Az 1992-ben alapított családi gazdaság, a Szeredi Kft. regeneratív gazdálkodási formában szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik 1.200 hektár szántó területen, amelyhez 112 hektár saját telepítésű erdő is párosul. A szántóföldi területeken őszi durumbúzát, étkezési- és olaj napraforgót, szójababot, őszi takarmányborsót (vetőmagot is), őszi étkezési mákot, őszi spenótot, oregánót és kukoricát termesztenek.
A regeneratív rendszer működtetése olyan fenntartható alternatíva, amelynek elsődleges célja, hogy a biológiának adja át a szerepet a mesterséges anyagok fokozatos kizárása mellett, míg el nem ér arra a szintre, hogy a talaj művelése nélkül, a C02 kibocsátás minimalizálásával és a biológia segítségével egy magasabb tápelem- és vitamin tartalmú élelmiszer alapanyagot állít elő.
A saját gazdaságukban kaszálható gyepsávokat, mezővédő erdősávokat alakítanak ki vagy a rendszeresen megjelenő mezei pocok túlszaporodását a ragadozó madarak felszaporításával oldják meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület bevonásával. A vetésszerkezetükbe egyre több faj termesztését hozzák be, illetve több fajt együtt vetve fokozzák egy-egy tábla biodiverzitását.
Hosszú távú és fenntartható gondolkodásukat mutatja, hogy céljuk és szívügyük, hogy a környezetükben minél több gazdaság átálljon a regeneratív gazdálkodásra, hogy ne csak egy-egy regeneratív „farmszigetként” működjenek, szolgálva ezzel az ökológiai rendszer pozitív irányba történő elmozdulását. Több szakmai szervezettel is együttműködnek, egyrészt, hogy gyakorlati segítséget nyújtsanak és tapasztalatokat osszanak meg a gazdákkal, valamint, hogy elősegítsék a rendszerszintű változásokat is.
A BCSDH-hoz való csatlakozásukkal további fenntarthatósági jógyakorlatokat szeretnének megismerni, tanulni azokból, emellett hasonló, a fenntarthatóság iránt mélyen elkötelezett embereket megismerni és a regeneratív gazdálkodás vonatkozásában kapcsolati tőkéjüket erősíteni.
A tizedik évfolyam résztvevői, az előző évfolyamokhoz hasonlóan, a BCSDH tagvállalatainak különböző szakterületekről érkező fiatal vezetőiből kerültek ki. 
A fenntartható jövőhöz rendszerszintű változásokra van szükség, a természet kínálta low tech megoldások mellett fontos élnünk a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel, erről beszélgetett Nagy Gréta a BCSDH elnökségi tagja Dr. Tilesch Györggyel, a mesterséges intelligencia (MI) szakértőjével, tanácsadóval, aki számos ágazatban és iparágban dolgozik, elsősorban a transzatlanti térségben.
„Az emberiség történetének legnagyobb fegyvere, amit a kezünkbe kaptunk a mesterséges intelligencia által és egyben a legjobb eszköz ahhoz, hogy civilizációs problémákat tudjunk vele megoldani. Ez viszont csak akkor működik, ha képesek vagyunk emberközpontúvá tenni. Az fogja hosszú távon a legnagyobb sikert felmutatni, aki képes a társadalmilag hasznos eredmény irányába kormányozni és a kockázatokat a megfelelő helyen kezelni. Alternatív technológiai jövőképet és paradigmát kell kialakítanunk.” – fejtette ki Dr. Tilesch György.
„Biztosítói hivatásunk, az emberek váratlan helyzetekre való felkészítése a fenntarthatóság melletti elköteleződésünkkel megváltozott: úgy kell ezt tennünk, hogy közben felelősségteljes és előretekintő módon azonosítjuk, értékeljük és kezeljük az ESG kérdésekkel kapcsolatos kockázatokat és lehetőségeket. A fenntartható vállalati működés komoly elköteleződéssel és befektetéssel jár, amit a pillanatnyi előnyökért hajlamosak vagyunk halogatni. Büszke vagyok rá, hogy a Generali Csoportnál mi nem lemondásként, hanem a jövőnkbe való tudatos befektetésként tekintünk a vállalati transzformációnkra.”
„Az IKEA-nál célunk, hogy 2030-ra körforgásos vállalattá váljunk. Ennek eléréséhez újra kell gondolnunk, hogyan végezzük üzleti tevékenységünket, és hogyan őrizzük meg meglévő értékeinket. A használt bútorok piacára való belépés nagyszerű lehetőség számunkra, hogy fenntartható üzleti növekedést érjünk el, miközben csökkentjük a korlátozott erőforrásoktól való függőségünket. A Bútorok második élete szolgáltatásunk lehetővé teszi az IKEA vásárlói számára, hogy kényelmesen és gazdaságilag is ösztönző módon továbbadjanak használt bútoraikon, miközben egy második esélyt adnak az új otthonra találó termékeknek.”