljanak a fenntartható és körforgásos társadalom kialakításához, ahol semmi nem megy kárba. Ehhez az erőforrások hatékony felhasználásra koncentrálnak, mind a gyártás, mind a termékek tekintetében. Emiatt például minden kivágott fa után, három újat ültetnek. Asa Degerman, az Essity globális márka innovációs menedzsere Skype-on jelentkezett be és mesélt a Tork Paper Circle díjnyertes programjukról, melynek során megvalósították a körkörös gazdaságot, melyben a hulladékra erőforrásként tekintenek, amit újra fel lehet használni.

A nap folyamán három vállalati esettel, dilemmával foglalkoztak a résztvevők. Roxana Suciu, a MOL csoport senior environmental menedzsere mesélt Green Fund programjukról, ami éves keretet biztosít ahhoz, hogy a kiemelkedő környezeti előnyökkel járó projektek megvalósuljanak. Tápai Dezső bemutatta a Tork EasyCube technológiát, amivel szenzorokkal figyelik a higiéniai papírtörlő adagolók töltöttségét, ezzel csökkentve a hulladékot pontosan nyomon követve a fogyasztók igényeit. Kis Ferenc, a Budapest Airport Zrt. környezetvédelmi vezetője pedig a repülőgép szárnyainak jégtelenítés során használt glükóz elvezetésének dilemmáját vázolta fel.

A nap végét ismét a vezetői interjú zárta, melyben Venter Zoltán, az Essity ügyvezető igazgatójával beszélgettek a résztvevők többek között vállalati kultúráról, vezetői kihívásokról, a jövő szakmáiról, és arról, hogyan lehet felkészíteni egy céget a változásra.

További képek ezen a linken érhetők el.

A GRI okleveles regionális képzés során a fenntarthatósági / CR jelentések készítésének kérdésköreit járjuk körül interaktív módszereket is alkalmazva:

 

– miért érdemes jelentés készíteni?
– mi a GRI és a GRI Sztenderedek, hogyan érdemes használni?
– hogyan kommunikáljuk a jelentést?
– miképp készítsünk lényegességi elemzést?
– mit jelent a kötelező nem pénzügyi jelentéstétel
– tanúsítsuk-e a jelentést
és hasonló témákat feldolgozva.
Az immáron több mint 100 résztvevő, aki sikeres oklevéllel zárta a képzést elsősorban a gyakorlatiasságot, szakmaiságot, jó hangulatot és hatékonyságot emelte ki képzéseink értékelésekor. A kezdőktől a haladókig mindenki képes saját igényei szerint a leginkább hasznosítani a képzésen elhangzottakat, feldolgozattakat.
Időpont: 2018 szeptember 13-14.
A képzés nyelve: angol
A BCSDH tagvállalatainak 10%-os kedvezményt biztosítanak a szervezők, a tagságot a jelentkezési lapon fel kell tüntetni!
A részletes és még több információ a programról innen tölthető le.
A jelentkezési lap itt érhető el.
Kapcsolat:
Fertetics Mandy: fertetics.mandy@alternate.hu +36-20-947-1884
 Urbán Katalin: urban.katalin@alternate.hu; +36-20-932-9160

A Women in Energy Egyesület várja olyan már legalább három szemesztert végzett műszaki, jogi vagy gazdasági szak női hallgatóinak jelentkezését mentori programjába, akiket érdekel az energetikai szektor.

 

 

 

A teljes felhívás:

Milyen értéket adhat az üzletnek és a gazdaságnak a sokszínűség? Hogyan köthetők össze a fenntarthatóság és a munkáltatói márka? Ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkozott “A jövő vezetői” tehetségprogram negyedik, az alapértékek tiszteletével foglalkozó szakmai napja a Grundfosnál április 26-án csütörtökön.

A nap során feltérképeztük az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozatának és a Fenntarthatósági Célok (SDG-k) kapcsolatát, valamint a sokszínűséghez kapcsolható nehézségeket és lehetőségeket munkáltatói oldalról. Megvizsgáltuk a sztereotípiák, előítéletek és a diszkrimináció viszonylatát, ezek társadalmi és gazdasági következményeit, a vezetői felelősséget ezek tükrözésében és alakításában, hiszen megdöbbentő statisztikák mutatják, hogy milyen sok területen van még teendő. Négy tagvállaltunk foglalkoztatási tapasztalatait és megoldásait beszélhették át mentorainkkal.

A magyar munkerőpiaci trendekről, az alternatív és atipikus foglalkoztatási lehetőségekről, így például a részmunkaidőről, a kismamák, a 45 éven felüliek és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról beszélt Kovács Judit a Randstad operations menedzsere.

Urbán Anita, a Grundfos HR igazgatója és Urbán Katalin a Grundfos EHS vezetője bemutatták a vállalat alapértékei mentén a cég jógyakorlatait a foglalkoztatás és fenntarthatóság mentén, úgymint a kismamákat segítő programokat vagy a Deloitte Zöld Béka díján a leginnovatívabb fenntarthatósági jelentés címet is elnyert fenntarthatósági jelentésüket. Megtudhattuk tőlük, hogy a sokszínűség és befogadó közösség a kulcs a valódi innovációhoz.

Vannak területek, ahol még sokat kell és tudunk is tenni a sokszínűség és az értékteremtés kapcsán. Bár a lehetőségek száma végtelen, pár követendő példát át tudtunk beszélni a nap során a mentorok segítségével. A megváltozott munkaképességűek sikeres integrálásáról, személyes és üzleti motivációjáról beszélt Rosner Imre a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetője.

A résztvevőknek lehetősége volt Török Lászlóval, a Grundfos ügyvezető igazgataójával beszélgetni vezetői karrierjéről és tapasztalatairól, a megváltozott munkaképességűek és női vezetők szerepéről a cégnél és a fenntarthatósági törekvéseikről.

Istenesné Solti Andrea, a Shell közép-kelet-európai régiójának HR vezetője és az igazgatóság tagja a vállalat vezetésben a nemek arányos részévteléről és ennek fontosságáról beszélt. Bemutatta a Shell sokszínűségen és bevonáson alapuló üzleti gyakorlatát.

A Siemens munkáltatói márka gyakorlatát pedig Papp Henriett a vállalat employer branding specialistája mutatta be. Beszélt a program főbb elemeiről, úgymint a vállalat megújult karrieroldaláról, a belépő munkavállalók első napjáról, vagy a helyi tehetségnek szóló programjukról.

A nap gyárlátogatással zárult, ahol Urbán Katalin és “A jövő vezetői” tehetségprogram egy jelenlegi résztvevője, Takács Balázs, senior sales engineer specialista kalauzolták körbe a résztvevőket és a szakmai program egy korábbi résztvevője, Neukum Krisztián, a GMH1 motorgyár termelésvezetője bemutatta a gyár Flex terlületét, azaz a flexibilis munkáltatást biztosító részlegét, ahol valódi értéket teremtő munkát biztosítanak megváltozott munkaképességűek számára.

Köszönjük mentorainknak a nyitott, aktív és támogató szerepvállalásukat. Valamint a Grundfosnak, hogy egész nap vendégül látták a szakmai programot.

További képek ezen a linken érhetőek el.

A körforgásos gazdaság a jövő üzleti modellje – mutatott rá Jacqueline Cramer a BCSDH 2018. április 25-én tartott üzleti reggelijén és Action 2020 Szakmai Fórumán, amelynek fókuszában a fenntartható életmód és azon belül is kiemelten a körforgásos gazdaság témája állt.

Dr. Jacqueline Cramer professzor, az Amszterdam körzet körforgásos gazdaság nagykövete, Hollandia volt Környezetvédelmi minisztere, nagy sikerű előadást tartott a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti reggelijén és Action 2020 Magyarország Fórumán. A magyar GDP 30%-át termelő 81 tagvállalatot tömörítő szervezet üzleti reggelijét vállalatvezetők és szakértők részvételével tartott műhelymunka követte, amelynek célja, hogy az üzleti szféra valódi lépéseket tegyen a fenntartható életmód területén.

 

„Ahhoz, hogy a körforgásos gazdaság működni tudjon, el kell érni egy megfelelő méretet. Ehhez nagyon fontosak a regionális, és a vállalati közösségek. Hiszen ezen az úton a legfontosabb első lépés a tudás és tapasztalatok megosztása és a közös cselekvés, ami felgyorsíthatja a fenntartható beszállítói láncok kialakulását és ezzel a körforgásos gazdaság térnyerését. Ilyen közösséghez csatlakozva olyan közös lépéseket tudunk megtenni, amelyekre egyedül nem lennénk képesek.” – fejtette ki Jacqueline Cramer.

 

Egyes becslések szerint a körforgásos gazdaság 4500 milliárd dolláros üzleti lehetőséget jelent globális szinten 2030-ig.

 

„A körforgásos gazdaságra való áttérés napjaink nagy üzleti lehetősége. A koncepció lényegét a legtöbb vállalat még nem ismeri mélyrehatóan, holott ezen modell alkalmazásával növelhető a gazdaság rugalmassága, valamint könnyebbé válik az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, valamint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak elérése is. A BCSDH egy olyan vállalati közösség, amely segítheti a vállalatok közötti tudás és tapasztalat megosztást, valamint az összefogást ezen a területen is. ”– kezdte bevezetőjében Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

Magyarország ökológiai lábnyoma 3,6 globális hektár (gha) /fő, holott hazánk biokapacitása csak 2,68 gha/fő – a világ oly sok országához hasonlóan itthon is jelentős túlfogyasztás a jellemző. Egy fenntartható gazdaság csak fenntartható fogyasztással alapozható meg. Az Action 2020 Magyarország program fő célja is olyan fenntartható fogyasztás biztosítása a megfelelő kereslet és kínálat megteremtésével, amely egy jobb életminőséget eredményez az ökológiai korlátok figyelembevételével.

 

A körforgásos gazdaság csak az egyik olyan terület, amely nagy szerepet játszik az Action 2020 fenntartható életmód célok elérésben, és ami emellett talán a legnagyobb kihívást jelenti ma Magyarországon. További két kiemelt témaként: a fenntartható termékek és szolgáltatások, valamint a fogyasztói döntések kapcsán igyekeztünk a Fórum során ezeken a területeken feltérképezni, valamint azonosítani a már létező üzleti megoldásokat, melyek azonnali, rövid-, vagy középtávú eredményt hoznak.” – mutatott rá Póka Valentin, a Coface országigazgatója, a BCSDH Action 2020 Fenntartható életmód munkacsoport vezetője.

 

Az Action 2020 Szakmai Fórum elsődleges célja az volt, hogy közös gondolkodást és munkát indítson el az üzleti szférában a valódi hatásgyakorlás érdekében. A programhoz már 57 vállalat csatlakozott.

Az Action 2020 Magyarország program 2018-as főtámogatói: Mastergood, Nestlé, kiemelt támogatói: Alteo, McDonald’s, MOL és az Unilever, valamint: további szponzorai: E.On, Essity, Folprint, HVG, KPMG Rossmann.