Előmozdítja-e a vállalati fenntarthatóságot az EU-s és hazai ESG szabályzás? – tette fel a kérdést Márta Irén, a BCSDH ügyvezetője előadásában az „ESG nélkül kivet az üzleti világ?” konferencián, amelyet a Piac és Profit Konferenciaközpont és a BKIK rendezett 2024. április 4-én.

Az ügyvezető bevezetőjében röviden beszélt a befektetői és finanszírozói döntések segítését is célzó EU taxonómia rendeletről, a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi direktíváról, a CSRD rendeletről, majd részletesen kitért a vonatkozó CSRD és CSDDD (beszállítói átvilágítási) direktívák hazai implementációjára, az ESG törvényre. Összefoglalta és felvázolta a törvény kapcsán a vállalatokra váró feladatköröket, amelyek majd a kormányrendeletek megjelenésével lesznek pontosan definiálhatók, valamint az adatgyűjtéshez használt szoftverek-, a tanúsítók és minősítők- és a képzések akkreditációja is említést kapott.

Előadását bizakodó gondolatokkal zárta, egyben pozitív választ adva feltett kérdésére, miszerint a jelentéstételi kötelezettség és az adatgyűjtés révén a vállalatok vezetői elé olyan adatok és információk tárulnak majd, amelyek feltárnak új lehetőségeket, és egyben a nyereségességét is elősegítik, előrébb lépve ezzel a fenntartható vállaltvezetés útján.

A világ munkavállalóinak harmada kevesebbet keres, mint ami a megélhetéshez szükséges. A megélhetési bérkülönbség megszüntetésének globális GDP-re gyakorolt ​​pozitív hatása 4,5 trillió dollár lenne. Az egyenlőtlenség csökkentése összehangolt intézkedéseket igényel minden szereplő részéről, így a vállalatoknak is létfontosságú szerepük van ebben. A változások elindításában kulcsfontosságú, hogy az ember, mint érték jelenjen meg a vállalat értékteremtő folyamataiban. – mutatott rá Sonja van Lieshout, a World Employment Confederation Europe elnöke, a Randstad globális public affairs vezetője a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) március 26-án tartott üzleti reggelijén és szakmai fórumán, amelynek fókuszában az emberi érték állt. A résztvevőket a nap házigazdájaként Holczinger Norbert, a Magyar Nemzeti Bank Fenntartható pénzügyekért felelős főosztályvezetője köszöntötte.

A klímaváltozás és a biodiverzitás hanyatlása mellett a növekvő egyenlőtlenségek jelentik világunk legsürgetőbb fenntarthatósági kihívásait. A növekvő egyenlőtlenségek mára már globálisan is rendszerszintű kockázatokká váltak, melyek nemcsak egyéni közösségeket vagy vállalatokat fenyegetnek, hanem egész gazdaságokat és társadalmakat is.

„Az egyenlőtlenségek akadályozzák a társadalmi és gazdasági fejlődést, ami kihat a vállalatok eredményességére is. Az egyenlőtlenségek ugyanakkor rendszereink következményei, amelyeket képesek vagyunk megváltoztatni. Ehhez azonban a legmagasabb szintű elköteleződés mellett azonnali lépésekre, tettekre és rendszerszintű változásra van szükség. Hiszünk benne, hogy az üzleti szférának vezető szerepet kell betöltenie e kívánt, gyors változás elérésében.” – mondta el Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke nyitóbeszédében.

„A vállalatok munkavállalóikon keresztül tudnak a legtöbbet tenni az egyenlőtlenségek csökkentéséért. Az előrelépéshez kulcsfontosságú a szociális innováció, amely a munkavállalás, a tanulás és a szociális védelem új megoldásainak holisztikus megvalósítását jelenti a munkavállalók, a munkaadók és általában a társadalom javára. Ez vezet a jövőbiztos, mindenki számára működőképes munkaerőpiacokhoz kialakulásához.” – hangsúlyozta Sonja van Lieshout, aki a Randstad Hungary meghívására és szakmai támogatásával érkezett hazánkba.

Az előadást követő zártkörű szakmai fórum keretében vállalatvezetők, vállalati-, tudományos és civil szakértők egyeztettek az emberi érték témakör aktuális helyzetéről és kihívásairól, olyanokról, mint a polarizáció és a bizalomvesztés üzleti kockázatai, értékteremtés az emberi tőke megbecsülésével, vagy a fizikai és mentális egészség és a hatékonyság összefüggései, valamint feltártak számos üzleti jógyakorlatot és megoldást. E három fő téma vezetője Kelemen Attila, a ProSelf Zrt. vezérigazgatója, Baja Sándor a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója és Nagy Gréta a Dandelion Kft. ügyvezető igazgatója.

A szakmai fórumon feltárt hazai helyzet, feltárt  kihívások és előmozdító tényezők további feldolgozására a májusi vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetéseken kerül sor. Célunk, hogy az ember, mint érték témában a vállalatok számára ajánlások készüljenek, amelyek a BCSDH októberi üzleti ebédjén kerülnek bemutatásra. Fontos, hogy ebben a témában is cselekvésre buzdítsuk a vállalatokat és segítsük őket a legfontosabb lépések megtételében.

Köszönjük a Time to Transform 2030 program támogatójának!

A karbontudatos esemény megvalósításának támogatója:

Lehet egy Fenntarthatósági jelentéskészítésnek csapat erősítő jellege? Lehet menedzsment eszköz egy ilyen jelentés? Hogyan lehet elindulni, miért érdemes már most próbajelentéseket készíteni, adatokat gyűjteni? Ilyen kérdésekre keresett választ a BCSDH idei első kommunikációs munkacsoportja, amelyet a Gránit Pólus látott vendégül 2024. március 20-án.

Ujvári Eszter Employer branding és kommunikációs koordinátor köszöntötte a résztvevőket majd Szemerédi Dóra a cég ESG vezetője inspiráló betekintést adott vállalata fenntartható működési stratégiájába és jó megoldásaiba. Kiemelte az eredményeiket az energia- és hulladékgazdálkodás területén, és olyan jó példákat mutatott be, mint a WESTEND-ben található egyre bővülő profillal működő, használt ruhával induló ReStore-ja, illetve a biodiverzitásra és élőhely regenerációra is fókuszáló Tetőterasz.

Az üzleti életet érintő legnagyobb kockázatok és kihívások már a környezettel és a társadalommal összefüggő kockázatok. A növekvő jelentéstételi nyomás az EU és a magyar szabályozás részéről fokozatosan minden céget érinteni fog. A törvényi szabályozás aktualitásairól, az érintettekről és a folyamatról Márta Irén a BCSDH ügyvezető igazgatója beszélt.

A cégeken múlik, hogy mennyire tudják kihasználni az előnyöket, amiket maga jelentés, illetve a begyűjtött adatok és megfogalmazott célok jelenthetnek. Ennek a munkának a koordinációja sokszor a kommunikációs, a CSR vagy a marketing osztály kezében van.

A jelentéskészítés gyakorlatába adtak betekintést és osztották megtapasztalataikat a bevezető elődádást követő kerekasztal résztvevői: Farkas Ildikó, a Graphisoft Park CFO-ja, Koncsikné Káli Andrea, a PURECO Kft. kommunikáció és marketing vezetője és Kovács Dávid Gábor a Zwack Unicum Nyrt. marketing igazgatója.

A Graphisoft Park már egy fenntartható gondolatra épülő üzleti modellel 2023-ban készítette el a BÉT ösztönzésére az első ESG/ Fenntarthatósági jelentését, ami elnyerte a Zöld Béka díjat. A PURECO Kft. a BÉT pályázatán nyerve készítette el első jelentését szintén 2023-ban. A Zwack Unicum Nyrt. pedig 2008 óta készít beszámolót a társadalmi és fenntarthatósági teljesítményéről.

Mindhárom cégnek lesz jelentéstételi kötelezettsége a magyar ESG törvény és az Európai CSRD szerint is. Fontosnak tartották, hogy addigra, amire élesben kell jelenteniük már bejáratott gyakorlataik, folyamataik legyenek és kiépítsék azokat a vállalaton belüli és külső érintetti kapcsolatokat, amelyek segítik a folyamatot és az adatgyűjtést.

Mindhárom cég megerősítette, hogy ez egy idő és emberi erőforrás igényes munka, de számtalan hasznát is megtapasztalták már rövid távon is. Az üzleti sikereken, előnyön túl a szervezeten belüli információáramlást, az egymás területeibe való betekintést, az eredmények szervezeten belüli tudatosítását, egyfajta „csapatépítést” is.

A március 7-i, nagy érdeklődéssel kísért Race to Zero munkacsoporton, melynek a Bay Zoltán Kutatóközpont volt a házigazdája, számos izgalmas szakmai kérdés felmerült.

Először Dr. Botos Barbara, az Energiaügyi Minisztérium Klímaügyekért és Klímadiplomáciáért Felelős Utazó Nagykövete számolt be a COP28 Klímacsúcsról, amelyen természetesen ő is részt vett. Megerősítette, hogy valóban történelmi megállapodás született a fosszilis energiahordozók kivezetéséről szóló döntéssel, de sok a tennivaló még, hogy valóban elérjük a klímasemleges működést. Előadásában átfogó képet kaptak a résztvevők az eredményekről és az előttünk álló kihívásokról.

A Bay Zoltán Kutatóközpont részéről először Chrabák Péter, a Körforgásos Gazdaság kutatási szakterület vezetője ismertette a cég egyedülálló, a fenntarthatóságra fókuszáló kutatási tevékenységét, amely az anyagtudománytól, a mezőgazdaságon és az energián át a hulladék témakörig terjed.

Dr. Vida Ádám, a cég divízió igazgatója olyan projekteket mutatott be, amelyek kimondottan a karbonkibocsátás csökkentését teszik lehetővé, hallhattunk többek között a szintetikus üzemanyagokról, a zöld acélról vagy éppen az akkumulátorcellákban használható újgenerációs anyagcsaládról.

Ezt követően Nagy Andrea, a BCSDH Race to Zero szakmai projektvezetője beszélt az idei évi programtervről, majd bemutatta a magyarul most megjelent „Vállalatvezetői Útmutató a klímaváltozással kapcsolatos vállalati teljesítmény- és elszámoltathatósági rendszerhez (CPAS)” c. kiadványt, amelyet a Világtanács dolgozott ki, és a hiányzó kapocs a pénzügyi rendszer és a klímaváltozással kapcsolatos üzleti átalakulás között.

Az eseményt Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója vezette és moderálta.

Köszönjük Race to Zero programunk támogatóinak: