Körforgásos gazdaság – futó trend, utópia vagy az új gazdasági paradigma?
A BCSDH és a PWC közös június 7-én tatott üzleti reggelijén ezt a témát jártuk körbe a PWC tanulmánya és számos vállalati példán keresztül.
Elképzelhető-e a világ hulladék nélkül? A becslések szerint a termékgyártás során felhasznált anyagok csupán 1 százaléka marad „használatban” hat hónappal az értékesítés után. Ma a világ top 100 vállalatának közel fele rendelkezik már olyan koncepcióval, amelynek célja, hogy az általuk felhasznált anyagok folyamatosan használatban maradjanak. Ez a koncepció nem más mint a körforgásos gazdaság. A PWC Ha a kör bezárul –a körforgásos gazdaság jelentősége és lehetőségei című tanulmánya kilenc körforgásos eszközt és több mint hetven vállalati esettanulmányt mutat be, ipar 4.0 kitekintéssel kiegészítve, ami elősegítheti a fenntartható törekvéseket.
A körforgásos gazdaságban nincs hulladék és a jelenleg működő lineáris gazdasággal ellentétben ez egy olyan modell, amelyben a ma termékei a jövő alapanyagai. Több mint újrahasznosítás – egy értékláncokon és iparágakon átívelő gazdasági modell, amely újradefiniálja a terméktervezés, gyártás, fogyasztás folyamatát, ezzel megnyitva új, eddig kiaknázatlan (másod)piacokat a vállalatok számára.
„A globális megatrendek – mint az erőforrásszűkösség, technológiai áttörések és új generációk megjelenése – olyan környezetet hoznak létre, melyben pazarlás, ha a termékek a szemétlerakóban végzik. Azok a vállalatok, amelyek felismerik a termékek, anyagok életciklusának kiterjesztésében rejlő kiaknázatlan potenciált, új piacokra léphetnek be, költségeket takaríthatnak meg, és növelhetik fogyasztóik bizalmát” – mondta Osztovits Ádám, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának vezető cégtársa.
Miért csak most kerül előtérbe a körforgásos gazdaság? A növekvő népesség mellett egyre több erőforrást élünk fel – a Yorki Egyetem kutatásai alapján a jelenlegi nyersanyagtípusok 20%-a a következő 50, közel 35%-a pedig 100 éven belül ki fog fogyni, miközben legnagyobb részüket nem használjuk fel újra. Az átalakuló fogyasztói igények is szerepet játszanak abban, hogy a körforgásos modell fókuszba került, hiszen a fenntarthatóság eladható, növeli a márkaértéket, illetve az Y és Z generáció számára különösen fontos szempont.
A fiatal generációk egyre inkább törekednek arra, hogy a társadalom egésze számára teremtsenek értéket, ennek köszönhetően már nem elégszenek meg a hangzatos kommunikációs üzenetekkel, meg is követelik a vállalatoktól, hogy amit mondanak, azt tettekkel is igazolják és felelősen működjenek. Sokkal komolyabban odafigyelnek a vállalatok környezeti teljesítményére is, mind a termékek megvásárlásánál vagy például munkahelyválasztás esetén. A vállalatoknak ez ráadásul azért is kiemelten fontos, mivel ezekből a fiatalokból fog összetevődni a jövő fizetőképes, felnőtt korú fogyasztói rétege.
A PWC elemzése során azt tapasztalta, hogy az ipar 4.0 katalizálhatja, új szintre helyezheti a folyamatot. Míg az első ipari forradalom megismertette a világot a hulladék jelenségével, a negyediknek megvan az esélye arra, hogy megszüntesse, de legalábbis nagymértékben csökkentse azt, a digitalizáción, big data elemzésen keresztül.
Több mint újrahasznosítás!
A körforgásos gazdaság eszközei változatosak, attól függően, hogy az értékláncon belül ki felelős értük: a beszállító, a gyártó, a fogyasztó – vagy akár mindannyian közösen. Az eszközök többsége nem új, erejük abban van, ha az értéklánc szereplői együttesen használják őket. Az alábbiakon kívül ezek a felújítás, újragyártás,-hasznosítás és -felhasználás.
- A fenntartható design azt jelenti, hogy a vállalatok már a termék tervezése, alapanyagainak, funkciójának kiválasztása során végiggondolják a termék teljes életciklusát és igyekeznek annak környezeti lábnyomát már előre minimalizálni.
- A sharing economy a kihasználatlan termékek, erőforrások (autók, épületek) közös használatát jelenti. Térnyerését a technológiai fejlődés mellett az is lehetővé teszi, hogy a globalizáció hatására csökkenni kezdett az emberek igénye arra, hogy valamit tulajdonoljanak – előtérbe került az elköteleződés nélküli használat öröme. A sharing economy megoldások azáltal csökkenthetik a hulladékmennyiséget, hogy – megosztás esetén – kevesebb termékre van szükség.
- Felértékelődik a karbantartás és javítás szerepe is, ezzel a már legyártott, használatban lévő termékek élettartama növelhető.
„A körforgásos gazdaság több mint újrahasznosítás, eszközei iparágakon átívelnek. Ami az egyik iparág hulladéka, az egy másik iparág alapanyaga lehet, így értékes, mind költségcsökkenést eredményező, mind pedig hatékonyság- és márkaérték növelő együttműködések jöhetnek létre akár iparágak között is. A körforgásos gazdaság számos új lehetőséget nyithat meg az ellátási lánc egészén, a beszállítóktól kezdve a gyártókon, logisztikai rendszereken át egészen a fogyasztókig” – mondta Perger Júlia, a PwC Magyarország üzleti tanácsadója. Az iparági szimbiózisra példa, hogy az őrölt kávészemekből nyomdafestéket lehet gyártani, az ananászlevelekből textilt, a Nike pedig innovatív eljárásokkal sportpályákat épít használt edzőcipőkből.
Jelenleg a körforgásosságra való átállás csak egy lehetőség – lehetőség az innovációra, értékteremtésre és új fogyasztók elérésére. A modell fenntartható, növelheti a vállalatok hatékonyságát, csökkentheti a költségeket, ösztönzi a kutatás-fejlesztést és innovációt és az az iparágak közötti együttműködést, illetve versenyelőnyhöz juttatja az úttörőket. Ezzel egy időben, világszerte számos kormány tesz erőfeszítéseket a körforgásos gazdasági átállás elősegítésére, mind támogatások, mind szabályozások formájában, a legnagyobb vállalatok számára pedig a körforgásosság az új CSR – ha a trend folytatódik, idővel az átállás már nemcsak egy lehetőség lesz, hanem a követendő út.
„A körforgásos gazdaság a jövő üzleti modellje, a BCSDH regionális és vállalati összefogást sürget, ami felgyorsíthatja a fenntartható beszállítói láncok kialakulását és ezzel a körforgásos gazdaság térnyerését.” – fogalmazta meg az üzleti világ és a szervezet véleményét Márta Irén, a BCSDH igazgatója, prezentációjában több olyan hazai üzleti megoldást is bemutatva, amelyeket a BCSDH tagvállatai valósítottak meg a körforgásos gazdaság terüetén.
A PWC kiadványában hét iparágban, több mint 70 esettanulmányt vizsgál meg nemzetközi és hazai példákon keresztül, kitérve a körforgásosságra átállás úttörőire, mint a textilipar vagy autógyártás; nagyvállalatok és startupok példáit bemutatva, egy ipar 4.0 kitekintéssel kiegészítve. A PwC Magyarország elkötelezett a körforgásos jövő iránt – mind saját folyamataik, mind az ügyfeleik megbízásainak teljesítése során nagy hangsúlyt fektet a fenntartható gondolkodás beépítésébe.
PWC megjegyzések:
- A sharing economy-val Osztogatnak vagy fosztogatnak? A sharing economy térnyerése című tanulmányunkban foglalkoztunk bővebben.
- Korábbi sajtóanyagainkat honlapunkon
- Fenntarthatósági jelentésünk elérhető „Vállalati felelősségvállalás” oldalunkon.
- A PwC tagvállalatok a világ 158 országában jelenlévő PwC hálózat tagjai, amely mintegy 236 ezer szakértő segítségével nyújt minőségi könyvvizsgálati, adótanácsadási és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat, így segítve hozzá ügyfeleit a számukra fontos értékek megteremtéséhez. Amennyiben többet szeretne megtudni cégünkről, kérjük látogasson el honlapunkra: pwc.com.
© 2018 PwC. Minden jog fenntartva. Ebben a dokumentumban a „PwC” kifejezés a PwC hálózatra és/vagy a magyarországi tagvállalatokra utal, amelyek önálló jogi személyek. További információért, kérjük keresse fel a http://www.pwc.com/structure weboldalt.
A BCSDH hír a PWC sajtóközleményének felhasználásval, azt kiegészítve jött létre.
