Az elmúlt év nehézségei kiemelték a bizalmon és közös gondolkozáson alapuló tartós partnerségek fontosságát és sikerességét. Hogyan lehet egy kiszámíthatatlan helyzetben sikeresnek maradni? Hogyan érhetünk el win-win eredményeket az üzleti működés során? Hogy jelenik meg a munkatársakkal való partnerség? Hogyan vagyunk képesek összefogással, partnerséggel sokkal nagyobb eredményeket elérni, mint egyedül? „A jövő vezetői” tehetségprogramunk negyedik napján vendéglátónk, a McDonald’s Magyarország segítségével a “Partnerség az érdekelt és érintett felekkel” ajánlásunkat jártuk körbe, annak mindennapi megjelenési formáit és gyakorlatait számba véve.

A partnerséget mindenki fontosnak tartja, mégis már a bevezető játékban kiderült, hogy nem egyszerű a gondolkodásmódunkat a win-win helyzetekre és partnerségre hangolni mindennapi életünkben és üzleti tárgyalásink során sem, de a résztvevők megtapasztalhatták az együttműködés örömét is. Az elmúlt év történései arra késztették az üzleti világot is, hogy a mindennapi életünkben jellemző versengő hozzáállásból elmozduljunk az együttműködésre alapozó és szokásos üzletmeneten túlmutató megoldások feltárása és megvalósítása felé. A siker kulcsa a közös gondolkozás és a valódi partnerségek kialakítása közös célok mentén.

A sikeres együttműködésekre jellemző az egyenrangú, nyílt, őszinte, többirányú kommunikáció, amely közös célkitűzések felé viszik mindegyik felet, kölcsönösen előnyös és nyertes-nyertes helyzeteket teremtve. Mert az elsőre rögtön azonosítható nehézségek mögött igenis kiaknázhatóak a lehetőségek is, hiszünk abban, hogy a profit és a pozitív társadalmi hatások egyszerre is megvalósíthatóak.

“Fontos, hogy a fenntarthatóságra, mint egy erőforrás szempontú kérdésre tekintsünk”. – mondta előadásában Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának titkára, emellett bemutatta a szervezet céljait és tevékenységét. Fő feladatuknak tartja, hogy a fenntarthatóság elvont fogalmát lefordítsák egy praktikus, operacionalizálható folyamattá, vagyis segítsék Magyarország erőforrásainak optimális felhasználását.

Egy vállalat kiemelten fontos érintettjei a dolgozói. Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója a vezetői felelősség fontosságáról beszélt. Megkérte a résztvevőket, hogy gondolják át, mi vezetői sikerük képlete. Egy vállalat eredményessége múlik a dolgozók motivációján, nyitottságán, kreativitásán, amit a vezetőknek kell megteremteniük. Bemutatta, hogy vállalatuknál hogyan sikerült nyitott, színes, gondolkodó közösségé formálni az ott dolgozókat. Mesélt a pontos kommunikáció, és a gyökérokok szisztematikus feltárásának fontosságáról. Emelett beszélt arról is, hogyan támogatták nyersanyag-beszállítóikat és gondolkodtak velük közösen az elmúlt év kihívásai során.

Arató Gábor, a ManuPackaging Magyarország Kft. ügyvezetője, Jakab Judit a Syngenta Communication Business Partnere és Vadovics Kristóf, a Greendependent ügyvezetője irányításával a résztvevők három témában is mélyebben elmerültek és kiscsoportokban közösen gondolkodtak a felmerült kérdéseken, dilemmákon. A ManuPackaging olyan fóliát hoz megrendelőinek mely nem csak újrahasznosítható, de ha nem kezelik, később le is bomlik. A Syngenta globális érintetti párbeszédek mentén alakította ki az új Good Growth Plan vállalásait és célkitűzéseit 2025-ig. A GreenDepent és az E.ON közös Energiaközösségek projektje pedig segíti a résztvevőket abban, hogy felelősen kevesebb energiát használjanak.

A McDonald’s beszállítói lánc menedzsmentje mintaszerű. A beszállítókkal és a franchise partnerekkel megvalósított háromlábú szék stratégiája a magas szintű partnerségen alapszik. Erről beszélt Papp Zoltán, a Progress Étteremhálózat Kft. ellátási hálózat vezetője, megvilágítva számtalan olyan összefüggést, ami kívülről nem látható, de mégis kulcsfontosságúak a sikeres partneri együttműködésnek. Olyan partneri viszony ez, amely magas elvárásokat támaszt, de kölcsönös bizalmon és egymás segítésén alapul. Fontos, hogy egy ilyen partnerségben a problémákat is ki lehet tenni asztalra.

A felvezető előadás után Papp Zoltán, Bárány Péter, a Master Good Kft. ügyvezető igazgatója és Zsidi Sándor az OSI Food Solutions ügyvezetője kerekasztal-beszélgetés keretében arról beszélgettek mi működtet jól sikeres partnerségeket. A partneri viszony közös gondolkozáson és tanácsadáson alapul. Esetükben pedig a valódi megrendelő vagy célcsoport maga a fogyasztó, aki elfogyasztja a hamburgert. Akkor működik jól egy üzleti partnerség, ha nem csak a profitra koncentrálnak a felek, hanem hasonló elvi közösséget vallanak és nem csak a sikereken, de a nehéz időkben a terheken is közösen osztoznak.

A Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány munkáját Konyári Andrea, az alapítvány operatív igazgatója és Dr. Ablonczy László, az alapítvány szakmai vezetője mutatta be. A Ronald McDonald Házban pedig Nagyné Bayerl Andrea, a ház vezetője invitálta a résztvevőket virtuális sétára. Az alapítvány kiemelkedő munkát végez a beteg gyermekek és családjaik támogatásában. Valódi otthont nyújtanak az otthontól távollévő, kórházi kezelés alatt lévő betegeknek. A szívhez szóló, elkötelezett munka mély benyomásokat hagyott a résztvevőkben.

A napot szokás szerint vezetői interjú zárta. Az őszinte beszélgetésben Égi Zsolttal, a Progress Étteremhálózat Kft., a McDonald’s magyarországi Developmental Licensee Partnerének ügyvezető igazgatójával szó volt a csapatról, karrierútról, a partnerségek fontosságáról, a közös sikerek megéléséről és egymás támogatásáról.

Május 18-án tartottuk az idén elindított Körforgásos Gazdaság Akadémia második szakmai eseményét, amin az élelmiszerpazarlás témáját jártuk körbe hazai szabályozási és vállalati példákon keresztül. A Körforgásos Gazdaság Akadémia a tavalyi Körforgásos Gazdaság Webinárium-sorozat mintájára, az edukáció egy magasabb szintű folytatásaként indult el. Az előző alkalmon a körforgásos teljesítménymérési rendszerek áttekintése és gyakorlati példák kerültek bemutatásra hazai és külföldi szakértők által.

A résztvevőket Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntötte. A platform egyik alapító tagja, az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviseletében Dálnoky Noémi, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának osztályvezetője mutatta be Magyarország jelenleg készülő Körforgásos Gazdaság Stratégiájának és akciótervének jelenlegi állapotát. Kiemelte, hogy a stratégia kapcsán integrált jövőképre van szükség, amelyet világos, számszerűsített célok támasztanak alá, ágazatközi megközelítés és konkrét cselekvése mellett, illetve kezelni kell a szakpolitikai és végrehajtási hiányosságokat. Jelenleg megoszlik a megvalósítás területi és dokumentumok szintjén is. A stratégiát az OECD Környezetvédelmi Igazgatóságával közösen a Minisztérium készíti 2022-vel bezárólag, ezt követően indul az átállásban érintett szektorok támogatása. A támogatás két operatív programon keresztül fog érkezni, ez a GINOP+, illetve a KEHOP. A potenciális beavatkozási területek az eddigi kutatás alapján: anyagfelhasználás, feldolgozóipar, szolgáltatási szektor, horizontális eszközök lesznek.

Ezt követően Dr. Kasza Gyula, a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (NÉBIH) osztályvezetője mutatta be a Magyarország élelmiszerpazarlási statisztikáit. A NÉBIH először 2016-ban, majd 2019-ben is elvégezte a magyarországi háztartási hulladékok felmérését. A két felmérésből kiderül, hogy 4%-ot csökkent a háztartási hulladékok mennyisége 2016-ról 2019-re. A NÉBIH az élelmiszerpazarlás csökkentéséért elindította 2015-ben a „Maradék nélkül” programot, melynek jelenleg 4 lába van: felnőtteknek szóló szemléletformálás, gyermekeknek szóló szemléletformálás, szakmai közösségekkel való együttműködés és networking. Ez az a 4 terület, amin keresztül a NÉBIH szemléletformáló kampányokat szervez együttműködő partnerek bevonásával.

A résztvevők vállalati példákat is megismerhettek az eseményen. A SPAR élelmiszerpazarlás elleni küzdelmét Maczelka Márk, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője mutatta be. Az élelmiszerhulladék feldolgozása a SPAR-nál két nagy pilléren nyugszik. Az első az állatmenhelyek segítése, a második pedig a biogáz előállítása. Az emberi fogyasztásra is alkalmas maradékot pedig a Máltai Szeretetszolgálat részére juttatják el. A hulladék feldolgozása mellett az élelmiszerbiztonságnak is kiemelt szerepe van, hiszen feldolgozóüzemeket is működtet (Regnum húsüzemek). Az edukáció kapcsán a vállalat csatlakozott a STREFOWA nevű projekthez, amit nagy sikerrel zárt 2019-ben. 2017-ben és 2019-ben a közeli lejáratú termékekért, 2018-ban pedig a szavatossági időn belül fel nem használt termékek visszagyűjtéséért kampányoltak a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködésben. 2020-ban pedig a Nestlé Hungáriával közösen készítette el a SPAR a „Hogyan legyek környezettudatos vásárló” kisokost.

Az esemény zárásaként bemutatkozott két start-up, a Munch és a Compocity, amelyek a városi élelmiszerhulladék csökkentését és a városi hulladék komposztálását célozzák meg. A Compocity megoldást Pancsa Emese, a Compocity alapítója mutatta be A startup 2020-ban indult egy olyan beltéri okoskomposztáló rendszerrel, aminek központjában egy okos komposztáló robot áll, aminek működéséhez kizárólag egy barátságos mikroorganizmusra van szükség. Ez néhány hét alatt giliszták, mindenféle szakhatások és gondoskodás nélkül átalakítja az organikus hulladékot tápanyaggá, komposzt alapanyaggá. A Compocity 2020-ban a pandémia kapcsán változáson ment keresztül. Azok a partnerek, akik az irodájukban nem tudták fogadni a compocityt, ők úgy döntöttek, hogy harmadik fél részére fogják telepíteni, mint pl. óvodába, iskolába, idősek otthonába, ami jó tapasztalat lesz a start-upnak. Céljuk, hogy a 2021-es év végére sorozatgyártásig jussanak és a KKV szektorban is elterjedjenek.

A Munch applikációt Szentkirályi Lili, a Munch menedzsere ismertette  résztvevőkkel. A Munch egy nagyon fiatal startup, mely az élelmiszerpazarlás csökkentését tűzte ki célul. A start-up egy olyan piacteret biztosít, ahol vendéglátóhelyek, akár boltok tudják eladni azokat a termékeiket kedvezményes áron, amik kidobásra kerültek volna. A start-up tehát a vendéglátóhelyek szintjén küzd az ételpazarlással, az ételeket pedig olyan emberek vásárolják meg, akik vagy árérzékenyek, vagy pedig fontos nekik a fenntarthatóság. Az elmúlt fél évben kb. 10.000 fős közösséget hoztak létre. Másik céljuk, hogy egy közöségi platformot hozzanak létre, ahol élelmiszerpazarlásról és tágabban a fenntarthatóságról edukálják a magyar fiatal felnőtteket. Emellett az Élelmiszerbankkal, illetve a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve két módon is hátrányos helyzetű gyermekeket, illetve hajléktalanokat segítenek.

Köszönjük támogatóinknak!

A Tungsram a pandémia alatt is nagy hangsúlyt fektet az egészség megőrzésére; legyen szó mentális tréningekről vagy rendszeres testmozgásról.

 

Online erősítő órák mellett  virtuális futóversenyt rendezett; a résztvevők hétről-hétre tölthették fel eredményeiket 5, 10 és 21 km-es távokon, a verseny lezárultával pedig ajándékcsomagokkal díjazták őket. A Tungsram 125. születésnapja alkalmából a nagykanizsai telephely munkavállalói számára „Fuss 125 km-t!” kihívást is szervezett. A rendszeresen hosszabb távokat futó munkavállalókon kívül felhívásukhoz csatlakoztak újabb munkatársak is. A Fittungsram egészségprogram kezdeményezései a járványhelyzet miatt elmaradt sportesemények hiányában a Tungsramos futóknak plusz motivációt jelentettek.

Az eddig megtett intézkedések még nem elegek ahhoz, hogy elérjük a klímasemleges gazdaságot, drasztikus lépésekre, vállalásokra van szükség – hangzott el a BCSDH Climate Talks vállalatvezetői kerekasztal beszélgetéssorozat három eseményén, ahol a vállalatok mutatták be már meglévő klímavállalásaikat és vitatták meg, hogy milyen lépések szükségesek a folyamat felgyorsításához.

A klímaváltozással szembeni fellépéshez elengedhetetlen az üzleti szektor hozzájárulása. A pandémia időszakában és a gazdaság fenntarthatóbb szinten való újraindításában is oroszlánszerep hárul rájuk. Rendszerszintű átalakulásra van szükség az értékláncokban, az üzleti modellekben, a technológiai innovációkban, a szektorközi összefogásban és a szemléletformálásban, a „business as usual” többé már nem elfogadható.

A BCSDH által 42 első számú vezető részvételével megrendezett áprilisi és májusi vállalatvezetői kerekasztal beszélgetéseken bemutatásra kerültek a Magyarországon első alkalommal végzett Towards Net Zero helyzetfelmérés eredményei és megállapításai a hazai üzleti szféra karbonsemleges tevékenységei kapcsán. A résztvevő vállalatok képviselői megosztották a klímavédelem és adaptáció kapcsán tett vállalásaikat, kiemelkedő üzleti megoldásaikat, és megvitatták, mely hatásnövelő intézkedések segíthetik elő a gyorsabb előmozdulást a karbonsemlegesség felé.

A vállalatvezetők egyetértettek abban, hogy megalapozott mérésekből kiinduló célzott akciótervek révén, illetve a meglévő üzleti megoldások megosztásán és innovációkon keresztül érhetők el a kitűzött karbonsemlegességi célok. A további kibocsátások elkerülése, a jelenlegiek minimalizálása illetve a kompenzáció is megjelentek, mint jelenlegi irányok, azonban az átláthatóság növelése, új finanszírozási lehetőségek és a szabályozói szervekkel való együttműködések is elhangoztak további lépésekként.

„A tavalyi év megmutatta számunkra számos rendszer sebezhetőségét, és azt is, hogy mennyire összekapcsolt világunk. Hogyan függenek össze az egészségügyi, a környezeti és a gazdasági kérdések. Szisztematikusabb, rendszer szintű megközelítést kell alkalmaznunk ahhoz, hogy világunkat egészségesebbé, rugalmasabbá és fenntarthatóbbá tegyük. Tapasztalhatjuk, hogy a fenntarthatóság egyre több vállalat stratégiájába beépül, de fókuszálnunk kell a legfontosabb prioritásokra, mint a klímaveszélyhelyzet megszüntetésére, a természeti sokszínűség további veszteségeinek megállításra és a drámaian növekvő egyenlőtlenségek megszüntetésére. El kell fogadnunk, hogy a vállalatoknak kiemelt felelőssége van abban, hogy a változások élére álljon és vezesse azokat a társadalmunk javítása érdekében. Tettekkel és együttműködve vezesse, együttműködve a tudományos szférával, politikai döntéshozókkal, intézményekkel, nem kormányzati szervezetekkel.” – mondta el felvezető előadásában Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke, az Alteo Group vezérigazgatója.

 

 

A BCSDH célja, hogy az október 7-i éves üzleti ebédjén és az erre az alkalomra megjelenő kiadványban bemutassa mit tud tenni az üzleti szektor a klímaváltozás és adaptáció területén, hogyan tudnak valódi hatást elérni a vállalatok, valamint olyan példamutató vállalásokat és üzleti megoldásokat mutasson be, amelyek könnyen adaptálhatók más vállalatok számára is.

Az elmúlt években a fenntarthatóság a gazdasági élet egyik meghatározó mozgatórugója, kormányok, pénzintézetek és vállalatok sorra kötelezik el magukat a zéró nettó kibocsátás mellett. Vajon az elmúlt időszakban megváltozott körülmények hogyan befolyásolták a fenntarthatósági törekvéseket? Ezt a kérdést tettük fel a BNP Paribas szakértőinek 2021. május 12-én rendezett online konferenciánkon. A BNP Paribas tavaly elindított Fenntartható Jövő konferenciasorozatának harmadik eseménye lehetőséget adott, hogy visszatekintsünk az elmúlt évre, mennyiben valósultak meg elvárásaink, és mi következik ezután.

Alexandra Basirov (Global Head of Sustainable Finance, Financial Institutions Coverage) az energetikai átállásról beszélt, mindezt a befektetők szemszögéből vizsgálva. Claire Iversenc (Head of Sustainability and Management Team member for Corporate Coverage EMEA) arról osztotta meg gondolatait, hogy miként viszonyul a vállalati oldal az átmenethez. Cécile Moitry (Co-Head of Sustainable Finance Markets) az ESG indikátorok közül a Szociális mutatóról adott áttekintést, amely korábban olykor háttérbe szorult a Környezeti és Irányítási mutatók mögött, kitért a KPI-ok meghatározására és arra, mindez hogyan integrálható a vállalati stratégiába.

Előadóink egyetértettek abban, hogy az energetikai átállás egyik legnagyobb kihívása a technológiai változás sebessége. A vállalatok és a pénzügyi szektor számára nehézségeket okozhat lépést tartani az innováció ütemével, és különösen az, hogy a várt eredmények eléréséhez releváns és életképes projekteket kell kiválasztaniuk. Mindemellett a változásnak elég gyorsnak kell lennie ahhoz, hogy elérjük a klímavédelmi célokat, de nem túl gyorsnak, hogy a társadalom alkalmazkodhasson ezekhez, és ne sodródjunk bele egy szociális válságba. A szakértők úgy tapasztalják, hogy a BNP Paribas legtöbb ügyfele 2030-ig már megtalálta a tranzíciót lehetővé tévő megoldásokat. A szabályozók mellett a bankoknak is aktív szerepet kell vállalniuk a fenntarthatóság terén: irányt kell mutatniuk a vállalatoknak, edukálni az ügyfeleket és a dolgozókat, és az ágazaton belül együtt kell működniük egymással. Az Európai Központi Bank legutóbbi stressztesztje megmutatta, hogy a klímaváltozás komoly fenyegetést jelent a pénzügy rendszer ellenállóképességére, ezért a bankoknak nehéz döntéseket is meg kell majd hozniuk.

Hogyan tudják a vállalatok dolgozóik körében felhívni a figyelmet az ESG szempontokra? A BNP Paribas szakértői felülről induló megközelítést javasolnak, amelynek részeként a felsővezetés aktívan részt vesz a társaság fenntarthatósági stratégiájának kommunikációjában. Ha a vállalat él egy zöld pénzügyi eszközzel, az erről szóló hírnek is pozitív hatása van, hiszen a munkavállalók látják, hogy erőfeszítéseik ténylegesen megvalósulnak. Egy olyan alapvető átalakulás, mint a fenntarthatóság, egy tanulási görbével írható le, vagyis a társaságnak be kell fektetnie alkalmazottai képzésébe és készségeik fejlesztésébe. A szabályozó és felügyeleti hatóságok is egyre inkább elvárják, hogy a vállalatok jobban értsék a fenntarthatósági kérdéseket, ezért a szervezeten belül sokkal többeknek kell alapos ismeretekkel rendelkezniük a témában.

Az esemény moderátora Björn Claussen (Regional Head of Multinational Coverage at BNP Paribas Central Europe) volt. A sorozat következő, őszi eseménye a Fenntarthatóságot célzó innovációkra fókuszál.

Ha szeretné megtekinteni az eseményről készült felvételt vagy következő konferenciánkra kíván regisztrálni, kérjük vegye fel a kapcsolatot Berman Zsuzsával (Regional Head of Communication, BNP Paribas).

Az utóbbi évtizedekben egyre súlyosabb problémát okoz az egész világon a nem megfelelően szervezett, sok esetben felelőtlen műanyaghulladék-kezelés, és ezt a helyzetet csak súlyosbította a koronavírus járvány idején megnövekedett csomagolóanyag-felhasználás. A problémáról rengeteg szó esik a nyilvánosságban, ám ahhoz, hogy valóban változzon valami globális szinten, először mindenkinek a saját cégében kell elkezdenie a változtatást. Cikkünkből megtudhatja, milyen konkrét lépésekkel fordíthatja környezetbarátabbá cége működését, miközben költségei terén is megtakarítást ér el.

A műanyaghulladék okozta környezetvédelmi problémák megoldását lényegében három alappilér köré lehet szervezni: a visszagyűjtési és visszaforgatási struktúrák fejlesztése, a csökkentett műanyag-felhasználás, valamint a környezetbarát műanyagok alkalmazása. A Manupackaging Magyarország Kft. csomagolástechnikai és csomagolóanyag-gyártó vállalat az utóbbi két területen tud segítséget nyújtani cégének, hogy csökkentse ökológiai lábnyomát, méghozzá úgy, hogy mindeközben pénzt is megtakarít.

És hogy konkrétan ez miként valósul meg, kiderül az alábbi esettanulmányokból, amelyek olyan partnercégek sikereiről számolnak be, akiknél már elkezdődött a változás: a Manupackaging optimalizáló megoldásainak köszönhetően ezek a cégek ma már jelentősen (átlagosan 50-70%-kal) kevesebb műanyaghulladékot termelnek, hasonló vagy akár a korábbinál jobb rakatstabilitás, nem utolsó sorban pedig gazdaságosabb működés mellett.

  • „Folyadék palackozó partnerünk a csomagolási folyamat optimalizációval bízott meg minket, amelynek keretében mindössze a gépek szakszerű beállítását végeztük el amellett, hogy az addig használt hagyományos fóliát saját gyártású fóliára cseréltük (mivel gépberuházásra nem állt rendelkezésre keret). Az egy paletta csomagolásához szükséges fóliamennyiséget így is 1,3 kg-ról 350 grammra csökkent.” Csomagolóanyag-megtakarítás: 73%. Költségmegtakarítás: 61%.

 

  • „Konzervgyártó partnerünk számára egyedi igényekre szabott stretch-fóliázó gépet fejlesztettünk, amely a saját gyártású fólia használata mellett 736 grammról 220 grammra csökkentette az egy palettához felhasznált fóliamennyiséget. A befektetés így mindössze 2,3 hónap alatt meg is térült.” Csomagolóanyag-megtakarítás: 70%. Költségmegtakarítás: 66%.

 

  • „Gyógyszeripari partnerünk telephelyén a nagy kiszerelésben beérkező áru újracsomagolása történik kisebb kiszerelésekre. Megbízásunk célja az volt, hogy úgy javítsuk a lehető legnagyobb mértékben a csomagolási folyamat költséghatékonyságát, hogy a rakatstabilitást mindeközben megőrizzük. A küldetés sikerét bizonyítja, hogy jelenleg évente 2 tonnával kevesebb csomagolóanyag kerül felhasználásra a telephelyen, a két gép beszerzésére fordított összeg pedig mindössze másfél év alatt meg is térült.” Csomagolóanyag-megtakarítás: 54%. Költségmegtakarítás: 46%.

 

  • „Német tulajdonú partnercégünk évente 10.000-nél is több prémium minőségi szalmát báláz lótenyésztők számára, ekkora mennyiségnél márpedig a legkisebb részlet is számottevő lehet a csomagolásban. Saját gyártású, prémium minőségű csomagolóanyagunkkal és a fennálló munkakörülményekhez tökéletesen illeszkedő, “low profile”, azaz alacsony profilú félautomata stretch-fóliázó gépünkkel éves szinten két tonnás anyagmegtakarítást értünk el, aminek köszönhetően a beruházás is mindössze egy éven belül megtérült.” Csomagolóanyag-megtakarítás: 88%. Költségmegtakarítás: 85%.

A Manupackaging Magyarország ezen felül külön figyelmet szentel a körforgásos gazdaságba illő, valamint a lebomló és a biológiailag lebomló termékek fejlesztésére. A cég saját fejlesztésű, Manunature stretch-fóliája pedig a piacon az első olyan csomagolófólia, amely biológiailag lebomló és újrahasznosítható is egyben, vagyis ha nem jut vissza a körforgásba, a természetbe kerülve szerves anyagokra bomlik.

Minden fóliát és műanyagot eltávolítanak a világ első aranyló pilzeni lágerének, a Pilsner Urquell palackjáról és annak másodlagos csomagolóanyagaiból, így a kategóriát teremtő cseh sör 100 százalékban újrahasznosítható palackban kapható a jövőben. A žateci aromakomlónak, a cseh árpának, a speciális sörélesztőnek és a különlegesen lágy ártézi víznek köszönhető prémium minőség és jellegzetes íz azonban továbbra is változatlan.

Stílust és később önállóvá vált kategóriát teremtett Joseph Groll bajor sörfőzőmester 1842-ben Plzeň-ben, amikor a szülőföldjén már kipróbált alsóerjesztésű láger főzési technológiával kombinálta a cseh város környékének legjobb nyersanyagait: a különleges, kétsoros, sima héjú árpát, a szintén helyben termesztett Žatec (német nevén Saaz) komlót, valamint a rendkívül lágy, a Plzeň-i medencéből származó, 100 méter mélyről fakadó ártézi vizet.

A harmonikusan kesernyés, simogató, eredeti íz, amelynek lágy malátaaromája hosszú ideig érezteti hatását, ma is ugyanaz, mint 179 éve. Az íz, „amilyennek a sört eredetileg szánták”, ma ugyanúgy védjegye a világos sörök, azaz a pilseni típus megteremtőjének, mint a gazdagon aranyló szín.

 „A hagyományra és az újításra építő megközelítésünkben egyre hangsúlyosabbá válik a fenntarthatóság” – mondta Hruska Rita, a Dreher Sörgyárak nemzetközi márkák marketing vezetője. A műanyag címkék lecserélésével évente 55 tonna műanyagot takarítanak meg globálisan, azzal pedig, hogy eltávolították a palackok nyakáról az összes fóliát, 45 tonna alumínium felhasználása válik szükségtelenné éves szinten.

A zöld szempontok mellett a csomagolás megreformálása során arra is ügyeltek, hogy a Pilsner Urquell palack prémium vonásait szigorúan környezetbarát megoldásokkal erősítsék. Az újratervezéssel a korábbinál látványosabbá váltak a több mint másfél évszázados tradíciókat megelevenítő jelképek: „a sörgyár kapui, a viaszpecsét és Plzeň város pajzsa hangsúlyosabban köszönnek vissza a palackokon, bemutatva a sörfőző mesterséget, örökségünket és eredetünket. A fenntarthatóság most visszaköszön ennek a világmárkának a palack designján is” – emelte ki Hruska Rita. Az újragondolt és újrahasznosítható, dombornyomott papírcímkék tökéletesen illeszkednek az új palack formájához, tovább erősítve a termékről alkotott prémium benyomást.

A Pilsner Urquell alumínium dobozos kiszerelése pedig ahogy eddig is, hatékonyan visszagyűjthető és újra feldolgozható a mára országszerte elérhető közel 200 darab Returpack által üzemeltetett visszaváltó automatának köszönhetően, vagy gyűjthető otthon szelektíven.

Egyre többen választják az alkalmazott kutatás-fejlesztés útját fenntartható ötleteik kidolgozásához, megvalósításához. Az anyagok újrahasznosítására, hulladékkezelésre megoldást kínáló és számos más zöldipari fejlesztést kivitelező Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. immáron több éve visszatérő résztvevője az Ökoindustria expó és konferenciának, amely idén 3 napos online konferencia keretein belül valósult meg.

A Bay Zoltán Nonprofit Kft. elkötelezett a körforgásos gazdaság mellett, olyan innovációkat (pl. másodnyersanyagok kinyerése, ökológiai lebomló anyagok fejlesztése), szolgáltatásokat (pl. LCA elemzés, kármentesítés), megoldási lehetőségeket mutatott be, amelyek közvetlen a környezetiparhoz kapcsolódnak. Az idei kiállításon 6 különböző előadással várták az érdeklődőket. Az előadások témái a következők voltak:

  • A Fenntarthatósági teljesítménymérés eszközei (LCA, EPD)
  • Zöldgyártás és automatizált megoldások
  • Bioremediáció – laborból a terepre
  • Vörösiszap Workshop
  • Etikus vállalkozói szemlélet és környezettudatos termelés
  • Ipari Zöldtechnológiák

További információ: http://www.bayzoltan.hu/hu/2021/04/28/okoindustria-2021/

Az interaktív előadások alatt az érdeklődők a chat ablakban bármikor feltehették a kérdéseiket, amire a cég szakértői és a meghívott vendégelőadók készségesen válaszoltak. Az előadások színvonalát tükrözi, hogy a vendégek előszeretettel kapcsolódtak be a kerekasztalbeszélgetésekbe, kérdeztek és mondták el véleményüket az előadás témájával kapcsolatban. Köszönjünk minden kedves érdeklődőnek, hogy ellátogattak standunkra!

Amennyiben kérdése vagy ötlete lenne, várjuk szíves megkeresését a bence.jaszkai@bayzoltan.hu email címen.

Ha Önt is érdekli zöldipari megoldásaink látogasson el a weboldalunkra, vagy kövessen minket online felületeink valamelyikén, ahol minden nap új információkkal jelentkezünk.

https://www.facebook.com/bayzoltan.hu

https://www.linkedin.com/company/bayzoltan

 

A Kutatóintézet a járványvédelemből is kivette a részét. Maszkgyártási kapacitások kiépítésével napi több ezer maszkot szállítunk az egészségügynek, illetve az ÉMI-vel (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs NKft.) egymás tevékenységét kiegészítve elindult egy járványvédelmi épületminősítési rendszer kidolgozása, mely nem csupán a piacon fellelhető új technológiák között segít majd eligazodni a piaci szereplőknek, hanem segítséget nyújt egy járványra történő reakcióban, arra való felkészülésben.

A Coca-Cola Magyarország csomagolási hulladékokkal kapcsolatos fenntarthatósági céljait 2018 óta a globális Hulladékmentes Világ stratégia foglalja keretbe: minden elsődleges csomagolásnak 100%-ban újrahasznosíthatónak kell lennie 2025-ig; a PET-palackok előállításához növekvő arányban újrahasznosított PET-et kell felhasználni; 2025-ig az italpalackok 75%-ának megfelelő mennyiségű hulladék visszagyűjtéséhez kell hozzájárulni. Hazánkban az általunk használt PET palackok 100%-ban újrahasznosíthatóak, az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően pedig ma már 15%-kal kevesebb műanyagra van szükség egy palack előállításához, mint 10 éve.
A csomagolási hulladék elleni fellépést nem csak az üzleti folyamatainkban, hanem társadalmi felelősségvállalási tevékenységeinken keresztül is elősegítjük. 2019-ben vállalatunk legjelentősebb szervezett önkéntes tevékenységeire a Hulladékmentes Tisza program keretében került sor. A program célja a folyamatos védekezés, a felhalmozódott hulladék gyűjtése és újrahasznosítása, a folyó hazai szakaszának egyre nagyobb mértékű megtisztítása. A program 2019-ben vállalatunk, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a PET Kupa civil környezetvédelmi program közreműködésével indult el. A 2 éves projektet a vállalat globális alapítványa, a The Coca-Cola Foundation 73 millió forinttal támogatta. Első évben 166 kollégánk és a PET Kupa 65 önkéntese 7 tonna hulladéktól mentesítette a Tiszát, amelyek megfelelő módon szétválogatásra, majd újrahasznosításra kerültek

Békefi László, Coca-Cola HBC Magyarország ügyvezető igazgató:
Munkavállalóink számára mindamellett, hogy megpróbáljuk a legkiemelkedőbb munkakörnyezetet biztosítani, minél több, a vállalatot érintő közösségi programba is aktívan igyekszünk őket bevonni. 2019 legsikeresebb eseményei a Hulladékmentes Tisza programunkhoz kapcsolódó önkéntes napok voltak. A programban eddig több mint 160 kollégánk vett részt és segített 7 tonna hulladéktól mentesíteni a Tisza felső szakaszát. Természeti kincseink megóvása egyszerre teremtett lehetőséget a hulladékok újrahasznosítására és a közösségépítésre is.

A Coca-Cola Magyarország csomagolási hulladékokkal kapcsolatos fenntarthatósági céljait 2018 óta a globális Hulladékmentes Világ stratégia foglalja keretbe: minden elsődleges csomagolásnak 100%-ban újrahasznosíthatónak kell lennie 2025-ig; a PET-palackok előállításához növekvő arányban újrahasznosított PET-et kell felhasználni; 2025-ig az italpalackok 75%-ának megfelelő mennyiségű hulladék visszagyűjtéséhez kell hozzájárulni. Hazánkban az általunk használt PET palackok 100%-ban újrahasznosíthatóak, az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően pedig ma már 15%-kal kevesebb műanyagra van szükség egy palack előállításához, mint 10 éve.
A csomagolási hulladék elleni fellépést nem csak az üzleti folyamatainkban, hanem társadalmi felelősségvállalási tevékenységeinken keresztül is elősegítjük. 2019-ben vállalatunk legjelentősebb szervezett önkéntes tevékenységeire a Hulladékmentes Tisza program keretében került sor. A program célja a folyamatos védekezés, a felhalmozódott hulladék gyűjtése és újrahasznosítása, a folyó hazai szakaszának egyre nagyobb mértékű megtisztítása. A program 2019-ben vállalatunk, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a PET Kupa civil környezetvédelmi program közreműködésével indult el. A 2 éves projektet a vállalat globális alapítványa, a The Coca-Cola Foundation 73 millió forinttal támogatta. Első évben 166 kollégánk és a PET Kupa 65 önkéntese 7 tonna hulladéktól mentesítette a Tiszát, amelyek megfelelő módon szétválogatásra, majd újrahasznosításra kerültek

Békefi László, Coca-Cola HBC Magyarország ügyvezető igazgató:
Munkavállalóink számára mindamellett, hogy megpróbáljuk a legkiemelkedőbb munkakörnyezetet biztosítani, minél több, a vállalatot érintő közösségi programba is aktívan igyekszünk őket bevonni. 2019 legsikeresebb eseményei a Hulladékmentes Tisza programunkhoz kapcsolódó önkéntes napok voltak. A programban eddig több mint 160 kollégánk vett részt és segített 7 tonna hulladéktól mentesíteni a Tisza felső szakaszát. Természeti kincseink megóvása egyszerre teremtett lehetőséget a hulladékok újrahasznosítására és a közösségépítésre is.