A BCSDH számára fontos, hogy egész működése és persze rendezvényei is karbontudatosak legyenek. A Greendependenttel együttműködve évente 40-50 őshonos gyümölcsfát ültetünk iskolakertekbe kompenzálva azt a CO2 kibocsátást, amit nem tudunk elkerülni, ezzel is több szinten támogatva a fenntarthatóságot. Most a BCSDH Elnöksége nevében a BCSDH munkatársai ültettek 6 db gyümölcsfát a budapesti Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnáziumban.
A TreeDependent programban az őshonos gyümölcsfák ültetése oktatási és szociális intézmények kertjeiben történik, amely: 
A BCSDH célja, hogy tagjai figyelmét is felhívja karbontudatos rendezvényszervezés fontosságára. Olvasson többet a karbontudatos rendezvények szervezéséről.
A biodiverzitás hanyatlását és a klímaváltozást együttesen kell értelmezni, hiszen egymásra ható folyamatokról van szó. Az ebből eredő kihívások pedig mára pénzügyi és működési kockázattá váltak. Fontos megérteni, hogy mit kell tennie az üzleti szférának a rendszerszintű változásokért és a folyamat felgyorsításáért a természeti sokszínűség megóvása, helyreállítása, továbbá a klímaadaptáció érdekében. Ez volt a témája az idei BCSDH ’Transform Talks’ Vállalatvezetői Kerekasztal-beszélgetés sorozatnak, ahol több mint 40 vállalat vezetője vett részt és osztotta meg gondolatait a témában, az eseményeket Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója vezette.
A helyzet fontosságát mutatja, hogy 2022 decemberében történelminek nevezett megállapodás született az ENSZ biodiverzitási csúcstalálkozóján (COP15) Montrealban. Az eseményen részt vevő mintegy 190 ország miniszterei és kormánytisztviselői többségükben elfogadták, hogy a biológiai sokféleség védelmének prioritást kell élveznie.
A kerekasztal-beszélgetések során kirajzolódott, hogy a vállalatoknál az elkötelezettség megvan, de egyelőre kevésbé látják, hogy milyen területeken szükséges tenniük a természet megóvása és helyreállítása érdekében. Ezzel együtt már vannak vállalatok, akik tudatosan mérik fel a saját működésükből eredő természetre gyakorolt hatásokat és lehetőségeket, és vannak előremutató üzleti megoldások is, amelyek iparági szinten is példaértékűek. Az is egyértelműen látszott, hogy ebben a témában különösen indokolt a szakemberek bevonása, hiszen egy speciális területről van szó, ahol a hatást is komplex módon kell vizsgálni. Az épített környezetben is rengeteg lehetőség rejlik a klímasemleges működés tekintetében. Az is fontos tanulság, hogy sok esetben egy-egy kisebb változtatás, újítás is jelentős eredményeket hozhat, amely nem igényel nagy beruházást, sőt, még megtakarítást is hozhat.
A ’Transform Talks’ Vállalatvezetői Kerekasztal-beszélgetések konkrét eredményeit és a biodiverzitásra vonatkozó üzleti ajánlásokat a BCSDH Üzleti ebéden, október 12-én mutatjuk be a vállalati jógyakorlatokkal együtt.
Külön köszönjük az események házigazdáinak a helyszín biztosítását, az egyes képgalériákat a lenti linkeken lehet megtekinteni:
Köszönjük a Time to Transform 2030 program idei támogatóinak:
„A jövő vezetői” tehetségprogram hatodik, a Fenntartható innovációról, termékekről és szolgáltatásokról szóló szakmai napján olyan témákat jártunk körül, mint: Hogyan határozza meg az innováció irányát az, hogy kinek és milyen víziójához igazodik? Mindegy, hogy milyen szinten állítjuk meg a klímaváltozást? Ez milyen jellegű innovációt igényel? Hogyan lehetnek képesek a kis- és nagyvállalatok a folyamatos megújulásra, innovációra?
Dr. Diószegi Zsuzsanna, az EUROAPI ügyvezető igazgatója köszöntötte a résztvevőket és indította el a szakmai napot.
Billenőpontot értünk el: a mostani helyzet és a jelentős időnyomás az éghajlatváltozásban már elengedhetetlenné teszi, hogy technológiai áttörésekre, innovációkra támaszkodva a jelenleg ismert világ és rendszerek teljes újragondolására és megváltoztatására törekedjünk, ezzel utat nyitva egy fenntarthatóbb életmód és világ felé. „Soha nem volt nagyobb igény a fenntartható termékek és technológiák iránt, mint ma” – emelte ki bevezetőjében Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója.
Prof. Dr. Bajmócy Zoltán, az SZTE professzora, a tudományos és esélyegyenlőségi ügyekért felelős dékánhelyettese felvezető előadásában az innováció mibenlétéről beszélt, kiemelve, hogy az innováció nem képzelhető el a nagyobb gazdasági, társadalmi rendszer figyelembevétele nélkül. A vízió határozza meg az innováció irányát, de nem mindegy, hogy kinek és milyen víziójához alkalmazkodik. Az innováció csapdái közül kiemelte a visszapattanó hatást, amikor a hatékonyságnövekedés nem jár a teljes felhasznált energia csökkenésével, mert a hatékonyságnövekedés növeli az elérhetőséget, és ezzel jóval nagyobb mértékben nő a felhasználás, mint az innováció által nyert csökkenés. Szintén jellemző, hogy az innováció ugyan megold egy problémát, de számos újat okoz. Itt akár a pálmaolaj használat miatt kiírtott esőerdők példájára is gondolhatunk. És persze vannak olyan tényezők, folyamatok, amelyek nem igazán helyettesíthetők, kiválthatók. Ilyen például a széndioxid körforgás vagy a természeti szolgáltatások is.
 |  |
A klímaváltozás hatásairól és az erre válaszként adandó üzleti innovációk fontosságáról Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató, az IPCC csoportjának alelnöke beszélt. Az IPCC legújabb jelentése szerint már most visszafordíthatatlan trendek és úgynevezett billenőpontok vannak az éghajlati rendszerünkben, de arra kell törekednünk, hogy bár sok jó döntést nem hoztunk meg, a jövőben minél kevesebb ilyen billenőpontot érjünk el.
Kiemelte, hogy a cégek felelőssége óriási: a zöldmosás helyett valódi intézkedések, a nettó nulla kibocsátás elérése helyett a valódi nulla, azaz a nulla kibocsátás kompenzáció nélkül történő elérése lenne a cél. A vállalati aspektusok mellett a fogyasztókra gyakorolt valódi pozitív hatást is kihangsúlyozta, rávilágítva arra, hogy magában a technológia nem oldja meg a problémát. Elmondta, hogy a legfrissebb IPCC jelentés egyik újdonsága, hogy nem a technológiai váltást, hanem a fogyasztásunk és életmódunk megváltoztatását hangsúlyozza. Eszerint a társadalomnak át kell térnie a mennyiségiről a minőségi fogyasztásra, például tartós termékek használatával, a termékek újratervezésével („repurposing”) vagy szolgáltatásalapú gazdaság bevezetésével.
A folytatásban Julian Hill-Landolt, a WBCSD igazgatója a vállalatok oldaláról világította meg a témát, mélyebb betekintést adva a Világtanács Vision 2050 – Time to Transform víziójába és az ahhoz vezető utakba. Kiemelte, hogy a valódi változások csak a szokásos üzletmeneten túlmutató innovatív megoldásokkal, paradigmaváltásokkal lehetségesek.
 |  |
A délelőtt hátralévő részében a résztvevők 4 csoportra osztva vehettek részt gyárlátogatáson, ahol az EUROAPI termelési és kísérleti üzemeit és laborjait látogatták meg szakértők kíséretében, olyan kérdésekre is választ kapva, hogy milyen fenntarthatósági kihívásai vannak a gyógyszer hatóanyaggyártásnak, hogyan válthatók ki a rég bevált oldószerek környezetbarát verzióra és milyen innovációkkal lehet energiaigényes iparágban a nettó nulla vagy a nulla kibocsátás felé elindulni.
 |  |
A valódi innováció és rendszerszintű változás csak képzett és elkötelezett munkaerővel érhető el. A munkaerőpiac kihívásaiba kaphattak betekintést a résztvevők Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatójának segítségével. Egyik fontos kihívás a munkaerőpiacra kilépő jelölteknél a képzettség, tudás hiánya. A magyar munkaerőpiacon nem annyira jellemző a rugalmasság, ezért a jövőben nagy hangsúlyt fog kapni a meglévő munkaerő átképzése, fejlesztése, a flexibilitás maximális biztosítása, az automatizálás minél magasabb szintje. A jelen és a következő évek munkaerő piaci kihívásaira megoldás „a jövőbe”, azaz a digitalizációba és a mesterséges intelligenciába való beruházás, illetve a stratégiai HR tervezés.
Károlyi Zsuzsanna, az E.ON márka és marketing vezetője arról beszélt, hogy az elmúlt egy év drasztikus eseményei alapjaiban változtatták meg az innováció irányát. Az energiaipar legfőbb kihívása az ellátásbiztonság megteremtése lett. Kiemelte, hogy a zöld energiatranszformáció nem megállítható, ugyanakkor a humán erőforrás szűkössége, valamint a hálózatfejlesztés üteme jelenleg szűkíti az iparág lehetőségeit.
 |  |
Rozgonyi Ádám, a Porsche Hungaria márkaigazgatója a „Fenntarthatóság az autóiparban – Úton az elektromobilitás felé” címmel tartott előadást, amelyben kitért arra, hogy 15 ezer tonna CO2 kibocsátás autónként jelentős felelősséget ró az autóiparra. Európában nagy az elkötelezettség arra, hogy az elektromos autózás elterjedjen, valamint az autógyártás klímasemleges legyen. Ez nagyfokú innovációt igényel: rövidtávon az e-mobilitás áll a fejlődés fókuszában, ugyanakkor a hosszú távú célok még nem kristályosodtak ki.
A délutáni, rendkívül izgalmas kerekasztal-beszélgetésen Dr. Ligeti Gábor a Heineken főmérnöke, Chrabák Péter a Bay Zoltán Intézet Körforgásos Gazdaság Kutató Csoport vezetője és Percze Rajmond a AGROLOOP ügyvezető igazgatója beszélgettek Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetője moderálásával arról, hogy hogyan tudják a cégek biztosítani a folyamatos megújulást. Egy százötven éves nagyvállalatnak és a teljesen új körforgásos üzleti modellre épülő start-upnak is a fenntartható innováció lehet az üzleti működés alapja, a folyamatos megújulás képessége a cégek hosszútávú sikerének lehet a kulcsa. A kutatás-fejlesztés akár saját erőforrásból, akár külső erőforrás bevonásával kiemelt fontosságú ebben a felgyorsult világban. Egymástól tanulni, illetve felhasználni azt, ami máshol bevált, jelentős költségmegtakarítás lehet, és felgyorsíthatja az átalakulást. A kollaborációk mellett a körforgásos gazdaság fontos eleme a klímaadaptációs tevékenységeknek.
 |  |
A nap zárásaként a vezetői interjú keretében Dr. Diószegi Zsuzsannával, az EUROAPI ügyvezető igazgatójával beszélgethettek a résztvevők, aki kiemelte, hogy minden időben a legfontosabb a reziliencia, hogy ne féljünk a változástól, hogy az ne bénítson bennünket, hanem a lehetőséget lássuk benne, legyen szó akár a magánéletünkről, akár egy cég működéséről. A szakmai napot Galambosné Dudás Zsófia, a BCSDH szakmai projektvezetője foglalta össze.
 |  |
A napról készült galéria a linkre kattintva érhető el.
A társadalmi kérdések egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az üzleti életben, hiszen a növekvő egyenlőtlenségek rendszerszintű kockázatot hordoznak magukban.
Mit tehetnek a vállalatok a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében? Milyen munkaerőpiaci folyamatokra kell felkészülniük a közeljövőben? Hogyan tudjuk támogatni az innovációt a társadalmi kérdésekben? Milyen pszichoszociális kockázatok vannak jelen egy munkahelyen? Ezekről a kérdésekről is szólt a 2023. április 27-i közös ESG és Társadalmi tőke munkacsoport-találkozónk közel 35 fő részvételével, melynek házigazdája a Randstad Hungary Kft. volt.
A közös munkacsoport résztvevőit Nagy Gréta, az ESG munkacsoport vezetője, a Dandelion Kft. ügyvezető igazgatója és Kelemen Attila, a Társadalmi Tőke munkacsoport vezetője, a ProSelf International Zrt. elnök-vezérigazgatója köszöntötte. Kiemelték, hogy a társadalmi kérdések egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az üzleti életben, hiszen minden szervezetet sikere az embereken, vagyis kollégáin, partnerein és fogyasztóin múlik.
Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. ügyvezetője felvezető szakmai előadásában bemutatta azokat a legfrissebb trendeket és mutatókat, melyek ma a magyar munkaerőpiacot jellemzik. Kiemelte, hogy a nehezen kiszámítható gazdasági környezetben jelentősen nőtt a munkaadó pénzügyi stabilitásának a fontossága. Ugyanakkor a munka-magánélet egyensúlyának fontossága tovább erősödött az előző évhez képest.
Vörös Ágnes, a BASF HR and Administration Hungary vezetője és Kovács Kristóf, a Láthatatlan Iskola Alapítvány alapítója és kuratóriumi tagja bemutatták a Láthatatlan Iskola programot, egy olyan példaértékű kezdeményezést, ahol önkéntesek mentorprogrammal, személyes tanítással, nyári táborral segítik az átmeneti otthonokban élő gyerekek tanulmányi fejlődését, szakmai orientációját és társadalmi integrációját.
Csaba Lajos, a Richter Gedeon Nyrt. PR és kormányzati kapcsolatok osztályvezető helyettesének előadása azt mutatta be, hogy a Richer Anna díj segítségével hogyan tud a vállalat olyan társadalmi kérdések fejlesztéséért tenni, mint az oktatás, az egészségügy és gyógyszerészet. Olyan innovatív ötleteket támogatnak, melyek a munkakörülmények, illetve a szolgáltatások minőségének javítására irányulnak. A nyertes pályázatok pedig jógyakorlatként szolgálhatnak szélesebb körben is.
Nagy Gréta előadásának fókuszában a munkahelyi stressz kérdésköre állt. Kiemelte, hogy a munkahelyen megteremtett bizalmi légkör, a biztonság és az egyensúly megteremtése milyen nagymértékben járul hozzá a munkatársak mentális jóllétéhez.
Az esemény zárásaként Galambosné Dudás Zsófia, a BCSDH szakmai projektvezetője ismertette a szervezet új CSRD képzésének tervezetét
Köszönjük támogatóinknak:
Elég-e jót tenni vagy jól is kell tennünk azt? Te sétálhatsz nyugodtan a pároddal kézen fogva az utcán? Van-e ügyed, amiért kiállsz és amiért dolgozol? És ez mennyire esik egybe a vállalatok ügyével? Mik a 2023-es munkaerőpiac legnagyobb kihívásai? Hogyan fogjunk hozzá az oszlop tetején ülő beszélő majom projektnek? Milyen a svéd vállalati kultúra a gyakorlatban?
Ezekkel a témákkal foglalkoztunk „A jövő vezetői” tehetségprogram alapértékekről szóló szakmai napján, amelyet 2023. április 20-án az Essity Hungary Kft.-nél rendeztük meg. A napot a házigazda vállalat kereskedelmi igazgatója, Nagy Géza és Tápai Dezső értékesítési igazgató nyitották meg.
A résztvevők – hangolódva az esélyegyenlőség témájára – Szederkényi Zita, a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának vezetője irányításával egy játék segítségével olyan alapvetéseket vettek sorra az egész világ népességének (több, mint 8 milliárd fő!) lakosait figyelembe véve, hogy vajon milyen válaszokat kapunk, ha olyan kérdéseket teszünk fel, mint például, hogy „az öltözködés okozhat-e problémát számomra” „tisztában vagyok-e a jogaimmal”, „nyugodtan sétálhatok-e a párommal kézen fogva az utcán”, „munkát találni nem okoz-e problémát”, „támogat-e a családom”, „boldog vagyok-e”. A játékon keresztül a résztvevők saját maguk is átélhették, hogy az esélyegyenlőség kérdése mennyire van hatással egész életünkre.
 |  |
Az első szakmai előadásban Csaposs Noémi, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke mutatta be a hazai munkaerőpiac jelenlegi helyzetét a jelenleg aktív négy generáció szempontjából. Megtudhattuk, hogy a munkaerőhiány 2022. április és június között történelmi csúcsot ért el, ami azt jelenti, hogy megközelítette a 100 ezer betöltetlen álláshelyet. Szó esett továbbá a hibrid munkavégzésről is, amely életünk részévé vált, valamint arról, hogy milyen is az ideális munkahely.
Verő Barbara, a Future Proof Consulting alapítója és ügyvezetője azt a kérdéskört hozta el, hogy milyen jellemzői vannak egy nagyvállalati és egy start-up működési környezetnek és ezek egy vezető számára milyen lehetőségeket hordoznak vagy éppen milyen korlátok közé szorítják. Ha van „egy ügyed”, ha tudod, miért és milyen értékek mellett akarsz dolgozni és kiállni – legyen az akár egy nagyvállalat vagy egy induló saját vállalkozás – a fenntartható karrier kulcsát már a kezedben tartod.
 |  |
A folytatásban tökéletes példáját láthatták a résztvevők annak, milyen is az, ha van ügyed. Több mint húsz év működés során folyamatosan hajtja és motiválja az embert: Handó János, a Katica Tanya alapítója egy olyan élményközpontot álmodott és valósított meg feleségével együtt, ahol a természet maximális tiszteletben tartása mellett igazi élményekkel gazdagodhatunk. Olyan értékrendekből lett alapelvek és alapelvekből lett értékrend mentén működnek, amelyek sziklaszilárd talajul szolgálnak mind saját maguk, mind pedig a dolgozóik számára. Ahogy bemutatójából megtudhattuk, csak olyan fejlesztést valósítanak meg, amely vagy nem fogyaszt energiát, vagy azt megújuló forrásból fedezik.
Ezután megismerkedhettek a résztvevők a korábban marketing területen tevékenykedő, de pár éve már a HR-elkötelezettjévé lett Tóth Gergellyel, a HR Fest társalapítójával. Előadása egy olyan kulcselemre fókuszált, amely a jövő vezetőinek szintén hasznos útravaló: az emberi erőforrásra. Beszélgettek a kudarcról, annak megéléséről, valamint a benne rejlő innovációs lehetőségről. Hitvallása szerint ha jól belegondolunk, a HR mindennek az alapja és ha „őszinte, nyitott, támogató kultúrát építesz, akkor jó emberek jönnek Veled dolgozni.”
 |  |
A folytatásban egy olyan vállalat következett, aki kiemelkedően magas foglalkoztatottsági szintet ért el a megváltozott munkaképességűek tekintetében. Rosner Imre, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetője sikeres integrálásáról, személyes és üzleti motivációjáról beszélt. A cég munkavállalóinak 11%-a megváltozott munkaképességű. Kiemelte, hogy a vállalati működésre a sokszínű munkavállalói kör pozitív hatással van, ami hosszútávú értéket teremt mind a dolgozók, mind a vállalat számára. Így például, hogy elfogadóbb, nyitottabb belső kultúra alakult ki a munkavállalók körében, hatékonyabb a vevők kiszolgálása akadálymentesített lottózók és digitális felületek kialakításával, valamint a hazai vállalati körben jó példamutatás és gyakorlat-megosztás a foglalkoztatási keretek kialakítására.
Tóth Alexandra, a BASF szenior digitális specialistája a vállalat társadalmi szerepvállalásának fő pillérei mentén, mint Egészséges jövő, A jövő tudás és Jövőbeli források bemutatott egy-egy jógyakorlatot, mint a Kölyöklabort vagy az Új háló projektet. Ezt követően partnerük, a Láthatlan Iskola alapítója és kuratóriumi tagja, Kovács Kristóf mesélt magávalragadóan az átmeneti otthonban élő gyermekek mentorprogramjáról, ahol önkéntesek tanítják a gyermekeket fontos értékekre, mint a kitartás, támogatás és inspiráció.
 |  |
Szabó Orsolya az Essity dél- és kelet-európai régióinak HR vezetője és Tápai Dezső értékesítési igazgató, az Essity alapértékeiről meséltek. A svéd vállalati kultúrában dolgoznak olyan értékek mentén, mint az elköteleződés, a gondoskodás, a bátorság és az együttműködés. A szakmai nap vendéglátójaként ezeket nem csak előadásukból tudhattuk meg, hanem személyesen meg is tapasztalhatták a résztvevők. Bemutatták az Anyák Háza kezdeményezést, melyben kórházak területén biztosítanak az anyák számára alvóhelyeket, hogy a gyermekeik mellett tudjanak maradni a kezelések alatt.
Az ebédet követően a résztvevők projektcsapatai bemutatták egymásnak, hogy hol tartanak kidolgozandó projektjeikkel. A problémameghatározás és a megoldás során a csapatok a biodiverzitás témájára fókuszálnak. A prezentációkra Márta Iréntől, a BCSDH igazgatójától és egymástól is kaptak visszajelzést és tanácsokat. Büszkék vagyunk a csapatokra, hogy egy versenyhelyzetben is fontosnak tartják egymás támogatását, hiszen a világ kihívásaira is így kell megoldásokat találnunk.
Márton Katalin, a Praktiker HR és CSR igazgatója mesélt a jelenlegi HR kihívásokról, melynek a munkaerő-megtartás az egyik kulcskérdése. Egy új szemszögből vetette fel a kérdést, hogy valóban meg kell-e tartanunk a munkaerőt? Ha igen kiket, milyen időtávra és létezik-e egyetlen megoldás a problémára? Felvetette, hogy ha béremelés, mint eszköz nincs a kezünkben, akkor mik lehetnek még a munkaerő megtartás fontos, jól működő eszközei.
Istenesné Solti Andrea, a Shell igazgatóságának elnöke, saját történetén és tapasztalatain keresztül beszélt a sokszínűség fontosságáról és a női vezetői karrier kihívásairól. Kérdései, felvetései során izgalmas és előremutató parázsvita alakult ki a nemek egyensúlyáról az igazgatóságban és az ebben játszott társadalmi hatások mellett saját szerepünkről, felelősségünkről is. A beszélgetést azzal a gondolattal foglalta össze, hogy a sokszínűség csak előnyére válhat egy szervezetnek.
 |  |
A napot a vezetői interjú keretében Venter Zoltánnal, az Essity ügyvezető igazgatójával zártuk. A beszélgetés során a jövő kihívásairól beszélgetett a résztvevőkkel és arról, hogy a vezetőknek mi a szerepe ezeknek a kihívásoknak a megoldásában.
A teljes képgalériát ide kattintva tekintheti meg.
A fenti témákról mind beszéltünk az április 13-i Race to Zero munkacsoport-ülésen, ahol a résztvevők Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetőjének előadásából első kézből megtudhatták, hogy a fenntarthatósági érettségi felmérés alapján miként állnak a tagvállalatok a biodiverzitás és a klímasemleges működés területén. A felmérést az IFUA Horváth & Partners tagvállalatunk szakmai segítségével valósítottuk meg, és hamarosan egészében is bemutatásra kerül sok izgalmas információval.
Emellett lehetőség nyílt – még megjelenés előtt! – megismerni a magyar piacon hiánypótló, természetalapú karbonsemlegesítés „útikalauzt” vállalatoknak, amelyet tagvállalatunk, a Magyar Nemzeti Bank jelentet meg nyár elején, és egy munkacsoportunk lassan egy éve dolgozik ennek előkészítésén. Az útikalauz és a téma részleteit a Magyar Nemzeti Bank vezető elemzője és a kiadvány szerkesztője, Kruppa Márton osztotta meg az érdeklődőkkel.
A cselekvés jegyében pedig arról is egyeztettünk, hogy miként gyűjtsük hatékonyan a már megvalósult üzleti megoldásokat, amelyek valódi segítséget jelenthetnek a tagvállalatoknak és hozzájárulnak a rendszerszintű átalakuláshoz.
Köszönjük Race to Zero programunk 2023-as támogatóinak:
A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) Zéró Karbon Ajánlás címmel készített átfogó cselekvési tervet. Az ajánlás iparági egyeztetésével céljuk, hogy valós igényeknek megfelelően segíthessék elő az átállás folyamatát. Ebben partnerként támogatja szervezetünk a BCSDH is.
A kérdőívvel a HuGBC célja, hogy felmérje a hazai ingatlan és egyéb piaci szereplők (kivitelezők, gyártók, tulajdonosok, bérlők) tájékozottságát, feltérképezzék a jelenlegi hazai gyakorlatokat, és meghatározzák azokat a további feladatokat, amelyek mentén tovább vihetjük közösen a szakmai munkát a hazai épületek dekarbonizációjának eléréséhez.
A Net Zero célok elérése közös célunk, így a BCSDH számára is fontos, hogy minél több vállalat ennek a rövid kérdőívnek kitöltésével, támogassa ezt a célt és a közös munkát. A kérdőív kitöltése mindössze 10 percet vesz igénybe.
A kitöltők között a HuGBC egy belépőjegyet sorsol ki a május 9-én megrendezésre kerülő Green Brunch üzleti reggelire (beszámoló egy korábbi kiadásról itt).
Előre köszönjük az együttműködést.
Ami fenntartható, az valóban drágább? Van-e hatása, ha az egyéni karbonlábnyommal foglalkozunk? Le kell-e mondanunk a marhahúsról? Hajlandóak vagyunk többet kiadni egy fenntartható termékért?
„A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni találkozóján az egyén került a fókuszba: az este témái a karbonlábnyom-csökkentés egyéni felelőssége és a fenntarthatóság szerepe a vásárlási szokásainkban voltak. Házigazdánk, a KPMG a hangulatos Rooftop 825 Caféjában látott vendégül bennünket április 5-én.
Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy öröm látni, hogy 10 év alatt a fenntarthatóság értékei mentén összetartó közösség alakult ki, akik tudnak egymáshoz fordulni az őket foglalkoztató üzleti vagy fenntarthatósági kérdésekkel, és mely most már saját lábára állt, hiszen programjait is a tagjai szervezik.
Ezt követően Vadovics Edina, a GreenDependent Intézet szakmai igazgatója mutatta be munkájukat a „Másfél fokos életmód” vonatkozásában. Kutatásuk eredményein keresztül számos kínálkozó életmód lehetőséget ismertetett, amelyekkel mi magunk is hozzájárulhatunk a karbon-lábnyom csökkentéshez, így a 1,5 fokos klímacél eléréséhez. Ehhez megalkották a „Klíma-kirakó” társasjátékot is, amely szemléletesen mutatja be, hogy a lehetséges területeken – mint például a lakhatás, az élelmiszerhasználat vagy a közlekedés – elhatározott változtatások hogyan járulnak hozzá a saját „Másfél fokos” életmód eléréséhez, és hogy mennyit kell még tennünk az egyéni cél eléréséhez.
 |  |
A folytatásban Nagy Julianna, a KPMG ESG & Sustainability Services területének szenior menedzsere mutatta be a KPMG „Én, az életem, a pénztárcám” kutatását, amely a fenntarthatóság szerepét vizsgálja a vásárlási döntésekben és ez alapján határoz meg vásárlói csoportokat. A résztvevők megtudhatták, hogy az egyes csoporttagok szokásaira, értékrendjére mik a legfőbb jellemzők, illetve rávilágított arra is, hogy az elmúlt év, a recesszió mely csoportokat érintette a legérzékenyebben. Ezt követően Deme Ágnes, a KPMG ESG & Sustainability Services menedzsere játékos formában vezette végig a résztvevőket azon a kérdéssoron, amelyből megtudhatták, hogy a megismert vásárlói csoportok közül hova tartoznak leginkább értékrendjük és vásárlási döntéseik alapján.
 |  |
Az előadások végeztével kötetlen beszélgetés következett, amely lehetőséget adott az elhangzottak továbbgondolására, a társasjáték kipróbálására és a kapcsolatépítésre.
 |  |
Hiába az egyén nagyon kicsi eleme a nagy gépezetnek, mégis hatalmas jelentőséggel bír: értékrendjével, döntéseivel, vásárlási szokásaival a jelenben hozzájárul a nagy egészhez, a jövőre vonatkozóan pedig új normákat, elvárásokat, igényeket fogalmaz meg, amely hatással van a termelőkre, gyártókra, szolgáltatókra. Utoljára, de semmiképp sem utolsó sorban pedig kik lennének a leghatékonyabb működtetetői a fenntarthatóság motorjának, ha nem a személyesen elkötelezett egyének?
A teljes képgaléria megtekinthető itt.
Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
1118 Budapest, Ménesi út 9/a.
Szabályzatok és nyilatkozatok
Adatvédelmi szabályzat
Versenyjogi nyilatkozat
Etikai kódex
Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) magyarországi partner szervezete