Tagvállalatunk, a Deloitte Magyarország tíz országra kiterjedő Közép-európai felmérést készít a felelős vállalati működésről.

A BCSDH segít a terjesztésben, így lehetőséget biztosítunk, hogy tagvállalataink is részt vehessenek a felmérésben, amely 2015. szeptember 11-én zárul.

A felmérés terjesztésében nemzetközi szinten más, az érintett országokban működő Üzleti Tanácsok is részt vesznek, mint például a lengyel BCSD.

A kérdőívet ide kattintva érheti el.

A klímaváltozás elleni küzdelem jegyében a 2005-ös szinttel szembeni 32 százalékos csökkentést irányzott elő 2030-ig az erőművek széndioxid-kibocsátásában az amerikai Tisztaenergia-program, amelyet 2015. augusztus 3-án ismertetett a Fehér Házban Barack Obama elnök és Gina McCarthy, a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) igazgatója.

    A Fehér Ház közleménye szerint ez 9 százalékkal több, mint amennyi a csökkentés mértékére vonatkozó eredeti javaslatban szerepelt. Obama a programot ismertetve hangoztatta, hogy nincs nagyobb kihívás az emberiség jövőjével szemben, mint a klímaváltozás, amelyet ha nem kezelnek helyesen, nem lehet majd megfordítani, és ahhoz nem lehet majd alkalmazkodni. „Létezik olyan fogalom, hogy túl késő” – mondta az elnök.

    Obama rámutatott:  az államoknak programok a végrehajtásának tervét maguknak kell kidolgozniuk, önnálóan vagy másokkal összefogva. A megvalósítás megkezdésének eredetileg 2020-ban megállíptott határidejét a végleges program 2020-ra tolta ki. Az államoknak emellett az eredeti 2017 helyett 2018-ban kell beterjeszteniük az arra vonatkozó terveiket, hogy konkrétan milyen lépések segítségével kívánják csökkenteni a károsanyag-kibocsátást.

    A szövetségi kormány hitelekkel próbálja majd az államokat arra ösztönözni, hogy már a kitűzött határidő előtt, 2020-ban vagy 2021-ben fejleszteni kezdjék megújuló energiaforrásaikat. Ezek – egyebek között a szél- és a naperőművek – egyébként az eredeti tervben megfogalmazottnál sokkal nagyobb szerephez jutnak a széntüzelésű erőművekről való áttérésben. A Tisztaenergia-program 2030-ig 30 százalékos növekedéssel számol ezen a téren.

    A korábbi elképzelésben a fő hangsúlyt arra helyezték, hogy fel kell gyorsítani a széntüzelésűektől a fölgázt hasznosító erőművekre történő áttérést. A végleges változat ezzel szemben már úgy számol, hogy a földgáz részaránya az országos energiamixben a jelenlegi szinten marad.

    Az amerikai kormányzat szerint a széndioxid-kibocsátás korlátozása 2030-ig évi 8,8 milliárd dollárba kerül majd, ám ezt a költséget erősen meghaladják majd az egészségügy területén várható megtakarítások. Obama hétfőn visszautasította azokat a bírálatokat, amelyek szerint a program megnöveli az amerikaiak villanyszámláját, a szegényeket sújtja és munkahelyeket szüntet meg.

    Az elnök a fehér házi összesítésre hivatkozott, amely szerint a Tisztaenergia-program, miközben több tízezer munkahelyet teremt, a 2005-ös szintről csaknem 90 százalékkal csökkenti majd az erőművi káros kibocsátások okozta halálozások számát, és 70 százalékkal csökkenti szmog- és a koromképző szennyező anyagokat. Az elnöki hivatal prognózisa szerint az idő előtti halálozások száma 2030-ig 3600-zal, a gyermekek esetében az asztmarohamok száma 90 ezerrel, a munkahelyi és iskolai mulasztott napok számát pedig 300 ezerrel csökkenti majd.

    Az Fehér Ház által közreadott számítások szerint az amerikai családok éves energiaköltsége 2030-ban a jelenleginél csaknem 85 dollárral lesz kevesebb, a felhasználáson való megtakarítás viszont 30 millió lakás ellátásra lesz elegendő és a 2020-2030 közötti időszakban 155 milliárd dollárt takarít meg a felhasználóknak.

    Az átállás tényleges költségeit azonban szakértők csak az tagállami szintű programok meghatározása után lehet majd reálisan felbecsülni.

    Az erőművek az amerikai üvegházgáz-kibocsátás fő forrásai, ezekből származik a széndioxid és más, a hőt csapdába ejtő gázok kibocsátásának több mint egyharmada az Egyesült Államokban. A károsanyag-kibocsátás korlátozása – ha sikerül keresztülvinnie – Barack Obama politikai örökségének egyik kulcseleme lehet. Az elnök az év végén megtartandó párizsi klímacsúcson aláírandó egyezmény sikeréhez azzal kíván hozzájárulni, hogy eltökélte: hazája a 2005-ös szintről 2025-ig 26-28 százalékkal csökkenti majd a kibocsátást.

    Hillary Clinton demokrata elnökjelölt-aspiráns korábban ígéretet tett rá, hogy megválasztása esetén meg fogja védelmezni Obama tervét a republikánusokkal szemben. Több mint egy tucatnyi állam viszont azt jelezte előre, hogy bíróságon száll majd szembe a tervvel és az EPA-val. Várhatóan ellenzéki és a jelentős szénbányászattal rendelkező államokban megválasztott törvényhozók is erőfeszítéseket tesznek majd az elképzelés zátonyra futtatása érdekében.

    Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szóvivője, Stephane Dujarricon hétfőn méltatta az amerikai tervet, rámutatva, hogy a klímaváltozás elleni globális megállapodáshoz ilyen „jövőképpel rendelkező vezetésre” van szükség. Dujarric rámutatott: a terv annak bizonyítéka hogy az Egyesült Államok eltökélt az globális felmelegedés elleni küzdelemben, valamint egyúttal megtakarításra és gazdasági növekedésre is törekszik.

    „Egyúttal elismeri, hogy valamennyiünknek kötelessége egy olyan bolygót hátrahagyni a jövő nemzedékei számára, amely lehetőségeket biztosít a fenntartható fejlődés számára” – tette hozzá.

MTI 2015. augusztus 3., hétfő 21:05

Bővebben: https://www.whitehouse.gov/climate-change

Lehet-e és legyen-e egy vállalatnak lelkiismerete? Egy alapítványt magánszemélyek vagy vállalatok támogassanak? Az érintettek nem megfelelő bevonása megakadályozhat egy nagy jelentőségű projektet? Egy vállalati program hogyan segítheti az érintetteket a mindennapi boldogulásukban? Milyen a percepciókkal küzdeni a mindennapokban? Hogyan lehet 20 éves partnerséget kiépíteni? Milyen egy élő érintetti térkép?

A jövő vezetői tehetségprogram hatodik szakmai napján, a McDonald’s vendégeként, az Együttműködés az érdekelt és érintett felekkel című ajánláspontot járták körül a résztvevők. Üzleti folyamatokon belül és a társadalmi befektetések révén, a pozitív hatás növelése céljából megvalósuló együttműködéseket vizsgálhattak meg olyan szakértők segítségével, mint Dr. Molnár Klára, a Magyar Adományozói Fórum igazgatója, Márta Irén, a Holcim Otthon Alapítvány elnöke, Varga Ivett, az E.ON regionális kommunikációs referense. Valamint Vadnai Ágnes a McDonald’s Kommunikációs és Public Affairs vezetője, Gazsi Zoltán, az eisberg, Valentinyi Zoltán, a HAVI Logistics, és Héjja János, a Peki Kft. ügyvezető igazgatója segítette a munkát. A délutáni Ronald McDonald Ház beli látogatáson Dr. Bókay János a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány kuratóriumának elnöke, Konyári Andrea, az Alapítvány Operatív Igazgatója és Nagyné B. Andrea a budapesti Ronald McDonald házmenedzsere volt a házigazdánk.

Rögtön izgalmas vita alakult ki a nap kezdetén a vállalati lelkiismeret kapcsán. Vajon a vállalat lelkiismerete azt jelenti, hogy minden munkavállalót lehetőleg próbáljon megtartani, vagy, hogy úgy vezessék a céget, hogy az hosszútávon sikeresen működjön? Már ennél a kérdésnél kiderült, hogy a téma sok kritikus pontot tartalmaz.

A komoly vezetői felelősségre ebben a kérdésben nem csak az elmélet, de néhány gyakorlati esettanulmány is rávilágított. A nem megfelelő érintetti bevonás és kommunikáció néha jelentős veszteséget okozhat a vállalatnak, de egy hasznos és jól eltalált program úgy segítheti a vállalat nem fizető ügyfeleit, hogy azok nem csak a vállalat felé, de más területein is az életnek jobban teljesítenek.

Érdekes interjúkon keresztül ismerhették meg a résztvevők, hogy hogyan tud egy vállalat hosszú távú, valódi partneri kapcsolatokat kiépíteni beszállítóival, szállítmányozó vagy éppen franchise partnerével. Hogyan működhet egy ilyen valódi partnerség minden fél legnagyobb megelégedésére és ez hogyan lendíti előre az üzletet.

Egy vállalat érintetti térképe állandóan változik és más-más alakú, attól függően, hogy milyen ügyet és időtávot tekintünk és mely dimenzió mentén értékeljük az érintettek kapcsolódását. A résztvevők kipróbálhatták, hogy milyen felállítani élőben egy ilyen térképet. Minden résztvevő egy érintettet képviselt és a vállalattal való konkrét pillanatnyi viszonya befolyásolta, hogy milyen módon helyezkedtek el egymáshoz képest. Tanulságos volt, hogy egy alapvetően, a vállalattal szembe helyezkedő szervezettel is lehet konkrét projektek, megoldások mentén partneri kapcsolatot elérni.

Magyarországon az alapítványok, így a civil szféra fő támogatói nem a magánszemélyek, mint a fejlettebb nyugati országokban, hanem elsősorban a vállalatok. Ez nagy felelősséget tesz a vállalatok vállára, hisz jelentős befolyással bírnak a civilek életére. Egy-egy jól megválasztott vállalati támogatás hathatós társadalmi befektetésnek bizonyulhat.

Erre gyakorlati példaként nagyon megható és mély benyomást tevő helyszín volt a budapesti Ronald McDonald Ház. Itt lehetősége van a szülőnek a krónikus beteg kisgyermekek kórházi kezelése alatt a gyermekével együtt lenni. Ezt a fontos munkát önkéntesek is segítik és jó példa arra, hogy egy vállalat által létrehozott alapítvány, hogyan lehet kiemelt hasznosságú a társadalom számára.

A napot Horváth Ágnes ügyvezető igazgatóval történő beszélgetés zárta. A fenntarthatóság, és elsősorban a partnerség vezetői kihívásai mellett a vezető női oldalának előnyei és hátrányai is napirendre kerültek.

További képek itt érhetők el.

2015 májusában komoly szellemi munkával kezdődött az Action 2020 Magyarország program új fejezete a programtámogató KPMG falai között. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) 2014-ben mutatta be nagyszabású fenntarthatósági programját, amelyben a hazai üzleti vállalkozásokat hívja cselekvésre. A célkitűzések meghatározása után itt az idő, hogy a vállalatok konkrét vállalásokkal, üzleti megoldásokkal járuljanak hozzá azok megvalósulásához.

Az üzleti, a tudományos és a civil szféra több mint 60 képviselője öt szakértői csoportban vitatta meg a magyarországi Action 2020 program kapcsán a hatásmérést alkalmassá tévő mutatószámokat és kezdte el azonosítani a példamutató üzleti megoldásokat. Az egyes szférák közötti valóban élő eszmecserén, párbeszéden alapuló munka, az azonnali visszacsatolások inspiráló és kreatív keretet biztosítottak a vállalt feladatok sikeres teljesítéséhez. Ezt a fajta közvetlenséget és egyeztetési módszert érdemes lehet továbbvinnünk és akár a BCSDH egyéb munkacsoportjai számára is értéket teremthet – mondta el Ifj. Chikán Attila, az Action 2020 Magyarország munkacsoport vezetője, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója.

A műhelymunkák során a szakértők törekedtek rá, hogy előremutató, minden kitűzött cél megvalósulását ösztönző mérőszámokat azonosítsanak. Fertetics Mandy, a BCSDH szakmai vezetője hozzátette: „Legnehezebb a mérőszámok, indikátorok azonosítása, hiszen figyelemmel kell lennünk az eltérő vállalatméretre, iparágra, tevékenységre, mégis lehetőséget kell teremteni az eredmények összesítésére is. Továbbá kihívást jelent a bázisévhez való viszonyítás vagy a fajlagos változások mérésének kérdése, a vállalati erőforrás befektetés (input oldal) illetve az eredményeket és hatásokat megragadó indikátorok kiválasztása.”

Dr. Pintér László a Közép-európai Egyetem (CEU) Környezettudomány és Környezetpolitika Tanszékének docense és a Nemzetközi Fenntartható Fejlődési Intézet (IISD) főmunkatársa a konzultációs folyamat egyediségét méltatta: „Nemzetközi fronton jelenleg egyedülálló a magyarországi folyamat, hogy az üzleti szektor szereplői ilyen proaktív és előremutató együttműködést kezdeményeztek nemzeti szintű fenntarthatósági célok kialakítása kapcsán a tudomány és civil szféra neves szakértőivel. Már maga a részvételi folyamat példaértékű és fontos fenntarthatósági előnyöket rejt magában, nem beszélve a feltett kérdések jelentőségéről: makroszintű kockázatok üzleti integrálása, hatások mérése, szokásos üzletmeneten túlmutató üzleti megoldások keresése.”

A tematikus műhelymunkák izgalmas kérdéseket vetettek fel a diskurzusok során, többek között a friss víz kérdéskörét, az ivóvízhálózat kapacitáskihasználásának és a vízfelhasználás hatékonyságának ellentmondását, a karbonlábnyom számítás módszertani nehézségeit, a körforgásos gazdaság gondolkodásának beépítésének igényét, a méltányos bér mérési nehézségeit, az újfajta, nem tulajdonláson alapuló fogyasztást támogató üzleti megoldások példáit.

A közös munka eredménye egy olyan Célkitűzési Segédlet, ami segítheti a vállalatokat abban, hogy olyan vállalásokat tegyenek, amelyek teljesülését nyomon tudják követni; továbbá kapcsolódó üzleti megoldásokat találhassanak, vagy saját megoldásokhoz kaphassanak ötleteket. Ezzel is inspirálva még több vállalatot, a BCSDH tagvállalatain is túl, hogy ők is hozzájáruljanak hazánk komoly társadalmi, környezeti és gazdasági kihívásainak üzleti megoldásához.

*****

Az Action 2020 Magyarország programról:

Az Action 2020 Magyarország program az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (World Business Council for Sustainable Development – WBCSD) globális Action 2020 programjának hazai adaptációja.

Az Action 2020 olyan platform, amely azonnali cselekvésre hívja az üzleti szektort és a program ehhez fogalmaz meg 2020-ig szóló célokat. Majd ezekhez a célokhoz üzleti megoldásokat rendel, hogy a fenntarthatóbb világ felé vezető úton a szükséges gyakorlati lépések megtörténjenek.
A hazai adaptáció során öt került kiválasztásra az Action 2020 Magyarország programban: élelmezés, fenntartható életmód, foglalkoztatás, klímaváltozás és víz.

A hazai célkitűzések megfogalmazásában több mint 100 tudományos és civil szakértő, valamint üzleti vállalkozás első számú vezetője vett aktívan részt.

Bővebb információ: www.action2020.hu