Exkluzív vezérigazgatói reggeli a BASF szervezésében

A BASF világszerte elkötelezett a fenntartható fejlődés támogatása mellett, így Európában és Magyarországon egyaránt. A BASF volt európai elnökének, Dr. Markus Kramernek a 2019. december 10-i magyarországi látogatása során a BASF exkluzív vezérigazgatói üzleti reggelit szervezett Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetője és Őexcellenciája Elizabeth Ellison-Kramer asszony, az Osztrák Köztársaság magyarországi nagykövete részvételével. Az esemény házigazdája Dr. Thomas Narbeshuber, a BASF közép- és kelet-európai vezetője volt.

Az üzleti reggeli a konkrét tevékenységekre összpontosított a megfelelő jogszabályi keretek fontosságának kiemelésével együtt. A vendégek között a legfontosabb döntéshozó testületek képviselői mellett a magyar, a német és más nemzetközi vállalatok vezérigazgatóit, valamint a BASF számos más helyi partnerét is köszöntötte, mint például az Innovációs és Technológiai Minisztériumot. Kőrösi Csaba és Prof. Dr. Markus Kramer előadása után egy pódiumbeszélgetésre került sor, melyen részt vettek az előadók, valamint Dale A. Martin (Siemens), Simon Anita (Alteo) és Ekkehard Philipp (Fox Automotive).

Amint az az esemény címében elhangzott, az előadások és a pódiumbeszélgetés arra összpontosított, hogy a fenntarthatóság miként alakítja a vállalatokat, és hogy a döntéshozók miként tudnak megbirkózni ezzel az alapvető átalakulással.

Előadásában Kőrösi Csaba betekintést nyújtott a globális fenntarthatósági folyamatokba és felvázolta a fenntarthatóságot szolgáló jövőképet. Álláspontja szerint a fenntarthatóságot nem lehet külön tekinteni a gazdasági és társadalmi fejleményektől, minden szempontot figyelembe kell venni. Ezért új prioritásokat kell meghatároznunk, terveket kell kidolgoznunk, és meg kell változtatnunk a jelenlegi szabályokat, intézményeket és mechanizmusokat.

„A világ (beleértve az üzleti szférát is) jelenleg az eddigi legnagyobb átalakuláson megy keresztül, ami sokkal nagyobb, mint egykor az ipari forradalom volt. A hagyományos felfogás arra buzdít, hogy továbbra is tartsuk fenn a jelenlegi rendszert, adjunk hozzá még több pénzt a fenntartható megoldásokra, és ez a pluszpénz megmenti majd az életünket és a vállalkozásainkat. De ez nem jó.” – jelentette ki Kőrösi Csaba. „A piacokon napjainkban irányváltás tapasztalható. Át kell gondolnunk gazdasági tevékenységeinket, gondosan figyelembe véve az összes eszköz általános egyensúlyát, beleértve a társadalmi-, emberi-, természeti-, épített- és pénzügyi tőkét. Az integrált megközelítés elkerülhetetlenül újradefiniálja és átalakítja majd a piacokat. Az elkövetkező 15 évben 90-100 billió USD beruházás kerül fenntartható projektekbe, megoldásokba és új technológiákba. 20 éven belül a globális GDP 40%-át olyan vállalatok generálják majd, amelyek ma nem léteznek, vagy még csak kezdetleges formában vannak. Új győztesek és új vesztesek lesznek. Hol akarunk tartani országként vagy vállalatként? Itt az ideje dönteni.” – tette hozzá.

Dr. Markus Kramer, a vállalatok képviseletében cselekvésre hívta fel a politikai döntéshozókat. Meglátása szerint az iparnak óriási szerepe van az emberiség jövőjének alakításában, de a vállalatok önmagukban nem tudják megoldani a problémát, a társadalom igényeinek kielégítéséhez optimális jogszabályi keretre van szükség.

Záró mondataiban az esemény házigazdája, Dr. Thomas Narbeshuber kiemelte, hogy a beszédekben és a pódiumbeszélgetés során megfogalmazott közös céljaink eléréséhez sokkal gyakrabban van szükség olyan nyílt, nem dogmatikus párbeszédre, mint amilyen ez az üzleti reggeli volt. Éppen ezért a BASF rendszeresen tervez szervezni a jövőben is rendezvényeket az érdekelt felek számára a fenntarthatóság témájában.

A Tesco környezetvédelmi intézkedéseivel az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak (UN SDG) útmutatását követi, amellyel összhangban törekszik az újrahasznosításra és újrafelhasználásra.

A vállalat így a műanyag szemét vonatkozásában nemcsak a működésből fakadó „szemét” újrahasznosítására figyel, de a kínálat csomagolását is zöldíti. Az áruházlánc 2019 év elején jelentette be, hogy 2020 végére eltávolítja a nehezen újrahasznosítható anyagokat a saját márkás termékek csomagolásából, 2025-re pedig 100%-ban újrahasznosíthatóvá vagy újrafelhasználhatóvá teszi ezeket.

Vásárlói oldalon a zöldség-gyümölcs-, valamint a pékáruosztályokon a lédig termékek vásárlásához általában csupán egy alkalommal használt műanyag zacskók nagy mértékben hozzájárulnak a műanyag-hulladék mennyiségének növekedéséhez. Bár ezek a termékek újrahasznosíthatók, használat után rendszeresen a kommunális hulladék közt végzik.

Éppen ezért a kevesebb műanyag használatot az áruházlánc azzal is támogatja, hogy természetesen lehetővé teszi a saját, többször használatos zacskók használatát a pékáruk, valamint a zöldségek és gyümölcsök vásárlásakor. Azon vásárlók számára pedig, akik szeretnék csökkenteni saját műanyag-felhasználásukat többször használatos, biopamutból készült táskák is elérhetők már 10 Tesco áruházban, két különböző méretben.

Új tagvállalatként köszönthetjük a Neo Property Services Zrt.-t, amelyet 2009-ben alapítottak. A cég foglalkoztatottjainak száma 624 fő, 2018-as árbevételének nagysága 20 milliárd Ft. A Neo Property létesítménygazdálkodással foglalkozik, profiljukba műszaki és infrastrukturális ingatlan üzemeltetés, ingatlan kezelés, eszköz- és vagyongazdálkodás, valamint beruházási és kivitelezési projektek bonyolítása, menedzselése is tartozik.

A cég 2016-ban fogalmazta meg fenntarthatósági és CSR stratégiáját, amelynek fő irányvonalai a munkatársi szemléletformálás, a sokszínű karitatív tevékenység, valamint a megbízók részére környezettudatos (LED-esítés, szelektív hulladékgyűjtés, víz- és energiatakarékos berendezések) megoldások felajánlása, megvalósítása. A Neo Property 2006 óta rendelkezik ISO 14001-es tanúsítvánnyal, valamint hazánkban ők szerezték meg először a „BREEAM IN USE” – very good minősítést egy irodaház üzemeltetésére. Emellett megbízóik részére Zöld tanácsok címmel kiadványt készítettek, amelyben környezetkímélő tanácsokat és praktikákat foglaltak össze.

A vállalat már régóta alapvető elemként kezeli az etikus működést, 15 éve adták ki első Etikai Kódexüket, amelyet azóta folyamatosan naprakészen tartanak. A cég elkötelezett az átláthatóság iránt: a munkavállalókat (dolgozói fórum), valamint a tulajdonosokat (havi riportok) is rendszeresen tájékoztatják az eredményekről, teljesítményről. A piaci szereplők tájékoztatását pedig kiadványok, szakmai fórumok segítségével oldják meg.

A BCSDH-hoz való csatlakozásával a Neo Property szeretné kifejezni a fenntartható fejlődés, a társadalmi felelősségvállalás és környezetünk védelme iránti fokozott elköteleződését.

 

A Budapesti Értéktőzsde ismét megrendezte a BÉT Legek 2019 díjátadó gálát. A BÉT a szakmai zsűri véleménye és a tőzsdei vállalatok piaci teljesítménye alapján összesen 22 díjat adott át ma, köztük a fenntarthatóságért és felelős vállalatirányításért járó díjat, amelyet a Mol vehetett át.

A Budapesti Értéktőzsde a húsz éves múltra visszatekintő BÉT Legek rendezvény keretében idén 22 kategória alapján részesítette elismerésben a tőkepiac kimagasló teljesítményt nyújtó szereplőit. A díjak odaítéléséről az előző évekhez hasonlóan a Tőzsdei Tanácsadó Testület tagjaiból álló, szakmai zsűri döntött, míg az év online hazairészvény-kereskedési platformja ez évben is a felhasználók online leadott szavazatai alapján került kiválasztásra.

A BÉT Legek 2019 keretében, amelynek központi témája a fenntarthatóság volt, négy új díjat is elnyerhettek a tőkepiaci vállalatok: a „Felelősségvállalás, fenntarthatóság, felelős vállalatirányítási díjat” a Mol, „Az év legnagyobb árfolyam-emelkedését elérő papír kibocsátója prémium kategóriában” díjat pedig a 4iG vehette át. Átadásra kerültek a 2019-ben elindult Növekedési Kötvényprogramhoz kapcsolódó díjak is, amelyet befektetési szolgáltatóként az OTP Bank, kibocsátóként pedig a Cordia International Zrt. kapta.

Az év legnagyobb forgalmú részvénykereskedő cégeinek járó díjak is gazdára találtak: az első három helyen a WOOD & Company, a Concorde Értékpapír Zrt. és az Erste Befektetési Zrt. végzett. Az Erste Befektetési Zrt. három másik díjat, az év legnagyobb forgalmú határidős BUX index-kereskedő cégének, az év legnagyobb forgalmú határidős részvénykereskedő cégének és az év befektetési szolgáltatójának járó díjat is átvehette.

Az OTP-t szintén több kategóriában jutalmazta a Tőzsde, a Növekedési Kötvényprogram befektetési szolgáltatói díj mellett „Az év legnagyobb forgalmat elért részvénykibocsátója” díjat, illetve kibocsátóként a „Kibocsátói transzparencia díjat” is elnyerte. „Az év hazairészvény-kereskedési platformja” kategória idei nyertese a legtöbb érvényes szavazat alapján a Random Capital Zrt. Netboon online kereskedési rendszere lett.

Tagvállalataink sorába lépett a Colas Hungária Építőipari Zrt., amely 1991-es alapítása óta aktív. A cég 930 embert foglalkoztat, jegyzett alaptőkéjének nagysága pedig 5 296 890 ezer Ft. A Colas tevékenységi köre igen széles az építőiparon belül: egyebek mellett foglalkoznak fővállalkozással és kivitelezéssel, magas- és mélyépítéssel, út- és autópálya építéssel, út- és burkolatfelújítással, aszfaltgyártással és annak értékesítésével, valamint minőségellenőrzési- és független laboratóriumi vizsgálatokkal.

A Colas nagy hangsúlyt fektet a fenntartható működésre, ennek elérése érdekében az alábbi nyolc fő területet határoztak meg. Fontosnak tartják a humán tőke fejlesztését, a tudás- és egészségmenedzsment, az etikus működést, valamint a munkahelyek biztonságát. Kiemelt szerepet kap az újrahasznosítás, a másodlagos nyersanyagok használatával csökken az új alapanyagokra való igény, valamint a hulladékképződés is mérsékeltebb. A környezeti hatás csökkentése érdekében is konkrét lépéseket tesz a vállalat: egészségre és környezetre veszélytelen vagy kevésbé kockázatos anyagok fejlesztésévek foglalkoznak és alkalmazzák is ezeket. Emellett ISO 14001 szabvány szerint folytatják tevékenységüket, az energiahatékony működésért pedig bevezették az ISO 15001 szabványt.

Az etikus üzleti magatartás alapvető a cég életében, ennek tükrében a napi működés során alkalmazzák a tulajdonos, Bouygues cégcsoport Etikai Kódexét, valamint beszállítói CSR szabályzatát is. Ezentúl a hazai cégcsoportnál is kinevezésre került egy compilance officer, aki felelős az etikus működés biztosításában és az esetleges összeférhetőségi vizsgálatok lefolytatásában.

A Colas Hungária Zrt. szeretne a hazai építőipari vállalkozások közül azok közé tartozni, amelyek élen járnak a fenntarthatóságban. Az ehhez szükséges eszközök, módszerek, megközelítések és aktuális irányvonalak megismerését várják a BCSDH-hoz való csatlakozásuktól.

Legújabb tagvállalatunk a Güntner-Tata Hűtőtechnika Kft., amely 1990-ben alakult és 1400 alkalmazottat foglalkoztat. A cég 2018-as árbevételének nagysága 53 milliárd euró. Tevékenységét tekintve nem háztartási hűtők és légállapot-szabályozók gyártásával foglalkozik, emellett párologtatókat, kondenzátorokat, léghűtőket, valamint egyedi kérésekhez igazított termékeket állít elő ipari vállalatok, üzemek részére.

A Güntner-Tata kiemelten fontosnak tartja a fenntarthatóság támogatását, az ökológiai egyensúly és a társadalmi életminőség javítását. A prioritások közé tartozik a munkavállalók környezettudatosságának fokozása, a veszélyes anyagok felhasználásának csökkentése, a környezetkímélő technológiák alkalmazása, valamint a környezetszennyezés megelőzése, mérséklése. Ennek érdekében a gyárban a hulladékot szelektív módon gyűjtik, emellett egyes gyártóelemek előállítása és szállítása megújuló energia alkalmazásával történik. A cég felelősséget vállal a telephelyén a környezeti állapot fenntartásáért, javításáért. Továbbá, 2018-ban a Güntner-Tata elkészítette első Fenntarthatósági Tervét, 2020-as stratégiájuk egyik fő elemét pedig a GreenGüntner irány képezi, ami a felelős, fenntartható és zöld működést segíti elő.

A cég számára az etikus működés és társadalmi szerepvállalás is lényeges. A vállalatnál többféle nemzetiség dolgozik, az egyenlő bánásmód és a vallások tiszteletben tartása céljából imaszobát alakítottak ki, valamint tolmács biztosítja az információ megfelelő áramlását. Eközben éves szinten támogatják a várost és a helyi szervezetek, óvodák, iskolák működését.

A vállalat szempontjából kulcsfontosságú a fenntarthatóság, stratégiájuk része az innovatív megoldások és lehetőségek folyamatos keresése, a BCSDH-hoz való csatlakozásukkal többek között ezt is szeretnék továbbfejleszteni.

A megújuló hitelkeret idő előtt refinanszírozásra került (összeg: 4 milliárd euró, futamidő: öt év)

Nagy érdeklődés a szindikált hitel iránt; jobb hitelfeltételek a Continental számára

Új hozzáállás a német autóiparban: a kamatfizetések a vállalat fenntarthatósági teljesítményének konkrét javulásától is függnek

Stefan Scholz, pénzügyi igazgató: „A fenntartható pénzügyi koncepció jutalmazza a fenntartható üzleti gyakorlatokat. Támogatjuk ezt a megközelítést, új hitelkeretünkön keresztül is.”

Hannover, 2019. december 4. A Continental egy új, megújuló hitelkeretről állapodott meg konzorciális bankjaival 4 milliárd euró értékben, ötéves futamidőre. A Continental így az ütemtervben szereplő dátum előtt refinanszírozza jelenlegi 3 milliárd eurós hitelkeretét, amire eredetileg 2021 áprilisában került volna sor. A hitelkeret növelésén túl a Continental kedvezőbb feltételekről is megállapodott, és a fenntarthatósági tényezőket is figyelembe vette. Ide tartozik például a villamos-energia külső, megújuló energiaforrásokból történő beszerzése. A DAX-on jegyzett vállalat így új utat tör a fenntartható pénzügyek terén. A Continental számára hitelkeretet biztosító szindikátus 27 nemzetközi bankból áll. A BNP Paribas és a Deutsche Bank fogják ellátni a vezető igazgatási feladatokat, továbbá előbbi a fenntarthatósági tanácsadó szerepét is betölti.

Rendkívül magas volt a fenntarthatósági elemekkel rendelkező új hitelkeretünk szindikált finanszírozása iránti érdeklődés. Az új hitelkeret javított feltételeket tartalmaz, amelyek szilárd mérlegszerkezetünket és pénzügyi teljesítményünket tükrözik. Ez újonnan megerősíti a bankok a Continental gazdasági erejébe és stratégiájába vetett bizalmát,” mondta Stefan Scholz, a Continental pénzügyi igazgatója.

A hitelkeret fenntarthatósági elemeivel kapcsolatban Scholz a következőket mondta: „Az igazgatótanács idén elfogadta frissített fenntarthatósági stratégiánkat. A fenntarthatósági fejlődések és az új hitelkeretünk ötvözésével egy innovatív módszer jött létre a vállalati pénzügyekben a Continental fenntarthatósági stratégiájának továbbfejlesztésére.” Majd hozzátette: „Új utakat nyitunk meg, és ezzel a fenntartható vállalati pénzügyek úttörői közé kerülünk Németországban.”

A Continental nemzetközi autóipari beszállító, gumiabroncsgyártó és ipari partner így tehát a német autóipar első vállalata, amelyik speciálisan meghatározott fenntarthatósági mutatókat is belevett a törzsbankjaival kötött hitelszerződésébe.

Mostantól kezdve a hitelkeret lehívása után történő kamatfizetések összege a DAX-on jegyzett vállalat fenntarthatósági teljesítményének javulásától is függ. A jövőben a felhalmozott kamatok csökkentésével fogják jutalmazni a vállalatot. A nem-teljesítés ugyanakkor a kamatlábak növekedését eredményezi. Mindennek alapját az elfogadott teljesítmény javulásának a Continental 2019-ben újraindított fenntarthatósági stratégiája mentén történő éves értékelése képezi. Ide tartozik a villamos-energia külső, megújuló forrásokból való beszerzése, a nők arányának növelése a vezetői pozíciókban, a balesetek és megbetegedések arányainak csökkentése, valamint az újrahasznosított hulladék arányának növelése.

A fenntartható pénzügy fogalma holisztikus szemlélettel közelíti meg a vállatokat, és jutalmazza a fenntartható üzleti gyakorlatokat. Mi, új hitelkeretünkön keresztül is, támogatjuk ezt a megközelítést,” mondta Scholz. „A fenntarthatósági elemek bizonyítják, hogy a Continental szisztematikusan végrehajtja az átfogó fenntarthatósági stratégiát, amely az idei évben került frissítésre,” magyarázta az igazgató. Ugyanekkor Scholz arra is számít, hogy a fenntarthatóság jelentőségének tudatosítása folyamatosan növekedni fog a Continentalnál.

Az új hitelkeret támogatja a Continental globális fenntarthatósági céljait. Ezek többek közt az ENSZ fenntartható fejlődési céljai (SDG) és a párizsi egyezmény útmutatását követik.

A piacon elérhető, fenntarthatósági elemeket tartalmazó hasonló hitelkeretek csak bizonyos fenntarthatósági besorolások elérésére vagy fenntartására irányulnak. Mivel a jelenlegi minősítések referenciaértékei nagymértékben különböznek, a Continental elkötelezett amellett, hogy új hitelkeretének részeként konkrét javulást érjen el a fenntarthatósági teljesítménye terén.

A világ nagyon gyors ütemben változik. Fontos számomra, hogy a lehető legkorábban és minél átfogóbb módon gyűjtsünk tapasztalatokat arról, hogy miként lehet a vállalati finanszírozást új megközelítések és technológiák révén tovább fejleszteni,” magyarázta Scholz. Az idei év elején a Continental és partnerei sikeresen tesztelték például a blokklánc technológiát a pénzpiacon, melynek köszönhetően egy kereskedelmi papír alapú tranzakció feldolgozása napok helyett, csak percekig kell, hogy tartson.

600 tonnával kevesebb műanyag és csaknem 30% újrahasznosított PET palack kerül a palackokba

Felelős nagyvállalatként a Coca‑Cola Magyarország nagy erőfeszítésekkel dolgozik azon, hogy kivegye részét a klímaváltozás elleni küzdelemből. Számos intézkedéssel, többek között vízügyi, civil és vállalati oldali összefogással szervezett hulladékgyűjtő akcióival, vízvisszapótlási tevékenységeivel vagy épp újrahasznosított alapanyagok felhasználását célul tűző csomagolástechnikai fejlesztéseivel tesz a környezetért. A 2018-ban elért 4%-os palacksúlycsökkentés után, 2020-ban ismét 4%-kal csökkenti a felhasznált műanyag mennyiségét a Coca‑Cola Magyarország. A cég 100 millió forintos beruházásának eredményeként éves szinten 600 tonnával kevesebb műanyagot használ majd fel, ami 24 millió PET palack súlyával egyenlő. A vállalat már ma is kizárólag 100%-ban újrahasznosítható italcsomagolásokat állít elő, 2030-ra pedig 50 százalékra nőhet a palackokban lévő újrahasznosított műanyag aránya.

Mintegy 100 millió forintos technológiai fejlesztés eredményeként 4%-kal csökkenti 2020-ban a szénsavas üdítőitalos palackjaihoz használt műanyagot a Coca‑Cola Magyarország. A cég összességében 600 tonnával kevesebb műanyagot használ majd fel évente, a megtakarítás 24 millió PET palack súlyával egyenlő. A beruházással a vállalat jelentős mértékben csökkenti ökológiai lábnyomát, hiszen az új palackok gyártásához számottevően kevesebb kőolaj szükséges, a könnyebb palackok miatt pedig kevesebb energia kell majd a termékek szállításához is.

A súlycsökkentett italcsomagolások fokozatosan jelennek meg a boltokban: az új 1,5 literes és az 1,75 literes palackok már elérhetőek a polcokon, hamarosan pedig átalakulnak a 0,5 literes és az 1,25 literes változatok is. A szigorú minőségi követelmények miatt a könnyebb palackok alakja kissé megváltozik, de ennek ellenére ugyanolyan masszívak és formatartók maradnak, mint elődjeik.

A Coca‑Cola Magyarország az elmúlt években számos intézkedéssel csökkentette csomagolóanyag felhasználását és környezeti lábnyomát. A cég italcsomagolásai már jó ideje 100%-ban újrahasznosíthatóak, az elmúlt esztendők beruházásainak köszönhetően pedig 15 százalékkal kevesebb műanyagra van szükség egy PET palack előállításához, mint 2010-ben. A vállalat folyamatosan növeli a palackokban felhasznált újrahasznosított műanyag mennyiségét is, amelynek aránya ma már átlagosan 27 százalék. Az újrahasznosított PET palackokból készülő italcsomagolások szén-dioxid lábnyoma akár 80%-kal kisebb lehet, mint a kőolajszármazékból készülő palackoké, sőt az újrahasznosított műanyagból készülő palackok összesített ökológiai hatása akár az alumínium italcsomagolásoknál is kedvezőbb lehet.

Mindezeken felül a vállalat az alumínium dobozos multipack kiszerelések műanyag csomagolását is egy innovatív kartonpapír-alapú csomagolási megoldásra cseréli 2021-től, illetve cél, hogy a Coca‑Cola Magyarország választékában is megjelenjenek a 100 százalékban újrahasznosított PET palackokból készülő palackok.

A globális The Coca‑Cola Company és 28 országot átfogó Coca‑Cola HBC csoport közös Hulladékmentes Világ stratégiája értelmében a cégek 2030-ig a felhasznált csomagolóanyagok 100 százalékának megfelelő mennyiséget gyűjtenek majd vissza, továbbá 50 százalékra növelik műanyag palackjaik újrahasznosított alapanyag tartalmát.

Minden második magyar válaszadó megfontolná a külföldi munkavállalás lehetőségét, ha az hozzájárulna a munka és a magánélet egyensúlyához, viszont ennél is több, majdnem kétharmaduk lenne nyitott  munkahely- vagy karrierváltásra a kiköltözés helyett – derül ki a Randstad 2019. harmadik negyedévére vonatkozó kutatásából. Nagyon kevesen jelentkeznek aktívan állásokra, viszont a megkérdezettek majdnem háromnegyede alapvetően nyitott a váltás lehetőségére és több mint egyharmada nem érzi magát kifejezetten elégedettnek a jelenlegi munkájával.

Külföldi munkavállalás

Míg a magyar válaszadók 53%-a mérlegeli a külföldre költözést a karrierépítés és munka-magánélet egyensúlyának megtartása érdekében (a globális átlag ennél 11%-kal magasabb), 64% inkább a karrierútján, vagy a munkahelyén változtatna a kivándorlás helyett. Ezzel az eredménnyel a kutatásban vizsgált 34 ország közül India után a második legmagasabb értéket érjük el: sokak számára vonzóbb egy új állás lehetősége vagy egy új szakma kitanulása, mint egy másik országban való letelepedés.

A válaszadók ennél kevesebb, 46%-a fontolná meg a külföldre költözést jelentősen magasabb fizetésért. Meglepő lehet, hogy ebben olyan gazdaságilag népszerű migrációs célpontok, mint az Egyesült Államok (66%), Ausztrália (55%) és az Egyesült Királyság (50%) is megelőz minket, viszont a magyaroknak számolniuk kell olyan gátló tényezőkkel, mint a nyelvi akadályok, illetve szakmai felkészültségük külföldi piacokon való megítélése bizonyos szektorokban. Ha mégis a kiköltözés mellett döntenének a megkérdezettek, a magyarok számára a legvonzóbb országok Ausztria, Németország és az Egyesült Államok lennének.

Kulturális nyitottság

A költözési hajlandóságot emellett olyan jellemzők is befolyásolják, mint a más kultúrákkal együttműködésre való nyitottság, amely nálunk a harmadik legalacsonyabb a kutatásban részt vevő országok közül (54%, a globális átlag 79%). Ez a távolságtartás országhatárokon belül is jellemző: a munkaerőhiány kiegyenlítésére szolgáló külföldi munkaerő alkalmazását csak 40% gondolja pozitív intézkedésnek, és a csehek mellett a magyar válaszadók tartják a legkevésbé jó ötletnek az országban nem elérhető, de szükséges képességek és szaktudás pótlását külföldi munkaerővel (52%, a globális átlag ennél 20%-kal magasabb).

Munkavállalói elégedettség

A munkáltatók számára fontos információ, hogy bár a megkérdezett magyarok 10%-a kifejezetten elégedetlen a munkájával és további 28% nem elégedetlen, de elégedettnek se mondaná magát, mindössze 2%-uk jelentkezett aktívan állásokra a harmadik negyedévben. A válaszadók további 24%-a informálódott álláskeresés témában, 28%-a egyáltalán nem keresett állást, 46%-a viszont annak ellenére, hogy nem keresett munkát aktívan, nyitott lenne a felmerülő lehetőségekre – utóbbi érték nálunk a legmagasabb az összes vizsgált ország közül.

A munkavállalók jelentős része tehát nyitott a váltásra és elcsábítható, ami arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a bevált dolgozók megtartására a számukra fontos faktorokkal, juttatásokkal, ami ideális esetben sokat javíthat a munkakörülményeken és ezen keresztül növelheti az elégedettséget. A karrierváltásra való magas hajlandóság miatt érdemes megfontolni az átképzés, betanítás lehetőségét is.

Utazással töltött idő

A kutatásból az is kiderült, hogy a hazai piac esetében kifejezetten fontos tényező például az otthon és a munkahely távolsága, a magyar válaszadók 70%-a szeretné, hogy a munkahelye sétával vagy biciklivel is megközelíthető legyen. Erre megoldás lehet a munkahelyre való eljutás megkönnyítése (pl. vállalati tranzit, jó közlekedés).

A kutatás háttere

A Randstad Workmonitor egy 34 országot (Európa, Ázsia, Csendes-óceán, Észak- és Dél-Amerika) vizsgáló felmérés, amely elsősorban a munkavállalói attitűdökre fókuszál, a lokális és globális munkaerő-piaci trendeket vizsgálja negyedévente. A 2019. harmadik negyedévére vonatkozó adatokat 2019. július 18. és augusztus 5. között mérték fel 18-65 év közötti, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként munkát vállalók online megkérdezésével, minimum 400 interjúval országonként.

600 tonnával kevesebb műanyag és csaknem 30% újrahasznosított PET palack kerül a palackokba. A 2018-ban elért 4%-os palacksúlycsökkentés után, 2020-ban ismét 4%-kal csökkenti a felhasznált műanyag mennyiségét a Coca-Cola Magyarország. A cég 100 millió forintos beruházásának eredményeként éves szinten 600 tonnával kevesebb műanyagot használ majd fel, ami 24 millió PET palack súlyával egyenlő. A vállalat már ma is kizárólag 100%-ban újrahasznosítható italcsomagolásokat állít elő, 2030-ra pedig 50 százalékra nőhet a palackokban lévő újrahasznosított műanyag aránya.

Mintegy 100 millió forintos technológiai fejlesztés eredményeként 4%-kal csökkenti 2020-ban a szénsavas üdítőitalos palackjaihoz használt műanyagot a Coca-Cola Magyarország. A cég összességében 600 tonnával kevesebb műanyagot használ majd fel évente, a megtakarítás 24 millió PET palack súlyával egyenlő. A beruházással a vállalat jelentős mértékben csökkenti ökológiai lábnyomát, hiszen az új palackok gyártásához számottevően kevesebb kőolaj szükséges, a könnyebb palackok miatt pedig kevesebb energia kell majd a termékek szállításához is.

A súlycsökkentett italcsomagolások fokozatosan jelennek meg a boltokban: az új 1,5 literes és az 1,75 literes palackok már elérhetőek a polcokon, hamarosan pedig átalakulnak a 0,5 literes és az 1,25 literes változatok is. A szigorú minőségi követelmények miatt a könnyebb palackok alakja kissé megváltozik, de ennek ellenére ugyanolyan masszívak és formatartók maradnak, mint elődjeik.

A Coca-Cola Magyarország az elmúlt években számos intézkedéssel csökkentette csomagolóanyag felhasználását és környezeti lábnyomát. A cég italcsomagolásai már jó ideje 100%-ban újrahasznosíthatóak, az elmúlt esztendők beruházásainak köszönhetően pedig 15 százalékkal kevesebb műanyagra van szükség egy PET palack előállításához, mint 2010-ben. A vállalat folyamatosan növeli a palackokban felhasznált újrahasznosított műanyag mennyiségét is, amelynek aránya ma már átlagosan 27 százalék. Az újrahasznosított PET palackokból készülő italcsomagolások szén-dioxid lábnyoma akár 80%-kal kisebb lehet, mint a kőolajszármazékból készülő palackoké, sőt az újrahasznosított műanyagból készülő palackok összesített ökológiai hatása akár az alumínium italcsomagolásoknál is kedvezőbb lehet.

Mindezeken felül a vállalat az alumínium dobozos multipack kiszerelések műanyag csomagolását is egy innovatív kartonpapír-alapú csomagolási megoldásra cseréli 2021-től, illetve cél, hogy a Coca-Cola Magyarország választékában is megjelenjenek a 100 százalékban újrahasznosított PET palackokból készülő palackok.

A globális The Coca-Cola Company és 28 országot átfogó Coca-Cola HBC csoport közös Hulladékmentes Világ stratégiája értelmében a cégek 2030-ig a felhasznált csomagolóanyagok 100 százalékának megfelelő mennyiséget gyűjtenek majd vissza, továbbá 50 százalékra növelik műanyag palackjaik újrahasznosított alapanyag tartalmát.