A következő esettanulmány a Manupackaging Magyarország csomagolástechnikai vállalat egyik legutóbbi sikeres csomagolóanyag-csökkentő megoldásáról számol be, amelynek eredményeként a rakatok tartóereje is a duplájára nőtt. A csomagológép- és csomagolóanyag-cserével a csomagolás egyszerre vált gazdaságosabbá, környezetkímélőbbé és biztonságosabbá, mind a bércsomagolást végző vállalat, mind a megrendelő legnagyobb elégedettségére.

Az állateledel konzervek gyártásával foglalkozó megrendelő számára a termékek csomagolását egy bércsomagoló vállalat végezte, ám minden igyekezetük ellenére a meglévő csomagológépeikkel nem sikerült elérniük a megfelelő rakatstabilitást. A megrendelő ezért a Manupackaging Magyarország Kft.-hez fordult, hogy mérjék fel, miben tudnak segíteni a csomagolóvállalatnak.

Az egyszemélyes tulajdonú cég telephelyén két, mindössze egy évvel korábban vásárolt csomagológéppel végezték a csomagolást, ezek azonban nem rendelkeztek előnyújtó funkcióval. Ez jelentősen növelte a rakatonkénti fóliaszükségletet, és különösen sok kívánnivalót hagyott a rakatstabilitás terén, a raklapok ugyanis szinte eldőltek.

A Manupackaging megoldása magában foglalta mind a csomagológépek, mind a fólia cseréjét. A két, szinte új gépet félretették, és a helyükbe az csomagolástechnikusok által javasolt, sokkal modernebb stretch-fóliázó gépek álltak, amelyek nem csak előnyújtásra képesek, de a tartóerő értéke is állítható rajtuk. A saját gyártású, 17 my vastagságú Melite fólia pedig ugyan drágább fajlagosan, mint a korábban használt hagyományos fólia, a magas minőségnek és az előnyújtásnak hála a rakatonkénti fóliaköltség így is jelentősen csökken az alkalmazásával.

Míg korábban egy rakat becsomagolásához 580 gramm fóliára volt szükség, az új megoldással ez a mennyiség mindössze 306 grammra csökkent, ami nem kevesebb, mint 48%-os anyagmegtakarítást jelent! A költségek terén ez pedig nagyjából 40%-os csökkenést eredményez.

A tartóerő értéke mindeközben a korábbi 7 kg-ról 15 kg-ra emelkedett, vagyis több mint a duplájára. Az elsődleges problémát tehát úgy sikerült maradéktalanul megoldani, hogy közben  a teljes csomagolási folyamat gazdaságosabbá és a környezet szempontjából is kedvezőbbé vált!

További költségcsökkentő esettanulmányok: https://manupackaging.hu/hireink

Pesti Tímea, a LeasePlan Hungária Zrt. vezérigazgatója egy kiemelten fontos témáról, a vállalatvezetők fenntarthatósági törekvésekben betöltött felelősségéről beszélgetett előadótársaival a “Menedzserek a társadalomért – Fókuszban a jövő” konferencián, ahol számos megoldást megismerhettek a hallgatók ebben a folyamatos változó és naprakész válaszokat igénylő témában.

A Menedzserek Országos Szövetsége 2021. február 18-án, a menedzsertársadalom összefogásával egész napos digitális konferenciát szervezett 16 izgalmas panelbeszélgetéssel. Pesti Tímea, a LeasePlan Hungária Zrt. vezérigazgatója Zuggó Balázzsal, a Daikin ügyvezető igazgatójával, Bodor Tiborral, az ING Bank vezérigazgatójával és Dr. Erdélyi Márkkal, a Telenor Magyarország jogi- és reputációs igazgató-helyettesével beszélgetett az általa vezetett panelbeszélgetés során a vezetők szerepéről és felelősségéről az élhetőbb környezetért és a zöldebb jövőért folytatott küzdelemben, az erről készült felvételt ide kattintva lehet megtekinteni 8 óra 54 perctől kezdődően.

A beszélgetés során számtalan témakört sikerült érinteni, így a hallgató közönség átfogó képet kaphat arról, hogy a élhető környezet és a fenntarthatóság, mint érték, hogyan épül be egy szervezet kultúrájába, hogyan lesz a mindennapi működés szerves része. Abban minden résztvevő egyetért, hogy ezen célok kiterjesztése a szervezetre nagy mértékben függ a vállalatok felsővezetésétől és az ő elkötelezettségüktől a zöld célok irányába, azonban iparágtól függően rengeteg megoldás létezik arra, hogy milyen eszközökkel lehet demonstrálni ezeket és milyen programok mentén lehet beilleszteni a vállalat életébe.

A Telenor képviseletében Dr. Erdélyi Márk például a fenntartható irodai környezetben látja a probléma megoldásának egyik kulcsát, így székházuk olyan környezetbarát megoldásokkal került kialakításra, mint geotermikus hűtés-fűtés, automatikus árnyékolás technika vagy a mozgás érzékelős világítás. A nyitott terek és a fenntartható kialakítás a munkavállalókat is e működési elv követésére ösztönzi, mindemellett pozitív hozadéka van a munkavállalói elégedettségben is. A vezetőségnek emellett ugyanilyen határozott figyelmet kell fordítania a fenntartható megoldások integrálására az ügyfeleik felé történő szolgáltatásokba, így például telekommunikációs cégként a használt készülékek visszagyűjtése, partneri hálózaton történő viszonteladása vagy épp az alkatrészek újra felhasználása nagy mértékben hozzájárul a karbonkibocsátás csökkentéséhez. Kiemelkedő teljesítmény továbbá, hogy a körforgásos gazdálkodás ily módon történő támogatását a korábbi években iskolák bevonásával, iskolai gyűjtések során is elkezdték, így mutatva példát a tudatosabb szemléletmódra a fiatalabb generáció számára is.

Egy nem termelő tevékenységet végző vállalatban, mint az ING-ben, mely a bankszektor meghatározó szereplője, a mindennapok részévé kellett tenni a környezettudatosságot, erről beszélt Bodor Tibor a cég vezérigazgatójaként. A vállalatban már régóta a digitális platformoké és a robotizált folyamatoké a terep, így csökkentve például az utazásból fakadó emissziót vagy a papírfelhasználást. Mindemellett pedig kulcsfontosságúnak tartja az ügyfelek ösztönzését is a szemléletváltásra, melyet a termékeik által kínált finanszírozási lehetőségek biztosításával tesznek meg folyamatosan. Ezekkel a konstrukciókkal lehetőséget és alapot nyújtanak a fenntarthatósági beruházások megvalósítására, valamint kitűzött KPI-ok teljesülése esetén akár kamatkedvezményeket is biztosítanak az ügyfél számára.

A Daikin esetében kifejezetten nehéz lehet elképzelni a kapcsolódást egy klímás cég és a zöld eszmék között, azonban Zuggó Balázs, a cég ügyvezető igazgatója vallja, hogy ott lehet leghatékonyabban cselekedni, ahol valódi megoldandó feladat van. A klímák nagymértékben hozzájárulnak 1-1 háztartás vagy cég energiafogyasztásához, azonban pont emiatt van jelentős szerepe a gyártó hitvallásának, hogy olyan szolgáltatásokat és megoldásokat kínáljanak, amelyek a fenntartható működést segítik elő. Rendelkezésre áll például egy monitoring rendszer, amely a meglévő berendezéseket felügyeli, így csak olyan esetben szállnak ki pl. karbantartás céljából, amikor tényleg szükséges, így felesleges szervizbeavatkozásokat lehet megspórolni A körforgásos gazdasághoz is kapcsolódnak az életciklus végén visszagyűjtött és gyártásba visszaforgatott berendezésekkel.

A színes megoldásokat és valódi alternatívákat bemutató konferenciát karitatív tevékenység is kísérte, a jegybevétel és adományok összegét a Menedzser Szövetség a partner szervezeteivel és támogatóval közösen szervezett faültető programjára fordítja, melynek célja 1000 fa elültetése.

A körforgásos gazdaságban a cél: a pazarlás elkerülése, a termékek újrahasznosítása és az erőforrások helyreállítása. „A körforgásos gazdaság irányába mutató átalakításra megoldásokat felmutató cégek meghatározó versenyelőnnyel fognak rendelkezni” – mondta Dr. Martin Brudermüller, a BASF igazgatótanácsának elnöke és technológiai igazgatója, miközben a körforgásos gazdaságról, mint a társadalmi és politikai élet egyik sorsdöntő témájáról beszélt az első alkalommal megrendezésre került online BASF Kutatói Konferencián. Ennek okán a BASF elindított egy új ’Körforgásos gazdaság’ programot. A vállalat 2030-ra – 17 milliárd €-t elérve – meg szeretné duplázni a körforgásos gazdaságot szolgáló megoldásokkal elért árbevételét. Ennek eléréséhez a vállalat az alábbi három akció-területre helyezi most a figyelmet: körforgásos alapanyagok, új anyagciklusok és új üzleti modellek. A BASF azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2025-ben már évi 250.000 tonna újrahasznosított, hulladékból származó nyersanyagot dolgozzon fel, amivel le tudja majd váltani a fosszilis nyersanyagokat.

Akkumulátorok újrahasznosítása: A hurok bezárása az e-mobilitásban

A szakértők szerint 1,5 millió tonnánál is több, elektromos járművekből származó akkumulátor cellát kell majd ártalmatlanítani 2030-ban. De emellett a cellák, a katód aktív anyagai és ezek prekurzor anyagai gyártása közben is keletkeznek maradékok. Ezek értékes forrásokat tartalmaznak, így pl. lítiumot, kobaltot és nikkelt. Az akkumulátorok újrahasznosításával lehetőség nyílik az ilyen nyersanyagok regenerálására és újrafeldolgozására. A lítiumion-akkumulátorok újrahasznosításához az akkumulátorokat először szét kell szerelni és meg kell őrölni. Ennek eredményeként egy ’fekete masszának’ nevezett anyag jön létre. Napjainkban a fekete masszából – különböző vegyi folyamatok során – már nyersanyagokat is ki lehet nyerni. Ez a természetes lelőhelyeken folytatott bányászattal összehasonlítva legalább 25 százalékkal csökkenti az akkumulátorban levő fémek szén-dioxid lábnyomát.

Ez a folyamat azonban mostanáig rendkívül energia-intenzív eljárásnak számított, illetve óriási mennyiségben keletkeztek sók is, amiket pedig ártalmatlanítani kell. Nem beszélve arról, hogy túlságosan kis mértékben lehetett így nyersanyagokat kinyerni. A BASF egy új, rendkívül hatékony és számos előnnyel járó vegyi folyamat kifejlesztésén dolgozik mostanában: ezzel komoly mennyiségben tud nagytisztaságú lítiumot kinyerni az akkumulátorokból, elejét tudja venni a hulladék keletkezésének és a manapság alkalmazott folyamatokhoz képest tovább tudja csökkenteni a szén-dioxid lábnyomot.

Így tehát a BASF támogatólag áll ki az Európai Bizottság fenntartható európai akkumulátor-értéklánc megteremtésére irányuló céljai mellett. A BASF újrahasznosítási eljárása fontos szerepet játszhat az akkumulátorokat érintő körforgásos gazdaság európai mértékű kialakításában.

Adalékanyagok – a műanyagok jobb újrahasznosításához

A BASF kutatói a műanyagok világában is azon dolgoznak, hogy eredményesebben lehessen bezárni az anyag-hurkokat. A Conversio tanácsadó cég tanulmánya szerint évente nagyjából 250 millió tonna műanyag hulladék keletkezik világszerte. Ennek a műanyagnak csupán kb. 20 százaléka kerül újrahasznosításra, amivel továbbra is használatban marad az anyag. A mechanikai újrafeldolgozás során a hulladékká vált műanyagot őrlik, majd megolvasztják. Ezzel egy olyan újrafeldolgozott anyag keletkezik, amiből aztán új termékek állíthatók elő. Ez az anyag azonban – további feldolgozás nélkül – számos alkalmazáshoz még így sem felel meg. Ennek egyik oka az, hogy újbóli felhasználással és feldolgozással a polimer láncok gyakorta olyannyira megsérülnek, hogy a műanyag már törékennyé vagy sárgássá válik. Másik oka az, hogy a műanyag hulladék gyakran különböző típusú, egymástól el nem különíthető műanyagok keverékéből áll. Példának okáért az italos üvegek polietilén-tereftalátból (PET) készülnek, míg a kupakok általában polipropilénből (PP). Az összeférhetetlen műanyagokat tartalmazó ilyen jellegű keverékek meglehetősen negatív hatással vannak a minőségre.

A BASF kutatói az újrafeldolgozott anyagok minőségét kifejezetten stabilizálni és javítani képes különféle műanyag adalékanyag-csomagok kifejlesztésével tudtak a problematika elébe menni. A kompatibilizáló adalékokhoz hasonló megoldásokkal javítani lehet a polimer keverékek mechanikai tulajdonságain. Így pedig feljavíthatók a mechanikailag újrafeldolgozott műanyagok és a műanyag-ciklusban abból előállított termékek.

A műanyag hulladék a vegyipar újfajta alapanyagává lép elő

Minden évben 200 millió tonna olyan műanyag hulladék keletkezik, amit már globálisan se dolgozunk fel. A műanyagokat érintő körforgásos gazdaság megvalósítását másféleképpen megközelítő vegyi újrahasznosítás a mechanikai újrahasznosítás fontos kiegészítője. A vegyi újrahasznosítás másodlagos nyersanyagokká alakítja át a műanyag hulladékot – például egy pirolízisnek hívott termokémiai folyamat során. E folyamat végterméke a pirolízis-olaj, amiből a vegyipar újabb termékeket tud előállítani. E folyamat előnyei abban rejlenek, hogy vegyes és tisztítatlan műanyag hulladék-áramokat is fel lehet így dolgozni. Ráadásul a pirolízis-olajból készült termékek meg se különböztethetők a hagyományos termékektől, így még a legkomolyabb igényeket támasztó alkalmazásokban is használhatók. Ez pedig azt jelenti, hogy a történelem során először lehet ilyen jellegű műanyag hulladékból gépjármű-alkatrészeket, orvosi eszközöket és akár élelmiszer-csomagolást is gyártani.

Ezen ígéretes technológia elterjesztését szem előtt tartva a BASF 2018-ban indította el ChemCycling™ projektjét. A BASF kutatói a kooperációs partnerekkel közösen dolgoznak a vegyes műanyag hulladékból pirolízis-olaj előállítását célzó folyamat továbbfejlesztésén és tökéletesítésén. Ennek fontos része a megfelelő katalizátorok kifejlesztése az új folyamat technológiájához. Ezeknek a katalizátoroknak kell biztosítaniuk azt, hogy mindig, még eltérő összetételű műanyag hulladékból is nagytisztaságú pirolízis-olajat lehessen előállítani.

További tájékoztatás a Kutatási sajtókonferencián elhangzott előadásokról, valamint egyéb, a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó BASF példák itt találhatók: www.basf.com/research-press-conference

A Dreher Sörgyáraknál büszkék vagyunk a közel 170 éves múltunkra, a dreheri örökségre: vállalatunk a helyi közösségekre építve, az alkalmazkodás stratégiáját szem előtt tartva, generációkon átívelően adta tovább a sörgyártás hagyományát és ez a mai napig áthatja a működésünket. Ennek az örökségnek köszönhetően a Dreherrel nem csak sört vesznek az emberek, hanem a történelem egy szeletét, egy gondolkodásmódot, egy filozófiát. Mindez visszahat a munkatársainkra is, akik büszkék a dreheri örökségre és a csapatra. Ezért is szeretjük hangsúlyozni, hogy a Drehernél nem csak sört főzünk, hanem élményeket.

Célunk, hogy a 21. században is tovább építsük ezt a különleges örökséget, amelynek része az, hogy a mindennapokban is nagy figyelmet fordítunk a sokszínűségre és a toleranciára, amelyek a modern vállalati kultúránk és a stratégiánknak is integrált részei váltak. Számunkra ez több szempontból is fontos, hiszen ez nemcsak a nemek közötti egyenlőséget jelenti, hanem azt, hogy akár négy különböző generáció számára egyaránt megfelelő és elismert munkahelyet teremtünk. Büszkék vagyunk rá, hogy a vállalaton belül nincs nemi, életkorbeli, nemzetiségbeli vagy egyéb típusú megkülönböztetés, támogatjuk a bevonó kultúra erősítését.

Mindezek mellett, több nemzetközi vállalattal és az Asahi Europe and Internationallel közösen, a Dreher Sörgyárak vezérigazgatója is aláírta márciusban a „The LEAD Network Pledge 2020“ vállalást, amely összhangban a fenntarthatósági 2030-as vállalásainkkal a nemek közötti egyensúly megteremtését és a munkahelyi sokszínűség támogatását célozza.

Kreiter Éva, a Dreher Sörgyárak HR igazgatója és Békefi Gábor, a Dreher Sörgyárak vezérigazgatója tartja kezében az aláírt vállalást

 A vállalást, amelynek tartalma ITT olvasható, a következő idézet kíséretében írta alá Békefi Gábor, a Dreher Sörgyárak vezérigazgatója:

 „A sokszínűség és a befogadó viselkedés a kezdetek, azaz 1854 óta jelen van a Dreher Sörgyárak történetében és a vállalati kultúránkban. S bár a többgenerációs munkatársi állományt örökségként kaptuk, a sokszínűség a generációk, a nemek és a tudás terén is a modern vállalati kultúránk és a humán stratégiánk alapjává vált. Hisszük, hogy a különböző munkatársak eltérő látásmódja nagyban támogatja a jobbnál jobb ötletek megszületését, a különböző megközelítések pedig ösztönzik az innovációt és hozzájárulnak egy befogadó és jövőbiztos munkahely megteremtéséhez.”