2008-as alapításunkkor egyértelműen kifejeztünk elkötelezettségünket, amely azóta sem változott: tisztában vagyunk vele, hogy a ma döntései kihatnak a távolabbi utódaink jövőjére is minden körülmények között szem előtt tartjuk, hogy a Föld az utánunk következő generációk számára élhető és szerethető hely legyen. Ennek egyik kiemelt területe természeti sokszínűség megóvása és helyreállítása, amely a stratégiánkba is hangsúlyosan bekerült, kellő figyelmet és erőforrást szánva rá, mert csak így lehet érdemi hatást és rendszerszintű változást elérni.”

Ifj. Chikán Attila, elnök-vezérigazgató

 

Cég neve:

ALTEO Group

Megvalósítás éve:

2022-től

Célterületek:

Klímavédelem, klímaadaptáció, Vízhasználat, Biodiverzitás, Vállalati stratégia

A program célja:

A természeti sokféleség védelme vállalatunk számára is egy egyre nagyobb jelentőségű feladat. Bár tevékenységünket nem a nagymértékű, közvetlen negatív biodiverzitás hatás jellemzi, fontosnak tartjuk közvetlen hatásunkat, hiszen létesítményeink befolyásolják a természetes előhelyeket, tevékenységünkhöz kapcsolódó kibocsátásunk pedig általánosan hatással van az élő környezetre.

Annak érdekében, hogy tevékenységünk és szolgáltatásaink jelentős hatását felmérjük a biológiai sokféleség tekintetében és a biodiverzitás felügyeletét és célkitűzéseit beépítsük stratégiánkba, az alábbi célokat és vállalásokat tűztük ki:

  • Vízszempontú kockázatelemzés és biodiverzitási felmérés elkészítése telephelyeinkre 2023-ban
  • Biodiverzitási cselekvési terv kidolgozása 2025-ig
  • 100 millió forint értékű befektetés a biodiverzitás megőrzését támogató kísérleti projektekbe 2030-ig
  • Biodiverzitás mint faktor integrálása a vállalati rendszerbe és a folyamatokba

A Társaság fenntarthatósági stratégiájának és fenntarthatósági törekvéseinek előkészítéséért, illetőleg vállalati implementálásáért a Zöld Bizottság felel. A felsővezetőkből és szakértőkből álló testület ellenőrzi és hagyja jóvá a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos vállalati politikákat és hosszú távú célkitűzéseket, továbbá gondoskodik az ESG szemlélet, a klímakockázatok napirenden tartásáról. Szintén a Zöld Bizottság biztosítja a fenntarthatósági szempontok következetes képviseletét az ALTEO csoport külső kapcsolataiban.

A program intézkedései, vállalásai:

Infrastrukturális projektjeink, mint például az erőművek, nagy földterületeket és fontos vízfelületeket érintenek. Kiemelt figyelmet fordítunk környezetünk tisztán tartására, az elővigyázatosság, a felelősségteljes gondoskodás és a megelőzés elveinek betartására.

Az Integrált Irányítási Politikánk lehetővé teszi ezen faktorok figyelembevételét, hiszen kimondja, hogy a fenntartható fejlődés és a társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettségünk jegyében kiemelt figyelmet fordítunk:

  • a biodiverzitásra és a földhasználatra,
  • a természeti értékek megóvására,
  • környezetünk védelmére, valamint
  • környezeti teljesítményünk következetes és szisztematikus javítására.

Azonban ez az elköteleződés csak az első lépés a biodiverzitáshoz kapcsolódó hatásaink és az esetleges kockázatok kezelése és csökkentése irányába. A téma fontossága nem is kérdés, azonban a megfelelő következő lépésekhez, a konkrét, szakirányú cél- és monitoringrendszer hatékony meghatározásához további információra van szükségünk. Ezért is fenntarthatósági stratégiai célunk a biodiverzitás és víz szempontú kockázatelemzés elkészítése.

A lényeges témák meghatározásakor a listához a biodiverzitás védelme addicionálisan került hozzáadásra, ezzel is jelezve, hogy ez egy olyan téma, amelynek stratégiai figyelmet és szerepet szánunk a jövőben.

A tulajdonolt vagy üzemeltetett erőművek közül egyedül a Gibárti Vízerőmű része a Natura 2000-es területek vonatkozásában kiemelt jelentőségő természetmegőrzési, valamint különleges madárvédelmi területnek mint ökológiai folyosó. A többi telephelyünk egyike sem helyezkedik el védett területen vagy védett területeken kívül eső, magas biodiverzitással bíró területen vagy annak közvetlen szomszédságában.

A vállalati kockázatértékelés során külön készült vízközpontú, biodiverzitás központú és éghajlatváltozásra fókuszáló kockázatelemzés egyaránt.

A program hatása és eredménye:

A 2022-es Integrált Jelentésünkben közöltünk először adatot a Biodiverzitás védelméről mint azonosított lényeges téma, amellyel kapcsolatban további felméréseket és célkitűzéseket tervezünk megvalósítani a következő években rövid (2024-2025), közép (2026-2030) és hosszú távon (2030-2040) egyaránt. A biodiverzitás témájának felmérése egy külső szakértő bevonásával megvalósult. Az egyik kiemelt elem, hogy dedikált költségvetést különítettünk el erre a célra, ezzel is biztosítva a projektek érdemi megvalósítását.

Az azonosított biodiverzitás intézkedéscsomagok az alábbi 4 fő területre fókuszálnak:

  1. Telephelyek ökológiai fenntartása
  2. Hatásterületen kívüli természeti erőforrások, élőhelyek és tájak biológiai sokféleségének védelme
  3. Hatásterületek és erőművek működése kapcsán lényeges területek biológiai sokféleségének javítása
  4. Közhasznúság erősítése a biológiai sokféleség védelmében

Kapcsolódó linkek:

ALTEO Fenntarthatósági területek bemutatása

ALTEO Zöld Bizottság bemutatása

ALTEO Fenntarthatósági és integrált jelentések

Kapcsolódó kulcsszavak:

biodiverzitás, vízvédelem, klímavédelem, természeti sokszínűség, Zöld Bizottság

 

A fenntarthatósági elvárásokra sokan kötelezettségekként és nehézségekként tekintenek, mi azonban fejlődési lehetőségnek látjuk. Ennek megfelelően szakértő tanácsadóként és innovatív iránymutatóként támogatjuk a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar fenntartható fejlődését a K&H agrár CO2 kalkulátor elindításával. A vállalkozások tudatosságát és fenntartható gazdálkodását támogató kalkulátor ugyanis tudományos kritériumoknak megfelelő számítások alapján tudja meghatározni az egyes gazdaságok karbonlábnyomát a főbb növénytermesztési és állattenyésztési ágazatokban.

Guy Libot, vezérigazgató

 

Cég neve:

K&H Csoport

Megvalósítás éve:

2023

Célterületek:

Légszennyezés csökkentése, Fenntartható ellátási lánc, Klímavédelem, klímaadaptáció, Biodiverzitás

A program célja:

A klímaváltozás, a Közös Agrárpolitika elvárásai és a szigorúbb fogyasztói elvárások is a környezetet kímélő megoldások irányába tolják az agráriumot. Nyugaton a fizetőképes vásárlói réteg már a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszi, és az élelmiszeren is jelölt karbonlábnyomot is vizsgálja.
Magyarországon az élelmiszerekkel szembeni legfontosabb fogyasztói elvárás egyelőre még a megfizethetőség, ugyanakkor egyre inkább megjelenik a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos tudatos fogyasztói magatartás. A fogyasztók kezdik figyelni, hogy etikus és környezetbarát módon történt-e az előállítás, előtérbe helyezik a helyi termelésből származó élelmiszereket, és egyre több kezdeményezést látunk az élelmiszerpazarlás csökkentésére.
Ezek a tendenciák a teljes élelmiszeriparra hatással vannak, egészen az alapanyag termelőtől kezdődően. Így fontos, hogy az ellátási lánc minden pontja figyelje ezeket a változásokat és képes legyen ehhez igazítani a működését, termékkínálatát.

A mezőgazdaság fenntartható működésének egyik alapja az ÜHG csökkentése. Vállalásunk, hogy 2030-ig 21 százalékkal, 2050-ig 34 százalékkal csökkentjük a mezőgazdasági finanszírozásunk ÜHG intenzitását, ehhez azonban ismerni kell az adott gazdaság kibocsátását. Ahhoz, hogy csökkenteni lehessen egy adott gazdaság karbonlábnyomát, első lépésként a pontos számokkal kell tisztában lenni. Tapasztalataink szerint ez az adatalapú megközelítés még hiányzik a hazai gyakorlatból, ezért hoztuk létre az ingyenesen elérhető K&H agrár CO2 kalkulátort, hogy az agrárcégeknek egy jó kiindulási alapot tudjunk biztosítani a számszerűsítéshez, jobb megértéshez. A kalkulátor első körben, 2023 októberi induláskor a növénytermesztők számára volt használható, majd decemberben kibővült, hogy az állattenyésztők is alkalmazni tudják.

A program intézkedései, vállalásai:

A következő években jelentősen megnő azoknak a cégeknek a száma, akik számára az EU beszámolási kötelezettséget ír elő fenntarthatósági gyakorlatuk bemutatására: 2026-tól, azaz a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozóan már a 250 főt meghaladó kkv-k is érintettek. Azt látjuk, hogy egyelőre a fenntarthatósággal kapcsolatos szaktudás és kultúra hiánya komoly kihívásokat jelent. Ügyfeleink nagy része nem áll készen a fenntarthatósággal kapcsolatos adatszolgáltatásra (pl. CO2-kibocsátás), így a célunk ebben segíteni őket a kalkulátoron keresztül. A kalkulátor kifejezetten a mezőgazdasági eredetű ÜHG gázokat vizsgálja (CO2, CH4, N2O), a közvetlen (Scope1) és közvetlen (Scope2) kibocsátásokra vonatkozóan.
A fenntarthatósági jelentésen túl fontos számunkra, hogy ügyfeleink fenntartható profitabilitását és válságállóságát is erősítsük. Ebben is segítségükre lehet a kalkulátor, mivel a kitöltése során nyomon tudják követni, hogy termelésük során mennyi energiát (benzin, gázolaj, gáz stb.), input anyagot (pl. műtrágya, szervestrágya stb.) használtak fel, és ezek okszerűbb, precízebb használatával tudják-e csökkenteni a felhasznált mennyiségéket. Ezzel nemcsak a környezetre gyakorolt negatív hatásukat tudják mérsékelni, hanem jelentős költségcsökkentést is elérhetnek, ami nagyban segíti a profitabilitásuk erősödését. Ugyancsak jelentős gazdasági haszonnal bírhat a mezőgazdasági alapanyag termelő ügyfeleinknek, ha nagyobb vevőik felé (kiskereskedelmi láncok, nagyobb élelmiszeripari cégek) igazolni tudják, hogy tudatos lépéseket, akciókat tesznek a fenntarthatóság irányába és igyekeznek csökkenteni karbonlábnyomukat. A kalkulátor kitöltése erre is egy kiváló bizonyíték, hiszen minden további fenntarthatósági akció már ezekre a tényleges adatokra épülhet. A fenntarthatósági beruházás, intézkedések megtétele után pedig újra meg lehet nézni, ellenőrizni, hogy mennyivel csökkent az ÜHG kibocsátásuk a kiinduló állapothoz képest, számszerűen is látható lesz a CO2-kibocsátás csökkenése.

Az innovatív pénzügyi megoldások mellett a cégek fenntarthatóságát új, modern, egyszerűen és gyorsan használható eszközökkel ösztönözzük, amilyen a kalkulátor is. A fejlesztés segít abban, hogy a K&H szorosabbra fűzze a kapcsolatot az agrár- és élelmiszeripari cégekkel, a partnereink pedig stabilan, hatékonyabban működhetnek, növelhetik versenyképességüket. A kalkulátor használatára egyre nagyobb nyitottság van a cégek részéről. Ennek oka egyrészt, hogy a vállalatok ezáltal lehetőséget kapnak bemutatni fenntarthatósági eredményeiket vevőiknek, partnereiknek. Másrészt a saját fenntarthatósági jelentésük egyik fontos elemeként tervezik használni a kalkulátor eredményeit. Harmadrészt pedig olyan ügyfél is van, amelyik a cégérték és reputációs érték növeléséhez kívánja használni a kalkulátor.

A program hatása és eredménye:

A kalkulátort eddig több mint 40 cég töltötte ki. Az eredmények alapján már most látható, hogy az átlagos országos bruttó kibocsátás a növénytermesztési ágazatban közel 2.000 tonna CO2, míg ez a sertés ágazatban 3.600 tonna CO2, a szarvasmarha ágazatban pedig meghaladja a 9.200 tonna CO2 kibocsátást – mindez tehát hazai szinten is igazolja a nemzetközi becsléseket, hogy igen komoly eltérések vannak kibocsátás szinten az egyes ágazatok között. Talán ennél is jobban szemlélteti a különbségeket a fajlagos bruttó kibocsátás, ugyanis a növénytermesztés esetében 1,87 tonna CO2/ha, a tejtermelésben 0,76 kg CO2/kg tej, a sertéstenyésztésben 1,66 kg CO2/kg élősúly, a szarvasmarha ágazatban pedig 5,15 kg CO2/kg élősúly kibocsátás társul. Mindezek az eredmények ugyanakkor arra is lehetőséget adnak, hogy összevessük a hazai kibocsátást a nemzetközi adatokkal. Ezek alapján az látható, hogy míg a hazai agrárium átlagos kibocsátása 547 tonna CO2/millió EUR eszköz, addig a nemzetközi adatok alapján ez 1.528 tonna CO2/millió EUR eszköz, vagyis a hazai kibocsátási érték a nyugati értékeknek közel harmada csupán.

Kapcsolódó linkek:

K&H Agrár CO2 Kalkulátor

Kapcsolódó kulcsszavak:

A kalkulátor az Agrárközgazdasági Intézet által fejlesztett és hitelesített.

 

„Célunk, hogy ne csak a villamos energia legyen zöld, hanem a fejlesztett létesítmény esetében is odafigyeljünk, hogy azt teljes mértékben be lehessen kapcsolni a helyi ökológiai körforgásba. Ezért hívtuk életre ezt a kezdeményezést, amely Magyarországon hiánypótló. A naperőmű környezetvédelmi beruházásként már korábban is szerepelt a fejlesztők gondolkodásában, de az erőművi területek természetbe integrálásának célja és ennek átfogó szemlélete eddig nem jelent meg a hazai piacon rendszerszinten.”

Dr. Farkas Gábor, ügyvezető

 

Cég neve:

SolServices

Megvalósítás éve:

2022

Célterületek:

Klímavédelem, klímaadaptáció, Alternatív energiafelhasználás és energiahatékonyság, Biodiverzitás, Fogyasztói szemléletformálás

A program célja:

Bármit teszünk, közös felelősségünk a természeti sokszínűség megőrzése. Ezen az elv mentén dolgoztuk ki Európában is egyedülálló szakmai útmutatónkat a természetbarát napelemparkok létrehozásáról, amelyet Lumen Park néven valósítunk meg. Cél, hogy a napenergiatermelés előnyeit összekapcsoljuk a természetvédelemmel és az ökoszisztéma megőrzésével. A társadalmi és természeti jóllét fenntarthatósága mellett a beruházás hosszú távú fenntarthatósága és értékmegőrzése is biztosítható. A partnereinkkel példát akarunk mutatni bármely iparág szereplőinek: nem kompromisszumokat kell kötni a természettel az ipari termelés eredményessége érdekében, hanem megoldásokat kell találni mindkettő megőrzésére.

A program intézkedései, vállalásai:

Célunk volt, úgy létrehozni az ország meghatározó közüzemei napelemparkjait, hogy:

  • egyszerre kínáljunk megoldást a tiszta energia iránt megnövekedett igényekre és
  • a társadalom egyre nagyobb fenntarthatósági elvárásit is teljesítjük,
  • a biodiverzitás maximális ösztönzése mellett,
  • a lehető legkisebb megvalósítási lábnyommal.

Lumen Park szakmai útmutatónk 7 szervezet szakembereinek együttműködésével jött létre. A potenciális partnereket 2020 elején kerestük meg, kifejezetten igyekeztünk az iparággal érintett szereplők teljes körét megszólítani, így meghívásra kerültek:

  • mérnöki tervező irodák,
  • kivitelezők,
  • üzemeltetők,
  • kis-és nagyvállalatok,
  • környezetvédelmi szolgáltatók,
  • civil szervezetek,
  • nemzeti parkok

A szakmai útmutató angol nyelvű változata 2022 során készült el, ami alkalmából meghívtuk szakmai egyeztetésre a nemzetközileg elismert ökológiai kutatót, Hannah Montag-t, akivel egy többnapos workshop keretében osztottuk meg egymás eredményeit. Partnereinkkel az együttműködés jelenleg is zajlik első sorban a kiadvány népszerűsítésében.

A szakmai iránytű alapjaiban a nemzetközi kutatási eredményekre épít. Ezzel egyben edukációs célokat is szolgál, bemutatva a napelemparkok várható pozitív környezeti hatását, oktatva ezzel a hazai érintett szereplőket. Ezeknek a pozitív eredményeknek az eléréshez, esetleg megsokszorozásához azonban nem állt rendelkezésre konkrét ajánlás vagy eszközlista. A vállalat szakemberei, a nemzetközi kutatási eredmények értékelése alapján jutott arra a következtésre, hogy a napelemparkot egy ugaroltatott mezőgazdasági területként kell felfogni, így az ökológiai mezőgazdaságban már sikerrel kipróbált eszközök iparági alkalmazásával elkészíthető egy ilyen szakmai útmutató, aminek segítségével a lehető legmagasabb hozzáadott értékű zöldenergia beruházások hozhatóak létre. Ez a személet végül nemzetközi szinten is egyedülállónak bizonyult és a nemzetközi szakmai közösség is új ötletekkel gazdagodott.

A program hatása és eredménye:

Megszületett egy olyan szakmai útmutató (angolul és magyarul), amivel maximalizálni lehet a napelemek pozitív ökológia és környezeti hatásait, ezáltal valóban fenntartható és tiszta energiát lehet előállítani.

A szakmai útmutatót hazánkból és a világ minden tájáról folyamatosan aktívan töltik le energetikai vagy természetvédelmi szakemberek, oktatók és laikusok is. A visszajelzések alapján a nemzeti parkok aktívan hasznosítják az útmutatót a napelemparkok engedélyezése során.

A Lumen Park Szolnok újgenerációs napelemparkban a növényzet tekintetében a fajszám jelentősen növekedett a kezdeti állapothoz képest. Nőtt az értékesebb fajok borítása és a Shannon-féle fajdiverzitás mutató is a területeken. A korábban nagytáblás mezőgazdasági hasznosítás alatt álló területen immár természetközeli élőhely is megjelent, ezáltal elkezdődött a terület természetes növénytakarójának spontán kialakulása is. Megjelentek ritka és védett növények, mint a tengerparti kígyófű és a sziki boglárka.

A madarak diverzitása is nőtt a területen, új fészkelő fajok is megjelentek. A területhasználó madarak száma is nőtt, 2023-ban 23 faj 697 egyedét figyelték meg.

Kapcsolódó linkek:

https://ujgeneraciosnapelempark.hu

https://solservices.hu

Lumen Park újgenerációs napelempark YT video

Kapcsolódó kulcsszavak:

napenergia, napelempark, útmutató, partnerség, iparági együttműködés

 

„Az építőiparban sem feledkezhetünk meg arról, hogy az általunk felhasznált erőforrásokat a természettől kapjuk, amely otthon ad az évmilliók alatt kialakult élővilágnak. Küldetésünk, hogy ipari tevékenységünket ennek maximális figyelembevételével alakítsuk és a biodiverzitást üzleti stratégiánk egyik alappillérének tekintsük. Ezért indítottuk a pilisi dolomitbányánknál biodiverzitás programunkat, melynek fő célja, hogy élőhelyeket és életteret biztosítsunk az itt található értékes növény és állatfajoknak.”

Daniel Domini, ügyvezető igazgató

 

Cég neve:

Saint Gobain

Megvalósítás éve:

2020-tól folyamatosan

Célterületek:

Biodiverzitás, Érintett felek, helyi közösségek

A program célja:

A Saint-Gobain pilisvörösvári Weber üzemében található dolomitbánya már több, mint 120 éves múltra tekint vissza. A 2020 év végén, központi kezdeményezésre indított biodiverzitás programunk fő célja, hogy élőhelyeket és életteret biztosítsunk az itt található értékes növény és állatfajoknak, továbbá bebizonyítsuk, hogy bányászati tevékenység mellett is biztosítható és tovább növelhető a természeti sokszínűség.

A Saint-Gobain stratégiája, hogy a világszerte több, mint 650 üzeme közül az egyes célokra legnagyobb hatást gyakorolni tudó üzemeket helyezi fókuszba (pl. a CO2 kibocsátás 80%-áért az üzemek kb. 20%-a felelős ezért ezeket tekintik CO2 tekintetében fókusz üzemnek). Biodiverzitás szempontjából a bányaüzemek felé elvárás az aktív cselekvés, összhangban a 2030-as Európai Uniós stratégiával.

A program intézkedései, vállalásai:

A Pilis-hegységben – 11 hektáron – tevékenykedő építőipari vállalatként kiemelten fontos számunkra a környezetünk megóvása. Ahhoz, hogy emberek millióinak tudjunk vakolatot, csemperagasztót és egyéb műszaki habarcsot biztosítani, elengedhetetlen a bányászati tevékenység.
Biodiverzitás programunk a vállalati klímasemlegességi vállalásai kapcsán született. A Science Based Targets által validált net zero vállalások között a hulladékkal, CO2-vel, energiafogyasztással stb. kapcsolatos célok mellett megjelenik a biodiverzitás megóvása és helyreállítása.

Ennek érdekében biológus szakemberek segítségével térképeztük fel a flórát és faunát, mellyel osztozunk. Első lépésként egy addig nem létező állandó vizes élőhelyet hoztunk létre, legeltetéssel tartjuk karban és diverzifikáljuk a gyepfelületünket, denevérmenedékké alakítottuk a robbanóanyag raktárunkat, madárodúkat, fecskefészkeket és méhkaptárakat helyeztünk ki, valamint óvjuk védett növényeinket. Mindezt olyan rendszerszemlélettel igyekszünk megtervezni, hogy az élőhelyek létrehozásával egy önfenntartó ökoszisztéma alapjait teremtsük meg.

Ehhez, záportározó és szikkasztó medencénk helyén létrehoztunk egy közel 2000 m2-es vízfelületű állandó víztestet, amelybe nádat és gyékényt telepítettünk. Ezzel összeköttetésben kialakítottunk egy racka juhokkal legeltetett kb. 1 hektáros gyepes területet. Kihívás volt a természeti értékek megőrzése ipari környezetben, védett élőhelyek létrehozása az üzem területén. A legeltetéssel érintett terület és a víztest kialakítása során figyelembe kellett venni a természeti adottságokat, illetve a munkavégzéssel is össze kellett hangolni a megvalósítást.

Célunk az volt, hogy olyan formában folytassunk bányászati tevékenységet, amely pozitív hatással van a biodiverzitásra és ezt sikerült elérnünk.

A program hatása és eredménye:

A tó ökoszisztémája stabil, diverzitása folyamatosan növekszik, ahogy a gyep diverzitása is. 2022 nyarán a felmérés szerint az olasz és tarlósáska állomány a legeltetett területen kb. 20-30 példány/m2 volt. Denevér menedékünket használták áttelelésre. Védett madár populációnk növekedett. Fokozottan védett magyar gurgolya állományunk természetvédelmi értéke eléri az 500 millió forintot.

A fajok száma 154-ről 240-re nőtt 2023-ra.
2023-ban elindítottuk a programot Halmajugrán a Rigips gyár területén is, és szeretnénk inspirálni minél több vállalatot a saját programjuk elindítására előadásokon, cikkeken, üzemlátogatáson keresztül.

Több mint 200 diáknak tudtunk kihelyezett természetismeret órát tartani és a biodiverzitás fontosságáról beszélni.

Számos előadáson, üzemlátogatáson tudtuk megmutatni a programot. A mi programunk mintájára a Szentkirályi Magyarország Kft. indított egy hasonlót, ugyanazzal a szakértővel, tehát terjeszteni tudtuk a jó gyakorlatot iparágak között is.

Programunkat felülvizsgáltatjuk a WWF Magyarországgal, az első szakértő bejárás megtörtént.

Kapcsolódó linkek:

A program részletes bemutatása a Lépések Magazinban (23. oldal)

Saint-Gobain: Fenntarthatósági kötelezettségeink

Saint-Gobain Biodiverzitás program

Kapcsolódó kulcsszavak:

biodiverzitás megóvása és helyreállítása, őshonos fajok, védett fajok

 

„A Syngenta a világ vezető agrárvállalata, amely hatékony növényvédelmi termékekkel és magas hozamokat biztosító vetőmagokkal látja el gazdálkodók millióit világszerte. Ez nem csak lehetőség, hanem felelősség is számunkra, hogy érdemi lépéseket tegyünk a fenntartható, a természeti sokszínűséget támogató megoldások mellett. Stratégiánkban ezért is jelenik meg hangsúlyosan és konkrét vállalásokkal a biodiverzitás és klímavédelem témája, és bízunk benne, hogy más vállalatoknak, továbbá iparági szinten is követendő példát mutathatunk.”

Pogány Éda, fenntarthatósági vezető, Syngenta Europe

 

Cég neve:

Syngenta Magyarország Kft.

Megvalósítás éve:

2022-től

Célterületek:

Klímavédelem, klímaadaptáció, Biodiverzitás, Érintett felek, helyi közösségek, Fenntartható ellátási lánc

A program célja:

Célunk, hogy 2030-ra a saját működésből származó kibocsátásunk és energiafelhasználásunk mértékét 38%-kal csökkentsük a 2022-es szinthez képest. Mivel szénlábnyomunk nagy részét a beszállítói láncunk teszi ki, így velük együtt dolgozunk azon, hogy hatékonyabbá tegyük a gyártási folyamatokat és feltérképezzük a karbonsemlegességhez vezető legjobb utat.

Naponta 8 milliárd ember élelmezéséhez elegendő, biztonságos élelmiszert kell előállítani világszinten, ezzel együtt csökkenteni kell az ágazat környezetre gyakorolt hatását és ellensúlyozni a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait.

Egyszerre kell tehát törekedni:

  • az ágazat kedvezőtlen környezeti és társadalmi hatásainak csökkentésére,
  • a természeti erőforrások és a talaj egészségének helyreállítására, és
  • a biológiai sokféleség növelésére, továbbá
  • a megnövekedett élelmiszerigény kielégítésére.

A program intézkedései, vállalásai:

A termelőkkel és más érintettekkel együttműködve a közelmúltban négy fenntarthatósági prioritást fogalmaztunk meg:

1.Magasabb hozam, kisebb környezeti hatással

A világ folyamatosan növekvő népességének ellátása érdekében terméshozam növekedést érünk el úgy, hogy folyamatos innovációval és fenntartható technológiák alkalmazásával csökkentjük a mezőgazdaság környezeti hatásait.

Olyan fenntartható, innovatív megoldásokat fejlesztünk és teszünk széles körben elérhetővé, amelyek hatékonyabbak, célzottan alkalmazhatók, és előnyöket biztosítanak a természet, a termelők és a fogyasztók számára egyaránt.

 

2.A talaj és a természet megújítása

A regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok bevezetésének elősegítése

A regeneratív mezőgazdasági technikák alkalmazásával, illetve a tápanyagok és növényvédőszerek precíziós használatával hatékonyan javítható a talaj egészsége és növelhető a biodiverzitás. Kutatásaink e területen arra irányulnak, hogy tudományos módszerekkel kimutassuk, hogyan lehet a regeneratív gyakorlatot hatékonyan alkalmazni változó agroklimatikus körülmények között.

 

3.A termelők jóllétének javítása

A kistermelők jövedelmezőségének javítása, a vetőmagokhoz, növényvédelemhez, finanszírozáshoz, piacokhoz és a szükséges ismeretekhez való hozzáférés biztosításával

A Syngenta szakemberei folyamatosan képzik magukat az agronómia legfontosabb és gyorsan változó területein, és naprakészek a digitális, internet– illetve MI-alapú megoldások terén is, hogy nap mint nap személyreszabott tanáccsal tudják ellátni a kistermelőket is.

 

4.Fenntartható vállalati működés

Saját vállalatunk működése és ellátási lánca környezeti hatásainak csökkentése, a sokszínű és befogadó vállalti kultúra erősítése, munkatársaink egészsége és a biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása

Mivel szénlábnyomunk nagy részét a beszállítói láncunk teszi ki, így velük együtt dolgozunk azon, hogy hatékonyabbá tegyük a gyártási folyamatokat és feltérképezzük a karbonsemlegességhez vezető legjobb utat. A munkahelyi biztonság mindig a legfontosabb számunkra, és folyamatosan dolgozunk a sokszínű és befogadó üzleti kultúránk megtartása és fejlesztése érdekében.

A program hatása és eredménye:

Az egyik legfontosabb feladat a célok teljesítése kapcsán a gazdák megnyerése és bevonása. Munkatársaink minden nap ott állnak a termelők mellett a földeken. Ismerik őket, és segítenek a regeneratív átállásban, biológiai növényvédelemmel, digitális megoldásokkal, szaktanácsadással, mérésekkel, kutatással és fejlesztéssel, környezeti, agronómiai és gazdasági kimenetelek modellezésével, betegségeknek ellenálló, jó vízgazdálkodású, extrém időjárási viszonyok közt is a helyüket megálló növények fejlesztésével.

Kapcsolódó linkek:

Syngenta Fenntarthatósági Prioritások részletes bemutatása

Syngenta Agcelerators – a Syngenta és partnerei az innováció felgyorsításáról a mezőgazdaságban, fenntartható megoldások

Kapcsolódó kulcsszavak:

biodiverzitás, talajmegújító mezőgazdaság, értéklánc, klímavédelem, karbonsemlegesítés

 

Egy felelős vállalat részéről a fenntarthatóság nem csupán erkölcsi, hanem üzleti szempontból is nélkülözhetetlen. Az ESG szempontjainak stratégiai üzleti tevékenységünkbe való integrálásával igyekszünk a mindennapi tevékenységünket környezetünk hasznára fordítani. Fontosnak tartjuk, hogy a hazai vállalatok és a lakosság egyik legnagyobb finanszírozójaként hozzájáruljunk ügyfeleink saját fenntarthatósággal kapcsolatos céljaik eléréséhez. Hiszünk abban, hogy a vállalatoknak nemcsak nyereséget kell termelniük, hanem felelősséget is kell vállalniuk a fenntartható környezet és társadalom iránt.

dr. Barna Zsolt, elnök-vezérigazgató

 

Cég neve:

MBH Bank Nyrt.

Megvalósítás éve:

2023-

Célterületek:

Klímavédelem, klímaadaptáció, Vízhasználat, Biodiverzitás

A program célja:

Az MBH Bank azonosítva korunk legfőbb kihívását, a környezeti és működési fenntarthatóságot, elkötelezett abban, hogy a hazai pénzügyi piacokon a fenntartható gazdasági működés megteremtésének kulcsfontosságú szereplője legyen. Ennek érdekében 2023 decemberében megalkotta az éveken átívelő Fenntartható Jövő Bankja elnevezésű, komplex ESG programot.

Az MBH Bank a program keretén belül három meghatározó vállalást tett:

  • a biodiverzitás megőrzését,
  • a dekarbonizáció elérését, és
  • a zöld hitelezési célok megvalósítását tűzték ki célul.

A dekarbonizációs törekvések elérése érdekében a Bank olyan nemzetközi szervezetekhez csatlakozik, mint a Net Zero Banking Alliance, és vállalást tett, hogy első magyar tulajdonú bankként már 2024-ben csatlakozzon a Science Based Targets Initiative (SBTi) kezdeményezéshez, amellyel a károsanyag kibocsátásuk csökkentését nemzetközi, tudományos alapon validáltatják.

A program intézkedései, vállalásai:

2023. december 4-én a Climate Summit eseményen a Bank bejelentette a „Fenntartható Jövő Bankja” éveken átívelő, átfogó fenntarthatósági- és környezetvédelmi keretprogramot, amely keretében három meghatározó vállalást tettek:

  1. célul tűzték ki a biodiverzitás megőrzését,
  2. zöld pénzügyi megoldásokkal és programokkal természeti élőhelyeink és állatfajaink védelmét, valamint
  3. Magyarország klímacéljainak támogatását és dekarbonizációs törekvéseket.

Első vállalásuk megvalósítása érdekében az Agrárminisztériummal dolgoznak közösen 10 hazai nemzeti park biodiverzitást támogató programjainak megvalósításán. Az együttműködési megállapodás kifejezett célja, hogy hazai szervezetekkel, nemzeti projekteket támogassanak.

  • A Kárpát-medence kipusztulással egyik potenciálisan fenyegetett partimadár-madárfaja, a székicsérhez kapcsolódó fajvédelmi törekvéseket jeladózással történő kutatás megvalósításán keresztül bővítik a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának bevonásával.
  • A nemzeti parkokkal közös együttműködés keretében másik kezdeményezésként, megújuló energiára támaszkodó, napelemes szivattyús vízpótlást valósítanak meg a Duna-Tisza közében a klímaváltozás és süllyedő talajvízszint miatt kiszáradó, eltűnő vizes élőhelyek helyreállítása érdekében.
  • További természetvédelmi célkitűzés a szikes pusztában időszakos vízborítású pannon szikes vizes élőhelyek rekonstrukciója, és a hozzájuk kötődő védett fajok állománya, többek között a vöröshasú unka és számos partimadár-faj fenntartása.
  • Mindezek mellett szintén fontosak a vadmacska védelmi projektek. A tervezett vizsgálatok, illetve a várható eredmények megalapozhatják és segíthetik a faj gyakorlati védelmi stratégiáinak átfogó, nagyobb térléptékű és egyben helyi szintű kidolgozását és megvalósítását.

Passzív termékeik mentén segítik azokat a piaci szereplőket, akik sokat tesznek a biodiverzitás megőrzéséért, aktív termékekkel, hitelberuházásokkal az energiahatékonyságot növelő beruházások által. Cél 2024-ben a zöldhitel állomány 4 százalékpontos növelése.

A program hatása és eredménye:

  • A 2023-ban indított MBH Erdő projekt keretében már közel 30.000 fát ültettek el, és ez a szám 2024-ben tovább növekszik az Ipoly Erdő térségeiben a károsodott erdők helyreállítása érdekében.
  • A fenntartható kártyás költések után havonta közel egymillió forinttal támogatja a Bank a magyar méhészeket.
  • A zöld általánydíjas szolgáltatás kapcsán 2023-ban 200 vércseodú telepítését támogatta, melyből 128 kisvércse repült ki, az odúk telepítése idén is folytatódott.

A Bank 34 millió forinttal támogatta a nemzeti parkokat, és hozzájárult az Ipoly Erdő Zrt. és a Pilisi Parkerdő beruházásaihoz is.

Kapcsolódó linkek:

Az MBH Bank meghirdette a „Fenntartható Jövő Bankja” programot

Tovább gyarapodik az MBH Erdő
Összefog az MBH Bank és az Ipoly Erdő Zrt. az erdőállományok rehabilitációjáért
MBH Bank 2023-as Fenntarthatósági Jelentés

Kapcsolódó kulcsszavak:

biodiverzitás, erdősítés, dekarbonizáció, nemzeti park, megújuló energia, zöld pénzügyi megoldások

 

„A klímaváltozás és az emberi tevékenység gyors ütemben formálja át a természetes élőhelyeket, ezért bolygónk jelentős részén súlyos ökológiai válsággal szembesülünk. A sokszínű ökoszisztémák a klímaváltozás hatásait enyhítve a természeti katasztrófák mérséklésében is fontos szerepet töltenek be. Ezt szem előtt tartva a biodiverzitás védelmét fenntarthatósági stratégiánk részévé tettük, ennek egyik zászlóshajó projektje a Zöldfolyosó-kezelési programunk.”

Katona Ádám, vezérigazgató-helyettes

 

Cég neve:

E.ON Hungária Csoport

Megvalósítás éve:

2022-től

Célterületek:

Biodiverzitás, Érintett felek, helyi közösségek

A program célja:

Az ún. Zöldfolyosó (Ecological Corridor Management – ECM) projek célja, hogy olyan kezelési módot alakítsunk ki nagyfeszültségű vezetékhálózatunk (NAF) alatt biológusok és természetvédelmi szakértők segítségével, mely a szokásos teljes növényzetirtás, szárzúzás helyett kisebb beavatkozásokkal jár. A nemzetközi E.ON csoport Európa-szerte mintegy 70 ezer hektárnyi területet von be a projektbe, melynek részeként az E.ON Hungária vállalatcsoport is legalább 646 hektáron alakít ki zöldfolyosókat hazánkban.

A program intézkedései, vállalásai:

A minket körülvevő természeti környezet jelentősen meghatározza hétköznapi életkörülményeinket. Hatással vagyunk a minket körülvevő környezetre, és szerepünk van az egészséges természeti környezet és a biológiai sokféleség megőrzésében. Ennek mentén alakítottuk ki és működtetjük két zászlóshajó projektünket: a több mint egy évtizedre visszatekintő madárvédelmi programunkat, illetve a Zöldfolyosó-kezelési kezdeményezésünket.

A Zöldfolyosó esetén az erdős területeken átmenő nagyfeszültségű vezetékeink alatti területek kezelésének alapelveit gondoljuk újra, felhasználva a nemzetközi E.ON csoporttól érkező jó gyakorlatokat. Ennek keretében a fás, erdős környezetben futó nagyfeszültségű vezetékhálózataink alatt szeretnénk egy biológiai sokféleség szempontjából jóval aktívabb területet létrehozni és fenntartani.

Mérföldek:

  • 2022-ben a projekt előkészítése zajlott: a magyar műholdas rendszerből azonosítottuk a környezeti zónabesorolásban növényzettel érintett sávokat, melyek nyiladékot vagy növényzettel érintett – nem városi és nem szántóföldi – területeket jelentenek.
  • 2024-ben kezdődött az ECM megvalósítása, amely terveink szerint 2030-ig fejeződik be.

A program hatása és eredménye:

A nemzetközi E.ON csoport Európa-szerte mintegy 70 ezer hektárnyi területet von be a projektbe, melynek részeként az E.ON Hungária vállalatcsoport is legalább 646 hektáron alakít ki zöldfolyosókat hazánkban. 2024-ben indult a projekt megvalósítása, amely várhatóan 2030-ig valósul meg.

Kapcsolódó linkek:

E.ON Hungária Csoport Fenntarthatósági Jelentés 2023

E.ON Hungária honlap Fenntarthatóság menüpont

Kapcsolódó kulcsszavak:

zöldfolyosó, Ecological Corridor Management, biológiai sokféleség

 

„Hosszú évek óta dolgozunk nem csak a vállalat, de az egész iparág környezettudatos működéséért. Fenntarthatósági stratégiánkban kiemelt szerepet kap a biodiverzitás védelme és helyreállítása, amely a Kékkúti üzemünk területén egy átfogó Zöld Gyár program keretében tavaly külső szakértő bevonásával intenzíven elindult. Ezt szeretnénk kiterjeszteni más üzemünkre is, de hátha inspirációt adhat más vállalatoknak iparágon belül és kívül egyaránt. Tudatos tervezéssel és odafigyeléssel sokat tehetünk a természeti környezetért.”

Buzási Dániel, ügyvezető

 

Cég neve:

Szentkirályi Magyarország Kft.

Megvalósítás éve:

2023-tól

Célterületek:

Klímavédelem, klímaadaptáció, Vízhasználat, Biodiverzitás, Érintett felek, helyi közösségek

A program célja:

A Kékkúti ásványvíz palackozó üzem nem csupán azt tűzte ki célul, hogy jobb erőforrás-kihasználással minimalizálja negatív hatását a természetre, de a gyár kapuin túl is gondoskodni szeretne a környezetéről. Célunk, hogy a körülöttünk lévő természettel teljes harmóniában működjünk.

A Balaton-Felvidéki Nemzeti Park területére beágyazódva, számos karbon csökkenést célzó programunk mellett, szeretnénk a természetnek visszaadva hozzájárulni a környék biodiverzitásának megőrzéséhez.

Ennek érdekében 11 focipályányi területen indítottunk természeti sokszínűséget megőrző és helyreállító átfogó projektet, azonban a kezdeményezések pozitív hatást gyakorolnak a Káli-medence teljes területére.

A program intézkedései, vállalásai:

Számos faj számára új életteret alakítunk ki, ezzel is elősegítve a természeti sokszínűség további erősödését. A folyamatot a kezdetektől egy szakértő bevonásával végezzük, az ő javaslatára készült el a fejlesztési terv és az egyes elemek, továbbá részt vesz az intenzív és folyamatos monitorozásban.

A Kékkúti Zöld Gyár biodiverzitás program főbb elemei:

  • Mesterséges tó: 2023 novemberben létrehozott tó sarkában a fecskék és a rovarok részére sározó és itató került kialakításra, a többi részébe az őshonos vízi világ fajait telepítettük
  • Fecske Hotel és Rovarszálló: egy kis épületet építettünk, körbe eresszel, ahol a fecskék tudnak fészket rakni, az ablakok helyén rovarszállások vannak, amelyek segíti a hideg hónapokban az áttelelésüket
  • Madárodúk: 2023 novemberében 28 madárodút helyeztünk ki a fákra, folyamatosan figyeljük, hogy melyekbe költöznek madarak, ha szükséges, bővítjük a számukat
  • Denevérmenedék: a denevérek részére is kihelyeztünk olyan lakóhelyeket, ahol napközben elbújhatnak, illetve az utódgondozást is segíti

A gyár közvetlen közelében az elmúlt kb. 40 év során 540 fát ültettünk, amelyek sokat fejlődtek a folyamatos gondoskodásnak köszönhetően. A természet hosszú távú fejlődését segítve az invazív fajok jelentős részét kiirtottuk, hogy helyére őshonos növények kerüljenek.

A biodiverzitás projekt egy jó példa arra, hogy iparágtól és tevékenységtől függetlenül lehet tudatos, hosszú távon fenntartható kezdeményezéseket indítani, ehhez érdemes egy jó és elkötelezett szakértőt bevonni, vagy más vállalatokkal együttműködni.

A Kékkúti Zöld Gyár kezdeményezéshez az inspirációt részben a Saint-Gobain pilisvörösvári biodiverzitás programja adta, ők ajánlották a szakértőt is, akivel végül ez a projekt is megvalósul.

A fecske hotel építéséhez pedig az anyagokat a Saint-Gobain térítésmentesen biztosította.

Az új kezdeményezések bemutatása is kiemelt figyelmet kap, a hamarosan megújuló Theodora tanösvény is kibővül ezekkel a látnivalókkal, ezáltal is elősegítve a szemléletformálást és edukációt.

A program hatása és eredménye:

A 11 focipályányi területen elindított projekt megvalósítása jól halad, elkészült a tó, a madárház és az odúk kihelyezésre kerültek, benépesültek az új lakóhelyek, a tóban már vízisikló is lett, a természet visszavette az uralmat a területen.

A monitoring rendszer kiépítése és megvalósítása is jó úton halad, amelyben a gyár vezetése is aktívan részt vesz.

Hosszú távon azzal tervezünk, hogy a kezdeti beruházás és odafigyelés után a biodiverzitás projektünk kevesebb foglalkozást igényel majd, visszaadjuk a területet a természetnek és hagyjuk érvényesülni.

Kapcsolódó linkek:

Kékkúti Zöld Gyár program video

Bővebben a Szentkirályiról 

Kapcsolódó kulcsszavak:

biodiverzitás, természeti sokszínűség, őshonos fajok, fecskehotel, rovarszálló, denevérodú, madárodú

 

„Mi igenis hiszünk abban, hogy van kapcsolat a Magyar Nemzeti Bank tevékenysége és a tágan vett környezeti fenntarthatóság között, ezért is elsőként rögzítettük törvénybe Európában, hogy a környezeti fenntarthatóság az MNB alapvető feladatai közé tartozik. Az erdőtelepítési projektünk egy valódi elköteleződés, felemelő érzés azt látni, hogy kézzelfoghatóan megvalósul az, amiről elméletben beszélünk. Bízunk benne, hogy ez inspiráció és követendő példa lesz a banki szektor szereplői, de akár más vállalatok számára is.”

Dr. Kandrács Csaba, alelnök

 

Cég neve:

Magyar Nemzeti Bank

Megvalósítás éve:

2019-től

Célterületek:

Klímavédelem, klímaadaptáció, Biodiverzitás, Érintett felek, helyi közösségek

A program célja:

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2019-ben indított Zöld Programjának részeként saját működésének „zöldítésében” is élen kíván járni Magyarországon. Ezért a 2020-2022. közötti időszakra vonatkozó Környezetvédelmi Stratégiájában deklarálta, hogy operatív működése teljes mértékben karbonsemlegessé válik, a tevékenységéből adódó karbonkibocsátást – annak fokozatos csökkentése mellett – ökológiai ellentételezési programokkal semlegesíti a WWF Magyarország környezet- és természetvédelmi civil szervezettel karöltve.

A természetalapú megoldások közé tartozó élőhely-rekonstrukciós programok:

  • a karbonellentételezésen túl
  • ökoszisztéma-szolgáltatásokat is nyújtanak,
  • hozzájárulva a biológiai sokféleség megőrzéséhez és a
  • klímaváltozás hatásainak tompításához is.

A program intézkedései, vállalásai:

A Magyar Nemzeti Bank a jegybankok közül a világon elsőként köteleződött el a hosszú távú karbonsemlegesség mellett. Az MNB ambiciózus vállalást is tett a szén-dioxid-kibocsátásának mérséklésére, ennek részeként 2025-re 75 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását a 2019-es bázishoz képest. Ez a vállalás jelentősen meghaladja az Európai Unió jelenleg érvényben lévő, minimum 55%-os kibocsátás-csökkentési célszámát is. A Magyar Nemzeti Bank – a 2019 februárjában meghirdetett Zöld Programja részeként – 2020 és 2022 között közel 60 százalékkal mérsékelte saját operatív működésének karbonlábnyomát a 2019. évi bázishoz képest. Ezzel összességében évente mintegy 2-3 ezer tonna széndioxid-kibocsátástól mentesítette a környezetet. A tovább nem csökkenthető kibocsátás kompenzálására az MNB olyan élőhely-rekonstrukciós projekteket kíván megvalósítani, amelyek az elkövetkezendő években képesek elnyelni a karbonlábnyoma egészét. Ebben szakmai partnere a WWF Magyarország.

  1. A jegybank elsőként a 2019. évi Zöld Konferenciájának károsanyag kibocsátását ellentételezte egy örökerdő létesítésével Pápateszér településen, majd
  2. egy nagyszabású, 27 hektáros őshonos tölgyerdő telepítést indított Geszt község közelében a teljes operatív működéséből származó karbonlábnyomának semlegesítése céljából, ami nagyjából 40 focipályányi terület,
  3. a korábbi kezdeményezések folytatásaként, egy élőhely-rekonstrukciós programot is megvalósít Drávaszentesen, a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, ahol az erdőtelepítés és gyeprekonstrukció keretében minimum 32 hektár fajgazdag gyepes és erdei élőhely létrehozása, cserjés telepítése, valamint kaszáló és mocsárrét kialakítása, továbbá annak utókezelése a cél. A projekt végrehajtása a WWF aktív közreműködésével és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság bevonásával valósul meg.

A program hatása és eredménye:

A célként meghatározott szénelnyelés mellett az élőhely-helyreállítás mindkét helyen hozzájárul:

  • a talaj regenerációjához,
  • a mikroklíma stabilizálásához,
  • a jobb vízgazdálkodáshoz,
  • az agrárágazat által okozott vegyszerterhelés csökkentéséhez és
  • az időjárási extrémitások – például az erős széllökések – hatásainak enyhítéséhez.

A projektek így a klímaalkalmazkodásban is fontos szerepet játszanak. Ezen túl a rekonstrukciók hazánk országosan védett területeinek természeti értékét növelik: Geszt esetében a Körös-Maros Nemzeti Park, Drávaszentesnél pedig a Duna-Dráva Nemzeti Park természetessége javul.

Kapcsolódó linkek:

Fenntartható Jegybanki Működés

Az MNB klímaváltozással kapcsolatos jelentése

Újabb erdőtelepítési programot indít az MNB

MNB YT video: Erdőtelepítéssel egy zöldebb pénzügyi rendszer felé 

Kapcsolódó kulcsszavak:

karbonellentételezés, biodiverzitás, zöld program, élőhely-rekonstrukció, erdősítés, vállalati klímastratégia

 

„A Miyawaki erdőtelepítéssel az elsődleges célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a kisléptékű, természetalapú és költséghatékony megoldások szükségességére és előnyeire, továbbá rávilágítsunk a széleskörű részvételen, a helyi közösség bevonásán alapuló intézkedések sikerességére, a települési szintű éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatására. Bízunk benne, hogy a tevékenységünk példaként szolgálhat más vállalatok számára, hiszen a biodiverzitás megóvása nem függ az iparágtól, hanem közös ügyünk és érdekünk.”

Pancsa Emese, CEO

Cég neve:

Compocity Kft.

Megvalósítás éve:

2024

Célterületek:

Klímavédelem, klímaadaptáció, Hulladékgazdálkodás, Biodiverzitás, Érintett felek, helyi közösségek, Fogyasztói szemléletformálás

A program célja:

A Compocity az irodai élelmiszerhulladék átalakításában vezető szerepet vállal, értékes talajtrágyává alakítva azt, együtt mozogva a zöld technológiai trenddel. Ahogy a környezeti megoldások egyre fontosabbá válnak, a Compocity innovatív megközelítése előkelő helyet biztosít számára a növekvő piacon.

A cég kézzelfoghatóan segít elérni a vállalatok fenntarthatósági céljait:

  • nyomon követhető módon konvertálja helyi zöldkörnyezet-regeneráló akciókká az irodai ételmaradékokat, miközben
  • a munkavállalók játékosan kapcsolódhatnak be egyéni és közösségi szinten az ESG célok elérésébe, a cégkultúra részévé emelve a körforgást.

Kiemelt cél, hogy a következő egy évben legalább 20.000 magyar munkavállaló a CompoBot használatával kapcsolódni tudjon városi ültetéseinkhez vagy épp az ültetéseken szeressen bele a komposztálásba, továbbá a körforgásos szemlélet mentén minél több közösségben induljon el a szemléletformálás és edukáció, amely nagyban hozzájárul a karbonlábnyom csökkentéséhez.

A program intézkedései, vállalásai:

A városok klímaváltozás elleni immunrendszerét a meglévő zöldterületek megóvásával, és aszályos időszakok elleni fejlesztésével, valamint újabb, burkolt felületek helyén létrehozott zöldfelületekkel erősíthetjük, amelyek alapját a természetalapú megoldások jelentik.

Ennek az komplex feladatnak az egyik legjobb és legösszetettebb módszere egy holisztikus gondolatokon alapuló zöldfejlesztési  módszer: a miyawaki minierdő.

Az Akira Miyawaki, japán botanikus-ökológusról elnevezett módszer lényege, hogy az őshonos facsemetéket és cserjéket közel ültetik egymáshoz, minél változatosabban, a hagyományosnál sűrűbben, ettől lesz őserdő-szerű a megjelenése. A zsúfoltság miatt a csemeték versenyezni kezdenek a napfényért és a tápanyagokért. A fák és a cserjék a növekedési versenyben végül is egymást segítve sűrű, egészséges, gyorsan növekvő életközösséget, ökoszisztémát hoznak létre.

A módszert a Compocity csapata ehető őshonos fajokkal gazdagítva adaptálta, annak környezeti hasznosságát egy társadalmi üggyé kovácsolta.

Közterületi alkalmazáson túl az országosan újdonságként ható úttörő módszer iskolai- és óvodai hatására hívják fel a figyelmet, mely a környezettudatos magatartás és a fenntarthatóság felé tett lépés.

Az erdőtelepítés mellett az alábbi erdőalkotó, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlott programokkal kapcsolják össze a Compocity tápláló városi minierdejének születését

  • ‘Növényvakság’ szabadtéri kiállítás – facsemete- és cserje fajfelismerés.
  • Rovarhotel kialakítás, amely lehetővé teszi a különböző rovarfajoknak, hogy menedéket találjanak és részt vegyenek környezetünk összetett ökoszisztémájának fenntartásában.
  • Sünszálló készítés, amely egy kulcsfontosságú, védelmet nyújtó élőhely a sünök túléléséhez és közvetett módon hozzájárul a helyi ökoszisztéma egészségéhez.
  • CompoLabor szabadtéri talajjal kapcsolatos foglalkozás, melynek ideje alatt talajt gyúrunk, tapintunk és elvihető magbonbont készítünk.
  • Növényfelismerő közösségi játék, amely során az élménypedagógia eszközeivel növényismereteinket gazdagíthatjuk.

A CompoBot, a komposztáló-séf megismerése, aki  az organikus nyersanyagot beltéri, városi körülmények között alakítja át magas tápanyagtartalmú talajregeneráló anyaggá, városi hasznosításra.

A program hatása és eredménye:

Eddigi főbb projektek:

  • 100 négyzetméteres Miyawaki minierdő létrehozása Sopronban a Kékbolygó Klímavédelmi Alapítvány, a SopronFeszt szervezőinek, és Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával.

  • 95 négyzetméter beton feltörésével kialakított Miyawaki minierdő ültetése a XVII. kerületi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium udvarán számos Compocity ügyfél részvételével és Rákosmente Önkormányzatának támogatásával

Kapcsolódó linkek:

Beton előttünk, erdők utánunk! – videó a Miyawaki erdő kialakításáról

Compocity FB oldal

Compocity weboldal

Kapcsolódó kulcsszavak:

miyawaki minierdő, erdőtelepítés, biodiverzitás, ökoszisztéma, klímaadaptáció