A világ évente megközelítőleg 381 millió tonna műanyaghulladékot termel. Ahhoz, hogy megvédje a környezetet és ösztönözze az újrahasznosítást, az EU célul tűzte ki, hogy a műanyag csomagolások 55%-át újra kell hasznosítani 2030-ig. Az újrahasznosítási szabályok korábban szinte kizárólag a kínálati oldalra (supply side) összpontosítottak, a kimenet (output) oldalon a műanyag újrahasznosítása nagyrészt szabályozatlan volt. Az EU bővíti a szabályozási keretet az újrahasznosítással kapcsolatban, ezzel is erősítve a körforgásos gazdaság szemléletét.

Az egyszer használatos műanyagokról szóló EU irányelvet azzal a céllal fogadták el, hogy megelőzzék és csökkentsék az egyes műanyag termékek által a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatást. Mindemellett fő szempont, hogy előmozdítsák a körforgásos gazdaságra, innovatív és fenntartható üzleti modellekkel, termékekkel és anyagokkal történő átállást. Magyarországon 2021. július elsejétől nem lehet forgalomba hozni bizonyos részben vagy teljes egészében műanyagból készült, egyszer használatos termékeket.

Ezen termékek közé tartozik például a fültisztító pálcika, a szívószál, az eldobható evőeszköz, és az expandált polisztirolból készült étel- és italtartó. Bizonyos egyszer használatos termékekre a rendelet hatálya nem terjed ki. Ilyen termék például az orvostechnikai eszközként használatos pálcika vagy az ipari és egyéb foglalkozásszerű felhasználásra szánt ballonok. A rendelet továbbá az „oxoműanyagok”, vagy oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékek forgalmazását is megtiltja. Ezek olyan adalékanyagokat tartalmazó műanyagok, amelyek UV-sugárzás vagy hőhatás következtében felgyorsítják az anyag apró részekre bontását. Az adalékanyagok hatására a műanyag idővel műanyag részecskékre, majd mikroműanyagokra töredezik, melyek gyorsan felhalmozódnak a környezetben, különösen a tengeri környezetben.

A jelenlegi alternatívák az egyszer használatos műanyag termékek helyettesítésére nem mindig jelentenek valódi megoldást. A természetes alapú, növényi keményítőből készült (PLA) zacskók például csak speciális komposztálókban, meghatározott környezeti feltételek – megfelelő nyomás és hőmérséklet –mellett bomlanak le biológiai értelemben. A hordtasakok, amelyekkel már gyakran találkozhatunk a gyümölcsös és zöldséges pultnál a háztartási komposztálóban nem tudnak lebomlani, mivel nincsenek meg a megfelelő körülmények. Továbbá ezeknek a szelektív gyűjtése sem megoldott, így a gyakorlatban jelenleg ezek is hulladéklerakón vagy égetőben végzik. A természetbe vagy vizekbe kerülve pedig ugyanúgy szennyezik a környezetet, mint a hagyományos műanyagok.

Felismerve az egyszer használatos műanyagok káros hatását és a helyettesítésükben rejlő kihívásokat, a KPMG partnerként csatlakozott a Klímainnovációs Közösség egyedi startup programjához. A Startup Plastic Surgery 2021 olyan ötleteket támogat, amelyek alternatív megoldást nyújtanak a műanyag által okozott környezeti és egészségügyi kihívásokra. A műanyaggal kapcsolatos innovációs ötleteket kínáló startupok fejlesztésében a KPMG aktív szerepet vállal, szakmai és üzleti tanácsokkal segítve őket. A műanyagot célzó innovatív alternatívákra nagy szükség van, hiszen egy-egy rendelet nem tud minden részletre kiterjedően megoldást nyújtani.

Az EU-s irányelvek és az ehhez kapcsolódó nemzeti szabályozások nagy hatással vannak az üzleti életre is. A KPMG szolgáltatásai nemcsak a szabályozások közvetlen hatásaiból adódó kérdésekben nyújtanak segítséget, mint például a zöld pénzügyekkel kapcsolatos tanácsadás, hanem hosszútávú megoldásokat is kínálnak, akár a körforgásos gazdaság szempontjainak implementálásával. A KPMG közreműködött a WBCSD Circularity Transition Indicators (CTI) keretrendszer fejlesztésében, amely az első, globális nyílt szabvány a körkörösség mérésére és felügyeletére. A műanyaggal kapcsolatos kihívások más fenntarthatósági kockázatokra is rávilágítanak, hiszen egyre több vállalat kezd bele saját ESG stratégia kidolgozásába a kapcsolódó kockázatok azonosítására reagálva. Emellett fokozódik az elvárás a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) dimenziók tudatos beépítésére az üzleti életbe.

Fontos mérföldkő, hogy 2020-ban megjelent az EU Taxonómiarendelete, amely alkalmazására 2021-ben további segédrendeleteket fogadtak el. Az EU Taxonómia körülhatárolja azokat a zöld tevékenységeket, amelyek lényegesen hozzájárulnak a rendeletben kiemelt 6 környezeti célkitűzéshez, elősegítve a fenntartható gazdasági működésre történő átállást. A 6 környezeti cél: éghajlatváltozás mérséklése, éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, körforgásos gazdaságra való átállás, szennyezés megelőzése és csökkentése, biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása. A Taxonómiarendelet alapján a hatálya alá kerülő vállalatoknak 2022-től közzé kell tenniük, hogy tevékenységük milyen mértékben kapcsolódik a meghatározott környezeti szempontból fenntartható tevékenységekhez. A KPMG ezt az átállást igyekszik megkönnyíteni a vállalatok számára a fenntarthatósági tanácsadási szolgáltatásával.

Az EU 2019-es klímarendeletében 2050-re vállalta, hogy eléri a karbonsemlegességet, a K&H azonban ennél is magasabbra tette a lécet, Magyarországon elsők között éri el a karbonsemlegességet a pénzintézetek között még idén saját működése tekintetében.

Hogy minél tisztább képet kapjanak finanszírozási tevékenységük hatásairól, következő lépésként pénzügyi szolgáltatások hatásainak és az ügyfelek fenntarthatósági eredményeinek adatalapú mérési és értékelési rendszerét fogják kialakítani.

A pénzintézet a megtakarítások terén is egyre több lehetőséget kínál az ügyfeleknek, hogy befektetéseik ne csak hozamot termeljenek, hanem a környezetre és a társadalomra is pozitív hatással legyenek. A hitelezési portfólió kapcsán például elsőként függesztette fel a szénnel kapcsolatos projektek finanszírozását, és a piacvezetők közé került a megújuló energiaforrások létesítésének támogatásában, illetve részt vesz az MNB zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjában napelem beruházások finanszírozásával.

Mindezek mellett képzi tanácsadóit, hogy a nagyvállalati partnereket ösztönözhessék, a fenntartható üzleti tevékenység megvalósítására. Az oktatási anyagban szerepel többek között a tiszta energiaforrások használata és az épületek korszerűsítése.

Az EIT RawMaterials RIS ALiCE projekt keretében létrejött egy új, a kelet-délkelet-európai régió másodlagos nyersanyagainak (alumíniumban gazdag ipari és bányászati hulladékok/melléktermékek) adatait tartalmazó új adatbázis, mely a régió hulladéktermelői és hulladék felhasználói számára is egyaránt hasznos tartalommal bír.

Az adatbázis egyfajta másodlagos nyersanyag “piactérként” szolgál, elősegítve az építőiparban történő potenciális felhasználásukat.

Ezúton szeretnénk minden érdeklődő figyelmét felhívni az adatbázisra, főleg azon érintettekét, akiknél hulladék termelődik, vagy akik hulladék tárolásával/szállításával foglalkoznak, hogy látogassanak el a https://alice-registry.eu/oldalra, és regisztrálják a másodlagos nyersanyagaikat az adatbázisba.

További információt a projektről az alábbi linkeken találhatnak:

http://www.bayzoltan.hu/hu/2019/07/05/ris-alice/ (magyarul)

http://ris-alice.zag.si/ (angolul)

A pénzedtől nemcsak kamatot, de pozitív környezeti és társadalmi hatást is remélhetsz!

Korunk egyik legfontosabb kérdésévé a felelősség és a hatás kezd válni, hiszen mostanra a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy tetteink milyen következményekkel járnak a bolygónkra és az azt benépesítő életre. Óriási ebben a nagyvállalatok szerepe, de kiemelkedő súlya van az egyéni döntéseknek is. Azt a legtöbben könnyen átlátjuk, hogy milyen különbséget teremt a világban, ha szelektíven gyűjtjük a szemetet, helyi termelőktől vásárolunk vagy épp nem kérünk nejlonzacskót, de vajon ugyanilyen tudatosak vagyunk-e abban is, hogy mit hoz létre a bankban elhelyezett pénzünk, amikor mi nem használjuk?

A bankban elhelyezett pénzünk, ugyanis, nemcsak pihen és kamatozik, hanem a körülöttünk lévő világ a megtakarításainkból épül. Így a pénzintézetek szerepe elsősorban abból a szempontból vízválasztó, hogy milyen célok megvalósulását segítik ügyfeleik megtakarításai által.  Vajon, ha tudnád, hogy a bankod mire adja hitelbe a spórolt pénzed, egyetértenél vele? Ugye, jó érzés volna tudni, hogy nem a szomszéd szemétégetőt finanszírozod áttételesen, hanem egy közeli biogazdaságot? Jó, ha tudod, hogy a pénzedtől nemcsak kamatot, de pozitív környezeti és társadalmi hatást is remélhetsz!

Naperőművek és zöldenergia

A MagNet Bank finanszírozási politikáját meghatározza a zöld üzleti célok megvalósításának segítése.  Teljes vállalati hitelportfóliója negyedét, azaz közel 11 milliárd forintot, kifejezetten naperőművek és zöldenergia finanszírozására szán. Büszkeség, hogy már 56 naperőműpark létesült a bank forrásaiból, melyek egyenként 0,5MW-ot, összesen pedig éves szinten 42 000 MWh-ot termelnek. Viszonyításképpen egy átlagos háztartás évente elfogyasztott villamos energia mennyisége 2,06 MWh, így a naperőművek 20 388 háztartás villamosenergia igényét biztosítják, ami összességében Keszthely vagy épp Hatvan méretű kisváros teljes éves energiafelhasználását fedezi.

A karbonmentes közlekedés elterjedésének elősegítése szintén kiemelt célja a közösségi banknak, így a MagNet az Optimum Way Kft. több, mint 100 elektromos autótöltő állomásának telepítését finanszírozza országszerte a következő években. Ezzel hamarosan több hazai üzemanyagkút hálózatnál is lehet majd villámtöltéssel „villanyt tankolni”.