Brüsszel/Luxembourg, 2024. június 17., hétfő (MTI) – Az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa luxembourgi ülésén elfogadta a természet helyreállításáról szóló rendeletet, a jogszabály intézkedéseket vezet be annak érdekében, hogy 2030-ig az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százalékát, 2050-ig pedig lehetőleg valamennyi ökoszisztémát helyreállítsanak, illetve megakadályozzák az élőhelyek romlását – tájékoztatott az uniós tanács hétfőn.

Az uniós közlemény szerint a rendelet jogilag kötelező erejű célokat és kötelezettségeket határoz meg a természet helyreállítására vonatkozóan a szárazfölditől a tengeri, édesvízi és városi ökoszisztémákig. Célja az éghajlatváltozás és a természeti katasztrófák hatásainak enyhítése – írták.
A rendelet számos szárazföldi, part menti és édesvízi, erdős, mezőgazdasági és városi ökoszisztémára terjed ki, beleértve a vizes élőhelyeket, gyepterületeket, erdőket, folyókat és tavakat, valamint a tengeri ökoszisztémákat, beleértve a tengeri füvet, valamint a szivacs- és korallágyakat.
Nem írja elő ugyanakkor új védett területek létrehozását az Európai Unióban, és nem gátolja a megújulóenergia-infrastruktúra fejlesztését, mivel a jogszabály hangsúlyozza, hogy az ilyen létesítmények túlnyomórészt közérdekűek.
A tagállamok 2030-ig prioritásként kezelik a Natura 2000 területeket a helyreállítási intézkedések végrehajtása során – írták.
Az új jogszabály hozzá fog járulni az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez, különös tekintettel az ENSZ biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális keretére – emelték ki.
Az uniós tanács közölte: mivel az elmúlt évtizedekben a vadon élő beporzók bősége és sokfélesége drámaian csökkent Európában, a rendelet konkrét követelményeket vezet be a beporzópopulációk csökkenésének legkésőbb 2030-ig történő visszafordítására irányuló intézkedésekre vonatkozóan.
Cél továbbá az erdei madarak populációjának növelése, valamint annak biztosítása, hogy 2030 végéig ne csökkenjenek a városi zöldterületek és a lakott területeken található fák lombkorona-fedettsége. A tagállamoknak uniós szinten legalább hárommilliárd további fát kell ültetniük.
Annak érdekében pedig, hogy 2030-ra legalább 25 ezer kilométer hosszúságú folyószakaszokat szabad folyású folyóvá alakítsanak, a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a felszíni vizek összekapcsolhatóságát gátló, ember alkotta akadályok felszámolására.
A rendelet kihirdetését követően azonnal hatályba lép, valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandóvá válik.

Egyensúlyba kerülhet-e a gazdaság, a környezet és a társadalom? Társadalmilag elérhető-e a mértékletesség? Meg tudunk-e állni, amikor már mindent elértünk, amire szükségünk van? Egy valaki fog nyerni vagy csak együtt nyerhetünk?

Különleges eseménynek volt részese „A jövő vezetői” Alumni és a Társadalmi Tőke munkacsoport a COLLAB Mentoring csapata vezette SDGs Game fenntarthatósági kollaborációs workshop keretében. Az eseményt házigazdánk, Bori Máté, az ALD LeasePlan operációs igazgatója és a BCSDH „A jövő vezetői” Alumni vezetője nyitotta meg, majd Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntötte a résztvevőket.

A program fókuszában egy kétórás élményprogram állt, amely a fenntartható fejlődési célokra (SDGs) építve, a gamifikáció eszközével fejlesztette a résztvevők szemléletét. A játék nem csupán szórakoztató volt, hanem számos hasznos tanulságot is tartogatott:

  • Szemléletformálás: A fenntarthatóság iránti elkötelezettség új perspektívákat nyitott meg számunkra.
  • Közösségépítés: Az együttműködés során kialakult csapatszellem erősítette a közösség összetartozását.
  • Cselekvésre inspirálás: A játékos forma cselekvésre ösztönzött minket, hogy tegyünk a fenntartható jövőért.

Az este során lehetőségünk nyílt megismerni egy sajátos módszertant és eszközt, amelyet a vállalatok is alkalmazhatnak a szervezeti kihívások megoldására. A workshop végén a résztvevők személyes élményeinek megosztása jó alkalmat teremtett arra, hogy közösen összegezzünk a téma kapcsán számos fontos kérdést és dilemmát, alátámasztva ezzel azt, hogy egy ilyen típusú program – „Játék, ami nem játék” – miként tud minket tovább vinni és megerősíteni a fenntarthatóság előmozdításának útján.

A teljes képgaléria ide kattintva tekinthető meg.

Az esemény egyes elemei milyen mértékben járulnak hozzá annak karbonlábnyomához? Milyen előzetes kommunikációval lehet csökkenteni az ételmaradékot? Hogyan lehet a program része a vonattal utazás a helyszínre? Hogyan ösztönözzük a tudatosabb viselkedésre résztvevőket? Gond-e, ha az eseményen az egyes ételek elfogynak? Szóróajándék helyett élmény?

Hodik Tibor a Progressive reklámügynökség vezetője és az esemény házigazdája és Szilágyi Artúr a WWF vállalati éghajlatvédelmi szakértője tartott workshopot a karbontudatos rendezvényszervezés részleteiről a BCSDH kommunikációs munkacsoport tagjainak.

Mivel a rendezvények karbonlábnyomának 70-80%-a függ közlekedéstől és catering-től, így erre a két területre mindenképpen érdemes nagy hangsúlyt helyezni. De nagy kérdés, hogy hogyan lehet itt bevonni a résztvevőket, hogy ne legyen hiányérzetük a parkolóhelyek hiánya, a kisebb ételválaszték, az elmaradt nyomtatott anyagok miatt.

Egy tudatos rendezvény és egy „semmi nem számít” rendezvény között akár 250% is lehet a különbség a karbonlábnyomban. Az ilyen közösen elért eredmények utólagos kommunikációja növelik az elégedettséget és segíthetnek a tudatosításban. Így lehet teljes a szemléletformálás teljes.

Minél több olyan eseménnyel találkoznak a résztvevők, amely ezen elveknek megfelel, annál inkább elfogadottá és normává válhatnak.

A munkacsoport ülésen a Natura Hill Vendégház és Étterem húsmentes és zöldségalapú kísérleti falatkáit kóstolhatták.

Idén áprilisban lehetőséget kapott szervezetünk, a BCSDH, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanáccsal karöltve képviselje Magyarországot a világszintű World Circular Economy Fórumon. Az ott elhangzott globális trendek, jógyakorlatok és kezdeményezések megosztása került a fókuszába a június 4-i Körforgásos Gazdaság munkacsoport-találkozónak, melynek helyszíne és házigazdája a Daikin Hungary Kft. volt.

A World Circular Economy Fórum főbb megállapításait Márta Irén igazgató és Takács Ivett, körforgásos gazdasági projektmenedzser mutatták be a résztvevőknek. Az idei fórum fókuszában a körforgásos nézetek gyakorlatba történő átültetése állt. A fórum tematikáját megalapozó Global Resources Outlook 2024 riport szerint környezeti hatások fő motorja a növekvő erőforrás-felhasználás. Az erőforrás-hatékonyság javítása a jelenlegi trendhez képest kétharmadával csökkentheti a globális természeti erőforrások felhasználását. Ehhez szét kell választanunk a gazdasági növekedést és a jólét növekedését az erőforrás-felhasználástól.

Mik voltak a fórum legfőbb megállapításai?

  • A körforgásos gazdaság Globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és együttműködést igényel a különböző hátterű nemzetek, szervezetek és érdekelt felek között.
  • A lineáris gazdaság alapja a verseny, a körforgásos gazdaságé az együttműködés. – A jelenlegi rendszereink a lineáris gazdaságot támogatják. A kormányoknak jobb politikákra és szabályozásokra kell törekedniük, ebbe be kell vonni a KKV-kat, a lakosságot és a helyi szereplőket. Fontos emellett a multinacionális együttműködés és nemzetközi szabványok bevezetése.
  • Benchmarking és az előrehaladás mérése és a politikák/szabályozás kialakítása kulcsfontosságú
  • A megfelelő beruházásokhoz és innovációkhoz finanszírozásra van szükség, valamint keretrendszerre, mely ezt támogatja – A körforgásosságot minden ágazatban be kell ágyazni a tervezési fázisba, melyhez rendszerszintű megközelítést szükséges – A szabályozási kereteknek egy fenntartható támogatási struktúrát is kell kínálniuk.
  • Az Európai Unió az előrelépés motorja, a fejlődő országokkal együttműködve
  • Fogyasztói szemléletformálás és jövőkutatás: A fórumot megelőző héten egy jövőkutatási kísérlet során a résztvevő alanyok mindössze 100 tárgyat birtokolhattak bizonyos ideig, mely rákényszerítette őket a szolgáltatás-alapú életmódra történő váltásra. Megállapításra került, hogy kevesebb tulajdonolt tárggyal is minőségi élet élhető.

A globális körforgásossági trendek egyik alapját képező Circularity Gap Reportot Dr. Bartha-Horváth Bálint, a CBRE szenior fenntarthatósági menedzsere mutatta be. A riport éves szinten méri fel, a globális anyagfelhasználás hány százaléka kerül ki  újrahasznosított alapanyagokból. Sajnos a trend negatív: A világgazdaságban 2018 és 2023 között közel két százalékkal csökkent az anyagok újrafelhasználásának mértéke, 9,1-ről 7,2 százalékra. Kiemelte, hogy a fejlett országok közül sokan „jól” állnak (Hollandia 30% körül), de ezek azok az országok, amelyek túl sokat fogyasztanak és többszörösen meghaladják a saját területük eltartóképességét.

                                                 

Klímaszorongásból aktív útkeresés – Hangzott el Pancsa Emese, a Compocity Kft. ügyvezető igazgatója előadásában, melyben a Compocity start-up útját mutatta be az elejétől kezdve onnantól, hogy mi inspirálta a létrehozását, a legnagyobb világkiállításokon való részvételig. Emese kiemelte a komposztálásban rejlő közösségépítő hatást, mely a körforgásos gazdaság elterjedéséhez szükséges fogyasztói magatartás változását hozhatja magával.

Házigazdánk, Daikin Hungary Kft. kiemelkedő körforgásos megoldását Jaczkó Dániel, projektkoordinátor mutatta be. A Loop by Daikin programjuk során visszanyerik régi hűtőközegét, a hűtőgázat Európában regenerálják, majd új hűtőközeggel keverik, végül a hűtőközeg minősége egy független labor által kerül igazolásra, a sztenderdeknek megfelelően. Kiemelte, hogy jelenleg alacsony a hajlandóság a partnerek részéről a visszagyűjtésre, melyen tovább dolgoznak. Az EU Life programja keretében támogatott Retradeables programjuk egy hűtőközeg újrahasznosító piactér, mely támogatja a klímaváltozás elleni küzdelmet az ipari kibocsátások csökkentésével, és javítja a megfelelőséget és a biztonságot az F-gázokat illetően.

Zárásként a résztvevők megosztották, mi lehet a legfőbb előmozdító a körforgásos gazdaságban.

Köszönjük a Körforgásos Gazdaság Platform 2024-es támogatóinak:

Kicsit másként folytattuk az ismert sort, hiszen május 30-án a Race to Zero munkacsoportunknak a Porsche Hungária Kft. volt a házigazdája, ahol lehetőségünk  nyílt megismerni az Innovációs és Tréning Centrumot is, továbbá részletesebben betekinthettünk a cégcsoport fenntarthatósági törekvéseibe globális és helyi szinten.

Bognár Tamás, a Porsche Hungária kommunikációs vezetője köszöntőjében hangsúlyozta a klímavédelem iránti elhivatottságukat, és röviden bemutatta a cégcsoporton belül is kiemelt Innovációs és Tréning Centrumot, amelyet 2 milliárd forintos önerőből építettek, itt képzik a jövő szakembereit, különös tekintettel az elektromos autók piacára. A cégcsoport és az elektromobilitás egyik zászlóshajója a Cupra márka.

Tóth Melinda, a Porsche Hungária Környezetvédelmi és fenntarthatósági szakértője ismertette a globális és helyi célkitűzéseket, programokat, amelyeket egy 5 pilléres stratégia mentén hajtanak végre. Ebben természetesen nagy szerep jut a zéró kibocsátású mobilitásnak.

A következő előadásban is fontos téma volt az elektromobilitás, hiszen Barsi Orsolya, a Főpolgármesteri Hivatal, Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője mutatta be a 100 klímasemleges város projektet, amelynek Budapest is az egyik résztvevője.  A klímaadaptáció megvalósításában nagy szerepe és feladat van a vállalatoknak is. Ezt erősítette meg Ámon Ada, a Budapesti Klímaügynökség igazgatója is, előadásában hangsúlyozva a vállalati szférával való konkrét együttműködéseket, hiszen csak közösen tudjuk elérni a kitűzött klímasemlegességi célokat.

Ezt követte egy mini workshop a Deloitte szervezésében Borek Flóra, szenior menedzser és Porkoláb László senior consultant segítségével, ahol a résztvevőkkel tekintettük át a dekarbonizáció legújabb trendjeit, iparági kihívásait, amelyben sarkalatos terület az értékláncbeli Scope 3 felmérése és a növekvő elvárások a beszállítók felé. Újonnan felmerülő kihívásként jelent meg a karbon vám kérdésköre. Az inputok segítenek a Towards Net Zero felmérés újabb körének előkészítésében, amelynek lekutatása szeptemberre várható.

Az előadásokat az Innovációs és Tréning Centrum megtekintése követte, ahol nem csak az oktatási tevékenység, hanem maga az épület is egy fenntarthatósági szempontból tudatos tervezés eredménye, zöld megoldásokkal és szemléletformálással.

 

A következő eseményünk a Race to Zero a terepen program lesz szeptember 19-én, amikor a BKM Főkert divíziója által megálmodott és megvalósított Pünkösdfürdő parkot járjuk be, inspirációt és ötletet adva a vállalati biodiverzitás programokhoz.

Köszönjük Race to Zero programunk támogatóinak: 

„Ahol az üzleti élet találkozik”, ott a BCSDH is jelen van – június 13-án a Millenárison megrendezésre kerülő üzleti fesztiválon, a Business Fest 2024-en számos ismert és értéket képviselő vállalat, szervezet között a BCSDH is képviselteti magát. Izgalmas beszélgetéssel készültünk: Márta Irén, szervezetünk ügyvezető igazgatója „Az emberi érték: A vállalati fenntarthatóság kulcsa?” témában fog beszélgetni vendégeivel, Csavajda Zsolttal, a DSM Kft. ügyvezetőjével és Arató Gáborral, a Manupackaging Magyarország Kft. ügyvezetőjével. A kérdéskör különösen aktuális, hiszen a BCSDH 2024-es szakmai fókuszában az ember, mint érték áll. Év elején a BCSDH üzleti reggeli és fórum eseményén e témában kezdtük meg a szakmai munkát a tagság bevonásával közösen, majd folytattuk a vállalatvezetői kerekasztal beszélgetéseken azzal a céllal, hogy a vállalatok számára cselekvésre buzdító ajánlások készüljenek az „emberi érték” témakörében, amelyek majd a BCSDH októberi üzleti ebédjén kerülnek bemutatásra.

 

A növekvő egyenlőtlenségek jelentik világunk egyik legsürgetőbb fenntarthatósági kihívását (a klímaváltozás és a biodiverzitás hanyatlása mellett). Az Oxfam 2023-as adatai azt mutatják, hogy világszinten a leggazdagabb 1% birtokolja már a globális vagyon 45,6%-át, míg a legszegényebb 50% alig 0,75 %-ot. Az egyenlőtlenség magas szintje és szerkezete globálisan is olyan rendszerszintű kockázattá vált, mely egész gazdaságokat és társadalmakat fenyeget.

Az egyenlőtlenségek folyamatos növekedése közvetlenül is befolyásolja a vállalatok eredményességét, hiszen korlátozza a termelékenységet, a fogyasztást, destabilizálja az ellátási láncokat, valamint politikai és gazdasági instabilitást okoz. Az egyenlőtlenségek csökkentése egyben az üzleti kockázatok mérséklését jelenti, miközben hozzájárul az üzlet hosszú távú fenntarthatóságához. Fontos megérteni, hogy mit kell tennie az üzleti szférának a rendszerszintű változásokért és a folyamat felgyorsításáért az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. A változások elindításában kulcsfontosságú, hogy az ember, mint érték jelenjen meg a vállalat értékteremtő folyamataiban.

Ez volt a témája az idei BCSDH ’Transform Talks’ Vállalatvezetői Kerekasztal-beszélgetés sorozatnak, ahol több mint 40 vállalat vezetője vett részt és osztotta meg gondolatait a témában. Az eseményeket Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója vezette.

Vállalati értékrend és kultúra, nyitottság, partnerség, közösségépítés. Néhány kulcsfogalom, melyek jellemzőek az emberi értéket előtérbe helyező vállalatokra. A kerekasztal-beszélgetések során egyértelműen látszott, hogy a résztvevő vállalatoknak erős az elkötelezettsége munkatársai felé. Kiemelt területként kezelik a képzés és oktatás, a fizikai és mentális egészség támogatását, az élethelyzethez illeszkedő foglalkoztatási rendszerek megteremtését. Számos vállalatvezető osztotta meg pozitív tapasztalatait és vállalati jó gyakorlatait ezeken a területeken.

Ugyanakkor a vállalatok jelentős kihívásokkal szembesülnek a megfelelő készségekkel és kompetenciákkal rendelkező munkatársak bevonzása és megtartása során. Jelentős előrelépés szükséges a munkatársak mobilitásának, egészségtudatosságának fejlődése terén is. Ugyanakkor egyértelműen kirajzolódott, hogy ezekben a témában a partnerség és a vezetői példamutatás szerepe kiemelkedő. A vállalatok számos területen vállalnak egyre több feladatot magukra, a munkatársak folyamatos képzése mellett az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyre szélesebb körét is.

A ’Transform Talks’ Vállalatvezetői Kerekasztal-beszélgetések konkrét eredményeit a BCSDH Üzleti ebéden, október 10-én mutatjuk be a vállalati jógyakorlatokkal együtt.

Külön köszönjük az események házigazdáinak a helyszín biztosítását, az egyes képgalériákat a lenti linkeken lehet megtekinteni:
Május 8. – Házigazda: Knorr-Bremse
Május 9. – Házigazda: OTP
Május 14. – Házigazda: MFB
Május 22. – Házigazda: Zwack

Köszönjük a Time to Transform 2030 program idei támogatójának!

 

Az események karbontudatos megvalósításának támogatója:

Mekkora értéket képvisel a természet a vállalatunk számára? Mit tegyünk és mit ne, amikor a klímavédelemért cselekszünk? Mekkora az ökoszisztéma szolgáltatások ára? A biodiverzitás megóvása nélkül lehet valódi klímavédelem? Milyen új megoldások jönnek létre a körforgásos gazdaságra való átállással? Mi az a vízstressz?  – Többek között ezeket a kérdéseket jártuk körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram ötödik, a környezeti felelősségvállalásról szóló szakmai napján.

A résztvevőket a nap házigazdájának, az Essity Hungary Kft.-nek a képviseletében Tápai Dezső, a vállalat értékesítési igazgatója köszöntötte.

Szederkényi Zita programvezető környezeti felelősségvállalás témakörének bevezetője után Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke előadásában beszélt az aktuális klímahelyzetről és rávilágított arra, hogy bár vannak olyan mechanizmusok, amelyeket már nem tudunk visszafordítani, nagyon sok olyan változás előtt állunk, amelyek lelassíthatóak, vagy megállíthatóak és minden nap, minden döntésünkben lehetőségünk van, hogy ezekre hassunk. Elmondta, hogy a nettó nulla kibocsátás elérése nélkülözhetetlen a melegedés megszűnéséhez és ehhez a vállalati világ hozzájárulása kulcsfontosságú. A világnak a növekedési kényszerrel és -mániával kell szembenéznie, a fogyasztói szokások megváltoztatása szükséges, mindez a természettel együtt dolgozva, természetalapú üzleti gondolkodással.

Sipos Katalin a WWF Magyarország igazgatója előadásában a klímaváltozás és a biodiverzitás hanyatlásának hatásairól beszélt. Kiemelte, hogy a természet egy sokszintű zárt szabályozó rendszer, amely sok funkcióval – ellátó, szabályozó, támogató, kulturális – rendelkezik, azonban a két legfontosabbal, a szabályozóval és támogatóval nem foglalkozunk. Hiába a közgazdasági gondolkodás, ezek a szolgáltatások nincsenek beárazva, így nem kalkulálunk a veszteséggel, s amíg ez így marad, nem haladunk jó irányba. Kiemelte annak fontosságát, hogy a klímavédelmi intézkedések a biodiverzitás megóvása és helyreállítása mellett történjenek, mert ezek akár erősíthetik is egymás hatását és gyorsíthatják a pozitív változásokat.

A folytatásban Dr. Bartha-Horváth Bálint következett a CBRE szenior fenntarthatósági tanácsadója, aki először a fenntarthatóság makrogazdasági trendjeiről beszélt, majd rávilágított a körforgásos gazdaság valódi mibenlétére. Bemutatta a Körforgás létráját: a körforgásos gazdaság prioritási szintjeit és a körforgásos gazdaság elméleti és gyakorlati összefüggéseit példákon keresztül.

Füstös András, a BDL szakmai igazgatójának előadása a víz biodiverzitásban való szerepét mutatta be. Kiemelte az SDG-kben, a Green Deal-ben a Taxonmóia és ESG megfelelésekben lévő jelentőségét, valamint összefoglalta, hogy milyen kritikus vízbiztonsági és vízzel összefüggő kihívásokkal szembesül az emberiség és hogy mindezek csökkentésére, megoldására hol lehet az üzleti szektor szerepe.

Ezt követően a résztvevők három BCSDH-tagvállalati esettanulmányt hallgattak meg, amelyekkel kapcsolatban egy-egy üzleti dilemmát vetettek fel az előadók. Bori Máté, az ALD LeasePlan operációs vezetője a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának kérdéskörét hozta.

Jeffrey D. Kimball, a Loacker kereskedelmi igazgatója azt a kérdést tette fel, hogy lehet jól együttdolgozni az újrahasznosítási arány növeléséért, Deák Brigitta, a Biofilter kommunikációs vezetője pedig arról indított beszélgetést, hogy hogyan tudjuk hitelesen kommunikálni a fenntarthatósági törekvéseinket.

A három vállalati példát és dilemmát kiscsoportos beszélgetések formájában járták körbe a résztvevők.

A szakmai program délután Arató Gábor, a Manupackaging ügyvezető igazgatójának előadásával folytatódott, aki jógyakorlatokon keresztül mutatta be a fenntartható csomagolás megoldásait és azt, hogy milyen körforgásos gazdasági folyamatokat vezettek be. Kiemelte, hogy egy olyan iparágban, ahol elengedhetetlen a műanyag használata, kiemelten fontos, hogy minden területen, az alapanyagtól a hulladékgazdálkodásig történjenek lépések a fenntarthatóság irányába.

Károlyi Zsuzsanna, az E.ON kommunikációs és marketing vezetője az E.ON jövőért való szerepvállalásáról beszélt. Kiemelte, hogy óriási változás korában élünk, amely mind az energiával van összefüggésben: az elektrifikáció, az energia átmenet, a fenntarthatóság vezérelt működés, a zöld energia, a dekarbonizáció. Ugyanakkor minden idők legnagyobb kihívása előtt is állunk, mert a változás egyelőre lassú, nehézkes és túl kis léptékben történik, így itt az ideje a további megújulásnak, amelyben kulcsfontosságú az adaptivitás és a reziliencia.

Palotai Borbála, a PwC marketing, kommunikációs és üzletfejlesztési vezetője mutatta be a PwC 13. Vezérigazgatói felmérésének eredményeit az általános jövőkép, a veszélyeknek való kitettség, a transzformáció, a generatív mesterséges intelligencia, valamint a fenntarthatóság és a vezérigazgatói szerep vonatkozásában. A felmérésből megtudhattuk, hogy a vezérigazgatók milyen zenével relaxálnak, mikorra várják Magyarországon az euró bevezetését vagy éppen az elektromos autók elterjedését.

A fenntartható életmód kutatásával és támogatásával foglalkozó GreenDependent Intézet szakmai vezetője, Vadovics Edina mutatta be intézetüket és a TreeDependenttel közösen működtetett Karbontudatos Rendezvény programjukat, amely a csökkent-számol-kompenzál hármas egységére épít. A folyamat végén a kompenzáció keretében őshonos gyümölcsfák ültetését valósítják meg iskolakertekben vagy nonprofit, társadalmi célú kertekben, ezáltal összekötik a környezeti és társadalmi célokat: a rendezvény környezeti hatását társadalmi értéket is teremtve kompenzálják.

Tápai Dezső, az Essity Hungary értékesítési igazgatója végigvezette a résztvevőket a vállalat fenntarthatósági fejlődésének útján a kezdetektől a körforgásosságra való áttérésig, majd bemutatta Paper Circle programjuk kulcselemeit, karbonsemleges megoldásaikat akár a kéztörlő adagolók, akár a papírfelhasználás csökkentés területén és nemzetközi jógyakorlatokat az Essity leányvállalataitól.

A délután folyamán a program résztvevőiből alakított projektcsapatok röviden összefoglalták hogyan haladtak tovább kidolgozandó munkáikkal, illetve kérdéseket tehettek fel.

A szakmai napot a már megszokott módon vezetői interjú zárta. A résztvevők Venter Zoltánnal, a házigazda Essity Hungyary Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettek a fenntartható vállalatvezetésről, arról milyen kihívásokat lát a jövőben az ügyvezető és hogyan készíti fel a szervezetet az állandó változásra.

 

A teljes fotógaléria ide kattintva tekinthető meg.