A klímaváltozás hatásainak jelentős része a vízen keresztül fog jelentkezni, ezért minden vállalatnak a vizet kiemelten kezelő klímaadaptációs stratégiára van szüksége – hangsúlyozták a BCSDH 2019 májusi vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetéseinek résztvevői, amelyen az Action 2020 Magyarország program keretén belül a Víz volt a téma.

Idén már májusban sor került a BCSDH első két vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetésére, a sorozat szeptemberben folytatódik.  A megbeszélések célja az, hogy meghatározzák a Víz témában azokat a fókuszterületeket, ahol a BCSDH konkrét ajánlásokat és akciókat tud megfogalmazni az üzleti szektor számára. A kerekasztal-beszélgetés helyszíneit a BCSDH két tagvállalata, a Leaseplan Hungária Zrt. és a Szentkirályi Magyarország biztosította.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy minden vállalat számára, iparágtól és mérettől függetlenül, a vízhatékonyság versenyképességi kérdéssé válhat, melyet nem lehet elválasztani az ellátásbiztonságtól sem. Emellett a megfelelő minőségű víz rendelkezésre állása is kulcsfontosságú a vállalatok számára.

A BCSDH célja, hogy az október 10-i éves üzleti ebédjén és az erre megjelenő kiadványban olyan ajánlásokat és akciókat fogalmazzon meg az üzleti szektor számára a víz területén, ahol valódi hatást tudnak elérni a vállalatok, valamint olyan üzleti megoldásokat mutasson be, amelyek könnyen adaptálhatók más vállalatok számára is.

Az Action 2020 program 2019-es kiemelt támogatója a McDonald’s, támogatói pedig: Alteo,  E.On, Essity, Folprint, Hungarocontrol, HVG, MOL, Rossmann és az Unilever.

Az eseményekről készült képeket a galériában tekintheti meg.

Az üzleti modellek forradalmi változása szükséges ahhoz, hogy elviselhető mértékre lassítsuk a klímaváltozást.  Még mindig lehetséges a globális hőmérséklet emelkedést 1,5°C alatt tartani, annak ellenére, hogy a World Meteorogical Organization már 2015-ben jelezte, hogy a globális felmelegedés elérte az 1 teljes Celsius fokot – mondta Dr. Ürge-Vorsatz Diana, az IPCC WGIII alelnöke, az Academia Europaea tagja, a CEU éghajlati és energiapolitikai kutatócsoportjának vezetője “A jövő vezetői” tehetségprogram ötödik szakmai napján, melyen a résztvevők a környezeti felelősség alapjait és gyakorlatát járták körbe a Budapest Airportnál, Budapesten.

Az elmúlt év augusztusában Budapesten 30 fok különbség volt a legnagyobb melegben a fával fedett területek és a betonrengetegek között. A nyarainkon a hőhullámra már nem csak egy-két napon, nem is egy-két héten, hanem több hónapon keresztül számíthatunk. Ezek és az ehhez hasonló hazai tények jelentősen befolyásolják az emberek közérzetét, mindennapi életét, de jelentős hatásai vannak a vállalatokra is.

A klímaváltozás egyértelmű kockázati tényezőt jelent az üzleti szféra számára, de egyben lehetőségeket is rejt magában – mutatott rá Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diana a klímaváltozásról szóló előadásában. Súlyos a helyzet, de sok minden még megmenthető, visszafordítható, ehhez azonban drasztikus és azonnali lépések szükségesek. Valódi paradigmaváltásra, új modellekre van szükség.

Hogy milyen a környezetért felelős vállalati működés, hogy miben áll a vállalatok felelőssége, és mitől lesz fenntartható egy üzleti modell, arra gyakorlati példákon keresztül kaphattak betekintést a résztvevők.

Az M Stretch Magyarország képviseletében Arató Gábor, ügyvezető igazgató rámutatott arra,  hogyan segítheti egy csomagolóanyag gyártó a partnereit abban, hogy csökkentsék a csomagolóanyag felhasználásukat.

Az Essity Hungary Kft. képviseletében, Tápai Dezső, értékesítési igazgató bemutatta, hogyan tud egy papíripari cég több évtizede felelősen és fenntarthatóan működni. A körforgásos gazdálkodás egyik legismertebb megvalósítójaként a vállalat stratégiai célja, hogy hozzájáruljanak a fenntartható és körforgásos társadalom kialakításához, ahol semmi nem megy kárba. Paper Circle Progamjuknál az erőforrások hatékony felhasználásra koncentrálnak, mind a gyártás, mind a termékek tekintetében. Emiatt például minden kivágott fa után, három újat ültetnek, és a keletkezett hulladékra erőforrásként tekintenek, amit újra fel lehet használni.

Mihály Eszter a Vertis Zrt. képviseletében arról beszélt, hogyan válhat egy vállalat karbon-semlegessé. Rámutatott arra, hogy a karbon-semlegességre való törekvés hosszú távú elköteleződés, viszont a vállalat versenyelőnyre tehet szert általa.

A nap folyamán három vállalati esettel, dilemmával foglalkoztak a résztvevők. Szabó Ibolya, a Dreher kommunikációs vezetője bemutatta a vállalat Minden doboz visszajár programját és megosztotta a fenntarthatósági érvek beépítésének problémáját a HoReCa szegmensben. Jancsár Gergely, a MOL csoport Fenntarthatósági vezetője mesélt Green Fund programjukról, ami éves keretet biztosít ahhoz, hogy a kiemelkedő környezeti előnyökkel járó projektek megvalósuljanak. Bédi Attila, az alaptevékenységében fenntarthatósággal foglalkozó Greenpro vezérigazgatója pedig a zöldenergia magasabb áron való értékesítésének dilemmáját vázolta fel.

Szarvas Gábor, a vendéglátó Budapest Airport környezetvédelmi igazgatója beszélt a reptér környezeti felelősségvállalásáról.

A napot záró izgalmas repülőtér látogatást a vezetői interjú előzte meg, melyben Kam Janduval, a Budapest Airport Zrt. kereskedelmi igazgatójával beszélgettek a résztvevők többek között vállalati kultúráról, vezetői kihívásokról, a sokszínűségről a vállalaton belül és fogyasztók között, és arról, hogyan lehet felkészíteni egy céget a változásra.

Az eseményről készült fotógaléria ide kattintva érhető el.

A régi üzleti modelleket gyorsan felejtsük el! S nem divatból. Az energiát, nyersanyagot, emberi erőforrást pazarló szemléletet egyik pillanatról a másikra felváltotta a hatékonyságpörgetés. A hatékonyság ma egyet jelent a nyersanyagkímélő, hulladékot újrahasznosító, automatizált, nulla karbonkibocsátásra törekvő, összefogáson, megosztáson alapuló, értéktermelő, munkaerőt kiváltó működéssel. Ezt csak egy módon lehet: rohamos tempójú technológiai fejlesztéssel. Ha szerencsénk van, élhető marad a bolygónk is.

Azért a ma leghatékonyabb és versenyképes új gazdasági formációkat is a kőkemény üzleti érdekek hívták életre. De mégis van egy vonulat, a környezeti értékek újrateremtéséhez hozzájárulás, ami nem elhanyagolható, nagyon is emberi motiváció. Mindenki jól jár!

Előadóink, a modelleket jól ismerő, gyakorló szakemberek segítségével ismerjük és értsük meg a már világtrenddé vált  új üzleti modellek mechanizmusát, gondolkodásmódját! Váltsunk időben!

Új üzleti modellek

Hatékonyságpörgetés a nyerő

Időpont: 2019. május 30. (csütörtök) 9.30–16.00

Helyszín: Budapest, Experience Center és Konferenciaközpont, Szentmihályi út 171.

Váltson erőforrás-kímélő, hatékonyságot gyorsító üzleti modellekre!

A cég versenyképessége és az élhető bolygó megmaradása  a tét!

Program

Regisztráció: 9.00–9.30

9.35–10.00 Az üzleti modelltől az üzleti ökoszisztémáig. Repüljünk kötelékben!
Előadó: Dinya László egyetemi tanár, SZTE/EKE

10.00–10.20 Körforgásos gazdaság. Pazarlásmentesen versenyt nyerni?
Előadó: Márta Irén igazgató, BCSDH

10.20–10.40 Mennyire intelligens a vállalatod?
Előadó: Bőgel György professzor, CEU

10.40–11.00 A precíziós gazdaság kegyetlenül egyszerű logikája.
Előadó: Lipták József tulajdonos, Lipták Farm

11.00–11.20 Értékvezérelt működés és hitelesség. Kulcs a fenntartható üzleti modellhez.
Előadó: Lőrincz Szabolcs alapító partner, LEANGO Experts

11.20–11.40 Konzultáció az előadókkal, kávészünet

11.40–12.00 A folyamatvezérelt digitális vállalat és a hatékonyságpörgetés.
Előadó: Szövényi-Lux Márton ügyvezető, Festo Kft. (felkérés alatt)

12.00–12.20 A zéró carbonkibocsátásra törekvő vállalati modell.
Előadó: Trenyik Tamás projektmenedzser, hulladékhasznosítási szakember, KÖVET Egyesület

12.20–12.40 Digitális és innovatív. Új banki modell.
Előadó: Mózes Tamás szenior szegmens menedzser, K&H Bank Zrt.

12.40–13.00 SDG-tudatos vállalatok, bizniszek. A zöldtőkét is vonzza.
Előadó: Éger Ákos ügyvezető, MTVSZ

13.00–13.40 Konzultáció az előadókkal, ebédszünet

13.40–14.00 A megosztáson alapuló közösségi gazdaság.
Előadó: Mészáros Andrea főtitkár, Sharing Economy Szövetség

14.00–14.20 A valóban felelős vállalatok modellje.
Előadó: Herner Katalin ügyvezető igazgató, KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért

14.40–15.00 Közösségi finanszírozással kockázati tőkebefektetés.
Előadó: Nádasdy Kata kommunikációs vezető, Tőkeportál.hu

15.00–15.20 Az etikus üzleti jelenlét profittermelő képessége.
Előadó:Demcsák Mária, az Üzleti Etikai Díj alapítója

15.20–15.40 Konzultáció az előadókkal

Még rendkívüli earlybird kedvezménnyel!

Konferenciarészvétel feltételei

A konferencia részvételi díja 14.000 helyett earlybird kedvezménnyel: 12.000 Ft. + áfa

A konferencián résztvevőknek a következő szolgáltatásokat adjuk:

• részvétel a szakmai programon (plenáris előadások, szakmai beszélgetések)
• az elhangzott előadások prezentációi (melyek közzétételét az előadó engedélyezi)
• frissítők, kávészünet, ebéd
• féléves Piac & Profit digitális előfizetés

A részvételi díj tartalmazza a fogyasztás költségét, melyet a számlában külön tételként tüntetünk fel.

Öt hónap alatt 68 szervezet és vállalat csatlakozott.

Újabb 20 szervezet és vállalat írta alá ünnepélyes keretek között a Körforgásos Gazdaság Platform Egyetértési nyilatkozatát, ezzel 68-ra bővült a Holland Nagykövetség, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) kezdeményezésére 2018. novemberében megalapított Platformhoz csatlakozottak száma.

A Holland Nagykövetség rezidenciáján tartott ünnepélyes aláírási ceremóniát követő business drinken a Körforgásos Gazdaság Platform résztvevői megismerhették az idei terveket és a most folyó munkákat. Ez a fórum lehetőséget kínált arra, hogy kötetlen formában ismerjék meg egymást a csatlakozottak és nyíltan beszélgethessenek azokról a már feltárt üzleti és együttműködési lehetőségekről, amelyek a körforgásos gazdaság térnyerését segíthetik elő.

„A Körforgásos Gazdaság Platformot azért hívtuk életre, hogy a lineáris gazdaságról a körforgásos gazdaságra való váltás beinduljon és teret nyerjen, ehhez pedig összefogásra és tudásmegosztásra van szükség a vállalati, a kormányzati és a tudományos szféra, valamint szakmai és társadalmi szervezetek részvételével.” – emelte ki köszöntőjében Ifj. Chikán Attila a BCSDH Elnöke.

Az Európai Bizottság 2019. márciusi átfogó jelentése is rámutat arra, hogy a körforgásos gazdaságra való átmenet felgyorsításához elengedhetetlen az innovációba történő befektetés. A műanyag hulladék drasztikus csökkentésére irányuló európai szintű szabályozások is előtérbe helyezik a hatékony hulladékgazdálkodási rendszereket és a másodlagos nyersanyagpiacok fejlesztését. Ezek szintén a körforgásos gazdaság alapvető elemei.

 „Környezeti szempontból a körforgásos gazdaságra való áttérés hozzájárul a fenntartható, alacsony karbon-kibocsátású, erőforráshatékony és versenyképes gazdaság megfelelő működéséhez. Magyarország vezető szerepet játszhat ezen a területen a régióban.” – emelte ki beszédében Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára.

„A Platformon belül a szakmai munka már elkezdődött. Megalakul az ezt támogató Körforgásos Gazdaság munkacsoport. Az első és legfontosabb lépés, hogy megtudjuk hol tart jelenleg Magyarországon a körforgásos gazdaság, hogy ebből az állapotból kiindulva fogalmazhassuk meg a célokat és indulhasson el egy szakmai párbeszéd és együttműködés. Az alapozó kutatás eredményeit a november 28-i Körforgásos Gazdaság Summiton fogjuk bemutatni.” – tette hozzá, Márta Irén a BCSDH ügyvezető igazgatója, az idei tervekről beszélve.

Nyitó gondolataiban René van Hell, Hollandia nagykövete üdvözölte a Körforgásos Gazdaság Platform új aláíróit, kiemelve, hogy azok sokszínűsége jelentősen hozzájárul az érdekeltek közötti szinergiákhoz. Bemutatta a holland circulairondernemen.nl on-line platformot, amely rengeteg információt, határokon átívelő kapcsolatokat és együttműködési lehetőségeket kínál, ezzel is illusztrálva, hogy mennyire élő körforgásos közösség jött létre már Hollandiában. A nagykövetség folytatja a körforgásos gazdaságra való áttérést támogató aktivitásait, a novemberi Körforgásos Gazdaság Summitra pedig a legjobb példákat bemutató videó készül.

Az eseményen készült képek a galériában elérhetők.

****

Mi a körforgásos gazdaság?

A jelenlegi, ún. lineáris gazdasági modellben a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után hulladékként kezeljük, melynek jelentős részét nem forgatjuk vissza a folyamatba.

Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben az anyagcsere-folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba.

A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.

Nem kérdés, hogy lesz-e vízválság a XXI. században, hisz már most érezhetők a hatásai Magyarországon is. És az sem kérdés, hogy ez érinti-e a vállalatokat, mert a válasz egyértelműen: IGEN –   mutatott rá Prof. Dr. Szöllősi-Nagy András a BCSDH 2019. március 27-én tartott üzleti reggelijén és Action 2020 Fórumán, amelynek fókuszában a víz témája állt.

Dr. Szöllősi-Nagy András professzor, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Program Kormányközi Tanácsának elnökhelyettese, az MTA doktora nagy sikerű és elgondolkodtató előadást tartott a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti reggelijén és Action 2020 Magyarország Fórumán. A magyar GDP 30%-át termelő 87 tagvállalatot tömörítő szervezet üzleti reggelijét vállalatvezetők és szakértők részvételével tartott műhelymunka követte, amelynek célja, hogy az üzleti szféra valódi lépéseket tegyen a víz területén.

Bevezető gondolataiban Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) főtitkára kiemelte: „Sajnos a legtöbb erőfeszítés ellenére a Föld természeti tőkéje továbbra is rohamosan fogy. Márpedig a ma rossz fenntarthatósági teljesítménye a holnap gyengébb társadalmi-gazdasági jólétét jelenti. Szerencsére az emberiség számára ismertek és rendelkezésre állnak azok a technológiák, minták, intézmények és – legfőképpen – értékek, amelyek segítségével a természeti – és más – erőforrások elpusztítása megakadályozható, első lépésben legalább lényegesen lelassítható lehetne.”

Az OECD előrejelzése szerint 2050-re 55%-kal fog nőni a vízfelhasználás mértéke világszinten. A növekedés legnagyobb része a gyártás, az energia szektor és a háztartások növekvő vízigényéből tevődik össze.

„A klímaváltozás hatásainak jelentős része a vízen keresztül fog jelentkezni, ezért minden gazdálkodó szervezetnek fel kell készülnie a vízgazdálkodás ésszerű megtervezésére. A klímaváltozást és a víz okozta konfliktusokat nem szabad csupán mérnöki szempontból megközelíteni, hiszen a vízügy fontos gazdasági, szociológiai és politikai kérdés. A következő 10 évben a legnagyobb kockázati faktor a vízproblémák, a szélsőséges időjárás, a klímaváltozás figyelmen kívül hagyása, valamint ezek szociális következményei lesznek. A föld vízkészletének csak 0,007%-a áll rendelkezésre felszíni vízként, ehhez tudunk közvetlenül hozzáférni. Egy vízválság küszöbén állunk.” – fejtette ki Szöllősi-Nagy András.

„Bár Magyarország vízügyi szempontból egyelőre kedvező helyzetben van, lényeges, hogy ezt a pozitív állapotot hosszú távon is fenn tudjuk tartani. Ebben az üzleti szférának is van feladata. Vállalatvezetőként kiemelt felelősségünk az adaptáció fontosságának felismerése és az alkalmazkodás megkezdése. A vízhatékonyság versenyképességi kérdés, melyet nem lehet elválasztani az ellátásbiztonságtól sem. Emellett a megfelelő minőségű víz rendelkezésre állása is egyre nagyobb kihívást jelent majd a vállalatok számára. Action 2020 programunkban idén ezeken a területeken szeretnénk támogatni a vállalatok erőfeszítéseit.” – emelte ki bevezetőjében Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

Az üzleti reggelit az Action 2020 Szakmai Fórum követte, melynek elsődleges célja az volt, hogy közös gondolkodást és munkát indítson el az üzleti szférában a valódi hatásgyakorlás érdekében. A programhoz már 59 vállalat csatlakozott.

Az Action 2020 program fő célja a víz területén a klímaadaptáció támogatása annak érdekében, hogy a víz mindenki számára hosszú távon elérhető legyen a rendelkezésre álló vízkészletek figyelembevételével.

„Annak érdekében, hogy a víz megfelelő minőségben és mennyiségben rendelkezésre álljon a felhasználók számára, az Action 2020 Magyarország program a hazai üzleti vállalkozásokat kívánja cselekvésre ösztönözni az ambiciózus, mégis reális célok meghatározásával; és az ezek megvalósításához hozzájáruló üzleti megoldások azonosításával, terjesztésével és új megoldások fejlesztésével. A Fórum során ezeken a területeken igyekszünk feltérképezni a legfontosabb kihívásokat és lehetőségeket, valamint azonosítani a már létező üzleti megoldásokat, melyek azonnali, rövid-, vagy középtávú eredményt hoznak.” – mutatott rá Kovács Károly, a BDL Kft. ügyvezetője, a BCSDH Action 2020 Víz munkacsoport vezetője.

Szöllősi-Nagy András előadása innen letölthető.