BCSDH Tagok részére 10 % kedvezmény a nyomtatott könyv árából.

Elkészült a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemetetési Szolgáltatók Országos Szövetsége (LEO FM) legfontosabb szakmai kiadványa, a FM Benchmarking IV., amely a legalapvetőbb piaci mérőszámokat tartalmazza 2020-2021 vonatkozásában. Több mint ezer ipari, kereskedelmi, saját tulajdonú létesítmény és irodaház adatait összegezték, amelyek mintegy 10 millió m2-nyi területet fednek le. Sok száz grafikon színesíti a kiadványt, amely Magyarország irányadó FM-tudástára.

A 2013 év végén alakult LEO FM szakmai egyesület a hazai ingatlanpiacon tevékenykedő legjelentősebb létesítménygazdálkodási szolgáltatókat fogja össze egy platformon. Céljuk a hazai facility menedzsment-üzletág tevékenységének megismertetése, a szolgáltatási színvonal folyamatos emelése, illetve magas szinten történő stabilizálása, az új technológiák alkalmazása és a szakmai párbeszéd megteremtése.

Az egyesület többek között megalapította a Benchmarking munkacsoportot, amely a már hagyományos évente megjelenő FM Benchmarking kiadványokat gondozza, illetve a szakmai hátterét megteremti. Idén jelent meg negyedik alkalommal a könyv, amely több mint ezer létesítmény aggregát adatainak elemzését tartalmazza.

A LEO FM idén is meghatározó iparági szakértőket kért fel a kiadvány fejezeteinek szakmai lektorálására, bevezetőinek megírására és a szerkesztésben való közreműködésre, miközben új tematikákkal is bővítették a könyvet, amelyek a Fókuszban a fenntarthatóság; A pandémia hatása az FM piacra és Proptech: technológiai forradalom címet viselik.

A könyv célja megfelelni mind a hazai ingatlangazdálkodási igényeknek, mind a nemzetközi sztenderdeknek, valamint megbízható tudást adni az ingatlanszakemberek számára, hogy adekvát döntéseket hozzanak. Mivel a kiadvány immár negyedik alkalommal jelent meg, ezért a többéves adatsorok már releváns összehasonlító elemzésekre is lehetőséget biztosítanak, hogy a hazai ingatlanpiac még több releváns információ birtokában növelje szakmai színvonalát és professzionalizmusát.

„A most megjelent FM Benchmarking IV. könyv megjelenése azért fontos a LEO számára, mert ez a kiadvány teljeskörű összefoglalót ad a létesítménygazdálkodási szakma aktuális helyzetéről és arról a teljesítményről, ami az összesen több mint 10 millió négyzetméternyi – az irodaházak mellett többek között gyárakat, üzemeket, logisztikai központokat is magába foglaló – ingatlanvagyon kezeléséhez kötődik. Az ezernél is több ingatlan adattábláit tartalmazó könyv nemcsak a szűken vett szakma, hanem mellette az ingatlan tulajdonosok, vállalatvezetők, létesítménygazdák, gazdasági vezetők, FM és Property menedzserek számára is rendkívül értékes és hasznos információkat kínál”- fejtette ki a 2013-ban alakult, 43 tagvállalattal rendelkező LEO elnöke, Schmidt József.

Beszéljenek a számok

A LEO FM az utóbbi két évben komoly növekedésnek indult, a tagvállalatok árbevétele több, mint 298 milliárd Forint,  a kezelt terület meghaladta a 15 millió m2, a közvetlen alkalmazottak száma pedig 15ezer fő. A szervezet növekedése, az új tagvállalatok érkezése olyan kimagasló innovatív megoldásokkal bővítette a tudásbázist, mint a bontásnélküli, robottechnológiával megvalósuló vezetékhelyreállítás és digitalizált takarítási folyamatok. A tudástranszfer támogatására a szervezet kimagasló fejlesztéseket, innovatív technológiákat bemutató szakértői előadókat hív rendszeres szakmai rendezvényeire.

A hasznos döntéshozatalt előkészítő kiadvány megrendelhető

a LEO Főtitkárától, Istiván Ritától a leofm@leofm.hu e-mail címen
www.fmbenchmarking.hu oldalon
a NYOMTATOTT KÖNYV ÁRA 55.000 Ft
VÍZJELES ONLINE KÖNYV igényelhető hozzá 10.000 Ft áron

 

A LEO-ról

A LEO, a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége 2012-ben alakult azzal a céllal, hogy segítse a szakma egységes kommunikációját, valamint szakmai sztenderdeket és átláthatóságot teremtsen a létesítménygazdálkodási piacon, és ezzel magasabb szintre emelje a teljes iparág működését. A szövetség további célja egy, a piaci szereplők együttműködésén alapuló tudásközpont létrehozása, szakmai képzések, illetve az oktatás támogatása, valamint a közösen kialakított korszerű megoldások fejlesztése.

A LEO tagjai: B+N Referencia Zrt., CPI Facility Management Kft., Dome Facility Services Group kft., ENGIE Magyarország kft., Eviron Systems kft.,   Infogroup Fm Ingatlanüzemeltető Kft., First Facility Ingatlankezelő kft., FUTURE FM Létesítménygazdálkodási Zrt., Graphisoft Park Services kft., Gránit-Pólus Management kft., KÉSZ Ingatlan Üzemeltető és Fejlesztő kft., KRAFT-FM kft., PREVITA Ingatlan kft., NEO Property Services Zrt., Netdragon Service Group kft., PRIZMA FM Zrt., Real Management kft., RUSTLER kft., SES Magyarország, SMART FM Ingatlanüzemeltető kft., TÖMB Ingatlan kft.

Pártoló tagok: ALTE-GO kft., Clean Up Grand Service kft., Cushman & Wakefield Nemzetközi Ingatlan Tanácsadó kft., Decor Floor kft., DiscoverTeam kft., EPS-Connect International Zrt., ERANDO Biztonságtechnikai Tanácsadó és Kereskedelmi kft., LG Electronics Magyar kft., Frachtmeister International kft., FR Management Partnership C.V. Magyarországi Fióktelepe., GUARD Control kft., GRUNDFOS South East Europe kft., HUNInsurance Biztosítási Alkusz kft., PANER kft,  Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Polon-Alfa Magyarország kft., RECOBIN kft., Reisswolf Adat- és Dokumentumkezelő kft., SCH-PS Kft., Városliget Zrt., Weishaupt Hőtechnikai kft.,  Xintex Hungary kft.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) projektasszisztens munkatársat keres.
Amennyiben szeretnél Magyarország vállalati fenntarthatóság terén mértékadó szervezeténél kamatoztatni szakmai tapasztalataid, fenntarthatósági gyakorlatot szerezni, projektmunkában fejlődni, illetve egy elkötelezett csapat tagja lenni és megfelelsz az elvárásainknak, jelentkezz!


A munkavégzés helye a feladatok függvényében rugalmasan az otthonod vagy a budapesti irodánk.

Feladatok:

  • BCSDH rendezvények szervezésében, lebonyolításában történő részvétel, adminisztrációs és háttérmunkák
  • Social Media és online kommunikáció tervezésében, megvalósításában történő részvétel
  • Szakmai programok támogatása (pl. Time to Transform 2030, Race to Zero , Körforgásos Gazdasági Platform)
  • Fenntarthatósági felmérések és azok feldolgozásának előkészítése
  • a „A jövő vezetői” tehetségprogram szakmai napjainak és ösztöndíjpályázatának támogatása és közreműködés az Alumni programban
  • A kommunikációs terület szervezési, kreatív munkáiban való részvétel és terület háttértámogatása

Alapelvárások:

  • biztos, felhasználói szintű számítógépes ismeretek (Word, Excel, PowerPoint, közösségi média)
  • felsőfokú, biztos angol nyelvtudás
  • precíz és hatékony munkavégzés, megbízhatóság
  • alkalmazkodó készség, rugalmasság

A pályázat során előnyt jelent:

  • online kommunikációs ismeretek, tapasztalat
  • WordPress, Canva, Mailchimp ismerete
  • rendezvényszervezési tapasztalat

Mit kínálunk?

  • izgalmas, szakmai feladatok
  • nemzetközi, fenntarthatósági szakmai vérkeringésbe történő bekapcsolódás
  • folyamatos tanulási, fejlődési lehetőség
  • egymást segítő, jó csapat
  • értékes kapcsolati háló
  • családbarát – rugalmas munkavégzési feltételek

Jelentkezés: magyar nyelvű önéletrajzot és rövid motivációs levelet küldj május 31-ig az ivett.takacs@bcsdh.hu e-mail címre.

Mély, megrázó és felemelő – Ezekkel a szavakkal jellemezték a Going Circular filmet, a hazai bemutató résztvevői.
A filmvetítés előtt Désirée Bonis a Holland Királyság nagykövete és Márta Irén a BCSDH ügyvezető igazgatója a körforgásos átalakulás fontosságáról beszélt. A Holland Nagykövetség jóvoltából hazánkba került film vetítését az ING Bank látta vendégül és a BCSDH és a Körforgásos Gazdaság Platform tagjai vettek részt.

Az Oscar-díjas My Octopus Teacher című dokumentumfilm producerei által készített nagyjátékfilm, a kollektív jövőnkről szól a Földön. A film egy olyan jövőt képzel el, amelyben az emberiség nemcsak túlél, hanem virágzik is, a globális paradigmák újragondolásával és bolygónk erőforrásainak határainak tiszteletben tartásával. A történetben megismerhet négy úttörő gondolkodót, akik a modern kor környezeti, gazdasági és társadalmi válságai között navigálják a nézőt körforgásos megoldások felé. A négy változásvezető, Janine Benius (biológus és tudományos író), a 102 éves James Lovelock (független kutató), Arthur Huang (mérnök, designer) és John Fullerton (üzletember, JP Morgan egykori igazgatója) személyes történetén keresztül nem csak azt tudjuk meg, hogy miért, de a hogyanra is izgalmas választ adunk.

Folytatódik a tavaly nagy sikerrel zárult Körforgásos Gazdaság Akadémia a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) és a Holland Nagykövetség szervezésében. A sorozat második eseményét rendhagyó módon, hibrid formában, személyesen az ING Bankban, és online, a Microsoft Teamsen keresztül tartottuk.

Az eseményt Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója és az esemény házigazdája, Igaz Zoltán, az ING Bank kommunikációs igazgatója nyitotta meg.

Az Akadémia első előadásaként Dr. Ádám János, a Tungsram Group, kísérleti üzemvezetője mutatta be a Tungsram Agritech üzletágát és az ehhez kapcsolódó „Vertical farming” rendszert, ami egy innovatív együttműködés eredménye. A beltéri növénytermesztéshez 95-98 százalékkal kevesebb víz, lényegesen kevesebb növényvédő szer szükséges, mint a szabadtérihez, és éghajlattól függetlenül bármilyen növényfajta termeszthető a világ bármely táján. Az előrejelzések szerint a Föld népessége 2050-re több mint 9 milliárdra nő, azaz 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség, mint jelenleg. A lakosság 70 százaléka ráadásul városokban fog élni, ezért teljesen új alapokra kell helyezni a mezőgazdasági termelést. Óriási hatékonyságnövekedésre van szükség, és a precíziós beltéri növénytermesztés éppen ezt teszi lehetővé. A polcrendszerek révén egységnyi területen akár több tízszeres kapacitás érhető el a szabadtéri technológiákhoz képest. Nem véletlen, hogy az indoor farming piac mérete a Strategies Unlimited független piackutató előrejelzése szerint a tavalyi 500 millió dollárról 2020-ra 1000 millió dollár fölé, 2024-re pedig több mint 6700 millió dollárra nő majd.

Erre a gondolatra csatlakozott rá Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, akik a fent említett együttműködésben kiemelt szerepet vállalnak. A Tunsgram és az Eisberg kutatás-fejlesztés céllal Közép-Európában egyedülálló vertikális farmot létesített 2021. februárjában. A 650 négyzetméteres, hidropóniás rendszerben, LED-es megvilágítás segítségével termesztenek növényeket (pl. mikrozöldeket, palántákat, gyógynövényeket, ehető virágokat, fejes salátákat). A vetésforgó meglehetősen gyors, ugyanis fajtától függően általában 2 hét alatt érik el az aratható állapotot a mikrozöldek, amelyek még mag formában kerülnek a csíráztató szekrények sötét, magas páratartalmú helyiségeibe, hogy utána 3-4. napon keresztül LED-megvilágítás alatt folytassák a növekedésüket.

Végül Percze Rajmond, „A jövő vezetői” tehetségprogram 2020-as évfolyamának végzettje és Agroloop társalapítója bemutatta a startup-ként indult vállalkozását. Innovatív és fenntartható megoldásokat hoznak a takarmányozás- és szerves trágya iparba. Rovarok tenyésztésével újrahasznosítják a fogyasztás előtti, növényi alapú, szerves élelmiszer-hulladékot, mellyel évente több mint 1000 tonna CO2 ekvivalenst spórolnak meg az hagyományos komposztáláshoz képest. A folyamat végeredményeként 3 termék: vitaminokban és tápanyagban gazdag takarmány fehérjeliszt, olaj és komposzt keletkezik.

A klímaváltozás ma már ténykérdés. Számtalan adat támasztja alá, hogy az emberi hatás megkérdőjelezhetetlen ebben a negatív folyamatban. Mégis vannak eszközeink, van lehetőségünk, hogy megfordítsuk ezeket a hatásokat, csak erre úgy kell felkészülni, mint egy komoly harcra – mutatott rá Prof. Mark Maslin a BCSDH május 10-én tartott üzleti reggelijén és Fórumán, amelynek fókuszában a most induló, rendszerszintű változásokat célul kitűző Time to Transform 2030 program állt.

Mark Maslin a Királyi Földrajzi Társaság és a Királyi Művészeti Társaság Tagja, a University College of London Földrendszer-tudomány professzora, a 2021-ben megjelent „Hogyan menthetjük meg a bolygónkat: Tények” könyv szerzője cselekvésre szólított fel és garantáltan felvértezett mindenkit a változáshoz szükséges tudással a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti reggelijén és Time to Transform 2030 Fórumán.
Itt az ideje, hogy szembenézzünk a tényekkel és felismerjük, a tudás és technológia már a kezünkben van és a vállalatoké a vezető szerep. A magyar GDP 30%-át termelő 120 tagvállalatot tömörítő szervezet üzleti reggelijét vállalatvezetők és szakértők részvételével tartott műhelymunka követte, amelynek célja, hogy a most debütáló Time to Transform 2030 program fő területein azonosítsa a hazai célokat, lehetőségeket és kihívásokat.

Bevezető gondolataiban Ifj. Chikán Attila, a BCSDH Elnöke kiemelte:Most van itt a cselekvés ideje. Az eddigi változások üteme és mértéke is kisebb a vártnál. Még rendelkezésünkre áll egy szűk időablak rendszereink alapvető és azonnali átalakítására, ahol a vállalatoké a vezető szerep. A tudomány világossá tette, hogy mit kell tenni, gazdasági szereplőknek kell megtenni az ehhez szükséges lépéseket. Az átalakulás olyan szemléletbeli változást igényel, amely alapjaiban változtatja meg az üzleti vezetők rövid és hosszú távról alkotott elképzeléseit. Erről szól az ezt az évtizedet meghatározó Time to Transform 2030 programunk”

A világnak három kritikus kihívással kell szembenéznie: a klíma-vészhelyzettel, a természeti sokszínűség elvesztesével és a növekvő, társadalmi egyenlőtlenségekkel. A globális átlaghőmérséklet már most körülbelül 1,2 °C van az iparosodás előtti szinthez képest, a vadvilág 68%-a már elveszett, a társadalom leggazdagabb 1%-a birtokolja a globális vagyon 44%-át, míg a legszegényebb 50% alig 2%-ot.

„A klíma adatok kiábrándítók, de bármennyire is rossz a helyzet a környezet szempontjából, ezt meg lehet fordítani, és minden eszköz a kezünkben van ehhez. Ennek a változásoknak az egyének összefogásából kell kiindulnia. A kis tettek, ha emberek millióival megsokszorozzák őket, megváltoztathatják a világot. De ez egy élet-halál harc a bolygónkért magunkkal magunkért. Egyének, kormányok, vállalatok összefogására van szükség. A vállalkozásoknak azon túl, hogy innovációikkal, saját tevékenységük átalakításával felgyorsítják a folyamatot, segíteniük kell az egyének, a fogyasztói szokások változását, az ő szerepvállalásukat a klímaváltozás elleni harcban, a helyi közösségek ezirányú támogatásával, platformok teremtésével.” – fejtette ki Mark Maslin professzor.

Az esemény meglepetés vendége Maryna Saprykina volt, a CSR Ukraine szervezet ügyvezetője. Elmondta, hogy az adott helyzetben miként működik tovább a WBCSD ukrán partnere és konkrét lehetőségeket mutatott be, miként segíthetnek ebben a helyzetben a hazai vállalatok.

A jelenleg is folyó BCSDH vállalati érettségi felmérés előzetes adatai alapján a kitöltő szervezetek 2025-ig az üvegházhatást okozó gázok nettó nulla kibocsátása és a biológiai sokféleség terén kívánják leginkább növelni az elkötelezettségüket.​ Ugyanakkor legtöbbjük esetében a fenntarthatósági mutatószámok a jövőkép fejlettségénél alacsonyabb mértékben épülnek be az irányításba, azaz a gazdasági szempontok még mindig sokszor felülírják a fenntarthatósági szükségszerűségeket.

„Itt az idő, hogy többet tegyünk, mint beszéljünk a fenntarthatóságról, a karbonsemlegességről. Ez az utolsó esélyünk, hogy ne kelljen a klímaváltozás legdurvább hatásait elszenvednünk. Nem egyszerű egy vállalat számára, hogy egyszerre nyereségesen és fenntarthatóan működjön. Lehet, hogy rövid távon ezek a megoldások drágábbak, de hosszabb távon ezek az átalakítások teszik ellenállóbbá, versenyképesebbé a vállalatokat. A cél a Föld megőrzése a következő generációk számára és ez csak együtt sikerülhet, a fogyasztók, a vállalatvezetők és kormányzati döntéshozók összefogásával.” – Tette hozzá Károlyi László, a Legrand Zrt. vezérigazgatója, az esemény házigazdája.

Jövőképünk céljai még elérhetőek. De a következő nyolc év kritikus és minden egyes nap számít. A BCSDH évtizedét a Time to Transform 2030 program határozza meg, az Action 2020 eredményeire épülve. A program három kiemelt eleme a 2050-ig vezető 9 ösvény és cselekvési terv, a tagvállaltok magas szintű elköteleződése, valamint az azokat átölelő maximális átláthatóság.” – mondta el Márta Irén a BCSDH ügyvezető igazgatója az új program bemutatásakor.

Az üzleti reggelit a Time to Transform 2030 Szakmai Fórum követte, melynek elsődleges célja az volt, hogy közös gondolkodást és munkát indítson el az új program 9 ösvényének hazai céljainak meghatározására.

Az esemény galériáját itt találja.

*****

Prof. Mark Maslin, FRGS, FRSA

Mark Maslin FRGS, FRSA a Földrendszer-tudomány professzora az UCL-en. A Rezatec Limited igazgatója, a London NERC Doctoral Training Partnership alapító igazgatója, a Cheltenham Tudományos Fesztivál Tanácsadó Testületének tagja, a Sopra-Steria, a NetZeroNow és a Sheep Included Ltd CSR Testületének tagja, valamint a Climate Crisis Advisory tagja.

Maslin vezető tudós, akit különösen érdekel az éghajlatváltozás és a 21. századi emberiség előtt álló fő kihívások megértése. Több mint 180 közleménye jelent meg olyan folyóiratokban, mint a Science, a Nature és a The Lancet. Ő volt az eredeti, 2009-es The Lancet klímaváltozásról és a globális egészségről szóló jelentés klimatológusa, 2015 óta pedig az éves Lancet Countdown jelentések szerzője.

Mark 10 könyvet és több mint 60 népszerű cikket írt (például a New Scientist, az Independent, a Guardian, a Telegraph, a New York Times és a The Conversation számára. Legújabb könyve: „Hogyan mentsük meg bolygónkat: a tények” (Pingvin, 2021).

Mark 2012-ben társalapítója volt a Rezatec Ltd-nek is, amely 50 alkalmazottat foglalkoztat, és jelenleg a világ egyik vezető térinformatikai elemző vállalata, amely mesterséges intelligencia „big data” megoldásokat kínál környezetvédelmi kérdésekre vállalatok, civil szervezetek, valamint helyi és nemzeti kormányok számára. Mark egyben az UNFCCC által kijelölt kapcsolattartási pont és az UCL COP26 vezetője is.

 

 

Egy vállalatvezető számára mit jelent az alapértékek tisztelete? Hogyan tudjuk ezt beépíteni a mindennapi vállalati üzletmenetbe? Mik a 2022-es munkaerőpiac legnagyobb kihívásai? Hogyan tudunk cégvezetőként alkalmazkodni a megszilárdult hibrid munkavégzéshez? Mi az a „purpose”, amiért vezetőként nap mint nap dolgozunk? Munkavállalóként/vezetőként mire/kikre vagy hatással? Milyen értéket adhat az üzletnek és a gazdaságnak a sokszínűség és az esélyegyenlőség? Ezekkel a témákkal foglalkoztunk “A jövő vezetői” tehetségprogram alapértékek tiszteletével foglalkozó szakmai napján április 28-án, Tatabányán, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft.-nél.

A nap során a résztvevők azzal foglalkoztak, hogyan lehet a mai munkaerőpiaci kihívásokra választ adni, és hogyan lehet jó vezetőként változást indítani. Emellett megvizsgáltuk a sztereotípiák és a diszkrimináció viszonylatát, ezek társadalmi és gazdasági következményeit, a vezetői felelősséget ezek tükrözésében és alakításában.

A résztvevőket Szundy Olivér gyárigazgató, köszöntötte. Kiemelte, hogy vezetőként nincsenek és nem is lesznek olyan sablonok, megoldások, amit példaként lehet követni. Az egyetlen helyes út viszonyulni az emberi alapértékekhez és a vállalatot a helyes irányba terelni.

A nap első előadásában Csaposs Noémi, a HumánSelect alapítója és az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnökségi tagja mutatta be a 2022-es magyar munkaerőpiac helyzetét. Kiemelte a vállalatok legnagyobb kihívásait/nehézségeit, és azokat a területeket, amiben az utóbbi évek trendjei a legnagyobb változást hozták. Kiemelte a hibrid munkavégzést, ami 2022-re megszilárdult a vállalati szférában, ami magával hozza a teljes üzletmenet megváltozását. A fontos kérdés, hogy hogyan reagálnak erre a cégek, illetve, hogy vezetőként hogyan tudnak ehhez a helyzethez alkalmazkodni? Ez különböző kihívásokat is magával hoz a projektmenedzsment és a kommunikáció területén. Kiemelte, hogy vezetőként fontos a rugalmasság, próbáljunk ki új utakat és vállaljuk a felelősségünket a munkavállalóinkért. Az egyre növekvő egyéni igények miatt szintén nélkülözhetetlen a munkavállalók érzékenyítése.

Verő Barbara, a Future Proof Consulting alapítója és ügyvezetője, HR szakértő egy workshopszerű beszélgetés keretében állításokat osztott meg a résztvevőkkel, aminek konklúziójaként arra a kérdésre kaphattak választ, hogy a szervezetükön belül vezetőként mire és mekkora hatásuk van. Kiemelte, hogy mennyire fontos a jó vezetés nem csak a multinacionális, de startup környezetben is, hiszen statisztikák szerint a start-upok kétharmada a rossz vezetés miatt bukik el. Nagyvállalati környezetben a változtatáshoz ismerni kell a nagyvállalati jellemzőket, és az ügyet, amiért dolgoznak. Ennek kapcsán a résztvevők útravalónak azt a feladatot kapták, hogy gondolják át, mi az az ügy, mi az a „purpose” amiért ők nap mint nap dolgoznak. Ennek ismeretében tudják elindítani a szükséges változást a cégen belül.

A megváltozott munkaképességűek sikeres integrálásáról, személyes és üzleti motivációjáról beszélt Rosner Imre, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetője. A Szerencsejáték munkavállalóinak 11%-a megváltozott munkaképességű, ami kiemelkedően magas foglalkoztatottsági szint. Kiemelte, hogy a vállalati működésre a sokszínű munkavállalói kör pozitív hatással van, ami hosszútávú értéket teremt. Például elfogadóbb, nyitottabb belső kultúra alakult ki a munkavállalók körében, hatékonyabb a vevők kiszolgálása akadálymentesített lottózók és digitális felületek kialakításával, valamint a hazai vállalati körben jó példamutatás és gyakorlat-megosztás a foglalkoztatási keretek kialakítására.

A nap folytatásaként dr. Both Emőke, a BAGázs alapítója egy telepre született fiú példáján keresztül mutatta be a romaintegráció hátterét és fontosságát. Kinek kellett volna segítenie a fiún? A fiút körülvevő szereplők száma végtelen, ebből egy civil szervezet, a BAGázs segítségével vált a fiú története sikertörténetté, ami egyben az ellátórendszer kudarca is. Mit lehet tenni a romaintegráció kérdésében? Ha egyéni szinten növeljük a befogadóképességünket, az hatni fog az állami intézményekre is. Felhívta a figyelmet arra, hogy valódi, hosszú távú segítséget az esély biztosításával tudnak nyújtani a vállalatok, vagyis azzal, ha a vállalat elköteleződik az inkluzív programok elősegítése mellett, akár anyagi támogatáson, akár aktív szerepvállaláson keresztül.

Urbán Katalin, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. EHS vezetője a Grundfos gyár látogatása során bemutatta a vállalat alapértékei mentén a jógyakorlatait. A Grundfos globális stratégiájában 6 fő mutatószám szerepel, ezen belül is a fenntarthatósági index, ami egy komplex, társadalmi és környezeti KPI-okat is tartalmazó mutatószám. Ezek között szerepelnek gyártásra vonatkozó célok is, de ügyfelekkel való együttműködés is. Kiemelte, hogy jelenleg az egyik legnagyobb kihívás az EHS területén a testi-lelki egészséget támogató munkakultúra kialakítása.

Az ebédet követően a résztvevők projektcsapatai bemutatták egymásnak, hogy hol tartanak kidolgozandó projektjeikkel. A problémameghatározás és a megoldás során a csapatok a körforgásos gazdaság témájára fókuszálnak.

Palotai Borbálaa PwC Magyarország Kft. Marketingkommunikációs és üzletfejlesztési vezetője az idén 11. alkalommal elkészített PWC Vezérigazgatói felmérést mutatta be. Gyorsanváltozó világunkban egyre nehezebb akárcsak fél-egy évre előre tervezni, emiatt vezetők iránti bizalom egyre fontosabb szerepet játszik. A megbízhatóság, kompetencia, törődés és őszinteség négyeség emelte ki, mint a vezetői bizalomépítés legfontosabb eszközeit.

Nagy Andrea, a Budapesti Gazdasági Egyetem fenntarthatósági vezetője a szakmai előadások zárásaként az esélyegyenlőség kapcsán hozott provokatív gondolatokat. A résztvevőkkel együtt gondolták át, hogy mi is az az esélyegyenlőségi terv? Hogy alakul a női vezetők száma? Csak a kvóta elérése a cél? Milyen a bevonó munkahely? Mik azok a családbarát projektek?

Márton Katalin, a Praktiker HR igazgatója mesélt a Praktiker munkaerő megtartásért tett erőfeszítéseiről, jógyakorlatairól. A munkavállalók motiválására Praktikeres közösségeket hoztak létre. Kiemelte, hogy a HR adta lehetőséget, pluszt az online kommunikáció tudja megadni. Erre jó példájuk a PrakTEAM applikáció, ami aktivizálja a Praktiker munkavállalóiból álló közösséget, legyen szó piactérről, közös programokról, különleges tehetségek felfedezéséről.

A napot a vezetői interjú keretében Szundy Olivérrel zártuk. A beszélgetés során mesélt a jelenlegi munkaerőhiány kapcsán felmerült kihívásokról, amik a Grundfost is érintik, illetve hogyan vonzzák ide a környező települések munkaerejét és hogyan próbálják megtartani a jelenlegi munkaerőt. A vezetők számára útravalónak azt ajánlotta, úgy tudnak hiteles vezetők lenni, ha szenvedéllyel csinálják, amit csinálnak.

 

A tavaly nagy sikerrel zárult Körforgásos Gazdaság Akadémia idén is elstartolt április 13-án a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) és a Holland Nagykövetség szervezésében. A webinárium-sorozat első eseményére 45 vállalati képviselő és szakértő részvételével került sor, mely során bemutattuk a Circularity Check körforgásos teljesítménymérési eszközt, és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás tesztelése során felmerült vállalati tapasztalatokat.

Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója, a CircularRegions projekt menedzsere köszöntötte a jelenlévőket. Maga a szolgáltatás a CircularRegions projekthez kötődik, melyet a szlovákiai és magyarországi határmenti régiók versenyképességének növelésére irányuló igény hívta életre azzal a céllal, hogy a körforgásos gazdaság elvei érvényesüljenek az érintett területek életminőségére és GDP-szerkezetére legnagyobb hatást gyakorló piaci ágazatokban.

A Circularity Check Tool-t és szolgáltatást Takács Ivett, a magyarországi Körforgásos Gazdaság Platform projektmenedzsere, a projektben résztvevő szakértő mutatta be. A Circularity Check egy önértékelési diagnosztikai eszköz, amely külső ellenőrzés nélkül, a termék- és/vagy szolgáltatási szintet helyezi a középpontba. Az eszköz egyfajta stratégiai megközelítést alkalmaz: ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak nem kell részletes mennyiségi adatokat (például kilogrammban megadott mennyiséget vagy euróban kifejezett értéket) szolgáltatniuk. Célcsoportja elsősorban a kis- és középvállalkozások, fő előnyei pedig a következők:

  • térítésmentes,
  • a kérdőív kitöltése közben időt lehet megtakarítani azzal, hogy nincs szükség részletes adatgyűjtésre,
  • az eszköz a körforgásos gazdaságba belépő olyan kezdőknek is alkalmas, mint amilyenek minden bizonnyal a szlovák és magyar kkv-k,
  • a kísérő dokumentumokat a nemzeti nyelvekre is le lehet fordítani,
  • az eredmények megjelenítése százalékos arányban és pontozással történik, vizuálisan tetszetős formában,
  • az online eszköz a szlovák és magyar nyelvre történő fordítás elősegítéséhez Excel táblázatban is elérhető.

A Circularity Check Tool kapcsán a projekt során kidolgozott anyagok ide kattintva érhetők el.

Az eszköz bemutatását követően a projekt során, a BCSDH által tesztelt két élelmiszeripari vállalat, a BioFungi Kft. és a Natur-Food Kft., illetve két építőipari vállalat, a Corten Kft. és a Cube-Factory osztotta meg tapasztalatait a téma köré szervezett két kerekasztal-beszélgetés során. A beszélgetések résztvevői voltak a tesztelésben résztvevő független szakértők: Arató Gábor, a Manupackaging Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Budai Henrietta, a HuGBC titkára, Dr. Horváth Bálint, a Holland Nagykövetésig magyar-szlovák körforgásos gazdasági szakértője és Szöllőssi Réka, független élelmiszeripari szakértő. Ezúton is köszönjük a több, mint fél éves munkájukat!

A panelbeszélgetések során megállapításra került, hogy a szolgáltatás a piaci igények, az ismert lehetőségek és a már bevált módszertan kombinációja. A körforgásos teljesítmény-mérés remek kiindulópont a tesztelt vállalatoknak a további fejlesztésekhez. Emellett a kifejlesztett szolgáltatás egyedi lehetőségeket és belső értéket hordoz magában, mégpedig az egyes piaci szegmensek számára.

Összességében elmondható, hogy a CircularRegions projekt keretében kidolgozott szolgáltatás gyakorlatias és célorientált megközelítésével segíthet a körforgásos gazdaság témakörének felemelésében a közép-kelet-európai régióban.

Idén első alkalommal találkozott személyesen az ESG munkacsoportunk az E.ON székházában. A 15 személyes résztvevő mellett további 20 fő követte online az esettanulmányok bemutatását, illetve az azt követő diskurzust, melyek során az ESG mérőszámokhoz kapcsolódó adatok gyűjtési és felhasználási gyakorlatának témáját jártuk körbe.

Elsőként Rajnai Tamás, az E.ON Hungária Zrt. kiemelt fenntarthatósági szakértője osztotta meg a közönséggel az E.ON csoport gyakorlatát, hangsúlyozva, hogy a vállalatnak fenntartható üzleti stratégiája van, nem csupán fenntarthatósági stratégiája. Ennek értelmében a működésbe beépült mérések és adatgyűjtési folyamatok az operáció részét képezik és folyamatosan fejlesztésre kerülnek. ESG keretrendszerüket az EU Taxonómia mentén alakítják, priorizálva azon területeket, ahol a legnagyobb hatást képesek elérni. Az E.ON nagy hangsúlyt fektet az ÜHG csökkentés során a 3. szkópra, valamint csoport szinten elkötelezettek a nettó zéró elérése mellett. A biodiverzitás megőrzése is fontos a vállalat számára, hálózati infrastruktúrájukat az úgynevezett ’ecological corridor’ mentén fogják kezelni.

Ezt követően Bolyán Róbert, az UniCredit Bank Hungary Zrt. Social Impact Banking igazgatója mutatta be a vállalat fenntarthatósági stratégiáját, fókuszba helyezve az ’S’ programokat és a kapcsolódó adatgyűjtést. A vállalat kiemelten nagy hangsúlyt helyez a dolgozóik folyamatos képzésére és érzékenyítésére, rajtuk keresztül kívánnak még nagyobb hatást elérni teljes ügyfélkörükön. Social Impact Banking programjukon keresztül kívánják tovább növelni a társadalmi hatásukat, amit külön visszamérésekkel követnek nyomon. A társadalmi vállalkozások jórészt inkubátor szervezeteken keresztül kapcsolódnak a bankhoz, de hírük gyorsan terjed, hiszen egyedülálló lehetőség nyílik ezáltal olyan vállalkozók számára, akiknek eddig nem volt lehetősége banki hitelhez jutni. Róbert szerint a jövőben ez a finanszírozási forma egyre elterjedtebbé válik majd az angyalbefektetők és az állami pályázatok mellett.

A beszélgetés során szó esett még a zöldkötvény kibocsátásról, a minősítéseknek való megfelelés összetettségéről, a szabályozói környezetről és mindezek potenciális jövőbeni egyszerűsítéséről. A beszélgetést Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója zárta.

Elkészült az IPCC 3. munkacsoportjának jelentése. 8 évünk maradt cselekedni, ha el akarjuk kerülni a klímaváltozás legdurvább hatásait. 2030-ig a felére kell csökkentenünk a károsanyag-kibocsátást, ha el akarjuk kerülni a klímaválság legborzalmasabb hatásait – írja a legfrissebb ENSZ-jelentés. Az IPCC által készített tanulmány nem csak a levegőbe beszél, konkrét megoldási javaslatokat is tesz arra, hogyan érhetjük el az előttünk álló 7,5 évben a kitűzött célt, a globális felmelegedés másfél fok alatt tartását. Mint mondják: minden eszközünk megvan ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát, csak élnünk kell vele.

Az ENSZ klímapanele, az IPCC friss jelentést tett közzé arról, hogy még mindig nem késő a globális hőmérséklet-emelkedést a korábban vállalt 1,5 Celsius-fok alatti szinten tartani 2030-ig. A ma publikált jelentés a klímaválság hatásainak enyhítésére koncentrál és felhívja rá a figyelmet, hogy a párizsi klímacsúcs céljait csak akkor van esély elérni, ha azonnali és mélyreható módon cselekszünk.

Jelenleg ugyanis jó úton haladunk a 3 Celsius-fokos, vagy akár a fölötti emelkedéshez vezető úton 2030-ig – ez több, mint a duplája a 2015-ben célként kitűzött 1,5 foknak.

A következő öt év kritikus lesz

Ahhoz, hogy a 1,5 °C-os vállalás alatt maradjunk 2030-ig, és ennél nagyobb mértékben ne nőjjön a globális hőmérséklet, alapvető lenne, hogy a globális károsanyag-kibocsátás legkésőbb 2025-ig elérje a csúcsot – majd elinduljon lefelé. Ez azt jelenti, hogy legalább 43 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátást, a metán-szintet pedig legalább egyharmadával kell visszavágni – kevesebb, mint nyolc éven belül.

„Válaszút előtt állunk. Az élhető jövőt csak a most meghozott döntésekkel biztosíthatjuk. Megvan hozzá minden eszközünk és tudásunk, hogy gátat vessünk a felmelegedésnek” – mondta az IPCC elnöke, Höszung Li.

A tanulmányból kiderül, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás az emberi történelem során 2010 és 2019 között volt a legmagasabb. Külön kiemelik, hogy épp ugyanebben az időszakban a megújuló energiák ára 85 százalékkal lett olcsóbb, mint korábban. Az elmúlt években pedig számos törvényt hoztak a világ több országában az erdőírtás ellen, az energiahatékonyság fejlesztéséért és a megújuló energiákra való áttérés felgyorsításáért.

„Hittel tölt el, hogy hány országban hoznak klímavédelmi intézkedéseket, törvényeket, változtatják a szabályozást és a piaci eszközöket, melyek aztán hatékonynak bizonyulnak. Ha ezeket felgyorsítjuk és szélesebb körben, egyenlőbben alkalmazzuk, azzal nemcsak a gázkibocsátást csökkentjük jelentősen, hanem a fejlesztéseket is ösztönözzük.”

Sürgős cselekvésre van szükség

A glasgow-i klímacsúcson tett vállalások ellenére a jelenlegi becslések még mindig csak 14 százalékos csökkentéssel számolnak – ami nagyon távol áll a következő nyolc évben elérendő, 45 százalékos csökkentéshez képest.

„A glasgow-i klímacsúcsról naív optimizmussal jöttünk el, melyet az ott tett ígéretekre és elkötelezettségre alapoztunk” – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár a jelentésre adott válaszában, majd hozzátette, hogy a legfontosabb jelen pillanatban az az elképesztően nagy különbség, mely a vállalások és a szükséges gázkibocsátás-csökkentés között fennáll, és melyről senki sem akar tudomást venni. A” tudomány világossá tette, hogy mit kéne tenni, de a legnagyobb kibocsátók közül a legtöbben nem teszik meg az ehhez szükséges lépéseket” – mondta.

Az ENSZ főtitkára a jelentést „kárhozatos” klímajelentésnek, a „szégyen leiratának” titulálta.

Guterres szerint a klímaaktivistákat sokszor veszélyes radikálisokként festik le – pedig a valóban veszélyes radikálisok nem ők, hanem azok az országok, melyek egyre csak fokozzák a szénalapú energiahordozók kitermelését. „A fosszilis energiahordozók kitermeléséhez szükséges infrastruktúrába való befektetés morális és gazdasági őrültség” – tette hozzá.

„Hány jelentés kell még ahhoz, hogy végre megtegyük, amit már korábban megígértünk, hogy megteszünk?” – kérdi Tina Stege, a Marshall-szigeteki Köztársaság küldötte, akinek országa már érzi a klímaváltozás hatásait. Stege beszédében kiemelte, hogy a G20-ak, a világ legnagyobb kibocsátói folyamatosan elmulasztják a radikális lépések megtételét, melyekkel csökkenthetnék a kibocsátást. „Hosszú ideje be kellett volna már váltani az ígéreteiket” – tette hozzá.

Politikai és viselkedésbeli változtatásokra van szükség a sikerhez

A jelentésben arról is szó van, milyen konkrét megoldásokkal sikerülhet elérni a kitűzött célt. Elsősorban politikai és viselkedésbeli változásokra van szükség, írják, ha csökkenteni akarjuk a globális felmelegedést – ezek pedig alapvetően fogják javítani a közegészséget is.

Példaként említik az élhetőbb városok építését, elsősorban a kibocsátáscsökkentés szempontját figyelembe véve. De a szerzők hozzáteszik, hogy ebből a fajta várostervezésből számos más, pozitív hatás is következik, ideértve az alacsonyabb légszennyezettséget, és az egészségre gyakorolt általános pozitív hatást.

„A klímaváltozás több mint egy évszázadnyi fenntarthatatlan energia- és földhasználat, életstílus és fogyasztás, illetve termelés eredménye – mondta Jim Skea, a munkacsoport egyik társelnöke. – Ez a jelentés bemutatja, hogy ha most cselekszünk, az egy, a jelenleginél igazságosabb, fenntarthatóbb világ irányába mozdít el bennünket. és hogyan lehet a globális felmelegedésnek határt szabni iparági szinten.

Az iparban is kellenek a változások, ehhez konkrét példákat hoznak

Az egyik javasolt megoldás a szén(dioxid) megkötése és tárolása – de a szerzők nem mulasztják el hozzátenni, hogy ennek a technológiának még vannak korlátai. „Ez a módszer most még jóval kevésbé hatékony, mint ahogy a 1,5-2 fokos modellezésekben szerepel” – írják, de hozzáteszik, hogy politikai akarattal, növekvő társadalmi támogatással és fejlesztéssel lehetséges a siker.

Az építőiparban végebement változtatások szintén nagyon kedvezően hat(ná)nak a klímaválságra. A városok és más városias területek nagy lehetőséget jelentenek a kibocsátáscsökkentés szempontjából. Skea szerint ezt már most is világszerte látni lehet az új, széndioxid-semleges projekteknél. „Jó példákat látunk a zéró energia vagy zéró szén-dioxid alapú épületeknél szinte minden éghajlati vidéken. Az ebben az évtizedben megtett lépések kritikusak, ha ki akarjuk használni az épületekben rejlő lehetőséget a kibocsátáscsökkentésre.”

A pénzügyi szektor szerepe is kiemelten fontos, főképp a befektetések. Az egyik legnagyobb kritika a zéróemissziós projektek kapcsán ugyanis azok magas költségei – és itt léphetne közbe a pénzügyi szektor. Közgazdászok ugyanis épp 2021-ben álltak elő eredményükkel, miszerint a klímavédelmi inaktivitás hosszú távon sokkal költségesebb, mint a zéró kibocsátásra való átállás. Ugyanerre a megállapításra jutott egyébként a ma publikált ENSZ-jelentés is.

Forrás: IPCC, Noemi Mrav, Euronews

Március 29-én tartottuk idei második Race to Zero munkacsoport-találkozónkat, amelynek a BuildEXT irodája adott otthont. Résztvevőink az eseményt a házigazdának köszönhetően nem csak a helyszínen, hanem online is követni tudták a Zoom platformon keresztül. A digitalizáció mára már elengedhetetlen része az életünknek, jelen van minden iparágban, az okos eszközök átszövik mindennapjainkat, a virtuális valóság új lehetőségeket tár fel számunkra. A valós idejű adatok megértése elengedhetetlen az éppen zajló energiaátmeneti folyamatban, segíti a hatékonyságunk növelését és a felesleg megelőzését. A karbonkibocsátás csökkentési törekvések terén kiemelten fontos az építőipar, hiszen jelenleg EU-n belül Magyarországon a legrosszabb az épületek energiahatékonysága.

Livják Csaba, a BuildEXT alapítója és vezető tervezője köszöntötte a résztvevőket, majd bemutatta hazánkban egyedülálló megoldásaikat, BIM és a digitalizálódás hi-tech eszközeiket, illetve az építőipar digitalizációjának hatását az iparág hatékonyságára és CO2 kibocsátására. Meghökkentő számokkal bizonyítható, hogy az innováció igazi win-win-win helyzetet teremt és a fenntartható megoldás igenis olcsóbb.

Ezt követően Dr. Farkas Gábor, a SolServices ügyvezető igazgatója osztotta meg a közönséggel a széles szakértői összefogás mentén készült White Paper ajánlásukat, a napelemparkok környezeti-ökológiai értékteremtése kapcsán, leginkább az ökológiai gazdálkodás elveinek átültetésére fókuszálva. Praktikus, kézzelfogható és könnyen adaptálható megoldásokat fogalmaz meg az ajánlás, amivel a terület többszörösen hasznosulhat.

Az esemény zárásaként a személyes résztvevők kipróbálhatták a BuildEXT egyedülálló eszközeit és átsétálhattak a virtuális valóságba.

Az eseményről készült fotógaléria a linkre kattintva tekinthető meg.

Köszönjük támogatóinknak, akik hozzájárulnak a Race to Zero programunk idie megvalósulásához!